Demján: polgár az, aki nem szorul az államra

Átírás

1 Népszava Demján: polgár az, aki nem szorul az államra Manapság a hatalom megszerzése érdekében hamis, erőn felüli ígéreteket tesznek a politikusok, hogy a szavazókat megnyerjék - mondja Demján Sándor. A napokban az Eurobuild magazin életműdíjával kitüntetett vállalkozó szerint a rövid távú ígéretektől minden eltorzul, pedig egy gazdaság, egy ország fejlődése csak hosszú távú programmal érhető el. Úgy véli, a politikából a polgárság üzleti morálja mára teljesen eltűnt. Demján Sándorral Bonta Miklós és Németh Péter beszélgetett - Jó dolog életműdíjat kapni? - Valahol szomorú, mert ezt már csak az öregeknek adják. Bár nem érzem magam öregnek, úgyhogy a kor nem érdem, hanem állapot. Hála istennek, jó állapotban vagyok. Rendkívül megtisztelő, hogy Lengyelországban kaptam ezt a díjat, amely mind a kelet-európai, mind az uniós gazdaság egyik emblematikus motorja. - És most ez a régiós társunk olyan elismerésben részesült, hogy volt miniszterelnökük, Donald Tusk az Európa Tanács elnöke lett. Lett volna arra esély, hogy ezt a szerepet - amelyért ön is mindig küzdött - Magyarország töltse be, persze figyelembe véve, hogy országunk kisebb? - Nekünk volt erre a legnagyobb esélyünk, mert a külföldi tőke beáramlása Magyarországra körül akkora volt, mint a volt szocialista országokban és az egykori Szovjetunióban együttvéve. Volt realitása, hogy megragadjuk ezt a lehetőséget. De nem sikerült, mert rendkívüli módon lemaradtunk a szakmunkásképzéssel. Emellett elszaladtak a szociális juttatások, és úgy állapították meg a minimálbér mértékét, hogy ha valaki bement dolgozni, rosszabbul járt, mint aki otthon maradt. A külföldi tőke mindig hosszú távon nézi azt, hogy milyen a munkaerőháttér, így nem csoda, hogy mérséklődött az érdeklődés Magyarország iránt. Külföldi elemzők is osztják azt a nézetet, hogy a hitelből történő jóléti rendszerváltás okozta az igazi nagy törést 2004 végén és 2005 elején. - Ekkor volt az emlékezetes áfa-visszatartási ügy? - Igen, a kollektív bűnösség elvét gyakorolva visszatartották a visszafizetendő áfát, azzal az indokkal, hogy néhányan csalnak. Az igazság az, hogy akkor már pénzügyi csődben voltunk, amit elhallgattak. Nem 2008-ban kerültünk a pénzügyi csőd szélére, hanem már korábban. Ez volt az a pont, ahol a gazdaság szerény növekedése is megtört. Ez azért is sajnálatos, mert Magyarországon voltak térségünkben először reformok, itt jöttek létre a korszerű jogszabályok. Mára egy kiemelkedő, az Unió átlag GDP-jét elérő kelet-európai ország lehettünk volna, ha mindezt nem rontja el a politika. 1

2 - Megfogalmazható, hogy miért hibázik következetesen a politika Magyarországon? - A mi fénykorunk a XIX. század végére, a XX. század elejére tehető. Összehasonlítva az akkori és a mai politikusokat, feltűnő: bármit lehet írni Tisza Istvánról vagy Andrássy Gyuláról, csak azt nem, hogy miniszterelnökként gazdagodtak volna meg, vagy ne először Magyarországot szerették volna, és csak utána a hatalmat. A sorrend mára felcserélődött. Manapság a hatalom megszerzése érdekében hamis, erőn felüli ígéreteket tesznek a politikusok, hogy a szavazókat megnyerjék. A rövid távú ígéretektől minden eltorzul. Márpedig egy gazdaság, egy ország fejlődése csak hosszú távú programmal érhető el. Nem Görögországban találták ki a 18. havi fizetést, mint a legenda tartja, hanem nálunk. A mi politikusaink olyan ajánlatokat tettek az érdekegyeztetések során, amelyre a szakszervezeti vezetők gondolni se mertek. Emlékezhetünk: 50 százalékkal megemeltek egyes béreket, amelyeket nem sokkal korábban már 23 százalékkal emeltek. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy akiknek a magasabb bért adták, ne érdemelték volna meg, vagy sokat kerestek, hanem azt, hogy ha nincs egy országnak megfelelő teljesítménye, és hitelből vásárol, akkor a béremelés hatása a végén kisebb lesz, mint ha kellő ütemezéssel csinálták volna. - Hol feszült még egymásnak a gazdasági érdek és a szociálpolitika? - A VOSZ vezetőjeként kifogásoltam, hogy átlagosan 53 éves korban mennek az emberek nyugdíjba. Ennek egy része - nem vitatom - jogos volt. A túlzott mértékű rokkantnyugdíjazást a politika hagyta, mert úgy vélte: ők ne legyenek, benne a munkanélküliségi statisztikában. Egy ország számára realitás: Amennyit termelsz, annyit oszthatsz szét. Életszínvonalnövekedés pedig akkor van, ha többletet termelsz." Amikor ezt a jóléti rendszert kifogásoltuk, a pártok megszavazták, Akkor ujjal mutogattak ránk, hogy na, hát, milyen gonosz a tőke!". A társadalom gazdasági alapon működik, mert mást még nem találtak ki. Lehet fényevő valaki, ha elhiszi, de úgyis bele fog halni. A társadalom anyagi alapon működik, az anyagi alapokat a gazdaság állítja elő, és ha növekedni akarsz, akkor többletet kell termelni. - Az első Orbán-kormány idején a polgár" volt a minta, aki ha megfelelően viselkedik, jólétben élhet. Mennyiben változott ez mára? - Azt vallom, a polgár az, aki nem szorul az államra. Amikor a polgárok aránya eléri az 51 százalékot egy társadalomban, akkor rendre vágyik, és nem akar önkényt. Önálló, független polgár kell. A mai kormányzat ezt nem tartja tiszteletben, beleértve a polgárok tulajdonát is. A polgárt ugyanis nem lehet kinevezni. Sérti a polgárok érdekeit, ha mondjuk hozok egy szabályt, és elveszem a hipermarketeket, mert nem felelnek meg a tulajdonosi elvárásaimnak, és szétosztom azok között, akik nekem tetszenek. Ez nem működik ma Európában. A legalapvetőbb kifogás az, hogy a kormány belenyúl a piaci folyamatokba, és monopolizál tevékenységeket. 2

3 - Ilyesmi történt a takarékszövetkezetekkel. - Valóban jól példázza ezt, ami a takarékokkal történt, ahol megfosztották a szavazati lehetőségétől a tulajdonost. Ha nem a hatalom elképzelései szerint szavaz, akkor másnap be kell zárni a takarékszövetkezetet. Vagy ha a Takarékbank közgyűlésén nem úgy szavaz, ahogy a kormánynak tetszik, elveszti részvényét, és a kijelölt kegyenceknek odaadják a takarékrendszer feletti irányítást 9 milliárd forintért, amit néhány takarékszövetkezet és az FHB Bank adott össze. 90 takarékszövetkezetnek pedig azt mondták, 400 milliárd forintot tegyenek le, mégis 9 milliárdért vitték el a kegyencek. Ez bizony erőszakos belenyúlás volt. - A polgárosodásban jelentős szerepet játszhatnak a kis- és közepes vállalkozások. Ezeket milyen módon lehetne megerősíteni? A jegybank növekedési hitelprogramja segíthet? - Matolcsy György azt csinálja, amit Amerika, ahol a válságkezelés homlokegyenest ellenkezője volt Bánnak, amit Európában műveltek. Szerintem le kellett vinni az alapkamatot, amelyet feleslegesen tartottak magas szinten. Matolcsy milliárdnyi éves mozgásteret adott a kormánynak, amikor levitte. A növekedési hitelprogram kimondottan jó és üdvözlendő. Csak a kérdés az, hogy fel merie venni a vállalkozó? Vajon fejlesztésre, a termelés bővítésére fordítja? Nagyon jó volt a váltás az uniós források elosztásánál. Tragikus, hogy korábban mire fordítottuk a brüsszeli pénzeket, nem halottasházakat, falusi strandokat, dísztereket kellett volna létrehozni, hanem a bővített újratermelés lehetőségét megteremteni. Most viszont minden alap megvan ahhoz, hogy a pénzügyi konszolidációt megteremtsük, hogy az ország növekedjen. Viszont, ha a tulajdonát bizonytalannak érzi a vállalkozó, akkor nagy a baj. Jellemző, amit a kormány fontosnak ítél, ott olyan áron száll be egy cégbe, ahogy neki tetszik. A magyar jogrendszer és jogalkotás a legnagyobb szégyeneink egyike, és ebben az Alkotmánybíróság is ludas. - Közismert, hogy a legrégebbi nagyvállalkozó Magyarországon, hiszen ön volt az, aki úttörő módon vállalkozott már a pártállami rendszerben is. Ugyanakkor azt mondja, hogy ma egy teljesen kiszámíthatatlan környezetben élünk - Félreértés ne essék, a Trigránitban nekem is vannak társaim, vagyis nincs többségem, 48 százalékos a tulajdonrészem, ugyanakkor a céget én irányítom. Amikor fejlesztési döntést hozunk és szavazunk, nem véletlen, hogy nem Magyarország az egyes számú hely, mert a befektetéseknek hosszú távú biztonság kell, és ez ma hiányzik. A kormány - nagyon helyesen - azt mondja, hogy termelésre van szükség. Akkor viszont a multikkal jó kapcsolatot kell ápolni. Nem akarom bántani a magyarokat, én is az vagyok. Ha rosszat mondanak ránk, az mindig fáj. De az ország fénykorában, a XIX. század végén, a XX. század elején nem mi, magyarok teremtettük meg legendás iparunkat, hanem jöttek ide svájciak, németek, csehek és osztrákok. Magyarország egy igazi befogadó ország volt. Befogadta az ideáramló zsidókat. A befogadással megszilárdult a közép-európai unió, mert így is fel lehet fogni az Osztrák-Magyar Monarchiát. Ez egy kisebb elődje volt a mai Európai Uniónak, olyan, amely elhozta az ország számára, hogy utolérte, vagy elhagyta Bécset a pénzügyi tőke és az ipari termelés szempontjából. A gazdasággal együtt a szellemi élet is 3

4 csodákat teremtett. Hatalmas írófejedelmeink voltak, festőink, feltalálóink, de az oktatási rendszerünk is befolyásolta a világot. Ez mind összefügg a gazdasággal. Ha annak idején a svájci Ganz családnak azt mondták volna, hogy a minőségi ellenőr illetékdíját a hatvanszorosára emelik, az ezt javasló kormánytag többet nem mehetett volna be az úri kaszinóba. A politikából a polgárság üzleti morálja mára teljesen eltűnt. - Orbán Viktor szerint szakmunkásokat kell képezni. - Ebben igaza is van, én is így gondolom. Egy egyetemi végzettségűre kellene hogy jusson egy, aki középfokon végzett, és két-három magas színvonalon képzett szakmunkás. Az nem lehet cél, hogy mindenkinek diplomája legyen, a segédmunkás is fontos személy egy ipari üzemben, lenézni vagy degradálni nem szabad. Ugyanakkor az állam feladata az, hogy a képességeket, és ne a vágyakat fokozza és finanszírozza. - Vagyis lehet-e tisztességesen vállalkozni Magyarországon? - Lehet, de ahhoz az kell, hogy a termék, amit előállítanak, vagy a tevékenység, amit csinálnak, körülbelül dupla profithatékonyságú legyen, mint máshol a rendkívül magas adok miatt. Kisvállalkozások tömege azért adóelkerülő, és a feketegazdaság is azért él, mert, ha nem így cselekednének, akkor csődbe mennének. Nem azért foglalkoztat feketén valaki, mert az neki jó. Ha legálisan foglalkoztatna, akkor veszteséges lenne. Az állam nem azt az elvet követi, ha egy forinttal több bevételem van az adóból, akkor azzal az adót csökkentem, hanem kitalál más célokat, mivel állandó adóbevételi éhsége van. - És vasárnap még be is záratnák az üzleteket. A VOSZ mit tesz ebben a helyzetben? - Népszavazást kezdeményezünk. Civil szervezetekhez szeretnénk csatlakozni, mert egy felmérés szerint 80 százalék felett van a lakosság körében azok száma, akik nem értenek vele egyet, ugyanakkor nem akarjuk, hogy ez a kérdés pártosodjon. A vasárnapi zárva tartással az a kormány célja, hogy a különadó után megrogyassza a külföldi tulajdonban lévő üzletláncokat, hogy azok hanyatt-homlok meneküljenek az országból, és itt hagyják a kiszemelt üzleteket a rendszer kegyenceinek. Az élelmiszerek és a napi cikkek ára körülbelül 10 százalékkal emelkedik, ami nagyobb kiadás, mint amit a rezsicsökkentéssel kaptak. - Sok-sok keserűség hallatszik ki szavaiból. - Ennek az az oka, hogy amióta dolgozom, nem volt egy olyan kormány sem, amelyikkel ne lett volna konfliktusom. Igaz volt ez a most elhunyt Lázár György kormányára éppúgy, mint Németh Miklóséra, bár utóbbival kevesebb. A demokratikus átmenetet viszont nem jól vezényelték le. Antall Józsefek idejében nem voltam itthon. Utána viszont a VOSZ vezetőjeként minden kormánnyal volt valami gondunk. A mostani első intézkedései között volt a bérkommandó; mi megmondtuk a vállalkozóknak, ha megjelenik, hívják ki a rendőrséget birtok-háborításért. Nem tehet meg a hatalom mindent, ami az eszébe jut. Korábban vitatkoztunk Medgyessy Péterrel és Gyurcsány Ferenccel is. 4

5 A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség vezetőjeként a tagszervezetek érdekeit kell képviselnem a hatalommal szemben, ez morális kötelezettségem. Ugyanakkor nem szeretnék belekeveredni a politikába, mert ahol a tisztesség megszűnik (kevés kivételtől eltekintve), ott kezdődik a politika. - Végül térjünk vissza az életműdíjra. Mi az, amit elismertek a tevékenységében a lengyelek? - A krakkói érsek II. János Pál pápa titkára volt. Ő áldotta meg a központot, utána katolikus ifjúsági szervezetet telepített a pláza tetején. Lengyelország katolikusabb, mint Magyarország, de szó sincs a vasárnapi zárva tartásról, A modern világban lehet, hogy az új templomokat ilyen központok mellé kell építeni, mert a lengyelek tényleg elmennek templomba. A templomba járással egybe van kötve a vásárlás. Van parkolóhely és infrastruktúra. Katowicében egy elhagyott bánya területére települtünk, Poznanban, akárcsak a Westend City, a pályaudvar mellé. Ezek mind-mind sikeresek. Talán ezt vették figyelembe az életműdíjnál is. Megkaptam Krakkó város jogarát, ami egy évre szólt. Ez egy különlegesen nagy elismerés, nem életműdíj. Megkaptam Katowice babérdíját, amellyel Barroso volt uniós elnököt is kitüntették. A poznani fejlesztés nagyon tetszett nekik, mert rövid idő alatt építettük meg a vasútállomást, ami kellett a labdarúgó Eb-re. A lengyel köztársasági elnök avatta fel. Végrehajtottuk a villamosvonal rekonstrukcióját is, rekordidő alatt. Az életműdíjnak valószínűleg ez az utolsó poznani fejlesztés adta meg az alap-ját. Nincs alku! A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) népszavazást kezdeményez, ha a parlament elfogadja a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára nem tudja, de nem is akarja titkolni felháborodását. Bővebben a pdf. csatolmányban olvashatnak. 5

6 VOSZ a közösségi médiában! - VÁLLALKOZÓI PIACTÉR - KAROSSZÉKBŐL Szeretné megmutatni termékét, szolgáltatását mások számára? Szeretne megbízható beszállítót, alvállalkozót találni? DE Kevés az ideje? Nincs üzletkötője? Látogasson el virtuális piacterünkre! Keressen, üzleteljen, adjon el, vásároljon igénye szerint! A piacter.vallalkozo.info mindezt egy helyen és ingyenesen nyújtja az Ön és vállalkozása számára. Mindössze regisztrálnia kell, majd feltöltheti az eladásra szánt vagy megvásárolni kívánt termékeket/szolgáltatásokat. A kínálatból regisztráció nélkül is válogathat. 6

7 Ingyenes vállalkozói tanácsadás országszerte, a VOSZ-nál A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége regionális tanácsadói TÁMOP C-13/1 projekt keretében, adózás, jog, pályázat, finanszírozás, munkabiztonság témakörben vállalkozói tanácsadást tartanak az alábbi VOSZ irodákban: dr. Pataki Dezső Közép-magyaroszági régió 06-70/ Budapest, Hold u. 21. Kedd, Csütörtök óra kozep-magyarorszag@vallalkozo.info László Enikő Észak-alföldi régió 06-70/ Debrecen, Iskola u. 3. fszt. VOSZ iroda Kedd, Csütörtök óra eszak-alfold@vallalkozo.info Nádasdiné Kenessey Andrea Észak-magyarországi régió 06-70/ Eger, Trinitárius utca em. Kedd, Csütörtök óra eszak-magyarorszag@vallalkozo.info Zámbori (Bíró) Tamás Dél-dunántúli régió 06-70/ Pécs, Király u. 42. Kedd, Csütörtök óra del-dunantul@vallalkozo.info Hannauerné Szabó Anna Dél-alföldi régió 06-70/ Szeged, Fürj u. 92/B. Hétfő, Szerda óra del-alfold@vallalkozo.info dr. Bednár András Közép-dunántúli régió 06-70/ Székesfehérvár, Gyümölcs u. 18. Kedd, Csütörtök óra kozep-dunantul@vallalkozo.info dr. Pataki Dezső Nyugat-dunántúli régió 06-70/ Győr, Magyar u. 8. Hétfő, Szerda óra nyugat-dunantul@vallalkozo.info 7

8 A VOSZ Hírlevél a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ingyenes szolgáltatása - kötelezettségvállalásunk nélkül. Az információ-forrásokat nagy körültekintéssel választjuk ki és a legmegbízhatóbb módon kommunikáljuk Önök felé, mégsem kezeskedhetünk az információk célbajutásáért, teljeskörűségéért és valóságtartalmáért. Véleményét kérjük és várjuk a center@vosz.hu címen. Ha továbbiakban nem tart igényt a Hírlevélre, kérjük azt is jelezze felénk! Reméljük hasznos információkkal szolgáltunk Önnek és kedvét lelte Hírlevelünkben. VOSZ Cím: 1054 Budapest, Hold u. 21. Székhely:1107 Budapest, Mázsa tér 2-6. Tel.: , -82 Fax: center@vosz.hu 8