PÁLYÁZAT. a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola. Intézményvezetői munkakörének betöltésére

Átírás

1 PÁLYÁZAT a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola Intézményvezetői munkakörének betöltésére 1

2 Készítette: Bán Réka Pályázat DOHNÁNYI ERNŐ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Intézményvezetői munkakörének betöltésére Pályáztató Emberi Erőforrások Minisztere Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XVIII. kerületi Tankerülete Pályázó: Bán Réka 1188 Budapest, Bercsényi Miklós utca 32/a Intézmény: Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola 1188 Budapest, Gyöngyvirág utca 7-9. OM:

3 Tartalomjegyzék Nyilatkozat... 4 Önéletrajz... 5 Bevezetés Történeti áttekintés A magyar zeneoktatás történeti áttekintése A Dohnányi Ernő Zeneiskola története Helyzetelemzés Jogszabályi háttér Finanszírozás Személyi feltételek Tanulói összetétel Tárgyi feltételek Székhely, telephely, feladat ellátási helyek Szakmai eredmények Hagyományok Fejlesztési elképzelések Alapelvek, általános célok Megőrzendő értékek Fejleszteni kívánt területek Hosszú távú célok Rövid távú célok Összegzés

4 Nyilatkozat Alulírott Bán Réka pályázatot nyújtok be az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt pályázati felhívás alapján a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői állására. A következő nyilatkozatot teszem: Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, az eredetivel teljesen megegyező sokszorosításához, illetve továbbításához a döntéshozók és véleményezők felé. Nyilatkozom továbbá arról, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez. Pályázatomhoz mellékelem: szakmai önéletrajz hatósági erkölcsi bizonyítvány végzettséget igazoló oklevelek szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum nyilatkozat Budapest, április 14.. Bán Réka 4

5 Önéletrajz Személyes adatok Név: Bán Réka Születési hely és idő: Budapest, október 29. Lakóhely: 1188 Budapest, Bercsényi utca 32/a Elérhetőség: 06-20/ ; Szakmai tapasztalat Intézményvezető helyettes, Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola Szolfézstanár, szolfézs tanszakvezető, Dohnányi Ernő Zeneiskola Szolfézstanár, Dohnányi Ernő Zeneiskola Tanulmányok közoktatási vezető szak, Budapesti Műszaki Egyetem Zeneelmélet-szolfézs-karvezetés szak, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete Szolfézs szak, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium zongora szak, Dohnányi Ernő Zeneiskola Nyelvvizsga 2010 angol felsőfokú komplex Egyéb továbbképzések 2005 Európai Uniós pályázatírás 2006 Bevezetés az Euritmiába 2006 Mozgásterápia 5

6 2007 Agykontroll 2007 Jogok az iskolában 2007 Angol zenéről angolul I angol zenéről angolul II Agykontroll Személyes készségek Kommunikációs készségek A nyugodt munkahelyi légkör kialakítása érdekében mind intézményvezető helyettesként, mind tanszakvezetőként, mind kórusvezetőként mindig a jó csapatszellem kialakítására törekedtem, az emberi kapcsolatok tiszteletét, a megfelelő magatartást és a lehető legszélésebb körű együttműködést szem előtt tartva. Jó példát igyekeztem mutatni kollégáimnak és növendékeimnek. A konfliktusmentes, nyugodt, alkotó atmoszféra megteremtésén fáradozom ma is, munkatársaim művészi-pedagógiai munkájának koordinálásával, irányításával. Úgy érzem, minden korosztállyal megtalálom a közös hangot legyen kolléga, növendék vagy szülő -; mindig a biztonság és nyugalom sugallása, a konfliktusok kezelése a célom. Szervezési készségek Intézményvezető helyettesi munkám során többek között a közel 1000 fő tanuló tanügyi adminisztrációjának kezelése, a KIR rendszer napra készen tartása, vizsgák, hangversenyek szervezése, a kollégák munkájának koordinálása a feladatom. Az idei tanévben intézményvezető helyettes kollégáimmal együtt a KIR és a KLIK statisztikát is elkészítettem, illetve az intézményi költségvetés egy részének összeállításában is segédkeztem. Egyéb információk 2003 óta dolgozom a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskolában. Ebben az intézményben kezdtem el zongorázni és szolfézst tanulni 1987-ben. Az eltelt időszakban szolfézstanár, zeneirodalom tanár szabadidő szervező, kórusvezető is voltam. Jelenleg az intézmény intézményvezető helyettese vagyok. 6

7 Bevezetés Amikor 1987-ben beiratkoztam a Dohnányi Ernő Zeneiskola zongora szakára, nem gondoltam volna, hogy majd 30 évvel később ennek az intézménynek az intézményvezetői munkakörére fogok pályázni ban friss diplomásként Tihanyszegi Mária keresett meg, és ajánlott tanári állást, melyet örömmel elfogadtam; nagyon megtisztelve éreztem magam, hogy azok között a pedagógusok között taníthatom a gyermekeket, akik néhány évvel azelőtt vizsgáimon kritizáltak, vagy éppen bíztattak. Az azóta eltelt 11 év során számos tapasztalattal gazdagodtam; mind pedagógiailag, mind emberileg. Nem akartam midig pedagógus lenni. Mint minden zenével aktívan és magas szinten foglalkozó évfolyamtársam, annak idején én is előadóművésznek készültem. Nem egy adott esemény hatására választottam a pedagógus pályát, nem egy gyermek vagy szülő hatására lettem pedagógus. Azt hiszem inkább terelődtem afelé. Sokéves folyamat eredményeképpen a folyamat még mindig tart, minden egyes nappal többet, mást tapasztalok fogadtam el a sorsomat. Tanárként érzem magam jól, egésznek és boldognak, nem tudnék mással foglalkozni. 10 év pedagógiával és neveléssel eltöltött év, a közoktatási vezető szak 2 éve és az idei tanév intézményvezető helyettesi hónapjai után fogant meg bennem a gondolat, hogy intézményvezetőként szeretett nevelőintézményemért, a Dohnányi Ernő Zeneiskoláért és közvetve a magyar zeneoktatásért többet próbáljak tenni. A mai, minden tekintetben, gyorsan változó világban - ahol nem csak az intézmények helyzete változik, hanem a pedagógusok szerepe, helye a társadalomban is átértékelődik - új követelmények sokasága fogalmazódik meg. A jogszabályi környezet folyamatos átalakulása, a technológia fejlődése, a fiatalok az én ifjúságomtól eltérő igényei, a zökkenőmentes működés akadályai lehetnek. Célom, hogy a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola jogszabályoknak megfelelő működését biztosítsam, az fiatalok megváltozott igényeit kielégítsem, és az intézmény harmonikus működését biztosítsam a lehető legmagasabb szinten. 7

8 1.Történeti áttekintés 1.1. A magyar zeneoktatás történeti áttekintése A XVIII. század végére zeneiskolai oktatáshoz hasonló, vagy az európai minta szerinti zeneoktatás megindulásához Magyarországon a kiváló körülmények formálódtak. A polgár városokban állandó színházi- és hangverseny élet volt, a társas összejöveteleken a házi muzsikálás divatossá vált, zenészegyletek alakulnak, melyek célul tűzik a közös éneklés és muzsikálás szervezését, hangversenyeket rendezését. Törvényi háttér azonban nem kedvezett a zeneiskolák létrejöttének. Az évi Ratio Educationis azonban a zene szempontjából is kiemelkedő helyet foglal el. Mária Terézia rendelete alapján az ingyenes zeneoktatás helyet kapott a tantervben Eötvös József népoktatási reformjában az ének-zeneoktatást kötelezővé tette tantervi kézikönyvek alapján ben megalakult a Nemzeti Zenede. A Zenede - azaz a konzervatórium- egy zeneoktatási tradícióval rendelkező, reformkori intézmény utódaként jön létre. A Nemzeti Zenede nem állami intézmény, a csak zenei tárgyakat oktatnak, az intézet az amatőrök és a pályára készülők számára egyaránt nyitva áll. (Ez mára nyilván változott, a pályára készülők felvételi eljárás útján kerülhetnek be.) 1875-ben a Zeneakadémia nyitja meg kapuit. Ettől kezdve a magyar zeneoktatás Európa szerte híressé vált. A XX. század kezdetétől egyre-másra nyíltak a magánzeneiskolák. Bartók Béla és Kodály Zoltán neve kiemelkedik a zeneoktatás terén. A világszerte ismert Kodály-módszer lényege, hogy a gyermekek minél korábban találkozzon zenei anyanyelvével, a népdalokkal. Munkásságuknak köszönhetően a zenei nevelés lassan a közoktatás része lett után a centralizáció időszaka következett a magyar zeneoktatásban. Még ebben az évben egységes zeneiskolai munkatervet készítettek és évtől a zeneiskolák az egységes iskolarendszer részeként működtek. Ekkor a zeneoktatás mindössze 4-6 hangszerre korlátozódott, a zongora már ekkor is dominált ben jött létre a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet, mely Budapestet 8 körzetre osztotta. Az egyre növekedő létszám egyre inkább sürgette a változást: 1968-ben a zeneiskolákat decentralizálták. Budapest minden kerületében önálló zeneiskola jöhetett létre, melyet a kerületi tanács tartott fenn. 8

9 1.2. A Dohnányi Ernő Zeneiskola története* Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrinc-Pestszentimrén régi hagyománya volt a zeneoktatásnak. A korábbi magán zeneiskolákat államosították, így jött létre IX. kerület Mester utcai központtal 1968-ban a főváros 4. számú körzeti zeneiskolája a IX, XVIII, XIX. kerületeket összefogó hangszeres zeneoktatás. Ezt követően különvált a fővárosi XVIII. és XIX. ker. Zeneiskola Szatmári László igazgatásával. Az önálló Fővárosi XVIII. kerületi Állami Zeneiskola 1969-ben kezdte meg a működését a Fürst S. u. 6. szám alatt, igazgatója Németh Rudolf volt 1973-ig. Őt követte, dr. Bábosik Istvánné 1973-tól 2000-ig, Tihanyszegi Mária 2000-től 2005-ig, Sánta Ferenc 2006-tól 2011-ig, 2011-től 2014 tavaszáig pedig Farkas Márta vezeti az intézményt ben a zeneiskola 20 éves évfordulója alkalmával felvette Dohnányi Ernő nevét, akinek zeneszerzői, előadóművészi, pedagógiai tevékenységét, valamint egész életművét példaként állítottuk tanáraink és növendékeink elé. Kezdetben az iskolának központi épülete nem volt, kevés hangszerrel rendelkezett. 400 fő tanulhatott zongora, gitár, hegedű, cselló hangszert 13 tanártól a kerület 8 iskolájában ban a zeneiskola 15. tanévében önálló épületbe a Ságvári (ma Gyöngyvirág) utca 7-9. sz. alá költözött. A fokozatos fejlődésnek köszönhető, hogy a tanulólétszám elérte 1000 főt és 70 tanár tanít 14 tanszakon a kerület 17 iskolájában a kisgyermekkortól a felnőtt korig. Választható tantárgyak: előképző, zongora, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, magánének, furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, kürt, trombita, harsona, tuba, gitár, ütőhangszerek, harmonika, citera. A növendékek elméleti, hangszeres és társas-muzsikálásban vesznek részt. A hangszerek egy része, valamint a könyv-, hang- és kottatár állománya díjtalanul kölcsönözhető. Az iskola elsőrendű profiljának a közös muzsikálást választotta ban alakult meg az első vonós zenekar, amit követett a Tücsök-, a Gyermek-fúvós, az Ifjúsági Fúvós-, és a Szimfonikus zenekar. A zenekarok mellé kamarazenei csoportok szerveződtek, citera, gitár, harmonika együttesek, kórus és különböző kamarazenei csoportok. Ezzel párhuzamosan az iskola hangszerállománya látványosan bővült és a hangszerek minősége is jobb lett. Az együttesek bemutatkozásai túlléptek a kerületen, és a fővárosi, országos megmérettetéseken értek el eredményeket, sőt külföldön is ismertté váltak. Az iskola zenekarai 1980-as évektől bemutatkoztak Ausztriában, Csehországban, Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Svájcban, Romániában, Észtországban. 9

10 Az intézmény sok tehetséges növendékét irányítja zenei pályára. Fennállása óta 149 tanulója folytatta zenei tanulmányait közép-, illetve felsőfokú zeneművészeti iskolákban, többen hivatásos muzsikusok, zenetanárok lett. Az iskolában ma már volt növendékek is tanítanak. A tanulók rendszeresen részt vesznek az országos, budapesti versenyeken, számos díjat nyertek az elmúlt évtizedekben, hasonlóan felkészítő tanáraik és zongorakísérők is kiemelt díjakban részesültek. Az iskola tanulóit és együtteseit rendszeresen képviselteti a különböző budapesti és országos szintű szakmai fórumokon. A kerület komolyzenei koncertéletében az iskola meghatározó szerepet játszik. Különböző rendezvényeken, fesztiválokon, kiállítás megnyitókon, Adventi, Virágvasárnapi, Tanári hangversenyeken, koszorúzásokon, emlékműavatásokon, Jótékonysági koncerteken szerepel. Újévi koncertjei évek óta sikeresek. Az iskola szervezésében zajlott a Fővárosi Dalverseny, Budapesti Ifjúsági Kamarazene Találkozó, Harmonika Fesztivál, Pestszentlőrinci Fúvószenekari Találkozó. A Főváros 1990-ben Budapestért kitüntető zászlót adományozott az iskolának, 2006-ban a Magyar Művészeti Alapítványtól Magyar Művészeti-díj -ban részesült, ben Kiválóra Minősített Alapfokú Művészeti Intézmény címet kapott. 2. Helyzetelemzés 2.1.Jogszabályi háttér Az alapfokú Művészeti Iskolák jogszabályi környezetét az alábbi jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: többszörösen módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról; évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményi és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; 10

11 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról; 99/2014. (III. 25.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet módosításáról; az intézmény Pedagógiai programja; az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata; az intézmény Házirendje. A jogszabályi előírásoknak megfelelő alapdokumentumok nélkülözhetetlenek egy intézmény életében. Ezekben a dokumentumokban vannak lefektetve az iskola céljai, feladatai és eljárásrendjei. Ezek mutatnak irányt mind az iskola általános működését, egyes döntések meghozatalát illetően Finanszírozás Az intézmény nem önálló költségvetési szerv, nem rendelkezik önálló költségvetéssel. Fenntartója január 1. óta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskola a XVIII. kerületi tankerülethez tartozik. Az intézmény működéséhez szükséges anyagi feltételek adottak; korszerűsítéshez, a hangszerpark felújításához azonban fel kell kutatni a pályázati lehetőségeket. Az intézmény támogatására 2011-ben lett létrehozva A Dohnányi Ernő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tehetséges tanulóinak Alapítványa alapítvány, mely szoros együttműködésben az iskolával, kiválóan látja el feladatát Személyi feltételek A Dohnányi Ernő alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestületének létszáma a 2013/2014-es tanévben az engedélyezett 53,5 álláshelyen 74 tanár látja el a közel 1000 diák zeneművészeti oktatását. A vezetői teendőket az intézményvezetőn kívül a három intézményvezető helyettes és a kilenc tanszakvezető (zongora, hegedű-brácsa, gordonkanagybőgő, fafúvós, rézfúvós- és ütő, gitár, harmonika-magánének-citera-népi vonós és népi 11

12 fúvós, szolfézs-zenei előképző-zeneirodalom és kamara tanszak) végzi. Az iskolatitkár, a gazdasági ügyintéző, a pedagógiai asszisztens, könyvtáros, valamint a hangszerészkarbantartók jelentősen segítik a pedagógusok és növendékek eredményes munkáját és nagyban hozzájárul az intézmény zökkenőmentes működéséhez. A tanári kar összetétele intézmény különös közzétételi listája alapján a következő: 34 fő főiskolai, 39 fő egyetemi és 1 fő doktori végzettségű. E magasan képzett pedagógus közösségben a pályakezdő gyakornoktól az aktív nyugdíjas korúig minden generáció képviselteti, és az iskola minden tanára és dolgozója, pedagógiai programban és a munkaköri leírásában foglaltak alapján, a lehető legmagasabb szinten, lelkiismeretesen végzi munkáját. A tantestületet kiváló, növendékeik és hivatásuk iránt elkötelezett pedagógusok alkotják. Főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező több diplomás, kitüntetett tanárok oktatnak az intézményben, mellyel biztosított a magas színvonalú szakmai munka. A minőségi oktatás-nevelés bizonyítéka a rengeteg szakmai díj, országos és budapesti verseny eredmények és a számos zenei pályán továbbtanuló növendék. Az elmúlt évek során a számos ifjú, magasan kvalifikált kolléga kapcsolódott a tantestülethez. A tantestület átlagéletkora véleményem szerint ideális, megfelelő arányban vannak a tapasztaltabb és a kevésbé tapasztaltabb kollégák. A szaktanári ellátottság maradéktalan. A tanszakok a tanszakvezetők irányításával szakmai egységként tevékenykednek; számos új tanszakvezető rendkívül nagy ambícióval végzi munkáját. A pedagógusok többsége a helyi közösség tagja, tevékenyen közreműködik a kerületi kulturális életében, a hétvégi iskolai programokon aktívan részt vállal. Az érdekképviseletet a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete reprezentálja az iskolában. Az MZTSZ titkára képviseli az iskola dolgozóinak érdekeit és tevékenyen részt vállal az intézményvezetés segítésében Tanulói összetétel Az intézményben az oktatás-nevelés a kisgyermekkortól a felnőttkorig terjed. Az alapfokú művészetoktatást szabályozó jogszabályoknak megfelelően egyéni, speciális nevelés keretében hangszeres oktatás, illetve kötelező csoportos oktatás keretében. Az intézmény jelenleg engedélyezett legmagasabb tanulói létszáma 1000 fő. 12

13 2.5. Tárgyi feltételek Az intézmény tárgyi feltételei adottak a magas színvonalú nevelés-oktatás folytatásához. A székhellyel együtt összesen 17 feladatellátási helyen történik alapfokú művészeti nevelés. A tagintézmények megfelelő mennyiségű, ám nem minden esetben megfelelő minőségű nem specifikusan alapfokú művészeti nevelésre alkalmas - tantermet biztosítanak a kollégáknak. A hangszerállomány kiváló, bár kicsit öregedő. A minimális eszközjegyzésben előírt feltételek biztosítottak. A székhelyen működő könyvtár az érdeklődők igényeit kielégíti. A Gyöngyvirág utca 7-9. számalatti és a Gyöngyvirág utca 10. szám alatti két fő épület kívül és belül is felújításra, korszerűsítésre szorul. A Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskolának nem rendelkezik több száz fős közönséget vonzó hangversenyek megrendezésére szolgáló teremmel, így nagy rendezvényeit a kerület valamely rendezvénytermében, sportcsarnokában kénytelen lebonyolítani Székhely, telephely, feladat ellátási helyek Az intézmény székhelye: 1183 Budapest, Gyöngyvirág utca 7-9. Az intézmény telephelye: 1183 Budapest, Gyöngyvirág utca 10. A két főépület Pestszentlőrinc egyik legszebb zöld övezetében helyezkedik el. Bár egyik épület sem kifejezetten iskola épületnek épület, az utóbbi évek átalakításainak és felújításainak köszönhetően megfelel zeneoktatás folytatására. A tantermek közötti áthallás sajnos néhány teremnél még fennáll, a pincében található ütőterem erősen vizesedik. A tantermek nagysága nem minden esetben megfelelő, egyes termek télen rendkívül hidegek. A mai anyagi helyzetben nem látom esélyét egy új épülethez való hozzájutásnak, ezért a meglévő épületek korszerűsítésében, átalakításában, felújításában látom a megfelelő megoldást. A 15 feladatellátási helyen az a pedagógusok a kerületi iskolák megfelelő mennyiségű tantermet biztosítanak a Zeneiskolának. A tantermek nem kifejezetten jól felszereltek, nem ideálisak a zeneoktatás folytatásához. A zeneiskola kerületi iskolákban való megjelenése azonban mind a szülő és a gyerekek, mind a pedagógusok számára előnyös. Meglátásom szerint a feladatellátási helyeken folytatott oktatás szervezése, és irányítása nagyfokú kompromisszumkészséget igényel, ami az intézményekkel való, időben történő, kommunikációval eredményes lehet. 13

14 2.7. Szakmai eredmények Az iskola számos tehetséges diákja szám szerint 149 tanulója - folytatta zenei tanulmányait közép-, illetve felsőfokú zeneművészeti iskolákban, többen hivatásos muzsikusok, zenetanárok lettek. Az iskolában ma már volt növendékek is tanítanak. Az intézmény növendéki rendszeresen részt vesznek az országos, budapesti versenyeken, számos díjat nyertek az elmúlt évtizedekben, hasonlóan felkészítő tanáraik és zongorakísérők is kiemelt díjakat nyertek. Az intézmény tanulói és együttesei gyakorta képviselik a zeneiskolát a különböző budapesti és országos szintű szakmai fórumokon. A kerület komolyzenei koncertéletében az iskola önként vállal jelentős szerepet. Különböző rendezvényeken, fesztiválokon, kiállítás megnyitókon, Adventi, Virágvasárnapi, Tanári hangversenyeken, koszorúzásokon, emlékműavatásokon, Jótékonysági koncerteken szerepel. Újévi koncertjei évek óta nagy sikert arat. Az iskola szervezésében zajlott a Fővárosi Dalverseny, Budapesti Ifjúsági Kamarazene Találkozó, Harmonika Fesztivál, Pestszentlőrinci Fúvószenekari Találkozó. A Főváros 1990-ben Budapestért kitüntető zászlót adományozott az iskolának, 2006-ban a Magyar Művészeti Alapítványtól Magyar Művészeti-díj - ban részesült, ben Kiválóra Minősített Alapfokú Művészeti Intézmény címet kapott Hagyományok Az intézmény vezetőségének, tanárainak, munkatársainak, diákjainak és a diákok szüleinek eredményes összefogásával az alábbi rendezvények váltak hagyománnyá a legutóbbi években. Kerületi rendezvények: Ünnepi megemlékezések (október 23-án és március 15-én) Újévi Hangverseny Magyar Kultúra Napja Csoki-koncertek 14

15 Zenei ismeretterjesztő és hangszerbemutató hangversenyek Kiállítások és rendezvények megnyitó ünnepségei Adventi hangversenyek Virágvasárnapi koncert Iskolai rendezvények: Tanévnyitó hangverseny Művésztanári hangverseny Tanszaki növendékhangversenyek Hangverseny a Zene Világnapja alkalmából "Kicsinyek muzsikálnak" hangverseny Együttesek hangversenye Előképzős bemutatók Hangszerbemutató előképzősök számára Szolfézs nyílt napok Nyári zenei szaktáborok Zenei pályára készülők hangversenye Tanulmányi versenyre készülő növendékek hangversenye Növendékhangversenyek Tanévzáró Gálahangverseny Rendszeres részvétel fővárosi, regionális, országos versenyeken, fesztiválokon, találkozókon. 15

16 3. Fejlesztési elképzelések 3.1.Alapelvek, általános célok Számomra az ideális zeneiskola a magas szakmai színvonal, a gyermek-és szülőközpontú vezetés és nevelés, illetve a művészetek értésére, értékelésére való oktatás szimbiózisa. Vezetőként intézményvezető helyettes, tanszakvezető és kórusvezető vagyok úgy vélem, hogy legyen a közösségen belül más vélemény, de megfelelő kommunikációval és kompromisszumkészséggel egy cél felé haladhatunk. Elfogadó, együttműködő, nyugodt légkör megteremtésével egy rendkívül hatékony, kreatív közösség létrehozása mellett a növendékek számára példamutató nevelőtestület és iskola kialakítása a célom. Hiszem, hogy a gyermekek alapvető joga a megfelelő oktatás-neveléshez való hozzáférés; az alapfokú művészetoktatás területén kiemelkedően fontos a szakmai megújulás. Nehéz felvenni a versenyt a legmodernebb technológia vívmányaival, nehéz a mai fiataloknak eladni Bach-ot vagy Mozart-ot; ennek folyományaként rendkívül fontosnak tartom a pedagógusok továbbképzésen való részvételét, illetve a kollégák egymás tapasztalataiból való tanulását. Vezetői munkám során mindenképpen szorgalmazni fogom a kollégák továbbképzésen való részvételét és hospitálását. Általános pedagógiai célként természetesen az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazottakat tekintem fő irányvonalnak: az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi zenei hagyományok, értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, fogékonyság kialakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek átadása a zenei ismeretek átadása és minden zenei tevékenység tudatosítása, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. az egyéni bánásmódra való törekvés, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a tanuló fejlődését biztosító sokoldalú értékelés. 16

17 Pedagógiai Program célkitűzései között előny élveznek a következő szempontok, megteremtve ezzel a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola zenei arculatát: tanári és növendékhangversenyek szervezése; zenekari hangversenyek rendezése; együttműködés kerületünk közművelődési intézményeivel, és az egyházakkal; közreműködés a kerület társadalmi és kulturális eseményein; zenei ismeretterjesztő előadások megtartása; zenei versenyekre (országos, regionális, budapesti, egyéb) való felkészülés. Ezen szempontokat a jövőben is szem előtt kívánom tartani Megőrzendő értékek: magasan képzett, összetartó nevelőtestület; hagyományok ápolása; a tehetséges növendékek támogatása a kiváló versenyeredmények elérésében; a Fenntartóval és a kerületi Önkormányzattal kialakított jó kapcsolat ápolása; együtteseink aktív, önként vállalt aktív részvétele a kerület életében, a kamarazenélés, mint prioritás megtartása Fejleszteni kívánt területek: a belső információáramlás hatékonyabbá tétele. Minden nagyobb létszámú szervezet sajátos negatív jellemzője a nehézkes, nem megfelelő információáramlás. Elkerülhetetlen egy 1000 fős intézmény életében a kisebb nagyobb zökkenők. Intézményvezető helyettesi munkám során a kollégákat a nap bármely szakában számíthattak rám, ezen a jövőben sem változtatok; személyi feltételek javítása, mindig is szorgalmaztam, bátorítottam a kollégák továbbképzéseken való részvételét. Tisztában vagyok vele, hogy a Fenntartó nem minden esetben tudja vállalni a munkatársak képzésének finanszírozását, ettől függetlenül erkölcsileg támogatom a közösség tagjainak szellemi, szakmai fejlődését; 17

18 az iskola menedzselése, minél több pályázati lehetőség felkutatása és kihasználása: egy önálló költségvetéssel nem rendelkező szervezet esetében kiemelt fontossággal bírnak a Fenntartótól kapható anyagi forrásokon kívüli egyéb lehetőségek kihasználása. Az intézmény segítésére létrehozott alapítvány meglehetősen sok pályázati lehetőséggel bír, melynek kihasználását kiemelten támogatom; a növendékek és a pedagógusok szabadidős lehetőségeinek bővítése, kirándulások szervezése; hatékony együttműködés kialakítása a kerület alapvető intézményeivel. Intézményvezető helyettesként és tanszakvezetőként az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy a kerületi intézményekkel nem minden esetben tökéletes a zeneiskola kapcsolata, az együttműködési lehetőségeket nem minden alkalommal használtuk ki teljesen. Ezen mindenképp szeretnék változtatni, mert úgy gondolom, mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy adott esetben más iskolákkal karöltve terjesszük az intézmények és a kerület jó hírét; tárgyi feltételek javítása o a hangszerpark korszerűsítése az anyagi lehetőségek függvényében, o az iskola épületeinek korszerűsítése az anyagi lehetőségek függvényében; nevelési területek o zenei ismeretterjesztő programok elindítása, o az iskola prioritását élvező kamarazenélést, zenekarban való részvételt kiemelten támogatása. Néhány együttesünk fénye az utóbbi két-három évben megkopott. Szeretném szorgalmazni a szolfézs kötelező évfolyamokat elvégző növendékek csatlakozását a hangszerüknek megfelelő zenekarhoz. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a mai világban meghatározó szerepet tölthet be a fiatalok életében a közösséghez tartozás, ezért is tartom fontosnak az együtt zenélés közösségformáló létének kiaknázását. 18

19 3.4. Hosszú távú célok a hatályos jogszabályoknak és az intézmény alapdokumentumainak megfelelő intézményvezetés az intézményvezető helyettesekkel, tanszakvezetőkkel és a közvetlen munkatársakkal közösen; nyugodt munkalégkör megteremtés az alkotó munka kibontakoztatása érdekében; az intézményben folyó magas színvonalú szakmai munka megtartása, továbbfejlesztése; meglévő hagyományok megtartása, továbbfejlesztése, új hagyományok megteremtése; a zeneiskola fő profilját képező kamaraegyüttesek és zenekarok támogatása; a kollégák továbbképzéseken való részvételének támogatása; a kerület intézményeivel való jó kapcsolat újjáélesztése Rövidtávú célok az intézmény alapdokumentumainak felülvizsgálata, jogszabályokhoz igazítása; nyugodt munkalégkör megteremtés az alkotó munka kibontakoztatása érdekében; az iskolát segítő alapítvány anyagi erőforrásainak bővítése pályázatok felkutatásával és lehetőség szerinti kihasználásával. 19

20 Összegzés Az oktatás-nevelés felé támasztott új elvárások a vezetők és a pedagógusok szakmai fejlődésének kapcsán is új igényeket formálnak. A megfelelő alkalmazkodás az új igényekhez pedig kulcsfontosságú: csak azok a tudnak eredményes munkát végezni, akik például képesek használni a modern technológiát, hajlandóak megújítani szakmai tudásukat és ezt hasznosítani is tudják azt. A nyitottság kérdése különösen az alapfokú művészetoktatásban igen fontos, hiszen egyre nagyobb igény látszik az újfajta kompetenciák megszerzésére, egyre nehezebb a szülőknek és a modern technikát készség szinten művelő diákok igényeinek megfelelni. A komolyzene és a népzene nagyon nehezen tudja felvenni a versenyt a mai divatos zenékkel, a számítógépes játékokkal és a tabletekkel. A tanárok személyisége, személyes példája meghatározza az osztályteremben folyó munka sikerét, erre nyilvánvalóan az iskola, mint szervezet és az intézmény igazgatója, mint vezető is hatással van. Pályázatomban igyekeztem kihangsúlyozni a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola értékeit és erősségeit, illetve az általam kulcsfontosságúnak tartott vezetői elképzeléseket, melyek véleményem szerint az intézmény gyarapodását, fejlődését hivatottak szolgálni. Szerencsés embernek gondolom magam. Szüleim, tanáraim, és életem legfontosabb személyei mindig a megfelelő irányba tereltek, példát és irányt mutattak. Példamutató. Talán ez a legmegfelelőbb szó, ha az ideális vezetőt egy szóval szeretném leírni. Alapvetően racionalista vagyok, tisztában vagyok vele, hogy nem mindig könnyű példamutató vezetőnek lenni, remélem pályázatom elnyeri a döntéshozók és a véleményezésre jogosultak tetszését és támogatásukkal lehetővé teszik, hogy a Dohnányi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetőjeként céljaimat megvalósíthassam. 20