Önellenőrzés szabályai

Átírás

1 Az önellenőrzésre az adózó önadózás esetén jogosult, de nem kötelezett. Az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját és költségvetési támogatását, ezért az ezekkel kapcsolatos tévedését is utóbb lehetősége van korrigálni az elévülési időn belül. Az önellenőrzéssel az adózó helyesbíti és bevallja az adó, illetve a költségvetési támogatás alapját, valamint az adó és költségvetési támogatás összegét, megállapítja és bevallja az önellenőrzési pótlékot és ezeket egyidejűleg meg is fizeti. 1. A tévedés feltárása és annak nyilvántartásba vétele. 2. Az eredetileg tévesen bevallott adó (költségvetési támogatás) megállapítása. 3. A megállapított adó (jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás) bevallása, illetve a költségvetési támogatás (adó) igénylése. 4. A bevallással egyidejűleg az esetleges pótlólagos fizetési kötelezettség teljesítése. 5. Amennyiben az önellenőrzés pótlékfizetési kötelezettséggel is jár, akkor az önellenőrzési pótlék megállapítása és egyidejű megfizetése. 6. A már benyújtott bevallás helyesbíthető önellenőrzéssel. 7. Önellenőrzésre a bevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően is sor kerülhet. Ez esetben a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé. 1

2 A feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell a következőket: - az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapja, - a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontja, - a helyesbítéssel érintett adónem/támogatás nem megnevezése, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapja, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás összege. A nyilvántartáshoz mellékelni kell - a helyesbítés szöveges indokolását, - az önellenőrzési pótlék számításának levezetését (a bevallás benyújtására előírt határnapot követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig, illetve a nyilvántartásba vételig eltelt napok száma, az önellenőrzési pótlék napi mértéke, az önellenőrzési pótlék összege, az önellenőrzés azon összege, amit az önellenőrzés eredményeként az adózónak pénzügyileg rendezni kell). 2

3 Egyéb szabályok: elévülési időn belül meg kell őrizni a nyilvántartást, A személyi jövedelemadó esetében nyilvántartásba vételi kötelezettség nincsen (magánszemély), Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a magánszemély személyi jövedelemadója, egészségügyi hozzájárulása és a helyi adó esetében a 100 forintot meghaladja. Az összeghatárokat adónként és évenként, illetve adózási időszakonként külön-külön kell figyelembe venni. Önellenőrzés korlátai: 1./ Bevallás elmulasztása: Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóról egyáltalán nem nyújtott be adóbevallást. Nem minősül önellenőrzésnek az, ha az adózó a határidőben be nem nyújtott adóbevallását pótolja. Ebben az esetben a bevallást kell pótlólag benyújtani, esetleg igazolási kérelemmel együtt. Ugyanakkor bevallási késedelem esetén is helye van a bevallás hibáját korrigáló önellenőrzésnek. 3

4 2./ Egyes ellenőrzésfajták (csak utólagos) megindítása: Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével, illetve egy példányának átadásával kezdődik, ezért az adózónak az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb ezen megbízólevél kézbesítésének, illetve egy példánya átadásának a napját megelőző napon az adóhatósághoz be kell nyújtania (postára kell adnia). Az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefonos értesítése tehát nem eredményez önellenőrzési tilalmat, tekintve, hogy nem valósul meg a megbízólevél kézbesítése, illetve átadása, azaz nem kezdődik meg az ellenőrzés. Amennyiben az adózó fellebbezésére a másodfokú adóhatóság megsemmisíti az első fokú határozatot és új eljárást rendel el, az új eljárás tényleges megkezdését megelőzően a vizsgálattal érintett adónemek és időszakok tekintetében az adózó előtt nem nyílik meg a lehetőség önellenőrzés benyújtására 3./ Utólagos megállapítás eredményének a módosítása: Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. Az adóhatóság által megállapított jogsértések miatti jogkövetkezmények adózó általi önellenőrzésére nincsen lehetőség. Csak az adóhatóságtól kérhető a módosítás! 4

5 4./ Hiba jellege miatt korlátozások: Csak akkor kerülhet sor önellenőrzéssel történő bevalláskorrekcióra, ha az adózó az adó, költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg vagy bevallása számítási hiba, vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás. Ezért nincsen helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóbevallás, a költségvetési támogatás igénylése során nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. Nincs helye ezért önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt azonban utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve igénybe veheti, amennyiben a vonatkozó anyagi jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. 5./ Adót nem érintő hiba: Az Art. 34. (7) bekezdése alapján az adózó nem önellenőrzést nyújt be, hanem a bevallásának kijavítását kezdeményezheti az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, ha a bevallásban adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő hibát talál. Az Art. 34/A. -a alapján az adózó az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti a választása módosítását, ha a törvény a számára választási lehetőséget biztosít és a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét a beadott bevallását figyelembe véve nem érinti. 5

6 6./ Elévülés miatti korlát: Nincs helye önellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adó-megállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. Az önellenőrzés - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az elévülést megszakítja, azaz az elévülési idő újra kezdődik. Joghatásai: Amennyiben az adózó a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapot, adót, költségvetési támogatást bevallja, olyan helyzetbe kerül, mintha eredetileg is helyes bevallást adott volna be. Az adózó az önellenőrzéssel (az önellenőrzés céljára rendszeresített nyomtatvány benyújtásával) mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, az adókülönbözet költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével pedig az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól. 6

7 Önellenőrzési pótlék mértéke: első alkalommal helyesbíti egy adott bevallás adott kötelezettségét vagy támogatását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke az egyébként felszámítandó késedelmi pótlék 50 %-a, ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének vagy támogatásának ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75 %-a. Nincs annak jelentősége, hogy esetlegesen a korábbi önellenőrzésnél nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetnie adózónak. Az egy napra jutó pótlék mértékét 3 tizedes jegy pontossággal kerekítés nélkül, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani. Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. 7

8 Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként. Amennyiben több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet. 1. időszak: teljes intervallum. 2. időszak: nulla vagy adott időszaki hiba után, 3. időszak: nulla vagy adott időszaki hiba után, stb. 8

9 Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani: - ha a helyesbítés az adó visszatérítése iránti igénnyel jár, - ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti, - ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti, - ha az adózó a bevallását az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti önellenőrzéssel. Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított 15 napon belül ellenőrzés lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. Ennek az eljárásnak csak akkor van helye, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvényellenességét, vagy közösségi jogrendbe ütközését az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága az önellenőrzés előterjesztéséig még nem állapította meg (nem hirdette ki), vagy az adózó önellenőrzése az e tárgyban hozott döntéseknek nem felel meg. 9

10 Áfa levonás elmulasztása önellenőrzés: HÉA irányelv: 206/112EK irányelv 179. és 180. cikk: adott adómegállapítási időszakban fizetendő összes ad összegéből adózó levonhatja az a HÉA összeget, amelyre nézve ugyanazon időszak alatt keletkezett adólevonási joga. A tagállamok engedélyezhetik az adóalany számára, hogy később éljen a levonási joggal. Magyar áfa tv.: 131. /1/. /1/ bekezdés: az adott adómegállapítási időszakban keletkezett fizetendő adó főszabály szerint az ugyanezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható adóval csökkenthető. Kisegítő szabály: elévülési időn belül, önellenőrzés nélkül is érvényesíthetik levonási jogukat pl. a késve érkezett, elveszett, hibás, hiányos, vitatott adattartalmú számlák esetén. A levonás érvényesítését az áfa tv a szerinti analitikus nyilvántartás határozza meg, hogy mely számlák adattartalma került levonásra. Mivel ez egy döntés, utólag az adóellenőrzés során az adóhatóság nem köteles a kimaradt számlák áfa tartalmának az érvényesítésére. 10

11 Adózó javára történő érvényesítés abban az esetben valósulhat meg, ha nincs mód az adólevonási jog későbbi gyakorlására (pl. jogutód nélküli megszűnés). Nem felel meg azonban a HÉA irányelvnek, ha a bevallást elmulasztó adózók tárgyidőszakban nem élhetnek a levonási joggal. Bevallási hibák Áfa bevallás: 31. sor: Ebbe a sorba kell beírni az Áfa tv. 153/C. (1) bek. alapján fizetendő adót növelő tétel összesen összegét. (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben: 11

12 Bevallási hibák a) a különbözet alapjául szolgáló, okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki; b) részére a pénzt visszatérítik a 77. (4) bekezdése szerinti esetben (vásárlásösztönzés); c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben. Bevallási hibák (2) Ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a 153/A. (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll. 12

13 Bevallási hibák (3) A 120. b) pontja (közösségi beszerzés), c) pont cb) alpontja (maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított) vagy e) pontja (saját rezsis beruházás, le nem vonhatóként felhasználás) alapján keletkezett, eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözetet - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően - az adóalany abban az adómegállapítási időszakban kötelezett figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni. Bevallási hibák (4) Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. (4) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja. 13

14 Bevallási hibák 153/D. 212 Nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának: a) az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg nem térítése; b) a 11. (3) bekezdésében (közcélú adomány, áruminta, kis értékű ajándék) és a 14. (3) bekezdésében (közcélú szolgáltatás) meghatározott esetek; c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézett elő, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja; d) a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Bevallási hibák 63. sor: A tevékenység közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes (tárgyi adómentes) beszerzések adóalapját sem ebben a sorban, sem a bevallásban máshol nem kell szerepeltetni. Ebben a sorban kell a beszerzőnek szerepeltetnie az Áfa tv. XVII. Fejezet 236. (1) bekezdése értelmében részére belföldön adómentesen értékesített (általa így adómentesen beszerzett) befektetési célú arany adó nélkül számított ellenértékét. 14

15 Jogszabályi háttér: Számlák - bejelentés a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet. Számlák - bejelentés Bejelentés: Számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert használó adózó köteles bejelenteni az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az általa használt számlázó program beszerzését, rendelkezésre bocsátását vagy saját fejlesztésű program használata esetén a rendeltetésszerű használatbavételt, illetve a program használatból történő kivonását és/vagy az online számlázási szolgáltatás igénybevételét, illetve az igénybevétel befejezését. 1 15

16 Számlák - bejelentés A komplex ügyviteli rendszerek amelyek más funkciók mellett számla kibocsátására is alkalmasak, is a bejelentéssel érintettek. Online számlázó rendszer alatt az általános fogalomhasználat szerint a hálózaton keresztül elérhető, számlázó szolgáltatást nyújtó rendszer értendő. Amennyiben kettős funkcionalitásban használja a számlázó programot és online számlázó rendszert, kettős bejelentési kötelezettség terheli. Benyújtás módja: Számlák - bejelentés A SZAMLAZO nyomtatvány elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, illetőleg papír alapon nyújtható be az állami adóhatóságnak. 16

17 Számlák - bejelentés Számlázó programot a program beszerzését, rendelkezésre bocsátását, saját fejlesztésű program használata esetén a rendeltetésszerű használatbavétel, az online számlázási rendszert a számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdetét követő 30 napon belül kell az adóhatósághoz bejelenteni. A számlázó program használatból történő kivonását és/vagy, az online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezését a kivonás illetve az igénybevétel befejezését követő 30 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni. Számlák - bejelentés A október 1-jét megelőzően beszerzett és október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, igénybe vett online számlázó programok, továbbá használatba vett saját fejlesztésű programok adatait az adóalanynak november 15-ig kell bejelentenie. A október 1-je és október 15-e között használatból kivont számlázó program, online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezéséről is e nyomtatványon kell bejelentést tenni az adóhatóság részére. 17

18 Törzstőke emelés Az új szabály szerint a kft-knek március 15-ig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió Forintra. A jegyzett tőke emelése azonban március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra. (új PTK szerinti működés esetén). Azok a cégek, amelyek nem hajtják végre a kötelező törzstőke emelést, vagy nem alakulnak át bt-vé, kktvé, törvényességi felügyeleti eljárásra, bírságra, akár végleges törlésre számíthatnak. Törzstőke emelés A törvény normaszövege szerint nem kell egyetlen forintot sem rendelkezésre bocsátani alapításkor a 3 millió forintos jegyzett tőkéből, a még be nem fizetett törzsbetét erejéig viszont felel a nem teljesítő tag a céges tartozásokért. 18

19 Törzstők emelés Hogyan tudjuk jegyzett tőkénket az előírt mértékűre emelni? Új törzsbetét befizetésével. Ez csak akkor lehetséges, ha a tagok a társasági szerződésben előírt befizetéseiket már hiánytalanul teljesítették. A befizetés teljesíthető tulajdoni hányad arányosan, de lehetőségük van a tagoknak új arányok kialakítására, vagy új tag felvételére is, természetesen a törvényi előírások rendelkezéseit megtartva pl. az elővásárlási jogok gyakorlása terén. Törzstők emelés Apporttal történő tőkeemelés A tagok a jegyzett tőkét nem készpénz rendelkezésre bocsátásával emelik meg, hanem bármilyen más vagyoni értékkel rendelkező dologgal, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű joggal. A nem pénzbeli hozzájárulás értékének meghatározása könyvvizsgáló vagy más szakértő megbízásával is lehetséges, de meghatározhatják azt a tagok is. Ebben az esetben a taggyűlésnek kell definiálnia, hogy milyen szempontok figyelembevételével történt a nem pénzbeli hozzájárulás értékelése, melyet nyilatkozatba kell foglalni. 19

20 Törzstők emelés Törzstőkén felüli vagyonból történő emeléssel Az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló hat hónapon belüli mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérleg alapján a tőkeemelés fedezetének biztosítottnak kell lennie. Törzstőkén felüli vagyon, amelyből a jegyzett tőke emelése megvalósítható lehet tőketartalék és eredménytartalék. A tőketartalékból való tőkeemelés mivel ez a tőkeelem nem kapcsolódik a társaság eredményességéhez természetesen adómentesen tehető meg. Az eredménytartalékból történő tőkeemelés esetén pedig értékpapír juttatás valósul meg, amely után a magánszemélyek adófizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik majd, ha az üzletrészüket valamikor elidegenítik, értékesítik. Törzstők emelés Tagi hitel bevitele a társaságba apportként Tagi hitel esetében a magánszemély követelését ajánlott a társaság számára nem pénzbeli hozzájárulásként, hanem apportként átadni. Adóhatósági vizsgálatok ezeket az ügyleteket elengedésnek minősítették. 20

21 Törzstők emelés Tagi hitel elengedéséből megvalósuló tőkeemelés nem javasolt ez a megoldást, mivel a tagi hitel elengedése vagyont teremt ugyan a társaságnál, de ezzel egy időben társasági adó és illetékfizetési kötelezettség is keletkezik. Törzstők emelés Törzstőke emelés, jegyzett, de be nem fizetett tőke útján, majd a tagi hitellel történő összevezetés. Esetleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elve merülhet fel. Elvileg sem illeték, sem adófizetési kötelezettséget nem von maga után. 21

22 Jogszabályi háttér: 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről Nyilvántartási kötelezettség terheli a tao tv. 18. (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, a rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének. 22

23 Nem terheli a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, az adózót, ha a Tao. 18. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kisés középvállalkozás, az adózót azon ellenőrzött ügylettel kapcsolatban, amelynek vonatkozásában az Art.) 132/B. -a szerint a szokásos piaci árat az állami adóhatóság határozatban megállapította (a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll) Nem terheli a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség: a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval, külföldi személlyel, vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt, 23

24 a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - a rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni (TAO + alól nem old fel). Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében. Kivéve: bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében Alapelvek Az adózó a nyilvántartás elkészítése, módosítása során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt. Az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére; e rendelkezés azonban az adózót nem mentesíti az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól. 24

25 Nyilvántartás készítésének módja: Ellenőrzött ügyletenként (választásról a tao bevallásban nyilatkozik). Összevontan is elkészíthető, amit köteles nyilvántartásában megindokolni (összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy egymással szorosan összefüggnek). Nem magyar nyelven is elkészíthető (adóhatóság fordítást kérhet). Önálló nyilvántartás tartalma: ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) székhelyét, adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét. 25

26 Önálló nyilvántartás tartalma: Bemutatja a szerződés tartalmát, és tartalmazza: a) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; b) a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzőit (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módját, feltételét; c) a funkcionális elemzést; d) a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit (például piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége); a nyilvántartás szempontjából nem vehető figyelembe az a földrajzi terület, ahol a terméket, a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni (nyújtani). A nyilvántartás tartalmazza az összehasonlításhoz felhasznált adatok: meghatározását, forrását, a felhasznált adatok kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tényeket, körülményeket. 26

27 A nyilvántartás a szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban tartalmazza: a) a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy számát; b) az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját; c) a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat. Közös nyilvántartás: két részből áll 1. Fődokumentum (EU-n belüli valamennyi tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza) 2. Specifikus nyilvántartás(ok)ból, amely(ek) az adózó és kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t mutatja be. 27

28 Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha: a szerződés alapján történő teljesítések - általános forgalmi adó nélkül számított - értéke szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át, azzal, hogy ezen feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. Az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - az azonos jellegű szolgáltatásokat adóévenként együttesen kell figyelembe venni. Nyilvántartás tartalma: a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét; b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; c) a szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján, ktg-haszon, 3-10 % haszon); d) az elkészítés és a módosítás időpontját. Ha nem kapcsolt részére nyújtott szolgáltatást és a szokásos piaci ár eltérést mutat, nem alkalmazhatja ezt a módszert. 28

29 Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következő forrásokat veheti figyelembe: a) független féllel kötött szerződését; b) kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését; c) független vállalkozások egymás közötti szerződését; d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat; e) az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat. Alacsony hozzáadott értékhez kapcsolódó szolgáltatás: Információs-technológiai szolgáltatások: 1. Számítógépes programozás (TESZOR 62.01) 2. Információtechnológiai szaktanácsadás (TESZOR 62.02) 3. Számítógépes üzemeltetés (TESZOR 62.03) 4. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09) 5. Adatfeldolgozás, webhoszting-szolgáltatás (TESZOR 63.11) II. Ingatlanügyletek 1. Ingatlankezelés (TESZOR 68.32) 29