BUDAKESZI A NÉMET BETELEPÍTÉS KORÁBAN

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAKESZI A NÉMET BETELEPÍTÉS KORÁBAN"

Miklós Fábián
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 G ELLÉR D ÁVID BUDAKESZI A NÉMET BETELEPÍTÉS KORÁBAN B U D A K E S Z I

előkészítés: Szentirmay Katalin Kiadja a Budakeszi Helytörténeti Egyesület 2092 Budakeszi Fő u. 72.

2 BUDAKESZI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 1. Sorozatszerkesztők: Bednárik János Gellér Dávid Somlai Péter Ferenc Nyelvi lektor: Németh Zsófia Német fordítás: Folly Beatrix Tipográfia, nyomdai előkészítés: Szentirmay Katalin Kiadja a Budakeszi Helytörténeti Egyesület 2092 Budakeszi Fő u. 72. Felelős kiadó: Nádas Anna Nyomás és kötés: PrintPrix, 1032 Budapest Bécsi út 171. Megjelent az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával a Nemzeti Együttműködési Alap keretein belül. ISBN A címlapon: Budát és Budakeszit szimbolizáló puttók egy határvitát ábrázoló térkép metszetén (1775). Forrás: MNL S11 No. 311.

MOZAIKOK A NÉMETEK BETELEPÍTÉSE ELŐTTI BUDAKESZIRŐL 6

1698 között 9 BUDAKESZI 1698-1780 KÖZÖTT 11 Budakeszi

20 Az első német telepesek 23 Demográfiai jellemzők 26

Névadási szokások 34 GAZDASÁG 39 Földművelés és

Állattenyésztés 43 Erdőgazdálkodás 43 Falusi kézműipar

3 TARTALOM. M OZAIKOK A NÉMETEK BETELEPÍTÉSE ELŐTTI B UDAKESZIRŐL. MOZAIKOK A NÉMETEK BETELEPÍTÉSE ELŐTTI BUDAKESZIRŐL 6 Az ikerfalu kialakulása és története 6 Budakeszi között 9 BUDAKESZI KÖZÖTT 11 Budakeszi urai a században 11 Budakeszi 18. századi határai, határviták 16 A 18. SZÁZADI BUDAKESZI TÁRSADALMA 20 Népesedési viszonyok 20 Az első német telepesek 23 Demográfiai jellemzők 26 Házasodási szokások 29 Pestisjárvány 1739-ben 30 Névadási szokások 34 GAZDASÁG 39 Földművelés és kertkultúra 39 Szőlőtermesztés, borászat 41 Állattenyésztés 43 Erdőgazdálkodás 43 Falusi kézműipar és kereskedelem 44 OKTATÁS 46 KORA ÚJKORI ÉS ÚJKORI TERMÉSZETI CSAPÁSOK 48 ÖSSZEGZÉS 50 KÉPJEGYZÉK, FORRÁSOK, IRODALOM 51 DEUTSCHE ZUSAMMENFASSUNG 56

4 . B UDAKESZI A NÉMET BETELEPÍTÉS KORÁBAN. MOZAIKOK A NÉMETEK BETELEPÍTÉSE ELŐTTI BUDAKESZIRŐL Az ikerfalu kialakulása és története Felkeszi nemes családok 14. század: Felkeszi Bekes, Felkeszy család (királyi emberek), Konth Miklós erdélyi vajda, később nádor század: Bekes, Csikó (1463) Dékán, Diódy, Dobos (1430), Dobozy (1439), Felkeszi, Felsőkovácsi, Feyes, Fodor (1465), Hideg (1527 előtt), Jankó (1473), Kánya (1527 előtt), Károlyi, Keserű, Mykolai Gergely (1527), Nemes, Podmaniczky Ist ván nyitrai püspök (1526), Ákosházi Sárkány Ambrus (1517), Sáry (1449), Segesdi Máté (1527 előtt) Szomory (1465), Werthesy (1471) Zewch (1527 előtt). 6 AZ ÍROTT FORRÁSOK ÉS A RÉGÉSZETI EMLÉKEK alapján a történelmi Budakeszi közigazgatási területén a középkorban legalább két falu Alkeszi (Alkesző, Alkeszew) és Felkeszi (Felkesző, Felkeszew) helyezkedett el. Egy harmadik falu, Körmösd amelyet csak 15. századi források említenek pontos elhelyezkedéséről nincsenek megbízható adataink. Minden bizonnyal a mai Budakeszitől északra helyezkedett el. Elképzelhető, hogy e falucska kaphatta a török korban a Zsipsár (Zipszár, Szipszár) dűlőnevet, amely elnevezést a betelepülő németek a 19. századtól Felkeszi településre használtak. 1 Alkeszinek és Felkeszinek egyaránt volt temploma, Alkeszin a mai katolikus templom mellett feltárt, keleti tájolású Szent György-templom, Felkeszin pedig egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna állt. 2 Felkeszi falu valószínűleg a 12. században vált külön Alkeszitől. A két település a források tanúsága szerint jobbágyi-nemesi ikerfalu lehetett, 3 a településnevek előtt álló alés fel- előtagok is erre utalnak. Alkeszin egy adott korszakban egy nemesembert említenek a középkori oklevelek, lakói zömmel jobbágyok voltak, Felkeszin viszont csak nemeseket találunk, akik komoly befolyással rendelkeztek a középkori Pilis megye közgyűlésében. A közeli Gercse 4 falu nemeseivel közösen uralták a 15. századi megyei közgyűlést, amelyet a közeli, budai Felhévízen tartottak. A századból név szerint ismert tizenhárom Pilis megyei szolgabírából (iudices nobilium) heten felkeszi nemesek voltak. 5 Már a 1 Erre utal Miller József plébános is az 1935 körül írt plébániatörténet elején: [ ] az Öde-Kirchenwiese dülőben állott Felkesző, kb. a mai zsidótemető körül, ahol nemes családok laktak [ ] A helyét egy kőhalom most is jelzi, amelyet Cipszár név alatt emlegetnek. Ezt a nevet úgy látszik később adta neki a köznép. (BkPI Historia Domus: 1.) 2 A középkori Budakeszi templomairól: Jankovich 1959: 85 86; Siklósi 1998: 3 26; Tari 2000; Siklósi 2001a: G. Mocsnek Katalin észrevétele, miszerint a két Keszi egy nemesi-jobbágyi ikerfalu lehetett egykoron. 4 Kubinyi 2005: Kubinyi 2005: A felkeszi nemesekről: Zsigmondkori oklevéltár I: 138, illetve III: 284; Bártfai Szabó

. M OZAIKOK A NÉMETEK BETELEPÍTÉSE ELŐTTI B UDAKESZIRŐL. A Felkeszy Dobozi család említése egy 15. századi oklevélben 8. 15. században megfigyelhető, aztán a 16.

századra már közel egy tucat részben kerttel is rendelkező nemesi kúriáról tesznek említést a források.

7 Ezeknek a késő középkori udvarházaknak a feltárása izgalmas eredményeket hozhatna, hiszen a föld alatt egy teljes nemesi falu rejtőzik.

Egykori lakói elmenekültek, illetve az 1526-ban lezajlott maróti (pusztamaróti) csatában vesztették életüket.

5 . M OZAIKOK A NÉMETEK BETELEPÍTÉSE ELŐTTI B UDAKESZIRŐL. A Felkeszy Dobozi család említése egy 15. századi oklevélben században megfigyelhető, aztán a 16. század elejétől általánossá vált, hogy országos hírű bárói családok szereztek kis birtoktesteket Felkeszin, ahol felépítettek egy-egy kúriát. Mindez a település korabeli jelentőségét mutatja. A 16. századra már közel egy tucat részben kerttel is rendelkező nemesi kúriáról tesznek említést a források. A nemeseken kívül budai polgároknak is voltak Felkeszin birtokai, például egy bizonyos Kanczlyr Angelusnak (1513). 7 Ezeknek a késő középkori udvarházaknak a feltárása izgalmas eredményeket hozhatna, hiszen a föld alatt egy teljes nemesi falu rejtőzik. A mohácsi csata után Budát felperzselő, majd nyugati irányban, Székesfehérvár és Tata felé is portyázó oszmántörök előrenyomulás során Felkeszi elnéptelenedett, puszta faluvá vált. Egykori lakói elmenekültek, illetve az 1526-ban lezajlott maróti (pusztamaróti) csatában vesztették életüket. Elképzelhető, hogy a csatában részt vevő Dobozi Mihály és felesége is felkeszi nemesek voltak. Történetüket számos képzőművészeti alkotás és irodalmi mű is feldolgozta. Az elmúlt 500 évben több település is versengett Doboziért. Bár a hagyomány úgy tartja, hogy alcsútdobozi nemes lehetett, a történeti hűség kedvéért azért jegyezzük meg, hogy Felkeszin is élt egy Dobozi család, akiknek a jelenléte a maróti csatában sokkal valószínűbb, már csak Felkeszi és a csata helyének közelsége miatt is. [ ] kik között Dobozy Mihálynak felette erős, jeles és híres-neves vitézi cselekedete említtetik. Mert midőn az feleségét a ló farára vévén s magát szorosan az általölelvén a lónak jó futásához bízván el akarná vinni, mindazáltal el nem mehetne, elsőbben feleségét megölvén, hogy az ellenség kezében ne akadna, magát az sűrő ellenségek köziben vivé, és hasonló halállal az is megöletteték. 9 7 Kubinyi 1966: MNL Q Istvánffy históriája: 231. (Istvánffy Miklós históriájának 8. könyve: Dobozynak nagy jeles cselekedetei.) Emberi csontmaradvány és cserépedény peremtöredéke a felkeszi Szűz Mária-kápolna mellett. A felkeszi Szűz Mária-kápolna falrészlete.. 5.

6 helytorteneti_1_layout 1 6/14/17 2:01 PM Page 6. BU D AKESZI A NÉMET BETELEPÍ TÉS.6. KOR Á B AN.

Hasonló dokumentumok

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható