1. óra Erdő növényei. Az erdő az élőlények életközössége

Átírás

1 1. óra Erdő növényei. Az erdő az élőlények életközössége Az erdő legjellemzőbb élőlényei a fák, de sok más élőlénynek is védelmet, biztonságot és élelmet nyújtanak. Az erdő életközösség. Az erdő növényei táplálékul szolgálnak az erdő növényevő állatainak. Éghajlatra jellemző erdőtípusok alakultak ki. Előfordulásuk a domb- és hegyvidékeken magasságtól függően változik. Alul helyezkednek el a fény és melegkedvelő tölgyesek 600 méter alatt. Fölöttük a tápanyagban szegényebb talajt és hűvösebb éghajlatot is elviselő bükkösök 600 méter felett. A legmagasabb régiókban találhatóak a fenyvesek 800 méter felett. Hazánktól délebbre hosszabb ideig tart a nyár, ott enyhe a tél, babérerdőket találunk. Az egyenlítőnél trópusi esőerdő található. Hazánkban meleget kedvelő tölgyesek és a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedvelő bükkösök terjedtek el. Erdő szintjei Lombkoronaszint: Különböző magasságú fák lombkoronája alkotja ezt a szintet. Az ágak közt madarak fészkelnek, a fák odvaiban mókusok, harkályok laknak. A fák kérge alatt rovarok élnek és szaporodnak. A fák termése fontos élelemforrás az erdő állatai számára. Cserjeszint: A cserjék és bokrok ágai közt sokféle énekesmadár fészkel. A cserjék, bokrok termései sok állat számára biztosítanak táplálékot. A szarvasok, őzek szívesen pihennek és keresnek búvóhelyet itt. Avarszint A gyepszinten, találhatók az erdő füvei és a páfrányok, illetve a kalaposgombák is. Ezek a növények a vaddisznók, őzek, szarvasok kedvelt táplálékai. Az erdei egér, a sün, az erdei sikló búvóhelyet, védelmet találnak itt. A talajszinten találhatók a fák messzire elágazó, erős gyökerei. Sokféle rovar él, más állatok pedig itt építik vackukat kicsinyeik számára, vagy itt rejtőzködnek. A talajban sokféle gomba is él. 1 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

2 2.óra Cserjék az erdőben Ismétlés: Fa részei: gyökér, törzs, lombkorona Virág részei: sziromlevél, csészelevél, porzó, termő Csonthéjas termés részei: héj, gyümölcshús, csonthéj, mag. A cserjék fás szárú növények, amelyek közvetlenül a föld felett, tőből elágaznak. Mérséklik a levegő mozgását, ezáltal megtartják az erdő páratartalmát, megkötik az erdő talaját, sok madárnak szolgál, táplálék és búvóhelyként. A gyepűrózsa (vadrózsa) termése nem csonthéjas. Áltermés. Csipkebogyónak nevezzük. C-vitamin tartalma magas. Kökény: Hófehér illatos a virága. Megporzás: a rovarok a virágport a porzóról a termőre viszik át. Termőből termés, a magkezdeményből mag fejlődik. Az olyan virágos növényeket, amelyeknek a magkezdeménye a termő belsejében fejlődik, zárvatermő növényeknek nevezzük. A kökény termése csonthéjas, kerek, hamvaskék színű. Ősszel érik, fanyar ízű. Levelei fűrészes szélűek. Oldalágai szúrós tövisekké alakultak. Ezek az ágtövisek. A húsos som csonthéjas termése nyersen és lekvárként is fogyasztható. Fontos mézelő növény. A mogyorónak makktermése van. Jóízű magjában sok az olaj és a fehérje. Tápértéke nagy. 2 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

3 3.óra Lombos erdeink leggyakoribb fái: a tölgyfa és a bükkfa Ismétlés: Fa részei: gyökér, törzs, lombkorona Mi a fás szár legkülső része? : Kéreg A tölgyfák alacsonyabb középhegységeinkben és az Alföldön alkotnak erdőt. Fák ritkán állnak, a lomkorona nyitott, átengedi a napfényt, így gazdag az aljnövényzete. kocsánytalan kocsányos cser Törzse zömök, kérge repedezett Levelei sötétzöldek. Lomhullató fa. Fény és melegkedvelő tölgyesek 600 méter alatt! (Sűrű aljnövényzet, laza lombkorona). Kétféle virág fejlődik rajta: porzós (lazán lecsüngő barka), termős (hajtásokon csomókban ülnek). A tölgyfa egylaki növény, mert porzós és termős virágai ugyanazon a növényen találhatók. Szélporozta növény. Termőből termés, makkok fejlődnek. Zárvatermő növény, termés makktermés. Ha a makktermést széthasítjuk láthatóvá válik a mag, ha a maghéjat lehúzzuk, a mag 2 félre esik szét. A két rész a két sziklevél, mely tápanyagot raktároz, ezek között bújik meg a csíra. A tölgy kétszikű növény, mert magjában 2 sziklevél van. A lehullott makk kicsírázik. Csírából fejlődő növényke a sziklevélből táplálkozik. A csíra egyik része a gyököcske, amiből a gyökérzet, a másik része a rügyecske, amiből a szár és a levél fejlődik. A makk az állatok számára értékes tápanyag. Fája tömör, kemény, a csersavtól világosbarna színű. A bükkfa magasabb középhegységeinkben él. Aljnövényzete szegény, mert a lobkoronája összezáródik. Bükkösök 600 méter felett (Szegényes aljnövényzet, zárt lombkorona). A bükkfa termése: bükkmakk Magas növésű, sima szürke kérgű fa. Azokat a fákat, amelyek levelei ősszel elszíneződnek és lehullanak, lombhullató növényeknek nevezzük. A bükkfa is egylaki! Tüskés kupacsaiban a makkok kettesével helyezkednek el. Kártevője: gyapjas lepke. Hím barnásszürke, a nősténypiszkosfehér. A hernyók egész erdőrészeket tarolnak le. A gyapjaslepke elleni védekezés kötelező. Fejlődése: pete lárva hernyó báb kifejlett állat. 3 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

4 4.óra A magasabb hegyvidékek fája: az erdeifenyő A fenyő a hűvösebb éghajlat, a magashegységek fája. Fenyvesek 800 méter felett. Hazánkban a leggyakoribb az erdeifenyő. Gyökérzete nem hatol mélyre, gombákkal él együtt. Törzse egyenes, koronája kúp alakú, kérge rozsdabarna. Örökzöld. Tűlevelei 4-6 cm hosszúak. A fenyőerdők lombkoronája sűrű, nem hatol be a napfény, így aljnövényzete gyér! A fenyőféléknek, akárcsak a többi nyitvatermőnek, nincsenek hajszálgyökerei, ezért a víz és más tápanyagok felvételéhez fonalas gombák segítségére szorul, azokkal él szimbiózisban. Egylaki fa: a porzós és a termős virágok ugyanazon a növényen helyezkednek el. Porzós virágok az ágvégeken csomókban találhatók. Termős virágok alkotják a tobozvirágzatot. Magkezdeményei szabadon helyezkednek el, ezért nyitvatermőnek nevezzük. Csak magjuk van, termésük nincs! Szárnyas magvú. Levelében gyanta képződik. lucfenyő Fajtái: luc, vörös, fekete. Kártevője a szú! vörösfenyő feketefenyő 4 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

5 5.óra Az erdő aljnövényzete: a hóvirág, az orvosi tüdőfű és az erdei pajzsika Virágos növények Hóvirág Orvosi tüdőfű Mellékgyökérzet, hagyma Főgyökérzet, gyöktörzs Lágy szárú Párhuzamos erezetű levél Fő- és oldaleres levél Virágzata: lepellevél Virágzata: csésze és sziromlevél Rovarporozta, zárvatermő, évelő Virágtalan növények Erdei pajzsika Páfrány Gyökérzet: gyöktörzs Lágy szárú Összetett levél Virágtalan, spóratok és spóra. Évelő 5 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

6 6.óra Mindenütt az erdőben: a mohák Különleges élőlények: a gombák Aljnövényzet: gyepszint, avarszint. Az avarszinten él a moha és a gomba. Moha Gomba Tapintása bársonyos. Rögzítőfonalakkal kapaszkodik a földbe. A száracskán apró levélkék fejlődnek. Valódi gyökerük, száruk, levelük nincs. Spórával szaporodik. Szárán van a spóratartó tok. Jól tűri a hideget, meleget, a szárasságot, a nedvességet. Védik a talajt a kiszáradástól. A gombák testét felépítő gombafonalak a talajban vagy a fák testében találhatóak. Sok eső és meleg hatására a gombafonalak a felszínre törnek. Spórával szaporodik, amit a szél terjeszt. Táplálékukat készen veszik fel a környezetükből. Nincsen szükségük napfényre. Nem állat és nem növény! Elpusztult növényi és állati maradványokból nyeri a táplálékát. Eltakarítják az élővilág hulladékait! Ehető és mérgező gombák. Légyölő galóca (Mérgező) Gyilkos galóca (Mérgező) Csiperke Vargánya (Ehető) Fajtái: Korhadéklakók: elhalt növényi és állati maradványokra telepszik. Élősködők: élő szervezetből szívják táplálékukat. Együtt élő: pl.: fenyők gyökerén élő. Erdőszéli csiperke (Ehető) 6 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

7 7.óra AZ ERDŐ ÁLLATAI Az erdőben élő nagyvadak Őz Emlős. Szaglása, hallása kiváló. Karcsú a teste. Lábai vékonyak, inasak. Páros ujjú patás állat. Rejtőzködő színű a szőrzete. Növényevő, kérődző állat. Bak agancsot visel. Regős zápfoga van. Rokona a szarvas. Vaddisznó Emlős. Teste zömök, erős. Páros ujjú patás. Nem lát jól, szaglása, hallása kitűnő. Mindenevő. Szemfoga agyarrá fejlődött. Gumós zápfoga van. Minkét állat szürkület után keres táplálékot. Hím Nőstény Kicsinye Őz bak suta gida Szarvas bika tehén borjú Vaddisznó kan koca malac 7 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

8 8.óra Rovarok az erdőben A szarvasbogár és az erdei vöröshangya Szarvasbogár Erdei vöröshangya Ízeltlábúak, rovarok Testrészeik: fej tor potroh 3 pár ízelt láb Fedőszárny, hártyás szárny Két pár hártyás szárny Fejlődésük: pete lárva báb kifejlett állat. Teljes átalakulás. Védett rovarok A hím szarvasbogárnál a csáprágójuk szarvas Szárnyas rovar, de csak a királynőnek és a agancsához hasonlít. hímeknek van szárnyuk, amíg a kirajzás tart. Hangyasav A bőrön égési nyomokat hagyhat, a szembe jutva pedig maradandó szemkárosodást okozhat. 8 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

9 9.óra Rovarpusztítók az erdőben Az erdei énekesmadarak és a nagy fakopáncs Széncinege Ugrál. Veréb nagyságú madár. Csőre, lába erős. Tápláléka: rovar, pete, hernyó, báb, mag, gyümölcs. Fészke: szűk nyílású odú. Fiókái fészeklakók. Állandó madarunk. Fülemüle Veréb nagyságú madár. Rejtetten éli életét. Hegyes a csőre. Rovarokkal, hernyókkal, bábokkal, férgekkel táplálkozik. Legszebb hangú énekesmadár. Fiókái fészeklakók. Költöző madár, a telet Afrikában tölti. Harkályok közül a leggyakoribb az erdőben a nagy fakopáncs. A fa belsejében élő rovarokkal, lárvákkal, bábokkal táplálkozik. Kúszólábaival ügyesen mászik. Lábujjukat kapaszkodásra, támaszkodásra használja. Farktolla erős. Véső alakú a csőre. Ragadós nyelvükkel húzzák ki a lyukon a fából a lárvát vagy a bábot. Odút készítenek. Fiókái fészeklakók. Állandó madarunk. 9 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

10 10.óra Rovarpusztítók az erdőben: a rovarevő emlősök Közönséges denevér Testét selymes szőr borítja. Bőrhártyáit kiterjesztve, nesztelenül repül. Kitűnő a hallása, ultrahanggal tájékozódik. EMLŐS. Rovarevő fogazata van. Kölykét tavasszal szüli. Téli álmot alszik. Sün Tömzsi testét felül szarutüskék fedik. Szaglása, hallása kiváló. Rovarevő. Kicsinyeit nyáron hozza világra. Téli álmot alszik. Mindkét állat éjszakai és védett állat! 10 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

11 11.óra A koronás keresztespók Pókok: Teste 2 részből áll: Fejtor, potroh Fejtor: csáprágó méregmirigy, 8 pontszem, 4 pár ízelt láb szövőkarmok; Potroh: szövőmirigyek és szövőszemölcsök. Testük külső vázanyaga: kitin. Átalakulás nélkül, petéből fejlődnek, többször vedlenek. Ízeltlábúak Rovarok Pókok Bogarak Lepkék szarvasbogár gyapjaslepke koronás keresztespók 11 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

12 12.óra Az aljnövényzet állatai: Az éti csiga és az erdei egér Éti csiga Testrészei: fej, hasláb, csigaház. Fején 2 pár tapogató van. A hosszabb tapogató végén van a szem. A rövidebb tapogató a szaglásban segíti. Gerinctelen állat. Puhatestű. Mozgása: bőrizomtömlővel történik. Haslába van. Zsigerzacskó: a belső beleket foglalja magába. Védelmet a meszes héj, a csigaház. Tüdővel lélegzik. Kültakaró: nyálkát termelő bőr, köpeny Növényevő. Szájában redős állkapocs található és reszelőnyelv. Petével szaporodik. Erdei egér Rágcsáló mindenevő. Kártevő. Metszőfogai (véső alakú) állandóan nőnek ezért kell rágcsálnia, hogy koptassa őket. Gumós zápfog. 12 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

13 13.óra Az erdő ragadozói: a róka és az erdei fülesbagoly A ragadozó életmód jellemzői: Róka Erdei fülesbagoly Érzékeny fül, párnás talp, hegyes fog. Ragadozó Frissen elejtett állatok húsával táplálkozik. Tarajos zápfog, szemfogai tépőfogak Hasznos állat Betegsége: veszettség emberre veszélyes Nesztelen mozgás Fejlett látás, hallás és szaglás Ügyesség Éles karmok Rejtő színe van Erő Erősen görbült, éles, hegyes csőr. Vetélő ujj. Begye nincs bagolyköpet. Fiókái: fészeklakók. Fészket nem készít! Állandó madarunk. 13 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

14 A rét életközösség 16. A RÉTEK ÉLŐVILÁGA A rét életközösség. Jellemző növényei: füvek és lágy szárú növények. Két típusa van: száraz és nedves rét. Az ember hasznosítja. Ha állatot tart rajta: legelő, ha kaszál, akkor kaszáló. A rét füvei és a réti sás Meghatározó növények a fűfélék. A magasat: szálfüveknek, az alacsonyabbakat: aljfüveknek nevezzük. Évelő növények. A friss füvet legeltetik. Többször kaszálhatók a füvek. Megszárított fű a széna. Angolperje: Aljfű. Legjobb minőségű szénát adja. Nádtippan vagy nádperje: Szálfű. Mélyre hatoló mellékgyökérzete van. Levelei párhuzamos erezetűek, szárölelők. Száruk vékony, belül üreges szalmaszár. Virágzata apró, a szél porozza be őket. Kalászvirágzata vagy bugavirágzata van a fűféléknek. Termésük szemtermés. Magjukban 1 sziklevél található, ezért egyszikű növényeknek nevezzük. Az egyszikű és kétszikű növényeket gyökerük, száruk, levelük, virágjuk és termésük alapján könnyen megkülönböztethetjük. Réti sás: Csomókban nő. Nedves réteken. Állatok nem szeretik. Az egyszikűekre tehát általánosan jellemző, hogy egy sziklevéllel csíráznak. A csírázás menete is eltér a kétszikűekétől azok sziklevele csírázáskor kiemelkedik a talajból, mert a fejlődő fiatal szár az első lombleveleket és a még le nem száradt szikleveleket is felemeli (ez a föld felett csírázás). Az egyszikűek sziklevele viszont a talajban marad, és nem kerül a felszín fölé (földben, azaz föld alatt csíráznak). 14 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

15 17. A rét virágai: a réti boglárka és a mezei zsálya réti boglárka mezei zsálya Élőhelye Nedves rét Száraz rét Gyökérzet Rövid gyökerek, gyöktörzs Főgyökérzet, gyöktörzs Szár Nedvdús, lágy Szőrökkel borított szögletes Levelei mérget tartalmazó, tagolt Alsók nagyobbak. Virágzat Sárga színű, nektárt tartalmaz, rovarporozta Frissen mérgező, meg kell szárítani!!! Kék színű, nektárt tartalmaz, rovarporozta Mindkettő kétszikű növény!!! 15 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

16 18. Növényevő rovarok a réten: sáskák, szöcskék, tücskök Sáska: csápja a testhossz felénél mindig rövidebb. Hangadás: ugrólábukat dörzsölik fedőszárnyukhoz. Füle a potrohán van. Szöcske: csápja egész testénél hosszabb. Tücsök: zömök, feketés testű rovarok. Két fedőszárnyukat dörzsölik egymáshoz. Mellső lábukon van a hallószerve. Falánk növényevők. Ugrólábuk van. Ízeltlábúak, rovarok. Két pár szárnyuk van. Petével szaporodnak. Átalakulás nélkül fejlődnek. Egyenesszárnyúaknak nevezzük őket! Kifejlés: egyenesszárnyúak - A petéből kifejlődő lárvaalaknak nincs szárnya. A lárva folyamatosan nő, vedlik, majd egy idő után eléri végleges alakját. BÁBÁLLAPOT NINCS! KIFEJLÉS! Kifejlésnél a lárva ugyanúgy néz ki, mint a kifejlett állat, csak kisebb (és esetleg nincs szárnya). Átváltozásnál pedig nem ugyanúgy néz ki a lárva és az imágó.(kifejlett állat) A tücsök barna vagy fekete. A szöcske csápjai testének felénél hosszabbak. A többi sáska. :)! 16 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

17 19. Növényevő emlősök a réten: a mezei nyúl és a mezei pocok Jellegzetes menekülő állat, amit a hosszú fül, nagy szem, kifinomult szaglóérzék és hosszú lábak is jeleznek. Veszély közeledtekor meglapul egy gödörben, fülét hátraengedi. Alkonyatkor, miközben legel, feltűnően lassan mozog, és laposan a földhöz simul. Magányosan él. Csak a szaporodási időben látható párosával vagy kisebb csoportokban. Minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti. A mezei nyúl az egyik legfontosabb apróvad. Egy nagyon kicsi rágcsáló, hossza mindössze 8-10 cm, a farka 3-4 cm, testtömege g. Háta, oldala barnásszürke, hasa piszkosfehér. Lábai fehérek. Fátlan, nyílt területek, szántók, rétek lakója. A föld alatt kb cm mélységben járatokat ás. Járatai egy központi kamrából és sugáralakban elhelyezkedő kijáratokból állnak. A központi lakrészt száraz fűvel, szalmával, levelekkel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Télen a hótakaró alatt ás hosszú folyosókat, melyeket fűvel bélel ki. Kedvező időjárási körülmények között, ha enyhe a tél, kevés a csapadék és sok a táplálék, a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak. Ilyen években néha vándorösztönük is feltámad, és a lemmingekhez hasonlóan tömegesen kelnek útra. A mezei pocok nagyon falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepelnek az étlapján. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Élettartama 0,5-2 év. Mindkét állatra jellemző: - Kártevők. - Növényevők, metszőfogaik állandóan nőnek, ezért rágcsálniuk kell. - Zápfogaik redős felületűek. - Évente többször fialnak. 17 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

18 20. Növényevők a réten: a fürge gyík és a vakondok Fürge gyík GERINCES, változó testhőmérsékletű. Lágy héjú tojással szaporodik. Bőre szarupikkelyes. HÜLLŐ. Mozgása ügyes, fejlettek érzékszervei. Rovarokkal táplálkozik. Vedlenek, védett állatok. Teste zömök, farka ellenben meglehetősen hosszú, kb. 1,5-szerese a testének. Végtagjai vastagok, feje széles és rövid. Villás a nyelve. A hímek oldala és lábai fűzöldek, a nőstényekéi azonban világosbarnák. Lágy héjú Tojással szaporodik. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fürge gyík is védett. Vakondok GERINCES. EMLŐS. Törzse henger alakú. Jó a szaglása. Bundája bársonyos. Ásólábai vannak. Falánk rovarevő. Védett állat. Fülkagylója hiányzik. A vakond táplálékszerzésében fontos szerep jut a hallásnak. A járatrendszer egyes pontjain a vakond éléskamrákat képez ki, amelyekbe elsősorban harapással mozgásképtelenné tett földigilisztákat halmoz fel. Kivételes esetben egy ilyen raktárban akár 2 kilogrammnyi gilisztát is összegyűjthet: Ezek az eleven, nem romló tartalékok teszik lehetővé a mérsékelt égövi vakondok számára, hogy a téli hónapokat is ébren tölthessék. A nőstények számára a vemhesség és a szoptatás időszakában szintén fontosak a kevesebb mozgással elérhető raktározott zsákmányállatok. A vakondtúrások elcsúfítják a pázsitot és a kertet. Tövestől kiforgathatják a növényeket a talajból. A vakondtúrások elegyengetése nem oldja meg a vakond problémát. Mivel hazánkban 1901-óta védettséget élvez, így a vakond irtása TILOS! Egyetlen alternatíva maradt a probléma megoldására, a vakond elűzése, és távoltartása arról a területről, ahol nem kívánatos a jelenléte. Hangrezgésen alapuló készülék 18 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

19 21. A rétek madarai: a fácán és az egerészölyv A fácán Tyúk nagyságú madár. Apa: fácánkakas (díszes tollazat); Anya: fácántyúk (toll: szürkésbarna); Kicsinye: fácáncsibe. A nőivarú fiatalok a jércék. Gyommagvakkal, rovarokkal, csigákkal táplálkozik. Erős a csőre. Fészkét földre rakja. Fiókái fészekhagyók. Az éjjelt különösen a havas teleken szereti a fán tölteni, mert ott biztonságban érzi magát. Erdőben vagy mezőgazdasági területeken, a talajra készíti fészkét. Magyarországra betelepítették, azóta rendszeres fészkelő, nem költöző madár. Fiókái fészekhagyók. Egerészölyv Hangadás: vijjogás, vitorlázva repül. Ragadozó: rágcsálókra, pockokra, egerekre vadászik. Áldozatát izmos, görbült karmú fogólábával markolja meg és horgas csőrével tépi szét. Fészkét erdőbe rakja. Fiókái: fészeklakók. A telet hazánkban tölti. Védett. Igen alkalmazkodó-képes madár, midig azt a táplálékot fogyasztja, ami a legkönnyebben elérhető számára. Azokban az években, amikor sok a mezei pocok, több tojást rak és több fiókát nevel fel. A dögöket is fogyasztja. Megfigyelőhelyről kémleli a környéket, vagy lassan köröz a táj felett, majd hirtelen lecsap az áldozatra. Magyarországon védett, eszmei értéke forint. 22. A rét (Összefoglalás) 23. A rét (Számonkérés) 19 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

20 24. A Kárpát-medence Európa egyik legváltozatosabb tája Közép-Európában fekszik. Területe: km 2 Határolja: ÉNy, É, K, DK: Kárpátok láncai D: Balkán- félsziget hegységei Az átjárás lehetőségét a hágók és a szorosok biztosítják. - Vereckei-hágó - Vöröstorony-szoros A Duna a Dévényi-kapun tör be és a Kazán-szoroson hagyja el a Kárpát-medencét. HÁGÓ: olyan hegyek, havasok, dombok közt fekvő út, amelyen keresztül túl lehet jutni egy hegyláncon. Topológiailag a hágónak nyereg alakja van két hegy között. SZOROS: A folyó szűk, mély áttörési völgye, környezetéhez képest szűk, hajózható csatorna, amely két hajózható víztömeget köt össze. Éghajlata: - medencében: kontinentális - hegyekben: hegyvidéki Kialakulása: 25 millió éve a hegységkeret felgyűrődött és kiemelkedett. A terület központjában lévő ősi rög süllyedni kezdett. Majd a kéregmozgások hatására vulkánok sora képződött, és kialakult a Kárpátok vulkanikus vonulata a Visegrádi-hegységtől a Hargitáig. A Kárpátok kiemelkedtek, a medence süllyedt és elöntötte a tenger. Később beltengerré zsugorodott, amit Pannon-tengernek neveztek. Majd ez beltóvá alakult. A Dunántúli-dombság süllyedése évmilliókkal korábban megszűnt. Kb. 1 millió éve beköszöntött a jégkorszak és az Alföldön lösz képződött. A Kárpát-medence vízhálózata a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna és Tisza vízjárása ingadozó! 20 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

21 25.Hazánk, Magyarország Magyarország államformája: köztársaság. Magyarország területe: km 2 Lakóinak száma: kb. 10 millió; népsűrűsége 110 fő/km 2 Fővárosa: Budapest. Szomszéd határállamok: A. Északon: Szlovák köztársaság B. Északkeleten: Ukrajna C. Keleten Délkeleten: Románia D. Délen: Szerbia, E. Délen: Horvátország F. Délen: Szlovénia G. Nyugaton: Ausztria Magyarország nagytájai 1. Alföld 1.a Mezőföld 1.b Duna-Tisza köze 1.c Tiszántúl 2. Kisalföld 4. Dunántúli-dombság a Mecsekkel 5. Alpokalja 6. Dunántúli - középhegység 7.Északi-középhegység Magyarország vizei a. Duna b. Tisza c. Fertő-tó d. Velencei-tó e. Zala folyó f. Balaton g. Sió-csatorna 21 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

22 26. Az Alföld hazánk legnagyobb tája Éghajlata: kontinentális. Aszályos a nyár. Folyói: Duna és a Tisza + mellékfolyók. Az Alföld felszíne alacsonyan fekvő síkság. Az olyan felszínt, amely nagyjából vízszintesen terül el, és a térszíni szintkülönbségek a 200 m-t, a felszín lejtése pedig a 6 ezreléket nem haladja meg, síkságnak nevezzük. Tengerszint feletti magasság szerint: m között alföld m felett fennsík - tengerszint alatt mélyföld. A Duna és a Tisza az alföldet 3 részre osztja: Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Mezőföld Az Alföld tájai: Hortobágy, Nagykunság, Jászság: A legalacsonyabb területek a folyó menti árterek. Kiskunság, Nyírség: Homokkal fedett. Mezőföld, Maros-Körös köze: Termékeny talajú löszterületek. Kiskunság: Homokbuckák találhatóak rajta. A szél által szállított homokot futóhomoknak nevezzük. Nagykunság: Tökéletes síkság Nemzeti Parkok: Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park a. Kiskunság b. Nagykunság c. Jászság d. Hajdúság e. Nyírség f. Hortobágy g. Mezőföld h. Maros-Kőrös köze 22 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

23 27.Az Alföld az ország éléskamrája Mezőgazdasági termesztés feltételei: - jó termőképességű talaj - kedvező éghajlati A termés egy része a piacra került frissen, a többiből konzerv készül vagy hűtőházakban lefagyasztják őket. A konzervgyárak, hűtőházak, gyümölcstárolók a termőhelyek közelében létesülnek. A Kiskunság legszebb városa: Kecskemét. Kodály Zoltán szülővárosa. Élelmiszeripar Búza Malomipar. Cukorrépa Cukoripar. Kukorica Sertés Húsipar Baromfi Húsipar Nagykunság Búza és kukoricatermesztés. Szolnok: kikötőváros, közlekedési csomópont, vegyipara jelentős. Maros-Körös köze Búza és kukoricatermesztés. Sertés és baromfitenyésztés. Zöldségtermesztés: paprika, paradicsom, saláta, uborka. Híres: - makói hagyma - szegedi fűszerpaprika - kalocsai hímzés - bajai halászlé 23 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

24 28.Élet a Kisalföldön Kisalföld tökéletesen sík terület. Hordalék a folyók feltöltötték a területet kaviccsal, homokkal és iszappal. Fő folyói: Duna, Rába Legnagyobb állóvize: Fertő tó Nemzeti Parkja: Fertő-Hansági Nemzeti Park. Éghajlata: hűvösebb és csapadékosabb, mint az Alföldön. Mezőgazdaság: Cukorrépa, búza, sörárpa, takarmánynövény és káposzta termesztés. Sok a legelő széna szarvasmarha tenyésztés tejipar feldolgozza. A cukorrépából a cukorgyár cukrot állít elő. A gabonából a malom lisztet állít elő. A gépipar mezőgazdasági gépeket állít elő. A Kisalföld sűrűbben lakott, mint az Alföld. A Duna természetes vízi út. Győr: Közlekedési csomópont, autómotor- és alkatrészgyártása jelentős. 29.Az erdőkkel borított Alpokalja Az Alpokalja hazánk legnyugatibb tája. Részei: - hegyvidék: Soproni-, Kőszegi (Írott-kő 882m) középhegység - dombvidékek: felszínt kavicstakaró borítja. Kemeneshát, Őrség Az Alpokalja hazánk legcsapadékosabb tája. Sok a bővizű patak. Jelentős a tejipar a szarvasmarha tenyésztés miatt. Idegenforgalom Sopron: Erdészeti és Faipari Egyetem; textilipar: szőnyegek, ruhák gyártása Szombathely: cipőipar, bútoripar jelentős. Borostyánút Kőszeg: Jurisics Miklós várvédő 24 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

25 30. A Dunántúli-dombság és a Mecsek A Dunántúli-dombság felszínét a folyók és a patakok alakították ki. A dombságok felszíni kőzetanyaga: homok (hordalék), lösz és agyag. Csapadékos éghajlat dús legelők szarvasmarha-tenyésztés tejipar Jó talaj növénytermesztés élelmiszeripar Ásványkincsek: Kőolaj, földgáz, feketekőszén energiahordozók /más néven: SZÉNHIDROGÉNEK/ Kőolaj, földgáz, feketekőszén vegyipar Feketekőszén vaskohászat Mecsek Mészkőhegység. Legjelentősebb városa: Pécs Zsolnay-porcelán gyártása. 25 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

26 31.A Dunántúli középhegység Dunántúli-középhegység 1.Bakony 2.Vértes 3.Gerecse 4.Visegrádi-hg 5. Pilis 6. Budai-hg 7. Velencei-hg Északi-középhegység 8.Börzsöny 9.Cserhát 10.Mátra 11.Bükk 12.Aggteleki-karszt 13.Cserehát 14.Zempléni-hegység Éghajlata: hűvösebb, és csapadékosabb a környező területeknél. Részei: Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hg, Visegrádi-hg, Velencei-hg Dunazug hegység A Visegrádi hg. kivételével az összes hegység röghegység. A hegységek kőzetanyaga: mészkő, külső formájukra jellemző a lapos hegyhát, legömbölyített hegytető és fennsíkok. A középhegység felszíni vizekben szegény. A mészkőhegységben található víz a karsztvíz. Ásványkincsei: Barnakőszén hőerőművek elektromos áram Bauxit timföld alumínium Jelentős városai: Veszprém: A királynék városa Ajka: Ajka Kristály Üvegipar Tatabánya: Komárom-Esztergom megye székhelye Esztergom: Szent István királyt, itt koronáztak királlyá január 1-jén. Székesfehérvár: A Királyok Városa Dunántúli-középhegység 1.Bakony 2.Vértes 3.Gerecse 4.Visegrádi-hg 5. Pilis 6. Budai-hg 7. Velencei-hg 1,2,3,6. Mészkő (Tengeri Üledék) 4. Andezit(Vulkáni) 7.Gránit (Vulkáni) 26 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

27 32.Az Északi- középhegység Részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Cserehát, Zempléni-hegység. Az Északi-középhegység az Északnyugati-Kárpátok része. Vulkanikus hegység: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hegység. Kőzete: andezit, andezittufa Mészkőhegység: Bükk, Aggteleki-karszt A hegység éghajlata: csapadékos és hűvös. A hegységeket medencék választják el egymástól: Borsodi-medence és a Nógrádi-medence. Magyarország legmagasabb csúcsa: Kékes 1014m Ipar: Vasérc feketekőszén (koksz) vaskohászat nyersvas acélgyártás acél gépgyártás Barnakőszén hőerőművek elektromos áram Kőolaj, földgáz, sok víz műanyagok Iparvidék központja: Miskolc. Itt található a Herman Ottó Múzeum. Eger: Gárdonyi Géza Egri csillagok Hollókő: Palócföld éke. Sárospatak: Rákóczi vár, Református Kollégium Északi-középhegység 8.Börzsöny 9.Cserhát 10.Mátra 11.Bükk 12.Aggteleki-karszt 13.Cserehát 14.Zempléni-hegység 8,9,10, 14. Andezit, andezittufa (Vulkáni) 11, 12,13. Mészkő (Tengeri Üledék) 27 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

28 33.Fővárosunk, Budapest 3 nagytájunk találkozásánál fekszik: Alföld, Dunántúli középhegység, Északi középhegység Szigetei: Margitsziget, Csepel sziget A Metró Budát és Pestet köti össze a föld alatt földalatti. Itt található a Parlament. Budapest - hidak városa - főváros - államigazgatási központ - kulturális központ - idegenforgalmi központ, fürdőváros - ipari központ - közlekedési csomópont - kereskedelmi központ 1. Esztergom 2.Győr 3.Miskolc 4.Debrecen 5.Szolnok 6.Kecskemét 7.Budapest 8.Zalaegerszeg 9.Pécs 10.Szeged TÉRKÉPJELEK rézérc vasérc húsipar malomipar cukoripar tejipar gépgyártás bauxit vegyipar élelmiszeripar alumínium konzervipar 28 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János

29 34-35.Összefoglalás 35. Témazáró (Hazánk Magyarország) 36. Vizek, vízpartok élővilága A folyópartok, árterek, tópartok jellemző növénye. Legtöbbször fák, de cserjék is vannak köztük. Fás szára a nedves talajhoz alkalmazkodott. Törzse: hajlékony, kérge repedezett, puha. Leveleik lándzsa alakúak. Kétlaki növény a fűzfa. Egyivarú virág van a fákon. Egyik fán van a porzós, a másik fán a termős virágzat. Haszna: megakadályozza a part pusztulását. A gyufagyártás alapanyaga. Kérgéből lázcsillapító és idegnyugtató gyógyszereket készítenek. 37. Vízparti lágyszárúak: a nád és a gyékény Nád: egyszikű, fűféle. Gyöktörzse van és mellékgyökérzete. Egyszikű növény. Szára belül üreges, bütykök erősítik. Levélerei párhuzamosak. Bugavirágzata van. Egyszikű növény. Egyivarú virágzat. A vízimadarak fészkelő és búvóhelye. A nádnak a szárát használják fel. Tetőfedés Gyékény: egyszikű növény. Gyöktörzse van és mellékgyökérzete. Fonásra alkalmasak a levelei. Henger alakú torzsavirágzata van termős virágok. (Buzogány) Lazább torzsa porzós virágzat. A termést a szél terjeszti. Kosarak készítése 29 Természetismeret óravázlat 6.osztály Nemzeti Készítette_ Szabó János