Erdők a főváros szomszédságában

Átírás

1 Tájolónkban most a Budai-hegységbe kalauzoljuk Olvasóinkat. Karnyújtásnyira a fővárostól változatos tájakon, változatos erdőket kezelnek az erdész szakemberek: a fenséges bükkösök a Hárs-hegyen, a hármashatár-hegyi kopárokat termővé tévő feketefenyvesek, üde gyertyános tölgyesek és száraz karsztbokorerdők, a pesti oldalon pedig telepített akácosok váltják egymást. Mindezt a gazdagságot felejthetetlen családi kirándulásokon, vezetett túrákon és gyermekeknek szánt programokon is megismerhetik az ide látogatók, átélhetik a természet harmóniáját, amely megnyugtatóan veszi körül rohanó nagyvárosi mindennapjainkat. Kilátás a Hármashatár-hegyről A hajdani hármas határ 1. oldal (összes: 9)

2 A pilótaotthon épülete egykor és most, 50 férőhelyes turistaházként. Virtuális sétánkat az Országos Kéktúra jelzésén kezdjük meg, a Hármashatár-hegyen. A hegy a 19. században kapta nevét, ugyanis 1873-ig ezen a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös, hármas határa. A csúcs egyébként ma Budapest II. és III. kerületének 2. oldal (összes: 9)

3 határvonalán fekszik. Remek földrajzi adottságai vonzzák a repülés szerelmeseit, nem véletlen, hogy 1940-ben Rotter Lajos, a magyar vitorlázórepülés kiemelkedő alakjának kezdeményezésére pilótaotthont, hangárokat és repülőteret adtak át a hazai aviatika iránt érdeklődőknek. A történelem viharai azonban nem kímélték a létesítményeket, a kiépített infrastruktúra a 2000-es évekre nagyon szomorú látványt nyújtott. A Pilisi Parkerdő Zrt ben kezdte rendezni a területet. A cél az volt, hogy Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ néven korszerű ökoturisztikai létesítmény jöhessen létre, amely méltó módon tiszteleg a terület repüléstörténeti múltja előtt is. Így indult el 2013 őszén a Hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola kialakítása, amelyet 2014 tavaszán vehetett birtokba a nagyközönség. A következő szakaszban a hegy csúcsán kilátópontot létesítettek, a korábbi pilótaotthont pedig 50 férőhelyes turistaházzá alakították, amely 2018-ban vette fel Rotter Lajos nevét. A beruházásoknak köszönhetően mára rendezvényközpont, étterem, erdei iskola, kilátópont és most már minden igényt kielégítő turistaház is várja az ide látogatókat. A Guckler Károly-kilátóból is fenséges a panoráma A turistaház parkolójából a kék jelzést követve keskeny lépcsőn érünk fel a Guckler Károly kilátópontba, mely nevét a fővárosi erdők atyjáról kapta, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hármashatár-hegy kopárjainak újrafásításában. Bécsi mintára, kevésbé kényes feketefenyveseket telepített, amelyeknek talajképző szerepet szánt. A Pilisi Parkerdő Zrt. napjainkra megkezdte a fenyőállományok őshonos fafajokra történő cseréjét. A néhai erdőmester nevét a kilátóponton kívül őrzi a Guckler-szikla, valamint a saját elképzeléseit tükröző Guckler-sétány. A kilátópont egyébként egy korábbi katonai objektum újrahasznosításával létesült, így hasonlóan a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátóhoz az erdőgazdaság itt is egy tájsebet szüntetett meg. A kilátópontból az összes, Dunán átívelő híd látható, tiszta időben feltűnik a Mátra, sőt a Tátra vonulata is kirajzolódik. 3. oldal (összes: 9)

4 A Guckler-sétány centenáriumán kilátóterasz is épült A Hármashatár-hegyről utunkat a kék jelzésen a Szépvölgy irányába folytatjuk, ahonnan a Látó-hegy, régebbi nevén Gugger-hegy magaslataira kapaszkodunk fel. A hegy délkeletre néző peremén áll a terméskőből és fából épült Árpád-kilátó, nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatók: a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában. Az Árpád-kilátót 1929-ben létesítették, amikor még jóval lejjebb kezdődött a beépítés. A székely stílusban épült, terméskő létesítményt eredetileg sisakos, kúpos zsúpfedő borította, annak megrongálódása után kapott szögletes bádogborítást. A kilátó építését Glück Frigyes ( ) szállodaiparos is szorgalmazta, aki a János-hegyi Erzsébetkilátó építésében is kulcsszerepet játszott. Nevét az épületen belül emléktábla, a környéken pedig sétaút is őrzi. 4. oldal (összes: 9)

5 Az Árpád-kilátó székely stílusú épülete Ördög-árok A Látó-hegyet magunk mögött hagyva Mátyás király egykori vadaskertje felé haladunk. A II. kerületben az Ördög-árok Kőhegyi út Vitorlázórepülő-tér Görgényi út Kondor utca által határolt erdőtömböt a múltra való tekintettel ma is Vadaskertnek nevezik. A középkorban ezt a területet kőfal határolta, maradványait ma is felfedezhetjük az erdőben. A Vadaskert Hűvösvölgy felőli oldala, az Ördög-árok a török hódoltság idején még a Kovácsi-patak nevet viselte, a természetes vízfolyás látta el vízzel a Vadaskertet is. Későbbi baljós nevét akkor kapta, amikor 1837 pünkösdjén kiöntött és hatalmas károkat okozott. A mára megzabolázott Ördög-árokhoz közeledve már hallhatjuk a hűvösvölgyi gyermekvasút mozdonyainak hangját. A kisvasút a főváros egyik különleges, a maga nemében páratlan látványossága, ugyanakkor érdemes továbbra is gyalogszerrel folytatni az utat, hiszen a gyermekvasút alatt áthaladva a Hűvösvölgyi Nagyrétre érkezhetünk, ahol tűzrakó helyek, pad-asztal garnitúrák várják a megfáradt vándorokat. Makovecz-kilátó a Kis-Hárs-hegyen 5. oldal (összes: 9)

6 A Makovecz-kilátót építészek is látogatják egyedi megoldása miatt A Nagyréten töltött pihenő után elbúcsúzunk az Országos Kéktúrától, és utunkat a sárga kör, majd a sárga sáv jelzésen folytatjuk a Kis-Hárs-hegy oldalában egészen a csúcson található Makovecz Imrekilátóig. A 362 méter magas Kis-Hárs-hegyen felépített kilátóból szép körpanoráma nyílik az északbudai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. Innen nézve érvényesülnek leginkább a János-hegy és a Tündér-hegy óriási tömbjei a Zugliget katlanával, míg északi irányban a Nagy-Hárs-hegy tömbje zárja le a kilátást. A kilátó építménye gyakorlatilag egy önmagába visszaforduló lépcsősor, az igen ötletes építészeti megoldással lehetővé vált, hogy nagy igénybevételnél elkülönülhessenek a felfelé és a lefelé igyekvő természetjárók. Erre szükség is van: a kilátóba épített látogatószámláló berendezés napi átlagban több mint 100 főt regisztrál. A kilátó Makovecz Imréről kapta a nevét, a Kossuth-díjas építész ugyanis 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. A Parkerdőgazdaságnál töltött ideje alatt tervezte egyebek között a nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat is. A kilátótól kényelmes sétát tehetünk a zöld kör jelzésen egészen a Budakeszi út melletti Szépjuhászné megállóig, ahonnan tömegközlekedéssel juthatunk el utunk végállomásához, a Budakeszi Vadasparkhoz. 6. oldal (összes: 9)

7 40 éves vadaspark A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark április 29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Azzal a céllal alapították, hogy természetes élőhelyükön mutathassák be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára szolgáltatásait és infrastruktúráját tekintve is korszerű, vonzó, színes programjaival széles közönségigényt kiszolgáló családi kikapcsolódási centrummá nőtte ki magát. A vadaspark bejárata A környezeti nevelés céljából interaktív tanösvényeket, tematikus játszótereket és oktatótermet építettek, valamint fákat ültetnek, madárodúkat helyeznek ki a park teljes területén. Minden korosztálynak kínálnak programokat, népszerűek a látványetetések, a kisállat suli, az állati jó bemutatók, a tematikus szakvezetések. Rendszeresek a családi, önkéntes, jeles és születésnapok, de a szabadulós játékokat kedvelő közönség is megtalálja a számítását. Az esélyegyenlőség jegyében létesítettek akadálymentes mosdót, baba-mama kuckót, a kisgyermekekkel érkező látogatók pedig ingyenes terep babakocsikat vehetnek igénybe. A park legfrissebb látnivalója a megújult parasztudvar. Az eddiginél jóval nagyobb, több mint 3200 négyzetméteres területen, a 21. századi elvárásoknak megfelelő kifutókban őshonos háziállatok: kecskék, nyulak, rackajuhok, szamár, magyar tarka tehenek, tyúkok és ludak élnek. A parasztudvar része a tágas kecskesimogató, valamint egy úgynevezett nyúlvárost is kialakítottak, ahol a vadasparkba érkezők főként a magyar óriásnyulakkal ismerkedhetnek majd meg. Reméljük sikerült kedvet csinálnunk egy kellemes egész napos erdei elfoglaltsághoz és hamarosan személyesen is találkozhatunk a Pilisi Parkerdőben. Mészáros Péter Pilisi Parkerdő Zrt. 7. oldal (összes: 9)

8 Akadálymentes tanösvény és szabadtéri kézilabdapálya A Nagyrétet nem csak a bakancsos turisták kedvelik. Családi piknikek vagy nagyobb rendezvények ideális helyszíne a Budapest II. kerületében megbúvó háromhektáros rét, amelyet akadálymentesített, kerekesszékkel teljes hosszában végigjárható tanösvény szegélyez. Rendszeresek a különböző rendezvények, sportesemények, a környék sportolni vágyó lakossága is nap mint nap fölkeresi. A sportolás szerelmeseit ettől az évtől egy új, szabadtéri kézilabdapálya is várja. A II. kerületi Önkormányzat a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel közösen csatlakozott a Magyar Kézilabda Szövetség szabadtéri kézilabdapályák létesítését támogató programjához. Ennek eredményeként épült a szabványos kézilabdapálya a hozzá tartozó kapukkal, védőpalánkkal, labdafogó hálóval és a kültéri használatra alkalmas, úgynevezett SportsCourt sportfelület kialakításával. Az új pálya építésével a négy éve leégett büfé helyén éktelenkedő tájsebet is sikerült eltüntetni. 8. oldal (összes: 9)

9 Szerző: Mészáros Péter Közzététel ideje: , hétfő, 14:00 A forrás webcíme: 9. oldal (összes: 9)