EURÓPAI PARLAMENT. Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság IDEIGLENES 2006/2129(INI) JELENTÉSTERVEZET az EU új idegenforgalmi politikájáról: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén (2006/2129(INI)) Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság Előadó: Paolo Costa PR\ doc PE v02-00

2 PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 PE v /7 PR\ doc

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU új idegenforgalmi politikájáról: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén (2006/2129(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság március 17-i, Az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén című közleményére (COM(2006)0134), tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0000/2007), A. mivel az EK-Szerződés a turizmust egy ízben olyan tevékenységként említi, amely lehet intézkedések tárgya (3. cikk), de nem tekintendő átfogó uniós illetékesség vagy politika alá tartozó területnek; B. mivel az EK-nak ugyanakkor van hatásköre arra, hogy intézkedéseket hozzon a belső piac hatékony működésének biztosítása érdekében, ami magában foglalja az idegenforgalmi szolgáltatásokat is (EK-Szerződés 95. cikk), hiszen a fogyasztóvédelem szempontjából történő megközelítés ebben az összefüggésben különösen indokolt; C. mivel az idegenforgalmi ágazat számos uniós politika találkozási pontja, melyek jelentősen befolyásolják az ágazat hatékonyságát és azt a képességét, hogy hozzájáruljon a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz; D. mivel az idegenforgalom területén eddig nem lehetett egységes, uniós szintű horizontális megközelítést kidolgozni, ami kedvezőtlenül hatott az ágazatra, akadályozta annak fejlesztését és növelte annak veszélyét, hogy Európa elveszti piaci részesedését; Az idegenforgalom és az EU vízumpolitikája 1. hangsúlyozza, hogy Európa számára alapvető fontosságú a nem európai országokból eredő idegenforgalom; 2. különösen kiemeli, hogy egyszerűsíteni kell a vízumkérelmi eljárásokat, és csökkenteni kell az uniós tagállamokba való belépésre jogosító turista vízumok árait; 3. felszólítja a Schengeni Egyezményben részes tagállamokat, hogy hozzanak létre közös konzuli ügyintéző hivatalokat a nem uniós polgárok vízumkérelmének elbírálására, a munkamódszerek és a vízumkiadási feltételek például a személyes meghallgatások szervezése, az interjúk lefolytatásának módja és a kérelmek elbírálására adott határidők egységességének biztosítása, valamint a vízumkérelmezőknek nyújtott fogadtatás színvonalának javítása érdekében; PR\ doc 3/7 PE v02-00

4 4. hangsúlyozza, hogy a Közösségi Vízumkódexben felül kell vizsgálni a vízumkérelmezőktől kért dokumentumok számát és típusát; 5. határozottan ajánlja, hogy minden uniós vízumpolitika alapelvként ösztönözze a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadását; 6. hangsúlyozza, hogy az utazásszervezők és szállítmányozó társaságok hosszú lejáratú, legalább egy évre szóló vízumot igényelnek, hogy az ügyfeleik igényeinek megfelelő szolgáltatáshoz szükséges személyzetet alkalmazhassák; kitart amellett, hogy fenn kell tartani, sőt, tovább kell fejleszteni a csoportos vízum intézményét; 7. felszólítja a Schengeni Egyezményben részes tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a schengeni vízumkérelmi eljárást azon turisták számára, akik már rendelkeznek vízummal valamely nem-schengeni uniós tagállamba, vagy már ott is tartózkodnak, a Schengeni Egyezményben nem részes uniós tagállamokat pedig arra kéri, hogy tegyék meg ugyanezt a schengeni vízummal már rendelkező turisták esetében; Statisztikák 8. emlékeztet arra, hogy szükség van adekvát idegenforgalmi adatokra ahhoz, hogy a magánszektorban alapvető stratégiai és üzletvezetési döntések születhessenek, és szükség van megfelelő uniós szintű támogató intézkedésekre és iránymutatásokra annak érdekében, hogy Európa továbbra is kiemelt idegenforgalmi célállomás legyen; 9. aggodalmának ad hangot a tagállamok által gyűjtött adatok egységességének hiánya és az adatszolgáltatás elégtelensége miatt, amelyekről az idegenforgalmi statisztikai információk gyűjtéséről szóló, november 23-i 95/57/EK tanácsi irányelv rendelkezett 1 ; 10. üdvözli azt a kezdeményezést, hogy e keretet egy, az EU minden pontján egységesen végrehajtandó új rendelet révén korszerűsítsék, és hangsúlyozza, hogy ezt a reformot mielőbb végre kell hajtani; A szállodai szolgáltatások minőségi követelményrendszerének egységesítése Európában 11. megjegyzi, hogy az EU tagállamaiban számos osztályozási rendszer létezik és úgy véli, ez csökkenti az ágazat megbízhatóságát és átláthatóságát a fogyasztók számára; 12. tanácsosnak és kivitelezhetőnek tartja olyan közös alapok, közös kritériumok kidolgozását a fogyasztói döntések megkönnyítése érdekében, melyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztó külföldi utazása szervezésekor ellenőrizhesse, hogy egy adott szálloda hány csillaggal rendelkezik és érthető is legyen a számára e minősítés pontos tartalma; 13. ezzel összefüggésben és látva egyes nemzeti rendszerekben a minősítési kritériumok nagy számát, megjegyzi, hogy a jelenlegi követelményrendszerek egyszerűsítésével elérhető az a cél, hogy egyértelműbb információk álljanak a fogyasztók rendelkezésére 1 HL L 291., , 32. o. PE v /7 PR\ doc

5 és pontosabban előrelátható legyen a szállás várható minősége; 14. tudatában van annak, hogy a szállodatípusok helyi előírások, kultúrák és érzékenységek miatt kialakult sokfélesége következtében egy európai szinten egységes minősítési rendszer létrehozása rendkívül nehéz feladat lenne; 15. ugyanakkor úgy véli, hogy az egész Európai Unióban érvényes minimális követelményekre épülő iránymutatások figyelembe vehetnék a fogyasztók érdekeit, mindamellett tiszteletben tartva a környezetet és a helyi sajátosságokat; 16. felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszereket a szállodai szolgáltatások biztonságára és minőségére vonatkozó minimális követelmények meghatározására; hangsúlyozza, hogy egy ilyen módszertan keretében bevezethető lenne egy EC jelölés a szállodai szolgáltatások terén, amely olyan közös, pán-európai kritériumokat foglalna magában, melyek garanciát biztosítanának a fogyasztók számára a minimálisan elvárható minőség tekintetében, bármilyen uniós tagállamba látogassanak is; Címkék 17. úgy véli, hogy a címkék helyi szintű megsokszorozódása miatt szükség van a turisták jobb tájékoztatására, és a nagyobb nemzetközi ismertség érdekében a már használatos címkék megerősítésére; 18. kéri a Bizottságot, hogy támogassa és koordinálja a különböző tagállamokban bevezetett címkézési folyamatokat és a láthatóság javítása érdekében ösztönözzön olyan minőség-mintákat, amelyek máshol már bizonyították hatékonyságukat (például a Qualmark Új-Zélandon) 19. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az érintett feleket, hogy járuljanak hozzá a fenntartható címkézési folyamat fejlesztéséhez a bevált gyakorlatok bemutatása, átadása, valamint a piacvezetők kezdeményezéseinek ösztönzése révén; Fogyasztóvédelem 20. tudatában van annak, hogy mind több turista szervezi utazását (közlekedés, szállás stb.) közvetlenül elektronikus úton, kikerülve a közvetítőket (utazásszevezőket és utazási irodákat), akiknek piaci részesedése így csökken (1997-ben 98%, 2007-ben 60%), de akik ugyanakkor továbbra is szigorú jogszabályi keretek között tevékenykednek (lásd a szervezett utazási formákról szóló irányelvet). A közvetítők kikerülésének jelensége miatt egyensúlyba kell hozni a piac különböző szereplői számára előírt feltételeket; 21. úgy véli, az informatikai technológiák idegenforgalmi szolgáltatások terén történő alkalmazásának gyors fejlődése fogyasztóvédelmi keret bevezetését teszi szükségessé az elektronikus foglalások esetében, amelynek kidolgozása a Bizottság által elvégzett előzetes piacfelmérésre épülhetne. Egy ilyen keretnek biztosítania kell az online fogyasztói jogok védelmét, és azt, hogy a fogyasztókat valós, nem félrevezető, naprakész és egyértelmű információkkal látják el; PR\ doc 5/7 PE v02-00

6 Csökkent mozgásképességűek számára is hozzáférhető turizmus 22. üdvözli azt a kezdeményezést, hogy európai szinten hangolják össze az akadálymentes turizmussal kapcsolatos tájékoztatást, ami lehetővé tenné a csökkent mozgásképességű turisták és családjaik számára, hogy információhoz jussanak az egyes idegenforgalmi célpontok hozzáférhetőségéről; felhívja a tagállamokat, az idegenforgalmi szolgáltatókat, valamint a nemzeti és helyi turisztikai szervezeteket, hogy csatlakozzanak az ilyen kezdeményezésekhez és/vagy támogassák azokat; 23. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezzék egy Mindenki számára hozzáférhető ( Access for all ) EK címke bevezetését, amely a csökkent mozgásképességű turisták számára garantálná az alapvető hozzáférés biztosítását, és amely alkalmazható lenne a szolgáltatások széles skálájára, pl. szálláshelyek, éttermek, pihenőhelyek és természetvédelmi területek, koncerttermek, műemlékek, múzeumok stb. esetében; 24. kéri a Bizottságot, hogy készítsen közleményt egy ilyen címke létrehozására irányuló cselekvési tervről, amely az általa már elindított munkafolyamatokra, valamint a nemzeti és helyi szintű tapasztalatokra és bevált gyakorlatokra épülne, és figyelembe venné a közlekedés területén uniós szinten eddig elért eredményeket; Az utasok jogai 25. úgy véli, hogy uniós szinten jelentős mennyiségű szabály van érvényben az utasok jogai tekintetében a repülőterek és a légi közlekedés területén, melyek növelik a hozzáférhetőséget és tisztességes ellentételezést kínálnak késedelem, járattörlés vagy akár baleset esetén; 26. hangsúlyozza, hogy a Parlament jelenleg lényeges kiegészítő rendelkezések meghozataláért küzd, hogy egy uniós szinten egységes rendszer biztosítása érdekében e jogokat a vasúti és vízi közlekedés területén is megerősítsék; 27. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az utasok ezen jogainak megfelelő érvényesítését, különösen a légi közlekedésben; 28. kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg, mi lenne az a megfelelő megközelítés, amelynek révén az EU védelmet tudna kínálni az olyan utasoknak, akik külföldön ragadnak, mert csőd vagy szándékos visszaélés miatt a charterjárat üzemeltetője vagy a közvetítők a szolgáltatást megtagadják, és azt javasolja, hogy az ilyen üzemeltetők számára hozzanak létre az egész EU-ra kiterjedő feketelistát; Az uniós idegenforgalmi célpontok népszerűsítése 29. üdvözli az évenként elnyerhető Kiváló európai célállomás cím bevezetését, és e kezdeményezéseket értékesnek tartja, mivel még inkább láthatóvá teszik az európai idegenforgalmi célpontok sokszínűségét és gazdagságát; hangsúlyozza, hogy az EUnak lehetőség szerint népszerűsítenie kell a kevésbé ismert úticélokat, különösen azokat, melyek az új tagállamokban találhatók; PE v /7 PR\ doc

7 30. kéri a Bizottságot, hogy népszerűsítse az európai célpontokat azokban az országokban, melyek főidénye egybeesik az európai elő- vagy utószezonnal, és fontolja meg megállapodások, pl. egyetértési nyilatkozatok megkötésének lehetőségét a szóban forgó harmadik országokkal az idegenforgalom idények közötti egyenletes eloszlásának elősegítése érdekében; o o o 31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. PR\ doc 7/7 PE v02-00