I. Ember és környezete

Átírás

1

2 I. Ember és környezete Óraszám: 1. óra Az óra címe: Ember és környezete Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Szociális állampolgári kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon és népismeret Környezettudatosságra nevelés Szemléltetı eszközök: tankönyv (6-7 oldal), szemléltetı képek videók Munkaforma: frontális óra, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Ez a lecke megismerteti a tanulókat az embert körülvevı környezet csoportosításával. Cél, hogy a diákok felismerjék az embert körülvevı környezeti tényezıket, valamint elkezdıdjön a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Fontos cél a gyermekek érdeklıdésének felkeltése. Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Mit jelent az a szó, hogy környezet? 2. Milyen hatások érik az embert az ıt körülvevı környezetbıl? Ezek a kérdések a tanulók hozott ismereteinek felmérésére és vitaindítónak alkalmasak. A konkrét válaszok nem is annyira fontosak. Javasoljuk, hogy végezzenek a tanulók gyors kutatómunkát (pl.: lexikon, internet). Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Ebben az esetben fontos, hogy valamilyen rendszer szerint vezessük a tanulók gondolatait. Adjunk keretet a végtelen ötletrohamnak. Ügyeljünk arra, hogy minden variációra kerüljön elı példa. 2. Valószínő a példák sokasága leginkább a környezetkárosításról fog szólni, azonban ügyeljünk arra, hogy pozitív példa is hangozzék el. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. A nyilvánvalóan szennyezet vízen kívül vegyük észre a technikai környezet kialakítását (épület, daru, stb.) is. A következı 4 kérdésnél a példák felsorolásán túl elemezzük egy kicsit azokat. Legalább egy esetben célszerő a történelmi fejlıdést nyomon követni technikai szempontból. (Pl.: a hideg ellen a barlangban rakott tőztıl a cserépkályhán át a padlófőtésig.) 1

3 Óraszám 2. óra Az óra címe: Belsı térben élı növények Nevelési cél: Esztétikus környezet kialakításra nevelés Rendszerességre nevelés Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Kezdeményezıképesség, vállalkozói kompetencia esztétikai tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok: Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (8-9 oldal), virágcserép, virágföld, cserépdarab, agyaggranulátum kislapát, kés átültetésre alkalmas szobanövény, öntözıkanna, takarófólia az asztalok letakarásához, Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Miért jó, ha vannak növények az iskolában és az otthonodban? Javítják a helyiség klímáját Kiszőrik a levegıben lebegı részecskéket Párologtatásukkal, nyáron hőtenek Növelik a szobalevegı páratartalmát Csökkentik a levegı széndioxid tartalmát Növelik a levegı oxigéntartalmát Megkötik a levegı károsanyag-tartalmát pl. a formadehidet A szoba, tanterem klímájának a jelzıi Nyugalmat, derőt árasztanak Oldják a feszültséget, kellemes közérzetet biztosítanak A környezetnek egyéni atmoszférát teremtenek A látogató számára vendégszeretı hely benyomását keltik Életet varázsolnak a lakásba 2. Milyen szobanövényeket ismersz? 3. Mit tudsz gondozásukról? A két kérdést egymás után tenném fel. Egy-két gyerek válaszát kell meghallgatni. Néhány legismertebb szobanövény. Virágos növények: selyemmályva csaknem egész évben virágzik, még szárazlevegıjő szobában is, keveset kell öntözni begónia - nem napos huzatmentes helyet kedvelik, földjük legyen mindig nedves, de ne álljon vízben 2

4 papucsvirág világos, de nem napos helyen kell elhelyezni, földje legyen mindig nedves, de nem vizes mikulásvirág virágzás idején rendszeresen kel öntözni, elvirágzás után cm-re vissza kell vágni és április végéig alig szabad öntözni keserőlevélke világos helyet például ablakpárkányt kedveli, de a déli napfénytıl óvjuk állott vízzel öntözzük, soha ne száradjon ki a földje hibiskus (kínai mályvacserje, rózsamályva) ablak közelében, napsütötte helyet kedveli, rendszeres öntözést, februártól szeptemberig tápanyagpótlást igényel afrikai ibolya szinte egész évben virágzik, állott vízzel és csak keveset kell öntözni világos helyet kedveli primula hővösebbet kedveli, mindig legyen nedves a földje, de ne álljon vízben. Levéldísznövények Aszparágusz -- diszspárga világos helyet kedveli, bıségesen kell öntözni, de ne álljanak vízben, szeretik, ha lombjukat vízzel permetezzük Kukoricalevél igénytelen növény, jól tőri a port is, a tőzı nap kárt tesz benne, túlöntözni nem szabad A különbözı szobanövények minimális fényigénye: Csekély fényigényőek: gyompálma, fokföldi kúszóka, szobalián, fikusz, filodendron fajok. Közepes fényigényőek: ananászfélék, buzogányvirág, sárkányfa, afrikai ibolya, csuporka hibridek. Nagy fényigényőek: begóniafajok, kroton, ciklámen, mikulásvirág, korallvirág. A zöld növények, fıleg a fútok térelválasztó elemek is lehetnek. A növényápoláshoz szükséges eszközök: Átültetés: Kiemelés Öntözıkanna, hosszú nyakkal Szabályozható kézipermetezı (spricni) Metszıolló lehetıleg kicsi, erıs, éles Ecset a szırözött levelek száraz tisztításához Törlıszivacs a sima levelek nedves tisztításához Kis ültetıkanál: az átültetéshez Pici gereblye vagy régi villa a megkeményedett földfelszín lazításához A növényt csavarjuk meg kissé, és ütögessük a cserép szélét az asztalhoz, hogy a gyökérlabda könnyen kijöjjön. (Ha a növényt rövid idıre cserepestıl vízbe állítjuk könnyebben kiemelhetı a növény a cserépbıl) Drénezés A cserép kifolyónyílására helyezzünk egy cserépdarabot, és ujjnyi vastagon terítsünk a cserép aljára agyaggranulátumot. Beültetés Tegyünk földet a cserépbe, a növényt helyezzük rá, töltsük fel földdel, nyomkodjuk le és öntözzük meg. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 3

5 1. Az ablakba, a falra. A virágokat a fény és hımérséklet igényének megfelelıen kell kiválasztani inkább a kevésbé igényes növények javasoltak egy tanterembe például kukoricalevél, sansevieria. 2. Öntözés, portalanítás, tápanyag utánpótlás (tápoldatozás), metszés, átültetés, az összetömörödött föld lazítása (szellıztetés) 3. Tıosztással, légbujtással, dugványozással 4

6 Óraszám: 3. óra Az óra címe: Energia Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok: Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), szemléltetı képek, videók Munkaforma: csoportmunka Tananyag feldolgozása: Ismerje meg a tanuló az energia fogalmát (nem a pontos fizikai definíció a fontos). Legyen tisztában azzal, hogy a mindennapi élet folyamataihoz energiára van szükség. A diákok tudják elkülöníteni az energiatermelési módokat. Ismerjék meg az egyes termelési módok sajátosságainak alapjait. Ismerjék fel a hatásukban rejlı különbségeket. Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Mitıl mőködik az autó, miért világít a villanykörte, mitıl melegít a sütı? 2. Mi a közös bennük? Miután mindenki rájön az elsı kérdésre adandó nyilvánvaló válaszokra (benzin, áram, áram vagy gáz), rá kell vezetni a tanulókat a közös vonásra, azaz az energiafelhasználásra. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Egy átlagos személygépkocsi körülbelül ennyi utat tesz meg 1 liter üzemanyaggal. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. A leckében felsoroltak közül a szél, víz, napsugárzás és a geotermikus energia tekinthetı egyértelmően megújulónak. A biomassza már határeset, hiszen nem mindegy, hogy a településen keletkezı hulladékot vagy erre a célra termesztett növényeket hasznosítunk. 2. Ez a kérdés nagy vitákat kavar a mai élet szinte minden szintjén. Nem véletlenül nevezik az atomenergiát tiszta energiának. Viszont gondoljunk csak Csernobilra vagy a Magyarországon a mai napig megoldatlan sugárzó hulladék kezelésére. Ez a kérdés alkalmas lehet otthoni győjtımunka utáni viták lebonyolítására is. 5

7 II. Anyagok és alakításuk Óraszám: 4. óra Az óra címe: Természetes faanyagok Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (14-15 oldal), mintadarabok fából, kézi nagyító, vésı, kalapács, acélgolyó, indigó, satu, levélmérleg, Munkaforma: feladattal irányított kiscsoportos tevékenység Tananyag feldolgozása: Az óra célja a természetes faanyagok tulajdonságainak megismerése Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Milyen használati tárgyakat készítünk fából? Bútorok, fakanál, vágódeszka, vonalzó, doboz, iskolai tábla, asztali tenisz asztal, ütı, fogpiszkáló, gyufa, 2. Miért fából készül nagyon sok használati tárgyunk? Természetes anyag, jól megmunkálható, tetszetıs felület, 3. Mik a fa jellemzı fizikai tulajdonságai? Rugalmasság, hasíthatóság, keménység (puhaság), sőrőség, nedvességtartalom, Válaszok a leckében található kérdésekre: Anyagvizsgálat szemrevételezéssel: (egyszerő kézi nagyítóval) a fa színét, a felület mintázatát (rajzolat), szövetszerkezetét lehet megvizsgálni. Hasonlítsd össze a fenyıfa és bükkfa deszkákat! 6

8 1. A fenyıfa ritkább, a bükk sőrőbb szerkezető. Rugalmasság (törés): a hajlítást (törést) lehet kézzel végezni, az összehasonlítás érdekében azonban célszerőbb a különbözı faléceket azonos erıvel terhelni (pl. mérleg súllyal). Keménységvizsgálat: az acélgolyó és a falapok közé érdemes indigót illeszteni, majd szorítás után az indigóval megfestett benyomódás átmérıjét tolómérıvel pontosan meg lehet mérni. A kétféle fa közötti különbség jól láthat és megmérhetı. Hasítás: A hasításvizsgálatot - ha van rá lehetıség a tanulókkal érdemes elvégezni. Bármilyen mérető, fajtájú faanyag alkalmas próbadarabnak. Célszerő csomómentes, egyenes szálú darabot választani, mert szemléletesebben mutatja meg az anyag szerkezetét. A vizsgálathoz az anyagot célszerő rögzíteni, csak éles vésıt és jó állapotban levı kalapácsot szabad használni. Nedvességtartalom változás: A nedvességtartalom változását nehéz szemléletesen bemutatni. Szabályos formájú (pl. téglatest) mintadarab, áztatásra alkalmas edény, levélmérleg, tolómérı szükséges hozzá. Az egyik órán a mintadarabot pontosan meg kell mérni (térfogat, tömeg), majd vízbe kell áztatni és egy hétig ott hagyni. A következı órán a vízbıl kivett mintán a méréseket ismét pontosan kell elvégezni (a különbség mérhetı lesz). Egy hét száradás után a mintát ismét meg kell mérni. A mérések adatait jegyzıkönyvben érdemes rögzíteni az összehasonlítás érdekében. Fafeldolgozás A fakitermelés Az erdıgazdálkodás és a fafeldolgozás ma már magas fokon gépesített (gyakran számítógép irányított) tevékenység. A főrészüzemek a keretfőrészgép (gatter) mellett egyre inkább nagy teljesítményő körfőrészgépeket is használnak, mert gyorsabb, gazdaságosabb, jobb minıségő megmunkálást garantálnak. 7

9 Érdekesség: korszerő keretfőrészgép (gatter) vízkerékkel hajtott keretfőrészgép vázlata Érdekességek, információk: Famegmunkálás, kézmőves technikák: Természetes fából készült bútorok: Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Léc, deszka, parketta, lambéria, 2. Fakanál, 3. Sőrőbb szerkezető (pl. bükk) fából. 4. Könnyen megmunkálható szép felülető (pl. fenyı) fából. 8

10 Óraszám: 5. óra Az óra címe: Mesterséges faanyagok Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (16-17 oldal), anyag mintadarabok, kézikönyvek Munkaforma: egyéni és csoportmunka tanári irányítással Tananyag feldolgozása: Az óra célja természetes faanyagok fajtáinak megismerése Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Miért kell helyettesíteni a természetes fát? Válasz a leckében található. 2. Mivel lehet helyettesíteni a természetes fát? Furnérlemez: Válasz a leckében található. Furnér gyártás (érdekesség): furnér késelés Rétegelt lemezek: érdekesség furnér hámozás rétegelt lemez idomsajtolt rétegelt lemez (szék ülılap) 9

11 Érdekesség: bútorlap szabás függıleges elrendezéső körfőrészgéppel (butorlapvagas.hu/uploadpic//fugglapszab.jpg) Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Falburkolatokat, különféle bútorok lap alkatrészeit (asztallap, szekrényajtó, oldalfal, polc), használati tárgyakat. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Az otthoni bútoraitok közül melyik készült bútorlapból? Példák a leckében. 2. Hol lehet a környéketeken beszerezni? Egyéni kutatómunka. 10

12 Óraszám: 6. óra Az óra címe: Mőszaki ábrázolás Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (18-19 oldal), tábla, rajzeszközök, mintadarabok Munkaforma: tanári szemléltetés, egyéni munka Tananyag feldolgozása: Az óra célja a mőszaki ábrázolás alapjainak elsajátítása Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Egy tárgy elkészítése elıtt ki kell számítani a szükséges anyagok mennyiségét, másként nem tudjuk, hogy mennyit kell vásárolni. Az anyagmennyiséghez ismerni kell az alkatrészek méretét, amit csak részletes rajzok alapján lehet pontosan meghatározni. 2. A válasz a leckében található. A mőszaki ábrázoláshoz szükséges eszközök Alapszabály: megfelelı eszközök, felszerelés nélkül nem lehet jó minıségő eredményes munkát végezni. A kezdıknek gyakran kell javítaniuk a rajzot, a B jelő puha ceruza nyomát könnyebb radírozással eltávolítani, ezért kezdetben érdemes azt használni. A ceruza és a körzı hegyezését meg kell tanítani a gyerekeknek. A körzı grafit hegyét nem körkörösen, hanem egyik oldalról ferdén laposra kell csiszolni (csiszoló papírral). Fontos: a mőszaki ábrázolásra szabvány vonatkozik, amely meghatározza a következıket. Feliratok, méretszámok álló (vízszintes méretvonalakra) vagy döntött helyzetőek (függıleges és ferde méretvonalakra) lehetnek. A döntött felirat, vagy szám egy rajzon belül egységesen egy irányban döntött lehet. Fejjel lefelé nem szabad írni sem betőt, sem számot. Felirat, méretszám csak méretvonal fölött lehet (alatta nem). Méretnyilak a méretvonalak két végén találhatók. Méretszámok a tárgy valós méreteit mutatják. A méretszámot a méretvonal közepe fölé kell írni. A rajzokra a számok mellé nem írunk mértékegységet (kivéve, ha azokat nem milliméterben értelmezzük). Gyakorlás Bármilyen egyszerő tárgy alkalmas mintának, amit a tanulók elé lehet tenni, és amit lerajzolhatnak. A lényeg az, hogy a mőszaki ábrázolás alapjait gyakorlással sajátítsák el a gyerekek. 11

13 Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. A kontúrvonalakat és a látható éleket. 2. A méretvonal fölé, középre. A függıleges méretvonal esetében a méretszámot az egész rajzon egységesen- balra vagy jobbra döntve kell írni. 3. Méretmegadás elemei: A. B A - kontúrvonal B - méretsegédvonal C - méretnyíl D - méretszám D C 12

14 Óraszám: 7. óra Az óra címe: Tervezzünk fajátékot Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok Környezettudatosságra nevelés Hon- és népismeret Gazdasági nevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (20-21 oldal), rajz, fotó, mintadarab, szerszámok Munkaforma: egyéni munka tanári irányítással Tananyag feldolgozása: Az óra alapvetı célja a tervezés, kivitelezés, értékelés folyamatának megismerése. A biztonságos eszközhasználat, és a sikeres munkavégzés módjának elsajátítása. Különféle falemezekbıl sokféle játékot, ajándék és használati tárgyat készíthetünk lombfőrészeléssel. A lombfőrész technológia nagyon jó képesség fejlesztı módszer. Tervezés: A legegyszerőbben megrajzolható forma a kör, a hat és nyolcszög szerkesztése kicsit több munkával jár. Anyagkiválasztás Mibıl lehet a rúd? Mibıl készülhet a lap? A pörgettyőt el lehet készíteni vastagabb kartonból (pl. triplex) és hurkapálcából is. Azonban a karton és a hurkapálca között kicsi az érintkezı felület, a karton hamar elkopik és a játéknak vége. Ezt érdemes kipróbálni, és összehasonlítani a fából készült pörgettyővel. Segédanyagok (ragasztó, szög, festék) kiválasztása. A pörgettyő két alkatrészének összeszereléséhez nincs szükség sem ragasztóra, sem szögre. Anyagmennyiség A csaplécet vastagság és hosszúság méret szerinti választékban lehet vásárolni. A pörgettyőhöz szükséges mennyiség 10 milliméter vastag és 60 milliméter hosszú. A rétegelt lemezt vastagság és terület méret (négyzetméter, m 2 ) szerinti választékban lehet vásárolni. A pörgettyő laphoz szükséges mennyiség 6 milliméter vastag és 0,0049 m 2. Szerszámok kiválasztása. Ügyelni kell arra, hogy a szerszámok biztonságosak, élesek, jól használhatóak legyenek. Kivitelezés 13

15 Pörgettyő elkészítése A két alkatrész elkészítése során fontos a helyes mőveleti sorrend betartása. Rúd méretre vágása (főrészelés) gérládában. A gérláda és az illesztı főrész különféle lécek méretre vágásához nyújt segítséget, nem csak gér (45 szög), hanem egyszerő derékszögő vágásoknál is. A gérláda bármilyen asztalra rögzíthetı egy pillanatszorítóval. A gérládában a lécet biztonságosan lehet fogni, az oldalsó nyílások pontosan vezetik az illesztı főrészt. Vigyázni kell, hogy csak a lécet vágjuk el, a láda oldala és alja maradjon épségben. Rúd kihegyezése (ráspolyozás, csiszolás) során ügyelni kell a kéz biztonságára. A gérláda sarkába kézzel befogva viszonylag könnyen lehet forgatni és hegyezni a rudat. A lap elırajzolása a vázlatrajz alapján. A kívánt formát papírsablonnal is fel lehet rajzolni. Azonban hasznosabb, ha a tanulók szerkesztéssel rajzolják meg a formát. Lyuk kifúrása a rúd vastagságának megfelelı mérető fúróval, fúrógéppel. Figyelem! Gyermek a fúrógépet csak felnıtt felügyelet mellett használhatja. A képen látható anyagbefogó szerkezet segítségével a tanulók is biztonságosan elvégezhetik a fúrást. A fúrót egyenletes lassú mozgással kell az anyagba vezetni, így szépen kihordja a forgácsot és a furat szabályos kör alakú lesz. A befogó szerkezet alaplapja és rögzítı karja mm vastag rétegelt lemezbıl készült. A támaszték fenyıléc (alaplaphoz csavarozva). A rögzítı kar egy 10 mm csaplécbıl készült csappal illeszkedik az alaplaphoz. Az alaplapon több furat látható ezért különféle mérető anyagokat lehet befogni vele. Az anyagbefogót az állványos fúrógép lapjához (a fúráshoz megfelelı pozícióban) rögzíteni kell. 14

16 Lap kivágása A lombfőrész és lombfőrész asztalka használata Kör alakú vagy hatszög alakú lap elkészítése lombfőrésszel. (A főrészlap könnyebben fut az anyagban, ha idınként száraz szappannal bekenjük.) Lombfőrész asztalka alapvetı, házilag is könnyen elkészíthetı eszköz. Anyaga lehet rétegelt lemez, faforgácslap, vagy deszka, mérete: vastagság 8-20 mm, szélesség mm, hosszúság mm. Rögzíteni sokféle módon lehet, legegyszerőbb egy kicsi pillanatszorítóval bármilyen asztal szélére. (A képen gyalupadba befogott lombfőrész asztalka látható.) A lombfőrész használatának elsajátításához némi türelem kell. Nagyon fontos a megfelelı eszközökön túl a tanári segítség, a szerszámtartás, a helyes mozgás kialakítása, begyakorlása. A munkadarabot a lombfőrész asztalka V alakú kivágására kell fektetni, lombfőrészt úgy kell tartani, hogy a főrészlap vágás közben mindig függılegesen mozogjon (ferdén mozgatva beszorul). A lombfőrész lefelé húzva vág felfelé tolva csúszik (nem vág). A főrészt lefelé húzás közben finoman elıre kell tolni, felfelé mozgás közben nem kell elıre tolni. Főrészlap befogás, csere (a régi kopott, szakadt lap eltávolítása után): A főrészlapot úgy kell a keretbe helyezni, hogy a fogai a nyél irányába nézzenek. Az egyik rögzítı csavart meghúzni, utána a főrészkeretet kissé (legalább 5 mm) összenyomni, a másik rögzítı csavart meghúzni, keretet kiengedni, a főrészlap megfeszül és így használható. Az ábrán látható lombfőrészkeret szorító segítségével a gyerekek is ki tudják cserélni a lombfőrészlapot. A lombfőrész keret csavarjainak (szárnyas anya) megszorítása puszta kézzel nehéz feladat. Hasznos segédeszköz lehet egy szárnyasanyaszorító, amit lapos acélból házilag bárki elkészíthet. 15

17 Összeszerelés Ügyelni kell arra, hogy a lap ne legyen magasan, mert akkor rövid ideig pörög. Ha rúd nehezen megy a helyére, csiszolással lehet segíteni. Ha nagyon laza, akkor ragasztóval lehet rögzíteni. Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Amivel szívesen játszanék magam is, és az a személy is, akinek ajándékba adnám. 2. Szempontok: Érdekesség, tetszetısség, használhatóság (mivel játszanék szívesen), elérhetı anyagok (hol kapható, mennyi elıkészítést igényel), elérhetı technológia (szerszámok, eszközök), gazdaságosság (mennyibe fog kerülni, mennyi pénzem van), saját képességeink (mihez értek). 3. A játék elkészítése a leckében van leírva. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. A kész pörgettyőt ki kell próbálni, ha elhúz oldalra, akkor a lapról a felesleget ráspolyozással, csiszolással lehet javítani. 2. A szépen, központosan kihegyezett rúd elısegíti az egyenletes pörgést. 16

18 Óraszám: 8. óra Az óra címe: A papír és feldolgozása Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok Környezettudatosságra nevelés Hon- és népismeret Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), anyagminták Munkaforma: egyéni munka tanári irányítással Tananyag feldolgozása: Az óra célja a papír történetének megismerése Óra eleji kérdésekre várható válaszok: A kérdésekre a válaszok megtalálhatók a leckében. (Bogdán István; A Magyarországi papír története 68. ábra) 17

19 A papír története A rongypapír készítése bonyolult, nagy szaktudást igénylı, költséges eljárás volt. A rongypapír készítés folyamata A rongypapírra írt könyvek, dokumentumok hosszú ideig (akár több száz évig) olvashatók maradtak. Korszerő papírgyártás A mai cellulóz alapú papírok sokféle változatban és minıségben készülnek, azonban az élettartamuk rövidebb, mint a rongyalapú papíroké. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. A nyomtatópapír általában gramm, négyzetméterenként (gr/ m 2 ). 2. Csomagolás, írás, törlés, ajándékkészítés, dekoráció. 3. Háztartási papír: papír zsebkendı, konyhai törlı, szalvéta, wc papír. Csomagoló papírok: különbözı vastagságúak, gyakran újrahasznosított papírból készülnek. Író papírok: füzetek, jegyzettömbök, különféle nyomtató papírok. Csomagoláshoz használt dobozok, zacskók. Érdekességek, információk: Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Háztartási papír: papír zsebkendı, konyhai törlı, szalvéta, wc papír. Kartonfélék: triplex karton, dekor karton, kreatív kartonok. Dekorációs papír: pl. krepp papír. Rajzpapírok: mőszaki rajzlap, félfamentes rajzlap, pausz papír. Csiszoló papírok: a papír felületére ragasztott kemény szemcséket tartalmaz. A csiszolópapír különféle anyagok forgácsoló megmunkálására alkalmas. Csomagoló papírok: különbözı vastagságúak, gyakran újrahasznosított papírból készülnek. Hullámpapírok: lehet kétrétegő (az egyik réteg sima a másik réteg hullámos), vagy háromrétegő (az elsı és a harmadik réteg sima, a középsı réteg hullámos). Író papírok: füzetek, jegyzettömbök, különféle nyomtató papírok. Csomagoláshoz használt dobozok, zacskók. 2. Azért hogy kevesebb fát keljen kivágni a papírgyártáshoz. 3. Például: papírdobozokat, zacskókat többször felhasználni, csak indokolt esetben és csak szükséges mennyiségben nyomtatni, papírt válogatva összegyőjteni és újrahasznosításra átadni. 4. Papír zsebkendı, konyhai törlı, papírtapéta, félfamentes rajzlap. 18

20 Óraszám: 9. óra Az óra címe: Modellezés Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi-lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (24-25 oldal), anyagok, szerszámok Munkaforma: egyéni munkavégzés tanári irányítás mellett Tananyag feldolgozása: Merített papír készítése Kiegészítı információk: A papírmerítéshez két teljesen egyforma fakeret szükséges. Az egyikre szitát (sőrő szúnyogháló) kell feszíteni, a másik keretet a szitára kell illeszteni. Merítésnél a szitakeret lesz alul. Szitakeret (2 darab) elkészítése 300x210 mm mérető papírlap készítéséhez. Anyag: 20x30 mm keresztmetszető fenyıléc A szitakeretet célszerő lapolással összeépíteni. A lapolás nagyon régi technológia, a lényege az, hogy mindkét lécbıl kivágunk egy-egy darabot (teljes szélességben a vastagság feléig). 19

21 A szükséges szerszámok: mérce, ceruza, párhuzamjelölı, illesztı főrész, lapos vésı, faráspoly. A sarkokat ragasztással célszerő rögzíteni, a szegezés nem jó, mert nedvesség miatt a szegek rozsdásodni fognak. A kész kereteket érdemes lenolajjal kezelni, hogy ne szívjanak magukba vizet. A keret oldalai egy síkban vannak, a szita jól ráfeszíthetı. A szitát (szúnyoghálót) a keret élén kell rögzíteni szögezéssel, így a szitakeret lapjára tökéletesen illeszkedik a felsı keret. A papírmerítéshez szükséges egyéb információk a leckében olvashatók. Képkeret készítése fából Ennél a feladatnál fontos, hogy ne adjunk meg elıre méreteket, a tanulók induljanak ki a bekeretezni kívánt képbıl, és keressék meg a legmegfelelıbb anyagokat. Fontos, hogy több, eltérı nagyságú alap, illetve eltérı szélességő lécbıl tudjanak választani A keret darabjait célszerő gérládában levágni. Az elsı hosszabb, illetve rövidebb oldal méretezésénél az alapot használjuk, a másik oldalakt érdemes ezekhez igazítva levágni. A levágott részeket pácoljuk, és száradás után ragasszuk rá az alapra, melyre már ráillesztettük a képet. 20

22 Képkeretet azonban nem csak fából készíthet, az alaphoz vagy a kerethez vastagabb kartont is lehet használni. A kép kerete készülhet vastagabb dekorációs kartonból oly módon, hogy a kartonból megfelelı szélességő, magasságú vagy keresztmetszető üreges rudakká hajtják, és azt szabják, ragasztják a megismert módon. Fel lehet használni erre a célra lakásfelújításból maradt hungarocell dekor léceket is. 21

23 Óraszám: 10. óra Az óra címe: Részösszefoglalás Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Szemléltetı eszközök: tankönyv (26 oldal) Munkaforma: egyéni, vagy kiscsoportos feladatmegoldás, közös megbeszélés, értékelés Tananyag feldolgozása: Válaszok a kérdésekre: 1. Természeti, társadalmi, technikai. 2. Zuhanyozással, úgy, hogy a cserepet bekötöm nejlonzacskóba. 3. Semmiképpen sem, mert egy radiátor nem megfelelı hely a képen látható flamingó növénynek - túl meleg neki. 4. A szélerımő megújuló, a hıerımő nem megújuló energiaforrást használ. 5. Tengeri kıolaj fúrótorony és vízerımő. látható a képeken. 6. Atomerımő és hıerımő látható a képeken. A 4, 5, 6 feladatoknál a képek felismerése után a tankönyvben leírtak és esetleges egyéb ismereteik alapján a tanulók részletesebben is elemezhetik, összehasonlíthatják a két-két energiatermelési formát. 7. A oldalon leírtak alapján oldják meg a feladatot, akár csoportmunkában, úgy hogy minden csoport más-más energiaforrást elemez esetleg összekapcsolható a 4,5,6 feladattal. 8. hurkapálca, tetıléc, hajópadló, parketta, vágódeszka, gerenda, szılıkaró, 9. hasítással, faragással 10. fenyıfadeszka, farostlemez, bútorlap, 3 mm vastag rétegelt lemez, 11. milliméter 12. Minimum szabadkézi vázlat szükséges, a fı méretek megadásával. A doboz belseje legalább a megadott mérető legyen. 13. Például: oldal fenyıfa, alja rétegelt lemez. 14. kalapács, fúrógép, vésı, illesztı főrész, faráspoly, harapó fogó, derékszög, ceruza, 15. Törvények, jelentések, szerzıdések, események leírására. 22

24 16. pergamen (állati bır) 17. cellulóz (a növényi rostok anyaga) 23

25 III. Közlekedés Óraszám: 11. óra Az óra címe: A szárazföldi közlekedés története Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (28-29 oldal), kézikönyvek, internet Munkaforma: egyéni munka tanári irányítással Tananyag feldolgozása: Az óra célja a szárazföldi közúti jármővek történetének megismerése Óra eleji kérdésekre várható válaszok: A kérdésekre a válaszok megtalálhatók a leckében. A görgıtıl a szekérig Görgık alkalmazását ki lehet próbálni egy tégla, csaplécek és faágak segítségével. A téglát elıször a faágakból vágott görgıkön kell vontatni (zsinórra kötve), majd a csaplécekbıl készült görgıkön. Jól látható lesz, hogy az egyforma átmérıjő görgıkön (csapléc) kisebb erıvel végezhetı el a feladat. Görgıket ma is alkalmazunk, például a gördülı csapágyakban. A kerék kezdetben deszkákból készült korong formájú volt, és hosszadalmas fejlıdés során alakult ki a ma ismert küllıs kerék. Válaszok a leckében lévı kérdésekre: 1. Lovak, ökrök, szamarak, ritkábban öszvérek, tehenek. A kocsik gyártásával és javításával bognárok (kerék, kocsi váz, kocsiszekrény), kovácsok (fém alkatrészek) foglalkoztak. Az igavonó állatok felszerelését bırmővesek és kovácsok (patkolás, lószerszám, kocsi ülések bırhuzatai, hintó tartó bırszíjak) készítették. 2. A szekérnek (lovas kocsi) széles, sima felülető, nem túl meredek, száraz útra van szüksége. Az ilyen út egyszerő szerkezető, anyaga föld, két szélén vízelvezetı árokkal. Az 1770-es évektıl alkalmaztak Magyarországon a vármegyék az útépítés és karbantartás irányítására mérnököket. Az 1830-as évektıl kezdve építettek kıburkolatú utakat. 24

26 3. A kocsik (szekerek) és az igavonó állatok folyamatos gondoskodást igényeltek. A kocsiknak javítómőhelyre az állatoknak takarmányra, vízre (a lovak csak friss, tiszta vizet isznak), pihenıhelyre volt szükségük. Mindezt egymástól egynapi járásra levı fogadókban, postaállomásokon találták meg. A XIX. század második felében fokozatosan kiépült a vasúthálózat, de a vasútállomásról a többi településre továbbra is szekéren szállítottak mindent. A gépkocsi története A történelem elsı autós túráját Benz felesége és két fia teljesítette, bár nem volt könnyő dolguk. Az emelkedıkön tolták az autót, benzint patikában vásároltak, a hőtıvizet az útszéli kútból pótolták. Az elszakadt hajtóláncot egy falusi kovács javította meg, az eldugult benzinvezetéket a mama kalaptőjével tisztogatták, de végül célhoz értek. Az autó megalkotása után még sok kísérletezés és fejlesztés kellett az elterjedéséhez. A sikerre alapozva egymás után létesültek a gépkocsi gyárak és egyre többen vásároltak autót. A gépkocsik fejlesztése hamar kétfelé vált, a személygépkocsik mellett egyre több teherautót gyártottak. A gépkocsik fejlesztését és gyártását ösztönözte az, hogy az 1900-as évtıl kezdve az európai országok hadseregei egyre több gépkocsit, fıleg teherautót és különleges vontatót vásároltak. Az autó gyorsan népszerő jármő lett, és egyre több közlekedett belılük az utakon. Gépkocsik üzemeltetése: A gépkocsik mőszaki állapotára szigorú elıírások vonatkoznak minden országban. A tulajdonosoknak rendszeresen mőszaki vizsgálatra kell vinni jármőveiket. A közlekedési hatóság szakemberei ellenırzik az autó motorját, karosszériáját, világítási rendszerét, kormány és fékberendezését. A sikeres vizsgálat után érvényesítik a jármő forgalmi engedélyét. Ugyancsak rendszeresen ellenırzik a gépkocsi motor környezetszennyezésének mértékét, és kiállítják a környezetvédelmi igazoló lapot (zöld kártyát). Érvényes forgalmi engedély és környezetvédelmi igazoló lap nélkül az autó nem közlekedhet. Közlekedés történeti érdekességek: Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Mire alkalmas a görgı? Válasz a leckében. 2. Miért hintó a hintó? Válasz a leckében. 3. Miért elınyösebb szekér helyett tehergépkocsit használni? Válasz a leckében. 4. Autószerelı, karosszéria lakatos, gépkocsifényezı, autó villamossági szerelı 5. A gépkocsik akárcsak a szekerek és a lovak- folyamatos gondoskodást (üzemeltetés) igényelnek. Jelentıs mennyiségő üzemanyagra (benzinkút), anyagok és alkatrészek pótlására, gyakori javításra (szerviz), és rengeteg parkolóhelyre van szükségük. Az üzemeltetéshez több szakember (autószerelı, karosszéria lakatos, kárpitos, villanyszerelı) munkájára van szükség. 25

27 Óraszám: 12. óra Az óra címe: A gyalogos közlekedés szabályai Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Környezettudatosságra nevelés Testi-lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (30-31 oldal), internet, a KRESZ hatályos változat Munkaforma: kiscsoportos munka tanári irányítással Tananyag feldolgozása: Az óra célja a szabálykövetı magatartás kialakítása, gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok elsajátítása Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Miért kellenek a közlekedési szabályok? Válasz a leckében. 2. Mit jelent a közúti KRESZ? Válasz a leckében. A közlekedési szabályokról és helyes közlekedési magatartásról a gyerekek sokféle és sok helyrıl származó információval rendelkeznek. Gyakran a felnıttek rossz példáját követik, vagy rosszul értelmezett szabályokat ismernek. A meglévı ismereteket rendszerezni és kiegészíteni kell, a helyes közlekedési magatartás kialakítása érdekében. Célszerő és szükséges a KRESZ (interneten elérhetı) hatályos változatát bemutatni. A KRESZ január 1-jétıl hatályos (gyalogosokat és kerékpárosokat érintı) változásai sok ember számára váratlan helyzeteket okoznak. Hosszú idıbe fog telni, amíg a gépjármővezetık, kerékpárosok és a gyalogosok megismerik és megszokják az új szabályokat. A szabályok senkit sem védenek meg a balesettıl, ezért mindenkinek vigyáznia kell a saját testi épségére, vagyis be kell tartani a szabályokat. Fontos: A gyalogosnak (a saját, és a többi közlekedı biztonsága érdekében) a lehetı legrövidebb idı alatt kell átkelni az úttesten. Figyelem! A modern autók hatékony fékberendezéssel rendelkeznek. Azonban a gyalogos észleléséhez és a fékezéshez a gépkocsivezetınek idıre van szüksége. Nem tanácsos a közeledı autó elıtt 50 méternél kisebb távolságban az úttestre lépni. A távolságbecslést ajánlatos gyakorolni iskolaudvaron vagy az utcán. A gyalogos sohasem közlekedhet autóúton, autópályán, villamossíneken, vagy vasúti pályán. 26

28 Válaszok a leckében található kérdésekre: 3. Kiegészítı feladat (ha nincs problémás hely): Útkeresztezıdés, az egyik út fıútvonal, nincs kijelölt gyalogátkelıhely, sem jelzılámpa. Megoldás: kijelölt gyalogátkelıhely (zebra) tervezése jelzıtáblákkal, forgalomirányító közlekedési jelzılámpával (külön a gyalogosoknak és a jármőveknek). Érdekességek, információk: Jogtár: Nemzeti Közlekedési Hatóság: Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. A felsorolt helyek közül hol közlekedhet a gyalogos? Autóúton, autópályán, gyalogátkelıhelyen, járdán, lakott területen kívül az út bal oldalán, vasúti pályán, villamossíneken. 2. Milyen jelzéseket, táblákat kell ismerni a gyalogosnak a biztonságos közlekedéshez? Válasz a tankönyvben. 3. Mikor és hol közlekedhet a gyalogos az úttesten? Válasz a tankönyvben. 4. Milyen szabályokat kell betartani az úttesten átkelésnél? Válasz a tankönyvben. 5. Mit jelent az elsıbbségadás? Ennek a kérdésnek a következı fejezet végén kellene szerepelni, mert a válasz ott található. 27

29 Óraszám: 13. óra Az óra címe: A gépjármővek és gyalogosok viszonya Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Környezettudatosságra nevelés Testi-lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (30-31 oldal), a KRESZ hatályos változat, internet Munkaforma: kiscsoportos munka tanári irányítással Tananyag feldolgozása: Az óra célja a közlekedési szabályok alkalmazása, tömegközlekedésben szükséges magatartás kialakítása. A KRESZ szabályainak megértéséhez, elsajátításához szükséges az alapvetı fogalmak (pl. gyalogos, jármő, jármővezetı) helyes értelmezése. A KRESZ [1/1975.(II.5.)KPM-BM együttes rendelet] elérhetı: A különféle jármővek gyalogosokat érintı jelzései. Ezek látszólag egyszerő közismert jelzések. Azonban a gyalogosok egy része nem ismeri ıket és ez számtalan veszély helyzetet idéz elı. Elsıbbség adás szabálya. Az elsıbbségadás szabályát nem csak a jármővezetıknek, hanem a gyalogosoknak is ismerniük és alkalmazniuk kell. Fontos és nem lehet eléggé hangsúlyozni a következı szabályt. A gyalogost az elsıbbség csak akkor illeti meg, ha a közeledı jármő féktávolságán kívül lép az úttestre. A féktávolság fogalmát és mértékét feltétlenül tisztázni kell. A távolságbecslést érdemes gyakorolni. A tanulóknak meg kell érteniük, hogy a gyalogos is okozhat balesetet felelıtlen magatartásával. Továbbá tudniuk kell azt is, hogy a baleset okozásáért a gyalogos felelısségre vonható. Egyre több felnıtt és gyermek közlekedik kerékpárral. Gyakran ugyanazokat a területeket (járda, gyalogút, kerékpárút) használják, mint a gyalogosok, sajnos a szabályokkal gyakran nincsenek tisztában. A konfliktusok elkerüléséhez a szabályok megtanulására és egymás érdekeinek kölcsönös a többi közlekedı érdekeinek tiszteletben tartására van szükség. Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Hol kell mozgó jármővekre számítani? Válasz a tankönyvben. 28

30 2. Milyen jármővekre kell figyelni a gyalogosnak? Válasz a tankönyvben. 3. Milyen jelzésekre kell figyelni a gyalogosnak? Válasz a tankönyvben. Helyes magatartás tömegközlekedési jármővön: Az ábrák a negatív magatartást mutatják be. A tanulóknak kell felismerniük a helyes magatartást. Hogyan lehetne megelızni ezt a balesetet? A mozgó jármővön állva utazó embereknek kapaszkodni kell a baleset megelızése érdekében. Szerinted mi lenne a helyes magatartás ebben a helyzetben? A jármő ajtaját szabadon kell hagyni a le és felszálló utasok számára. Te hogyan helyeznéd el a csomagodat? A csomagot úgy kell elhelyezni, hogy az utasokat ne zavarja (pl. hátizsákot kézben tartva, hogy ne ütközzön neki senkinek). Hogyan kell telefonálni a tömegközlekedési jármőveken? Mások zavarása nélkül, csendesen, feltőnés nélkül. Kinek van elsıbbsége az ülıhelyek elfoglalására? Terhes nıknek, idıs vagy beteg embereknek, mozgásukban akadályozott személyeknek. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Közeledik, vagy távolodik a jármő, ha két piros fényt látunk? Válasz a tankönyvben. 2. Mit jelent a gépkocsi jobb oldalán elöl és hátul látható villogó sárga fény? Válasz a tankönyvben. 3. Mit jelez a kerékpáros oldalra kinyújtott bal karjával? Válasz a tankönyvben. 4. Mit jelez a gépkocsi hátulján világító fehér fény? Válasz a tankönyvben. 29

31 Óraszám: 14. óra Az óra címe: A vízi közlekedés története Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Környezettudatosságra nevelés Szemléltetı eszközök: tankönyv (34-36 oldal), kézikönyv, internet Munkaforma: egyéni munka tanári irányítással Tananyag feldolgozása: Az óra célja a víz jármővek történetének megismerése Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Miért úsznak a tárgyak a vízen? A hajótest által kiszorított víz tömege nagyobb, mint a hajótest (rakománnyal együtt) tömege. 2. Mivel közlekedik az ember a vízen? Válasz a leckében. 3. Hogyan irányítják a hajókat? Válasz a leckében. 4. A vízi szállításhoz a hajókon kívül még mire van szükség? Válasz a leckében. Ismert vízi jármővek: Tutaj, csónak, vitorlás hajó, gızhajó, motoros hajó Érdekesség bıgös hajó (fedett gabonaszállító bárka): a hajó orrán látható a nagybıgıhöz hasonló faragott dísz 30

32 A hajók vezetéséhez szükséges eszközök és ismeretek: Kormányzás A mai korszerő hajók kormánya általában botkormány és nem kerék formájú. Elektronikus rendszer (számítógép, elektromos motorok) segítségével mozgatják, irányítják a kormánylapátokat és a hajó gépeket (motor, turbina). Tájékozódás, navigáció A hajók irányítása az autókban alkalmazott mőholdas (GPS) navigációhoz hasonló eszközökkel történik. A hajóépítéshez kapcsolódó mesterségek A gızgép elterjedése után a hajótestek építésében a fát fokozatosan felváltotta a vas (acél). A fémhajókat ma már gyárakban mérnökök, kovácsok, lakatosok, hegesztık, csıszerelık, gépszerelık, villanyszerelık építik. A vízi közlekedéshez a hajókon kívül a következı létesítményre van szükség: Vízi útvonalakon általában modern technika segítségével közlekednek a hajók, de továbbra is használják a vizuális navigáció eszközeit (jelzıbóják, táblák, jelzıfények, stb.) mert a kisebb hajókon nem kötelezı a radar és a mőholdas navigáció. A hajók építését és javítását hajógyárakban végzik, amelyek kikötıkben találhatók. A különféle rakományok, áruk, ki és berakodása, az utasok beszállása szintén a kikötıkben történik. A kikötéshez a hajóknak merülésük szerint elegendı vízmélységre, és a rakodáshoz darukra, szárazföldi szállítóeszközökre (pl. vasúti csatlakozás) van szükségük. Magyarország legjelentısebb vízi útvonala a Duna, amely nemzetközi hajózóút, vagyis bárki szabadon közlekedhet rajta. Érdekességek, információk: Hajózási Múzeum: Spitz an der Donau; makettek, (hajóvontatás, fahajók). Magyarországi hajógyárak, hajózási cégek, hajók: Óravégi kérdések 1. Mik a tutaj jellemzı tulajdonságai? Válasz a leckében. 2. Mik a csónak jellemzı tulajdonságai? Válasz a leckében. 3. Miért nem tévednek el a hajók a tengereken? Válasz a leckében. 4. Hogyan mőködik a vitorlás hajó? Válasz a leckében. 5. Mi a különbség a csónak és a hajó között? Válasz a leckében. 6. Milyen eszköz hajtotta a gızhajókat? Válasz a leckében. 7. Budapesti Szabadkikötı Csepel 31

33 Papírhajó készítése - I. melléklet A melléklet kivágása után, a darabokat pontosan illesztve egy különleges papírhajót lehet elkészíteni. Elsı lépésként a hajó oldalait kell a hajó hátsó részéhez ragasztani úgy, hogy az oldalakon lévı fül egyenes része illeszkedjen a hátsórész tetejéhez. A hajótest alsó része, kb. 2 mmrel túllóg a hátsórész alján. (A képek segítenek.) A hajó hátsó része a hozzáragasztott oldalakkal a hátsórészen lévı fülek be vannak hajtva, hogy jól látszódjon az illesztés. Ugyanezek az alkatrészek a másik oldalról, felhajtott ragasztási fülekkel. Ezután a hátsó részt hozzá kell ragasztani a középsı oldala mentén félbehajtott hajótesthez a fülek segítségével. Következı lépésként az oldalakat és a hajótest elejét össze kell fogni, és a hajó orrát 2-5 mm szélesen összeragasztani. (Ezt a ragasztást érdemes iratcsipesszel a teljes száradásig összefogni.) Helyére illeszthetjük az orrfedélzetet, a szintén meghajtott üléseket. A belsı borítást csak bele kell helyezni a hajóba, nem kell ragasztani. Legvégül a hurkapálcára ragasztott vitorla behelyezése következik, amit érdemes vékonyabb, mindkét oldalán színes papírlapból kivágni. 32

34 IV. Épített tér, mesterséges környezet Óraszám: 15. óra Az óra címe: Élet a településen Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Szociális állampolgári kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon és népismeret Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (38-39 oldal), szemléltetı képek, videók Munkaforma: Irányított beszélgetés, frontális és kiscsoportos munka Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. A saját településsel kapcsolatos ismereteit mozgósítja a tanulóknak. E kérdés körbejárva szinte az egész lecke feldolgozható. Fontos a frontális beszélgetés során a tanár irányító szerepe érdemes az egyes szempontokat sorra venni. Ha azt szeretnénk, hogy pontos válaszokat kapjunk, érdemes elızetes feladatnak kiadni a településre vonatkozó adatok felkutatását, akár csoportmunkában. A másik lehetıség, hogy a tanár győjt adatokat, forrásmunkákat az adott településsel kapcsolatban, és a tanulóknak ezek alapján kell megtalálni a helyes válaszokat. Ebben az esetben mindenképpen a csoportmunka a javasolt munkaforma, lehetıség szerint úgy, hogy az egyes csoportok eltérı feladatot kapjanak. 2. Falu és város 3. Ennél a kérdésnél sokféle válaszra számíthatunk, próbáljuk úgy irányítani a beszélgetést, hogy a lényeges azonosságok, különbségek kiderüljenek. Azonosság lehet: házak vannak, utcák, boltok, emberek itt élnek, dolgoznak. Különbség lehet, hogy a falu kisebb, az utcái keskenyebbek, a kertek nagyobbak, több az állat,, a veteményes- és haszonkert, sokan otthon dolgoznak, a lakosok jobban ismerik egymást, köszönnek egymásnak. A városban több az emeletes ház, az utcák zsúfoltak, sok a jármő, jobb a tömegközlekedés, több a közlekedési tábla, gyalogátkelı, forgalomirányító lámpa. Több bolt, iskola, korház van, több a mesterséges zöld terület (park), sokan másik településrıl járnak ide dolgozni vagy tanulni. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Belterület, ahol a házak vannak, körülötte az erdı, a rét és a megmővelt földek. Érdemes esetleg egy másik képet keresni, és azt kivetíteni esetleg a falvak eltérı alaprajzát szemléltetni látképeken. Így azt is észrevehetik tanulóink, hogy a település alaprajzát a terület földrajzi adottságai és domborzati viszonyai határozzák meg. 33

35 2. Budapest Országház (Parlament) További érdekességek: A város és a falu földrajzi fogalom. Községnek a saját önkormányzattal rendelkezı kisebb települést nevezzük. A mindennapi szóhasználatban a falu és a község kifejezést azonos értelemben használjuk, pedig a község közigazgatási fogalom. A városi típusú településeknél a két elnevezés megegyezik (város város). Régebben általában nem a falvak fejlıdtek városokká. A szárazföldi és vízi utak mentén, nemzetközi kereskedelemi csomópontokon alakultak ki városok. Jellemzıek a valamilyen nyersanyag (szén, vas, olaj stb.) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá iskolavárosok, üdülı- és fürdıvárosok. A város különleges jogállású település. Sok országban a népességszám alapján tesznek különbséget a város és a falu között. Ez a szám Japánban a legmagasabb ( fı) és Izlandon a legalacsonyabb (200 fı). Magyarországon egy nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha azt fejlettsége, központi szerepe indokolja. Összefoglaló kérdések: Az 1. és 2. kérdés a saját helyzet ismeretében válaszolható meg. 3. A kérdésre a válaszok megtalálhatók a leckében, ugyanakkor kiderülhet, a tanulók mit gondolnak a városi és falusi életformáról. Ha szükséges, ezeket helyre kell igazítani. 4. Az urbanizáció alatt az emberi települések sőrősödését és növekedését értjük Latin eredető szó, az urbs (város) szóból. Ez a fogalom két különbözı, de összefüggı folyamatot jelent. Az egyik a városodás, az az a városok számának gyarapodása, illetve a városok területének és lélekszámának növekedése. Ebbıl adódik, hogy a föld lakosságának egyre nagyobb százaléka él városokban. A másik a városiasodás, ami azt jelenti, hogy csökken a különbség a falvak és a városok között az életmód, gazdasági tevékenységek vagy viselkedésmódok tekintetében. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a falvak és városok látképe hasonlítani kezd. Városrészlet (Cegléd) Falu részlet (Tápiószentmárton) 5. Magyarországon 3175 db. település van. Az egyes teleülésekkel kapcsolatos statisztikai adatok szerepelnek pl. a web oldalon. Az oldal elınye, hogy az internetes keresésen kívül a szőrés is megismertethetı/gyakoroltatható a tanulókkal. Ha a tanórán nem lehet a tanulók számára internetes hozzáférést biztosítani, legyen otthoni feladat. Gyakorlati feladat makett készítése: Ezen az órán el lehet kezdeni a településrészlet készítését. A csoportnak meg kell egyeznie 34

36 abban, hogy milyen települést modelleznek ez lehet a saját településük is, de egyszerőbb, ha egy falu-, vagy egy kertvárosi település részletet készítenek el. Az alap kiválasztásánál figyeljünk a csoport létszámára, arra, hogy maradjon olyan szabad terület, ahová középületeket, parkokat készítenek. A méretarány megválasztása nagyon fontos, ha a könyvben található mellékletek felhasználásával készül a makett ez már adott: 1cm = 1 m. Az alap lehet egy egyszerő csomagoló papír, melyre elıre fel lehet rajzolni a telkeket és az utakat, a csoport tagjainak csak választaniuk kell. Én inkább azt a módszert alkalmazom, hogy minden tanuló kap a telkével megegyezı mérető keményebb lapot (A5-ös mőszaki rajzlapot), és ezeket a településen körberajzolva alakul ki az alaprajz ekkor jobban oda kell figyelni, hogy maradjon elegendı hely az utcák számára. Ez a megoldás gyors, és már ekkor van lehetıségük egymással kommunikálva alakítani, pontosítani a településrıl alkotott elképzeléseiket. 35

37 Óraszám: 16. óra Az óra címe: A lakóház és környezete Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (40-41 oldal), egyéb szemléltetı eszközök Munkaforma: Feladattal irányított kiscsoportos feldolgozó munka és önálló manuális munka Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Földszintes családi ház, több szintes családi ház, ikerház, emeletes lakóház. 2. Az egyszintes és a többszintes lakóháznál, ugyanakkora alapterület esetén nagyobb a lakóterület, az emeletes lakóházban több család lakik kisebb alapterület, de sokkal nagyobb lakóterület, az emeletek miatt. 3. Kevés a hely, drága a telek, nem volt elég pénze a tulajdonosoknak. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Építmények állatok számára: pl.: ól, istálló, akol, dúc, stb. Építmények termény védelmére: kamra, raktár, magtár, góré, hombár, verem, stb. 2. Pince, padlás, garázs, lépcsıház, mosókonyha, tároló, stb. 3. Mőhely, szerszámoskamra, garázs, nyárikonyha, esetleg csőr, pajta stb. 4. Nyeregtetı félnyeregtetı: a nyeregtetıt szimmetrikus, két téglalap alkotja, a félnyeregtetı egy téglalap, mely egy oldalra lejt (olyan, mint a nyeregtetı fele). Nyeregtetı kontytetı: a nyeregtetı két téglalapból áll, a sátortetı négy részbıl áll (két trapéz és két háromszög), melyek mindegyike lejt. Kontytetı sátortetı: a sátortetı négy lapja egy pontban találkozik (háromszögekbıl áll nem feltétlenül csak négybıl, az alapja lehet egyéb sokszög is, pl.: tornyok). Ennél e kérdésnél ki lehet térni arra is, miért lejt a tetı, és mi a lapostetı elınye hátránya (egyszerőbb megépíteni, ugyanakkor mivel nem vezeti el a csapadékot - sokkal jobban kell szigetelni). 5. Kert (telek), utca, lakónegyed (építési övezet). 36

38 6. Ennél a kérdésnél a tanulók irányított, frontális beszélgetés keretében, miközben végig veszik a könyvben felsorolt szempontokat, rendszerezhetik, bıvíthetik a települések feladatával kapcsolatos ismereteiket és alkalmazhatják saját településükre. További érdekességek: A természetben az állatok is védelmet keresnek az idıjárás viszontagságai és a ragadozók ellen. A madarak fészket raknak, az erdei vadak a sőrő növényzet között, esetleg barlangokban, üregekben, lyukakban keresnek búvóhelyet. Ezeket a helyeket rendszeresen felkeresik, féltékenyen ırzik; azaz már az állatok is választanak maguknak lakóhelyet. A vadászó, győjtögetı, vándorló ısember is ilyen helyeken keresett magának elıször hajlékot. Az építészet akkor kezdıdött, amikor lombokból sátrat készített az esı ellen, és szélfogót a légáram elterelésére. Ezektıl a kezdeti lépésektıl, amelyek a test védelmét célozták, hosszú út vezetett a mai házakhoz, melyek feladata lényegében ma is ugyanez. Összefoglaló kérdések: 1. Védelem. A test és az anyagi javak védelme a természet, az idıjárás viszontagságai és egyéb fenyegetı veszélyek ellen. Persze ezt a gyerekek sokkal konkrétabb válaszokat adnak: védelem az esı, a szél, a hideg vagy a túlzott meleg ellen, a tolvajok ellen stb. Ugyanakkor már itt is megjelenhet a nyugalmat adó otthon fogalma, a pihenést, feltöltıdést szolgáló hely. 2. Közmő: a lakosság kényelmét és egészségügyét szolgáló, közületi tulajdonban és kezelésben lévı mőszaki létesítmény(ek) - a Magyar értelmezı kéziszótár meghatározása. Más megközelítés szerint a közmő az életminıségét lényegesen befolyásoló közös jószágot a fogyasztókhoz eljuttató kiterjedt (regionális vagy országos) hálózat. Ilyen a vízellátás, csatornázás, gázellátás, távhıellátás, elektromos áramellátás, hírközlés, informatika. (Érdemes ezt a fogalmat otthoni kutatómunkára kiadni, és a következı óra elején megbeszélni.) 3. Ennek a kérdésnek a teljes körő megválaszolása nagyon összetett, a tanár döntse el csoportja képességét, attitődjét ismerve, hogy milyen mélységig megy bele. A feldolgozás során az is elképzelhetı, hogy a helyi viszonyok ismeretében egy konkrét várost hasonlítanak össze egy konkrét faluval, esetleg csoport munkában, úgy hogy az egyes csoportoknak kiadja az összehasonlítási szempontokat. (Pl. az egyik csoport elemzi pl.: a vásárlást, oktatást, egészségügyet, a másik a kulturális, szórakozási, sportolási lehetıségeket, a harmadik a környezetet, közbiztonságot, stb.) Vásárlási lehetıség. a falvakban általában a mindennapokhoz szükséges alapvetı élelmiszerek és tárgyak megvásárlására van lehetıség, a városban nagyobb üzletek, szakáruházak vannak, szélesebb a termékskála és a választék, alacsonyabbak lehetnek az árak, ugyanakkor a falvakban lehetıség van közvetlenül a kistermelıktıl, kézmővesektıl vásárolni. Oktatás: a falvak egy részében még az alapvetı oktatási intézmények is hiányoznak, a városban középiskolák, szakiskolák, egyetemek vannak, nagyobb lehetıség van a továbbképzésre, felnıttoktatásra. Egészségügyi intézmények: a falvakban biztosított az alapvetı orvosi ellátás, a városokban vannak szakrendelık, korházak is. Több kulturális, szórakozási, sportolási lehetıség, sportlétesítmény van a városokban, ugyanakkor a falvak közössége sokat tehet ezen a téren pl. saját hagyományainak ápolásával, faluház létrehozásával. 37

39 A falvakban helyi önkormányzat mőködik, de pl. bíróságok csak nagyobb városokban vannak. A helyi önkormányzat nagyon sokat tehet a falvak életminıségének javításáért. A közmővek elérhetısége még sokkal szélesebb a városban. A falvak döntı többségében van elektromos ára, és egyre több faluban van vezetéses víz, gáz, kábeltévé, internet. A vezetékes telefon a mobiltelefonok terjedésével, és az országos lefedettségnek köszönhetıen egyre jobban háttérbe szorul. Legnagyobb lemaradás a csatornázás és szennyvíz tisztítás terén van, de itt is folyamatos a fejlıdés. A városokban sok épített zöldterület, park, játszótér van, de ezek gondozása nem mindig megfelelı. A falvak lakói sokkal jobban magukénak érzik házuk környezetét, ezért azok tisztábbak, gondozottabbak lehetnek. A városban több jármő van, jobb a tömegközlekedés, de sokkal balesetveszélyesebb, és a levegı szennyezettsége nagyobb. A falvak lakói jobban ismerik egymást, így ott sokkal jobb lehet a közbiztonság, annak ellenére, hogy kevesebb a rendır. A falvakban olcsóbbak a telkek, ezért sokkal több a saját tulajdonú ház, ugyanakkor sokan a munkalehetıségek hiánya miatt más településre járnak dolgozni. Gyakorlati feladat makett készítése: A könyv IV. V. mellékletében találhatók kivágható hálórajzok. Mielıtt a tanulók elkezdenék azokra az ajtókat, ablakokat berajzolni a telekszomszédok beszéljék meg egymással, hogy hogyan helyezik el a telken az épületeket, és ezt vegyék figyelembe a bejárat elkészítésénél. A szomszédos telekre ne nyíljon ablak, esetleg beszéljék meg a telekszéltıl való távolságot. Ha nem jutna elég idı az órán a feladat befejezéséhez, otthon lehet folytatni, és a következı órára a kivágott, karcolt, megrajzolt hálót hozzák magukkal a teljesen befejezett, összeragasztott épület könnyen összegyőrıdhet a szállítás során. Ha a csoport képességei igénylik, a tanár készítsen egy mintát - vágja ki és hajlítsa meg a házakat, így a tanulók jobban látják, milyen lesz a formája, hova kellenek az ajtók, ablakok. A következı két órában fejezzék be a település makettet. Elıször alakítsák ki a lakóépület közvetlen környezetét. Ragasszák fel az épületet a telekkel megegyezı alakú és nagyságú merev alapra. A kert, kerítés, kapu kialakításánál a papíron kívül sokféle anyagot használhatnak. Fát lehet készíteni drótból és zöldre festett szivacsdarabokból hagyjuk, hogy bátran szabadon engedjék a fantáziájukat! Az elkészült épületeket illesszék a helyükre. Az utolsó lépés az utca, park kialakítása. A csoport közösen beszélje meg, hogy mi kerül a szabadon maradt helyekre. Jó, ha a csoportból kiválasztunk egy polgármestert, aki összehangolja az eltérı elképzeléseket. A parkban lehet pad, játszótér vagy sportpálya. Lehet a településen pár középület pl. iskola, templom, esetleg cukrászda vagy bevásárlóközpont. Ne feledkezzenek el a KRESZ-rıl sem! Készítsenek gyalogátkelıhelyet, közlekedési táblákat, forgalomirányító lámpákat. Tapasztalatom szerint a gyerekek élvezik, ha a saját elképzeléseik szerint, önállóan alakíthatják a települést. 38

40 Kastély Cukrászda Ha elkészültek a tervek, ki kell jelölni, hogy a csoport mely tagjai melyik projekten dolgoznak. Mivel a tanórai idı kevés, fontos, hogy a szabadidejükben, esetleg a napköziben is foglalkozzanak a feladattal, ami megfelelı motiváltság mellett nem okoz nehézséget. A feladatnak ez a része nagyban hozzájárul a kreativitás fejlesztéséhez. Lehetıségük van arra, hogy akár egyénileg, akár csoportban együttmőködve megvalósítsák a saját elképzeléseiket. Fontos, hogy mindenkinek olyan szintő feladatot adjunk, mely kihívást jelent számára, de nem lépi át a teljesítıképessége határait. 39

41 A következı két lecke olvasmány, melyek idıhiány miatt elhagyhatók, illetve otthoni feldolgozásra kiadhatók. Ha van rá lehetıség tanulmányi kirándulás keretében meg lehet látogatni egy szabadtéri falumúzeumot, és az ottani tárlatvezetést követıen, esetleg helyben feldolgozni ezt a két anyagrészt. 40

42 Óraszám: 17. óra Az óra címe: Népi építészet, jellegzetes épületek (olvasmány) Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (42-43 oldal), videó vagy képek, szemelvények Munkaforma: kiscsoportos és egyéni munka Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Kımőves, Az alföldi falvak legjellemzıbb alaprajza a halmazfalu, hosszú, viszonylag keskeny szalagtelkekkel. 2. Hegyvidékre az egyutcás falutípus a jellemzı. 3. A falutípusokat alapvetıen a földrajzi viszonyok és a gazdálkodási módok határozzák meg. Az alföld síkság, és a falu lakosai földmőveléssel foglalkoztak, ezért a házhoz viszonylag nagymérető kertek tartoztak. Ha a falu bıvült, a győrői szaporodtak. A helyvidéken a völgyben építkeztek, a falun átmenı út, esetleg egy folyómeder két oldalán. Itt a telkek kisebbek, esetleg szélesebbek, de sokkal rövidebbek. A mezıgazdasági terület (legelı, szántó, esetleg szılı) a falun kívül, a lankásabb hegyoldalon helyezkedik el. A magyar népi építészetet táji csoportjai: Dunántúl Nyugat-Dunántúl (Örség, Ormánság, Göcsej) Közép-Dunántúl (Bakony, Balaton felvidék) Kisalföld Felföld (Palócföld, Matyóföld, Hegyalja) Alföld (Duna Tisza köze, Duna mente, Dél Alföld, Tiszántúl) Erdély és Moldva (Székelyföld, Csángók) A tananyag feldolgozása során hasznos segítség Baksai Brigitta: Hon- és népismereti atlasza (Tankönyvkiadó) 13. oldal: A magyar népi építészet táji jellemzıi 41

43 oldal: A magyar népi építészet gazdasági épületei További érdekességek: A konyhák, pitvarok a 19. század végéig, csak az ajtón át kaptak fényt és levegıt, a kamrák csak szellızınyílásokkal rendelkeztek. A szobaablakok eredetileg olyan kicsik, hogy somogyi szólás szerint A világosságot úgy köllött rajtuk behordani. Összefoglaló kérdések: 1. Mert olyan anyagokat használtak (vesszı, nád, nemez, fa sár), amibıl nem lehet tartós épületeket emelni. 2. Az egymást követı nemzedékek továbbadták, megtanították az utódoknak a mesterség fortélyait. 3. Elsısorban földet és fát, kis mértékben követ. 4. A szállítási nehézségek miatt elsısorban a helyben megtalálható anyagokat használták fel, azokból építkeztek. 5. Mert elsısorban itt használtak az építkezéshez követ, a többi helyen fát és földet, az ezekbıl készült építmények nem voltak tartósak. 6. Ennél a feladatnál a tanulók által győjtött, vagy a tanár által kiadott vagy vetített képek alapján kell felismerni a képen ábrázolt építményt. Megnevezni az építményt (pl. hajlított ház, vízimalom, harangláb, stb). meghatározni az építmény rendeltetését (lakóház, gazdasági épület, Milyen anyagokból készülhetett, milyen a tetıszerkezete, stb.) Képeket lehet győjteni prospektusokból, internetrıl, könyvekbıl fénymásolni, vagy falumúzeumban fényképezni. 7. A fogalmak meghatározása megtalálható a tankönyv kislexikon részében. 42

44 Óraszám: 18. óra Az óra címe: Hagyományos építıanyagok, építıipari szakmák (olvasmány) Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (42-43 oldal), egyéb szemléltetı eszközök. Munkaforma: Feladattal irányított kiscsoportos és önálló munka Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. A válasz megtalálható a tankönyv 40. oldalán 2. Kımőves, tetıfedı, ács, állványozó, stb. 3. Tégla, cserép, kı, fa, beton, vasbeton, üveg, alumínium, stb. További érdekességek: A fa hiánya az Alföldre volt jellemzı. Ez elsısorban a jó minıségő, vastagabb, 2-3 méter hosszú szálfák hiányát jelentette. Vesszı, gally, karónak való fa bıven akadt, ami még a cölöpvázas épületekhez is megfelelt. A másik nélkülözhetetlen építıanyag a föld. Tartósabb épületeket csak kötött, agyagos talajból lehet készíteni, ami az Alföldön mindenhol található. Legkedvezıtlenebbek a futóhomokos, lápos, mocsaras területek. Ilyen a Duna Tisza közének egy része és a Nyírség, de foltokban itt is található az építéshez megfelelı talaj. A váz nélküli falak közül legkezdetlegesebb a rakott vagy fecskerakásos fal. Anyaga sárga vagy szürkés agyag. A földet 4-5 m átmérıjő, cm magas ágyásba hordták, vízzel meglocsolták és elıbb kapával összevagdalták. Ezután töreket, aprószalmát szórtak rá, majd lóval vagy ökörrel az ágyást jól megjáratták: beletapostatták a szalmát a sárba. Akiknek nem volt lovuk, azok maguk taposták a sarat. Ha jól cuppogott a sár a lépések alatt, akkor alkalmassá vált a felhasználásra. A szalmás sárnak körülbelül egyharmada, néhol 40%-a volt növényi eredető kötıanyag. Az így megmunkált sarat néhány óráig, néhol egy éjszakán át érni hagyták, majd vasvillával rakták fel a falat körülbelül egy méter magasságig. Ezután az idıjárástól függıen egy-két hétig száradt, majd folytatták a falrakást. A házfal rendszerint három szakaszban készült el. Az utolsó réteg felrakása után, mielıtt megszáradt volna, a 43

45 falat ásóval egyenletesre nyesték. Az ajtók, ablakok helyét általában kihagyták, de volt olyan vidék, ahol azt utólag vágták ki fejszével. Sárfal oly módon is készült, hogy az elıkészített sárból gyermekfej, néhol emberfej nagyságú gombócokat szakítottak ki, és ezekbıl kézzel rakták a falat. Ez volt a gömbölyeges sárfal, amit a népnyelv csömpölyegfalnak is nevez. Ezt úgy tették idıállóbbá, hogy elıbb favázat készítettek, és azt tapasztották be sárral. Ez a cölöpvázas építkezés fıleg a Tisza áradásával veszélyeztetett területen terjedt el. Kisebb áradáskor a ház nem dılt össze, és az ár elvonulása után megjavították, kitapasztották a víztıl megrongált falat. A fentebb ismertetett módon elkészített szalmás sárból raktak más vázas szerkezető sárfalakat is. A váz lehetett sövényfal, nádfal, vagy a földbe egymásmellé sőrőn bevert karó. A vertfal a modern építészetben alkalmazott ún. zsaluzás elıdjének is tekinthetı. Úgy készül, hogy a földet, növényi anyagokkal keverten vagy anélkül, nedvesen két vízszintes deszka közé szórják, és keményre döngölik. A sárkészítéshez és a falrakáshoz majdnem minden parasztember értett. A szegényebbek maguk építették házaikat, a család és egy-két rokon segítségével. A tehetısebbek hozzáértı parasztembert, úgynevezett specialistát fogadtak, aki irányította a munkát, rakta a falat, a családtagok pedig a keze alá dolgoztak. A képesítés nélküli házépítı specialistának házrakó, falrakó, kocamestör volt a megnevezése. A tetı magassága a szerkezet mellett a tetıfedı anyagoktól függött. Legmeredekebb volt a szalmatetı és a zsúptetı - zsúp a gondosan kicsépelt rozs után nyert szalma -, mert ezek hajlamosak voltak a beázásra. Kisebb lejtést kívánt a nád és a zsindely, még kisebbet a cserép és a pala. Ez az oka annak, hogy a lakóházak tetımagassága fokozatosan csökkent. A tankönyv kislexikonában érdemes elolvasni a szelemenes és szarufás tetıszerkezet részletes leírását. A magyar paraszti sármunka legmívesebb alkotásai közé tartoznak a különbözı formájú sárkemencék. Bár sok parasztember értett a készítéséhez, a legtöbben specialistával készíttették. Fontos volt ugyanis, hogy mennyire lesz tartós és hibátlan. Összefoglaló kérdések: 1. Föld, fa, vályog, nád, szalma. 2. A helyben elıforduló anyag mennyisége, és az építık szaktudása. 3. Megjelentek a jobb, iparilag elıállított építıanyagok, és az építıipari munkák specializálódtak. 4. Az építıanyagok meghatározása megtalálható a tankönyv kislexikon részében. 44

46 Óraszám: 19. óra Az óra címe: Részösszefoglalás Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (46-48 oldal) Munkaforma: egyéni munka Válaszok a kérdésekre: 1. A meghatározás megtalálható a tankönyv Kislexikon részében 2. Emberek, lakóhelyek, munkahelyek. 3. A j, m, n B a, b, d, f, l C c, g, h, i, k B, 2 - -D, 3 E, 4 C, 5 F, 6 A 5. A tanulók két csoportban, esetleg párosával próbálják meg egymást meggyızni a falusi illetve városi élet elınyeirıl. Fontos a vitakultúra fejlesztése - ez a feladat afféle disputának tekinthetı. 6. Az ember lés javainak védelme a környezet veszélyeivel szemben. 7. a kontytetı, b nyeregtetı, c nyereg- és félnyeregtetı, d nyereg-, félnyereg- és sátortetı 8. Olvassák el figyelmesen az olvasmányt, és húzzák alá az építıanyagok neveit esetleg adjuk ki ezt a feladatot házi feladatnak, és ellenırizzük, ki hányféle építıanyag nevét találta meg. 9. Ezt a feladatot is ki lehet elızetes feladatnak. Itt is fontos, hogy a szöveg alapján keressék ki az építıanyagokat. Segíti az értı szövegolvasás és önálló tanulás fejlıdését. 10. Ez a feladat is az értı szövegolvasást és a hatékony tanulást kívánja fejleszteni. a) Hogy már a honfoglalás elıtt használták a fát, mint alapanyagot. b) Ezeket a szerszámokat késıbb kezdték el használni, tehát a famegmunkálás technológiája az idık során fejlıdött. 11. f, i, d, g, b, e, h, c, a 45

47 12. 1 b, 2 d, 3 e,4 h, 5 i, 6 f, 7 g, 8 c, 9 a 13. a, b földalatti vasút, c autóbusz, d fogaskerekő vasút, e Budavári sikló, f- omnibusz, g villamos, h- trolibusz 14. A b és c válasz is helyes. 15. A villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett idı végét jelzi. A jelzılámpa váltani fog, az úttestre lépni tilos, az átkelést minél gyorsabban be kell fejezni. 16. Település makett értékelése. Az értékelésnél külön kell értékelni az egyéni munkát és a projekt munkát. Az egyéni munkánál hagyni kell, hogy minden tanuló önállóan értékelje saját teljesítményét a megadott szempontok alapján. Figyeljünk arra, mennyire reális az önértékelése, ha kell, igazítsuk ki. A jegy ne csak az elvégzett munka mennyiségét és minıségét fejezze ki, hanem méltányoljuk az egyéni ötleteket is. A projekt résznél hagyjuk, hogy a csoport tagjai értékeljék egymás munkáját. Mivel itt a feladat elég szerteágazó, a képességekhez mért teljesítményt nézzük, aszerint jutalmazzunk adjunk jó jegyet, piros pontot, dicséretet -, hogy ki milyen mértékben vett részt a közös feladat megvalósításában. Fontos, hogy a település be legyen fejezve, úgy kell irányítani a munkát, hogy beleférjen a megadott idıkeretbe! Ha ez nem sikerül, plusz idıt kell biztosítani. A félig elkészült alkotás nem nyújt sikerélményt, rontja az Énképet, ezáltal csökkenti az önbizalmat, így a feladat nem éri el a célját. 46

48 V. Gépek Óraszám: 20. óra Az óra címe: Gépek szerepe, feladata az ember életében Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi - lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), a teremben található gépek, szerszámok Munkaforma: Frontális osztálymunka, csoport munka, szerelés, elemzés kiscsoportokban Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Bármilyen gép megfelelı, lehetıség szerint úgy irányítsuk a beszélgetést, hogy egyszerő gépek, emberi erıvel hajtott gépek is szerepeljenek. A lépegetı exkavátor egy önjáró földmunkagép (bányagép), kotró, markoló, rakodó funkcióval. (Az angolban az excavate szó jelentése feltár, kiváj, kiás tehát a gép neve itt is utal a rendeltetésére, már ha valaki tud angolul). 2. Hogy megkönnyítsék az ember munkáját, és olyan feladatot is el tudjunk végezni, amire pusztán a saját erınkkel nem lennénk képesek. 3. A tankönyv kislexikon fejezetében megtalálható a gép pontos definíciója. A tanulóktól kapott válaszok során próbáljuk ezt a meghatározást, illetve annak egyes elemeit kimondatni, majd kislexikon szócikket felolvastatva pontosítani. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Erıgépek pl. a motorok, munkagépként minden olyan szerkezet elfogadható, ami munkát végez. Ennek a kérdésnek célja, ellenırizni, hogy a tanulók megértették az erıgép és munkagép 47

49 közötti különbséget; mert ez nagyon fontos késıbb a gépek elemzéséhez, az energetikai folyamatábrák elkészítéséhez. 2. Az ember közlekedésének (helyváltoztatásának) gyorsítása, pusztán az ember izomereje segítségével. 3. A 3. leckében, a tankönyv 10,11,12. oldalán fel vannak sorolva az energiafajták, így ez a kérdés ismétlı jellegő. Arra ügyeljünk, hogy az energia fajták és az energiahordózók ne keveredjenek. 4. További érdekességek: Teher emelésére vagy mozgatására szolgáló egyszerő gép az emelı, ami nem más, mint egy tengely körül elforgatható rúd. Egy nagyobb tárgyat, amit nehéz megmozdítani, egy alá dugott rúddal már meg lehet emelni. Ezt hívják egykarú emelınek. Ha a rúd nem a szélén van megtámasztva, kétkarú emelırıl beszélünk. Vízátemelésre, öntözésre is használták ilyen elven mőködik a gémeskút. Ókori találmány a fogas kerék és a vízkerék. Öntözésre merítı kerekeket is használtak. Szintén vízkiemelı szerkezet - szivattyú - az Archimédesi csavar. Ez egy ferde hengerbıl és egy benne forgó vastag menető csavarból áll. A csavarmenet által alkotott résekben a szállított anyagot a tengely forgatása továbbítja. A csavar elforgatására a víz fokozatosan emelkedik a menetben, végül a tetején kifolyik. A legrégibb gépek közé tartoznak a tüzet élesztı fújtatók, melyekkel bizonyos helyre légáramot lehet vezetni. Egyszerő gép a csiga is, melyeket az ısidıktıl kezdve használtak. A csiga egy olyan kerék, melynek a kerületén kötél vezetésére szolgáló mélyedés (horony) van kialakítva. A csigák, csigasorok segítségével terheket emeltek. A gépek fejlıdését meghatározta a mőködtetéshez felhasználható energia. Kezdetben az emberi és állati izomenergián kívül a természet erıit, elsısorban a szél és a víz mozgási energiáját tudták használni, pl. malmok hajtására. Késıbb mechanikai szerkezetek (pl. órák) hajtására a súlyok és rugók erejét. A XVI. században a robbanó gázt kezdik használni. Igazi nagy áttörést a Watt-féle gızgép megjelenése okozott. James Watt 1769-ben nyert szabadalmat gızgépére, de csak 1782-ben készítette el elsı folyamatos üzemő gépét. Elıször bányaszivattyút, majd malmokat, ipari gépeket (pl.: fonógép, szövıgép.) hajtottak vele. Elterjedése forradalmasította a közlekedést is (vasutak, gızhajó). Hazánkban 1836-ban kezdett el mőködni az elsı gızgép egy gızmalomban. Az 1800-as évektıl kezdve a technika egyre gyorsabb ütemben fejlıdik ben szabadalmaztatják a négyütemő motor ısét, 1857-ben a dinamót ben már sőrített levegıvel hajtanak meg gépeket. Összefoglaló kérdések: 1. A gép az ember munkáját segíti, kiváltja. Gépek segítségével gyorsabban, olcsóbban, pontosabban el tudunk végezni egyes feladatokat. 2. Emelı, csiga, hengerkerék, lejtı, csavar, ék 3. Ez a feladat kiadható házi feladatnak, esetleg annyival bıvítve, hogy nem pusztán a gépek nevét kérjük, hanem képek győjtését. Esetleg összegyőjtjük a teremben található szerszámokat (pl. fogók, kalapács, olló, göbözött fúró, főrész, szorító, satu, vésı, gyalu, stb.), és azokat elemeztetjük a tanulókkal. Több szerszámon mindkét típusú egyszerő gép megtalálható, pl.: az olló nem csak kétkarú emelı, hanem az éle miatt lejtı is. 4. Itt szintén elıre meg lehet határozni, hogy milyen gépeket elemezzenek a tanulók. Egyszerőbb, ha a feladatnál csak azt vizsgáljuk, hogy az adott gép milyen energiát használ fel munkavégzése során, érdemes azonban energetikai folyamatábrákat készítetni az egyes 48

50 gépekrıl. Az elektromos kézi fúrógép energetikai folyamatábrája már szerepel a leckében, ezért érdemes a furdancs, mellfúró és oszlopos fúró energetikai folyamatábráját elkészíteni. Ezek összehasonlításával, a köztük lévı azonosságok és eltérések felfedezésével, valamint azok okainak feltárásával hasznos ismeretekhez jutnak a tanulók. A képen látható szerszámok mindegyikét azért hozták létre, hogy furatot hozzanak létre valamilyen anyagban. Az oszlopos fúrógép kivételével emberi izomerıt használnak, a munkagép valamilyen hajtókar. Az oszlopos fúrógépben villanymotor van, azaz erıgép rész. A furdancsoknál nincs külön közlımő, csak a szerszámok szára, a mellfúrógépben fogaskerekek, az oszlopos fúrógépben ékszíj található. Munkagép része a csavar formájú csigafúró, mely a kézi furdancson és a göbözött fúrón adott, a furdancson, mellfúrógépen, oszlopos fúrógépen a tokmányba befogható, így cserélhetı. Az eltérésekbıl következik, hogy a kézi furdanccsal és a göbözött fúróval kisebb, meghatározott átmérıjő furatot nem túl kemény anyagba (pl. fába) gyorsan, egyszerően ki lehet fúrni, a többinél ki kell választani a megfelelı nagyságú szerszámot, de azzal többféle furat is készíthetı. A mellfúrógéppel keményebb anyagokba (pl. falba) is készíthetünk furatot, az oszlopos fúrógéppel már fém is fúrható. Kézi furdancs Göbözött fúrók Oszlopos fúrógép Furdancs Mellfúrógép Ezt a feladatot, ha elıre meghatározott gépeket kell elemezni csoportmunkában végeztessük, ahol a csoportoknak bizonyos, elıre meghatározott idı után (pl.: 3-5 perc) be kell számolniuk arról, hogy mire jutottak a közös megbeszélés alapján. Ilyenkor érdemes élni a csoportmunka eszközeivel a tanár tanulói ismeretében felszólíthat valakit a csoport tagjai közül, hogy számoljon be a csoport nevében, vagy a csoport választhat tagjai közül szóvivıt. Itt is figyeljünk az idıre, legyen elıre meghatározott idıkeret a beszámolóra is (pl. 0,5 perc). 49

51 Házi feladatnak fel lehet adni, hogy a tanulók egy általuk szabadon választott összetettebb gép (pl. gépkocsi, varrógép, főnyíró, stb) energetikai folyamatábráját készítsék el. Ne engedjük, hogy a választott gép hı készülék vagy híradástechnikai berendezés legyen. 50

52 Óraszám: 21. óra Az óra címe: Gépek felépítése Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Testi - lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), kerékpár, fúrógép, egyéb szemléltetı eszközök. Munkaforma: Feladattal irányított feldolgozás és szerelés csoportmunkában. Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Egy gép kiválasztásának szempontjai a 22. leckében részletesen fel vannak sorolva. Itt elégedjünk meg azzal, ha a tanulóktól kapott válaszok utalnak rá, hogy elıször azt a feladatot kell pontosan meghatározni, amihez gépet akarunk vásárolni. (Pl. hobby kerékpárosoknak nincs szüksége versenybiciklire, barkácsoláshoz nem szükségesek a legdrágább célgépek, stb.) Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. A kerékpár váza a kettıs háromszög alakú csıszerkezet. 2. Az önsúlyt csökkenti, hogy a váz nem tömör rúd, hanem üreges csı, illetve acél helyett könnyebb fajsúlyú anyagokat is használnak (alumínium, titán, szénszál). 3. A kísérlet egyszerőbben is elvégezhetı, elég hozzá egy A5-ös papír (egy fénymásolópapír fele.). Már akkor jelentısen megnı a szilárdsága, ha derékszögben félbehajtják. Majd sodorják fel a hosszabbik oldala mentén csıformára, és próbálják a két végét megfogva meghajlítani. Készítsenek belıle négyzet és háromszög keresztmetszető rudakat, amiket 51

53 szintén hajlítsanak meg az elıbbi módon a papírlapot a kísérlet során nem szükséges összeragasztani. Úgy is elvégezhetjük a kísérletet, ha hármas csoportokban készítik el a mintákat, a csoport minden tagja különbözıt, és megbeszélik egymással a tapasztalatokat. A kísérlettıl azt várjuk, hogy a tanulók megtapasztalják, hogy ugyanakkora anyagmennyiségnek más a szilárdsága, ha más a formája. Az anyagok alakja döntıen befolyásolja az anyag kihasználhatóságát, illetve az anyaggal való takarékosságot, az önsúlycsökkentését. 4. Terhelés esetén a rudak keresztmetszetének széleinél sokkal nagyobb erı ébred, ezért pl. tömör körszelvényő rudat azonos tömegő (ugyanakkora anyagmennyiségő) csıvel helyettesítve akár 3-szor, 4-szer nagyobb terhelhetıség elérhetı. Ha azonos szilárdság a cél, az önsúly 50-60%-kal is csökkenthetı. Természetesen egy ugyanakkora keresztmetszető tömör és körszelvényő rúd közül mindig a tömör rúd szilárdsága a nagyobb. A tanulók 5. osztályban még nem tanulnak fizikát, ezért a jelenség mélyebb magyarázatát mellızzük, elégedjünk meg a saját tapasztalatokból levonható következtetésekkel, ugyanakkor a tanárnak nem árt tudni, hogy az adott feladathoz választott profil hogyan függ a terhelésétıl: Húzás esetén - amikor a húzóerı hatására kialakuló normálfeszültség állandó a keresztmetszet mentén - a terhelhetıség a keresztmetszet területével arányos, de független annak alakjától, ezért az olcsóbb és viszonylag egyszerően gyártható tömör körszelvény az ideális (pl. csavarhoz, mint húzott kötıelemhez). Nyomás esetén - a kihajlás veszélye miatt - a terhelhetıség függ az alaktól, ezért a szimmetrikus zárt kör- vagy négyzetszelvény kedvezıbb (pl. oszlophoz, mint nyomott karcsú rúdhoz). Hajlítás esetén - amikor a hajlító nyomaték hatására kialakuló normálfeszültség lineárisan változik a keresztmetszet mentén - az álló I-, szendvics- vagy zárt téglalap szelvény az optimális (pl. gerendához, mint hajlított kéttámaszú tartóhoz). Nyírás esetén - mikor a nyíróerı hatására kialakuló csúsztatófeszültség állandó a keresztmetszet mentén - a terhelhetıség a keresztmetszet nagyságával arányos, de független annak alakjától, ezért a relatíve olcsón és viszonylag egyszerően gyártható tömör kör-, négyzet- vagy téglalap szelvény az ideális (pl. szegecshez, mint nyírt kötıelemhez). Azonban tiszta nyíró igénybevétel viszonylag ritkán fordul elı, ezért a járulékos hajlításra is tekintettel kell lenni. Csavarás esetén - amikor a csavaró nyomaték hatására kialakuló csúsztatófeszültség lineárisan változik a keresztmetszet mentén a forgásszimmetrikus csıszelvény a legmegfelelıbb (pl. tengelyhez, mint csavart gépelemhez). A tartószerkezetek stabilitásának vizsgálatához szintén érdemes egy egyszerő kísérletet elvégezni: 3 illetve 4 db rúd végeit egymáshoz rögzíteni és alakban (ha van az iskolában géptani szerelıkészlet vagy fémépítı készlet, akkor annak elemei egyszerő csavarozással összeszerelhetık, különben lehet lécekbıl szögeléssel vagy csavarozással elkészíteni.) Könnyen belátható, hogy a alakú keret viszonylag kis erıhatásra is deformálódik, a pedig stabil. Érdemes a -et átlósan egy újabb rúddal merevíteni vegyék észre a tanulók, hogy így két háromszöget kapnak, ami hasonlít a kerékpár vázához. 5. Kerékpáron burkolat az elsı és a hátsó sárvédı, a lánckerék takaró, burkolat van a nyergen, a kormányon, az elektromos vezetékeken, de akár burkolatnak tekinthetı a váz festése is. 52

54 6. Többféle jó válasz is lehetséges, például: Sárvédı a kerékpárost védi a sártól, esetleg a felcsapódó kavicsoktól Lánckeréknél a szerkezetet a mechanikai szennyezıdéstıl Nyeregnél - kerékpáros kényelme, védelme Kormánynál ne csússzon a kerékpáros keze Vezeték elektromos balesetek megelızése Váz festése védelem a korróziótól 7. Például: számítógép, hajszárító, kézi fúrógép, stb. 8. Ennél a kérdésnél nem baj, ha nem csak a képen látható külsı azonosságokat esetleg különbségeket - veszik észre a gyerekek, hanem a mőködésükkel kapcsolatban is vonnak le következtetéseket. Azonosság pl., hogy mindkettı elektromos árammal mőködik, de a képen látható fúró akkumulátoros, a robotgép mőködtetéséhez hálózat szükséges. Mindkettıt kézben fogva használjuk, ezért ki van alakítva egy megfelelı fogantyú, és jó, ha minél könnyebbek. Mindkettıben be van fogva a cserélhetı szerszám, mely forgó mozgást végez. Robotgépnél a keverıszárak munka közben függılegesek, a fúró lehet vízszintes is. A gépek kapcsolhatók pillanat vagy tartós kapcsolóval, változtatható a fordulatszám. mindkettın önhordó, mőanyag burkolat van az elektromos balesetek megelızésére, stb. Ne engedjük, hogy olyan lényegtelen különbségek is elıkerüljenek, mint pl. eltérı a színük. További érdekességek: A keletkezı erık egy része a gép saját súlyából adódik. Ha a gép a földön áll (például egy nagyobb szerszámgép, mosógép), akkor a gép önsúlya viszonylag nagy, és a súlypontja alacsonyan van, mert ez biztosítja a stabilitását. Ha a gépet magasabban használjuk, vagy tároljuk (pl.: állványos fúrógép, asztali robotgép), már arra is oda kell figyelni, hogy milyen tartóra (állványra) helyezzük. Ha munka közben a gépet a kezünkbe fogjuk (pl.: kézi fúró vagy elektromos habverı), fontos, hogy minél kisebb legyen az önsúlya. Még fontosabb ez akkor, ha a gép munkavégzés közben elmozdul (pl.: rakodógép, kerékpár). Ilyenkor a gép mőködéséhez felhasznált energia egy része a gép tömegének mozgatására fordítódik, ami a hasznos munkavégzést tekintve veszteség. Összefoglaló kérdések: 1. A válasz benne van a leckében, a tanulók keressék meg és olvassák fel. 2. Bár ugyanaz a feladatuk, de állványról általában akkor beszélünk, ha gép használatközben egy helyben áll, míg váza azoknak a szerkezeteknek van, melyek elmozdulnak érdemes felolvastatni a kislexikon idevágó címszavait. 3. Sokféle válasz elfogadható, pl.. kevesebb anyag kell hozzá takarékoskodás az anyaggal. Kisebb önsúlynál, kevesebb energia kell a tartáshoz, mozgatásához energiatakarékosság. 4. Pl.: daru, gépkocsi kereke (felni), fúrótorony, stb. 5. A válasz benne van a leckében, keressék meg és olvassák fel. 6. Ezt a feladatot végezzék a tanulók csoportmunkában. Minden csoport kapjon különbözı feladatot. Lehet a teremben található gépeket elemezni (pl. állványos fúrógép, varrógép, mobiltelefon, CD lejátszó) vagy ismert háztartási gépeket (pl. hajszárító, porszívó) esetleg hasonló funkciójú gépeket (pl. kerékpár, motorkerékpár, gépkocsi). 7. Próbálják meg elképzelni a tanulók, hogy hogyan lehet használni ezt a készüléket. Bár érdekes, de nagyon kényelmetlen lehet kezelni. 53

55

56 Óraszám: 22. óra Az óra címe: Gépek biztonságos mőködtetése Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Testi - lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (54-55 oldal), gépek használati útmutatója, a terem gépei pl. oszlopos fúrógép, varrógép, stb. Munkaforma: Egyéni és kiscsoportos munka tanári irányítás mellett Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. A gyerekek sorolják fel, hogy milyen gépeket szoktak használni. (Pl. kerékpár, háztartási gépek stb.) 2. Pl. fúrógép, varrógép, tőzıgép, stb. 3. Balesetek elkerülése, gép épségének megóvása. (Természetesen konkrétabb válaszok is elfogadhatók, pl.: fúrásnál a munkadarab megfelelı rögzítése, ne törjön el a fúró stb.) Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Gépek használati útmutatója az internetrıl is letölthetı, de elızetes feladatként is kiadható, hogy hozzák magukkal egy tetszıleges vagy otthonukban megtalálható gép használati útmutatóját. (pl. Egy teljes használati útmutató elolvasása hosszadalmas, a tanulók számára sokszor nehézkes, ezért érdemes inkább csak a fejezetcímekre koncentrálni, illetve a tankönyv által említett szempontokat megkeresni. Pl.: A gép helyének kiválasztására vonatkozó utasítások (az idézett használati útmutató alapján): Soha ne helyezze a készüléket szınyegre vagy ehhez hasonló felszínre. Annak érdekében, hogy a készülék csendesen és rezgésmentesen üzemeljen, sima, csúszásmentes és szilárd talajra kell helyezni. 2. Ennél a feladatnál is tekintettel kell lenni az idıkeretre, és a tanulók képességeinek szintjére. Érdemes csoportokat alkotni, akik ugyanabból a használati útmutatóból keresik ki a 55

57 kérdésekre a válaszokat. Lehet a csoportok között versenyt tartani, és a legteljesebb választ jutalmazni. További érdekességek: Egy példa az igények felméréséhez: A láncfőrészek három nagy csoportba sorolhatók: hobby, középkategóriás és profi gépek. Ha csak a téli tüzelıdet akarod felvágni, esetleg a kertedben lévı gyümölcsfákat rendben tartani, elég a hobby kategória. Ha néhány hektár erdı tulajdonosa vagy, akkor középkategóriás gépet válassz. Ha favágással keresed a kenyered, profi gépre van szükséged. Ha csak egyetlen tuskót akarsz széthasítani, elég egy balta is. Összefoglaló kérdések: 1. A használati útmutatók általában a következı információkat tartalmazzák: A készülék leírása, általános jellemzık, kezelı szervek, kijelzık (gombok, menük) Üzembe helyezés. Csatlakozás, beállítások. Használat Biztonsági elıírások Karbantartás Hibaelhárítás Mőszaki adatok 2. A válasz benne van a leckében, a tanulók keressék meg és olvassák fel. 3. Pl. kerékpározásnál, sportoláskor, veszélyes gépek használatánál, stb. 4. Állványos fúrógép részei: Ha lehetséges, és van a teremben állványos (oszlopos) fúrógép, vigyük oda a csoportot, és fúrógépnél mutassuk meg a részeit, magyarázzuk el a mőködését. A fúrógépek megfelelıen kialakított szerszámmal tömör anyagba végzett fúrásra, elıfúrt, vagy elılyukasztott furatok bıvítésére, illetve alakos furatok megmunkálására alkalmasak. A fúrógépek jellemzıje, hogy a forgácsoló mozgást (forgó mozgás) és az elıtoló mozgást (függıleges mozgás) is a gép orsójába fogott szerszám végzi. A legjellegzetesebb megmunkáló szerszám a csigafúró. Az asztali fúrógépek viszonylag egyszerő szerkezeti felépítéső gépek, maximum mm átmérıjő furatok készítéséhez alkalmasak, kézi elıtolással. Energiaellátását elektromotor biztosítja. A hajtómő ékszíjtárcsás fokozathajtómő, 3 vagy 4 fokozattal - nagyobb gépeknél esetleg fogaskerék hajtómő. Az egyes fokozatokat úgy lehet beállítani, hogy az ékszíjat a kívánt fordulatszámmal megfelelı átmérıjő tengelyrészre helyezik át. A hajtómőszekrénybe be van építve egy biztonsági kapcsoló, mely megszakítja a motor áramkörét, ha a hajtómőszekrény fedele nyitva van. A gép állványa az oszlop, amely egy vastag falú csı. Ezen állítható függıleges irányban a fúróasztal, amely a függıleges tengely körül elfordítható és tetszés szerinti helyzetben rögzíthetı. Kézi elıtoláskor az elıtoló kar tengelyén lévı fogaskerék elfordul, és függıleges irányban elmozdítja az orsóhüvelyhez rögzített fogaslécet. Az elıtoló kar elengedésekor a fúróorsót rugó vagy súlyterhelés viszi vissza eredeti helyzetébe. Néhány típusnál furatmélység-határoló berendezés is van, amely a kívánt mélység elérésekor automatikusan kikapcsolja az elıtolást. A fúró orsót gyakran egy 56

58 lehajtható, átlátszó plexi burkolattat is ellátják. A munkadarabot közvetlenül az asztalra, esetleg alátétre helyezve, vagy gépsatuba fogva fúrják. A fúrónyomatékot 10 mm-nél kisebb furatok esetén kézzel lehet ellensúlyozni. Lemezszerő darabokat a baleset elkerülése érdekében készülékbe kell befogni. Ugyanez vonatkozik a 10 mm-nél nagyobb átmérıjő fúratok fúrására is, de ha megengedjük a tanulókat, hogy dolgozzanak a géppel, ennél kisebb furatátmérınél is érdemes a munkadarabot szilárdan rögzíteni. 5. Hajómő fokozatát, asztal magasságát, helyzetét, furatmélységet. 6. A megfelelı fokozat és szerszám kiválasztására, a munkadarab biztonságos rögzítésére, a megfelelı elıtolásra. 7. Összehasonlításnál törekedjünk arra, hogy a gyerekek ismerjék fel a gépek közötti azonosságokat és különbségeket. Azonosságok: alapfeladat (fúrás), ugyanaz a cserélhetı szerszám, a forgási sebesség állítható, stb. Különbségek: a kézi fúrógépek között vannak emberi izomerıvel mőködtetett gépek is. Kézi fúróval kisebb átmérıjő furatokat készítenek puhább anyagokba - általában alkalmasak tégla- és betonfalak fúrására is. A kézi fúrógépet oda lehet vinni a fúrás helyéhez, az oszlopos fúrógép helyhez kötött. Oszlopos fúrógéppel pontosabban lehet furatot készíteni, stb. 57

59 Óraszám: 23. óra Az óra címe: Gép modellezése Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi - lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv (56. oldal), VII-VIII. melléklet, tanári modell Munkaforma: Manuális munkavégzés egyéni vagy csoportmunkában Tananyag feldolgozása: Modellezés A könyvben található Körhinta nem tartozik az olcsó és egyszerő modellek közé, ezért elkészíthetı csoport munkában vagy szakköri modellként. Szükség esetén el is lehet térni a könyvben szereplı méretektıl. Elkészítése során alkalmuk van a tanulóknak az alapvetı famegmunkáló és szerelı mőveletek (főrészelés, csiszolás, fúrás, szegzés, csavarozás) gyakorlására. A könyvben megadott méretek Az állvány elkészítése, a tengelyek vízszintes, illetve függıleges beállítása pontos mérést és kivitelezést kíván. A körhinta díszítése és a golyók helyett ülések készítése lehetıséget ad a tanulók kreativitásának fejlesztésére. A modell felhasználható 6. osztályban a kényszerhajtások, 7. osztályban az oldható tengelykapcsoló bemutatására 58

60 VI. Technikai rendszerek Óraszám: 24. óra Az óra címe: Mérés Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Szemléltetı eszközök: tankönyv (58-59 oldal), mérıeszközök Munkaforma: csoportmunka Tananyag feldolgozása: A diákok ismerjék fel a mérés fontosságát. A tanulók legyenek tisztában a mértékegység, a mérıeszköz, méréshatár és a mérési pontosság fogalmával. Ismerjék a mérıeszköz kiválasztásának szempontjait. Ismerjék a tanulók a különbözı tömegek (hétköznapi, kis és nagy) mérésének módszereit. Legyenek tisztában az egyes mérıeszközök mőködésével. Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Mit jelent az, hogy megmérünk valamit? 2. Miért van szükség mérésre? Ezek a kérdések szintén a fogalmak tisztázásának elindítását segítik. Az óra elején ne várjunk pontos válaszokat, leginkább a fogalom sokrétőségének a kidomborítása a lényeg. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. A tára funkcióval lehet megadni, hogy mit tekintsen nullának a mérleg. Így elérhetjük, hogy egy edényt rakva a mérlegre, azt tekintse nullának. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Nem véletlenül tesszük fel ugyanazt a kérdést, mint a lecke elején. Remélhetıen a tananyag feldolgozása után erre a kérdésre már árnyaltabb választ kapunk. 2. Üzletek, konyha, fürdıszoba stb. 3. Hídmérleg. Ha a tanulók nem hallottak még errıl a mérlegrıl, elegendı egy elvi mérés kidolgozása is, a nagy tömegek mérése címő rész alapján. 4. Súlyt vagy súlyokat hasonlítunk össze. Lásd a tömeg vagy súly címő részt! 59

61 Óraszám: 25. óra Az óra címe: A hosszúság mérése Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Szemléltetı eszközök: tankönyv (60-61 oldal), mérıeszközök Munkaforma: csoportmunka Tananyag feldolgozása: A diákok ismerjék fel a hosszúságmérés jelentıségét a technikában. A tanulók ismerjék a hosszúságmérés módszereit, azok alkalmazási területeit. Legyenek tisztában a mérıeszközök használatával, azok alkalmazási területeivel. Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. A bevezetı mérési gyakorlat során felidézhetık a mérési pontosságról és a mérıeszközökrıl tanultak. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Nagy hosszúságoknál a mérıszalag megnyúlása (akár a hımérséklet, akár a meghúzó erı hatására) már jelentısen befolyásolja a mérést. A mérıszalagok általában milliméter beosztásúak, nagy távolságokat ilyen pontosan nem szoktunk mérni. Egy több száz méter hosszú mérıszalag kezelése is igen körülményes lenne. 2. Néhány példa: autógyártás, konyhai kisgépek, mőszerek stb cm 3,55 mm Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. A várható mérettartomány, az elvárt mérési pontosság és a mérendı tárgy tulajdonságait kell figyelembe venni. 2. Az elv a leckében megmutatott folyószélesség méréséhez hasonló. Szóba jöhet a GPS koordináták alapján történı mérés is. 3. Például tolómérı segítségével megmérném 100 papírlap vastagságát és azt osztanám 100-al. 60

62 Óraszám: 26. óra Az óra címe: Az idı és a hımérséklet mérése Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Testi-lelki egészség Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), mérıeszközök, szemléltetı képek videók Munkaforma: frontális óra és csoportmunka Tananyag feldolgozása: A tanulók ismerjék az idı és a hımérsékletmérés alapvetı eszközeit, technológiáit. Tudják az egyes módszerek alkalmazhatóságának korlátait. Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. A sok példa között kerüljenek elı a közösségek mőködéséhez szükséges példák is. 2. A hétköznapi életben általában a perc pontosság elegendı. Kerüljön elı példa rövidebb (pl.: sportversenyek) és hosszabb (pl.:ember élete, történelmi események között eltelt idı) mérésére is. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Ennél a kísérletnél nagyobb szórást érhetünk el, ha közben valamivel zavarjuk a diákokat (pl.: beszélünk). Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Ezt érdemes otthoni feladatnak kiadni, alkalmas a gyermekek kreativitásának fejlesztésére. 2. Gyızzük meg a tanulókat, hogy nincs! 3. Nem törik az üveg. Általában nagyobb a folyadék forráspontja feletti hımérsékletek mérésére is alkalmas. 61

63 Óraszám: 27. óra Az óra címe: Egyszerő áramkörök Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), szerelıkészlet, áramkör szimulátor program Munkaforma: csoportmunka Tananyag feldolgozása: A tanulók legyenek tisztában az elektromos áram veszélyeivel, a biztonságos munkavégzés elveivel. Ismerjék az áramkör alapvetı részeit (áramforrás, vezetı, fogyasztó, kapcsoló). Tudják az egyes áramköri elemek szerepét. A gyermekek tudják, hogy mikor mőködik egy egyszerő áramkör. Legyenek tisztába az áramköri jelekkel. Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Hol találkoztál már elektromos berendezésekkel? Várhatóan sok példa érkezik, szerencsés esetben jól csoportosíthatóan. 2. Mit tudsz az elektromos áramról? Erre a kérdésre adott válaszok valószínőleg nagy káoszt jeleznek. Próbáljuk meg a válaszok közül kiemelni a lényegre törıket. Használtathatunk lexikont vagy internetet is. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Sorolj fel áramforrásokat! Szerencsés lenne a példákat csoportosítani. Lehetséges csoportok pl.: áramforrás feszültsége, teljesítmény. 2. Milyen kapcsolótípusokat ismersz, melyiknek mi a funkciója? A tanulóknak ismerjék a tartós kapcsolót, a nyitó nyomógombot, a záró nyomógombot és a váltókapcsolót. 62

64 Óraszám: 28. óra Az óra címe: Modellezés - Ügyességvizsgáló Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Szemléltetı eszközök: tankönyv (66-67 oldal), szerelési anyagok, szerszámok, tanári modell Munkaforma: egyéni munkavégzés Tananyag feldolgozása: A tanulók a tankönyv és a tanár útmutatásai alapján készítsék el a munkadarabot. Fokozottan figyeljünk munkavégzés közben a balesetvédelemre! Az Ügyességvizsgáló áramkör elkészítése mindenképpen javasolt, mert sokféle készség fejlesztését teszi lehetıvé. Ez nem más, mint egy egyszerő áramkör, ahol a kapcsoló szerepét a pálca és az akadálypálya tölti be. Az eredeti modell 3,5 V-os zseblámpa izzóval és foglalattal készült ez a modell legdrágább része, amit lehet LED-del is helyettesíteni; ilyenkor azonban figyelni kell a polaritásra. (A képen látható modell olyan LED-et tartalmaz, mely közvetlenül mőködtethetı 4,5 V-os teleprıl.) A LED lábait már az 5. osztályos tanulók is minden nehézség nélkül oda tudják forrasztani a vezetékhez. A könyvben szereplı anyagméretek tájékoztató jellegőek, alapnak, talpnak bármilyen más mérető maradék faanyag is megfelel. Az áramköri elemek helye nincs megadva, fejleszti a tanulók problémamegoldó készségét, kreativitását, ha önállóan helyezik el az alapon. A telepet rögzítı pánt alumínium lemezcsík, mely a mintadarabon szegeccsel van az alaphoz rögzítve, de ha lehetıség van rá, lehet csavarral és anyával is rögzíteni. A pálya és a pálca anyaga alumínium huzal a réz vezeték miatt szerencsésebb lenne, ha ezek is rézhuzalból készülnének, de ez utóbbi költségesebb és nehezebben beszerezhetı. Amikor a huzalt beszerezik, ügyeljenek arra, hogy könnyen hajlítható, ugyanakkor mégis elég merev legyen (félkemény). A modell elkészítésének egyik legnehezebb része a pálya rögzítése az alaphoz. Fontos, hogy stabilan álljon. A pálya meghajlítása szintén egyéni elképzelés szerint történik. Rézbıl készült pálya esetén az elektromos 63

65 kötések forrasztással is elkészíthetık, amely sokkal megbízhatóbb, tartósabb kapcsolatot biztosít. A pálca nyelét mindenképpen vonjuk be szigetelı szalaggal, és hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy játék közben csak a szigetelt résznél szabad a pálcát megfogni. A modell értékelésénél külön szempont lehet az egyéni tervezés, a modell kivitelezése és az áramkör mőködıképessége. A modellek elkészítése után lehet versenyt rendezni, hogy kinek sikerül leggyorsabban végigvinni a pálcát az akadálypályán úgy, hogy egyszer sem záródik az áramkör. 64

66 Óraszám: 29. óra Az óra címe: Részösszefoglalás Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Szemléltetı eszközök: tankönyv (68-70 oldal) Munkaforma: egyéni munkavégzés Tananyag feldolgozása: Válaszok a kérdésekre: 1. Pontos definíció található a tankönyv Kislexikon részében. 2. Pontos definíció található a tankönyv Kislexikon részében. 3. Pontos definíció található a tankönyv Kislexikon részében. 4. Munkavégzésre fordítja. 5. Az erıgép rész egy függıleges rúd, melyet a hozzákötözött igavonó állat forgat. A közlımőben található két, egymásra merıleges fogazott kerék, melyek a forgómozgást továbbítják miközben a függıleges tengely körüli forgást vízszintes tengely körüli forgássá alakítják - a munkát (vízkiemelést) végzı merítıkerékhez. 6. Az ókori és a középkori szerkezet nagyon hasonló. Mindkettıben állati izomerıt használnak ( bár a kannalánc esetében a folyó áramlása is segíti az emelést). A forgó mozgást fogazott kerekek továbbítják. Az ókori szerkezeten egy kerék kerületére edények (kanalak) vannak rögzítve, azok merik bele a folyó vizét a fából készült vályúba (csatornába). A kannaláncot zsineggel összekötözött edények alkotják, azok juttatják fel a több méternyi magasságba a vizet. 7. Az archimédeszi csavar a lejtı elvén mőködik. Feladata a víz, illetve más folyékony vagy szemes anyagok kiemelése, szállítása. Ez egy ferde hengerbıl és egy benne forgó vastag menető csavarból áll. A csavarmenet által alkotott résekben a szállított anyagot a tengely forgatása továbbítja. A csavar elforgatására a víz fokozatosan emelkedik a menetben, végül a tetején kifolyik. 8. Emelı: mérleg, talicska, fejsze, diótörı, kés, kerekes kút, gémes kút, daru, csörlı, csípıfogó, fregoli Lejtı: fejsze, kés, rámpa, vésı, csípıfogó, csigafúró 9. a) Kétkarú emelı elvén b) Mert mindig egyensúlyban van a rendszer c) 1,5*42 Ft, azaz 63Ft d) Zsilip segítségével össze tudnak kötni olyan vízi utakat, melyek között szintkülönbség van, így sokkal hosszabb folyószakasz hajózható. 65

67 10. Felsı sor: lemezjátszó, porszívó, vasaló Alsó sor: telefon, centrifuga, varrógép 11. a) Az energia címke a készülék energiafelhasználásáról ad tájékoztatást. b) Mert a két gép ára közti különbségnél többet spórol az energiatakarékosabb a használat során. c) Azonos őrtartalom és kivitel estén hasonlítják össze az energiafogyasztásukat. d) 60 fokos pamutmosó programnál 1 kg ruha kimosásához mennyi áramot használ fel a készülék. e) A mosási teljesítmény megmutatja, hogy az adott készülék mennyire alaposan távolítja el a szennyezıdést a ruhákról. f) Mert a víz is egyre drágább, azzal is takarékoskodni kell. g) Nem mindegy, hogy mennyit fizetünk a világításért, energiatakarékos izzó vásárlása esetén kevesebb villanyszámlát fizetünk, tehát fontos tudni, hogy melyik izzó milyen energia osztályba tartozik. 12. a) A kés elemmel vagy akkumulátorral mőködik, ez biztosítja a mőködéshez szükséges elektromos energiát nincs rajta vezeték, mert az akadályozná a szabad használatát. A markolatánál van egy kapcsoló (nyomógomb), melyet folyamatosan tartani kell a használata közben. A munkát a kés főrészes pengéje végzi alternáló rezgımozgás. A kést a szeletelendı anyag fölé kell tenni, és lefelé nyomni. b) A másik kezünket ne tegyük a penge alá. Figyeljünk arra, hogy megfelelı erıvel toljuk lefelé. Olyan anyagra helyezzük a szeletelendı anyagot, melyben a kés nem tud kárt tenni. c) Tisztán kell tartani elıbb nedves, esetleg tisztítószeres ruhával letörölni, majd szárazra törölni. Ha sokáig nem használjuk, szedjük ki belıle az elemet. A pengét idınként cserélni kell. Használat elıtt gyızıdjünk meg róla, hogy a penge rendesen van behelyezve. Kisgyerek elıl elzárva kell tárolni. 13. a) Terhek emelése, esetleg mozgatása. b) Emelı (csiga, hengerkerék) c) Kocsiszekrény a vezetıfülkével, elforgatható rácsos emelıszerkezet (gém), teheremelı horog, a horgot mozgató kötélzet, motor. d) Túl nehéz terhet emel elszakad a kötél, felbillen az egyensúlya, túl nagy teher zavarja a kezelıt a kilátásban, illetéktelenek túl közel mennek a daruhoz. 14. Megújuló: szél, víz, napenergia, biomassza (növényi és állati eredető szerves anyagok), geotermikus energia. Nem megújuló: szén, kıolaj, földgáz, urán (atomenergia). 15. Pontos definíció található a tankönyv Kislexikon részében fogyasztó (izzó), 2 áramforrás (telep), 3 kapcsoló, 4 vezeték. 66

68 VII. Életvitel és háztartástan Óraszám: 30. óra Az óra címe: Egészséges életmód a családban Nevelési cél: Egészséges életmódra Egészséges táplálkozásra nevelés Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Én és Önismeret Testi és lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), szakácskönyv, fotók szendvicsekrıl. Munkaforma: frontális, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. A táplálkozás befolyásolja-e az egészséges életmódot? Igen. Ha sok olyan táplálékot fogyasztunk, melyek sok zsírt és szénhidrátot tartalmaznak, elhízunk, szerveink elzsírosodnak, nem tudnak rendeltetésszerően mőködni, nehezen fogunk tudni mozogni, gyakrabban leszünk betegek Ez kihat a társadalomra is, mert többször kel orvoshoz fordulni. 2. Miért kell sokat mozognunk? Ha sokat mozgunk izmaink erısödnek, nem hízunk el, jobb lesz a vérkeringésünk, ha jobb a vérkeringésünk, jobb a szervezetünk oxigén ellátása, jobban tudunk gondolkodni, dolgozni. Nagyobb lesz a szervezetünk ellenálló képessége. A kördiagram elemzése: Egészségünket legjobban befolyásolja az életmódunk. A genetikai öröklöttség és környezeti hatások egyformán befolyásolják egészségünket.a környezeti hatást nagyban befolyásolja, hogy nagyvárosban vagy falun élünk. Nem közömbös az adott térség egészségügyi ellátása és ebben elsısorban a prevenció. Ha nincs mód az órán szendvicskészítésre, akkor csoportmunkában állítsanak össze hasonló tornagyakorlatot és azt hajtsák is végre. Másik alternatív lehetıség, hogy csoportmunkában étrendeket állítanak össze. Legkedvezıbb lenne, ha tudnának csoportmunkában szendvicseket készíteni. Ekkor viszont a téma megbeszélésre kevés idı jut. 67

69 Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Miért szükséges a mozgás az ember számára? A válasz ugyanaz, mint óra eleji 2. kérdésre. 2. Miért szükséges táplálkozni? Az ember táplálkozással biztosítja maga számára az energiát, a vizet, a rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat. 3. Hányszor tanácsos naponta étkezni? Ötször 4. Sorold fel a legfontosabb tápanyagokat! Energiát adó tápanyagok: szénhidrátok, zsírok Építı tápanyagok: fehérjék, ásványi anyagok, víz Védı tápanyagok: vitaminok, ásványi anyagok 68

70 Óraszám: 31. óra Az óra címe: A konyha Nevelési cél: Egyéni ízlés formálása Tervezés képességének fejlesztése Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon és népismeret A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), különbözı katalógusok, melyekben berendezett konyhák, konyhabútorok vannak, fotó régi konyhákról, azok berendezéseirıl Munkaforma: frontális munka, csoportmunka, egyéni feladatmegoldás Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok:re várható válaszok 1. Milyen funkciót kell ellátni a konyhának? Tudjunk az élelmiszerbıl ételt készíteni, fızni, sütni a konyhában Tároljuk az edényeket, étkészleteket az étkezéshez szükséges eszközöket Elhelyezzük a háztartási kisgépeket Le tudjunk ülni, étkezni benne A tananyag feldolgozásánál térnék ki a konyhatípusokra. Csak az étkezıkonyhában van hely az étkezésre. 2. Milyen bútorok vannak egy mai konyhában? 3. Szekrények, polcok, székek, asztal. A mai konyhabútorok úgy készülnek, hogy a földön álló szekrények tetejét munkapultnak képezik ki. /Valószínőleg a gyerekek itt fel fognak sorolni konyhai gépeket, tőzhelytípusokat. Ekkor meg kell beszélni a gépek és a bútorok közti különbséget./ 4. Milyen konyhafelszereléseket, konyhagépeket ismersz? Gáztőzhely, villanytőzhely, kombinált tőzhely, esetleg több helyen található még inkább vidéken sparhelt, mosogatógép, mikrohullámú sütı, olajsütı /fritız/, aprító - daraboló gépek: kenyérszeletelı, diódaráló, mákdaráló konyhai robotgép, különbözı reszelık elektromos kés, turmix gép, stb. (Minden jó válasz elfogadható.) Csoportmunkában lehet összehasonlítani egy régi pl. XV.-XVII. századi konyha berendezését egy modern mai konyha berendezésével. Esetleg ezt a feladatot elızetes győjtımunkának lehet adni a tanulóknak. Röviden frontális munkaformában megbeszélni a tanulókkal a konyhatípusokat (Tk. 74.oldal) Milyen szempontok szerint kell berendezni egy konyhát? A konyhát úgy célszerő berendezni, hogy minél kevesebb megtett úttal és mozdulattal lehessen az ételt elkészíteni. A mosogató mellett célszerő, ha van egy elıkészítı asztal vagy pult, hogy a 69

71 megmosott élelmiszer alapanyagokat legyen hova kivenni. A hőtı és a tőzhely ne kerüljön egymás mellé. (Energiatakarékosság!). Figyelni kell az elrendezésre, ha balkezes van a családban. A bútorok olyan magasságúak legyenek, hogy kényelmesen lehessen rajtuk dolgozni, a falra felszerelt szekrényekbe nyújtózkodás nélkül be lehessen nyúlni. A tankönyv 74. oldalán levı 2. feladatnál az alsó kép a helyes. A felsı képen egymás mellett van a hőtı és a tőzhely, túl távol van a mosogató, az asztal közel van a tőzhelyhez. Terveztethetünk konyhát a füzetbe is egyéni feladatként vagy csoportmunkában. A tankönyvben javasolt 1 m= 1 cm legyen, ez a méret inkább a füzetben való tervezésre alkalmas. Csoportmunkában inkább az 1 m= 2cm méretarányt javasoljuk. Ha van, erre a témára 1 óránál több idı vagy a kollega úgy tervezi a tanmenetébe ezt meg lehet térbeli modellként csináltatni a gyerekekkel a bútorokkal együtt csoportmunkában. Jó, ha a konyhából nyílik a kamra. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Sorold fel, milyen konyhatípusokat ismersz? 2. teakonyha (~ 4 m 2 ), fızıkonyha (~ 7-9 m 2 ), étkezıkonyha (~ 8-15 m 2 ) 3. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a konyha kialakításánál? 4. Jól szellıztetethetı legyen, jó legyen a világítása, legyen főtése, legyen benne hideg -, meleg víz, könnyen takarítható legyen, legyen több áramvételi hely (dugaszolóaljzat) a háztartási gépek számára 5. Milyen tájolású legyen a konyha? 6. Északi, vagy Észak- Keleti. Ugyanis nem jó, ha a konyha meleg az élelmiszerek tárolása miatt. 7. Mikor van helyesen berendezve egy konyha? Az ételek elkészítésénél minél kevesebb felesleges utat és mozdulatot kelljen tenni. 70

72 Óraszám: 32. óra Az óra címe: Környezettudatosság Nevelési cél: Környezettudatos életmódra nevelés Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: Tankönyv ( oldal), fotók esetleg film szelektív hulladékgyőjtésrıl Munkaforma: frontális, csoportmunka, egyéni feladatmegoldás Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Sorolj fel házimunkákat! Takarítás, nagy takarítás, kárpittisztítás, mosás, vasalás, fızés, sütés, mosogatás,vásárlás 2. A családban ki milyen házimunkát végez? Hallgassanak meg 2-3 tanuló beszámolóját. Értékeljék közösen a beszámolókat. Helyes, ha munkamegosztás van a családban és mindenkinek van feladata 3. Mivel tudod védeni a környezetünket a házimunkák során? Szelektív hulladékgyőjtés, komposztálás, környezetvédı mosószer, mosogatószer használatával, amit lehet vegyszert természetes anyaggal helyettesíteni, takarékoskodni az energiaforrásokkal (gázzal, vízzel, elektromos árammal) A témát a tankönyv alapján meg lehet beszélni frontális munkában. Ha van rá mód, különbözı hulladékokat vigyünk be az órára és azt csoportosítsák a tanulók a szelektív hulladékgyőjtés elvei alapján, ha nincs, oldják meg a tanulók a tankönyv 77. oldalán levı feladatot egyéni munkában. Megoldás: üveg: 1., 4. papír: 2., 6., 7., mőanyag: 8., 9., fém: 3., 5., Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Miért fontos védenünk a környezetünket? 2. Az ember életminısége szempontjából fontos a jól élhetı egészséges környezet. 3. Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat keletkezési helyük szerint? 4. Települési (kommunális) hulladék, ipari hulladék, mezıgazdasági hulladék, építési hulladék. 5. Miért ajánlott szelektíven győjteni a hulladékot? 6. Újrahasznosíthatóvá tesszük a keletkezett hulladékot. 7. Mivel tudod védeni a környeztet a konyhai tevékenység során? 8. Takarékoskodok a vízzel, az elektromos árammal, a gázzal. A vegyszerek helyett hacsak lehet természetes anyagokat használok. Ha szükséges a vegyszerek közül a környezetkímélıbbet használom. Élelmiszerek csomagolásánál lebomló csomagolóanyagot használok 71

73 Óraszám: 33. óra Az óra címe: Öltözködés Nevelési cél: Esztétikai nevelés Egymás tiszteletére nevelés Az elıállított értékek megbecsülésére nevelés Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Hatékony önálló tanulás Digitális kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon és népismeret A tanulás tanítása Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), Ék Erzsébet: Magyarországi viseletek a honfoglalástól napjainkig (Littoria Kiadó 1994.) képei, Baksa Brigitta: Hon és népismeret 5. és 6. évfolyam tankönyvei (Nemzeti Tankönyvkiadó 2003.), Kézimunka Márton Erzsébet szerkesztésében (Pallas Stúdió kiadásában), modellcsomagban levı öltöztetı babák Munkaforma: Irányított beszélgetéscsoport munka, egyéni feladat megoldás Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Mitıl véd meg ruházatunk? Az idıjárás viszontagságaitól (Hidegtıl, nap égetı hatásától) kisebb balesetektıl például murvás úton elesik valaki rövid nadrágban vagy hosszú nadrágban nyilván kevésbé sérül, aki hosszú nadrágban van, vagy kirándulás alkalmával kisebb ágak karcolásaitól. Kisebb szennyezıdésektıl stb. 2. Mibıl készítette az ısember a ruházatát? Állati szırökbıl, növényi levelekbıl, növényi indákból. 3. Milyen anyagokból készülnek ma ruháink? Természetes és mesterséges szálas anyagokból készült textíliákból. Lenbıl, kenderbıl, gyapjúból, pamutból, selyembıl, mőszálból készült textíliából. Pamutvászonból, gyapjúból, lenvászonból, selyembıl, mőselyembıl, különbözı mőszálakból és a természetes és mesterséges anyagok keverékébıl. Tankönyv 78. oldalán levı 1. feladathoz: Például a különbözı egyenruhák: katonák, rendırök, kormányırök, VÁM-osok. Orvosok, az egy iskolába járók ha van egyenruhájuk, papok, szerzetesek, apácák, az egy csapatban játszó sportolók, különbözı tájegységek néptáncosai, kórustagok ha van egyenruhájuk, stb. 2. feladathoz: Színházba: elegáns ruhát, a fiúk öltönyt inget, semmiképpen sem farmert és hétköznapi felsıt, mert megtisztelem a színészeket és nézıtársaimat a megfelelı öltözékkel. Kirándulásra túracipıt, szabadidıruhát vagy farmert kényelmes felsıt például pólót. A 79. oldal 3. feladatánál mindenképpen meg kellene beszélni a gyerekekkel, hogy az öltözködés változása összefüggött a munkavégzéssel és másképp öltözködte az uralkodó osztályhoz tartozok és másképp öltözködtek a rabszolgák, majd e társadalom réteg megszőnésével a nép. 72

74 A tankönyvben levı érdekesség folytatása: A XVI-XVII. században a társadalmi ranglétra csúcsán állók hordhattak finom hollandi posztót, arannyal átszıtt bársonyt, színes selymet, damasztot, korállt, gyöngyöt, arany csipkét, patyolat ingvállat, áttetszı fátylat, sárga és vörös csizmát, szırméket, aranyat, ezüstöt, gyémántot. A magyar nıi viselet: Atlaszselyembıl, bársonyból, damasztból varrták a négyszögletes kivágású, vállpántos, elıl kapcsokkal záródó felsırészeket. A XVI. században a szoknyával összevarrták, a XVII. században különállóan készítették el. Alatta patyolat felsı inget viseltek, a szoknya elejére csipkés kötény borult. Mindkét vállhoz hordtak selyemmel, gyönggyel vagy aranyfonallal kivarrt csipkegallért. A hajadonok fejdísze a leányságukat jelképezı párta volt. Az asszonyok családi állapotát, a hajat beborító fıkötı jelképezte. A kesztyő és a legyezı a nemes hölgyek elıkelıségének jelképe volt. A rózsa, levendula, rozmaring és a jázmin a korszak legkedveltebb illata. Többnyire övre akasztva viselték a díszes, gyakran zománcos arany- vagy ezüstgömbbe foglalt illatosított labdacsot. A fıúri ruházatnak nélkülözhetetlen kellékei voltak az ékszerek. A XVI. századtól nagymértékben megváltozott ruhaszabás következtében az európai hölgyek ismét viseltek fülbevalót, karkötıt, egyszerre többféle hosszúságú nyakékeket, függıket. A magyar férfi viselet: két kabátfélébıl állt: dolmányból, melyet az ingre öltöttek föl, ujja rövid vagy csuklóig ér, akkor szegélye ívesen, késıbb trapéz alakú kutyafülben borult a kézfejre. A dolmányt selyemövvel, hálóövvel vagy zsinórral fogták össze. A dolmányra felvett felsıkabát a mente, melyet felöltve, de vállra vetve is viseltek. Posztóból, selyembıl, bársonyból is készülhetett, a télieket szırmével bélelték. Varrták ujjatlan változatban, könyékig vagy csuklóig érı ujjhosszal. A magyar férfiviselet fontos kellékei a gombok, melyek az ékszerekkel egyenrangúak voltak. A férfiak a házasságkötésig borotválták arcukat, utána szakállt és pödrött bajuszt növesztettek. Fejfedıjük a süveg, ez lapos, kerek vagy magas tetıvel, szélesen visszahajtott karimával is viselték. Készülhetett posztóból, nemezbıl, bársonyból, tollforgó és prémszegély volt a dísze. Lábbelinek, sarukat, csizmákat viseltek, de kedvelt volt a papucs és bırkapca is. 79. oldal 6. feladatához: A matyó hímzést fehér vászonra vagy fekete klott anyagra varrták gyapjú vagy gyöngyfonallal, lapos- és száröltéssel. A jellemzı motívumok: tulipánok, rózsák, csillagok, levelek. Ruhákat párnákat, terítıket hímeztek ilyen mintákkal. Jellemzıen piros fekte vagy piros kék volt a színe. A kalocsai terítıt fehér vászonra késıbb már fekete vászonra is varrták. Jellemzıen Szin világa gazdag, sárga, kék, lila, bordó, rózsaszín zöld, ezen színeknek több árnyalatai. Motívumai is kisebb nagyobb sokféle virág, a nagyobb virágokat különbözı irányú lapos öltéssel tagolják. Öltései lapos öltés, száröltés. Az ókalocsai hímzés színe kék és fekete volt illetve tiszta fehér is lehetett. Készítettek ilyen hímzéssel ruhákat fejkendıt, kötényt, párnát, terítıt. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Mire szolgál a ruházat? 2. Az emberi test hımérsékletének állandóságát biztosítja. Védi a kisebb sérülésektıl. Védi a bırt a szennyezıdésektıl. Szép külsıt biztosít. 3. Mi határozza meg hogyan öltözködjünk? 4. lásd tankönyv 78. oldal 73

75 Óraszám: 34. óra Óra címe: Textilipari nyersanyagok Nevelési cél: Esztétikai nevelés Figyelem, megfigyelıképesség fejlesztése Összehasonlító képesség fejlesztése Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok: Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Hon és népismeret Szemléltetı eszközök: tankönyv (80-81.oldal), fotó selyemhernyó gubójáról guzsaly, rokka, szövıkeretek, horgolótő, kötıtő, textíliák pamut, vászon, mőszálas anyag, üvegkád, a textíliáktól eltérı színőre festett víz. Lenvászon (vagy valamilyen más növényi eredető szálból készült textilanyag pl. kender, vagy pamut) gyapjú, mőszálas anyag, csipesz, tálba víz. Munkaforma: irányított beszélgetés, anyagvizsgálat csoportmunkában Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Sorold fel, mibıl készülhet textilanyag 2. Növények különbözı részeibıl, állati szırökbıl, mesterségesen elıállított anyagokból 3. Hogyan állították elı elıdeink a textíliát? 4. Válasz a tankönyv 81. oldalán levı érdekesség. 5. Fontos-e tudnod, hogy mibıl készült egy adott textília? 6. Igen, mert attól függ mi készíthetı belıle, hogyan kell mosni, vasalni, esetleg nem allergiáse arra az anyagra a viselıje. A növényi állati eredető anyagokból jó ha bemutatunk egy mintát.(például vízvezeték szerelık használnak még kenderkócot, ha van ilyen ismerısünk lehet tılük kérni, mert ezen a fonás elvét is jól be lehet mutatni). Nyers gyapjú kézmőves boltokban kapható. Az anyagvizsgálatot két csoportban javaslom végezni, ha elég fegyelmezettek a csoportok, a pedagógus mindig az égetési próbánál legyen. Ha nem elég önállóak a tanulók akkor a pedagógus mutassa be és közösen vonják le a következtetést. A textíliák elıállításánál az idı függvénye, hogy milyen feladatot adunk a tanulóknak. Ha több idıt szán erre a témakörre mint 1 órát akkor lehet szıni. Javasolt a vászonszövés, mert az a legegyszerőbb. Elıre elkészíthetik a tanulók a szövıkeretet fából, ha erre nincs idı karton lapot is be lehet vágni egyenlı távolságra a két szemközti oldalon és kisebb darabot így is meg lehet szıni. Ha csak 1 órát szán erre a témára két egymásra fektettet fonalat kihúzva a két végénél egymással ellentétes irányba csavarva, majd félbehajtva zsinórt készíthetünk, mellyel a fonás elvét tanulhatják meg a tanulók. 74

76 Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Hogyan csoportosítjuk a textilipari nyersanyagokat? 2. Természetes és mesterséges szálas anyagok (lásd tankönyv 80.oldal) 3. Hogyan készíthetünk textíliát? 4. Szövéssel, hurkolással, nemezeléssel 5. Miért célszerő tudnod, hogy milyen anyagból készült egy textília? 6. Ha tudom mibıl készült, akkor tudom: mi készíthetı belıle mennyire nyúlik, hogyan kell mosni, vasalni, egészségügyi szempontok miatt (allergia), mennyire tartós, mennyire szívja a nedvességet. 75

77 Óraszám: 35. óra Az óra címe: Textíliák feldolgozása Nevelési cél: Esztétikai nevelés Pontosságra nevelés Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás kompetencia kezdeményezıképesség vállalkozói kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon és népismeret Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), Melinda Coss: A hímzés nagykönyve (Officina Nova Kiadó 1997), különbözı kész hímzések, a kézi varrás eszközei, hímzıkeretek Munkaforma: frontális osztálymunka, egyéni munkavégzés Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Milyen használati tárgyak készülnek textilbıl? Itt hallgassuk meg néhány tanuló felsorolását 2. Varrással (kézi, és gépi), hurkolásos technikával (kötéssel, horgolással elızı leckében volt róla) szó és nemezeléssel. 3. Hímzéssel, rátéttel(bır, gyöngy, flitter, filc), festéssel A 82. oldal 1. feladatánál a kézi varrás eszközeinek felismerésénél segít, hogy a felsorolás olyan színnel került nyomtatásra, amilyen színő az adott eszköz. Az edényfogó kesztyő elkészítésekor a tanulók gyakorolhatják a rejtett öltést az akasztópánt felvarrásánál, a fércöltést, mint ideiglenes öltést és a pelenkaöltést. Ha nincs filcanyag megvarrható termóanyagból vagy flanel anyagból is. Ha ügyesebb gyerekekkel dolgozunk akkor a szája részét varratathatjuk dupla anyagból is és ha van egy vékony friz anyagot is tehetünk a két réteg közé. Az így készült kesztyővel a forró tepsi is. Ha nincs anyagunk vagy nem tetszik ez a munkadarab helyette varratathatunk kis terítıt. Ennek mérete az anyagi helyzettıl és a ráfordítható idıtıl függ. Például egy 10cmx20cm-es anyagot beszegetünk a tanulókkal (széleit duplán 5 mm szélesen kell visszahajtani, befércelni, körbe varratni rejtett öltéssel) Az anyag színén a beszegett szél mellett lehet a két szemközti oldalon díszítı hímzést készíttetni például láncöltéssel és száröltéssel a közepére rajzolhatunk egyszerő (vagy indigóval átmásolhatunk) motívumot például egy tulipánt és ezen megtanulhatják a lapos öltést. Érdekesség kiegészítése: Ferenczy Noémi Nagybányán tervezte és szıtte elsı önálló munkáit, amelyeket 1916-ban Budapesten az Ernst Múzeum mutatott be (Teremtés, 1913; Menekülés Egyiptomba, 1917; stb.) 1920-tól kezdve szerkesztési módja és részformái egyszerőbbekké és a felülethez viszonyítva nagyobbakká váltak (Harangvirágok, 1921; Nıvérek, 1921 stb.) Ez a folyamat a gondolattartalom egyre inkább egyetemessé tágulásával, a monumentalitás és az 76

78 összhang egyre tökéletesebb összefogásával haláláig tartott (Kertésznık, 1923; Fahordó nı, 1925; Parasztfej kaszával, 1926; Piros korsós szılımunkásnı, 1930; Szövını, 1933; Kımőves, Házépítı, Pék, 1933 stb.) Gobelinjeinek lírai színvilága mővészetét a posztnagybányai iskola képviselıihez rokonította ben az Iparmővészeti Fıiskola tanárává nevezték ki. Mővészetének sajátossága volt, hogy a munkafolyamat minden fázisát maga végezte. Vízfestmény- (olykor gouache) terveit is maga vitte át a szövés alapjául szolgáló kartonra, s maga is szıtte kárpitjait, növényi festékkel. Szentendrén látható néhány munkája az állandó kiállításán. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Sorold fel a kézi varrás eszközeit! Lásd tankönyv 82. oldal 2. A hímzıtőt A tők sokasága közül 3 fontos a varrótő kislyukú, hegyes vékony különbözı mérető a méreteket számozással jelzik. A hímzıtő nagylyukú, hegyes ez is különbözı méretben kapható attól függ milyen anyagot, milyen fonallal akarunk hímezni) Merkelıtő: nagylyukú, tompa hegyő (fıleg a lyukacsos anyagokra dolgozunk vele (például a különbözı kongrék) 3. Hogyan nevezzük az öltések három nagy csoportját? I. Ideiglenes öltés II. Rögzítı öltések III. Díszítı öltések Lásd tankönyv 82. oldal 77

79 Óraszám: 36. óra Az óra címe: Gazdálkodás a családban Nevelési cél: Takarékosságra nevelés Kötelességek és jogok a családon belül Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Hatékony önálló tanulás Matematikai kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok: Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetıeszközök: tankönyv oldal Munkaforma: irányított beszélgetés, csoportmunka Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: A kérdésekre meghallgatjuk a tanulók válaszait. Nagyon fontos, hogy konkrét összegekrıl ne érdeklıdjünk, ugyanis ez személyiségjogokat sért. A 84. oldalon levı 1. feladatot meg lehet oldatni gyerekenként is, de lehet csoportokat szervezni és közösen oldják meg. Elızetes feladatba fel lehet adni házi feladatnak, hogy győjtsék össze mi mindennel tudnak még a családon belül takarékoskodni. Beszéljék meg mit jelent a környezettudatos vásárlás. A tankönyvben leírtakon túl még például viszek magammal elég táskát, amibe haza tudom vinni a vásárolt árut és nem kérek reklám szatyrot. Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. Így tervszerő lesz a gazdálkodás. Egy bizonyos fokú biztonságot jelent, ha közösen megbeszélve gazdálkodik a család az anyagi javakkal. Fontos, hogy ne tervezzenek több kiadást, mint amennyi a biztos bevétel. 2. Bevétel és kiadás 3. Ezzel környezetünket védjük, mellyel a benne élık élhetıbb, egészségesebb életet élhetnek. 78

80 Óraszám: 37. óra Az óra címe: Részösszefoglalás Nevelési cél: Rendszerességre nevelés Esztétikus környezet kialakítására nevelés Környezettudatosságra nevelés Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon és népismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés Felkészülés felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszköz: tankönyv ( oldal) Munkaforma: frontális munka, irányított beszélgetés Tananyag feldolgozása: Válaszok a kérdésekre: 1. Egészségünk megırzése érdekében fontos az egészséges életmód. Az egészséges életmódhoz hozzá tartozik a rendszeres mozgás. A mozgás: fejleszti izmainkat, jó közérzetet biztosít, javítja vérkeringésünket. 2. Helyes válasz a B menüsor. Ez tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, vitaminokat és ásványi anyagokat a) teakonyha, b) fızıkonyha c) étkezıkonyha 3. Igen, mert így a keletkezett hulladékok jó részét újra lehet hasznosítani. 4. Veszélyes hulladékok c) 1,5 V-os elem, d) lejárt gyógyszer g) mőtrágya A) Naponta elvégzendık: 2., 4., 9., 10., 11., 13. B) Hetente elvégzendık: 5., 6. 8., 12. C) Havonta elvégzendık: 7. D) Ritkábban elvégzendık: 1., 3., 14., Tornacipıt, szabadidı nadrágot, pólót, hátizsákot 79

81 6. Milyen az éghajlat? Mik a szokások az adott országban? Gyakorlati, célszerőségi szempontok. Mi az adott divatirányzat. Milyen a viselıjének a testalkata? Hány éves? Milyen a család anyagi helyzete? 7. a) szıtt, b) hurkolt (kötött a macin levı pulóver), c) nemezelt 8. tő, gombostő, cérna, győsző, hímzıfonal, szabókréta, centiméter, olló, tőbefőzı 9. I. Ideiglenes öltés: 2. II. Rögzítı öltések: 1, 5. III. Díszítı öltések: 3., 4., 6., Bevételek és kiadások 11. Igen, mert így védem környezetemet és egészségesebb életet élhetnek a benne élık. 12. A csomagoláson levı jelölésbıl (cédrusfa lásd tankönyv 85. oldal) 80

82 Óraszám: 38. óra Az óra címe: A kommunikáció Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi-lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal) oldal), egyéb szemléltetı eszközök Munkaforma: Feladattal irányított egyéni vagy kiscsoportos feldolgozómunka Tananyag feldolgozása Óra eleji kérdésekre várható válaszok: 1. Elıfordulhat, hogy diákjaink még nem tanulnak informatikát, illetve nem az iskolából ismerik ezeket a fogalmakat. Az óra elejei kérdések célja, hogy felmérjük, tanulóink milyen mértékben vannak tisztában ezekkel a fogalmakkal, ezért nem kell pontos meghatározásokra (definíciókra) törekedni, hagyjuk, hogy a gyerekek saját szavaikkal mondják el, mit értenek jel, adat, információ, kommunikáció alatt. 2. Informatikán kívül több tantárgyban használhatják ezeket a fogalmakat, pl. nyelvtan, matematika, történelem, természetismeret, stb. 3. A tankönyv 12. leckéjében ( oldal) találhatók közlekedési táblák. Bár az ebben a leckében található anyag az Informatika tantárgy keretében oktatásra kerül, hasznos, ha a technika órán is beszélünk róla. Próbáljuk meg a fogalmak feldolgozása során a tantárgyunkhoz kapcsolódni, a technika tananyagból, illetve a technikai környezetbıl hozni példákat, így a témakör lehetıséget biztosít az éves anyag összefoglalására. A leckében található kérdések megbeszélése történhet frontális osztálymunkában, vagy kiscsoportos önálló feladatmegoldás után. Tudatosítsuk, hogy az információ cseréhez mindig szükség van közvetítı közegre anyagra és energiára. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Megkönnyíti a kérdésre a választ, ha konkrét példát mondunk vagy problémát adunk a tanulóknak, esetleg felelevenítjük valamelyik munkadarab elkészítését. Például egy szerszám vagy gép használata, egy adott áru beszerzése, egy étel elkészítése, stb. Elemezzük az információ forrását (tankönyv, tanári ismeretközlés, társakkal való 81

83 beszélgetés, internet, egyéb források) és az információ szerzés útját (látás, hallás, tapintás, ízlelés). A kutya hang (pl.: ugatás), illetve testbeszéd útján (pl. farkcsóválás) tud információt közölni. A jel észlelésén kívül szükség van arra is, hogy megértsük, amit közölni akar (pl.: idegen jön, a gazda jön, stb.). 2. Elsısorban a híradástechnikában próbáljunk példákat keresni az adókra és a vevıkre. Térjünk ki arra is, hogy sok esetben szükség van egy olyan berendezésre, mely a jeleket érzékszerveinkkel is felfogható jelekké alakítja (pl.: televízió készülék, nyomda, képernyı, hangszóró, stb.) A hı formájában eljutó információk között beszéljünk elsısorban az idıjárásról, és a megfelelı öltözködésrıl információ olyan új ismeret, melyre szükségünk van, az információk befolyásolják a döntéseinket. 3. Válasszunk az eddig felsorolt példák közül, azokat próbáljuk mélyebben értelmezni. Ennél a kérdésnél célszerő csoportmunkában dolgozni. 4. Dallam, tilos tüzet gyújtani, tilos dohányozni, a kerékpárosoknak zöld jelzés következik, matematikai képlet ezt a tanulók feltehetıen még nem tudják értelmezni. Érdemes kitérni újra arra, hogy az adott információ megértéséhez a vevınek rendelkeznie kell elızetes ismerettel, tudással. A mindennapi életben elıforduló kódrendszer pl.: a mosási KRESZ, siketek jelelése, Braille-írás, morzejelek, mőszaki rajz, elektronikai jelek, stb. 5. Ennél a feladatnál érdemes újra csoportmunkában dolgozni: a csoport egyik tagja próbálja meg a többiekkel a csoport által kitalált, vagy a tanár által papíron megadott információt testbeszéddel átadni. Ilyen lehet pl.: a hideg van, menj tovább, gyere ide, stb. Próbáljunk olyan információkat keresni, amelyek elsısorban nem az információközlı érzelmeirıl adnak tájékoztatást bár ez is nagyon fontos lehet -, hanem a vevı számára tartalmaznak utasítást. A forgalomirányító rendır kézjeleit is meg lehet beszélni. 6. Ilyen lehet: egy az egyhez: pl.: párbeszéd, üzenet átadás. egy a sokhoz: pl.: nyilvános beszéd vagy elıadás (lehet élı vagy felvételrıl), könyvkiadás, és újságkiadás, rádió, TV, számítógép-hálózatok, propaganda, reklám, tömegkommunikáció. sok az egyhez: pl.: Internet, oktatás. sok a sokhoz: pl.: számítógép-hálózatok, World Wide Web, Usenet, konferenciák, elıadás vagy más győlés. Múltból a jelenbe: pl.: történelmi emlékek, iratok. Jelenbıl a jövıbe: pl.: napló, Blog, idıkapszula. 7. Pl.: levél, telefon, számítógép , Skype, chet, stb. Pl.: telekommunikáció, telefon, telefax, televízió, teletex, telex, teleszkóp, stb.. A tele elıtag jelentése: távoli, távolsági. A mőholdas adásoknál mőhold közvetítésével jut el a jel az adótól a vevıig. A mőholdak a földfelszínétıl kb km-es magasságban találhatók, így a jel minimum ennek a távolságnak a kétszeresét teszi meg. A kérdésre a tanulók a saját élményeik alapján tudnak válaszolni. 82

84 Válaszok az összefoglaló kérdésekre: 1. A wikipedia meghatározása szerint: Jel: A jelekkel foglalkozó tudomány, a meghatározása szerint jel a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható) darabja, jelensége; amely az (emberi vagy állati, vagy egyéb) elme vagy értelem számára egy másik valóságdarabra, jelenségre utal (Georg Klaus megállapítása). Azt a valóságdarabot, tárgyat, ami jelként egy másik tárgyra utal, a jel jeltestének, míg azt a valóságdarabot vagy tárgyat, amelyre a jeltest utal, a jel jelöletének (denotátumának) vagy jelentésének nevezzük (a jelentés szó manapság azonban inkább egy másik, lentebb leírt értelemben használatos). E kifejezésmód használatakor figyeljünk arra, hogy a jel szót itt már az elıbbi definícióbelinél tágabb értelemben használtuk: ott csak a jeltestet jelentette, itt már a jeltest és a jelölet sajátos viszonyát vagy együttesét. A jelet mint mesterségesen teremtett vagy manipulált valóságdarabot, a jeltest által megjelölt jelölet (és/vagy jelentés), információ képzésére, tárolására, átalakítására és továbbítására használják (L. O. Reznyikov). Adat: Az adat az információ, a közlés, a hír, az értesülés. Az adat független az adathordozótól, azonban feltételez valamilyen médiumot amely közvetíti az értesülést, hordozza az adatot. Médium lehet például a levegı (hang esetében), rádióhullám, a fénykábelben terjedı optikai jel, az újságlap, a CD-ROM, de akár a biológiai szövetmintában (vérben) a gén is. Az adathordozó megsemmisülése általában maga után vonja az adat megsemmisülését is, hacsak nem maradt fent róla biztonsági másolat vagy nem rekonstuálható az adat egyéb módon. Információ: Az információ latin eredető szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Egyben az informatika alapfogalma. Számos jelentése, kifejtése ismert, különbözı tudományágak különbözı módon közelítik meg, írják le. Egyértelmően elfogadott definíciója nem ismert. Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Egyik legleegyszerősítettebb megfogalmazás szerint az információ nem más, mint valóság (vagy egy részének) visszatükrözıdése. Tudományos értelmezését az információelmélet fogalmazza meg. Kommunikáció: A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével. A kommunikáció alapfogalmai: Közlemény: Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevıvel. Forrás (adó): Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb., amely a közleményt elıállítja és továbbítja. Jelátalakító: A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé. Kódoló: A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerre, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb. Információs csatorna: Az a vezeték, közeg, fizikai mezı, amely a közleményt (jeleket) továbbítja. 83

85 Dekódoló: A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi. Nyelı (vevı): Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket). Zaj: A közleményhez, jelhez keveredı, szuperponálódó torzító, zavaró jel; a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek. A wikipedia fogalmai a gyerekek számára néhol nehezen érthetıek, ugyanakkor jól kiegészítik, bıvítik a tankönyvi fogalmakat. Érdemes ezt a feladatot házi feladatként kiadni, és a következı órán megbeszélni azokat a részeket, melyeket a tanulók nem értettek meg problémásnak jelölnek. 2. Itt meg kell említeni elsısorban az egyenruhákat, melyek feladata, hogy viselıjük foglalkozásáról, rangjáról adjanak tájékoztatást (pl.: katonaság rendırség). Szintén ide sorolhatók pl.: az iskolai egyenruhák. A második csoportba tartoznak a munkaruhák, védıruhák, melyek feladata elsısorban a viselıik munkájának megkönnyítése, de szintén tájékoztatnak azok foglalkozásáról (pl. mentı, tőzoltó, orvos, ápolónı, szerelı, stb.). Ide sorolhatók a sportolók védıruhája, meze (pl.: jégkorongozó, amerikai futball, lovaspóló, stb.) A harmadik csoportba tartoznak a mindennapi öltözetek közül azok az önként viselt ruhadarabok, melyekkel viselıjük valamely csoporthoz, irányzathoz való tartozását kívánja kifejezni. Ezek speciális fajtája a népcsoporthoz való tartozást kifejezı viselet. A divat a korokkal változott, így egy ruha arra is utalhat, hogy mikor, illetve hol készült. 3. A titkosírásokról színvonalas anyag olvasható az interneten: 84

86 Óraszám: 39. óra Az óra címe: Év végi összefoglalás Fejlesztési feladatok: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális állampolgári kompetencia Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi - lelki egészség Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szemléltetı eszközök: tankönyv ( oldal), egyéb szemléltetı eszközök Munkaforma: egyéni feladatmegoldás Tananyag feldolgozása: Óra eleji kérdésekre várható válaszok: A kérdések a csoport éves munkájának felelevenítésre szolgálnak. Válaszok a leckében található kérdésekre: 1. Fa, föld, kisebb mértékben kı, növényi anyagok. 2. Állatok, termények védelmére, tárolására, ezek feldolgozásával kapcsolatos munkák végzésére. 3. A tankönyv 43. oldalán fel van sorolva. 4. Rugalmasság, hasíthatóság, keménység (puhaság), sőrőség, nedvességtartalom, 5. Illesztı főrész, lombfőrész, faráspoly, csiszoló papír, különféle fúrók, kalapács, fogó, csavarhúzó, 6. Bútorok, használati tárgyak, sporteszközök, szerszámok, szemléltetı eszközök, dísztárgyak, csomagoló anyagok, 7. Rétegelt lemezek, farost lemezek, bútorlapok, 8. Ma az ételkészítés általában a konyhában történik. 9. Jól szellıztethetı, van világítása, főtése, van benne hideg-, meleg víz, könnyen takarítható, van benne több áramvételi hely (dugaszolóaljzat) a háztartási gépek számára. 10. Egészséges életmód: rendszeres mozgás, tudatos és helyes táplálkozás. 11. Természetes szálas anyagok: I. Állati eredető anyagok: 1. Szırök: nyúl, birka, teve 2. Mirigyváladékok: selyemhernyó 85

87 II. Növényi eredető anyagok: 1. magszál: pamut 2. Háncsrost: len, kender, juta 3. Levélrost: monilla, kender, sisal Mesterséges szálas anyagok: I. Szerves anyagok: 1. Reprodukált anyagok: cellulóz, fehérje, pektin 2. Szintetikus anyagok: poliamidok, poliészter II. Szervetlen anyagok: üvegszál 12. Szövés, hurkolás (kötés, horgolás), nemezelés. 13. Az emberi test hımérsékletének állandósítását (véd, a hideg, meleg, napsütés ellen). Megvéd a kisebb sérülésektıl Védi a bırt a szennyezıdésektıl Biztosítja a szép külsıt 14. Pontos definíció található a tankönyv Kislexikon részében. 15. Erıgép, közlımő, munkagép 16. Lejtırendszerőek (lejtı, csavar, ék) és emelı elvén mőködık (emelı, csiga, hengerkerék) nagyon sok egyszerő gép neve elıkerült az év során. 17. A biztonságos mőködtetésre. 18. Szél, víz, szén, kıolaj, földgáz, hasadóanyag, napsugárzás, biomassza,, geotermikus energia 19. Megújuló és nem megújuló. 20. Biztos terméshozam érdekében, mert kiküszöböli az idıjárást. 21. Fényigénye, hıigénye és vízigénye, tápanyagigénye. 22. A görgı felfedezése, a kerék megalkotása és a kocsi (szekér) elterjedése, a belsıégéső motor és a gépkocsi kifejlesztése, az autógyártás fejlıdése, az épített utak elterjedése. 23. Évszázadokon keresztül nem voltak épített szárazföldi utak, az áruk jelentıs részét vízi úton szállították. 24. Rengeteg jó válasz lehetséges, de párat példának: a) Testmagasság, bútorvásárlás, lakásfelújítás, gyalogtúra, stb. b) Fızés, vásárlás, stb. c) Lágytojás készítés, iskolába való beérés, születésnap, stb. d) Lázmérés, főtés, mosás, stb. 25. A mindennapokban használt mértékegységeken kívül még számtalan létezik, ezeket felsorolni szinte lehetetlen, elég, ha a csoport mond párat. 26. a) a mőszaki rajzi jelképek: vonalfajták, méretarány, 27. b) a méretmegadás elemei: kontúr vonal, méretvonal, mértsegédvonal, méretszám, méretnyíl 86

88 28. A KRESZ szabályai a gyalogosokra is vonatkoznak. A gyalogos közlekedés helye, a szabályos és biztonságos átkelés helye és módja, jelzések és jelzıtáblák, fényjelzések, útburkolati jelek, jármővek jelzései, elsıbbségadás szabálya. 29. Póló, hosszúnadrág, hátizsák, túracipı. 30. a szıtt, b hurkolt, c nemezelt. 31. Tankönyv, 82. oldal. 32. Bevétel, kiadás. 33. Igen, mert így védem a környezetemet és a saját egészségemet. 34. A csomagoláson lévı jelölésbıl. 35. Környezetbarát termékeket vásárolunk. Ezt a tankönyv 85. oldalon levı embléma jelöli. 36. Azért jó, ha szelektíven győjtjük a szemetet, mert akkor már nem is szemét, hanem újra hasznosítható anyag. Bármilyen más helyes válasz, bıvebb kifejtés is elfogadható. 37. Takarékoskodni lehet a) pénzzel: - vigyázok az iskolai felszereléseimre, hogy ne kelljen gyakran újat venni - vigyázok a ruháimra - nem követelızök a szüleimtıl, hogy minden olyat megvegyenek, amit szeretnék, de nem feltétlenül szükséges - a számítógépet csak a tanuláshoz használom és ritkán játékra b) idıvel: - tanulás közben nem csinálok mást, odafigyelek és akkor rövidebb idı alatt elvégzem. - nem nézek órákig TV-t és nem játszok a számítógépen, akkor jut idı mindenre c) energiával: - nem hagyom felkapcsolva a villanyt, ha nem vagyok az adott helyiségben - nem hagyom készenléti állapotban az elektromos készülékeket - nem hagyom csöpögni a vízcsapokat - Inkább zuhanyozok, mint fürdök, mert így kevesebb víz fogy - energiatakarékos izzókat használunk - elektromos gépek vásárlása esetén megnézzük az energia fogyasztását és az energiatakarékosabbat vesszük meg. - ha le kell vinni a szemetet és fel kell hozni az újságot nem két úttal teszem meg így takarékoskodok az energiámmal és az idıvel is - télen többször szellıztetek, rövidebb ideig, mert így nem hől ki annyira a lakás - fızésnél a fızılaphoz megfelelı mérető edényt használok. Természetes ezeket mind el lehet mondani a pénzzel való takarékoskodásnál is. d) nyersanyaggal: - a zöldségeket vékonyan hámozom meg - ha fızésnél segítek, odafigyelek, ne égessek oda semmit, ne borítsak ki semmit (pl.: olajat, lisztet, stb. Természetesen ezek a kategóriák átfedik egymást, mert ha takarékoskodok az energiával vagy nyersanyaggal, azzal pénzt is takarítok meg és átvitt értelemben idıt is. Ugyanis, ha több pénzem marad, esetleg kevesebbet kell dolgozni így több idı marad szórakozásra, játékra a morze ABC - itt van egy olyan opció, mely a beírt mondatot morze jelekké kódolja 87

89 39. Természetes információs csatorna: látás, hallás, tapintás, ízlelés, stb. A mesterséges információs csatorna lehet térbeli vagy idıbeli, esetleg mindkettı, attól függıen, hogy az információ (azonnali) továbbítása vagy hosszabb-rövidebb ideig való megırzése a célja. Ilyen pl.: a telefon, televízió, könyv, újság, stb. 40. Beszéd, írás, nyomtatás, távközlés, elektronikus kommunikáció. 41. Lehetıség nyílt a nem valós idejő kommunikációra, a pontosabb feljegyzések készítésére, így azok megmaradtak az utókornak is. Egy ember gondolatai sok emberhez eljutottak. Törvények, kimutatások, számadások, történetírás, tanulás , honlap, blog, fórumok, közösségi oldalak, Skype, chet, internetes telefon, stb. 88