A HUDI20047 Szigeti homokok. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Átírás

1 A HUDI20047 Szigeti homokok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2018

2 Jelen fenntartási terv a Földművelésügyi Minisztériummal kötött TMF/559/6/2017. ügyiratszámú támogatói okirat alapján, a Természetvédelmi kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat terhére készült DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsahegy Tel: Fax: dinpi@dinpi.hu Web: Felelős tervezők Vida Alexandra Vezető szakértők Baranyai Zsolt Közreműködő szakértők Kun András Bérces Sándor Fehér Balázs DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság 2018 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

3 Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajok Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtőgazdálkodási terv Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel... 55

4 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek és mellékletek... 85

5 I. Natura 2000 fenntartási terv

6 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Szigeti homokok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 848,90 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek (a *gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) Ártéri ruderális magaskórós folyómedernövényzet (3270) Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők (6240)* Pannon homoki gyepek (6260)* Ártéri mocsárrétek (6440) Puhafás ligeterdők, éger és kőrisligetek, illetve láperdők (91E0)* Keményfás ligeterdők (91F0) Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek (91I0)* Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelyek: xxx felmérés során még előkerült Szálkaperjésrozsnokos xeromezofil gyepek (6210) Jelölő fajok (a *gal jelöltek kiemelt közösségi jelentőségű fajok) szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) vöröshasú unka (Bombina bombina) magyar futrinka (Carabus hungaricus) homoki kikerics (Colchicum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) közönséges denevér (Myotis myotis) ürge (Spermophilus citellus) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű fajok: xxx Megalapozó 1.2.4ben megnézni 6

7 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település Megye Érintett terület (ha) Érintett terület % Település területének érintettsége (%) Pócsmegyer Pest 170, ,14 23,33 Szigetmonostor Pest 548, ,60 13,08 Tahitótfalu Pest 129, ,26 3,31 Összesen 848, táblázat: Érintett települések 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név országos ökológiai hálózat övezete országos ökológiai hálózat övezete országos ökológiai hálózat övezete országos ökológiai hálózat övezete országos ökológiai hálózat övezete országos ökológiai hálózat övezete MT Pócsmegyer területén Kiterjedés (ha) 145,7311 OF Pócsmegyer területén 14,232 PT MT Pócsmegyer területén 5,9237 Szigetmonostor területén 238,6487 OF Szigetmonostor területén 309,7717 OF Tahitótfalu területén 124, táblázat: Egyéb védettségi kategóriák Védetté nyilvánító jogszabály száma az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 7

8 2.1. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv A területre vonatkozóan elfogadott természetvédelmi kezelési terv nem áll rendelkezésre.? Településrendezési eszközök Pócsmegyer: 87/2013. (IX. 18.) számú önkormányzati határozat Pócsmegyer Településszerkezeti Tervéről 13/2013. (IX. 23.) számú önkormányzati rendelet Pócsmegyer Helyi Építési Szabályzatáról Szigetmonostor: 332/2017. ( ) számú képviselőtestületi határozat Szigetmonostor Településszerkezeti Tervéről 1/2018. (I. 24.) számú önkormányzati rendelet Szigetmonostor Helyi Építési Szabályzatáról Tahitótfalu: 177/2014. ( ) számú képviselőtestületi határozat Tahitótfalu Településszerkezeti Tervéről 7/2014. ( ) számú képviselőtestületi rendelet Tahitótfalu Helyi Építési Szabályzatáról Körzeti erdőtervek és üzemtervek A terület az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet 5. sz. melléklete alapján a Pilis Visegrádi és a Szentendrei Erdőtervezési Körzetekhez tartozik. Ugyanezen rendelet 6. melléklete alapján a PilisVisegrádi körzet erdőtervezése 2010as évre volt besorolova, míg a Szentendrei körzet a 2019es évre van ütemezve. A PilisVisegrádi Erdőtervezési Körzet jelenlegi körzeti erdőterve érvényes: január december 31. Jóváhagyó határozat száma: A Szentendrei Erdőtervezési Körzet jelenlegi körzeti erdőterve érvényes: január december 31. Jóváhagyó határozat száma: XXIV/1131/2/2010? Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A tervezési terület egy vadászatra jogosult vadásztársaság területére esik. SzentendreSzigeti Vadásztársaság o vadgazdálkodási tájegység: BörzsönyGödöllői Vadgazdálkodási tájegység o vadgazdálkodási terület kódszáma: o érvényes: március február Halgazdálkodási tervek A természetmegőrzési területen nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nem található Vízgyűjtőgazdálkodási terv Magyarország felülvizsgált, évi Vízgyűjtőgazdálkodási Terve Duna részvízgyűjtő vízgyűjtőgazdálkodási terv, KözépTiszavidéki Vízügyi Igazgatóság április 19. KözépDuna vízgyűjtő alegység gazdálkodási tervezése KözépTiszavidéki Vízügyi Igazgatóság április 8

9 3. Veszélyeztető tényezők A veszélyeztető tényezők felsorolásánál figyelembe vettük a Natura adatlapon felsorolt tényezőket, amelyeket az aktuális állapotra alakítva ismertetünk. Belső veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége (H= nagy, M= közepes, L= kis jelentőségű ) Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? A09 Intenzív legeltetés vagy túllegeltetés 14 Főként a terület középső részén, bekerített lólegelőkön katasztrofális mértékű a túllegeltetés. A néhány éve még igen gazdag homoki gyepek elszegényedtek, gyomosak. Pannon homoki gyepek (6260)* magyar futrinka (Carabus hungaricus)* homoki kikerics (Colchicum arenarium)* homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)* ürge (Spermophilus citellus) A10 Extenzív legeltetés vagy alullegeltetés 0,9 B03 Erdőfelújítás idegenhonos vagy tájidegen fajokkal vagy azok betelepítése 9,5 B05 Fakitermelés újratelepítés vagy természetes felújulás nélkül B07 Lábonálló és fekvő holtfa eltávolítása, beleértve a törmeléket is F01 Más földhasználatú terület lakott területté, településsé vagy rekreációs területté alakítása F07 Sport, turisztikai és szabadidős tevékenységek A leggazdagabb zárt homoki sztyepprétek a legeltetés teljes hiányában avarosodnak, szegényednek. Pannon homoki gyepek (6260)* Elsősorban akáccal és fenyőkkel (FF, EF) végeztek felújításokat. A Natura 2000élőhelyekként azonosítható foltokban is jelen vannak. Eltávolításuk szükséges. Pannon homoki gyepek (6260)* Puhafás ligeterdők, éger és kőrisligetek, illetve láperdők (91E0) Keményfás ligeterdők (91F0) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) közönséges denevér (Myotis myotis) Terepmotorozás Pannon homoki gyepek (6260)* magyar futrinka (Carabus hungaricus)* homoki kikerics (Colchicum arenarium)* homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)* ürge (Spermophilus citellus) 9

10 F09 Háztartási/rekreációs létesítményi hulladék/szemét elhelyezése és kezelése I01 I02 Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok Egyéb idegenhonos inváziós fajok (az Unió számára veszélyt jelentő fajokon kívül) , Még szórványos, de néhol nagy foltokat borít az Asclepias syriaca. Kiszorítják az őshonos fajokat. Pannon homoki gyepek (6260)* Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek (91I0)* Szálkaperjésrozsnokos xeromezofil gyepek (6210) Az egész területen jelen van, erteljesen terjed a Robinia pseudoacacia és Celtis occidentalis. Még szórványos, de néhol nagy foltokat borít az Ailanthus altissima, Solidago gigantea. Kiszorítják az őshonos fajokat. Pannon homoki gyepek (6260)* Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek (91I0)* Szálkaperjésrozsnokos xeromezofil gyepek (6210) szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) magyar futrinka (Carabus hungaricus)* homoki kikerics (Colchicum arenarium)* homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)* nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) közönséges denevér (Myotis myotis) ürge (Spermophilus citellus) K02 Lecsapolás L02 Fajösszetétel változása természetes szukcesszió következtében Ártéri ruderális magaskórós folyómedernövényzet (3270) Ártéri mocsárrétek (6440) Puhafás ligeterdők, éger és kőrisligetek, illetve láperdők (91E0) vöröshasú unka (Bombina bombina)* A cserjésedés általános a területen (fő faja a Crataegus monogyna) lévén a fátlan homoki gyepek ilyen kiterjedésben másodlagosnak tekinthetők. Az erős cserjésedés felszámolja a gyepeket, az alászoruló gyepfoltok fajkészlete megritkul. Pannon homoki gyepek (6260)* Szálkaperjésrozsnokos xeromezofil gyepek (6210) Kívülről ható veszélyeztető tényezők: 3. táblázat: Belső veszélyeztető tényezők 10

11 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentőség e Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 4. táblázat: Kívülről ható veszélyeztető tényezők Potenciálisan a jövőben ható veszélyeztető tényező: Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentőség e Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 5. táblázat: Potenciálisan ható veszélyeztető tényezők 11

12 4. Kezelési feladatok meghatározása 4.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Rendeltetés: Célkitűzés: Kiemelt célkitűzés a jelölő élőhelyek, az azok alkotta élőhelykomplex (faállomány, erdőszegély, gyep) tájképének, dinamikájának, a benne honos védett, fokozottan védett és Natura 2000 jelölő növény, és állatritkaságok védelme és élőhelyük természetközeli állapotában való fenntartása, helyreállítása. Kiemelt célkitűzés a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációi fragmentálódásának csökkentése. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Cél az invazív fajok (selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, fekete fenyő, erdei fenyő) által veszélyeztetett pannon homoki gyepek megóvása a degradációtól; a becserjésedett és erdősített állományok visszaalakítása gyeppé. Fontos a területen található, invazív fajok által veszélyeztetett erdőssztyepp tölgyes állományok és töredékek regenerációja, folyamatos erdőborítás biztosítása. Elérendő cél az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési rendszer kialakítása a pannon homoki gyepek területén a túllegeltetés/alullegeltetés elkerülése érdekében. A puhafás ligeterdő állományokban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona, cserje, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz. Fontos az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. Szükséges a lovas és gyalogos turista forgalom szabályozása, túraútvonalak kijelölése. Cél a vadakat vonzó vadászati objektumok eltávolítása a Natura 2000 jelölő élőhelyek területéről. A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírásjavaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírásjavaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A 12

13 gazdálkodók számára ezek az előírásjavaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek gazdálkodáshoz köthető, mező, erdő, vad és vízgazdálkodásra vonatkozó kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Ezután következik az egyes kezelési egységek részletes jellemzése, amit kezelési egységenként a hozzájuk tartozó előírásjavaslatok, valamint vadgazdálkodási és élőhelyrekonstrukciós javaslatok felsorolása követ. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A kezelési egységek lehatárolása alapvetően élőhelyek alapján történt, figyelembe véve a reális gazdálkodási lehetőségeket Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A területen bányák, anyagnyerőhelyek nyitása, valamint a meglévő illegális helyek használata nem kívánatos, az ökológiai hálózat magterület és folyosó övezetében új külszíni bányatelek nyitása, meglevő bővítése tilos. Új épület és építmény létesítése csak a közösségi jelentőségű élőhelyek területén kívül lehetséges. Gépjármű közlekedés csak az arra kijelölt utakon elsősorban a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó mértékben kívánatos. Az egyéb jogosultak (pl. vízügyi munkavégzés) gépjármű közlekedés során a jelölő és hazai jogszabályok által védett értékekben kárt nem okozhatnak. Az illegális gépjárműközlekedés fokozottabb ellenőrzése javasolt a kritikus időszakokban. A terület széleinél figyelmeztető, információs tábla állítása javasolt, mely mutatja a védett és Natura 2000 terület határait, az ott tartózkodásra vonatkozó legfontosabb szabályokat, röviden ismerteti a terület jelentőségét, látnivalóit. 13

14 A területet az inert és lakossági hulladéktól mentesíteni kell. A területen áthúzódó nagyfeszültségű villanyvezetékek fenntartása során előzetesen egyeztetni szükséges a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival. A biztonsági sávok fenntartó kezelése nem károsíthatja a jelölő élőhelyeket (pl. inváziós fajok vegyszeres kezelés nélküli sarjadzást elősegítő mechanikus visszaszorítása nem javasolt). Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: Az egyes kezelési egységekhez kötődő élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok minden esetben kizárólag gazdálkodói szándékkal összhangban valósítandók meg. Az erdőgazdálkodás során olyan műveléseket kell alkalmazni, amely a lágyszárú özönfajok állományainak kialakulását megakadályozza, szükséges a már meglevő állományok termésérlelésének megakadályozása az ültetvény erdőkben. A ragadozómadarak fészkét tartó és a környezetében lévő fákat véghasználat során megtartani szükséges. Vadgazdálkodás: A tervezési területre nem őshonos vadfaj nem telepíthető. A tervezési területen mesterséges vadtenyésztési tevékenység végzése nem megengedett. A tervezési területen működtetett etetők, szórók 50 mes körzetében a használatukból származó gyomosodást évi legalább kétszeri kaszálással szükséges felszámolni. A vadászat és vadgazdálkodás következtében keletkező hulladékot (pl. töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia stb.) a vadászatra jogosultnak a vadászterületről folyamatosan el kell távolítani. A közösségi jelentőségű jelölő gyepeket a vadászatra jogosultak kötelesek kímélni, gépjárművekkel történő közlekedés céljára az ingatlannyilvántartásban szereplő földutakat, és a nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett egyéb utakat lehet igénybe venni. Agyaggalamblövészetet a közösségi jelentőségű jelölő gyepek területén nem megengedett tartani. A tervezési területen a vadlétszámot a terület természetes vadeltartó képességének szintjén kell tartani, hogy a gyepterületekben, erdőfelújításokban mennyiségi vadkár ne keletkezzen. Az alföldi körülmények között a tölgymakk terjesztésében jelentős szerepet játszó szajkó (Garrulus glandarius) állományát kímélni szükséges. Vízgazdálkodás: Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kjttre készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép és ez alapján több típusú élőhely is megtalálható a területen. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok és a reális gazdálkodási lehetőségek alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: KE1: Tölgyesek KE2: Ligeterdők 14

15 KE3: Rontott erdők KE4: Idegenhonos faültetvények KE5: Cserjések KE6: Homoki gyepek KE7: Rontott és regenerálódó gyepek KE8: Akácosodó homoki gyepek KE9: Szántók KE10: Mesterséges létesítmények 1. Kezelési egység kódja, neve: KE1 Tölgyesek Kezelési egység meghatározása: Az első kezelési egységbe kerültek besorolásra a tárgyalt terület kis kiterjedésben, mozaikosan megmaradt euroszibériai erdősztyepptölgyesei, melyek a szigetmonostori tömb északi felében találhatóak, illetve egy kisebb folt a pócsmegyeri tömbben. Területünk jellemző fás élőhelytípusa lehetett a nyílt és zárt homoki tölgyes a homoki gyepekkel alkotott mozaikokban. Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: Érintett Natura 2000 élőhelyek: Érintett közösségi jelentőségű fajok: Érintett egyéb kiemelt fajok: L5 Alföldi zárt kocsányos tölgyesek M4 Nyílt homoki tölgyesek RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők 91I0 Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) hóvirág (Galanthus nivalis) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Ezeket az erdőfoltokat kivétel nélkül a legszigorúbb védelem illeti. Kizárólag természetvédelmi célú fahasználat engedhető meg az élőhely megőrzése, valamint az előforduló fajok védelme érdekében. Számos helyen találhatók töredékes, felújított (ma fiatalos) foltok, amelyek nem azonosíthatóak Natura 2000 kategóriával. Ezek mielőbbi regenerálása, a fa és cserjefajok elegyarányának megtartása és az inváziósok eltávolítása szükséges. Az egész állományra jellemző a magasfokú inváziós fertőzöttség (elsősorban Robinia pseudoacacia és Celtis occidentalis; ezen kívül Ailanthus altissima, Ptelea trifoliata, Solidago gigantea, Aster lanceolatus, Asclepias syriaca). Irtásuk elsődleges fontosságú. Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: 15

16 Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: természetvédelmi fahasználat mellett minden más hasznosítás kerülendő töredékes, fiatalos, romlott állományai regenerálására van szükség, fa és cserjefajok elegyarányának megtartásával inváziós fajok irtása kiemelt jelentőségű: célkitűzés a folyamatos erdőborítás biztosítása, az adott élőhelyre jellemző fafajszerkezet és megfelelő korszerkezet kialakítása, mely erdőgazdálkodói szándék esetén biztosítható az idegenhonos, valamint a termőhelynek nem megfelelő, vagy erdészeti tájidegen főfafajú erdők véghasználata után a fafajcserével járó erdőszerkezet átalakítás kívánatos a területen, az erdőgazdálkodóval egyeztetett helyszíneken és módon Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: a legfontosabb elérendő cél a nagyvadállomány nagyságának visszaszorítása, természetvédelmi kárt nem okozó szintre csökkentése nem őshonos vadfajok telepítése nem történhet a területen, a meglévő idegenhonos vadfajok állományának fenntartása nem kívánatos vadászati létesítmények elhelyezése csak a természetvédelmi kezelővel egyeztetett helyen és módon történhet vadföldek kialakítása, vad kibocsátás és zárt téri vadtartás nem megengedett mesterségesen kialakított dagonyák létrehozását kerülni kell Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: a. Kötelezően betartandó előírások: Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet, valamint a valamint a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18) Kormányrendelet előírásait kell betartani. A kezelési egységbe tartozó gyepek az elmúlt időszakban nem álltak mezőgazdasági hasznosítás alatt, a Mezőgazdasági parcellaazonosító Rendszerben nem támogatható területként szerepelnek. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. b. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: 16

17 Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód VA01 VA02 Vadgazdálkodási előírásjavaslatok Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetőség szerint be kell keríteni. A kerítéseket legkésőbb az utolsó tisztítási munka elvégzését követő egy éven belül le kell bontani. 6. táblázat: KE1 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Kezelési javaslatok indoklása: 2. Kezelési egység kódja, neve: KE2 Ligeterdők Kezelési egység meghatározása: A Natura terület déli csücskében valamint az északi tömb egy kiterjedtebb nyugati sávjában találhatóak puhafás ligeterdők. Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: 17

18 Érintett ÁNÉR élőhelyek: RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Érintett Natura 2000 élőhelyek: A kezelési egységben nem található közösségi jelentőségű élőhely Érintett közösségi jelentőségű fajok: Érintett egyéb kiemelt fajok: A kezelési egység területén nem ismert közösségi jelentőségű faj nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) fekete gólya (Ciconia nigra) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri) rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységben előforduló fajok védelme érdekében kiemelt jelentőségű a ligeterdők megfelelő koreloszlásának, az idős és holtfa megfelelő mennyiségének biztosítása. Ideális lenne a ligeterdők erdőgazdálkodásból való kivonása, érintetlenségük biztosítása. Fontos a terület inváziós fertőzöttségének drasztikus csökkentése. Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: örökerdő üzemmódra való áttérés lenne ideális a gazdálkodási célú erdészeti beavatkozások és a természetvédelmi célok összehangolása célkitűzés a folyamatos erdőborítás biztosítása, az adott élőhelyre jellemző fafajszerkezet és megfelelő korszerkezet kialakítása, mely erdőgazdálkodói szándék esetén biztosítható az erdőneveléseket úgy kell megtervezni, hogy azok a termőhelynek nem megfelelő, vagy erdészeti tájidegen elegyfafajok, különös tekintettel az intenzíven terjedő fajok visszaszorítását, az őshonos fafajok elegyarányának az emelését, valamint az elegyesség fenntartását, növelését szolgálják a véghasználatok tervezése során arra kell törekedni, hogy a tájhonos fafajokkal jellemezhető faállomány típusok, illetve a közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelytípusok esetében a korosztályviszonyok kiegyenlítettek legyenek, mindig legyen idős erdő fontos a mikroélőhelyek megóvása, kialakítása Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: a legfontosabb elérendő cél a nagyvadállomány nagyságának visszaszorítása, természetvédelmi kárt nem okozó szintre csökkentése nem őshonos vadfajok telepítése nem történhet a területen, a meglévő idegenhonos vadfajok állományának fenntartása nem kívánatos 18

19 vadászati létesítmények elhelyezése csak a természetvédelmi kezelővel egyeztetett helyen és módon történhet vadföldek kialakítása, vad kibocsátás és zárt téri vadtartás nem megengedett mesterségesen kialakított dagonyák létrehozását kerülni kell Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: a. Kötelezően betartandó előírások: Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. b. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 7. táblázat: KE2 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: 19

20 Kezelési javaslatok indoklása: Kezelési egység meghatározása: 3. Kezelési egység kódja, neve: KE3 Rontott erdők Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők Érintett Natura 2000 élőhely: A kezelési egységben nem található közösségi jelentőségű élőhely Érintett közösségi jelentőségű fajok: Érintett egyéb kiemelt fajok: homoki kikerics (Colchicum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) szalakóta skarlátbogár csikófark hóvirág alpesi denevér horgasszőrű denevér rőt koraidenevér farkasalmalepke 20

21 Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: a. Kötelezően betartandó előírások: Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendeletet. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. b. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok 21

22 Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 8. táblázat: KE3 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Kezelési javaslatok indoklása: 4. Kezelési egység kódja, neve: KE4 Idegenhonos faültetvények Kezelési egység meghatározása: Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: P2c Idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok P8 Vágásterületek RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos 22

23 lombos és vegyes erdők S1 Ültetett akácosok S4 Ültetett erdei és feketefenyvesek S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Érintett Natura 2000 élőhelyek: Érintett közösségi jelentőségű fajok: Érintett egyéb kiemelt fajok 6260 Pannon homoki gyepek magyar futrinka (Carabus hungaricus) homoki kikerics (Colchicum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) szalakóta (Coracias garrulus) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) csikófark (Ephedra distachya) fehérkarmú vércse (Falco naumanni) hóvirág (Galanthus nivalis) gyurgyalag (Merops apiaster) kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: 23

24 Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: a. Kötelezően betartandó előírások: Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendeletet. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. b. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 9. táblázat: KE4 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Kezelési javaslatok indoklása: 24

25 Kezelési egység meghatározása: 5. Kezelési egység kódja, neve: KE5 Cserjések Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: P1 Őshonos fafajú fiatalosok P2a Üde és nedves cserjések P2b Galagonyáskökényesborókás száraz cserjések Érintett Natura 2000 élőhelyek: A kezelési egységben nem található közösségi jelentőségű élőhely Érintett közösségi jelentőségű fajok: Érintett egyéb kiemelt fajok magyar futrinka (Carabus hungaricus) homoki kikerics (Colchicum arenarium) nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) csikófark (Ephedra distachya) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: 25

26 Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: a. Kötelezően betartandó előírások: Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendeletet. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. b. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 10. táblázat: KE5 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: 26

27 Kezelési javaslatok indoklása: Kezelési egység meghatározása: 6. Kezelési egység kódja, neve: KE6 Homoki gyepek Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: Érintett Natura 2000 élőhelyek: Érintett közösségi jelentőségű fajok: Érintett egyéb kiemelt fajok G1 Nyílt homokpusztagyepek H5b Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek P2b Galagonyáskökényesborókás száraz cserjések 6210 Szálkaperjésrozsnokos xeromezofil gyepek 6260 Pannon homoki gyepek magyar futrinka (Carabus hungaricus) homoki kikerics (Colchicum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) fekete gólya (Ciconia nigra) csikófark (Ephedra distachya) keleti rablópille (Libelloides macaronius) gyurgyalag (Merops apiaster) vörös csüngőlepke (Zygaena laeta) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: 27

28 Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: c. Kötelezően betartandó előírások: Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendeletet. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. d. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok 28

29 Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 11. táblázat: KE6 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Kezelési javaslatok indoklása: 7. Kezelési egység kódja, neve: KE7 Rontott és regenerálódó gyepek Kezelési egység meghatározása: Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: G1 Nyílt homokpusztagyepek H5b Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen szárazfélszáraz gyepek OD OD Lágyszárú évelő özönfajok állományai P2b Galagonyáskökényesborókás száraz cserjések RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok T5 Vetett gyepek, füves sportpályák T10 Fiatal parlag és ugar U7 Homok, agyag, tőzeg és kavicsbányák, digó és kubikgödrök, mesterséges löszfalak 29

30 Érintett Natura 2000 élőhelyek: Érintett közösségi jelentőségű fajok: Érintett egyéb kiemelt fajok 6260 Pannon homoki gyepek magyar futrinka (Carabus hungaricus) homoki kikerics (Colchicum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) csikófark (Ephedra distachya) vándorsólyom (Falco peregrinus) keleti rablópille (Libelloides macaronius) gyurgyalag (Merops apiaster) füleskuvik (Otus scops) fóti boglárka (Plebejus sephirus) leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) ürge (Spermophilus citellus) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: e. Kötelezően betartandó előírások: 30

31 Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendeletet. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. f. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 12. táblázat: KE7 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Kezelési javaslatok indoklása: 8. Kezelési egység kódja, neve: KE8 Akácosodó homoki gyepek 31

32 Kezelési egység meghatározása: Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: Érintett Natura 2000 élőhelyek: Érintett közösségi jelentőségű fajok: Érintett egyéb kiemelt fajok G1 Nyílt homokpusztagyepek H5b Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek P2b Galagonyáskökényesborókás száraz cserjések S1 Ültetett akácosok S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai 6260 Pannon homoki gyepek magyar futrinka (Carabus hungaricus) homoki kikerics (Colchicum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) csikófark (Ephedra distachya) gyurgyalag (Merops apiaster) fóti boglárka (Plebejus sephirus) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: 32

33 Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: g. Kötelezően betartandó előírások: Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendeletet. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. h. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 13. táblázat: KE8 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: 33

34 Kezelési javaslatok indoklása: Kezelési egység meghatározása: 9. Kezelési egység kódja, neve: KE9 Szántók Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák Érintett Natura 2000 élőhelyek: A kezelési egységben nem található közösségi jelentőségű élőhely Érintett közösségi jelentőségű fajok: magyar futrinka (Carabus hungaricus) Érintett egyéb kiemelt fajok Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: 34

35 Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: i. Kötelezően betartandó előírások: Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendeletet. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. j. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 14. táblázat: KE9 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: 35

36 Kezelési javaslatok indoklása: 10. Kezelési egység kódja, neve: KE10 Mesterséges létesítmények Kezelési egység meghatározása: Érintett védett természeti terület: A kezelési egység nem érint védett természeti területet Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: Érintett ÁNÉR élőhelyek: Érintett Natura 2000 élőhelyek: U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók U6 Nyitott bányafelületek U7 Homok, agyag, tőzeg és kavicsbányák, digó és kubikgödrök, mesterséges löszfalak U10 Tanyák, családi gazdaságok U11 Út és vasúthálózat 6260 Pannon homoki gyepek Érintett közösségi jelentőségű fajok: homoki kikerics (Colchicum arenarium) homoki nőszirom (Iris arenaria) Érintett egyéb kiemelt fajok kígyászölyv (Circaetus gallicus) csikófark (Ephedra distachya) gyurgyalag (Merops apiaster) parti fecske (Riparia riparia) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: 36

37 Mezőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Erdőgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vadgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Vízgazdálkodáshoz köthető javaslatok: Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok: k. Kötelezően betartandó előírások: Natura 2000 kijelölés alatt álló területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendeletet. Erdőterületekre vonatkozóan be kell tartani az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, és a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet és a PilisVisegrádi és a Szentendrei erdőtervezési körzetek erdőtervét. l. Önkéntesen vállalható előírásjavaslatok: Kód Gyepterületekre vonatkozó előírásjavaslatok Kód Erdőterületekre vonatkozó előírásjavaslatok 37

38 Kód Vadgazdálkodási előírásjavaslatok 15. táblázat: KE10 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírásjavaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Kezelési javaslatok indoklása: Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhely rekonstrukciós javaslatokat a Kezelési Egységek leírásánál részleteztük, itt csak rövid összefoglalást adunk. KE1: KE2: KE3: KE4: KE5: Fajvédelmi intézkedések A területen előforduló védett fajokkal kapcsolatosan a fajvédelmi intézkedések elsősorban élőhely kezelési jellegűek, így beépültek a kezelési egységekre megfogalmazott javaslatok közé. A kezelési egységekre vonatkozó előírásjavaslatok betartása révén az itt előforduló védett fajok fennmaradása biztosítható. Az inváziós fajok visszaszorítása minden élőhelytípusban javítja a védett vagy Natura 2000es fajok életfeltételeit. A geofiton védelmében tilos a teljes talajelőkészítés, különösen a hagymásgumós növényekkel rendelkező aljnövényzetű területeken (pl. Colchicum arenarium, Galanthus nivalis, Sternbergia colchicifolia). Erdőhöz és holtfához kötődő fajok érdekében tett intézkedések: A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), a bálványfa (Ailanthus altissima) és az akác (Robinia pseodoacatia) erőteljesen átalakítják mind az erdei, mind pedig a nyílt élőhelyek életközösségeit. 38

39 Vegyszeres visszaszításuk javasolt, az erdei élőhelyeken részben tisztások kell alakítani az általuk elfoglalt helyeket, részben pedig fafajcserét kell végrehajtani. A fekete gólya (Ciconia nigra) fészkelőhelye körül zavartalanságot kell biztosítani a teljes kotlási és fiókanevelési időben februártól július végéig, faápolási és termelési munkák nem végezhetők. A fekete gólya nem minden évben költ a területen, természetesen a korlátozást csak indokolt esetben, költés idején szükséges alkalmazni. A skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), szarvasbogár (Lucanus cervus) és a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) továbbá a legtöbb denevérfaj állományának megtartása és növelése érdekében az az akácosostrorfás állományok átalakításakor a területen jelenlévő őshonos fafajokat, különösen a tölgyfajokat kímélni szükséges. A még jó állapotban lévő tölgyes állományokban meg kell akadályozni a tarvágást, elősegíteni a fák korosodását. Továbbá növelni kell a holtfa arányát. A nagy hőscincér kedveli az erdőszéli könnyen felmelegedő nagyméretű faegyedeket. A skarlátbogár pedig a fák elváló kérge alatt fejlődik. Denevérfajok az elváló kérgű, vagy odvasodó állományokat kedvelik. Mindkét faj előhelyének fenntartása fejlesztése sok más gerinctelen faj számára is kedvező életfeltételeket biztosít. Ezek az élőlények tekinthetők a holtfához kötődő fajok esernyőszervezeteinek. A vetővirág (Sternbergia colchiciflora) a tervezési időszakban került elő a területről, ami egy szerkezetátalakítással érintett erdőtömbben található. Az erdészeti munkák során külön ügyelni kell, hogy a faj élőhelyén a tuskókat ne vonszolják, lehetőleg az állományon keresztül ne járjanak át és az inváziós fajok visszaszorítására irányuló vegyszerezések során vegyék figyelembe a faj életciklusát. Nyílt területekhez, ill. gyepekhez kötődő fajok védelmében tett intézkedések: A nyílt élőhelyek állapotát általánosságban javító intézkedések az előhelytípus szerkezetéhez és fajösszetételéhez kapcsolódódnak. A gyepek szerkezetét és fajösszetételét egyrészt az inváziós fajok változtatják meg, másrészt a rossz kezelési gyakorlat, esetleg a kezelés hiánya. A Szigeti homokok kjtt területén a selyemkóró (Asclepias syriaca) a leg agresszívebben terjedő lágyszárú. A vegyszeres visszaszorítása mindenhol szükséges jelölő élőhelytípus (pannon homoki gyepek) jó állapotban tartásához. A fásszárú inváziós fajok közül a gyepeket és tisztásokat a beerdősülés veszélyezteti, melyet mindenképpen meg kell akadályozni, azonban ezt kizárólag vegyszeres irtással lehet elvégezni, a mechanikus irtás tönkreteszi az élőhelyet, mert a sarjakat szinte lehetetlen kiirtani. Kiemelt fajvédelmi intézkedésként a közönséges ürge (Spermophilus citellus) élőhelyén egész évben a 1015 cmt meg nem haladó magasságú, fűavarmentes gyepet kell fenntartani. Pócsmegyeren azonnal át kell alakítani a területkezelés rendjét, bár a megengedett állatlétszám nem haladja meg az előírtakat, ez mégis túl magasnak bizonyul. A legeltetési rendszert úgy kell átalakítani, hogy kb 3 évente egyegy évben lehetséges a terület intenzív legeltetése (akár túllegeltetése is), azonban a közti években a teljes kímélet javasolt. Ez a legeltetési rend cserjementesen tartja az élőhelyet, a szubordinált fajoknak lehetőséget teremt a jó kompetetív képességgel rendelkező fűfélék mellett virágot és termést hozni. Ilyen fajok a homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), továbbá a fokozottan védett fóti boglárka (Plebejus sephyrus) által petézésre használt szártalan csüdfű (Astragalus esxscapus). A fóti boglárka állománya kipusztulás közelire zsugorodott a helytelen területkezelési gyakorlat 39

40 miatt. Sajnos ugyan ez a helyzet a magyar futrinka (Carabus hungaricus), szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) fajokkal is. A nyílt élőhelyek védelme érdekében a legeltetési gyakorlatokat azonnal át kell alakítani, a folyamatos túllegeltetést mindenhol meg kell akadályozni. A szentendrei sziget speciális problémája a nyersanyag lopás, mely a korábban illegálisan létesített bányákból történik. A tevékenység megszüntet jelölő élőhelyeket tönkretesz jelölő fajokat. Az illegális bányaudvarok azután szemétlerakóvá válnak, további problémákat okozva. Mindezen tevékenységeket meg kell szüntetni, az illegális bányákat rekultiválni kell Kutatás, monitorozás A természetvédelmi szempontú felmérések célja a területen előforduló, közösségi jelentőségű élőhelytípusok, ill. fajok rendszeres felmérése, továbbá a védett és veszélyeztetett fajok egyes populációinak nyomon követése, valamint a veszélyeztetett és/vagy természetközeli társulások megfigyelése. A vizsgálatok a Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer (NBmR) sztenderd protokolljai alapján készülnek, amennyiben az adott faj felmérésére elkészült a felmérési protokoll. A tervezési területen rendszeresen felmérésre kerülnek az NBmR keretein belül a táblázatban felsorolt védett növény és állatfajok. A fajnév után megadjuk a mintavételi módszert és a Natura 2000 területen belül elhelyezkedő mintavételi helyeket. Faj Felmért terület neve Felmérés módszere homoki kikerics (Colchicum arenarium) Szigeti homokok kjtt E(C2) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Szigeti homokok kjtt E(C2) kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) Szigeti homokok kjtt E 13. táblázat. az NBmR keretein belül rendszeresen felmért fajok és módszerei 40

41 Mellékletek Kezelési egységek térkép: 41

42 Kezelési egységek által érintett hrsz.ek és erdőrészletek táblázat: Kezelési egység kódja: Kezelési egység megnevezése: Terület nagysága: KE1 Tölgyesek Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 040/5c; 040/5j Szigetmonostor: 0108/8; 0109/c; 0109/h; 062/10; 062/11; 062/9a; 062/9b Tahitótfalu: ha Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 3C; 3TI; 4B Szigetmonostor: 146A; 146B; 148A; 148B; 148C; 149D; 149G; 149H; 149NY; 18D; 18E; 18NY; 20A; 20B; 20C; 20D; 20E; 20F; 20NY 1; 20NY 2; 21B; 21C; 21NY; 22B; 22C; 22NY; 24B; 24NY 1; 24NY 2; 28A Tahitótfalu: 0 42

43 Kezelési egység kódja: Kezelési egység megnevezése: Terület nagysága: KE2 Ligeterdők ha Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: Szigetmonostor: 0103/c Tahitótfalu: 065/; 066/1a; 066/1b; 066/1c; 066/1f; 066/1g; 066/1h; 066/1k; 066/2; 067/; 068/1; 068/10a; 068/12; 068/13; 068/14a; 068/14b; 068/2; 068/6; 068/7; 068/8b; 068/8c Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: Szigetmonostor: 142A 7 Tahitótfalu: 30E; 30F; 42A; 53B; 53C; 53D; 53H 43

44 Kezelési egység kódja: KE3 Kezelési egység megnevezése: Rontott erdők Terület nagysága: Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 000/000x Szigetmonostor: 000/000x Tahitótfalu: 000/000x Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 00x Szigetmonostor: 00x Tahitótfalu: 00x ha 44

45 Kezelési egység kódja: KE4 Kezelési egység megnevezése: Idegenhonos faültetvények Terület nagysága: Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 000/000x Szigetmonostor: 000/000x Tahitótfalu: 000/000x Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 00x Szigetmonostor: 00x Tahitótfalu: 00x ha 45

46 Kezelési egység kódja: Kezelési egység megnevezése: Terület nagysága: KE5 Cserjések ha Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 037/3g; 037/4; 040/5c; 041/a; 041/c; 045/; 046/c Szigetmonostor: 0103/c; 0106/36; 062/11; 085/2a; 085/2b; 085/2c; 085/2d; 085/2k; 086/a; 086/b; 086/h; 088/; 089/11; 089/12a; 089/12b; 089/12c Tahitótfalu: 0110/15a; 0110/15b; 0133/27j; 0133/27l; 0133/27m; 064/1a; 064/1b; 064/2b; 066/1g; 066/1h; 066/2; 067/; 068/14a; 068/14b; 068/14c; 068/14f; 068/6; 068/7; 068/8a; 068/8b; 068/8c; 069/ Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 3TI; 4A; 4B; 6E; 6F 1 Szigetmonostor: 13A; 13E; 13F; 13NY; 13ÚT; 142A 7; 14A; 14C; 14NY; 14ÚT; 18A; 18B; 18C; 18D; 18NY; 200A; 200CE; 200TI 1; 200TI 2; 202A; 202CE; 203CE; 2A; 2B; 2C; 4A; 4B; 4NY; 5B; 5NY Tahitótfalu: 30B; 30E 46

47 Kezelési egység kódja: KE6 Kezelési egység megnevezése: Homoki gyepek Terület nagysága: Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 000/000x Szigetmonostor: 000/000x Tahitótfalu: 000/000x Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 00x Szigetmonostor: 00x Tahitótfalu: 00x ha 47

48 Kezelési egység kódja: KE7 Kezelési egység megnevezése: Rontott és regenerálódó gyepek Terület nagysága: Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 000/000x Szigetmonostor: 000/000x Tahitótfalu: 000/000x Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 00x Szigetmonostor: 00x Tahitótfalu: 00x ha 48

49 Kezelési egység kódja: KE8 Kezelési egység megnevezése: Akácosodó homoki gyepek Terület nagysága: Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 000/000x Szigetmonostor: 000/000x Tahitótfalu: 000/000x Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 00x Szigetmonostor: 00x Tahitótfalu: 00x ha 49

50 Kezelési egység kódja: KE9 Kezelési egység megnevezése: Szántók Terület nagysága: ha Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 036/a; 036/b; 037/3a; 037/3b; 037/4; 037/5; 038/ Szigetmonostor: 0108/10; 0108/11; 0108/12; 0108/13; 0108/14; 0108/15; 0108/16; 0108/9a; 0109/h; 062/11; 062/9a; 086/b; 086/d; 086/f; 086/h; 086/j; 088/; 089/12a; 089/12c Tahitótfalu: 0103/22; 0110/15a; 0110/15b; 0110/17a; 0110/18a; 065/; 068/1 Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 1A; 1B Szigetmonostor: 146A; 202CE; 203CE; 28A; 28VF; 41A Tahitótfalu: 29M; 31A 50

51 Kezelési egység kódja: KE10 Kezelési egység megnevezése: Mesterséges létesítmények Terület nagysága: Érintett hrsz.ok: Pócsmegyer: 000/000x Szigetmonostor: 000/000x Tahitótfalu: 000/000x Érintett erdőrészletek: Pócsmegyer: 00x Szigetmonostor: 00x Tahitótfalu: 00x ha 51

52 4.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások a. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A területen előforduló művelési ágak szerint az alábbi támogatások vehetők igénybe: Erdőkre: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére. A támogatás részletes feltételeit a VP Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása című támogatási felhívás tartalmazza. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához (erdőállomány alatti erdősítéssel történő teljes erdőszerkezet átalakítás, tarvágást követő teljes erdőszerkezetátalakítás, alátelepítés során állománykiegészítéssel történő erdőszerkezet átalakítás) normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a VP Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások felhívás alapján. Magán és önkormányzati tulajdonú erdőterületekre: A Natura 2000 területen található erdőterületekre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető a VP Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések felhívás alapján. Támogatás igényelhető magán és önkormányzati tulajdonú erdőterületekre vonatkozóan szálaló erdőgazdálkodás folytatására, erdőállományok kézimunka igényes ápolása, valamint természetkímélő anyagmozgatásra a VP Erdőkörnyezetvédelmi kifizetések felhívás alapján. Magántulajdonú gyepterületekre: Gyepterületekre az egységes területalapú támogatás (SAPS) mellett a Vidékfejlesztési Program agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések keretében a VP Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés felhívás alapján is igényelhető támogatás a horizontális gyepgazdálkodási tematikus programcsomagban. A programra pályázni évben lehetett 5 éves időtartalomra. A pályázat elbírálása során a Natura 2000 területen gazdálkodók többletpontot kaptak. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető a VP Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések felhívás alapján. Magántulajdonú szántóterületekre: 52

53 Szántóterületekre az egységes területalapú támogatás (SAPS) mellett a Vidékfejlesztési Program agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések keretében a VP , illetve VP Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés felhívások alapján is igényelhető támogatás a horizontális szántó tematikus programcsomagban. A programokra pályázni és évben lehetett 5 éves időtartalomra. A pályázat elbírálása során a Natura 2000 területen gazdálkodók többletpontot kaptak. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 szántóterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető a VP Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések felhívás alapján. b. Javasolt agrártámogatási rendszer Olyan agrártámogatási rendszer kidolgozása lenne szükséges, ahol az állami szektor pénzügyi ösztönzőkkel a magángazdálkodókhoz hasonlóan érdekeltté van téve a természeti értékek fejlesztését biztosító művelésben. A különböző fafajok telepítésének és művelésének támogatásának ténylegesen ösztönöznie kell a termőhelyi viszonyoknak megfelelő őshonos fajok megfelelő elegyarányú állományainak telepítését. Fontos lenne a mozaikos élőhelyek megfelelő művelésének ösztönzése, így annak támogatása, hogy az erdősztyepp tölgyesek területén az erdők és gyepek együttes kezelése valósuljon meg. A cserjésedés visszaszorítására jelenleg nincs kidolgozott támogatási rendszer, ezért javasoljuk ilyen típusú rendszer kiépítését Pályázatok Projekt hivatalos címe: Azonosító száma: Időtartama: 53

54 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök Felhasznált kommunikációs eszköz Előzetes szakmai véleményezés szakmai terepbejárás gazdafórum önkormányzati közzététel véleményezési kérelem honlap Érintett célcsoport Kommunikáció címzettjei Időpont 14. táblázat: Felhasznált kommunikációs eszközök Levelek, ek, résztevők száma A Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: x x x x x A kommunikáció címzettjei 1. előzetes szakmai véleménykérés A Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. a. címzett: helyben érintett gazdálkodók, illetve hivatalok 2. szakmai terepbejárás a. címzett: hivatalok, szervezetek b. résztvevők száma: 3. gazdafórum a. címzett: helyben érintett gazdálkodók, erdész és vadásztársaságok 54

55 b. résztvevők száma: 4. önkormányzati közzétel a. címzett: 5. véleményezési kérelem a. címzett: b. beérkezett vélemények száma: db Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Véleményalkotó Időpont Vélemény Beépülte a tervbe indoklás 15. táblázat: Beérkezett vélemények és azok tervbe építése 55

56 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 56

57 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Natura 2000 terület Magyarország Kistájainak Katasztere (DÖVÉNYI 2010) alapján az Alföldön, azon belül a Duna menti síkságon található, a VácPestiDunavölgy kistáj része. Közigazgatásilag Tahitótfalu, Pócsmegyer és Szigetmonostor községekhez tartozik, azok külterületén helyezkedik el. A kistáj túlnyomóan 98 m tszfi magasságú ártéri síkság. Felszíni formáinak döntő többsége a folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kapcsolódik. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hulláms síkság. Jellegzetes felszínformáka szél által formált NyÉNY KDKi irányú maradékgerincek és szélbarázdák. Jelenleg a felszínt néhány m vastag holocén öntésiszap borítja Éghajlati adottságok A kistáj északi része mérsékelten meleg éghajlatú, míg a déli fele melegszáraz. Az egész kistáj száraz éghajlatú. Az évi napsütés összege óra körüli. Az évi középhőmérséklet északon 10,0 C, míg a városi hőhatás következtében délen 10,611,2 C közötti. A tenyészidőszak középhőmérséklete 16,817,2 C közötti Éon, Den pedig 17,518,0 C. A kistájon a csapadék évi összege mm. Az uralkodó szélirány általában Éi, ÉNYi, de a változatos domborzati viszonyoknak köszönhetően néhol NYi. Az átlagos szélsebesség 22,5 m/s. Összességében elmondható, hogy a terület éghajlata egyaránt kedvez a szántóföldi és a kertészeti kultúráknak Vízrajzi adottságok A tervezési terület mérsékelten száraz, ill. kifejezetten száraz vízgyűjtőnek számít, róla nem vezetnek le számottevő vízhozamokat a környező patakok. A vízhiány általános ezen a kistájon, ezt azonban a centrumban folyó Duna víztömege kiegyenlíti. A mellékpatakok tavaszi hóolvadás és nyári záporok idején vezetnek árvizet. A Dunán a nyár eleji árvíz a megszokott az őszitéli kisvizekkel szemben. Ilyenkor a víz szintje átlaogsan 23 méterrel emelkedik meg. A területet keleti irányból a Duna szentendrei ága, nyugatról a Nagy (Váci)Dunaág határolja. A tervezési terület állandó kisvízfolyással nem rendelkezik. A terület egyetlen állóvize a tartalék víztározónak készült Merzsántó. A talajvíz mennyiségét jelentős mértékben befolyásolja a Duna: árvízkor emelkedik, míg kisvízkor csökken. Ez a talajvíz azonban nagyrészben nem hasznosítható, a főváros tisztíttatlan szennyvizei ugyanis lerontják a minőségét. A felszín közeli rétegvizek mennyisége nem jelentős, a mélyebb rétegekből azonban nagy vízhozamok termelhetők ki Talajtani adottságok A kistáj területének több mint felét települések és a Duna vízfelülete foglalja el. A tájban előforduló hét talajtíps közül öt a Duna üledékanyagain alakult ki. A futó és a humuszos homokok talaja vízhatásmentes, igen gyenge termékenységű (X. és VIII. természetes termékenységi osztályba tartozó) talajtípusok. A magasabb területeken a humuszos homok mellett a rozsdabarna erdőtalaj is jellemző. A nem homokos alapkőzeten teraszos csernozjomok képződtek, amelyeket hidromorf talajképződménye közül a vályog mechanikai réti és öntéstalajok színesítenek. Utóbbiak a VI. talajminőségi kategóriába tartoznak és zömmel szántóként hasznosítják őket. A homokosvályog fizikai féleségű nyers öntések termékenységi besorolása a VI., a homok 57

58 mechanikai összetételűé a VIII. talajminőségi kategória. Az ártereken öntés és réti talajok alakultak ki, az alacsony ártereken pedig lápi talajok és nyers öntéstalajok Természeti adottságok A kistáj a DunaTisza köze északi nyúlványa, potenciális növényzete erdősztyep. A természetestermészetközeli növényzet a kistáj kevesebb mint 6%án maradt fent. A táj jelentős részet ártér, a zátonyok pionír növényzete és a teljes folyparti zonáció bokorfüzesek, puhafa és keményfaligetek megtalálható. A fűznyár ligeterdők egy része jó állapotú, de az intenzív használat (turizmus) miatt sokfelé degradáltak, másutt nemesnyárasokat telepítettek a helyükre. A ligeterdők szegélyében ártéri kaszálókat, mocsár, ritkán lápréteket találunk. A Duna kiságában részben a folyószabályozás miatt szigetek alakultak ki holtágakkal. A sziget belsejének késői holocén, erősen meszes futóhomokján és a pesti oldal egyes egyes területein az alföldi homoki növényzet jellemző: nyílt homokpusztagyepek, zárt homoki sztyeprétek. Helyenként homoki tölgyes zárványok találhatók akácosok, erdeifenyő és nyártelepítések között. A fajok száma ra tehető a kistájon, melynek kb 10%a áll védelem alatt. A terület inváziós fertőzöttsége jelentős, elsősorban a bálványfa, akác, selyemkóró miatt. A Szigeti homokok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület főbb élőhelytípusai. ÁNÉR kód ÁNÉR élőhelytípus rövid elnevezése Natura 2000 kód Natura2000 élőhely elnevezése Terület (ha) Terület (%) G1 Nyílt homokpusztagyepek 6260 Pannon homoki gyepek ,77 H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok 6210 Szálkaperjésrozsnokos xeromezofil gyepek ,05 H5b Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Pannon homoki gyepek ,36 L5 M4 Alföldi zárt kocsányos tölgyesek Nyílt homoki tölgyesek 91I0 91I0 Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek , ,07 OB Jellegtelen üde gyepek ,86 OC Jellegtelen szárazfélszáraz gyepek ,75 OD Lágyszárú évelő özönfajok állományai ,72 P1 Őshonos fafajú fiatalosok ,95 P2a Üde és nedves cserjések ,20 P2b Galagonyáskökényesborókás száraz cserjések P2c Idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok , ,41 P8 Vágásterületek ,03 RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők , ,43 58

59 RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők , ,77 S1 Ültetett akácosok ,18 S2 Nemesnyárasok ,14 S4 Ültetett erdei és feketefenyvesek ,20 S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai ,75 S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok ,17 T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák ,75 T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák ,15 T5 Vetett gyepek, füves sportpályák ,27 T10 Fiatal parlag és ugar ,60 U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók ,06 U6 Nyitott bányafelületek ,27 U7 Homok, agyag, tőzeg és kavicsbányák, ,17 digó és kubikgödrök, mesterséges löszfalak U10 Tanyák, családi gazdaságok ,73 U11 Út és vasúthálózat , táblázat: A tervezési terület kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület főbb élőhelytípusai A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Natura 2000 adatlapon szereplő jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése 3270 Ártéri ruderális magaskórós folyómedernövényzet D 6240* Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők D 6260* Pannon homoki gyepek A 6440 Ártéri mocsárrétek D 91E0* Puhafás ligeterdők, éger és kőrisligetek, illetve láperdők C 91F0 Keményfás ligeterdők C 91I0* Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek C 17. táblázat: A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A területen megtalálható, de nem jelölő közösségi jelentőségű élőhelyek: Reprezentativitás (AD) Jelenlegi Javasolt Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése 6210 Szálkaperjésrozsnokos xeromezofil gyepek javasolt reprezentativitás (AD) 59

60 22. táblázat: A területen megtalálható, de nem jelölő közösségi jelentőségű élőhelyek A területen megtalálható, jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelyek: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése javasolt reprezentativitás (AD) 23. táblázat: Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhely neve: Ártéri ruderális magaskórós folyómedernövényzet Élőhely kódja: 3270 D Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Élőhely neve: Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők* Élőhely kódja: 6240* D Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Élőhely neve: Élőhely kódja: 6260* Pannon homoki gyepek* Élőhely előfordulásai a területen: A homoki gyepek a Szentendreisziget homokterületein egykor mindenütt előfordultak, nyílt és zárt homoki tölgyesekkel, cserjésekkel alkottak mozaikot. Az erdőkomponens már csak nyomokban maradt fenn, a gyepek is csak néhány, viszonylag háborítatlan területen, ott viszont számottevő kiterjedésben. A nyílt és felnyíló homoki gyepek fajkészlete nagy arányban pionír karakterű fajokból áll, ezért amíg a fajkészlet a közelben rendelkezésre áll viszonylag gyorsan (évtizedesévszázados léptékben) regenerálódnak. Jól látható, hogy a ma védett gyepfoltok jelentős része kisebbnagyobb 60

61 mértékű zavarást, egykori legeltetést, katonai tevékenységet, szőlőgyümölcskultúrát túlélt, illetve másodlagos felszíneken (bányászat, felszántás) regenerálódott állomány. Élőhely kiterjedése a területen: 327,05 ha, területi aránya 26,2 % Élőhely jellemzése: Területünk legjellemzőbb élőhelye, mely egykor a mára szinte teljesen eltűnt homoki nyárastölgyesekkel alkotott mozaikot. A Szentendreisziget homokbuckásainak legmagasabb pontjain illetve a katonai tevékenységgel vagy bányászattal korábban megzavart felszíneken találunk nyílt homoki gyepeket, ott, ahol az erózió és a kilugzás következtében nem alakulnak ki humuszos homoktalajok. A nyílt homoki gyepek fajkészlete gazdag közel teljes számban jelen vannak Pannónia endemikus és szubendemikus homoki fajai. Jellemzőbbek és még változatosabbak a homoki sztyepprétek, amelyek zártabbak, sztyepprétfajokban gazdagabbak, mint a Kisalföldön vagy a DunaTisza közén található homoki sztyepprétek. A legmagasabb kiemelkedések, buckavonulatok északias oldalain pedig egy különleges, a Pannóniai Flóratartomány léptékében is egyedi fajösszetételű (még a Turjánvidék homoki sztyepprétjeinél is fajgazdagabb) sztyeppréttípust találunk (néhány példa a karakterisztikus fajokra: Carex humilis, Anthericum ramosum, Euphorbia pannonica, Scabiosa canescens, Thalictrum minus, Vinca herbacea). E gazdagság oka egyszerre történeti, klimatikus és földrajzi: a buckások már a korai holocénben is jelen voltak (egyebek mellett erre utal az Ephedra distachya hidegpusztai reliktum populációnak a jelenléte); az éghajlat itt csapadékosabb, kiegyenlítettebb, mint a délebbi alföldi területeken; illetve a Középhegységek refugiumai e terület számára is fajforrást jelentettek a posztglaciálisban. Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Átlag: 3,2 (Tekintettel a terület degradáltságára, a még azonosítható állományok jelentőségére, a 2,5es természetességű foltok egy része is Natura 2000es élőhelyként lett azonosítva.) Élőhely veszélyeztetettsége: Az egész területen jelen van, erőteljesen terjed a Robinia pseudoacacia és Celtis occidentalis. Még szórványos, de néhol nagy foltokat borít az Ailanthus altissima, Solidago gigantea, Asclepias syriaca. Kiszorítják az őshonos fajokat. A cserjésedés általános a területen (fő faja a Crataegus monogyna) lévén a fátlan homoki gyepek ilyen kiterjedésben másodlagosnak tekinthetők. Az erős cserjésedés felszámolja a gyepeket, az alászoruló gyepfoltok fajkészlete megritkul. Főként a terület középső részén, bekerített lólegelőkön katasztrofális mértékű a túllegeltetés. A néhány éve még igen gazdag homoki gyepek elszegényedtek, gyomosak. Elsősorban akáccal és fenyőkkel (FF, EF) végeztek felújításokat. A Natura 2000élőhelyekként azonosítható foltokban is jelen vannak. Eltávolításuk szükséges. A leggazdagabb zárt homoki sztyepprétek a legeltetés teljes hiányában avarosodnak, szegényednek. Veszélyeztető tényezők: A09 Intenzív legeltetés vagy túllegeltetés; A10 Extenzív legeltetés vagy alullegeltetés; B03 Erdőfelújítás idegenhonos vagy tájidegen fajokkal vagy azok betelepítése; I01 Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok; I02 Egyéb idegenhonos inváziós fajok (az Unió számára veszélyt jelentő fajokon kívül); L02 Fajösszetétel változása természetes szukcesszió következtében Élőhelykezelési javaslat: 61

62 Nagyon fontos lenne kezdve a legértékesebb gyepfoltokkal az inváziós fajok eltávolítása. Sok helyen már történtek (vagy folyamatban vannak) inváziósvisszaszorítások, ott utómunkálatok szükségesek. Az inváziósok eltávolítását követően a folyamatos utómunkálatokkal párhuzamosan kezelni kell a területeket: kíméletes, alacsony állatlétszámmal végzett legeltetéssel és legelőápolással. A cserjéseket vissza kellene szorítani (a legértékesebb gyepfoltokkal kezdve). Mindazonáltal, mivel területünk edafikus erdőssztyepp (klimatikusan az erdőzónához tartozik), ezért a cserjésfás foltok is az élőhelymozaik fontos elemei. Ezért az erdőregenerációt és szukcessziót nem érdemes mindenütt megakadályozni, hanem a cserjéseket foltokban meg kell hagyni, és foltosan végzett fásítással a gyepeken is 2040%os hazai fajú facserje borítást kell létrehozni, illetve meghagyni. A megfelelő fajösszetételű árnyékoló fa cserje foltok akadályozzák a fénykedvelő inváziósok terjedését is (amennyiben folyamatos a betelepülő inváziósok irtása). A túlzott mértékű legeltetést meg kell szüntetni, a területhasználókat kötelezni kell a megfelelő állatlétszám betartására. A sztyeppréteken a kismértékű zavarást okozó legeltetés ugyanakkor kívánatos. A legeltetés meggátolja a teljes elavarosodást, a ritka vagy rövid életű szubordinált fajok számára biztosítja az életteret. Amennyiben a lovak tartásához nem tudnak kellően nagy területű karámokat biztosítani, úgy a lótartást fel kell számolni az értékes gyepeken. Az idegenhonos fafajú ültetvényeket, a gyepekbe ékelt állományokat mielőbb fel kell számolni. A gyepeket tagoló erdőfoltokban fokozatosan vissza kell állítani az erdők eredeti elegyességét, a nyárak, a kocsánytalan tölgy és más fafajok elegyarányának szabályozásával. Az inváziós állományok egy részénél érdemes lenne őshonos fafajokkal történő alátelepítésre, elegyesítésre törekedni. Élőhely neve: Ártéri mocsárrétek Élőhely kódja: 6440 D Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Élőhely neve: Puhafás ligeterdők, éger és kőrisligetek, illetve láperdők* Élőhely kódja: 91E0* Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: 62

63 Élőhely neve: Keményfás ligeterdők Élőhely kódja: 91F0 Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Élőhely neve: Élőhely kódja: 91I0* Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek* Élőhely előfordulásai a területen: Területünk jellemző fás élőhelytípusa lehetett a nyílt és zárt homoki tölgyes a homoki gyepekkel alkotott mozaikokban. A központi, magasabb fekvésű részeken ma már csak néhány apró folton maradtak fenn. Számottevő kiterjedésű maradványai állnak még a Horánytól délre eső területrészen. Itt az egykori keményfás ligeterdővel lehettek kontaktusban (a gátépítéssel az ármentesített oldalra kerültek). Élőhely kiterjedése a területen: 39 ha, területi aránya 3 % Élőhely jellemzése: A homokhátakon egykor a DunaTisza közéről ismert fajösszetételű homoki tölgyesek lehettek jelen. A néhány apró töredék alapján látható, hogy ezekre is érvényes lehetett a homoki sztyeppréteknél leírt tulajdonság, nevezetesen, hogy a Középhegységek közelségével, a terület történetével és klímájával magyarázható módon jó néhány olyan faj is jelen van itt, amelyek a délebbi homokterületeken már alig, vagy egyáltalán nem mutathatók ki: Carpinus betulus, Tilia platyphyllos, T. cordata, Fraxinus ornus, Quercus cerris, Cerasus mahaleb. A Horánytól délre található állományok esetében többször alkalmaztuk az L2x kódot(l5xl2x) (=Hegylábi zárt erdőssztyepp lösztölgyesek), ezt azonban csak jobb híján tettük. Itt ugyanis olyannyira egyedi fajösszetételű erdőfoltok vannak, amelyeknek pontos besorolása a jelen kategóriarendszerben nem lehetséges. Ilyen erdőket sehol másutt nem találunk. Kialakulásukban fő szerepet játszott, hogy az erdőssztyeppfajokban amúgy is gazdag Szentendreiszigeti homoki tölgyesek itt a folyómenti keményfás ligeterdőkkel érintkeztek, és fajkészletük sajátos módon keveredett. A ligeterdők eltűnése és kiszáradása során (a gátrendszer építése is közrejátszott ebben) a ligeterdei és az erdőssztyeppfajok mellett a száraz tölgyesek fajai is olyan számban terjedhettek ide, amit másutt nem tapasztalunk. Ezek az állományok ezért egyaránt mutatják a gyöngyvirágos tölgyesekre (szintén kiszáradt ligeterdők), a homoki tölgyesekre, a mészkedvelő tölgyesekre és a hegylábi elegyes tölgyesekre jellemző karaktert. (Ízelítő a fajlistákból: koronaszint Quercus robur, Q. cerris, Q. pubescens, Fraxinus excelsior, Tilia cordata, T. platyphyllos, cserjeszint Fraxinus ornus, Viburnum lantana, V. opulus, Cornus mas, C. sanguinea, Euonymus verrucosus, 63

64 gyepszint Brachypodium pinnatum, Carex michelii, Melica altissima, M nutans, Convallaria majalis, Arabis hirsuta, Campanula bononiensis, C. trachelium, Pulmonaria mollis.) Megőrzésük elsőrendű feladat! Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Átlag: 3,9 Élőhely veszélyeztetettsége: Mindenütt jelen van, a koronaszintig hatol a Robinia pseudoacacia és Celtis occidentalis. Még szórványos, de néhol nagy foltokat borít az Ailanthus altissima, terjed a Ptelea trifoliata, a vágásokon és nyiladékokban a Solidago gigantea, Aster lanceolatus, Asclepias syriaca. Kiszorítják az őshonos fajokat. Veszélyeztető tényezők: I01 Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok; I02 Egyéb idegenhonos inváziós fajok (az Unió számára veszélyt jelentő fajokon kívül) Élőhelykezelési javaslat: El kell távolítani, őshonos fajokra kell cserélni az inváziós fajok állományait. Ezeket az erdőfoltokat kivétel nélkül a legszigorúbb védelem illeti. Kizárólag természetvédelmi célú fahasználat engedhető meg. Számos helyen találhatók töredékes, felújított (ma fiatalos) foltok, amelyek nem azonosíthatóak Natura 2000 kategóriával. Ezek mielőbbi regenerálása, a fa és cserjefajok elegyarányának megtartása és az inváziósok eltávolítása szükséges. Élőhely neve: Élőhely kódja: 6210 Szálkaperjésrozsnokos xeromezofil gyepek Élőhely előfordulásai a területen: Néhány foltban, kis kiterjedésben, homokbuckák kolloidokban gazdag talajú részein északias oldalakon és buckaközökben. Élőhely kiterjedése a területen: 7,95 ha, területi aránya 0,6 % Élőhely jellemzése: Valószínűleg korábban is kis területű, töredékes állományokban létezett a homoki tölgyesek szomszédságában, tisztásain. Egyaránt gazdag homoki sztyeppréti és általános sztyeppréti fajokban. Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Átlag: 3,5 Élőhely veszélyeztetettsége: Az erős cserjésedés felszámolja a gyepeket. Az alászoruló gyepfoltok fajkészlete megritkul. Az egész területen jelen van az akác, Solidago gigantea és Asclepias syriaca. Kiszorítják az őshonos fajokat. Veszélyeztető tényezők: I01 Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok; I02 Egyéb idegenhonos inváziós fajok (az Unió számára veszélyt jelentő fajokon kívül); L02 Fajösszetétel változása természetes szukcesszió következtében Élőhelykezelési javaslat: Bár a cserjésedés itt (mint az erdőfoltok regenerációjának korai fázisa) természetes folyamat, a gyepmaradványok töredékes volta és értékessége megkívánja, hogy megkezdődjön a főként 64

65 Crataegus monogyna, Ligustrum vulgare, Rosa canina és Prunus spinosa alkotta cserjések visszaszorítása, foltszerű megritkítása, esetleg tölgyekkel való lecserélése. El kellene távolítani az inváziós fajok állományait és az akác foltokat A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A Natura 2000 adatlapon szereplő közösségi jelentőségű jelölő növényfajok: Irányelv melléklete Faj név Populáció (AD) Javasolt Populáció (AD) II.; IV. homoki kikerics (Colchicum arenarium) C II.; IV. homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) C 19. táblázat: A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A területen megtalálható, de nem jelölő közösségi jelentőségű növényfajok: Védettség Magyar név Tudományos név Irányelv melléklete (V, FV) leánykökörcsin Pulsatilla grandis V II.; IV. 25. táblázat: A területen megtalálható, de nem jelölő közösségi jelentőségű növényfajok: A területen megtalálható, jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű növényfajok: Védettség Magyar név Tudományos név Irányelv melléklete (V, FV) 26. táblázat: A területen megtalálható, jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű növényfajok Faj magyar neve (tudományos neve): homoki kikerics (Colchicum arenarium) Irányelv melléklete: II.; IV Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: 65

66 Veszélyeztető tényezők: Faj magyar neve (tudományos neve): homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Irányelv melléklete: II.; IV Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A Natura 2000 adatlapon szereplő közösségi jelentőségű jelölő állatfajok: Irányelv melléklete Faj név Populáció (AD) Javasolt Populáció (AD) II.; IV. szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) C II.; IV. vöröshasú unka (Bombina bombina) nincs adat C II.; IV. magyar futrinka (Carabus hungaricus) B II. nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) C II.; IV. közönséges denevér (Myotis myotis) D II.; IV. ürge (Spermophilus citellus) D 21. táblázat: A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A területen megtalálható, de nem jelölő közösségi jelentőségű állatfajok: Védettség Magyar név Tudományos név (V, FV) Irányelv melléklete nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus FV II.; IV. nagy hőscincér Cerambyx cerdo V II.; IV. skarlátbogár Cucujus cinnaberinus V II.; IV. kis partkósdenevér Rhinolophus hipposideros V II.; IV. 22. táblázat: A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok 66

67 A területen megtalálható, jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű állatfajok: Védettség Magyar név Tudományos név Irányelv melléklete (V, FV) 29. táblázat: A tervezési területen előforduló, jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű állatfajok Faj magyar neve (tudományos neve): szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: II.; IV. Faj magyar neve (tudományos neve): vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: II.; IV. Faj magyar neve (tudományos neve): magyar futrinka (Carabus hungaricus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): II.; IV. 67

68 Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: Faj magyar neve (tudományos neve): nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: II. Faj magyar neve (tudományos neve): közönséges denevér (Myotis myotis) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: II.; IV. Faj magyar neve (tudományos neve): ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: II.; IV. 68

69 Veszélyeztető tényezők: A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) fekete gólya Ciconia nigra FV BD Jelentőség kígyászölyv Circaetus gallicus FV BD szalakóta Coracias garrulus FV 1995 gyapjas gyűszűvirág Digitalis lanata FV 1992 csikófark Ephedra distachya FV fehérkarmú vércse Falco naumanni FV BD 1972 vándorsólyom Falco peregrinus FV BD keleti rablópille Libelloides macaronius FV gyurgyalag Merops apiaster FV BD2 barna kánya Milvus migrans FV BD 1972 vörös kánya Milvus milvus FV BD 1995 nagy póling Numenius arquata FV BD füleskuvik Otus scops FV BD 2 darázsölyv Pernis apivorus FV 2007 fóti boglárka Plebejus sephirus FV 69

70 parti fecske Riparia riparia V BD2 vörös csüngőlepke Zygaena laeta FV 23. táblázat: A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok 70

71 1.3. Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás A tervezési területen az erdők kiterjeredése a legnagyobb, a terület kb. 62%át teszi ki. Legelőként nyilvántartott területek aránya 28% körüli, míg a szántóterületek részesedése körülbelül 5%. A művelésből kivont területek aránya majdnem 3%. Az egyéb művelési ágban lévő területek részesedése nem éri el az egy százalékot. Ingatlannyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás művelési ág terület (ha) arány(%) rét 6,6814 0,7871 legelő 234, ,5963 szántó 40,8138 4,8079 erdő 524, ,8270 fásított terület 4,1032 0,4834 gyümölcsös 7,1212 0,8389 szőlő 7,6245 0,8982 kivett 23,4396 2,7612 ÖSSZESEN 848, táblázat: Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok A terület körülbelül 40%a van állami tulajdonban. Ebből a kb. 340,5 ha területből a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelelésében 131,7833 ha van. A magántulajdonban lévő területek részesedése közel 55%, míg önkormányzatok részesedése minimális, az 1%ot sem éri el. Tulajdonos Vagyonkezelő terület (ha) arány % Magyar Állam 340, ,11 Önkormányzat 4,6734 0,55 korlátolt felelősségű társaság 0,2679 0,03 részvénytársaság 33,4577 3,94 mezőgazdasági szakszövetkezet 0,3906 0,05 magántulajdon 469, ,32 ÖSSZESEN 848, Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság 25. táblázat: Tulajdoni viszonyok 71

72 Erdészet, erdőgazdálkodás A területen az országos erdő állomány adattár alapján 597,78 ha üzemtervezett erdő található, melyből 338,43 ha állami tulajdonban van. Magántulajdonban 193,66 ha erdőterület áll, egyéb vegyes tulajdonban 65,69 ha van. Az alábbiakban olvashatóak a Szigeti homokok Natura 2000 területre vonatkozó erdőgazdálkodási adatok táblázatos formában. (adatok forrása: Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság, 2018) Tulajdonformák területmegoszlása Tulajdonforma Erdő Egyéb Összesen r é s z l e t ha db ha db ha db Állami tulajdon 252, , ,43 86 Magán tulajdon 155, , ,66 61 Vegyes tulajdon 64, , ,69 25 Összesen 472, , , táblázat: Tulajdonformák területmegoszlása Fafajok Fafajok korosztály táblája Korosztályok (üres) Össz (ha) % A 8,05 4,31 47,80 62,92 142,00 20,61 2,28 287,97 48,17 CS 12,11 2,22 4,04 18,37 3,07 EKL 1,38 0,61 1,99 0,33 EF 0,58 28,15 44,09 72,82 12,18 FF 1,13 2,91 7,81 11,85 1,98 FÜ 1,18 1,18 0,20 HNY 2,79 2,24 8,23 13,26 2,22 KST 4,25 2,93 2,87 14,70 1,27 5,03 27,00 58,05 9,71 KST 5,66 1,08 0,26 7,00 1,17 (üres) 125,29 125,29 20,96 Össz (ha) 15,67 4,31 2,93 64,16 94,42 211,60 44,83 5,29 29,28 125,29 597,78 100, táblázat: Fafajok korosztály táblája 72

73 Faállomány típus Ks.tölgyes ha % Faállománytípusok megoszlása fatermőképességi csoportok szerint Faanyagtermelést szolgáló erdőkben Jó Közepe s Gyeng Összes e Különleges erdőkben Jó Közepe s Gyeng e Összes Jó Összes erdőkben Közepes Gyeng e Összes Akácos ha % Juharos ha % Kőrises ha % Ek.lombos ha % N.nyárn.fűz ha % Hazai nyáras ha % Nyíres ha % Erdeifenyves ha % Feketefenyves ha % ÖSSZESEN ha % ÜRES ha MINDÖSSZES ha % 28. táblázat: Faállománytípusok megoszlása fatermőképességi csoportok szerint 73

74 Helység: Pócsmegyer Natura 2000 területek részletes területkimutatása (fahasználati mód) Tag Részlet Terület Jogi jelleg Élőhely kódja Védettség foka Rezervátum típusa Természetesség R e n d e l t e t é s M ű v e l e t Elsődleges További I. További II. 1. használati mód Sürgősség 2. használati mód Sürgősség 3. használati mód Sürgősség 74

75 Natura 2000 területek részletes területkimutatása (fahasználati mód) Helység: Szigetmonostor Tag Részlet Terület Jogi jelleg Élőhely kódja Védettség foka Rezervátum típusa Természetesség R e n d e l t e t é s M ű v e l e t Elsődleges További I. További II. 1. használati mód Sürgősség 2. használati mód Sürgősség 3. használati mód Sürgősség 75

76 Helység: Tahitótfalu Natura 2000 területek részletes területkimutatása (fahasználati mód) Tag Részlet Terület Jogi jelleg Élőhely kódja Védettség foka Rezervátum típusa Természetesség R e n d e l t e t é s M ű v e l e t Elsődleges További I. További II. 1. használati mód Sürgősség 2. használati mód Sürgősség 3. használati mód Sürgősség 29. táblázat: Natura 2000 területek részletes területkimutatása (fahasználati mód) 76

77 Natura 2000 területek részletes területkimutatása (erdősítés) Helység: Pócsmegyer E r d ő s í t é s Tag Részlet Terület Élőhely kódja Természetesség Jellege Módja I. Célállománya I. Módja II. Célállománya E l e g y f a f a j o k I. II. 77

78 Helység: Szigetmonostor Natura 2000 területek részletes területkimutatása (erdősítés) E r d ő s í t é s Tag Részlet Terület Élőhely kódja Természetesség Jellege Módja I. Célállománya I. Módja II. Célállománya E l e g y f a f a j o k I. II. 78

79 Helység: Tahitótfalu Natura 2000 területek részletes területkimutatása (erdősítés) E r d ő s í t é s Tag Részlet Terület Élőhely kódja Természetesség Jellege Módja I. Célállománya I. Módja II. Célállománya E l e g y f a f a j o k I. II. 30. táblázat: Natura 2000 területek részletes területkimutatása (erdősítés) 79

80 Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat Vízgazdálkodás Turizmus Ipar Infrastruktúra Településrendezési eszközök Tahitótfalu: Tahitótfalu község területére a 177/2014. (X.01.) képviselőtestületi határozattal elfogadott településszerkezeti terv (TSZT), valamint a 7/2014. (X.02.) képviselőtestületi rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat (HÉSZ) vonatkozik. A TSZT szerint a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek általános mezőgazdasági (Má) és védelmi erdőterület (Ev) területfelhasználási egységekbe tartoznak. 80

81 A HÉSZ alapján a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek védelmi célú gyepgazdálkodási (MÁ GYV), elsődlegesen védelmi rendeltetésű védett erdők (EvV) és kis parcellás szántóföldi növénytermesztés (MÁSZK) övezetekbe tartoznak. o EvV esetében (45 (1)): Elsősorban az országos, illetve a helyi jelentőségű védett természeti területek erdei tartoznak ide. (2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az övezetben csak az elsődleges rendeltetést szolgáló építmény helyezhető el, beleértve a vadászatot, a természetvédelmi bemutatást és a természetjárást szolgáló építményeket is. (4) A már korábban, engedéllyel beépített telkek épületei nem bővíthetők, csak felújíthatók. o MÁSZK esetében (50. (1)) : Elsősorban a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben épület, állandó építmény, konténer, járműszekrény nem helyezhető el. Elhelyezhető fából ácsolt vagy szerelt jellegű ideiglenes szerszám és terménytároló. (3) Az övezeten belül a már kialakult szalagszerű telekkialakítást kell megőrizni. o MÁGYV esetében (52. (1)): Az övezetbe a kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területek gyepterületei, a tájképvédelmi jelentőségű gyepterületei és a vízbázis külső védőövezetének gyepterületei tartoznak. (2) Az övezetbe tartozó területek gyepgazdálkodási rét, legelő területként hasznosíthatók. (3) Az övezetben legfeljebb állattartásra szolgáló villanypásztor helyezhető el. Egyéb épület, építmény a területen nem helyezhető el. Pócsmegyer: Pócsmegyer község területére a 87/2013. (IX.18.) önkormányzati határozattal elfogadott településszerkezeti terv (TSZT), valamint a 13/2013. (IX.23.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat (HÉSZ) vonatkozik. (Pócsmegyer településrendezési eszközök módosítása folyamatban van.) A hatályos TSZT szerint a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek általános mezőgazdasági (Má), védelmi erdőterület (Ev) és gazdasági erdőterület (Eg) területfelhasználási egységekbe tartoznak. A HÉSZ alapján a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek kisparcellás szántóföldi növénytermesztés (Mászk1), gyepgazdálkodás (MÁgy), gazdasági rendeltetésű erdők (Eg), védelmi rendeltetésű véderdők (Ev) és védelmi rendeltetésű védett erdők (Evv) övezetekbe tartoznak. o Mászk1 esetében (26 (1)): Az övezet 1500 m 2 t meghaladó nagyságú telkein elhelyezhető 1 db maximum 20 m 2 alapterületű, hagyományos építőanyagokból: vályog, tégla, fa, agyagcserépből készült gazdasági, szerszám vagy terménytároló terület. (2) Az övezet területén a megengedett legnagyobb építménymagasság 2,5 m. o Mágy esetében (28 (1)): Gyepgazdálkodási területként, rét, legelő hasznosítható. (2): Az övezet 1500 m 2 t meghaladó nagyságú telkein max. 3%os beépítettséggel és legfeljebb 5 m építménymagassággal a gyepgazdálkodás és állattartás céljára szolgáló építmények helyezhetők el. o Eg esetében (30 (1)): Az övezetbe az elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők tartoznak. (2) Az övezetben épület, építmény csak a 10 hat meghaladó területnagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 0,5%os beépítettséggel. (3) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el. (4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6 m. 81

82 o Ev esetében (31 (1)): Az övezetbe a talaj, víz, zaj, illetve levegőtisztaságvédelmi célú erdőterületek tartoznak. (2) Az övezetben épület nem helyezhető el. o Evv esetében (32 (1)): Az övezetbe a DunaIpoly Nemzeti Park védett területének erdei tartoznak. (2) Az övezetben épület nem helyezhető el. (3) Az övezetben csak az elsődleges rendeltetést szolgáló építmény helyezhető el, beleértve a természetvédelmi bemutatást és a természetjárást szolgáló építményeket is. (4) Az övezetben csak elsődleges rendeltetést nem veszélyeztető üdülési és sporttevékenység végezhető, a természetvédelmi hatóság engedélyével. Szigetmonostor: Szigetmonostor község területére a 332/2017. (XII.14.) képviselőtestületi határozattal elfogadott településszerkezeti terv (TSZT), valamint a 1/2018. (I.24.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat (HÉSZ) vonatkozik. (Pócsmegyer településrendezési eszközök módosítása folyamatban van.) A hatályos TSZT szerint a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek védelmi erdőterület (Ev), közjóléti rendeltetésű erdőterület (Ek), gyep mezőgazdasági terület (Mgy), általános mezőgazdasági terület (Má), különleges mezőgazdasági üzemi terület (KMü), különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület (KbMü) területfelhasználási egységekbe tartoznak. A HÉSZ alapján a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek különleges mezőgazdasági üzemi terület (KMü), elsődleges védelmi rendeltetésű védett erdők (Evv), nagytáblás szántóföldi növénytermesztési (MáSz), kisparcellás szántóföldi növénytermesztési (MáSzk), gyepgazdálkodás övezetbe tartozó területek (MáGy) és különleges mezőgazdasághoz kapcsolódó termékfeldolgozást/ tárolás/gazdasági jellegű tevékenységet is ellátó nagy zöldfelületi arányú területek (KMü) övezetekbe tartoznak. o KMü esetében (37 (1)): Mezőgazdasági állattartó telep, kísérleti telepek, termékfeldolgozó és tároló építmény és turisztikai funkciójú épületek elhelyezésére szolgál (2) Az övezetben elhelyezhető: állattartó épület és a gazdálkodást szolgáló egyéb építmény; terménytárolsát szolgáló épület: pajta, szín; vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület. (3) Az övezetben új lakás nem létesíthető (4) Kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető: mezőgazdasági építmény, kézműipari építmény, fő funkcióhoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú építmény (5) A megengedett legnagyobb beépítettség 40%; a legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%; az épület megengedett legnagyobb magassága 4,5 m (kiegészítő funkciójú építmény magassága legfeljebb 3,5 m lehet. o EVv esetében (37 (1)): Az övezetbe az országos, illetve a helyi jelentőségű védett természeti területek erdőterületei tartoznak. (2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Az övezetben csak az elsődleges rendeltetést szolgáló építmény helyezhető el, beleértve a természetvédelmi bemutatást szolgáló építményeket is. (3) A már korábban, engedéllyel beépített telkek épületei nem bővíthetők, csak felújíthatók. (4) Erdőgazdálkodás csak a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történhet. 82

83 (5) Az övezetben az elsődleges rendeltetést nem veszélyeztető üdülési és sporttevékenység végezhető, a természetvédelmi hatóság engedélyével. o MáSz esetében (53 (1)): Kizárólag a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben épület, építmény vonatkozó felsőbb szintű jogszabály szerint helyezhető el. (3) A szántókat határoló földutak mentén minimum 15 mes sávban a terület defláció elleni védelme érdekében a termőhelynek megfelelő növényállományú mezővédő fásításokat, gyepes, cserjés mezsgyéket kell kialakítani és a telek tulajdonosának fenntartani. o MáSzk esetében (54 (1)): Az övezet a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál. (2) Az övezetben épület, állandó építmény külön rendelet szerinte helyezhető el, ideiglenes szerszám és terménytároló, max 15 m 2 alapterülettel, létesíthető. (3) Az övezeten belül a már kialakult szalagszerű telekkialakítást kell megőrizni. A telkek tovább csak hosszában oszthatók. o MáSzk esetében (55 (1)): Az övezetbe tartozó területek gyepgazdálkodási területként hasznosíthatók. (2) Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények, állattartó létesítmények helyezhetők el. (3) Az övezet 1500 m 2 t meghaladó nagyságú telkein max. 3%os beépítettséggel egy gazdasági építmény helyezhető el. A beépíthető 3% számításakor legfeljebb a telel 2500 m 2 es területe vehető figyelembe. (4) A legnagyobb megengedett épületmagasság 6 m. 83

84 2. Felhasznált irodalom Földművelésügyi Minisztérium (szerk.) (2018. február): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez. Budapest (kézirat) Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011 Dövényi Zoltán (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Intézet, Budapest Haraszthy László (szerk.) 2014: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár 84

85 3. Térképek és mellékletek 1. számú melléklet: Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület áttekintő térképe 2. számú melléklet: Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület ÁNÉR élőhelytípusainak térképe 3. számú melléklet: Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület közösségi jelentőségű élőhelytípusainak térképe 4. számú melléklet: Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület kezelési egységeinek térképe 85

86 1. melléklet: Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület áttekintő térképe 86

87 2. melléklet Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület ÁNÉR élőhelytípusainak térképe 87

88 3. melléklet: melléklet: Szigeti homokok (HUDI20047) Natura 2000 terület közösségi jelentőségű élőhelytípusainak térképe 88