2B modul: A NEM-REGISZTRÁLT SZELLEMI TULAJDON VÉDELME SOFT IP

Átírás

1 2B modul: A NEM-REGISZTRÁLT SZELLEMI TULAJDON VÉDELME SOFT IP Az előadást készítette: L. BIRKETT G. COLAK A. KAVAK K. TAUBER A. DINTRICH G. FRIEDRICH ip4inno képzési program 1

2 1. Találmányok Márkák, logók Dizájn Iparjogvédelem Iparjogvédelem, Szellemitulajdonés Szellemi vagyon Szabadalom, HAMI Védjegyek Formaterv. mintaolt. 2. Zenei, színházi, irodalmi és művészeti alkotások Adatbázisok Reputáció / Goodwill Dizájn Szerzői jogok Adatbázis jog Nem regisztrált VJ Nem reg. forma. Nem regisztrált oltalmi fajták 3. Know-how Üzleti titok Bizalmas információ SOFT IP Korlátozó megállapodások Confidentiality agreements

3 3

4 What is wrong with IP? long procedure 76 time and cost of litigation 73 too difficult 70 un-sympathy 47 lack of trained people

5 Mit nevezünk nem-regisztrált szellemitulajdonvédelemnek? Egy olyan jog-kategória, amelyet: nem véd hivatalos SZTV oltalom, és nem tartja nyilván hatósági nyilvántartás, vagy lajstrom, de amely vagyonelemek az immateriális javak kategóriájába sorolhatóak, és általában más SZT jogokhoz szoktak kapcsolni Díjmentesek Nem vonnak maguk után hosszú, bonyolult procedúrákat 5

6 Miért fontosak? Miért foglalkozunk ezzel a témával? Nem a szabadalom a nagy érték? A vállalkozások 80%-a a szolgáltatóiparban tevékenykedik. Az ipari cégek nagy része is low-end, azaz nem technológiaintenzív termelést folytat.

7 Mit érhet? Miért foglalkozunk ezzel a témával? Az oltalom nem védte információk nem értéktelenek? szeptember 13. a McLaren Formula 1 istállót 100 millió USD bírsággal sújtotta a FIA a Ferrari csapat műszaki információjának illegális birtoklásáért.

8 NEM-REGISZTRÁLT SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM ESZKÖZEI I. Know-how, üzleti titok, bizalmasság II. Korlátozó megállapodások III. Piaci elsőség előnye IV. Üzleti megoldások 8

9 I. Know-how, Üzleti titok, bizalmasság A know-how és az üzleti titok azt jelenti, hogy az információt bizalmasan kezelik Az üzleti titok rosszhiszemű kezelése a következők alapján perelhető: Ptk. személyhez és szellemi alkotásokhoz fűződő jogok; Munka törvénykönyve; Versenytörvény: tisztességtelen piaci magatartás tilalma. 9

10 I. a) Mi a know-how? Melyik know-how, és melyik üzleti titok? Egy katalizátor aktiválási módja Ügyféllista 10

11 I. a) Mi a know-how? Melyik legyen know-how, és melyik szabadalom? 11

12 I. a) Mi a know-how? Ismer know-how-t? Magyarország Hát még?? 12

13 I. a) Mi a know-how? Információ, mely titkos, lényegi, azonosított és értékes. Nem szabadalmaztatott gyakorlati információ, mely birtokosa tapasztalatán és az általa végzett tesztelésen alapszik. 13

14 I. a) Mi a know-how? (2) A titkosság egy olyan komponens, amely nem ismert és nem könnyen hozzáférhető. A lényegi egy funkcionális információra utal, mint pl.: termelési eljárás; termék vagy szolgáltatás; termelési eljárás és/vagy termék és/vagy szolgáltatás kifejlesztése. Az azonosított azt jelenti, hogy az információt felismerték, körülírták, hatását elemezték, eredményessége bizonyított. Kézzelfogható jellemzője van, megfelelően dokumentált, oly módon, hogy a titkosság és megőrizhetőség követelményeinek eleget tegyen. Az értékes azt jelenti, hogy az információnak üzleti értéke van, amelyet használni, értékesíteni, vagy cserélni lehet. 14

15 I. a) Mi a know-how? (3) A know-how: gazdasági vagyont (immateriális vagyontárgy) jelent, mely annak birtoka, aki azt kifejlesztette vagy a megfelelő módon megszerezte; átruházható szerződés alapján vagy más, a nemzeti jogrendszer által elismert egyezmény alapján; védhető a jogellenes használattól és az engedély nélküli nyilvánosságra hozataltól. 15

16 I. a) Mi a know-how? (4) Engedély nélküli nyilvánosságra hozatal történik, abban az esetben, ha egy olyan személy akinek kötelessége lenne titkosan vagy bizalmasan kellene kezelni a know-how-t - tulajdonosának akarata ellenére és engedélye nélkül - részben vagy egészében nyilvánosságra hozza vagy harmadik fél számára továbbadja. 16

17 I. b) Mi az üzleti titok? Bármely információ, mely: kellően kevesek számára ismert (titkos) ahhoz, hogy tényleges vagy potenciális gazdasági értéke legyen; birtokosa ésszerű erőfeszítéseinek köszönhetően titokban marad. 17

18 I. b) Mi az üzleti titok? (2) Védelmi követelmények: az üzleti titok nem szabad ismert legyen; az üzleti titok birtokosának valamilyen üzleti/gazdasági előnye kell származzon abból; az üzleti titok birtokosa meg kell tegye a szükséges lépéseket azért, hogy megtartsa annak bizalmas jellegét. 18

19 I. b) Mi az üzleti titok? (3) Fő előnyök: a szabadalommal ellentétben, nincsen időkorlátja; az üzleti titokból, amíg megvan bizalmas jellege, csak annak birtokosa húzhat hasznot; nincs lajstromozási díj. Jól ismert üzleti titkok: A Coca-Cola Cola receptje Colonel Sanders sült csirke receptje 19

20 I. b) Mi az üzleti titok? (4) Hogyan szivároghat ki? Befektetők Tanácsadók Alvállalkozók Távozó alkalmazottak Beszállitók Marketing osztály Fogyasztók

21 I. c) Mit jelent a bizalmasság? A bizalmas kezelést csak abban az esetben kell kérni, amikor: az információ ténylegesen bizalmas, és amikor az információt bizalmas körülmények között adják át. A bizalmas információnak van egy korlátozott köre, mely az alábbiakat foglalja magába : know-how, üzleti titok, üzleti módszerek. 21

22 I. c) Mit jelent bizalmasság? (2) Előnyök: Az időtartam, amit egy információ bizalmasan való kezelésével nyerünk korlátlan, csak akkor szűnik meg, amikor maga az információ nyilvánossá válik; viszonylag olcsó védelmi forma. 22

23 I. d) Mikor nem számít már bizalmasnak az információ? Az információ nem bizalmas, ha: - nyilvánosan hozzáférhető; - nyilvánosságra jutott, de nem a fogadó fél hibájából; - a megosztás pillanatában a fogadó fél már birtokában volt vagy egy harmadik féltől szerezte be az információt; - a fogadó fél felhatalmazás alapján olyan harmadik félnek volt képes felfedni a bizalmas információt, akit nem kötött korlátozás; - a fogadó fél önállóan fejlesztette ki; - A bizalmas információ felfedését jogszabály teszi szükségessé. 23

24 II. Korlátozó megállapodások Definíció: szerződéses megállapodás a munkáltató és munkavállaló között, mely megköveteli a munkavállalótól, hogy tartózkodjon bizonyos a munkaadó érdekeivel ellentétes viselkedéstől magatartástól; a korlátozó egyezmények részét képezhetik speciális szerződéseknek vagy egy általános szerződés elemét is képezhetik. 24

25 II. Korlátozó megállapodások (2) Tárgya: Üzleti titok vagy más üzleti vagyonelem szerződés általi védelme, a munkavégzés időtartama alatt vagy az után, hogy: figyelmet ébresszen a cég alkalmazottaiban, hogy megóvják a know-how-t figyelmetlen (pl. telefonhívás, mint ürügy, a szemeteskuka átnézése, dicséret) vagy tudatos nyilvánosságra hozataltól; még egy plusz akadályt építsenek be a már fennálló jogszabályi korlátozás mellett; megelőzzenek olyan viselkedésformákat melyeket nem tilt a jogszabály. 25

26 II. a) A korlátozó megállapodások fontossága (2) Németországi eset tanúsága szerint (Focus online, 2007, Wirtschaftsspionage vernichtet Jobs ): elvesztett munkahely, kb.: milliárd Euro/év veszteség; 4-ből 1 cég érintett; az érintett KKV-k száma emelkedik; legtöbb esetben a tettesek belső emberek! AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG A LEGJOBB VÉDELEM Az ellopott üzleti vagyon komoly károkat okozhat: a bírósági eljárás költséges és hosszadalmas; az elveszett üzleti titok kényelmetlen helyzetet teremthetnek a cég számára (negatív hírverés, piaci hitelvesztés); az elveszett üzleti titok a részvényesek és más befektetők bizalmának csökkenéséhez vezethet. 27

27 II. b) Korlátozó megállapodások formái Versenytilalmi megállapodás, Konkurencia tilalmi megállapodás (NCA: Non-competition agreement) Ügyfélmoratórium (NSA: Non-solicitation agreement) Meg-nem-támadási megállapodás (NRA: Non-raiding agreement) 28

28 II. b) Korlátozó megállapodások formái (2) Versenytilalmi megállapodás: Megakadályozza, hogy a volt munkavállaló a cég működési körével azonos működési területen önálló vállalkozást létesítsen. Konkurenciatilalmi megállapodás: Meggátolja, hogy a volt munkavállaló a cég működési körével azonos vagy igen hasonló működési területen tevékenykedő versenytársához elhelyezkedjen. (NCA: Non-competition agreement) 29

29 II. b) Korlátozó megállapodások formái (3) Ügyfélmoratórium: Meggátolja a volt munkavállalót abban, hogy munkaadója ügyfeleivel kapcsolatba lépjen, felhasználja gazdasági tevékenysége során. Lényegében a Versenytilalmi megállapodás és a Konkurenciatilalmi megállapodás kiegészítője. Általában az ilyen megállapodások klauzuláját képezi, nem önálló megállapodás Nem tartozik szorosan a titoktartás fogalomkörébe, de sokszor a titoktartási megállapodási szerződésbe is belefoglalják. (NSA: Non-solicitation agreement) 30

30 II. b) Korlátozó megállapodások formái (4) Meg-nem-támadási megállapodás: meggátolja a volt munkavállalót abban, hogy annak más munkavállalóját megkörnyékezze, munkaadói ajánlatot tegyen, elcsábítsa. Magyar jog nem ismeri, de alkalmazható. Legnehezebben bizonyítható korlátozó megállapodási forma. (NRA: Non-raiding agreement) ismert úgy is, mint no-hire vagy anti-piracy megállapodás 31

31 II. c) Kalitkába zárhatjuk a madarunkat? Az egyes korlátozó egyezmények különböző jogi korlátozások alá esnek. Fontos megtalálni azt a korlátozó egyezményt, amely elég jól védelmezi a cég érdekeit, ugyanakkor a legkevésbé káros az alkalmazottra nézve: a megfelelő korlátozó egyezmény(eke)t esetenként kell megtalálni; egy NCA versenyt nem érintő egyezménynek az alkalmazási területe nagyon tág, és szigorúbb jogi követelményeknek kell megfelelnie, mint bármely más korlátozó egyezménynek. 32

32 II. d) Mi a legjobb időpont egy korlátozó megállapodás megkötéséhez? Lehetséges időpontok: a szerződéses jogviszony kezdeti időpontja; már alkalmazás ideje alatt (pl. pozíció csere, komoly előléptetés vagy fizetésemelés); A szerződéses viszony megszünésekor. Alkalmazás kezdete pozíció változás, komoly előléptetés vagy jövedelem növelés befejezés t 33

33 II. e) Kikkel irassunk alá korlátozási megállapodást? A korlátozó megállapodás felesleges és túlzottan széles-körű használata azt eredményezheti, hogy a munkáltató nem tudja érvényesíttetni ezeket az egyezményeket. Ilyen esetekben a következő kérdésekre adott válaszok döntőek, és időnként nem árt őket felülvizsgálni: 1. Milyen a cég és az alkalmazott között fennálló jogi kapcsolat? 2. Találjuk meg a kulcs személyt 3. Az adott alkalmazott van vagy lesz-e olyan helyzetben, rendelkezik vagy fog-e rendelkezni olyan információval, amelynek gondatlan, vagy valamely versenytárs javára történő felhasználásával kárt okozhat a munkáltatónak? 34

34 III. Titoktartási szerződés Titoktartási szerződés: meggátolja a fogadó felet abban, hogy a titok tulajdonosának birtokában lévő információt, adatokat, vagy bármely egyéb tulajdonát a titok tulajdonosának érdekeivel ellentétes módon használja fel. Magyar jog beépíti a munkavállaló kötelezettségei közé! Nem korlátozza a munkaviszony időtartamára. Ez a szerződés tipus, a munkavállalón kívül mással szemben is érvényesíthető, bárkivel megköthető Nem szükséges ellentételezést fizetni sem a titoktartási kötelezettségért. (NDA: Non-disclosure agreement) 35

35 Szünet

36 Mi a megfelelő védelmi forma? 1. GYAKORLAT "Happy Baby" egy kreatív organikus bébipapira szakosodott cég példája

37 1. műhelygyakorlat Azonosítsa a Happy Baby által birtokolt szellemi vagyonelemeket! Mi a legjobb módja ezen vagyonelemek megóvásának? Mely alkalmazottakkal, kössön korlátozó megállapodást a Happy Baby vezetése? Milyen más dolgokat kell figyelembe venni?

38 II. f) Jogi korlátozások Az európai jogrendszer nem biztosít harmonizált előírásokat a korlátozó megállapodásokat illetően; ezért a kritériumok országonként különbözhetnek. A korlátozó egyezmény kritériumai lehetnek a következők: formális követelmények (írásban!); szükségesek ahhoz, hogy a munkáltató jogos üzleti érdekeit megvédjék; ésszerűek földrajzi és időbeni terjedelem szempontjából; elégtétel (pl. a német törvények megkövetelik a munkabér összegének minimálisan 50%-ának elégtételként való kifizetését). 42

39 II. h) Jogi következmények Érvényesíthető-e a korlátozó megállapodások? a kritériumoknak való elégtétel hiánya érvénytelenné tehet egy korlátozó megállapodást; a bíróságok általában nem engedélyezik a korlátozó megállapodás átdolgozását, hogy érvényesekké váljanak; A kötelezettség megszegésének jogi következményei: amennyiben ez alkalmazás ideje alatt történik, megszűnik a munkavállalói jogviszony; előzetes intézkedés, hogy a további kötelesség-szegést megelőzzék; kártérítés (szubjektív felelősséget megalapozó cikkely). 43

40 III. A piaci elsőség előnye A piaci elsőséget nem feltétlen az tudja kihasználni aki az adott megoldást elsőként kidolgozza, hanem aki elsőként sikerrel tudja piacra vinni. 44

41 III. A piaci elsőség előnye: példák Légy az első és építs márkát: 45

42 III. a) Mi a piaci elsőség előnye? Az adott piaci szegmenst elsőként elfoglaló előnye: lehetőség, hogy szabadalmat, védjegyet, formatervezésimintát bejelentsen azért, hogy lehetőség szerint visszaszorítsa a versenytársakat; forrásokhoz való hozzáférés; annak hírneve, hogy első az adott piacon; annak lehetősége, hogy hatással lehet a piaci kondiciókra, különösen a később belépőkre vonatkozóan (fogyasztói elvárások, szabványok); annak lehetősége, hogy a korai piac magas profitrátáját lefölözze, és ezt új fejlesztésekbe, piaci térnyerési tevékenységbe fektesse. 46

43 III. a) Mi a piaci elsőség előnye? (2) Egy cég akkor első a piacon, ha: új terméket alkot, új eljárást használ vagy egy új piacot nyit. A piaci elsőség lehetséges jótékony hatása a technológiai fejlesztéssel kapcsolatban: a jogi védelem eszközeinek hatása, pl. szabadalmak és szerzői jogok; az innováció alapját képező technológia feletti teljes kontroll megszerzése. 47

44 III. a) A piaci elsőség előnye és az SZTV A szabadalmi oltalom monopóliumot biztosít jogosultjának a szabadalom teljes időtartamára. Mindenképpen fennáll azonban a másolás veszélye, hisz az adatok azt mutatják, hogy a sikeres innovációk 60%-át kb. négy éven belül lemásolják. Ezen kívül, nehéz lehet a jogokat megvédeni a második generációs szabadalmak ellenében a következő belépőknél; A szabadalom tágabb védelmi területet biztosít termék innovációra, mint eljárási innováció számára; Ha az innováció az eljárás része, az üzleti titok ugyanúgy biztosítékot jelenthet, mint a szabadalom. Egy termékben rejlő technikai innovációt mindig a visszafejtés (reverse-engineering) fenyegeti, mig az eljárási technológia nehezebben kinyomozható. 48

45 IV. Üzleti módszerek P P Mi az üzleti módszer? Egy vállalkozás bármely működési területén alkalmazott eljárás, mely támogatja és megkönnyíti az üzletmenetet. Ilyen lehet pl. a számlázási folyamat, befektetési döntéshozási folyamat, forrás allokációs eljárás, stb. 49

46 IV. a) Az üzleti módszerek szabadalmazhatók? Európai helyzetkép: az üzleti módszerek szabadalmai ritkák Európában, mivel az üzleti módszerek és szoftverek nem szerepelnek az Európai Szabadalmi Egyezmény listáján; bár az Európai Szabadalmi Egyezmény lehetőséget ad olyan computer programok szabadalmazására, amelyeknek műszaki hatásuk van, azaz megoldanak egy technikai problémát. 50

47 IV. a) Az üzleti módszerek szabadalmazhatók? (2) Az USA-beli helyzetkép: Az üzleti módszerek szabadalmait engedélyezik az Egyesült Államokban az új módszerekre vonatkozó bizonyos feltételek mellett (pl. új típusú elektromos kereskedelem, biztosítás, banki ügyletek ). Az üzleti módszerekre vonatkozó szabadalmakat ugyanazok a kritériumok szerint vizsgálják meg, mint más invenciót. Továbbá egy üzleti módszer akkor szabadalmazható, ha: Hasznos : Meghatározott, jelentős, hiteles alkalmazhatóság. Egyértelmű : Az eredmény reprodukálható kell legyen. / Nem kell mindig 100%-os bizonyossággal/ Egy bizonyos szintű ügyességet igényelhet. Kézzelfogható : Valós eredmény szükséges. / Nem okvetlenül kell kötődnie egy műszaki megoldáshoz./ Az elméleti bizonyítást nem tartják valós eredmények. USA-beli példák üzleti módszerek szabadalmaira: - Fordított aukciós procedúrák (Priceline.com) - One-click online fizetési rendszer (Amazon.com) 51

48 V. Hasznos linkek A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja a szellemi tulajdont illetően, könnyen érthető információ Világ Szellemi Tulajdon Szervezet, KKV oldalak az Egyesült Királyságban a szellemi tulajdonért felelős 52

49 Milyen veszélyek fenyegetik a szellemi vagyont? 2. GYAKORLAT A nem-regisztrált szellemi tulajdon védelme Egy új banki termék esete 53

50 2. műhelygyakorlat Milyen szellemi vagyonelemeket ismer fel? Milyen formális és puha jogokról van szó? Milyen nem-regisztrált szellemitulajdon elemeket lehet szabadalmaztatni? Állítsa össze a nyomdával/marketing céggel kötendő szerződés szellemi vagyonvédelmi passzusait. 54

51 Köszönöm a figyelmüket. Kérdések / Kommentárok / Javaslatok? 58