Az EU biztonsági és védelmi politikája ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.)"

Átírás

1 Integrációs és Fejlesztési Munkacsoport Biztonsági és Védelempolitikai Témacsoport Az EU biztonsági és védelmi politikája ( ) Készítette: Dr. Németh József 2002.

2 I. Az ESDP intézményi rendszere Az Európai Tanács (EiT) Köln-i ülésén június, miközben az önálló katonai erokkel kapcsolatos konkrét célokat még nem határozza meg, pontosan megjelöli azt az intézményi struktúrát, amelyet ki kell alakítani, illetve létre kell hozni a politikai ellenorzés, és stratégiai irányítás céljából. 1 Az EiT kölni döntésére támaszkodó késobbi, különösen Helsinki-i (1999. december) majd Nizza-i (2000 december) állásfoglalásaiban az Európai Biztonsági és Védelmi Politika (angol rövidítése ESDP) intézményi rendszerére a következo fo rendezo elvek fogalmazódtak meg: - Az ESDP a Közös Kül- és Biztonságpolitika (angol rövidítése CFSP) részét képezi, tehát reá is vonatkozik a SZEU V. Címe, beleértve az EiT, a Tanács hatáskörét, és döntéshozatali módját, valamint a Bizottság szerepét, továbbá az Európa Parlament (EP) és az Európai Bíróság erosen korlátozott jogkörét szabályozó rendelkezéseket. 2 - A CFSP egészét beleértve az ESDP-t átfogó hatáskörrel az EiT, a Tanács, korlátozott mértékben a Bizottság és az új Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) rendelkezik. - Az ESDP terén, a válságkezelés körében jogilag kötelezo döntést a Tanács, ill. megbízásából a PBB, továbbá a Bizottság hozhat, számukra meghatározott körben. - A katonai válságkezelés minden fázisában a katonai muvelet megkezdésétol annak befejezéséig döntéshozatalra egyedül a Tanács, vagy külön döntés alapján a nevében eljáró PBB hozhat. - A katonai válságkezelésben a politikai ellenorzés és a stratégiai irányítás megvalósításában új állandó szerv vesz részt: PBB, és ebben közremuködik az EU Katonai Bizottsága (EUKB-EUMC), és az EU Katonai Törzse (EUKT-EUMS). - A Nyugat Európai Unió (NYEU) semmilyen szerepet nem tölt be az ESDP, illetve annak keretében megvalósuló katonai válságkezelés körében. - Az ESDP körében a polgári válságkezelés tekintetében hatáskörrel rendelkezo szerv a Tanács, a Bizottság, a PBB illetve a Bizottsághoz kapcsolódó, eddig 1 Cologne Eurpean Council Presidency Report Sajátos módon e pontban az új uniós szervek között szerepel a Muholdas Központ és a Stratégiai Tanulmányok Intézete, amelyek akkor még a NYEU szervei, s átvételükrol csak másfél évvel késobb, a Nizza-i csúcson született döntés. 2 A SZEU cikkei közül különösen a 13-18, és 27. cikkei. 2

3 létrehozott illetve ezután létrejövo új szervek (Polgári Válságkezelési Bizottság, Tanács Titkársága Rendori Részlege, Gyorsreagálású Mechanizmus) - Meghatározott feladatokat új, kapcsolódó szervek látnak el. - A Bizottság kivételével minden eddigi és az EiT által életre hívott új állandó illetve járulékos szerv közvetlen vagy közvetett módon a Tanács alárendeltségébe tartozik. 1. Az Unió egységes intézményi keretében a CFSP terén, s ezen belül kifejezetten a védelmi-katonai elemeket magukba foglaló döntések elfogadása szinte kizárólag két intézmény: az EiT és a Tanács hatáskörébe tartozik. Mint látni fogjuk, az ESDP körében a polgári válságkezelés tekintetében a Bizottságnak döntési jogot is magába foglaló széles hatásköre volt, és marad is a jövoben. - Az EiT határozza meg az Unió egészére érvényes hatáskörében 3 : a. A CFSP védelmi kérdéseket is magába foglaló általános irányelveit; b. Elfogadja a tagállamok számára fontos közös érdekeket érinto közös stratégiát; c. Dönt a közös védelemrol, valamint a NYEU EU-ba történo integrálásáról oly módon, hogy e két esetben szükségesek a tagállamok külön-külön alkotmányos eloírásaiknak megfelelo határozatai is; 4 d. Dönt a Tanács kérésére olyan esetben, amikor egy tagállam az úgynevezett Luxemburgi Formula alkalmazásával megakadályozza a Tanácsban a minosített többségu szavazást. Figyelmet érdemel, hogy az EiT ilyen esetben 5 egyhangúlag hozza döntését; más esetben az EiT döntéshozatalát eloíró rendelkezést sem a SZEU, sem a három európai közösséget létrehozó szerzodések nem tartalmaznak. - A Tanács hatáskörébe tartozik: a. Az EiT által megállapított védelmi-katonai elemeket magukba foglaló általános irányelvek alapján a közös kül- és biztonságpolitika meghatározása és végrehajtása. 6 3 SZEU 4. (1) cikk 4 SZEU 13. (1), (2), 17. (1), (3), cikk 5 SZEU 23. (2) cikk 6 SZEU 13. (3) cikk 3

4 b. Az EiT részére közös stratégiák ajánlása valamint ezek végrehajtása, különösen az együttes akciók illetve közös álláspontok elfogadása. 7 c. Döntés együttes akciókról az Unió általi operatív cselekvést igénylo specifikus helyzetekben. A Tanács az errol szóló döntésében meghatározza az együttes akciók céljait, hatókörét, az Unió számára hozzáférhetové teendo eszközöket, ha szükséges idotartamát, és végrehajtása feltételeit. A döntés kötelezi a tagállamokat állásfoglalásaikban és cselekvésükben. 8 - Az 1970-tol intézményesült Európai Politikai Együttmuködés némi szabadossággal fogalmazva a CFSP elodje keretében meghatározott szerepet töltött be a tagállamok külügyminisztériumai politikai igazgatóiból álló Politikai Bizottság. Jóllehet súlyát, fontosságát a CFSP-ben is megorizte, a rávonatkozó rendelkezések a Maastrichti Szerzodés (MSZ) egyik cikkének egyik bekezdésében kaptak helyet. Az Amszterdami Szerzodés (ASZ) a Politikai Bizottság jelentoségét hangsúlyozva külön cikket illesztett róla a SZEU-ba, nem változtatta azonban meg az eredeti rendelkezéseket, mindössze kimaradt az utalás a politikai igazgatókra. 9 A Politikai Bizottság a CFSP egészére kiterjedo, elemzo, véleményezo, végrehajtást figyelemmel kíséro, bizonyos fokú önállósággal is rendelkezo szervként muködött, azonban közvetlenül kötodött a Tanácshoz, pontosabban a külügyminiszterekbol álló Általános Ügyek Tanácsához. A Tanács munkája egészének elokészítését beleértve a CFSP körébe tartozó ügyek napirendre tuzését is a tagállamok Állandó Képviseloinek Bizottsága (francia rövidítésben: COREPER) 10 hatáskörében maradt. - Az ASZ a Tanács CFSP-t érinto, világosan a válságkezelés irányában bovíteni tervezett szerepét kívánta erosíteni a Fotitkár/CFSP Magas Képviseloje tulajdonképpen új tisztségének létrehozásával, és a tartalmilag ehhez kapcsolódó nyilatkozattal a Fotitkár/ Magas Képviselonek alárendelt Politikai Tervezo és Korai Elorejelzo Részleg 11 felállításával. 7 u. o. második bekezdés 8 SZEU 14 (1) és (3) cikke 9 SZEU 25. cikk 10 E két szerv CFSP terén találkozó hatásköre lappangó feszültségforrás volt 11 SZEU 18. (3) és 26. cikk, valamint a Kormányközi Konferencia 6. nyilatkozata. 4

5 2. Az ASZ kiemelkedo fontosságú rendelkezései azok, amelyek módosították a Tanács döntéshozatali módját általános szabályként megmaradt, hogy a Tanács döntéseit egyhangúlag hozza, azaz bármelyik tagállam ellenszavazata vétója elég ahhoz, hogy a döntés ne szülessék meg. - a tartózkodás azonban nem akadálya a döntés elfogadásának, új rendelkezés viszont az, hogy bármelyik tagállam formális nyilatkozatot tehet tartózkodásáról, s ebben az esetben az elfogadott döntés nem kötelezi. Ez, mint láttuk, érvényes az így elhatározott katonai-védelmi muveletek költségeinek viselésére is. E tagállamoknak azonban a kölcsönös szolidaritás jegyében nem szabad olyasmit tenniük, ami az elfogadott döntésbe ütközik, vagy végrehajtását akadályozza. A többi tagállam viszont tiszteletben tartja ezt a tartózkodó álláspontot. Nem születhet döntés akkor, ha a tagállamok több mint egyharmada tesz tartózkodásáról formális nyilatkozatot. 13 A konstruktív tartózkodás révén valójában a kívülmaradás (opting out) vált lehetové, s aligha kétséges, hogy a tagállamok ezzel elsosorban a katonai-védelmi ügyekben kívánták a döntés megszületését biztosítani úgy, hogy 1/3-os megszorítással a részvétel elhárításának lehetosége is megmaradjon. 14 Sokak véleménye szerint a konstruktív tartózkodás az ASZ által az EU elso és harmadik pillérében intézményesített szorosabb együttmuködés 15 második pillér beli rokona. - Az ASZ jelentos új rendelkezése az is, amely az egyhangúság alóli kivételként eloírja, hogy a Tanács a közös stratégián alapuló döntéseit minosített többséggel fogadja el. Igaz, hogy ilyen esetben, mint már utaltunk rá, bármely tagállam nyilatkozhat, hogy fontos és kinyilvánított nemzeti politikai indokok miatt ellenezni szándékozik a döntés minosített 12 SZEU 23. cikk 13 SZEU 23. (1) cikk 14 A konstruktív tartózkodással összefüggo kérdésekrol lásd Németh József id. tanulmány oldal. 15 SZEU 40., cikkei, az EK-t létrehozó Római Szerzodés 11. cikke. 5

6 többséggel történo elfogadását, s így tulajdonképpen magát a szavazást akadályozza meg Tulajdonképpen az ESDP gondolatának elso megfogalmazása Saint Malo december 4. óta állandósult az igény az EU tagállamai védelmi miniszterei szorosabb együttmuködésére, sot egy ido óta ennek intézményesítésére. Eloször az osztrák elnökség hívta össze 1998 decemberében hangsúlyozottan nagyon informális jelleggel a védelmi minisztereket, s azóta e találkozók mindig az informalitás jegyében gyakorlattá váltak. A védelmi miniszterek katonai képesség felajánlási konferenciái majd novemberében viszont fontos hivatalos fórumai voltak az uniós katonai képességek építésében. Kialakult továbbá olyan gyakorlat is, hogy a külügyminiszterekbol álló Általános Ügyek Tanácsa a védelmi miniszterek részvételével megerosítetten ülésezik, ha napirendjén katonai jellegu kérdések szerepelnek. Az Unió intézményi rendszerében dönto szerepet játszó Tanácsnak, mint erre már másutt utaltunk, soha sem volt, s mind máig nincs védelmi miniszterekbol álló változata. A Belga Elnökség második fele idején intenzív eszmecserék folytak a Védelmi Miniszterek Tanácsának létrehozásáról illetve muködtetésérol. E viták azonban rávilágítottak különbözo érzékenységekre, melyek lényege minden bizonnyal a nagyon eros, biztonságpolitikai és védelmi ügyekre is kiterjedo hatáskörrel rendelkezo Általános Ügyek Tanácsa és a katonai kérdésekkel foglalkozó védelmi miniszterekbol álló Tanács hatáskörének megállapítása, egymáshoz való hierarchikus viszonyuk meghatározása, azaz a politikai vezetés primátusának biztosítása. A Spanyol Elnökség által javasolt megoldás szerint az Általános Ügyek Tanácsa állhatna esetenként csak védelmi miniszterekbol. 17 Az EIT Sevilla-i (2002. június) döntése a Tanács struktúrájáról és muködését érinto intézkedésekrol 18 elso pillantásra csak az EU intézményi rendszerét, igaz azon belül a legfontosabb intézményt érinti. A döntés azonban lényegi pontokban közvetlenül kapcsolódik magához a CFSP-hez, illetve az ESDP-hez. 16 SZEU 23. (2). cikk 17 Spanyol védelmi miniszter január 10i beszéde a Spanyol Elnökség ESDP-vel kapcsolatos célkituzéseirol. 6

7 - Az EIT létrehozó új alakzatként a külügyminiszterekbol álló Általános Ügyek és Külso Kapcsolatok Tanácsát. Ennek hatásköre két területre terjed ki az EIT üléseinek elokészítése és folytatásuk biztosítása az EU teljes külso tevékenysége: CFSP, ESDP, külkereskedelem, fejlodo országokkal együttmuködés, humanitárius segélyek nyújtása. A két területhez tartozó kérdéseket egymástól elkülönített üléseken, önálló napirenddel tárgyalja a Tanács. Az EIT döntésébol kitunoen Az Általános Ügyek és Külso Kapcsolatok Tanácsa a Tanács többi alakzata között ténylegesen a piramis csúcsán foglal helyet, mindenek elott az EIT elokészítésében és folytatásokban betöltött szerepe révén több mint elso az elsok között A Tanács kilenc alakzata között nem szerepel a Védelmi Miniszterek Tanácsa A Tanács ugyanazon alakzatban tartott ülésén több miniszter is részt vehet, ami megfeleloen hozzáigazított napirendet és eljárási szervezetet követel meg. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy e rendelkezés az Általános Ügyek Tanácsa ülésén immár 3. éve esetenként résztvevo védelmi miniszterek jogi helyzetét teszi alkotmányossá. Mindez azonban azt is jelzi, hogy a Védelmi Miniszterek Tanácsa létrehozásáról különösen a belga elnökség idején felerosödött vita, majd pedig a spanyol elnökség konkrét javaslatai a tagállamok között nem találtak egyhangú támogatásra. - A SZEU V. Címe a CFSP területén a Bizottságot a döntéshozatalból lényegében kizárja. E tekintetben az ASZ nem módosította az MSZ-t. A SZEU mind a Maastricht-i, mind az Amszterdam-i változatában az I. Címben különös hangsúllyal a Tanácsot és a Bizottságot teszi felelossé az EU külso tevékenységének egésze konzisztens voltáért, így a külso kapcsolatok, a biztonság, a gazdaság és a fejlodo politikával összefüggésben, valamint e 18 Sevilla Presidency Conclusions Annex II. 7

8 politikák végrehajtásáért 19. Figyelmet érdemel, hogy e különös fontosságú politikák közül három: a külso kapcsolatok, a gazdaság és a fejlodo politika közösségi hatáskörbe tartozik, ahol, mint láttuk, a Tanács mellett a Bizottság meghatározó szerepet tölt be. A CFSP területén az Unió tevékenységének egységét, konzisztenciáját és hatékonyságát 20 a Tanácsnak kell biztosítania, tehát alkotmányos értelemben a Bizottság nem kap szerepet. Az ASZ újrafogalmazta, hangsúlyosabbá tette az Elnökség mellett a Bizottság szerepvállalását a CFSP terén: az Unió képviseletében, az elfogadott döntések végrehajtásáért viselt felelosségben, az uniós álláspont nemzetközi szervezetekben és konferenciákon történo kifejtésében. Az ASZ kifejezetten új jogosítványként a következokben bovítette a Bizottság hatáskörét 21 : - a Tanács felkérheti a Bizottságot az együttes akciók végrehajtása biztosítása céljából a CFSP-t érinto bármely javaslat eloterjesztésére. Jóllehet e megfogalmazásba belefér a katonai témájú javaslat is, minden bizonnyal inkább arról van szó, hogy a Tanács a humanitárius jellegu, segélynyújtást, vagy gazdasági kapcsolatokat korlátozó stb. együttes akciók esetén igényt tarthat a Bizottság ilyen értelmu konkrét közremuködésére. 22 Figyelmet érdemel, hogy ez az új rendelkezés a Tanácsot feljogosítja, de nem kötelezi a Bizottság felkérésére, s arra sem, hogy a Bizottság javaslatát figyelembe vegye (emlékeztetoül: az I. pillér keretében a Tanács lényegében nem dönthet a Bizottság javaslata hiányában, illetve attól csak pontosan megszabott feltételek esetében tekinthet el). a. Az EP a CFSP keretében, mint láttuk, nem jogosult döntések meghozatalára, vagy az abban való részvételre. Nincs semmiféle alkotmányos szerepe az EU által a CFSP-t érinto, államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel történo 19 SZEU 3. cikk. 20 SZEU 13. (3) cikk. 21 SZEU 18. (4) cikk.; vö. MSZ J 5. (3) cikke. 22 SZEU 14. (4) cikk. Nem zárhatjuk ki azt sem, hogy az ASZ készítoi asztalán már ott volt az EU polgári válságkezeloi szerepének gondolata vagy terve, s ehhez kapcsolódóan a Bizottság elso pillér beli hagyományosan széles hatáskörének a CFSP-ESDP terén történo hasznosítása. 8

9 nemzetközi szerzodéskötésben. Állásfoglalásra azonban joga van, s ennek érvényesítésére a következo lehetoségei vannak: 23 - az Elnökség kötelessége a CFSP fobb vonásairól és alapveto választásairól az EP-vel konzultálni, és biztosítani az EP nézeteinek megfelelo figyelembevételét. - az Elnökségnek és a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az EP-t a CFSP fejlodésérol. - kérdéseket tehet fel, és ajánlásokat tehet a Tanácsnak. - évente megvitatja a CFSP alkalmazása elorehaladását. 4. Az ESDP intézményi rendszerét vizsgálva megfogalmazható a kérdés, hogy vajon, ha nem is nemzetközi jogi értelemben, de ténylegesen a Nyugat Európai Unió (NYEU) nem tekintheto-e az ESDP egyik intézményének? A válasz nem, sot kezdettol fogva nem volt az. Mindez igaz akkor is, ha a kezdetet az ESDP fogantatásától, azaz a Saint-Malo-i francia-angol csúcstól számítjuk, és akkor is, ha az ESDP születésének idopontjául az EiT Köln-i ülését tekintjük. Mint láttuk, a SZEU Maastricht-i változata V. Címe J 4. (2) az uniós katonai döntések elokészítésében és végrehajtásában a NYEU-nak, mint az EU integráns részének, tulajdonképpen kizárólagos szerepet adott. Az ASZ a NYEU-nak e kizárólagos szerepét meggyengítette, és egyben konkrétabbá tette. Az ASZ az EU hatáskörébe illesztette a Petersbergi Feladatokat, - mint tudjuk, ma ezek alkotják az ESDP lényegét amelyekhez több szálon hozzákapcsolta a NYEU-t. Az ASZ azonban a SZEU 17. cikkében a MSZ J 4. (2) cikkhez képest nagyon új, s ma már tudjuk, bizonyos mértékig prognózis-szeru rendelkezést is beiktatott, mely szerint az EU és NYEU kapcsolatai szorosabbra fuzésének a NYEU EU-ba való integrálása céljából kell megvalósulnia, amikor az EiT így dönt, s azt a tagállamok alkotmányukkal összhangban elfogadják. 24 Alappal gondolhatjuk, hogy már Saint-Malo-ban eldolt, hogy a hiteles katonai erokre támaszkodó, önálló cselekvésre képes EU kiépítésében a NYEU mellozésével történik. Immár EU színekben az EiT ESDP-rol elfogadott Köln-i nyilatkozatában a NYEU Petersbergi Feladatokkal kapcsolatos funkciói EU általi 23 SZEU 21. cikk / II cikk. 9

10 átvételéhez szükséges döntések végéig történo elfogadását jelölte meg célként, amit követoen a NYEU mint szervezet betöltené rendeltetését. Másfél évvel késobb, decemberében az EiT Nizzában jóváhagyta az Elnökségi Jelentést, amely leszögezi: Az EU megerosíti szándékát, hogy önmaga látja el a NYEU válságkezelési funkcióját. Az EiT állásfoglalása felsorolja a Tanács elvi döntéseit, melyekben a NYEU Muholdas Központjának, Stratégiai Tanulmányok Intézetének átvételérol, s a NYEU néhány konkrét feladatának befejezésérol rendelkezett. Mindezt a február 26-án aláírt Nizzai Szerzodés olyképpen tette alkotmányossá, hogy a SZEU 17. (1) és (3) cikkébol törölte a NYEU-ra vonatkozó rendelkezéseket. 5. A Nizzai Szerzodés figyelmet érdemlo, a SZEU amszterdami változatát új elemmel gazdagító rendelkezése 25 az is, amely a CFSP, tehát az ESDP területén is lehetové teszi a megerosített együttmuködés alkalmazását. E rendelkezés legfontosabb eleme, hogy szigorúan leszukíti a megerosített együttmuködés megvalósíthatóságát: - az együttes akciók illetve a közös álláspont végrehajtását kell szolgálnia, és - nem kapcsolódhat katonai vagy védelmi elemeket magukba foglaló kérdésekhez. Mindebbol következoen a CFSP részét képezo ESDP körében az erre kész tagállamok (ma legalább 8) a megerosített együttmuködést tulajdonképpen a polgári válságkezelés területén vállalhatják. Úgy véljük, a megerosített együttmuködés filozófiáját is megfogalmazza a CFSPre is kötelezo, ugyancsak a Nizzai Szerzodés SZEU-ba iktatott új, általános rendelkezése: Megerosített együttmuködést csak végso esetben lehet vállalni, amikor a Tanácsban megállapítást nyer, hogy az ilyen muvelet céljai ésszeru ido alatt nem valósíthatók meg a Szerzodések irányadó rendelkezéseinek alkalmazásával. 26 A CFSP-ESDP új szervei 1. Az EiT ülésein, Kölntol Nizzáig, mind kiérleltebb döntéseket hozott a válságkezelés mindkét ágával, valamint a csak katonai, illetve csak polgári válságkezeléssel 25 A Nizzai Szerzodés által a SZEU-ba illesztett új 27. a.-27. e. cikkek. 26 SZEU új 43. a. cikke. 10

11 összefüggo új szervek: a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB), a Katonai Bizottság, a Katonai Törzs létrehozásáról. Kisebb publicitást kapott e három szervvel majdnem egy idoben létrehozott, s a maga területén kiemelkedoen fontos szerv, a Válságkezelés Polgári Aspektusaival Foglalkozó Bizottság. Látni fogjuk, hogy e négy szerv mellett, jórészt hozzájuk is kapcsolódóan, mind a katonai, mind a polgári válságkezelés körében további új szervek is létrejöttek, és mindezek ma már együtt alkotják az ESDP sajátos, szigorúan hierarchikus, s már újszülöttként is eléggé bonyolult gépezetét. Az EiT nizzai ülésén elfogadott Elnökségi Jelentés az új szervek létrehozásának indokaként valójában az EU ambícióit jelöli meg, s mintegy a válságkezelés filozófiáját fogalmazza meg: Ha arról van szó, hogy nemzetközi színtéren szerepét teljesen betöltse, az EU-nak olyan helyzetben kell lennie, hogy rendelkezésére álljon a válságkezelés eszközeinek teljes skálája, amit a válságkezelés globális megközelítése igényel. E tekintetben különös fontosságú a konzisztens európai megközelítés fejlesztése, a polgári és katonai válságkezelés összhangjának biztosítása, és a Petersbergi Feladatok teljes skálájának lefedése. Az EiT, Nizzában visszautalva az egy évvel korábbi, Helsinki-i immár részletes szabályozás kíséretében az ESDP állandó politikai és katonai szerveiként a PBB, KB és a KT létrehozását határozta el. 27 A Tanács alig több mint egy hónappal a nizzai csúcs után, január 22-én három külön döntésével immár állandó szervként létrehozta a PBB-t, a KB-t és a KT-t. Mindhárom döntés preambulumában hivatkozik az EiT Nizzában elfogadott irányelveire, miszerint a három szervet úgy kell megalkotni, hogy készek legyenek a munka megkezdésére. Az EU állam és kormányfoi, a tagállamok Kormányai Képviseloinek Konferenciáján 28, tehát nem EiT minoségben, elvben elfogadták a Nizzai Szerzodést, amely a SZEU 25. cikkét is módosította olyképpen, hogy létrehozza a PBB-t, melynek feladatává teszi a Tanács felelossége alatt a válságkezelési muveletek politikai ellenorzését és stratégiai irányítását, s e hatáskörében a Tanács által megszabott ideig és mértékben döntéshozatali joggal is felruházza. Az EiT és a 27 Nice European Council, Presidency Report on the ESDP II. Establishment of Permanent Political and Military Structures, Annex III., IV., V. 11

12 Kormányközi Konferencia Nizzában elfogadott állásfoglalásaiban illetve nyilatkozatában az EU kiemelt és sürgeto feladatává tette, hogy az EU az ESDP területén gyorsan muveletképessé váljon, s errol az EiT 2001-ben, nem késobb, mint Brüsszel-Laeken-i ülésén döntésnek kell születnie. 29 Mindez azt jelentette, hogy az ESDP több szálon folyó globális és kollektív katonai célok megvalósítása, a polgári válságkezelés új célkituzései kidolgozása és részbeni megvalósítása, EU-NATO kapcsolatok intézményesítése, és az új állandó politikai és katonai struktúrák kiépítése eddigi intenzív és gyors folyamatának decemberéig el kellett jutnia az EU muveletképességének kinyilvánításához. A Kormányközi Konferenciának a SZEU módosított 25. cikkéhez kapcsolódó nyilatkozata leszögezi, hogy az EiT decemberéig az EU muvelet képességérol meghozandó döntése a SZEU meglevo rendelkezései alapján történik, következésképpen a módosított szerzodés ratifikálása nem képez elofeltételt. 2. Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB-PSC). A PBB létrehozását az EiT Köln-i állásfoglalásában elore jelezte, Helsinkiben az ideiglenes PBB igen rövid ido alatti létrehozásáról, és a végleges változat intenzív elokészítésérol határozott, Nizzában pedig az ESDP egészének szervezetérol szóló döntéseiben már részletesen szabályozta is a PBB hatáskörét, funkcióit. Mindennek alapján született a Tanács január 22-i, már említett döntése a végleges PBB felállításáról. 30 a. A Tanács döntése eloírja a PBB mint a SZEU 25. cikkében jelzett Bizottság állandó formációja létesítését. A PBB szerepének, funkcióinak szabályait tartalmazó Melléklet átveszi a Nizza-i Elnökségi Jelentés III-as számú Mellékletét. A SZEU 25. cikke ma még hatályos változata a CFSP egészére kiterjedo hatáskörrel bíró Politikai Bizottságról rendelkezik, s feladatává teszi a nemzetközi helyzet alakulásának figyelemmel kísérését, s a Tanács részére vélemény adása formájában hozzájárul politikák meghatározásához. A Nizza-i Szerzodés e hatáskört lényegében érintetlenül hagyja, azonban a 25. cikket olyképpen módosítja, hogy a Politikai Bizottság nevét PBB-re változtatja, s számára új 28 Ezt nem csak a szent uniós pragmatizmus jegyében, hanem a SZEU 48. cikkének megfeleloen kellett így tenniük. 29 A Kormányközi Konferencia Záróokmányaihoz kapcsolódó Nyilatkozat az ESDP-rol. 12

13 hatáskört is állapít meg: a CFSP területén a Tanács felelossége alatt a válságkezelési muveletek politikai ellenorzését és stratégiai irányítását gyakorolja, s e körben a Tanács felhatalmazhatja a PBB-t, hogy a válságkezelési muvelet céljából, s annak idotartama alatt a Tanács által meghatározottan érvényes döntéseket hozzon.... A módosításból kitunik, hogy a PBB: - hatásköre a válságkezelés területét fedi le - többszörös biztosíték beépítésével a PBB tulajdonképpen a Tanács nevében, meghatározott konkrét válsághelyzetben döntéshozatali jogkört gyakorolhat 31 E nagyon új, tulajdonképpen az Unió egységes intézményi rendszerében csaknem elozmény nélküli megoldás a Tanács döntéshozatali jogának szigorúan körülhatárolt módon történo delegálását jelenti. Csupán megjegyezzük, hogy a Római Szerzodés aggályos pontossággal a Tanács számára efféle jogkördelegálást csak a Bizottság javára tesz lehetové. Nizzai megfogalmazásban a Helsinkiben elfogadott megközelítés a PBB-t az ESDP és a CFSP tengelyszögévé teszi. Az érzékletes képi megfogalmazás tovább gazdagítja az ugyanott olvasható profibb megfogalmazást:... a PBB központi szerepet játszik az EU válságra adandó válasza definiálásában és az ebbol következok folytatásában. 32 A PBB összetételérol a Tanács döntése mindössze annyiban rendelkezik, hogy lehetové teszi politikai igazgatók szintjén történo összehívását is, s azt, hogy különösen válsághelyzetben, az Elnökséggel való konzultációk után a Fotitkár töltse be a PBB elnöki tisztét. b. A PBB valóban központi szerepet tölt be a CFSP egésze tekintetében, s ezen belül az ESDP területén, különösen a katonai válságkezelés tekintetében szerepe meghatározó, ami szigorúan megszabott feltételek mellett a Tanács nevében 30 Council Decision of 22 of January Setting up the Political and Security Committee (2001/78/CFSP) 31 A 25. cikk nizzai módosítása ehhez hozzáteszi: A SZEU 47. cikke érintetlenül hagyása mellett, azaz a PBBnak ebben az unikális hatáskörében a SZEU mellett az EK-t létrehozó Római Szerzodést is tiszteletben kell tartania, például a válságkezelés polgári aspektusai tekintetében a Bizottság hatáskörét. 32 Council Decision of 22 of January Annex. A tengelyszög: A tengely végébe illesztett, a kerék lecsúszását gátló ék, vagy szeg. Magyar értelmezo kéziszótár, Akadémiai Kiadó 1972, old. 13

14 gyakorolt döntéshozatali jogosultságot is magába foglalja. A PBB-nek amint az EU mindegyik intézményének vagy szervének is döntései elfogadásakor az Európai Közösséget létrehozó, s az ezeket módosító, kiegészíto szerzodéseket, továbbá jogi aktusokat tiszteletben kell tartania. c. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy az ESDP létrehozása illetve kiépülése keretében a kül- és biztonságpolitika alakításában ténylegesen eddig is jelentos szerepet betölto, három évtizedes múltra 33 visszatekinto Politikai Bizottság PBB-vé való átalakulása következtében több tekintetben új és kiemelkedo szerepet betölto uniós intézmény született. Uniós alkotmányos sajátossága: állandó szerv; organikusan kapcsolódik a Tanácshoz; már-már annak részét képezi, annak felelossége, égisze alatt a Tanács szerveként 34 gyakorolja funkcióit; a Bizottság mellett az egyetlen uniós intézmény, melyhez a Tanács döntési jogot delegálhat ; válságkezelés körében az EiT és a Tanács kivételével valamennyi uniós intézmény és szerv, sot a tagállamok tekintetében is, más-más mértékben és módon, irányító szerepet tölt be. Mint már említettük, a PBB és a NATO nagykövetekbol álló tanácsa közötti hasonlóság csupán részleges: a PBB csak a Tanács által meghatározott konkrét válságkezelés esetében, idolegesen rendelkezhet döntéshozatali joggal, amíg a NATO nagyköveti tanács mindig. 3. Katonai Bizottság - A Tanács, átvéve az EiT Helsinkiben elfogadott meghatározását, a januári döntésével 35 hívta életre az EU Katonai Bizottságát (KB, angol rövidítésben: EU MC). A KB a tagállamok vezérkari fonökeibol, illetve ezek katonai képviseloibol áll. A vezérkari fonökök szintjén szükséghez képest ülésezik. A Tanács KB-t létrehozó döntése alkalmazásának kezdo idopontja a KB elnöke Tanács általi kinevezésének dátuma; a kinevezésnek június elott kellett megtörténnie. 33 Az Európai Politikai Együttmuködés, s annak szerveként a Politikai Bizottság muködésének kezdete 1970; e minoségében megerosíti az Egységes Európai Okmány (angol röv. SEA), majd a CFSP területére kiterjedo hatáskörrel a MSZ illetve ASZ. 34 E kifejezéseket maguk is egyfajta alkotmányos bizonytalanságot tükrözve az EiT Nizza-i állásfoglalásai, illetve a Tanács januári döntésének melléklete váltakozva használják. 14

15 A KB fo feladatát képezi a PBB részére katonai tanácsadás, ajánlások készítése és a Tanács Fotitkársága egyik foigazgatóságaként muködo Katonai Törzs irányítása. Nevesített feladatként a KB elnöke a Fotitkár/Magas Képviselo katonai tanácsadói tisztét is betölt, s amikor ez kívánatos, részt vesz felszólalási joggal a PBB ülésein, s jelen van a Tanács azon ülésein, melyeken védelmi elemeket magukba foglaló döntések születnek. A KB szerepének megkülönböztetett fontosságáról, s egyben a tagállamok katonai kérdésekkel kapcsolatos érzékenységérol tanúskodik az a rendelkezés, miszerint a KB konszenzuson alapuló katonai tanácsadás forrása, a KB elnöke pedig a KB munkáját részlehajlás nélkül vezeti abból a célból, hogy az a konszenzust tükrözze. 36 A KB, szerintünk, egyik legfontosabb küldetése, hogy fórumként szolgáljon a tagállamok katonai konzultációjának és együttmuködésének a válságmegelozés és válságkezelés körében. E küldetés teljesítése folyamatában a tagállamok között kialakulnak és elmélyülnek a válságkezelés keretein túllépo, átfogó katonai kapcsolatok és az együttmuködés kultúrája, ami egyik legfontosabb elofeltétele annak, hogy a közös védelmi politika fokozatos megvalósítása elvezessen a közös védelemhez. 4. Európai Unió Katonai Törzse (KT, angol röv.: EUMS) A Tanács, mint erre már utaltunk, a tagállamok által a Fotitkárságra vezényelt katonai személyzetbol, a Fotitkárság részeként hozta létre a Katonai Törzset, melyet a Foigazgató (angol röv.: DGEUMS), háromcsillagos tábornok vezet. 37 A KT alapveto feladatköre: korai elorejelzés, helyzetértékelés, a Petersbergi Feladatok tekintetében stratégiai tervezés, s ennek részeként az európai nemzeti és soknemzeti katonai erok identifikálása, és a KB irányítása alatt politikák és döntések végrehajtása. A Tanács döntése mellékletében e feladatkört már-már kimeríto részletességgel szabályozza. 35 Council Decision 22 of January (2001/79/CFSP) Annex 3., Annex 3. Functions; 4. Chairman of the EUMC 15

16 5. A Tanács júliusában létre hozta az EU Stratégiai Tanulmányok Intézetét 38 (angol röv.: EUISS) amely január 1-én megkezdte muködését. Az Intézet feladata a CFSP, különösen az ESDP végrehajtásának elosegítése. Az Intézet felett a politikai felügyeletet a PBB gyakorolja. Igazgató Tanácsának elnöke a Fotitkár/Magas Képviselo, s o jelent a Tanácsnak a munkáról. Az Igazgató Tanács a tagállamok és a Bizottság egy-egy képviseloibol áll, akik minosített többséggel fogadják el döntéseiket (A SZEU 23 (2) cikke szerint súlyozott szavazatokkal). Az Intézet kiadványai, a Tanácsnak a biztonsági szabályokról elfogadott döntése alapján bizalmas információnak minosülok kivételével, széles körben hozzáférhetok. Az igazgató és a kutatók az Intézet kutatási és szeminárium szervezoi munkájában intellektuális függetlenséget élveznek. Megállapíthatjuk, hogy az Intézet valójában tovább bovült az EU ESDP-hez kapcsolódó új intézményeinek köre, s hasonlóan a többiekhez, szorosan a Tanácsnak van alárendelve. Valószínusítheto, hogy az Intézet több tényezo hatására kezdetben, s talán hosszabb idon át, figyelmét foként az ESDP katonai stratégiai kérdéseire fogja összpontosítani. A Spanyol Elnökség több feladat fontosságát hangsúlyozta a tevékenységét hivatalosan éppen megkezdo Intézet számára: - az európai védelem alapkérdései kimunkálása figyelemmel a terrorizmus elleni harcra - könyv elkészítése az európai védelemrol leíró jelleggel a parlamentek és a közvélemény számára - a Földközi-tengeri térség, elsosorban annak déli részén levo országokkal való párbeszéd folytatásában fontos szerep betöltése, szemináriumok szervezésével, közös fórumok létrehozásával Council Decision of 22 of January On the establishment of the Military Staff of the European Union (2001/80/CFSP) Annex, Annex A. 38 A Tanács július 22-én elfogadott Együttes cselekvés döntése. A döntés bevezetoje vissza utal az Intézet létrehozásáról a Tanácsban november 10-én kialakult elvi egyetértésre, miszerint az Intézet átveszi a NYEU Stratégiai Intézete struktúráit. 39 Figyelmet érdemel a spanyol védelmi miniszternek az Intézet szerepén túlmutató, vagy ha úgy tetszik, azt indokló megállapítása: Azonnali cél az, hogy ismertté kell tenni, meg kell magyarázni az ESDP és az Általános 16

17 B. A polgári válságkezelés intézményei Az EU egységes intézményi rendszere, a SZEU V. Címében megfogalmazott rendelkezések átfogják az ESDP részét képezo polgári válságkezelést is. 1. Az EiT hatásköre természetesen e téren is érintetlenül érvényesül. 2. A Tanács, pontosan meghatározott esetek kivételével, e tekintetben is a döntéshozatalra jogosult uniós intézmény. A Tanács szervezetébe épültek be kizárólag a polgári válságkezeléshez kapcsolódó új szervek, amelyek ebbol következoen a Tanácsnak közvetlenül alárendelve végzik munkájukat. Az említett kivételt azok az esetek képezik, amelyek az Európai Közösség hatáskörébe tartoznak, és amikor a Bizottság, a SZEU V. Címe rendelkezéseitol eltéroen, lényegében meghatározó szerepet tölt be, sot döntési jogosultsággal rendelkezik. 3. A válságkezelés szervei hierarchiájának csúcsán a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB angol rövidítésben PSC) áll, s mint már láttuk, a CFSP s azon belül az ESDP valamennyi, tehát katonai és polgári aspektusát átfogó hatáskörrel Az EiT már Helsinki-ben kérte, majd Lisszabonban (2000. március) már határidot is megjelölve felkérte a Tanácsot, hogy hozza létre a Polgári Válságkezelési Bizottságot. A Tanács ennek megfeleloen májusában 41 életre hívta a Válságkezelés Polgári Aspektusaival Foglalkozó Bizottságot (továbbiakban PVB), amely: - a tagállamok képviseloibol áll, - a Tanács munkacsoportja, - a PBB-t és a Tanács más szerveit tájékoztatással látja el, részükre tanácsot ad, véleményt fogalmaz meg, és ajánlásokat tesz. Cél együttmuködo és nem földrajzi természetét... mindenek elott biztosítanunk kell, hogy a Mediterránium déli részén levo országok közvéleménye ne úgy fogja fel (az ESDP-t) mint ki nem nyilvánított érdekeket szolgáló európai instrumentumot január 10-i beszéd a Spanyol Elnökség ESDP-hez kapcsolódó céljairól. 40 L.: a PBB/PSC-rol.. oldalakat! 41 Council Decision of 22 May 2000, 2000/354/CFSP 17

18 A PVB számára a PBB állapít meg irányelveket, tanácskozását összehangolja, felügyeli, illetve figyelemmel kíséri. 42 A PVB minden bizonnyal a polgári válságkezelés EK/közösségi hatáskört is surun érinto tevékenysége miatt köteles jelenteni a Correper-nek, azonban mint utaltunk rá információt, véleményt, ajánlást a PBB számára készít. A PVB, létrejöttét követoen azonnal a polgári válságkezelés Feira-ban prioritást kapott négy feladat közül a rendori képességek és a jog uralma kérdéskörére koncentrált, s az ezekrol kidolgozott dokumentumok már az EiT Nizza-i ülésén a Francia Elnökség részeként jóváhagyást nyertek. 43 Az EiT Göteborg-i ülésén jóváhagyott Elnökségi Jelentés kiemeli a PVB intenzív munkáját, melynek keretében megbízatásának megfeleloen tanácsot adott és ajánlásokat tett a PBB számára. 5. Rendori Részleg a Tanács Titkárságán A nizzai Elnökségi Jelentés megállapította, hogy a Tanács Titkárságán szükség van a rendori szakértelem állandó jellegu biztosítására. Az Elnökségi Jelentés Göteborgban már bejelenti, hogy a Tanács Fotitkára a Titkárságot megerosíto döntései részeként létrehozta a Rendori Részleget, melynek feladata képessé tenni az EU-t rendori muveletek tervezésére és vezetésére (beleértve az integrált tervezést és koordinációt, helyzetértékelést, gyakorlatok elokészítését, valamint a jogi keretszabályok elokészítését). 44 További feladata a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel való napi munkakapcsolatok megkönnyítése. 45 A Rendori Részlegre vonatkozó rendelkezések végrehajtását a Fotitkár felügyeli, és ha szükségesnek ítéli, módosítja azokat. 6. Gyors Reagálású Mechanizmus Az EiT már Helsinkiben döntött arról, hogy az EU nem katonai válságkezelési képességei fejlesztése céljából a Bizottságnak Gyors Reagálású Alapot, s ehhez kapcsolódóan a 42 A 2000/354/CFSP határozat 1/c., f., g 43 Nice, European Council Presidency Report on the ESDP I/2; Annex II; I Introduction; II. Policing Capabilities; III Strenghtening of the Rule of Law. 44 Göteborg European Council Presidency Report on the ESDP U. O. Annex I. to Annex Police Action Plan 7. 18

19 pénzügyi támogatás nyújtását meggyorsító döntési eljárást kell létrehoznia, illetve kialakítania. A Bizottság erre irányuló javaslatát május 18-án nyújtotta be a tanácshoz, melynek alapján az EP véleménye ismeretében a Tanács február 26-án Rendeletet 46 alkotott a Gyors Reagálású Mechanizmus létrehozásáról. A Gyors Reagálású Mechanizmus keretében a Bizottság felhatalmazást kapott arra a Tanács elozetes és utólagos tájékoztatása mellett, hogy a szokásos, hosszú idot igénylo döntési eljárást mellozve gyors döntést hozzon: - vissza nem térítendo segély folyósításáról 6 hónapnál nem hosszabb idotartam alatt, amikor sürgosségi vagy válsághelyzet, illetve kialakulóban lévo válsághelyzet veszélyezteti, vagy közvetlenül érinti a közösségi segély vagy együttmuködési programok végrehajtását, - azért, hogy polgári akció keretében megorizze vagy helyreállítsa a lényegi stabilitást e közösségi politikák, illetve programok sikeres megvalósításához A Rendelet Mellékletében megjelöli azokat a közösségi jogszabályokat 47 - a Tanács Rendeleteit ill. Döntéseit -, valamint az EK által kötött nemzetközi egyezményeket, amelyek meghatározott afrikai, ázsiai, latin-amerikai ill. európai országoknak, országcsoportoknak különbözo természetu (fejlesztési, rekonstrukciós, humanitárius, stb.) segélyek nyújtását szabályozzák. A Bizottság számára minden évben, a közösségi költségvetésben meghatározott összeg határain belül dönthet vissza nem térítendo összeg folyósításáról, amikor a Mellékletben érintett több mint 100 ország valamelyikében kialakulóban levo, vagy bekövetkezett válsághelyzet miatt ezt szükségesnek ítéli. A Tanács egyébként, a Rendelet ezt kifejezetten lehetové teszi számára, a Mellékletet módosíthatja, azaz az érintett országok, vagy szektorok körét bovítheti, vagy szukítheti. A Bizottság számára évenként megállapítandó költségvetési keretösszegrol a Rendelet nem szól Council Regulation (EC) No. 381/2001 of February A Melléklet földrajzi ill. szektoriális csoportosításban a Tanács által között alkotott 19 rendeletét illetve döntését sorolja fel, s külön említi a Cotonou-ban június 23-án aláírt, még nem ratifikált új ACP Partnerségi Egyezményt. 48 A Bizottság a májusi javaslatában évi 40 M Euró szerepelt. Chris Patten, a Bizottság külso kapcsolatokért felelos tagja a Politique Etrangere 3/2001. számában megjelent Prevention des conflicts et gestion de crises: une contribution européene c. cikkében 20 M Eurót említ. 19

20 A Gyors Reagálású Mechanizmus a közösségi érdekek és egyben az ESDP céljai szolgálatában a Bizottság számára a polgári válságkezelés keretében biztosít földrajzi értelemben korlátlan, költségvetési téren meghatározott keretek között szélesköru, bátran mondhatjuk, hogy az EK, azaz a Római Szerzodés hatókörében egyedülálló döntési jogot. A Bizottság e joga gyakorlásakor mindig köteles figyelembe venni a Tanácsnak az adott konfliktus vagy válsághelyzetrol, illetve annak összefüggéseirol kialakított értékelését. 7. Koordinációs Mechanizmus Az EiT Helsinki-ben hozott döntése alapján, a Tanács Titkárságán Koordinációs Mechanizmus kezdte meg muködését, amely karcsú, hatékony, nem bürokratikus szervként a Bizottság szolgálataival együttmuködve, a polgári válságkezelés körében: - a képességek és eroforrások adatbázisát kezeli, - foglalkozik a képességfejlesztési kezdeményezésekkel, - válsághelyzetben a tagállamok hozzájárulása hatékonyságának biztosítására ad hoc központot létesít. II. Az EU katonai és polgári válságkezelési képessége A. Katonai képességek 1. Az EU katonai eroi megteremtésével követni kívánt célokat illetve elveket lényegében a Saint-Mallo-i angol-francia csúcstalálkozó vázolta fel 49 : - az EU-nak nemzetközi színtéren teljes szerepet kell játszania és hiteles katonai erokkel támogatott önálló nemzetközi válságkezeloi képességgel kell rendelkeznie. - a Washingtoni Szerzodésben és a Brüsszeli Szerzodésben vállalt kollektív biztonsági kötelezettségüket a részes államok fenntartják. - az EU tagállamok az uniós intézményi rendszerben (EiT-Tanács) hozzák döntéseiket. - az EU katonai muveletek vállalásáról akkor dönt, ha a NATO mint egész nem érdekelt - az EU-nak rendelkeznie kell megfelelo intézményekkel, valamint NATO-n belüli és kívüli megfelelo katonai eszközökkel (hírszerzés, stratégiai tervezés, helyzetértékelés). 49 Angol-francia csúcs dec. 5. Közös Közlemény 2-5. pont. 20

21 - az EU-nak szilárd katonai erokkel és ezeket támogató eros és versenyképes hadiiparral kell rendelkeznie. E célokat és elveket áttételesen és általános megfogalmazásban megerosíti az EiT 1998 dec i bécsi ülésén. A Köln-i Csúcs immár uniós keretben fontos konkrét kérdések új intézmények, NYEU EU-ba integrálásának határidohöz kötése, a polgári válságkezelés céljainak megjelölése, stb. tisztázását is elvégezte az ESDP egészébe illeszkedve Az EU katonai eroi létrehozásának legfontosabb konkrét feladatai megfogalmazását ismét egy angol-francia csúcstalálkozó London nov. 25. végezte el, amikor errol fobb részleteiben kidolgozott javaslatot ajánlott a Helsink-i csúcsértekezlet figyelmébe. 51 Az EiT Helsinki-i ülésén minden fontos részletében átvéve az angol-francia javaslatot átfogó célként (Headline goal) a következoket határozta meg a tagállamok számára: - Önkéntes együttmuködésük alapján, EU vezette muveletekben 2003-ig képessé kell válniuk teljes köru Petersbergi Feladatok ellátására alkalmas, hadtest szintu (15 brigád), ezer fobol álló, 60 nap alatt telepítheto, 1 éven át fenntartható katonai ero felállítására. - Ennek az eronek - katonailag önfenntartónak kell lennie a szükséges parancsnoki, ellenorzési és hírszerzési képességekkel; - rendelkeznie kell szükséges logisztikai és más harci támogató szolgálatokkal; - ki kell egészülnie légi és haditengerészeti elemekkel; - magába kell foglalnia kisebb, magas készültségi fokon álló, telepítheto gyors válasz-alegységeket; - keretül kell szolgálnia alacsonyabb készenléti szintu, telepítheto egységek számára a kezdo erok felváltása céljából. - A tagállamoknak az átfogó cél (Headline goal) mellett kollektív képességi célként vállalniuk kell a hírszerzés, a parancsnoki vezetési és irányítási rendszer, továbbá a stratégiai légi és tengeri szállítás gyors fejlesztését. 50 Helsinki European Council Declaration Presidency Report on Strenghtening of the CESDP 51 Angol-francia csúcs, London nov. 25. Közös Nyilatkozat az európai védelemrol. 21

22 Az EiT megállapította, hogy a tagállamok üdvözölve az európai védelmi ipar restruktúrálása felé mutató elorehaladást, hangsúlyozták a katonai követelmények, a tervezés és fegyverbeszerzés további harmonizálásának szükségességét. 3. Az átfogó cél (Headline goal) és a kollektív képességi célok részleteinek gyors kidolgozása és ennek nyomán a tagállamok felajánlási konferenciájának megszervezése a Portugál, majd a Francia Elnökség (a év elso és második fele) egyik legfontosabb feladata volt. Az EiT Feirában a 2000 júniusában jóváhagyta a Headline Goal kidolgozásának ütemezését, ezen belül egy képesség-felajánlási konferencia (Capabilities Commitment Conference) megtartását, mely november 20-án megtörtént. A munka alapjául a védelmi miniszterek Sintra-i informális ülésén kidolgozott anyagok szolgáltak. 52 A részletek kidolgozását az ideiglenes Katonai Szerv (a késobbi, végleges változatában a Katonai Bizottság) tagjaiból, továbbá a tagállamok katonai szakértoibol álló Headline Task Force végezte, amelyhez gyakran csatlakoztak a NATO szakértoi (Headline Task Force Plus 1). Munkájuk eredményeként július végén elkészült Erok Katalógusa elso, majd októberben a második változata, amely szinte abszolút részletességgel jelölte meg az igényeket illetve szükségleteket, melyeket a tagállamoknak katonai eroik felajánlásakor figyelembe kellett venniük. A Headline Goal felajánlásokat a tagországok a Force Catalogue Questionnaire alapján július végétol tehették meg, a kérdoívet késobb a tagjelöltek is megkapták. A felajánlásokat az Ideiglenes Katonai Szerv véleményezése után a novemberi konferencián véglegesítették. A konferencia másnapjára meghívást kaptak az EU tagságra pályázó országok védelmi miniszterei is, számukra itt nyílt lehetoség országuk hozzájárulásának ismertetésére. A felajánlások koordinálása céljából 144 képesség követelmény került meghatározásra, amelyek mindegyike egy-egy fontos közös EU képesség megteremtését és folyamatos fenntartását célozza meg. A képesség követelményeket a teljesítésük határidejétol függoen rövidtávú ( ) és középtávú ( ) követelményekre osztották fel. A védelmi miniszterek az Ecouen-i találkozójukon az Erok Katalógusa és a felajánlási konferencia programjának elfogadása mellett újraértelmezték az átfogó cél (Headline 52 Meeting of EU Defence Ministers, Sintra, február 28. Toolbox Paper; Food for Thought Paper 22

23 goal) egyik fontos elemét. Szakértok véleményére hivatkozva szükségesnek tartották, hogy a szárazföldi erok létszáma nagyobb, közel 80000, repülogépek száma közötti, hajóké pedig 80 legyen. 53 A november 19-i Felajánlási Konferencián az EU tagállamai a képesség követelmények mintegy 2/3-át lefedo felajánlásokat tettek. Az EU tagságra pályázó országok felajánlásait a tagállamokétól külön kezelik, de a közös képességek végso meghatározása során azokat is számításba veszik. A konferencián az alábbi felajánlások születtek EU-tagországok részérol: a. Erok: több mint 100 ezer fo, körülbelül 400 repülogép és 100 hajó. Mennyiségi szempontból tehát az EU túlteljesítette a szükségleteket, azonban ezeknek az eroknek 2003-ig tovább kell növelni elérhetoségét, a telepíthetoségét, a fenntarthatóságát és az interoperabilitását. Jelentos erofeszítésekre van szükség a következo területeken is: katonai felszerelés (pl. fegyverek, loszerek), támogató szolgálatok (pl. orvosi szolgálat), muveleti kockázatok megelozése, az erok védelme. Csak így válhat 2003-ra képessé az EU arra, hogy a Petersbergi Feladatok teljes skálájának meg tudjon felelni. b. Stratégiai képességek: - Vezetés, irányítás, kommunikáció: A tagországok elegendo mennyiségu nemzeti és többnemzetiségu parancsnokságot ajánlottak fel stratégiai, muveleti, hadero és komponens szinten egyaránt. Ám ezeket a felajánlásokat minoségi szempontból is meg kell majd az Uniónak vizsgálnia. - Tervezés, elorejelzés: Az EU Katonai Törzse folyamán kezdeti muveleti tervezési képességre tesz szert, és támogatni fogja az EU kollektív korai elorejelzo képességét is helyzetértékeléseivel és stratégiai tervezési képességével. - Felderítés: A tagországok számos olyan forrást ajánlottak fel, amely hozzájárul majd az EU helyzetmegfigyelo és elemzo képességéhez. Mindazonáltal az Unió tisztában van azzal, hogy ennél jóval jelentosebb, stratégiai felderíto képességre volna szüksége. 53 A Francia Elnökség idején a védelmi miniszterek Ecouen-ben szeptember 22-én tartott informális ülésérol kiadott Elnökségi Záróokmány 1. pontjából kitunoen 500 rubrikában jelölték meg a konkrét szükségleteket, például kétéltu jármuvek, stratégiai felderíto repülogépek, gépesített gyalogsági zászlóaljak, sebészeti egységek stb. 23

24 Az EiT nizzai ülésén a Képesség Felajánlási Konferencia minden lényegi eredményét megerosítette, és ezt külön Nyilatkozatban is összefoglalta. 54 Ebben az átfogó cél (Headline goal) értelmezésének eredményeként a gyujtokeretet tovább emelte olyképpen, hogy abba a Képesség Felajánlási Konferencia állásfoglalásának megfeleloen fo, 400 repülo és 100 hajó tartozzék. Az EiT nizzai ülésén különös figyelmet fordított a tagállamok által vállalt kötelezettségek megvalósulását figyelemmel kíséro-értékelo mechanizmus mielobbi létrehozására. Külön dokumentumban határozta meg e mechanizmus alapveto céljait, elveit, konkrét feladatait, muködése módját, és mindennek részletes kidolgozására az Általános Ügyek Tanácsát kötelezte A esztendoben éppen ez a felülvizsgálati mechanizmus (tulajdonképpen módosult feladatkörrel a Headline Task Force, esetenként az Plusz 1 összetételben, azaz a NATO szakértok részvételével) bizonyos mértékig foszereplové lépett elo. Elemeznie kellett az elozo évi Képesség Felajánlási Konferencián a tagállamok által bejelentett hozzájárulásokat, ezeket össze kellett vetnie az Erok Katalógusában meghatározott szükségletekkel, és a megállapított hiányosságok, elégtelenségek kiküszöbölésére ki kellett dolgoznia javaslatcsomagot, amely megjelölte azokat a speciális további intézkedéseket, amiket a tagállamoknak foganatosítaniuk kellett mind az átfogó cél (Headline goal) határidohöz kötött teljesítésében, mind a kollektív / stratégiai képességek folyamatos, után is feladatot jelento megvalósításáért. A tagállamok novemberi Képesség Javító Konferenciáján ezekre az addicionális intézkedésekre, azaz a konkrét meghatározott hiányosságok megszüntetésére vállaltak kötelezettséget. A felajánlásokat a tagállamok és a tagjelöltek a november 19-i Képesség Fejlesztési Konferencián módosíthatták, illetve megerosíthették. Ennek eredményeképpen a közös EU hadero képességeiben jelentkezo hiányok jelentos részét sikerült kiküszöbölni, de még mindig számottevo a tervezett hadero képességeinek hiánya például a hadászati felderítés, a hadszíntéri híradás és vezetés, a hadászati légi-és tengeri szállítás, a harcászati muszaki 54 Nice European Council Presidency Conclusions Annex I to Annex VI. 24

25 biztosítás, a pszichológiai hadviselés, a harci kutató-mento képesség, a harctéri egészségügyi biztosítás, a katonai rendori biztosítás, a légi utántöltési képesség, stb. területén. A év további fontos mozzanata volt a katonai képességek kiépítése terén az EiT Göteborgban hozott döntése, amellyel elfogadta az EU gyakorlatpolitikája c. dokumentumot. 56 Jóllehet e gyakorlatpolitikáról készült anyag a katonai és polgári válságkezelés minden szereplojére katonai és rendori erok, uniós intézmények kiterjed, mégis betekintést enged az EU katonai gépezetének muködtetésérol kialakított koncepcióba, illetve szabályokba Az EiT Brüsszel-Laekenben jóváhagyta az alig egy hónappal korábban megtartott Képesség Javító Konferencia Nyilatkozatát az EU katonai képességei javításáról, és a Nyilatkozat részét képezo Európai Képesség Akció Tervet.58 A Nyilatkozat már-már leltárszeruen számba veszi a tagállamok kiegészíto hozzájárulásait a szárazföldi, légi és haditengerészeti erok körében, és konkrétan értékeli, hogy azok mennyiségi és minoségi értelemben elegendoek-e, s megjelöli a továbbra is megoldásra váró problémákat Az EiT Laeken-i döntései közül, szerintünk, politikai és stratégiai szempontból legfontosabb az, amellyel különnyilatkozat formájában az ESDP-t mind katonai, mind polgári képességei tekintetében bizonyos válságkezelési muveletek vezetésére alkalmasnak nyilvánította. A katonai és a polgári képességek kiépítése mindenki számára meglepo utazósebességgel sok szálon tovább folyik, mint láttuk, nem csak 2003-ig, hanem az után is. Mégis a korlátozott muveletképesség megállapítása bizonyos értelemben lezárja e folyamat elso szakaszát: az EU saját katonai eroi, uniós 55 Nice European Council Presidency Conclusions Appendix to Annex I to Annex VI. 56 Göteborg European Council Presidency Conclusions Annex IV to Annex. 57 Lásd pl. 5., 8., 9., , pontokat. 58 Draft Presidency Report on European Security and Defence Policy Annex I. 59 Annex I pont A 4. pont például a lényegi további hozzájárulásoknak köszönheto elorehaladást állapít meg a földi telepítésu források terén, különösen bizonyos rakétavetok, híradás, elektronikus hadviselés, páncélozott gyalogság, hídépíto egységek tekintetében; az 5. pont a stratégiai mobilitás terén a hiányosságok között említi a nagy testu repülogépek, valamint gépjármuvek szállítására is szolgáló hadihajók hiányát. 25

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01)

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01) NIZZAI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (2001/C 80/01) ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

119. sz. Egyezmény. a gépek védőburkolatáról

119. sz. Egyezmény. a gépek védőburkolatáról 119. sz. Egyezmény a gépek védőburkolatáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1963. június

Részletesebben

CIG 87/04 ADD 2 REV 2

CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó

Részletesebben

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről

T/ 7393. számú. törvényjavaslat. Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ 7393. számú törvényjavaslat Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

Oesaálés Hivatal«1t" ys átn : C/L. 2013. évi... törvény

Oesaálés Hivatal«1t ys átn : C/L. 2013. évi... törvény Oesaálés Hivatal«1t" ys átn : C/L. lt etect: 2013 JÚN 2 4, 2013. évi... törvény az ír népnek a Lisszaboni Szerz ődéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyz őkönyv kihirdetésér ől* Az Országgyűlés e törvénnyel

Részletesebben

TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG

TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG Zán Krisztina Horpácsi Ferenc TERRORIZMUS ÉS A HATÁRORSÉG A világ valamennyi állama, államszövetsége igyekszik megfogalmazni az o- kat a kockázati tényezoket, veszélyeket, melyek biztonságát fenyegetik.

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés Doktori (PhD) értekezés Tari Tamás 2012 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Tari Tamás: A magyar rendőrség tevékenysége a schengeni térséghez történő csatlakozás terén 2004-2010 között

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített

Részletesebben

CZIGLER DEZSŐ TAMÁS HORVÁTHY BALÁZS. 1. A Lisszaboni Szerződést megelőző szabályozás

CZIGLER DEZSŐ TAMÁS HORVÁTHY BALÁZS. 1. A Lisszaboni Szerződést megelőző szabályozás CZIGLER DEZSŐ TAMÁS HORVÁTHY BALÁZS A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség joggyakorlata és intézményei* I. BEVEZETŐ A Lisszaboni Szerződést követően a szabadság, biztonság és

Részletesebben

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai 5. FEJEZET Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai Az Európai Uniót vizsgáló, illetve valamilyen formában érintő szakdolgozatok esetében elengedhetetlen az elsődleges források, azaz az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÔDÉSHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK. I. MELLÉKLET Az Alkotmány III-226. cikkében hivatkozott lista

AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÔDÉSHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK. I. MELLÉKLET Az Alkotmány III-226. cikkében hivatkozott lista AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÔDÉSHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET Az Alkotmány III-226. cikkében hivatkozott lista 1. A kombinált nómenklatúrában 2. A termékek leírása szereplô vámtarifaszám

Részletesebben

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA. CNA Olaszország

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA. CNA Olaszország A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA Az állami döntéshozó hatóságok és támogatások összefüggései Az oktatóanyagot készítette: CNA Olaszország Összefoglalás Bevezetés 1. Az érdekképviselet EU közösségi

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Külügyi Bizottság 2009 2008/2003(INI) 31.1.2008 JELENTÉSTERVEZET az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Helmut Kuhne

Részletesebben

A magyar kormány és az ő alaptörvénye

A magyar kormány és az ő alaptörvénye A magyar kormány és az ő alaptörvénye 2013. június 28. A Velencei Bizottság szakértői által készített vélemény 1 az Alaptörvény negyedik módosításáról pontosan rámutat arra, hogy a magyar Kormány az alkotmányt

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA NAGY KATALIN 2 A 90-es évek közepétől a foglalkoztatási helyzet javítása az Európai Unió legmagasabb szintű döntéshozó fórumainak

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között L 278/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.10.18. STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között A BELGA KIRÁLYSÁG, A

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Fórum. DigiTális átállás és alapjogok

Fórum. DigiTális átállás és alapjogok Fórum DigiTális átállás és alapjogok Rovatunkban ezúttal a digitális televíziózásra való átállás alapjogi vonatkozásairól kértük a téma szakértôinek véleményét a következô kérdésekben: A digitális átállás

Részletesebben

A határokat átlépô televíziózásról szóló európai egyezmény. és módosító jegyzõkönyve

A határokat átlépô televíziózásról szóló európai egyezmény. és módosító jegyzõkönyve A határokat átlépô televíziózásról szóló európai egyezmény és módosító jegyzõkönyve 1 Official version: European Convention on Transfrontier Television / Convention européenne sur la télévision transfrontière

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 6.1.2005 COM(2004) 853 végleges 2002/0061 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

60. sz. Egyezmény. a foglalkoztatás alsó korhatáráról a nem ipari foglalkozásokban (módosítva)

60. sz. Egyezmény. a foglalkoztatás alsó korhatáráról a nem ipari foglalkozásokban (módosítva) 60. sz. Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról a nem ipari foglalkozásokban (módosítva) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.11. C(2010)3667 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.6.11. a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv létrehozásáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.15. COM(2016) 349 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Második eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 Ügyszám: JNO-473/2010 Ügyintézı: dr. Győrő Attila Telefon: 06/1/47-57-334 e-mail:panasz@obh.hu

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

181. sz. Egyezmény. a magán-munkaközvetítő ügynökségekről

181. sz. Egyezmény. a magán-munkaközvetítő ügynökségekről 181. sz. Egyezmény a magán-munkaközvetítő ügynökségekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások

Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Az EU terrorizmusellenes politikája A legfontosabb eredmények és a jövõbeni kihívások Ez évben lett öt éves az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája. Az EU Bizottsága 2010 júliusában

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között 2016.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 71/3 STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között egyrészről AZ EURÓPAI

Részletesebben

A NATO és az Európai Unió kapcsolatáról,

A NATO és az Európai Unió kapcsolatáról, NB5_bel.qxd 5/14/2008 7:56 PM Page 3 BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Varga Gergely A NATO és az Európai Unió kapcsolata Az európai integráció immár több mint fél évszázados története során hosszú évtizedekig tartotta

Részletesebben

SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK

SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK ABSZOLÚT TÖBBSÉG Az Európai Parlament, hasonlóan a nemzeti parlamentekhez, bizonyos kérdésekben csak abszolút többséggel dönthet. Ez

Részletesebben

T/2691. számú. törvényjavaslat

T/2691. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Részletesebben

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA 1 euro-atlanti nemzetközi szervezetekhez. A közösségi intézmények működése és összetétele azonban 6 országra volt méretezve, és az Európai Közösségek jelenleg 15 tagállamot 3 számlálnak, anélkül, hogy

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi kommunikáció szak Üzleti EU szakirány Levelező tagozat Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájakülönös tekintettel Magyarország

Részletesebben

Szervezet előkészítő javaslat. I. Bevezetés helyzetértékeléssel. 2010-ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz.

Szervezet előkészítő javaslat. I. Bevezetés helyzetértékeléssel. 2010-ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz. 1 Szervezet előkészítő javaslat I. Bevezetés helyzetértékeléssel A rendszerváltás viharos gyorsaságú gazdasági átalakulást eredményezett, de a kialakulóban lévő új politikai rétegben nem jött létre közmegegyezés

Részletesebben

MELLÉKLETEK. amelyek a következő dokumentumot kísérik: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLETEK. amelyek a következő dokumentumot kísérik: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 170 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK amelyek a következő dokumentumot kísérik: Javaslat A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai,

Részletesebben

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: 1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága

Részletesebben

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság fokozását célzó szemináriumok civil társadalmi szervezetek számára Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és az

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.4. COM(2012) 164 final 2012/0082 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének

Részletesebben

2014. február 18-i rendkívüli ülésére

2014. február 18-i rendkívüli ülésére 1. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 18-i rendkívüli ülésére Tárgy: Egyezségi megállapodás kötése a Vortex Építő Kft.-vel

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.22. COM(2011) 77 végleges 2008/0028 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése

Részletesebben

SZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában

SZEKERES DIÁNA 1. A bírósági mediáció kapujában SZEKERES DIÁNA 1 A bírósági mediáció kapujában A mediációról általánosságban A mediáció tényleges értelemben véve a kreatív egyezségteremtés művészete, amely az emberek között kialakult versengés, rivalizálás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül Útmutató jogászoknak Jogérvényesülés 2 Útmutató jogászoknak A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai

Részletesebben

HATÁRRENDÉSZETI KÉPZÉSBEN A STOCKHOLMI PROGRAM MEGJELENÉSÉT KÖVETŐEN

HATÁRRENDÉSZETI KÉPZÉSBEN A STOCKHOLMI PROGRAM MEGJELENÉSÉT KÖVETŐEN KISS LAJOS A FRONTEX MID-LEVEL KÉPZÉSÉNEK LEHETSÉGES HELYE ÉS SZEREPE A HATÁRRENDÉSZETI KÉPZÉSBEN A STOCKHOLMI PROGRAM MEGJELENÉSÉT KÖVETŐEN A személyek szabad mozgása megteremtésének gondolatától a schengeni

Részletesebben

Magyar Fizikushallgatók Egyesülete. Alapszabály

Magyar Fizikushallgatók Egyesülete. Alapszabály Magyar Fizikushallgatók Egyesülete 1. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület nevei: Alapszabály a) az Egyesület magyar neve: Magyar Fizikushallgatók Egyesülete, hivatalos rövidítése: Mafihe; b) az Egyesület

Részletesebben

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a nemzetközi szinten meghatározott fejlesztési célokat és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a nemzetközi szinten meghatározott fejlesztési célokat és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait; HU HU HU ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KONGÓI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT AZ ERDÉSZETI JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL, AZ ERDÉSZETI IRÁNYÍTÁSRÓL ÉS A FATERMÉKEK EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ KERESKEDELMÉRŐL

Részletesebben

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2067/05/HU WP 116 116/2005 vélemény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló

Részletesebben

A 29. CIKK alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport

A 29. CIKK alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport A 29. CIKK alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport 00323/07/HU WP 131 Munkadokumentum az elektronikus egészségügyi nyilvántartásban (EHR) tárolt, egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok feldolgozásáról

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 18. (OR. en) 11101/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0160 (NLE)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 18. (OR. en) 11101/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0160 (NLE) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. július 18. (OR. en) 11101/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0160 (NLE) AGRI 422 FORETS 50 DEVGEN 177 ENV 434 RELEX 612 JUR 282 UD 139 PROBA 82 JOGALKOTÁSI AKTUSOK

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A 1 I. PREAMBULUM Magyarországon - részben a Közlekedési Múzeum, részben a MÁV tulajdonában/állagában, mintegy 150 megőrzött gőzmozdony

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Az SSM negyedéves jelentése

Az SSM negyedéves jelentése Az SSM negyedéves jelentése Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet operatív végrehajtása terén elért eredmények Az EKB 2014. évi kiadványain a 20 eurós bankjegy egy-egy motívuma látható.

Részletesebben

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a Magyar Nemzeti Bankról

T/ számú törvényjavaslat. a Magyar Nemzeti Bankról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ számú törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 0 2013. évi törvény a Magyar Nemzeti Bankról Az Országgyűlés

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.17. COM(2011) 371 végleges 2011/0160 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról,

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

A vulkáni hamu által okozott zavarok: az egy évvel későbbi helyzet és a válsághelyzetekre való felkészültség értékelése

A vulkáni hamu által okozott zavarok: az egy évvel későbbi helyzet és a válsághelyzetekre való felkészültség értékelése MEMO/11/235 Brüsszel, 2011. április 12. A vulkáni hamu által okozott zavarok: az egy évvel későbbi helyzet és a válsághelyzetekre való felkészültség értékelése Egy évvel az Eyjafjallajökull vulkán 2010

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 439/2010/EU RENDELETE (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 439/2010/EU RENDELETE (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról 2010.5.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 132/11 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 439/2010/EU RENDELETE (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 22-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 22-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 22-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Integrált Településfejlesztési Stratégia és Településfejlesztési Koncepció

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Konfrontációs levelek

Konfrontációs levelek Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)

Részletesebben

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL. 2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a 153. WP.29 ülésrıl (Genf 2011. március 8-11.)

BESZÁMOLÓ. a 153. WP.29 ülésrıl (Genf 2011. március 8-11.) BESZÁMOLÓ a 153. WP.29 ülésrıl (Genf 2011. március 8-11.) A korábbi gyakorlatot követve az ülés adminisztratív-szakmai részérıl (EGB és GTR elıírások módosításai, új elıírások kezdeményezése, stb.) Deák

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.4.9. COM(2010)132 végleges 2010/0073 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai környezeti-gazdasági számlákról (EGT-vonatkozású szöveg)

Részletesebben

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2.

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2. 1 ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2011.(III.31.) ÖK. számú rendelete Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról I. fejezet Bevezető rész 1.. (1)

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére, C 37/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.2.10. Az európai adatvédelmi biztos véleménye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és az 561/2006/EK európai

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges 2011/0154 (COD) C7-0157/11 HU Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban

EURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban EURÓPAI FÜZETEK 50. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban Gazdasági és Monetáris Unió A Miniszterelnöki

Részletesebben

KULCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012.

KULCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. KULCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. 1 Kulcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete Kulcs Község Önkormányzatának Szervezeti

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95.

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/39/EK IRÁNYELVE (2002. június 10.) a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról

Részletesebben

Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének. 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete. az önkormányzat. Szervezeti és Mködési Szabályzatáról

Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének. 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete. az önkormányzat. Szervezeti és Mködési Szabályzatáról Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete az önkormányzat Szervezeti és Mködési Szabályzatáról - 2 0 0 7 - 2 B e v e z e t é s A Magyar Köztársaság Országgylése

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY AA2005/ACT/hu 1 A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.4.14. JOIN(2016) 6 final 2016/0112 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai,

Részletesebben

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt. Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.doc] Tervezet Preambulum SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIA STATÚTUMA (Terra

Részletesebben

2005-2006 ELFOGADOTT SZÖVEGEK. 2005. április 28. csütörtöki ülés P6_TA-PROV(2005)04-28 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 357.328

2005-2006 ELFOGADOTT SZÖVEGEK. 2005. április 28. csütörtöki ülés P6_TA-PROV(2005)04-28 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 357.328 2005-2006 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2005. április 28. csütörtöki ülés P6_TA-PROV(2005)04-28 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 357.328 TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P6_TA-PROV(2005)0140 A közösségi támogatás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.5.19. COM(2011) 281 végleges 2011/0126 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Ausztrália közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak feldolgozásáról

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.25. COM(2012) 416 final 2012/0202 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei

Részletesebben