J e g y zőkönyv VKB-1/2010. (VKB-1/ )

Átírás

1 VKB-1/2010. (VKB-1/ ) J e g y zőkönyv az Országgyűlés A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgáló bizottság december 21-én, kedden 9 órakor az Országház főemelet 61. számú tanácstermében megtartott üléséről A jegyzőkönyv eredeti hitelesített példánya az Országgyűlés Levéltárában megtalálható.

2 - 2 - Tartalomjegyzék Napirendi javaslat 3 Az ülés résztvevői 4 Elnöki bevezető, a napirend elfogadása 5 A bizottsági ügyrend jóváhagyása 5 Határozathozatal 18 A bizottság munkatervének megvitatása és jóváhagyása 18 Határozathozatal az ügyrendi javaslatokról 21 Egyebek 23 Határozathozatal 26

3 - 3 - Napirendi javaslat 1. A vizsgálóbizottság megalakulása 2. A bizottsági ügyrend jóváhagyása Előterjesztő: Kepli Lajos, a vizsgálóbizottság elnöke 3. A bizottság munkatervének megvitatása és jóváhagyása 4. Egyebek

4 - 4 - Az ülés résztvevői A bizottság részéről Megjelent Elnököl:Kepli Lajos (Jobbik), a vizsgálóbizottság elnöke Gőgös Zoltán (MSZP), a vizsgálóbizottság alelnöke Ékes József (Fidesz) Lasztovicza Jenő (Fidesz) Győrffy Balázs (Fidesz) Dr. Aradszki András (KDNP) Kovács Tibor (MSZP) Jávor Benedek (LMP) Ferenczi Gábor (Jobbik) Meghívottak részéről Hozzászóló Dr. Kozéki László

5 - 5 - (Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 4 perc) Elnöki bevezető, a napirend elfogadása KEPLI LAJOS (Jobbik), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok! Sok szeretettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait. Mivel mindenki jelen van, ezért megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Mindenki személyesen van jelen. Elsőként a napirend elfogadása történik meg. Szeretném megkérdezni a bizottság tagjait, hogy az előzetes kiküldötthöz képest van-e valakinek napirendi pont javaslata. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megkérdezem, hogy ki fogadja el az előzetesen kiküldött napirendet. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Rá is térünk a napirend megtárgyalására. Először is, mivel mindenki jelen van, ezennel ünnepélyesen bejelentem, hogy a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgáló bizottság ezennel megalakult, és megkezdte munkáját. A bizottsági ügyrend jóváhagyása És tulajdonképpen máris áttérhetünk a második napirendi pontra, ez pedig az ügyrend elfogadása. Előzetesen a bizottsági ügyrend tervezete mindenkinek ki lett küldve, és ezt kellene átbeszélnünk. Először megkérdezném, hogy kinek van észrevétele, javaslata az ügyrenddel kapcsolatban. Ha sok javaslat van, végigmegyünk pontonként. Alelnök úr, parancsolj! GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az nyilvánvaló, hogy az ügyrend alapvetően az országgyűlési határozatra épül, ez teljesen világos számomra. Inkább pontosító megjegyzéseim, kérdéseim lennének a bizottsághoz. A bizottság feladata és hatásköre tárgyában felsorolja, hogy milyen feladatokat kívánunk ellátni. Annak idején az országgyűlési határozat vitájában is jeleztük, hogy ez a bizottság kicsit féloldalas lesz a tevékenységét illetően, hiszen ebből az ügyrendből legalábbis én nem tudom kiolvasni azt a részt, hogy beletartozik-e a vizsgálat tárgyába a katasztrófa-elhárítás, kárenyhítés, kártalanítás folyamatának a kontrollja. Ugyanis úgy gondolom, hogyha már egyszer egy ilyen széles felhatalmazású bizottság megalakul a parlament megbízásából, akkor természetesen nagyon fontos, hogy az a része, hogy mi vezetett ehhez a katasztrófához kiderüljön, amiben persze nyilván nagyon sok hatóság is dolgozik és nyilván rengeteg szervezet, szakértő is más csatornákon végzi a feladatát. Ez teljesen rendben van, hogy ezzel foglalkoznia kell a bizottságnak, de úgy gondolom, hogy az ott kárt szenvedettek, az ottani lakosság abban is nagyon érdekelt, hogy kontroll alatt lesz-e az a folyamat, ami azóta zajlik, mióta ott ez a katasztrófa bekövetkezett. És erre parlamenti polémiákból is lehet következtetni. Én azt keresem, hogy az ügyrendben valamilyen módon, függetlenül attól, hogy milyen országgyűlési határozatot fogadtunk el, beleértelmezhető-e az a tevékenység, hogy az ottani kárenyhítő folyamat kontrollját is végezzük el. A másik, hogy ez az ügyrendi is, meg nyilván az OGY-határozat is, egyértelműen az előző kormány tevékenységét kívánja csak vizsgálni. De azt is tudjuk, és erre nyilván rengeteg írásos dokumentum is van, hogy konkrétan a privatizációs folyamat már az Antall-kormány idején elkezdődött. Tehát ilyen pontosításokat mindenképpen tenni kellene az ügyrendbe, hogy akkor ez ne egy négyéves kormányzati ciklusra terjedjen ki, hanem egy szélesebb időszaknak a vizsgálatát jelentse. Hiszen pont a most katasztrófabiztosként ténykedő főigazgató úr is volt már a katasztrófavédelem felelőse, és azt is tudjuk, hogy a katasztrófavédelemnek már akár a es évek elején is voltak ott feladatai. Most ezeket beleértelmezzük-e ebbe a vizsgálati körbe?

6 - 6 - Ugyan az 1. (2) bekezdésének az a) pontja, hogy milyen mulasztások vezettek a Kolontár melletti vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, ez egy nagyon szélesen értelmezhető történet. Tehát, hogyha ezt úgy értelmezzük, hogy ez valóban valamennyi érintett kormányzati szervre igaz, hiszen május óta új kormány van, és ez a katasztrófa pedig októberben következett be, és azt is tudjuk, hogy volt ott közvetlenül a gátszakadás előtt is hatósági ellenőrzés, akkor ezt így értelmezzük-e. Mert nyilván, ha nem, akkor itt nagyon nagy probléma van, és úgy gondolom, hogy akkor itt politikai boszorkányüldözés van. Ha nem erről van szó, akkor viszont mindenképpen azt javaslom a bizottságnak, hogy terjedjen ki a vizsgálat tárgya azokra a dolgokra is, amit én mondtam, és én úgy gondolom, hogy az ügyrend elfogadása kapcsán függetlenül attól, hogy jól sikerült-e megszövegezni az országgyűlési határozatot, ami létrehozta ezt a bizottságot vagy sem, nekünk képviselőknek egyébként is van lehetőségünk bármilyen területen vizsgálódni, de nem kellene-e ezt ilyen szervezett módon megtenni, és nem mondjuk-e egyéni módon, ahogyan többen tesszük. Főleg a térségben élő képviselők. Én ezeket az értelmezési pontosításokat szeretném még az ügyrend elfogadása vagy véglegesítése előtt tisztázni, hogy ezt ki hogy érti. Mert ez, úgy gondolom, hogy a bizalom szempontjából sem mindegy, meg amiatt se, hogy hogyan is lesz ennek az egész vizsgálóbizottságnak a működése a következő tíz hónapban. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Egyéb hozzászólás? Jávor Benedek! JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen. Gőgös képviselőtársam felszólalásához kapcsolódnék, szintén az ügyrendnek a feladat- és hatáskörre vonatkozó 1. - át illetően. Szintén a határozati javaslat vitájában elmondtuk, elmondtam, hogy én problémásnak látom, hogy a létrehozó határozati javaslat és tulajdonképpen itt az ügyrend is picit azt a benyomást kelti, mint hogyha megelőlegezné a vizsgálat végeredményét, és megnevezi azt a felelőst, akinek a felelősségét ez a vizsgálóbizottság szeretné feltárni. Azt gondolom, hogy nem lehet sem az LMP-t, sem engem személy szerint azzal vádolni, hogy különösebben baráti viszonyt ápolnánk Gyurcsány Ferenccel, én személyesen sokat dolgoztam azon, hogy a sukorói ügyben feljelentést tegyünk ellene, mert a felelősségét megalapozottnak találtuk. Ugyanakkor a vizsgálóbizottságtól én azt remélem, és azért vállaltam a vizsgálóbizottság tagságát, mert úgy gondolom, hogy jelen pillanatban egyikünk sem látja tisztán és pontosan, és a nyilvánosság sem látja tisztán és pontosan, hogy milyen lépéssorozatok, milyen döntések vezettek végső soron ahhoz, hogy bekövetkezhetett ez a katasztrófa, és arra lehet jó ez a vizsgálóbizottság, hogy egy objektív felelősségmegállapítást elvégezzen, és a nyilvánosság számára is feltárja, hogy tulajdonképpen mi következett be. Milyen döntések voltak az okai annak, hogy ez megtörténhetett. Én attól tartok, hogy a bizottság vizsgálatának az elfogulatlanságát és az objektivitását vonja kétségbe, hogyha már az ügyrendben és a határozati javaslatban megelőlegezzük a vizsgálat eredményének egy részét, ami azért is baj, mert hogyha a végén az jön ki eredményképpen, hogy valóban van felelőssége Gyurcsány Ferencnek vagy hozzá köthető cégeknek ebben az ügyben, az isten se mossa le rólunk, hogy ez előre, a vizsgálóbizottság létrehozásának a célja volt, hogy ezt a felelősséget megállapítsa, és az állításainknak a súlyát és az elfogadhatóságát fogja megkérdőjelezni. Azt remélem, hogy itt valóban egy olyan vizsgálat fog lezajlani, ami függetlenül a politikai háttértől, töltettől, azt próbálja meg megvizsgálni, hogy kinek mi volt ebben a felelőssége, és ha kitűzzük magunknak azt, hogy mi konkrétan az előző ciklushoz kapcsolódó vállalkozók felelősségét vizsgáljuk, vagy konkrétan az előző kormányzati ciklushoz köthető köztisztviselőknek, hatósági személyeknek a felelősségét vizsgáljuk, akkor felmerül, hogy

7 - 7 - vajon mit csinálunk abban az esetben, hogyha nem az előző ciklushoz köthető vállalkozóknak vagy közigazgatási szereplőknek a felelőssége merül föl. Vajon elfogulatlanul fogjuk-e vizsgálni mondjuk a 2006-ban, az egységes környezethasználati engedélyt kiadó Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatójának, Kling Istvánnak a felelősségét, aki jelen pillanatban helyettes államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Nem tudom, ezt meg kell vizsgálni, hogy neki van-e felelőssége, jó volt-e az az engedély, nem volt-e jó. Abban a pillanatban lehetett volna-e jobb engedélyt kiadni vagy sem, de az biztos, hogy ezek a kérdések felmerülnek. Vagy hogy mondjuk Tolnai Lajos, aki a MAL Zrt. egyik fő tulajdonosa és a gazdasági konzultáció idején Matolcsy György konzultációs testületének a tagja volt, akkor az ő felelősségét nem vizsgáljuk, mert nem az előző kormányzathoz köthető, hanem egy másik kormányzathoz. Tehát én azt gondolom, hogy valójában a bizottság a saját munkáját nehezíti meg és téríti el, hogyha megpróbálja megelőlegezni a vizsgálat eredményét. Biztosak lehetnek benne, hogy amennyiben felmerül, és megalapozott bizonyítékokat találunk arra, hogy itt a MOTIM-nak vagy más, Gyurcsány-érdekeltségű cégnek van felelőssége ebben az ügyben, én leszek az utolsó, aki ennek az elkendőzését kezdeményezni fogja, és mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy ezt a felelősséget megállapítsuk, nyilvánosságra hozzuk, és ezt a felelősséget vállalnia kelljen az érintetteknek. Ahhoz, hogy ezt jó szívvel tudjam tenni, ahhoz fel kell tételeznem, hogy a bizottság nem célzottan ezt a felelősséget akarja megállapítani, hanem egy objektív vizsgálatot kíván lefolytatni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Ékes József! ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Pár dologra szeretnék rávilágítani. Egyrészt 1997-ben, amikor a privatizáció bekövetkezett, hosszú időn keresztül a szerződést sem lehetett megkapni, a nyíltság és az őszinteség tekintetében. Ha jól tudom, az LMP volt az, aki kikérte magát a szerződést, aminek vannak tartalmai. Annak a szerződésnek vannak környezetvédelmi kötelezettségei is, és hogyha a bizottság konzekvensen akar végigmenni az ügyrenden, akkor először is a privatizációs szerződéseket kell mindenképpen a bizottságnak vizsgálnia. Amit Gőgös alelnök úr mondott: én a dolgokat nem keverném össze. Október 4-én bekövetkezett a katasztrófa, és azóta azért jártak ott osztrák hadmérnökök, jártak ott európai uniós szakemberek, angol mérnökök, és amit a magyar szakemberek ott teljesítettek a kármentesítés és a kármegelőzés tekintetében, azt hiszem, erre Magyarország büszke lehet rá. Olyan szakemberek oldották meg ezt a problémát, amelyre mások, külföldiek széttárják a karjukat, és azt mondták, hogy nem tudják a megoldást. Én szeretném javasolni a bizottság tagjainak, mert én október 4-től azt lehet mondani, hogy parlamenten kívül minden nap ott vagyok Kolontáron és Devecserben, ismerem a gátak történetét. A 10-es kazetta 8 méteres lezárásának a körülményeit, a medencék kialakítását, a Torna-patak mentesítésének kérdéskörét és a Duna-ágba jutás megelőzésének a körülményeit is. Ismerem a kitelepítést, hiszen annak a döntésnek az éjszakába nyúló részese voltam, és annak az egész tevékenységnek, ami műszakilag ott, jelen pillanatban zajlik. Nem keverném össze és nem keverném bele a lakosságot ért károkat és annak a jelenlegi folyamatát, hiszen az jövő év májusáig fog lezárulni, bízva abban, hogy jövő májusig, júniusig Kolontáron és Devecserben is fel fognak épülni a lakások, és minden olyan kár esetében, amely konkrétan érte az állampolgárokat, a megoldás is rendeződni fog. Semmi szín alatt nem keverném a két dolgot össze. A bizottságnak nem az a dolga, hogy azzal foglalkozzon, hogy Kovács István mennyi segélyt kapott vagy milyen formában történt az ő kárának a megállapítása és annak a rendezése. A bizottságnak az a dolga, hogy valóban

8 - 8 - ismerje meg azt a környezetet, ismerje meg magának a timföldgyárnak a történetét, történését, az ajkai erőmű történetét, hiszen nagyon sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mi az a szürkeiszap, mi az a vörösiszap, csak beszélnek a vakvilágba, és amikor a médiában megjelenik a fotó, akkor a timföldgyár helyett a Bakonyi Erőművet fényképezik le, ami teljesen helytelen. A kettőnek úgy önmagában semmi köze nincs egymáshoz. Szeretném tényleg, hogyha a bizottság megismerné azt a szürke- és vörösiszapkazettarendszert, amely benyúlik a városba egyébként, mert a Gyár utca mögött egyébként arra épültek a garázsok, tehát Ajka tulajdonképpen a története folyamán együtt élt a szürke- és vörösiszappal. De ismerni kellene azokat a döntéseket, döntés-előkészítéseket, amelyek a 10- es kazetta építésének a körülményeire utalnak. Azt hiszem, Jávor Benedek képviselőtársam konkrétan ismeri a as döntési mechanizmust, mert annak van egy tanulmánya, és már akkor voltak olyan jelzések, hogy a Torna-patak elterelésével tulajdonképpen Kolontár irányába egyfajta csúszás indul meg talajtanilag is egyébként, a vízháztartás és rétegvizeknek a kérdéséből adódóan. De én szeretném mindenképpen, hogyha a bizottság személyesen kijönne oda Kolontárra, és megnézné, hogy jelen pillanatban a 10-es kazetta hogy áll, milyen pusztítást okozott, és azt hogy lehetett volna adott esetben megelőzni, hiszen voltak már előtte, augusztusban is felvételeke, amelyek utaltak arra, hogy az északi fal környékén repedések alakulhattak ki, hiszen a vörös foltok tulajdonképpen megjelentek az északi fal és a nyugati északi fal találkozásánál is. Tehát én azt hiszem, hogy jelenleg folyik a nyomozás, a nyomozati anyag kikérésére a bizottságnak esélye, lehetősége jelen körülmények között nincs, még zárt ülések keretében sem. De én szeretném valóban, hogyha maga a 10-es kazetta története, annak az építési engedélyének a kiadása, ha volt egyáltalán építési engedélyt, mert tudjuk, hogy a szürkeiszap önmagában nem építési anyag, és a Balti-tenger szintje fölött van-e, mert nagyon sokan ezt is összekeverik, hogy most melyik szintet veszik figyelembe, jelen pillanatban milyen magas egyáltalán a 10-es, meg a 9-es kazetta, mert sokan még ezt is összekeverik. Szeretném, hogyha szakmailag is, hatóságilag is, engedélyezés szempontjából is, valamint a privatizáció során előírt kötelezettségek be nem tartásának a kérdéskörét is maga a bizottság vizsgálná, és abból vonna le konzekvenciákat. Másrészt pedig valóban az a fő célja a bizottságnak, hogy vizsgálja meg a hasonló jellegű üzemeknek a tevékenységét, az ott tárolásra alkalmazott technológiát, a vörösiszap mennyiségét, annak a veszélyességét, mert talán érdemes Almásfüzitőnél is a gátnak az állapotát megnézni, mert önmagában a vörösiszap gátja egyben a Dunának a gátfala is tulajdonképpen, hogy van-e, volt-e szivárgás azon a területen, és a bizottság pedig a végén foglalja úgy össze, hogy milyen ajánlást tesz a parlamentnek, hogy valóban környezetvédelmi szempontból mely előírásokon kell szigorítani, katasztrófavédelem szempontjából mely előírásokat kell sokkal határozottabban megkövetelni a gazdasági társaságoktól, és annak alapján pedig az ellenőrzés sűrűsége is, hiszen maga a lúgos tartalmú vörösiszap nemcsak a 10-esben volt, hanem volt a 6-os, 7-es, 8-asban is. Sőt, ma is ott van egyébként, és lúgos tartalommal. Ez a nedvességtartalmát az elkövetkező 50 évben sem fogja elveszíteni. Mert nem fogja elveszíteni. Tehát én azt mondom, hogy ekörül kellene mindenképpen a bizottságnak a munkáját végeznie, és még egyszer javaslom, én nagyon szívesen körbevezetem a bizottság tagjait megfelelő katasztrófavédelmi engedéllyel. Meg lehet nézni, hogy a kár micsoda hatalmas területet érintett, és mellette a Torna-patak, Marcal és a Rába bizonyos szakaszán olyan víztározó területeken, ahová eljutott maga az anyag, milyen feladatok állnak még a katasztrófavédelem elé. ELNÖK: Köszönöm szépen, Ékes József képviselőtársam már egy kicsit átkanyarodott a következő napirendi pontra, ami a bizottság munkatervének a megvitatása lesz. Egyelőre még maradjunk az ügyrendnél. Kovács Tibor kért szót.

9 - 9 - KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én azzal kapcsolatban tennék egy véleményt, ami a bizottság feladat- és hatáskörét határozza meg, és ennek a legutolsó pontja, amit Ékes képviselő úr is érintett, hogy hol található még az országban valamiféle hasonló, környezetre veszélyes tároló. Megmondom őszintén, ezt egy túlzott mértékű vállalkozásnak tartom a bizottság részéről. Ugyanis, hogyha ezt a megfogalmazást olvassuk, akkor gondolnunk kell nyilvánvalóan arra, hogy az ország területén vannak olajipari létesítmények, az olajipari létesítmények körül különböző tároló létesítmények, nem beszélve például a kőolajtároló tartályok körüli tartályudvarokról, vagy a vegyipar számos területének problémaköre. Ez egy olyan hatalmas feladat lenne, hogy szerintem erre a bizottság ne vállalkozzon. Nem leszünk képesek rá, hogy az egész ország területén valamennyi veszélyesnek mondható létesítménynél vagy vegyipari berendezésnél, kőolajipar és számos más iparág területén ezeket a tárolókat úgymond számba vegyük. Ez nem a mi dolgunk szerintem. A környezetvédelmi hatóságoknak kell rendelkezni ezekkel az adatokkal. Ezeket esetleg össze lehet gyűjteni. De nyilvánvalóan ez egy környezetvédelmi tárcának feladat- és hatáskörébe tartozó dolog, hogy ezt a nyilvántartást vezesse és elkészítse. Ez abszolút túllép a bizottság kapacitásán és ettől tartok, hogyha ebbe az irányba mi elindulunk, akkor két év kell, hogy ezt az egész munkát a bizottság elvégezze. És nem is feladata szerintem ennek a bizottságnak mindennek az áttekintése. A másik, amit szeretnék elmondani, valahol műszaki emberként én úgy gondolom, hogy valamilyen munkamechanizmust ki kell alakítsunk és el kell fogadjunk, hogy mi szerint haladunk. Mert hogyha bele-belekapunk egy-egy részletkérdésbe, akkor nem igen fogunk tudni eredményeket felmutatni. Arra gondolok, és azt javaslom, hogy a munkánkat az vezesse, hogy elindulunk egy adott dátumtól, ez lehet akár a bizottság megalakulásának napja, és akkor haladunk szépen szisztematikusan az időben visszafelé és megvizsgálunk minden olyan eseményt, ami ekörül a létesítmény körül történt vagy fordítva is eljárhatunk, hogy kitűzünk egy dátumot, mondjuk a privatizációs dátumot vagy a rendszerváltás dátumát, és akkor elkezdjük elemezgetni azokat a legfontosabb eseményeket, hétről hétre vagy hónapról hónapra, ami ezek körül a létesítmények körül történt. Ha nem ezt csináljuk, akkor ebből olyan kavarodás lesz, és aztán a vége tényleg valami hasonló lesz, mint az emlékezetes Tanú című filmben, hogy amikor felkészítették Pelikán Józsefet a bírósági tárgyalásra, nem a vádat, hanem az ítéletet adták a kezébe. Szóval nem kéne, nem kéne, és ez tényleg a bizottság hitelességét is alátámaszthatja vagy egyáltalán megkérdőjelezheti, ha nem ilyen szisztematikusan és tudatosan csináljuk a munkánkat. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét átcsúsztunk a következő napirendi pontra. Akinek konkrétan az ügyrendhez van hozzászólnivalója, kérem, hogy azt tegye meg. KOVÁCS TIBOR (MSZP): Bocsánat, azt javaslom, hogy a c) pontot vagy az e) pontot, ami erről szól, azt fogalmazzuk át, és szűkítsük le a feladatkört. ELNÖK: Rendben. Köszönöm. Aradszki András képviselő úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Ritkán szoktam ilyet mondani, de nagyrészt egyet kell értenem Kovács képviselőtársammal. Először mondok ilyet, azért mondom, hogy ritkán. (Kovács Tibor: De ez nem bűn, lehet ilyet.) Nem, nem, csak a ténymegállapítás kedvéért. Valóban, itt nagyon nehéz idősíkokat behatárolni, és szerintem is el kell indulni egy vizsgálatnak egy nulla pontjától, és én azt mondom, hogy ez nem lehet más, mint a

10 privatizációs szerződésnek az időpontja. Ugyanis jogilag is, ha nézzük, az az a pont, amikor az új tulajdonos az előző mulasztásokat is áttette az államnak. Ő, ha a jó gazda gondosságával járt el, akkor neki meg kellett vizsgálnia a portékát, és értékelnie kellett volna azokat a kockázatokat, amiket kezelnie kell vagy később elhárítania. Én azt gondolom, hogy ez az a kiindulási pont, ahonnan előrefelé is lehet nézni, tehát felénk, meg onnantól visszafelé is, értékelve azokat a dolgokat, amelyek esetleg mulasztásként akár az állami szerveknek, akár az állami gazdálkodó szerveknek a mulasztásaként is felfoghatók. Egyet kell értenem azzal a felvetéssel is, hogy azért ne menjen el a bizottság abba az irányba, hogy már előre az ítéletet mondjuk ki. Minden bizonnyal valamilyen mulasztás, hibás döntés, aktív cselekedet közrehatott és okozhatta és okozta ezt a gátszakadást. Nekünk ez a feladatunk, hogy ezt az okot a magunk képességei szerint, nem vagyunk nyomozóhatóság, a magunk szakmai tudása szerint megtaláljuk. Ebben, azt hiszem, nagyjából egyet tudunk érteni. És való igaz, gondolom, Jávor képviselőtársam sem azért mondta, hogy ha valaki, bár senki nem akarta elkendőzni, akkor majd ő elkezdőzi. Tehát ez így félreértésre adhatott okot. Tehát való igaz, nem az a szándék az itt ülő kormányzati képviselők részéről, hogy ezt az objektivitást valamilyen módon is akadályozzuk. Nem értettem Gőgös képviselőtársam mondatait, aki tisztába akarta tenni ezt a dolgot, és közben összekeverte a szezont a fazonnal. Úgy gondolom, hogy a kárelhárítás, a mentesítés egész más dolog, más folyamat, erre nekünk nincs kompetenciánk, nincs is mandátumunk arra, hogy ezt mi végigvizsgáljuk. Hol találhatók az országban környezetre veszélyes technológiát alkalmazó működő vagy bezárt már a megfogalmazás is baj, mert amelyik bezárt, az már nem alkalmazza a veszélyes technológiát, de én is azt mondom, hogy az ilyen jellegű veszélypontok feltárása egyrészről a környezetvédelmi hatóságok feladata, másrészt a katasztrófavédelem feladata, és ezt csinálja is. Én úgy gondolom, hogy valóban, ami a szemünk előtt van és nyilvánvaló, az ilyen vörösiszap-tározóknak és a hozzá kapcsolódó esetleges létesítményeknek a veszélyességi fokát értékeljük, és korlátozzuk erre a területre, mert én is tudnék még más szakmai, üvegipari területeket is felsorolni, ahol hasonló problémák esetleg vannak. Reméljük, a hatóságok teszik a dolgukat és nincsenek ilyen problémák. Tehát én azt mondom, hogy ezekből kellene kiindulni. Tehát a kiindulási dátum, a kezdő rúgás időpontja az a privatizációs szerződés lenne. Nem javaslom vizsgálni a mostani reparációs kármentesítési folyamatokat, viszont nyilvánvalóan korlátoznám a veszélyes technológiák értékelését a vörösiszap és a hasonló, hozzá kapcsolódó objektumok megismerésére, és abból a megismerésekből származó következtetések levonására. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő képviselő úrnak adom meg a szót. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is arra szeretnék megkérni minden bizottsági tagot, akik itt ülnek, hogy lehetőleg politikai haszonszerzés céljára ne használják ezt az ügyet. Mert az utóbbi hetekben számtalan olyan nyilatkozat jelent meg, amely valótlan. Valótlan, és ezzel a kormány és a megyei védelmi bizottság munkáját borzasztóan gátolják, és egy olyan hangulatot teremtenek a térségben, amely abszolút az építő munka ellen hat. Úgyhogy én még egyszer arra szeretném kérni képviselőtársaimat, amit ma éjjel, a parlamentben is elmondtam, hogy lehetőleg a valóságot nyilatkozzák, és olyanok nyilatkozzanak, akik jártak is ott a helyszínen. Mert aki nem járt a helyszínen, jobb, hogyha nem is nyilatkozik, mert fogalma sincs arról, hogy mi történt az elmúlt két és fél hónapban. Mi Ékes képviselő úrral szinte nap mint nap ott voltunk az elmúlt másfél-két-három hónapban. Főleg az első öt hétben, akkor aludtunk talán 3-4 órát, és tudjuk, hogy valójában mi történt.

11 Tehát azt gondolom, hogy ez lenne az egyik legfontosabb, hogy itt a bizottság próbálja meg kicsit visszafogni magát, amikor nyilatkozik ez ügyben. Ezt kérném mindegyikünktől. Mert ezzel nagyobb kárt okozunk az ott élő embereknek és az ott élő közösségnek mint hasznot. Ez politikailag lehet, hogy nagyon jól eladható, most úgy is jön a karácsony, a szilveszter, a január, a február, a nagy politikai életben nem biztos, hogy lesznek nagy dolgok, ezt a vörösiszapot mindig elő lehet venni, ezzel lehet szórakozni, de nem biztos, hogy hatásos. Tehát én ezt kérném minden képviselőtársamtól először is. A másik meg, hogy teljesen egyetértek itt több képviselőtársammal, aki azt mondta, hogy igenis a privatizációs szerződésektől kell elindulni. De én azt gondolom, hogy nem elég csak a privatizációs szerződéseket megnézni, hanem mögé is kell nézni azoknak. Mert nagyon jól ismerünk jó néhány olyan szerződést, hogy elvileg milliárdos üzemeket adtak el néhány millió vagy tízmillió forintért, ami mögött azért komoly felelősség és feladat lett volna elvégzendő, amit senki nem végzett el. Itt környezetvédelmi beruházásokra gondolok többek között, és nagyon jól tudjuk, hogy az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb üzlete a környezetvédelem. Mert környezetvédelmi üzletekbe sokan beszálltak, milliárdokat kaptak nemzetközi pénzekből, hazai forrásokból, és valahogy kézen-közön a pénz nagyjából eltűnt, és a beruházásnak csak a töredéke valósult meg. És én azt gondolom, hogy a bizottságnak az egyik legfontosabb feladata a mögött vagy amellett, hogy megnézzük, hogy valójában mi is történt most Kolontáron, mert egy biztos, nem a magyar kormányok okozták ezt a környezeti katasztrófát, mert senki nem tehet róla. Nem természeti katasztrófa okozta, hanem emberi mulasztás. Hogy mi okozhatta ezt az emberi mulasztást? Aki járt ott, Gőgös képviselőtársam is járt ott, tehát biztos látja, hogy egy ilyen tározó, még aki ott laknak a környéken, szinte azok sem tudták, hogy mi van benne. Nincs körbekerítve, nincs őrizve, semmiféle riasztórendszer nincs, ha valami történik. Most durván fogalmazok: de hogyha valaki nagyon haragszik rám, leütnek, beraknak egy csomagtartóba, felvisznek a gátra autóval, belelöknek ebbe a masszába, és a kutya nem talál rám. Azt se tudják, hogy megöltek. Ezt most higgyék el, hogy Magyarországon több ilyen hely van. És itt kapcsolódnék ahhoz a ponthoz, hogy igenis meg kell vizsgálni, hogy Magyarországon ez a durva közötti veszélyes üzem, vajon biztonságos? Biztonságosan üzemel? A melléktermékei biztonságosan vannak tárolva? Vajon a mi felelősségünk az is, hogy néhány száz, esetleg több tízezer embernek az életével játszunk. És eddig senki nem foglalkozott ezzel. És hogyha most megnézzük azt, hogy mi történt mondjuk a Mexikói-öbölben, amikor ez a fúrótorony-katasztrófa volt, hát több tízezer családnak a megélhetését tették tönkre! Ki kártalanítja őket? Majd a magántulajdonú cég? Az nem fogja a büdös életben kártalanítani. És ezért teljesen jó, hogy ez a bizottság összejött, és szerintem ezt köztünk kell megbeszélni, hogy milyen célt szeretnénk elérni. Én igenis azt mondom, a világon az egyik legszigorúbb törvényt kell megalkotnunk az ilyen veszélyes üzemeknek a működtetésére. Hogy hiába legyen egy vagy két vagy három magántulajdonosa egy cégnek, akik mondjuk a Top 100-ban benne vannak, mert milliárdosok, de ne játsszanak több tízezer embernek a sorsával, az életével és a több tízezer embernek a kis magánvagyonával. Igenis meg kell hozni azt a szigorú törvényt, hogy ezek a tulajdonosok is felelősséget vállaljanak az általuk birtokolt, esetleg egy más menedzsment által üzemeltetett cég biztonságos működése iránt. Én azt gondolom, hogyha idáig el fogunk jutni egy éven belül, akkor nagyon sokat tettünk az asztalra. Én erre szeretnék kérni mindenkit, hogy erre koncentráljanak, hogy mi volt az oka. Jó, az egy dolog, most a vörösiszappal kezdtünk, a vörösiszapot kell kivizsgálnunk, de jussunk el oda, hogy Magyarországon az összes olyan céget nézessük át, hiszen számtalan környezetvédelmi, meg más szakember van. Fel kell kérni őket. Megbízásokat kell adni, és akkor néhány hónap alatt fogjuk tudni Magyarországon a térképet, hogy hogy is állunk veszélyes üzemekből és melyik milyen biztos. És akkor kell egy olyan törvényt alkotni nekünk, parlamenti képviselőknek,

12 mert ebben a házban születnek a törvények, amely a világ legszigorúbb környezetvédelmi törvénye legyen, hogy többet ilyen elő se fordulhasson. Én azt gondolom, hogyha ezt meg tudjuk oldani, márpedig én úgy látom a mostani bizottság összetételéből, hogy meg fogjuk tudni oldani, akkor én azt mondom, hogy emelt fővel mehetünk majd ki az ajtón egy év múlva, és azt mondjuk, hogy köszönöm, megoldottuk a feladatot. Én erre kérném mindenkit. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Csak egy valamit szeretnék tisztázni, mert ugye éjszakai időpontban az ülésen is elhangzott, meg most is, hogy olyan nyilatkozzon vagy olyan szólaljon fel, aki a helyszínen járt. Én úgy gondolom, hogy a tegnap esti felszólalók közül is mindenki járt a helyszínen, saját magunk nevében beszélhetek csak. Mi is ott voltunk, de nyilván nálam hitelesebb az ön szemében esetleg az önök államtitkára, Illés Zoltán, aki az MTV Ma reggel című műsorában beszélt elismerően a Jobbiknak a helyszínen végzett tevékenységéről, tehát én nem mennék el ebbe az irányba, hogy bárkinek kisebb vagy nagyobb érdeme van ott, a helyszínen végzett munkában. Nyilván ön mint a megyei védelmi bizottság elnöke, munkaköri vagy ebbéli kötelezettségéből fakadóan is ott volt a helyszínen. Most szerintem ezt ne firtassuk. Nyilván mindenki azért jött ebbe a bizottságba, hogy a munkája legjavát adja bele, és kiderítsük az okokat, és akkor ezt a témát én le is zárnám. Továbbadom alelnök úrnak a szót. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Csak annyi megjegyzésem lenne, itt többen említettétek, hogy ne keverjük össze a két dolgot. Én ezzel egyetértek. Csak akkor világosan ki kell mondani ennek a bizottságnak, hogy függetlenül attól, hogy mondjuk az ott élők nyilván egyfajta várakozással is tekintenek ez elé a bizottság elé, mert nem mindenkinek a leggyakoribb elfoglaltsága országgyűlési határozatokat és bizottsági ügyrendeket olvasgatni, hogy a bizottság nem kíván foglalkozni a kármentesítés és kárenyhítés folyamatával, tehát hűtsük le ezeket a várakozásokat. Mert én nem gondolom, hogy azért van itt ennyi kamera, hogy majd az 1991-es szerződéseket nézegetjük vagy az akkori Antall-kormánynak a privatizációt előkészítő határozatait, mert azért szeretném jelezni, hogy ez a privatizációs folyamat nem a privatizációs szerződéssel indult, hanem 1991-es kormányhatározatokkal indult. A magyar alumíniumipar szétesésével indult. A dátumot is majd érdekes lesz megállapítanunk, mert a szerződéskötés dátuma-e az a pont, amitől elindulunk vagy pedig az a folyamat is érdekes, ami ahhoz vezetett, meg mondjuk megnézzük-e, milyen ajánlatot tettek még mások, akik abszolút nem akartak vállalni semmiféle környezeti meg egyéb dolgot. De ez messzire vezet. Egyébként nem lesz nehéz dolgunk, mert nagyjából egy hasonló vizsgálatot elvégzett már egyszer a parlament, tehát azokat a jegyzőkönyveket kell majd nekünk leporolni, ami a 2005-ös vizsgálóbizottságnak volt a témája, ami ezt a területet érintette alapvetően, amikor a miniszterelnökök vagyonosodási vizsgálata zajlott, de nem lesz nehéz dolgunk, azért azt szeretném mondani. És hát annak sem lett semmilyen eredménye, azért ezt előre szeretném megjegyezni. Tehát én úgy gondolom, hogy egyik oldalról sem, csak úgy megjegyezném. Én tudomásul veszem, hogy ezzel ne foglalkozzunk, de azért azt te is fogadd el, Jenő, hogyha minden ígéret úgy lenne betartva, ahogy az elhangzott a miniszterelnök és a kormánytagok részéről, akkor nem lennének ezek a problémák, hogy nem azok a kormányzati jogszabályok jelentek meg, amit ott az emberek vártak. És nyilván ezért is van egy felfokozottabb várakozás, hogy most azzal foglalkoznunk kell. Nyilván akkor ezek szerint nem, és én ezt tudomásul is veszem, de akkor valakinek azzal is foglalkoznia kell, hogy most kártalanítás lesz vagy kárenyhítés lesz. Lehet, hogy nem ennek a bizottságnak. Ezeket is tisztázni kell, mert ezt várják tőlünk.

13 Utoljára pénteken jártam ott, és az ott élőket, de szerintem az ország közvéleményét sem biztos, hogy csak ez érdekli, hogy mi van a bizottsággal. Ezt mindjárt az elején tisztáznunk kell, hogy ezzel nem foglalkozunk, és onnantól kezdve ezt a várakozást lehűtöttük. De akkor viszont ezzel valakinek majd valamikor foglalkozni kell, mert biztos vagyok benne, hogy ez egy olyan szintű dolog, ami még nem volt Magyarországon, mert ez egy teljesen más, mint egy árvízi kártalanítás és sok mellékzöngéje van a történetnek. Most nem fogom megismételni, amit az este elmondtam, ami okozott is köztünk egy polémiát, és ezt most is állítom, amit mondtam, és ezt majd külön meg is tudjuk beszélni akár az érintettel együtt is. Hogy ez hogy zajlott, mint zajlott, itt a fővárosra utaló ügyek, a helyi vállalkozók érdeklődése okán, de akkor ezt tisztázni kell, és innentől kezdve az a kérdés már nem kérdés. ELNÖK: Egy javaslatom lenne. Azt gondolom, hogy ne nyissuk újra a határozati javaslatnak a parlamenti vitáját, van egy olyan országgyűlési javaslatunk, amit kettő kivételével minden országgyűlési képviselő, aki jelen volt az ülésen, elfogadott. Ettől eltérni már csak a Házszabály miatt sem áll módunkban, és eddig az összes észrevétel az ügyrend 1. pontjához érkezett, ami pont ezt a határozatot gyakorlatilag mintegy átmásolva határozta meg a bizottság feladat- és hatáskörét. Nyilván lehetnek értelmezési kérdések, mert elég tág mozgásteret adott ez azért a bizottságnak, de akkor majd a végén, az összegzésben bővebben kitérek rá. De úgy tudom, még Kovács Tibor jelentkezett és Jávor Benedek. KOVÁCS TIBOR (MSZP): Igen, csak egy rövid megjegyzésem van: Lasztovicza képviselő úr azt kérte tőlünk, talán kívülálló számára jogosan, hogy ne próbáljon itt senki politikai tőkét kovácsolni ekörül. Ennek csak az a bibije, képviselő úr, hogy az elmúlt 8 évben nem volt olyan ügy, ami a gazdasági világválságtól elkezdve, sorolhatnánk százával az ügyeket, amiből önök ellenzékként ne próbáltak volna politikai tőkét kovácsolni. Még olyan áron is, hogy azzal kárt okoztak Magyarországnak. Azért nem hiteles ez az ön kérése, mert elvileg el lehetne fogadni természetesen, hogy más kárán ne próbáljon senki politikai tőkét kovácsolni saját magának, hogyha egyébként önök ehhez tartották volna magukat az elmúlt nyolc évben. De nem ehhez tartották magukat. Ezt tudjuk, száz példát fel lehet rá sorolni. De erről nem beszélek többet, csak szerettem volna elmondani a véleményünket ezzel kapcsolatban. A másik ügy pedig konkrétan: ön továbbra is forszírozza ezt az egész országra kiterjedő felülvizsgálatot. Én úgy gondolom, hogy azért a környezetvédelmi hatóságok elég tisztességesen végezték a munkájukat eddig is. Tehát, hogyha ők nem tudták ezt a feladatot elvégezni, akkor a bizottságnak lehet egy olyan kompetenciája, hogy beszámoltatja úgymond a Környezetvédelmi Minisztériumon keresztül a környezetvédelmi hatóságokat, hogy hogyan állunk ebben az ügyben, és hogyha van feladat, és beszámolnak arról, hogy bizonyos területeken nyilvánvalóan vannak hiányosságok, akkor ezt a munkát el lehet indítani. De többre, még egyszer mondom, ne vállalkozzon a bizottság, mert egyszerűen nem leszünk rá képesek, és aztán belefulladunk a munkába, és semmilyen konkrét eredményt nem fogunk tudni felmutatni. ELNÖK: Köszönöm szépen. Még Jávor Benedeknek megadnám a szót. JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót. Több dologra szeretnék reflektálni. Elsőként a feladat- és hatáskörrel kapcsolatban: én egyetértek azzal, hogy ennek a bizottságnak valószínűleg nincsen kapacitása arra, hogy a hazai veszélyes üzemek teljes körét felülvizsgálja és megállapításokat próbáljon tenni. Én azt gondolom, hogy ezt valóban a környezetvédelmi hatósági rendszernél lehet esetleg kezdeményezni, hogy ilyen felmérés megtörténjen. A mi figyelmünket valóban a vörösiszap-tározó létesítményekre

14 koncentrálnám. Itt viszont lehet, hogy egy picit mélyebbre próbálnék ásni, mint ami itt az ügyrendben megfogalmazásra került. Tehát nem pusztán azt kell megnéznünk, hogy milyen állapotban vannak ezek a vörösiszap-tározók, hanem azt is, hogy mi van bennük, és milyen tevékenység folyik ezeknek a tározóknak a területén. Vannak ezek közül a tározók közül olyanok, amelyek lényegében le vannak zárva, majdhogynem inaktívnak tekinthetők. Meg vannak olyanok, például az almásfüzitői létesítmény, amire már itt utaltak képviselőtársaim, ami nemcsak azért problémás, mert közvetlenül a Duna-parton van, és valóban a tározó gátja egyben az árvízvédelmi létesítményeknek is eleme, hanem egy tízoldalas engedély alapján sokféle különböző veszélyes hulladéknak a lerakása zajlik ezen a területen. Ami adott esetben, ha itt baleset következik be, a Kolontárinál sokkal súlyosabb következményekkel járhat, részben az ott lerakott veszélyes hulladékok miatt. Tehát én ezt a tevékenységet is azt gondolom, hogy meg kell vizsgálni, és föl kell tárni. A privatizációs szerződés mint kezdőpont, nagyon logikusnak hangzik, ugyanakkor arra azért én felhívnám a figyelmet, és erről már volt szó, hogy a problémák ennek a létesítménynek az építésekor kezdődtek legkorábban. Nyilván nem fogunk visszaásni 1943-ig, amikor itt elkezdődött a timföldgyártás, de hogy legalább a 10-es kazetta építésének, az akkori talajtani szakvéleményeknek a megvizsgálása nélkül nem tudunk egy valóban mindent átfogó képet alkotni az eseményekről, ebben biztos vagyok. És végül, bár ez nyilván evidencia mindenki számára, de zajlik egy jogalkotási folyamat tőlünk függetlenül is. Tehát pont a vörösiszap- katasztrófa tapasztalatai alapján jelenleg is az Országgyűlés előtt van olyan módosító indítvány, ami a bányászati törvény, az építési törvény módosításával már bizonyos elemeket orvosol. Tehát nekünk erre tekintettel kell lenni. És a kormánypárti képviselők ezt nyilván jobban tudják, hogy a minisztérium berkein belül előkészítés alatt van számos jogszabály-tervezet a felelősségbiztosítások rendszerére vonatkozóan, és más területekre. Hát jó lenne nem elszaladni egymás mellett, hanem valahogy egymást erősítve megpróbálni jövő őszre valóban egy olyan jelentést letenni az asztalra, ami segíti ennek az ügynek a feltárását. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Ékes Józsefnek megadom a szót, és utána összefoglalnám az eddig elhangzottakat, meg reagálnék. Jó, még Aradszki úr is. Kérem szépen, hogy mindenki röviden foglalja össze. ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Én is azt szeretném javasolni, és ezért sem venném ki az e) pontot, tekintettel arra, amit Jávor Benedek képviselőtársam is mondott. Ugye egyrészt a katasztrófa pillanatától megindult egy országos újbóli felmérés a veszélyes üzenek területén, és ha Kovács Tibor képviselőtársam visszaemlékezik a szavaimra, én ezt úgy fogalmaztam, hogy a hasonló jellegű. Nem a bő kategóriában fogalmaztam, hanem a hasonló jellegű tevékenységi körben. És egészen biztos, hogy a parlament elé fognak olyan törvények kerülni, amit érdemes a bizottságon is tulajdonképpen úgy átfuttatni, hogy adott esetben, mi is javaslatot tehessünk arra, hogy igenis, itt még tessék szigorítani, hisz egy üzem leáll, a hulladék, a szemét ottmarad, és annak vannak bizonyos kötelezettségei 50 meg 100 év múlva is. Tehát én erre próbáltam inkább a hangsúlyt helyezni és fektetni. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy 98 és 2002 között Magyarország összes hulladékdepóniája pillanatok alatt felül lett vizsgálva, és a Környezetvédelmi bizottság akkori döntési kompetenciája alapján határozta meg, hogy melyeket kell sürgősen bezárni, rekultiválni, mentesíteni, mely településeken, hol, milyen mértékben kell ezeket megszüntetni. Tehát én ezért is próbáltam, hogy abba a szűk körbe, ami hasonló tevékenységgel bír, azoknál próbáljon meg a bizottság is megfelelő tájékozódás alapján lépni. Ezt nem mi végezzük el, ezt a szakemberek végzik el. Erre vannak hivatott szakemberek, ők tegyék le az asztalra, hogy az országban hány veszélyes üzem van, mennyi kerül bezárásra, annak a technológiai betartása hogy alakult az elmúlt

15 időszakban, és adott esetben azon a területen mit kell szigorítani. Mert nem véletlen mondtam, hogy a 6-os kazettában is vörösiszap van. A 7-esben is az van, a 8-asban is az van. De ezek már rekultiválva vannak. ELNÖK: Köszönöm. Aradszki képviselő úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm. Igyekszem rövid lenni. A felméréssel kapcsolatban, hogy milyen jellegű veszélyes technológiát tartalmazó tárolók vannak, ezzel kapcsolatban a Fenntartható fejlődés bizottsági ülésén az államtitkár úr tett egy vállalást, és ő elmondta akkor azt, hogy májusra elkészítik ezt, tehát ez a folyamat elindult egy másik bizottságnál. Én azért is mondtam, lehet, hogy kellett volna az első hozzászólásomnál, hogy ezzel azért sem érdemes foglalkozni, mert erre van egy kormányzati vállalás. A dolog másik része, hogy én úgy emlékszem, hogy azt mondtam, hogy a privatizációs szerződés aláírása, hatályba lépése a kiinduló pont. Attól lehet felénk is eltérni és lehet visszamenni még jobban az időbe, amennyire a vizsgálat tárgya ezt indokolttá teszi. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy én is néhány szóban reagáljak az elhangzottakra. Először Gőgös képviselőtársam, alelnök úr kezdte a hozzászólások sorát. Tehát még egyszer: azt azért leszögezném, hogy már csak a házszabálynak való megfelelés okán sem terjeszkedhetünk túl azon az országgyűlési határozaton, amit elfogadtunk közösen a parlamentben. Ezért a bizottság feladatköre elsősorban a vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezetvédelmi katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását célozza. Ahogy az a címben is benne van. Azonban amennyiben az a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozásához szükséges, ami szintén szerepel a címben, olyan mértékig természetesen az iszapkatasztrófa, a gátszakadás bekövetkezése után történtekre is kiterjedhet a bizottság figyelme. Ugyanis itt vannak értékes vélemények és tapasztalatok. Lasztovicza Jenő mint a megyei védelmi bizottság elnöke vagy Ékes József képviselőtársunk, de mások is, akiknek a helyszínről folyamatos és értékes tapasztalatai vannak, vagy említhetném Illés Zoltán államtitkár urat. Tehát nyilván ezeket a tapasztalatokat fel kell hogy használjuk, hiszen, ha már megvannak, akkor mindenképpen érdemes ezzel élnünk. De még egyszer mondom, az nagyon messzire mutatna, és tényleg nagyon elvinné a bizottságot egy más irányba, hogyha most olyan irányba mennénk el, hogy ki mennyi kártérítést kapott, és mennyire volt jogos, meg hogyan lett szétosztva a pénz. Valóban, ez is lehetne egy vizsgálóbizottság témája, de azt hiszem, hogy nem ezé a vizsgálóbizottságé, mivel ezt annak idején a határozati javaslatba nem vettük bele. Aztán privatizációs szerződés. Ugye a privatizáció 1995-ben kezdődött, legalábbis tudomásunk szerint akkor kérte fel Horn Gyula id. Bakonyi Árpádot a magyar alumíniumipar privatizációjának, a Hungalu élén a lefolytatására. Tehát mindenképpen ez egy kiindulópont lenne, és a privatizációs szerződéseket valóban elsősorban olyan szempontból kell megvizsgálni, nyilván itt most büntetőjogi felelősséget keresnek a nyomozóhatóságok is, de valamilyen szinten a katasztrófát vizsgáló bizottság is belemélyedhet abba, hogy ezekben a szerződésekben tett vállalások mennyire teljesültek, és hogyha a vizsgálata során olyan adatra vagy tényre bukkan a bizottság, amely esetleg bűncselekmény elkövetésének gyanúját vetné fel, akkor megtehetné a szükséges lépéseket, tehát ilyen szinten természetesen nem belekontárkodva a nyomozóhatóságok hatáskörébe. És igen, én is egy jó kiindulópontnak tartom a privatizációs szerződést. Annak ellenére, hogy itt megemlítjük a bizottság feladat- és hatáskörénél is a b) pontban, hogy a tározó építése és fenntartása során, tehát a 10-es tározóról van szó, megjegyzem, hiszen nem

16 lehet visszamenni az összes tározó építéséhez, az valóban megint csak nagyon messzire vezetne, hiszen a 10-es tározó gátja szakadt át, valahol ott kell keresni a problémát is, és tudjuk, hogy ennek az építése kapcsán lett a Torna-pataknak a medre áthelyezve, illetve ha jól tudom, a vasútvonal is korábbi nyomvonaláról egy másik nyomvonalra; és itt a területtel kapcsolatban is felmerülnek problémák. Jávor Benedek képviselőtársam hozzászólásához kapcsolódva: az ügyrend megelőzi a felelősséget vagy megelőlegezi a felelősséget. Hát azért azt lássuk be, hogy Gyurcsány Ferenc nem úgy került bele ebbe a határozati javaslatba, mint Pilátus a credóba, hanem azért némileg több köze van a dolgokhoz. Hiszen ő is tevékenyen részese volt a magyar alumíniumipar, alumíniumágazat privatizációjának. Mi, munkatársaimmal (Gőgös Zoltán: Mindenkit fel kellett volna sorolni.) megpróbáltunk a nyilvánosan hozzáférhető adatokból egy olyan privatizációs mátrixot vagy hálót feltárni, ami ennek az egész privatizációs folyamatnak az eladás-vétel folyamatát feltárja, hihetetlen, magam is megdöbbentem. Ez kinyomtatva körülbelül három falat borít be egy irodában, tehát ez megdöbbentő, hogy mennyi cég keletkezett abból az egy alumíniumágazatból, ami, amikor privatizálták, konkrétan 9 céget jelentett. De utána aztán itt körülbelül 100 cég volt érintett, mindenféle kft.-k adták-vették, off-shore cégek, ilyen-olyan cégek, szinten az átlagember számára követhetetlen. Gondolom, ez is volt az egyik cél vele. Tehát itt, ha visszamegyünk a privatizációig, azt mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy nemcsak, aki konkrétan a Magyar Alumínium Kft.-t privatizálta, hanem a teljes alumíniumipar privatizációs szereplőire ki kell hogy terjedjen a vizsgálat. Bizony én azt szeretném, hogyha a bizottság ezeket a szereplőket személyesen is meghallgatná. Amennyiben veszik a fáradtságot és eljönnek a bizottság ülésére, mert tudjuk, hogy ennek szankciója nincs, amennyiben valaki nem jön el. De mégis meg fogunk mindenkit hívni, aki érintett lehet. Hiszen minden, ami hozzásegíthet minket ahhoz, hogy kiderítsük a katasztrófa bekövetkezésének okait, az előbbre viszi a munkánkat. A tározó építése, szintén Jávor Benedek mondta. Ezt az előbb említettem, hogy mindenképpen a tározó építésének a körülményeire is vissza kell nyúlni. Az ezekkel kapcsolatos dokumentációkat is be kell majd kérni a bizottságnak, és természetesen a privatizációval kapcsolatos szerződéseket. A hatóság felelőssége szintén. Természetesen nemcsak az előző kormány 2006-tól 2010-ig terjedő kormány alatt működő hatóságok felelőssége merül fel, hanem valamennyi hatóságé, aki valaha ellenőrizte ezt a létesítményt, de menjünk vissza csak a privatizációig. Ugye ott új tulajdonos van, megegyeztünk, hogy teljesen más jogi helyzet keletkezett, megörökölte az előző tulajdonostól, az államtól ezt az egész létesítményt. Tehát, akik azóta engedélyeket adtak ki a létesítményre, és engedélyezték, minden kormányzat hatóságának a tevékenységét vizsgálni kell. És önkormányzat, természetesen. Megint csak mondom, nemcsak Gyurcsány Ferencről van szó, mert itt Tolnai Lajost említette Jávor Benedek, de természetesen minden érintettet, akik különösen a MAL Zrt. tulajdonosi körében szerepelnek, és bizony nemcsak a cégvezetőségnek lehetett köze, hanem bizony a tulajdonosoknak is áttételesen köze lehetett a katasztrófa következéséhez, hiszen azért elsősorban a tulajdonosok felelősek, hogy mibe ruháznak be és mibe nem. Tehát, hogy mennyire teljesítették azokat a környezetvédelmi vállalásokat, amiket tettek a privatizációs szerződésben például, vagy amit a környezetvédelmi hatóságok az engedélyekben előírtak. Tehát azt is említettem már Ékes József képviselőtársamnak a hozzászólásával kapcsolatban, hogy mint megfelelő tapasztalattal rendelkező személyek beszámolóira, mindenképpen számítunk a bizottság munkájának során. Amit ő még megemlített, a hasonló jellegű üzemek. Itt megint egy félreértés van. Tehát lehet, hogy pontatlanul fogalmaz a határozati javaslat, természetesen elsősorban az almásfüzitői és a mosonmagyaróvári vörösiszap-tározó kazettákról van szó. Azonban ennek a kapcsán nyilván, ez főleg jogalkotási szempontból hosszabb távon következménnyel lehet minden Magyarországon működő

17 veszélyes üzem működésére, mint ahogy már el is indult egy jogalkotási folyamat, amihez mi hozzájárulhatunk azzal, hogyha további adalékokat szolgáltatunk. A bizottság feladata tehát annak kiderítése, hogy mi történt október 4-én, és mi vezetett a 10-es tározó északi falának gátja átszakadásához, miért pont ott, miért volt ott mondjuk kevésbé szilárd a gát, mi volt a tározóban. Szintén Jávor Benedek említette, hogy mi volt a tározóban. Ez pedig már kihatással van a későbbiekre is, mert nyilván a különböző laborvizsgálati eredmények különböző eltéréseket mutattak egymástól, és nem kizárt, mint ahogy látjuk más tározók példáján is, hogy azért nemcsak vörösiszap került ebbe a tározóba. És ez megint messzire megy. Én többször kijelentettem, és lehet, hogy merész kijelentés, de én azt gondolom, hogy a veszélyes hulladék illegális eltüntetése szervezetten zajlik Magyarországon, és ez óriási nagy környezeti károkat okoz, és valakiknek nagyon nagy hasznot hajt. Tehát, ha nem is most konkrétan ennek a bizottságnak a tevékenységi körében, de ez mindenképpen nagyon sürgető feladata a hazai környezetvédelmi kormányzatnak vagy a parlamentnek is akár, hogy ennek a megakadályozására lépéseket tegyen. Tudjuk, hogy Almásfüzitőn is helyeztek el galvániszapot. Én a különböző nehézfémkoncentrációk alapján azért ezt itt sem zárnám ki. Tehát a bizottság feladata nyilván, hogy megállapítsa. Nem akarok prejudikálni, mint ahogy többször már elhangzott, hogy eleve az ítéletet állítottuk volna fel, szó sincs erről. Ezek tények és ezeket kell megvizsgálni, hogy ezek mögött mik állnak, hogy valóban okolható-e bárki felelősséggel. Nyilván, akinek nincsen felelőssége, annak nincsen félnivalója sem egy ilyen bizottsági meghallgatástól vagy vizsgálattól. Igyekszem rövidre zárni, mert hiszen itt utána már nagyjából ugyanazok hangzottak el. Én nem hiszem, hogy túlzott vállalás lenne a bizottságtól ezeknek a további, hasonló jellegű üzemeknek és akkor itt maradjunk abban, hogy a vörösiszaptározó-kazettáknak és a hozzájuk kapcsolódó létesítményeknek - a vizsgálata. Azt illetően, hogy jelentenek-e a környezetükre veszélyt, milyen veszélyt jelentenek, milyen az állékonyságuk ezeknek a gátaknak, mit helyeztek el benne, hogyan üzemelnek, illetve ha nem üzemelnek, akkor hogyan tartják ezeket karban, hogyan ellenőrzik. Különböző érdekes információk jöttek már az almásfüzitői létesítményről, és én nagyon szeretnék utána járni olyan dolgoknak, hogy azt is több helyről hallottam például, hogy ez a ez a tározó be lenne alapcsövezve a Dunába például, vagy egyéb hajmeresztő dolgokat lehet hallani különböző forrásokból. És megint csak jövőbeni katasztrófát előzhetünk meg azzal, hogyha ezeknek az információknak utánajárunk. Politikai haszonszerzés. Hát ezzel egyetértek, hogy nyilván az okok feltárása ne elsősorban politikai szempontból történjen, de hogyha politikai felelősség van, akkor azt bizony meg kell nevezni, de megfelelő tényekkel alá kell támasztani, ezt természetesen aláírom. Itt még kitérnék röviden Gőgös képviselőtársamnak egy ilyen mondatára, nem tudom, hogy elszólás volt-e vagy mire célzott azzal, hogy 2005-ben volt ez a miniszterelnökök vagyonosodását vizsgáló bizottság, hogy annak sem lett eredménye. Remélem, ezzel nem a mi bizottságunk munkáját akarta mintegy megelőlegezni. (Gőgös Zoltán: Általában egyiknek sincs.) Én nagyon bízom benne, hogy ez egy kivétel lesz. Mivel a többi ponthoz nem érkezett észrevétel vagy hozzászólás, és nekem továbbra is az a véleményem, hogy a bizottság feladat- és hatásköre az országgyűlési határozati javaslatból lett átemelve, túl nem terjeszkedhetünk rajta, esetleg erről az első pontról én azt tartom elképzelhetőnek, az merült itt fel verzióként, hogy belevegyük-e a hasonló létesítmények vizsgálatát vagy sem, tehát, hogy erről esetleg külön szavazzunk, illetve az egész ügyrendről utána egyben. Akkor úgy tenném fel a kérdést először, KOVÁCS TIBOR (MSZP): Bocsánat. Tehát, hogyha úgy értelmezzük ezt az e) pontot, ahogy Ékes képviselő úr mondta, hogy a mondat úgy egészül ki, hogy a környezetre

18 veszélyes, hasonló technológiát, ezzel pontosítjuk, akkor tulajdonképpen szűkítettük a kört, és akkor így elfogadható számunkra is a dolog. Határozathozatal ELNÖK: Akkor viszont nem is bocsátom külön szavazásra. Ebben megegyeztünk, és akkor esetleg ezt a tervezetet e szerint kiegészítjük, hogy a hasonló létesítményekről van szó. Nyilván nem tudjuk valamennyi veszélyes üzemet és létesítményt megvizsgálni. Akkor egyben teszem fel a kérdést, hogy ki fogadja el a bizottság ügyrendjének a tervezetét ebben a formában, illetve azzal a kiegészítéssel, amit az 1. szakasz (2) bekezdés e) pontjában hasonló létesítményekkel kapcsolatban majd tenni fogunk. Kérem, aki egyetért, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, ez egyhangú. A bizottság munkatervének megvitatása és jóváhagyása Át is térhetünk a következő napirendi pontra. A munkaterv megvitatása és jóváhagyása. A bizottsági munkaterv mindenkinek most az ülés előtt került kiosztásra. Nem tudom, hogy volt-e idő áttanulmányozni. Igazából egy vázlat. Ez egy vitaalap, hogy úgy mondjam, ami arról szól, hogy nagyjából ezt a tíz hónapot vagy tizenegy hónapot hogyan tudjuk beosztani. Én felosztottam ezt három időszakra, és azt gondoltam, hogy a jelentés elkészítésére és megvitatására úgy elég egy hónap, tehát az október hónap, hogy addigra már részjelentések, meg határozatok készülhetnek a bizottságban, tehát itt már csak az összeállításról és a végleges verzió megvitatásáról van szó. Előtte egy hosszabb vizsgálati időszak is azért indokolt, mert közben itt lesz most egy közel másfél hónapos ülésszünete a parlamentnek, ami alatt a vizsgálóbizottság sem lesz ebben a formában összehívva, illetve majd lesz egy nyári ülésszünet, ami alatt szintén nem tudunk érdemben ülésezni. Ezért, gondolom, hogy kell ez a tíz hónap, ami alatt a szükséges meghallgatásokat meg tudjuk tartani. Tehát minimálisan három hetente, ezt úgy terveztem be, de természetesen megint csak azt mondom, hogy módosítható, tehát legalább tíz ülés szükséges ahhoz, hogy minden meghallgatást és minden iratnak a megtárgyalását meg tudjuk ejteni. Ez a legalább, ez inkább több, én azt gondolom, és mindenképpen terveztem én is kihelyezett ülést tartani, akár Ajkán a MAL Zrt.-nél, akár Kolontáron a vörösiszap-tározó közelében, illetve megszemlélni természetesen az átszakadt tározó gátját, és ott helyszíni beszámolót kérni az illetékes személyektől. Nyilván a Házszabálynak megfelelően állítottam össze, hogy milyen lehetőségeink vannak. Vannak bizottsági meghallgatások, ahol konkrét neveket még egyelőre nem írtam, de nyilván minden érintett szereplő a MAL részéről, a kormányzati szervek, a privatizációval kapcsolatban érintettek, szakértők, polgármesterek és egyéb érintettek meghallgatása jöhet szóba. Amit azt az ügyrend tartalmazza, a bizottság tagjainak egyötöde javasolhat, tehát gyakorlatilag két szó javasolhat bármilyen meghallgatást. Ezt azért állapítottuk meg két főben vagyis egyötödben, mert egyrészt ez így volt szokás a vizsgálóbizottságok történetében, másrészt gyakorlatilag az LMP-n kívül minden frakció önállóan kezdeményezhet meghallgatást. Helyszíni szemlék, kihelyezett ülések, timföldgyár, zagytározók, elöntött területek és a további vizsgálat alá vont létesítmények. Akkor most már beszéljünk konkrétan az almásfüzitői és a mosonmagyaróvári tározókazettáról. Ami szintén nagy munka, és részben az általunk felkért szakértők, részben a bizottság tagjai által elvégzendő munka, a hatósági engedélyek, privatizációs szerződések és egyéb dokumentumok, építési engedélyek, s a többinek a bekérése és áttanulmányozása. A vizsgálat tárgya gyakorlatilag az ügyrendből lett némileg pontosítva, átvéve. Egyrészt a vörösiszap-tározó gátszakadásának közvetlen és közvetett kiváltó okai, az építés és fenntartás során felmerült visszaélések, hiányosságok és mindenkori tulajdonosok

19 privatizációs szereplőinek, felelős vezetőknek a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos feladata. A mindenkori kormányzathoz köthető vagy a kormányzat által irányított egyes közigazgatási szervek által elkövetett esetleges hatósági vagy egyéb adminisztratív visszaélések, amelyek a katasztrófa bekövetkezését lehetővé tették, és itt az e) pontban megint csak pontosítunk hasonló létesítményekre. De itt már meg is írtam, hogy különös tekintettel az almásfüzitői és mosonmagyaróvári vörösiszap-tározó létesítményekre. Október hónapra marad tehát akkor a feltárt információknak a feldolgozása, ami nyilván folyamatosan fog történni, de egy jelentés formába öntése és annak a bizottság előtt történő megvitatása, a végleges verzió elkészítése. Van itt az ügyrendben is megfogalmazott olyan feladatunk, hogy az érintetteket meg kell keresnünk a jelentéssel kapcsolatban, hogy amennyiben minősített adat szerepel velük kapcsolatban vagy az ő nyilatkozatukkal kapcsolatban, annak a felhasználásához hozzájárulnak-e. És a bizottság tagjai utána elfogadják egyszerű többséggel a tevékenységről készített jelentést, és azt legkésőbb október 31-én az egy hétfői nap fogjuk benyújtani az Országgyűlésnek megvitatásra, illetve elfogadásra. Tehát ez a munkarendtervezetünk. Ez úgy nézne ki egyébként, maga a vizsgálati szakasz, hogy a privatizációs szerződéseknek a vizsgálatától kellene elindulnunk, és ez úgyis számtalan kérdést fog majd felvetni, és ennek kapcsán visszanyúlhatunk a tározó építéséhez, illetve elindulhatunk, és időben egyre közelíthetünk a katasztrófa bekövetkezéséhez, egészen addig, amíg eljutunk addig a kiváltó okig, addig a fizikai momentumig, ami kiváltotta a gátszakadást és a vörösiszap és lúg keverékének a kiömlését. Ennyit szerettem volna erről elmondani, és várom a hozzászólásokat. Elsőként Lasztovicza Jenő. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem lenne egy javaslatom, hogy ne két fő dönthesse el, hogy kiket hívunk be, hanem a bizottság 50 százaléka javasolhassa, hogy kit hallgatunk meg. Megmondom miért: mert akkor a végén ennek a bizottságnak annyi embert kell majd meghallgatnia, hogy fizikai képtelenség, hogy időt szánjunk rá, mert a nap az 24 órából áll, egy hét 7 napból áll. Egyszerűen olyan mennyiségű meghallgatandó személy jöhet itt össze, aminek értékelése és meghallgatása egyszerűen képtelenség. Én azt gondolom, hogy az 50 százaléka a bizottságnak javasolja, hogy kiket hallgassunk meg, azokat hallgassuk meg. Ezt ügyrendiként mondom, hogy szavazzunk erről. (Kovács Tibor távozik az ülésteremből.) ELNÖK: Jó, esetleg annyi kiegészítésem, ha lehetne, hogyha a következő bizottsági ülésre minden frakció vagy bármely bizottsági tag javaslatot tenne, hogy kit szeretne ő személy szerint meghallgatni, és meglátnánk, hogy ez mégis hány személyt érint, és utána döntenénk esetleg arról, hogy ezt így leszűkítenénk. Ez eléggé megnehezítené viszont úgy gondolom a bizottság munkáját, hiszen sem a kormánypárti, sem az ellenzéki képviselők önmagukban nem lennének elegendőek egy bizottsági meghallgatáshoz. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): A kormánypárt pont elég hozzá, arra figyeljél! ELNÖK: Bocsánat, 50 százalék vagy 50 százalék plusz egy szavazat? 50 százalék! (Gőgös Zoltán: Hát az úgy nem jó. Ezt nem gondolod komolyan, Jenő!) (Lasztovicza Jenő: De, nagyon is komolyan gondolom.) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Ezt a polémiát le lehetne zárni azzal, hogy én javaslom azt, hogy a következő bizottsági ülésre érkezzenek meg azok a nevek, amiket akár két fő is javasolhat, és a további meghívottaknál javasolnám bevezetni az 50 százalékot.

20 ELNÖK: Jávor Benedek még jelentkezett, ha jól láttam. JÁVOR BENEDEK (LMP): Nekem csak az a kérdésem, hogy az elfogadott ügyrend nem rendelkezik-e erről. ELNÖK: Az előbb mondtam, hogy egyötöd szerepel. JÁVOR BENEDEK (LMP): Az ügyrendet pedig elfogadtuk. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Szavazzunk róla! (Gőgös Zoltán: De az ügyrenden túlvagyunk, Jenő.) ELNÖK: Végül is az előző napirendi pontban elfogadtuk a bizottság ügyrendjét. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Elnézést elnök úr, én ügyrendi javaslatot tettem, ami azt jelenti, hogy szavaznunk kéne róla. Tehát a megyei közgyűlés, hogyha valaki ügyrendit nyom, meg a parlamentben is, akkor szavazunk. Vita nélkül. A többség dönt. Kérem, hogy szavazzunk! (Gőgös Zoltán: Várjuk meg a Tibit.) Nem várunk, gyerekek, az idő megy! Kérem, szavazzunk! GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Tárgyalási szünetet kérek, tíz percet! LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Nincs. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Hogyne nincs? Az bármikor lehet. Majd az elnökre rábízzuk ezt. Tárgyalási szünetet lehet kérni. ELNÖK: Én azt gondolom, a korrektség miatt várjuk meg, amíg Kovács Tibor képviselőtársunk visszajön. LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Elnézést elnök úr, hogy átvettem a szót, de én ügyrendi javaslatot tettem, itt vagyunk, szavazzunk, kész! Majd hogyha mi elmentünk, és önök maradnak, és határozatképes a bizottság, akkor hoznak egy másik ügyrendit. el. ELNÖK: Jó, rendben, akkor elnöki hatáskörömben öt perc technikai szünetet rendelek (Rövid technikai szünet.) ELNÖK: Még a szavazás előtt Ferenczi Gábor kért szót az ügyrendhez kapcsolódóan. FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Üdvözlöm én is a bizottság tagjait. Még nem szóltam hozzá a mai ülésen. Ennek az egyik oka az, hogy nem vagyok ugyan környezetvédelmi szakember, de azt gondolom, hogy valamennyien azért jöttünk ebbe a bizottságba, hogy az igazságot feltárjuk, és én nagyon bízom abban, hogy ellentétben a parlament jelenlegi működésével, nem erőből szeretnénk itt majd megoldani a problémákat. Én nem tudom támogatni azt a felvetést, hogy 50 százalék fölött kell támogatni egy személy meghallgatását. Én szívem szerint azt is támogatni tudnám, hogy az LMP frakciója önmagában is tudjon egy személyt ide hívni a bizottság elé, akinek bármilyen köze