ERDÉSZETI LAPO K IX. ÉVF. 7. SZÁM OLD JÚLIUS
|
|
- Győző Magyar
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ERDÉSZETI LAPO K IX. ÉVF. 7. SZÁM OLD JÚLIUS
2 T A R T A L O M Keresztesi Béla: Mit köszönhet a magyar erdészet a Szovjetuniónak? 201 Szodfridt István: Tolnaszigeti késeinyár hálózatkísérlet 207 Jérome René: Az őzkárokról 211 Tóth Imre: A dunaártéri erdőgazdálkodás egyes kérdései 213 Andor József Bősze Aladár Demeter Sándor: Stabilizált gyűjtőutak építése a Délzalai Állami Erdőgazdaságban 218 Papp Lás2!ó: Szükséges-e a gyomtalan talaj lazítása 225 Vlaszaty Ödön: Vegyszerek alkalmazása az erdőművelésben 229 Barthos Gyula: Hozzászólás a vadselejtezés", a selejtes vad" szóhasználathoz 232 Bencze Lajos Kiss László: Mykorrhiza oltásban rejlő lehetőségek 235 Címkép: Vágástörés rontott akácerdő felújításához (Csongrádmegyei Áll. Erdőgazdaság, Ásotthálom) Hátlapon: Középkorú rezgő-szürkenyár csoport homokon (Csongrádmegyei Áll Erdőgazdaság, Ásotthalom) (Jérome René felvételei) Eejia Kepecmemu COflEPWAHHE : 3 a MTO iwowet őjiaro/iaphtb BeHrepcKoe jiecoboflctbo CoBeTCKHí! COK>3? 20 1 MmmeaH Codfipudm : OnuTM B TojmacHreTe no nocaflomhoü ce Populus serotina 20 7 Pene }KepoM: O Bpe/ie Koeyjib 21 1 Hjupe Tom : HeKOTopbie Bonpocw jiechoro xo35imctbobahhh B nofiiviax pekh Rynan 21 3 FiooKetp Andop Anadap Eece UIaHdop JJeMemep : CTpoiiTejibCTBO noctohhhbix jiopor B JJejib3ajiaíícK0M rocy/iapctbehhom JIecxo3e 21 8 Jlacno ílann : Crce/iyeT JIH npon3bo/iht b pbixjiehi-ie He3acopeHHO Ü notobi 22 5 Edén Bjiacamu : FIpHMeHeHne XHAIHIOTOB B jiecoboflctbe 22 9 JJbWAa Bapmoui: 0 ochtejibho ncnojib30bahhf l CJTOB SpaKOBaHHe nmn" H SpaKOBanHan flhmb" 23 2 Jlaüorn Emut Jlacno Kuuiut: HMerouinecH BO3AIO>KHOCTH nphbhbkh MHKopH30f i 23 5 S O M M A I R E Keresztesi B.: Qu'est-ce que dóit la sylviculture hongroise á l'union Soviétique? 201 Szodfridt I.: Essai d'espacement avec P. serotina en Tolnasziget 207 Jérome R.: Sur les dégats causés par le chevreuil 211 Tóth I.: Quelques problémes de l'économie forestiére dans les terrains d'alluvion du Danube 213 Andor J. Bősze A. Demeter S.: Construction de routes de collection stabilisées dans l'économie forestiére Délzala. 218 Papp L.: Y a-t-il besoin de l'ameublissement du sol désherbé? 225 Vlaszaty ö.: L'emploi de produits chimiques dans la sylviculture 229 Barthos Gy.: Sur l'emploi des expressions hongroises correspondant au triage du gibier" et gibier de rebut" 232 Bencze L. Kiss L.: Les possibilités offertes par la vaccination avec mycorrhiza 235 Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa Szerkesztő: KERESZTESI BÉLA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Kiadja: a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadő Vállalat. Felelős kiadó: LÁNYI OTTÓ Szerkesztő bizottság: AKOS LASZLÖ, BABOS IMRE, a mezőgazdasági tudományok doktora; dr. BALASSA GYULA, dr. HARACSI LAJOS, JÉROME RENÉ, KALDY JÓZSEF, KOC3ARDY KAROLY, KUTASY VIKTOR, MADAS ANDRÁS, PARIS JÁNOS, SALI EMIL. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. SZÖNYI LASZLÖ, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Megjelenik 480D példányban B3 2 - Révai-nyomda. Budapest, V., Vadász u. 13
3 Mit köszönhet a magyar erdőgazdaság a Szovjetuniónak? KERESZTESI BÉLA A múlt század második felében, a kapitalizmus kibontakozásának korszakában a nagy vasútépítkezések hozzáférhetővé tették addig feltáratlan erdeinket s ettől fogva a mi erdőgazdálkodásunkat is az jellemezte, ami Marx ismert megállapítása szerint a tőkés országokét általában: az erdők nagymértékű pusztítása, az évszázados fatőke eltékozlása, s elenyésző mértékű erdőtelepítés. E folyamat láttán legjobb szakembereink felemelték szavukat a magyar erdők érdekében. A legmesszehangzóbban Kaán Károly, aki egyetlen kiutat látott: az erdők állami kezelésbe vételét. Olyan erdőgazdálkodást sürgetett, melyben az erdővagyont az állam őrzi, az erdei termelést az állam intézi és látja el, s az erdei termékeket az állam értékesíti". Kaán Károly bár egy évtizedig vezette a magyar államerdészetet alig tudott valamit is tenni ennek a nézetnek a megvalósításáért. Törekvései mégis sokat értek. Az írásait megismerő fiatal erdőmérnök és erdészgeneráció nagy része a harmincas években már osztotta azt a nézetet, hogy az erdőket, oktalan pusztításuk megakadályozása érdekében, állami kezelésbe, illetve tulajdonba kell juttatni. S bár ez akkoriban még nagyon távoli álomnak tetszett, néhány év múlva mégis beteljesült gyors valóraváltását a felszabadító Vörös Hadsereg győzelme hozta meg. A földreform eredményeként a magánerdők aránya 45%-ró'l 8%-ra csökkent, az állami erdőké 5 / 0 -ról 77%-ra nőtt, s a közbirtokossági erdők is (15%) állami kezelésbe kerültek. Az új, népi demokratikus kormányzat az állami tulajdonba és kezelésbe vett erdőket haladó gondolkodású erdészekre, erdőmérnökökre, s a munkásság soraiból kinőtt vezetőkre bízta, hogy bennük a jövő érdekeivel is törődő, tervszerű gazdálkodást folytassanak. Az országnak azonban sokkal több fára volt szüksége, mint amit a hazai erdők adni tudtak. A németek által kifosztott és lerombolt ország újjáépítéséhez igen sok faanyag kellett, s még több az első ötéves tervvel meginduló szocialista iparosításhoz. Okszerű erdőgazdálkodást tehát nem folytathattunk, s ma sem folytathatunk másképp, mint hogyha nagy mennyiségű faanyagot hozunk be külföldről. Pártunk és kormányunk biztosítja az ehhez szükséges anyagi fedezetet. Magát a fát pedig előnyös feltételek mellett legnagyobb részt a Szovjetunióból kapjuk ben pl. 563 ezer m 3 fenyőfűrészárut importáltunk. Ebből 412 ezer m 3 -t a Szovjetunió szállított: 328 ezret készáruként, a többit fenyőgömbfa formájában, itthoni felclolgozásra. A hazai papírgyártás nyersanyagául szolgáló papírfát és a szénbányászatunk számára elengedhetetlenül szükséges bányafát szintén túlnyomórészt a Szovjetunió szállítja. Kaptunk tőle emellett nagy mennyiségű enyvezett lemezt és tűzifát is. Hozzá kell tennem, hogy csehszlovák, lengyel és román fabehozatalunk 1945 óta fokozatosan csökken, mert ezek az országok maguk is egyre több fát fogyasztanak, másrészt pedig igyekeznek kímélni a múltbeli rablógazdálkodástól megtépázott erdeiket. Ezt a kiesést a Szovjetunió mondhatni teljes egészében vállalta. Tőkés országokból szinte lehetetlen volna ilyen mennyiségű faanyagot behoznunk nincs hozzá elég devizánk. A szovjet faimport nélkül sem építkezéseinket, sem bútorgyártásunkat, sem egyéb üzemeinket, sem a lakosságot nem tudnánk kellően ellátni. S ne gondoljuk, hogy ez a fa mind a Kárpátokból érkezik, néhány száz kilométerről. A velünk közvetlenül szomszédos Ukrán Szocialista Tanács Köztársaság, amelyhez Kárpát- Ukrajna is tartozik, maga is jórészt fában szegény vidék. A Szovjetunió tehát, hogy nekünk elegendő fát adhasson, kénytelen azt sokszor a leningrádi, az északi-jegestengeri területekről s az Uraiból küldeni, vállalva minden szállítási nehézséget.
4 Az említett szovjet szállítások a hazai fahiány túlnyomó részét fedezik, s nekünk cserébe, jellemző módon, nem alapanyagokat kell adnunk, hanem különféle ipari cikkeket. Ez a magunkfajta, nyersanyagokban szűkölködő ország számára igen előnyös. S hadd jegyezzem meg azt is, hogy ez nemcsak ma van így: hosszúlejáratú megállapodásaink vannak, melyekre nyugodtan építhetünk népgazdaságunk távlati fejlesztési terveinek a készítése során. A faimport persze mindenképpen nagy terhe az országnak, évente mintegy 700 millió devizaforintot emészt fel; erdőgazdálkodásunk legfontosabb feladata tehát, hogy ezt a terhet csökkentse, s egyre több fát adjon a hazai erdőkből a népgazdaságnak. Ennek érdekében a felszabadulást követő években mind nagyobb területeket erdősítettünk és fásítottunk; belterjesebb erdőművelést vezettünk be, hogy a már meglevő erdeink is több és jobb fát teremjenek; s fejlesztettük a fakitermelési technikát és technológiát, kevesebb tűzifát termeltünk és több értékes ipari fát. Mindehhez természetesen megfelelő anyagi eszközök kellettek, sokszáz milliós állami beruházások, anélkül nem ment a dolog. A Szovjetunió minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának október 20-i határozata a mezőgazdasági terméshozamok fokozása, valamint a helyi faellátás megjavítása érdekében létesítendő, sokmillió hektáros sztyeppefásításokról szerencsére nálunk is fordulatot hozott az erdőtelepítés és a fásítás ügyében. Az, hogy a világnak erdőkben egyébként leggazdagabb birodalma ilyen hatalmas fásításokba fogott az ország fátlan vidékein, nyilvánvalóvá tette, hogy a mi Alföldünk fásítását sem lehet elodázni, megvalósítását egyaránt követeli a fahiány és a mezőgazdasági termelés érdeke. Az Alföld-fásítás régi törekvése volt erdészeinknek, de a felszabadulás előtti szép tervek csak részben valósulhattak meg, nem volt rájuk elég pénz. Népi demokratikus kormányunk most a tervek mellé pénzt is adott, olyan összegeket, amelyekre azelőtt gondolni sem lehetett től 1960-ig 3,652 millió forintot használtunk fel erdőtelepítésre és fásításra. Az első ötéves terv idején ha új erdőt és ha fásítást létesítettünk, összes\en ha területet ültettünk be fával. A fásítások 40%-a fasor volt, 23%-a véderdő övezet és erdősáv, 37%-a pedig erdő, illetve facsoport. Az összes fásítás csaknem egyharmadát a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyharmadát a legeltetési bizottságok, egyharmadát a városok és községek végezték. Országrészenkénti megoszlásban az új erdőtelepítések és fásítások mintegy 50%-a az Alföldre, 40%-a a Dunántúlra, 10%-a az északi hegyvidékre jutott. Az első ötéves tervet követő hat éves fejlesztési időszakban újabb ha területet ültettünk be fával, ebből ha volt az új üzemi erdő és ha a fásítás. A fásítások aránya az első ötéves terv ideje alatti 50%-ról tehát csaknem 75%-ra emelkedett. 38%-a a fásításoknak fasor volt, 16%-a erdősáv, erdőövezet, 46%-a pedig erdő, illetve facsoport. A fasorok aránya tehát csaknem akkora volt, mint az első ötéves terv alatt, pedig ez nem kívánatos. A fák pusztulása a fasorokban legnagyobb. Szolnok megyében, ahol a felszabadulás óta különösen sokat fásítottunk, az elmúlt 10 év alatt létrehozott fasoroknak mindössze 20%-a maradt meg. Országos viszonylatban az összes fásítás 40%-át termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni gazdálkodók létesítették, 17%-át legeltetési bizottságok; 29%-át pedig a tanácsok. Országrészenkénti megoszlásban az erdőtelepítések és fásítások csaknem 55%-a az Alföldre, 35%-a a Dunántúlra, 10%-a pedig az északi hegyvidékre jutott, ebben az időszakban tehát viszonylagosan így több erdőt és fásítást létesítettünk az Alföldön, mint az első ötéves terv idején. Erdőtelepítési és fásítási terveink kidolgozásánál a jövőben még fokozottabban kívánunk támaszkodni a Szovjetunió tapasztalataira. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy az erdőjellegű fásítások létrehozását és kezelését feltétlenül magukra az állami erdőgazdaságokra kell bízni. Az Ukrán Szocialista Tanács Köztársaság kolhozai és szovhozai például 1 millió hektár mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területet adnak át erdősítésre az erdőgazdaságoknak, az állami erdőkkel összefüggő ilyen területeket nagyságra való tekintet nélkül, a többit pedig 100 ha-on felül; ha-nyi terület átadása már meg is történt. Maguk a kolhozok és szovhozok csak az állami erdőkkel össze nem függő, 100 ha-nál kisebb területeket erdősítik és a mezővédő fásításokat hajtják végre. Az utóbbiakkal kapcsolatosan egyébként a Szovjetunióban az az eddigi tapasztalat, hogy ha egyes kolhozok fásítgatnak, a telepítésekből csak kevés marad meg, s ha megmarad is, néhány erdősáv még nem sokat ér. Mezővédő fásításnak akkor van értelme, ha egy-legy nagyobb tájon komplex fásítást terveznek és azt legfeljebb 2 3 év leforgása alatt végre is hajtják. Távlati terveinkben az új telepítések mintegy 45%-át tervezzük fásítás formájában. Az erdőjellegű telepítéseket az állami erdőgazdaságok feladatává kívánjuk tenni. Ennek érdekéiben javasoljuk, hogy az állami erdőkkel összefüggő, vagy 50 holdnál
5 nagyobb erdősítendő területeket adják át az állami erdőgazdaságoknak a tervezett fásítás kivitelezésére és kezelésére, de még jobb lenne, ha meg lehetne oldani a végleges területátadást. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok feladata csak a mezővédő fásítás maradna. A termelőszövetkezetek fásításait a jövőben főleg ingyen csemete biztosításával kívánjuk támogatni, annak érdekében, hogy magát a fásítást a szövetkezetek egyre inkább a saját erejükből, saját eszközeikkel, nagyüzemi módon hajtsák végre. Suhángok, sorfák ültetése helyett általában célszerűbb a csemeteültetés, s fasorok helyett jobb keskeny erdősavakat telepíteni. A talajelőkészítést el lehet végezni a szövetkezetekben használt traktoros ekékkel. Az ültetésnél feltétlenül alkalmazni kell az eddig alig használt Sz. L. Cs 1. típusú szovjet csemeteültetőgépeket is, mtezőgazdaságllag művelt területen ezek kitűnő eredménnyel, nagy hatásfokkal működnek. Az ápolást el lehet végezni ugyanazokkal a traktoros kapákkal, amelyekkel a mezőgazdasági növényeket kukoricát, cukorrépát stb. ápolják. Ami a telepítendő fafajokat illeti, az eddigiekkel ellentétben célszerű egészen szűkre szabni a választékot. Így biztosítani lehet, hogy az erdőgazdaságok valóban jóminőségű anyagot termeljenek a fásítások céljára, s ne azt adják oda, ami felesleg, vagy selejt. A Szovjetunióban a háború utáni években hagyománnyá vált a Fák Hetének megünneplése. A fásítás jelentőségének társadalmi tudatosítása nagymértékben elősegítette a telepítések sikerét: a 15 éves fásítási terv gyorsütemű megvalósításában nagy szerepet vállaltak a komszomolisták, az úttörők és a falusi tömegszervezetek tagjai. Hazánkban az első ötéves terv végrehajtása során kezdett kibontakozni a fásítási mozgalom. Majd a felszabadulás 10. évfordulója alkalmából a DISZ szervezett országos fásítási mozgalmat a fiatalok között. Azóta a minden tavasszal megrendezett Fák Hete, illetve újabban a Fásítási Hónap alkalmából az egész ország ifjúsága részt vesz a faültetésben. Nyáron a vakációzó iskolások kapálják sokhelyt az új erdőtelepítéseket, fásításokat ban a KISZ-esek és úttörők csemetét és suhángot, 1959 tavaszán csemetét és suhángot ültettek el. A most következő ötéves tervben a KISZ 150 millió csemete elültetését tervezi társadalmi munkával a termelőszövetkezetekben. Az új erdősítésekkel s a belterjesebb erdőműveléssel kapcsolatban hadd mutassak rá, hogy a felszabadulás utáni években a micsurini biológia vált a magyar erdőgazdaság elméletének és gyakorlatának az alapjává. S bár csak nemrég alkalmazzuk alapvető eredményeit, ezek alapján máris számottevő előrehaladást tettünk. Micsurinnak a környezet és a növényi szervezet egységére vonatkozó tanításai nyomán indult meg nálunk és folyik erőteljesen az erdők term.őhelyfeltárása. Ennek alapján tudjuk erdősítéseinket úgy végezni, hogy nem állunk meg a természetes erdő utánzásánál, hanem minőségileg jobb új erdőt telepítünk, növeljük a hektáronkénti évi fatermést, s rövidítjük a vágáskort. A micsurini biológia tanításai szerint szerveztük meg erdei maggazdálkodásunkat. A legjobban alkalmazkodott ökotípusok felkeresése azon a micsurini tanításon alapszik, hogy filogenetikus fejlődésük alatt felhalmozódott jótulajdonságaik követ' keztében ezek biztosítják a legnagyobb produkciót. Az erdei mag ma már nemcsal, egyszerűen a szaporítást szolgáló eszköz a számunkra, amellyel egyetlen célunk újabb faállományok létesítése, hanem az örökletes tulajdonságok hordozója, a belőle származó fák faterrnelő képességének, a jövendő faállomány minőségének a kiindulási alapja. A csemetetermelés terén a micsurini biológia elsősorban a megfelelő edzett csemeték nevelésében érvényesül, melyet a nehéz körülmények között történő telepítések számára végzünk. Szakembereink mindinkább felismerik, hogy erdőtelepítéseik jóval eredményesebbek lesznek, ha irányított neveléssel állítják elő a termőhelynek megfelelő fafajú csemetéket. Ezért igyekeznek a telepítési helyek közelében létesíteni a csemetekerteket s különböző ökológiai feltételek között nevelni a különböző helyekre szánt csemetéket. A legutóbbi évek egyik jelentős eredménye például annak a problémának a megoldása, hogy a homoki erdősítésekhez szükséges fenyőcsemetét megfelelő termőhelyű homoki csemetekertekben tudjuk megtermelni. A síkvidéki telepítésekben és felújításokban a fenyőfélék közül eddig a feketefenyő dominált. A jövőben arra törekszünk, hogy a síkvidéki fenyőerdősítósekben a feketefenyő csak 30%-ban, az erdeifenyő viszont 70%-ban legyen képviselve. Nem lehet helyesnek tekinteni ma már azt sem, hogy az elmúlt 6 évben a hazainyár csemete 70%-át négy erdőgazdaság (a Kiskunsági, Csongrádi, Budapesti és a Dunaártéri) nevelte. A csemetetermelést úgy kell irányítani, hogy minden erdőgazdaság minden fafaj tekintetében
6 önellátó legyen. A szükséges magtermelő bázist is meg kell teremteni valamennyi erdőgazdaság területén. A felszabadulás után a magyar erdőgazdaság egyik legfontosabb feladata a korábban elmaradt nlevetővágások sürgős elvégzése, illetve a rendszeres erdőnevelés országos gyakorlattá tétele volt. A munka minőségének megjavítása céljából a szovjet tudományos eredmények számottevő felhasználásával új állománynevelési rendszert dolgoztunk ki: a V-fás állománynevelést. Rendszerünk alapjává az állományok fejlődési állapotát, illetve a fák egyedi osztályozását tettük. A fásnövények szakaszos fejlődésének kutatása terén a micsurini biológia elveiből kiindulva I. N. Nyikitin, M. D. Danilov, V. G. Nyesztyerov és P. V. Voropanov végeztek úttörő munkát a Szovjetunióban. Eredményeiket felhasználva az állományok természetes fejlődési szakaszainak megfelelően differenciáltuk a nevelővágásokat. A tisztítást felszabadító és elegyarányszabélyozó tisztításra, a gyérítést törzskiválasztó és növekedést fokozó gyérítésre tagoltuk. A nevelővágások végrehajtásának módjait a micsurini biológia következő két alapvető tételéből kiindulva határoztuk meg: a) A fák és a faállományok növekedése és fejlődése elszakíthatatlan összefüggésben áll a környezettel. b) A fák és a faállományok növekedését és fejlődését céltudatosan befolyásolhatjuk a környezeti viszonyok megváltoztatása útján. Ennek megfelelően a nevelővágások során azokat a javafákat kell kiválogatnunk további fenntartásra, amelyek vagy már jelenleg is, vagy perspektívában megfelelnek gazdasági célkitűzéseinknek, s lábon kell hagynunk másrészt azokat a fákat is,- amelyek a környezet megőrzése, illetőleg megjavítása révén elősegítik a kiválasztott javafák növekedését. Ki kell viszont vágnunk azokat a fákat, amelyek rontják a lábon maradó fák környezeti viszonyait. Ezek szerint alakítottuk ki a fák állományon belüli osztályozására vonatkozó rendszerünket. Ez hasonlóan N. P. Georgijevszkij osztályozásához három osztályba sorolja a fákat: 1. az I. osztályú, vagy javafák; 2. a II. osztályú, vagy segítőfák; 3. a III. osztályú, kivágandó fák. Ezek lehetnek: "belső hibás fák, külső hibás fák, káros fák és nem szükséges fák. Az I. osztályú fák közül a viszonylag legjobbak, amelyek a véghasználati hálózatnak megfelelő elosztásban helyezkednek el a területen, a véghasználatig fenntartandó fák, a V-fák. Ezeket a törzskiválasztó gyérítések során jelöljük ki. A V-fák töltik be a fatermelésben a szakmunkások szerepét, ezek hozzák létre a legjobb minőségű és a legnagyobb tömegű faanyagot. A V-fák fejlődésének érdekében hajtjuk végre a továbbiakban az összes gyérítést, hogy minden lehető feltételt megteremtsünk növekedésük meggyorsítására s jó törzsalakjuk biztosítására. A V-fák kijelölésének nagy jelentőséget tulajdonított a kiváló szovjet erdőművelő, M. E. Tkacsenko professzor is. Minél korábban jelölik ki a véghasználatiq fenntartandó fákat - írta annál hamarabb véget ér a természetes kiválasztódással szembeni passzív magatartás és bekövetkezik az átmenet annak céltudatos szabályozásához." Űj erdőnevelési rendszerünk a vastag anyag minél gyorsabb megtermelését, a véghasználati faanyag értékének minél nagyobb mértékű növelését és a jövőre nézve jobb, értékesebb állományok létrehozását célozza. E célok megvalósítása együttjár a fakitermelés számottevő növelésével. Az 1920-tól 1943-ig eltelt 24 év alatt az előhasználatok f atom ege az összes fakitermeléshez viszonyítva átlagosan 18,9%-ot tett ki, ez évi m :i -nek felelt meg ben adtuk ki az első korszerű erdőápolási utasítást től 1955-ig a 18,9%-os arány 33,8%-ra emelkedett, az évi m 3 pedig m :, -re ban jelentettük meg a V-fás állománynevelést elrendelő új erdőnevelési utasítást. Ennek hatására a 3-3,8% 1956-tól 1958-ig 41,9%-ra, az évi m 3 pedig m B -re növekedett. Korszerű állománynevelésünk tehát az 1920 és 1943 közötti átlagos évi előhasználati fatömeghez képest 1951 és 1955 között évi m 3, között pedig évi újabb m 3 többlet fatermelést eredményezett népgazdaságunk számára, az élőfakészlet sérelme nélkül és az állományok minőségének határozott javulása mellett. A gyérítési munkálatokon belül a munka kivitele, önköltsége, irányítása és ellenőrzése terén, nemkülönben pedig a műveletek termelési értéke tekintetében számottevő különbségek mutatkoznak a törzskiválasztó és a növedékfokozó gyérítés
7 között az utóbbi javára. Az állományok kialakításában és értékesebbé tételében a korábban végzendő törzskiválasztó gyérítéseknek van nagyobb jelentősége, azonban az anyagi érdekeltség az elérhető magasabb gazdasági eredmények és általában a könnyebben végezhető munka mégis növedékfokozó gyérítések előnybehelyezése felé terelik az erdőgazdaságokat. Szükséges tehát, hogy ezután teljesen elkülönítsük a két gyérítés tervezését és a tervteljesítés nyilvántartását, így biztosítjuk a jövendő jobb gazdálkodási eredményeket megalapozó nehezebb műveletek időbeni, rendszeres elvégzését. Országosan a két gyérítési munka célszerű területi viszonyszáma 3:2. A favágatási keretszámok meghatározása alkalmával ezt az arányt kell a jövőben megközelíteni. A biológiai tudományok terén kapott segítség mellett nagyon jelentős az is, amelyet az erdőgazdasági technika terén kaptunk a Szovjetuniótól. A felszabadulás előtt az erdei munkák gépesítését alig ismerték hazánkban, üzemileg nem is alkalmazták, hiszen bőven, és főleg olcsón állt kézi munkaerő az erdőbirtokosok és a fakitermelő vállalatok rendelkezésére. A faanyagot kézzel termelték, fogatokkal szállították ki, s az erdőműveléssel kapcsolatos munkákat is kézierővel és fogatokkal végezték. Az erdőgazdasági munkák gépesítése nálunk csak 1949-ben indult meg. A környező államokban akkor még meglehetősen idegenkedtek a gépesítéstől. A nyugati országokban (Nyugat-Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország) is inkább csak kísérleti jelleggel gépesítettek egyes erdőgazdasági munkákat. A Szovjetunióban ellenben ekkor már tudományos módszerekkel megalapozott és egész műveletsorokra kiterjedő, üzemszerű gépi munka folyt az erdőkben. A szovjet tapasztalatok felhasználásával és a Szovjetuniótól kapott segítséggel nálunk is gyorsan kezdett terjedni a gépek használata ben CNIIME K 5-ös villanymotoros láncfűrészeket, KT 12-es közelítő traktorokat, Janvarecz rakodódarukat, Ziss tehergépkocsikat, SzLCS csemeteültetőgépeket és több más géptípust kaptunk a Szovjetuniótól, így több erdőgazdaságban megindulhattak a hazai erdőgazdasági gépkísérletek. A gépek alkalmazásával kapcsolatos technológiák és a munkatechnika kialakítása során merítettünk a gyakorlatban már megalapozott szovjet tapasztalatokból. A brigádmunka, a folyamatos termelés, a szállítható hosszban való faanyagmozgatás, a komplexbrigádok gondolata mind a szovjet tapasztalatok alkalmazásából eredt. Ezek a módszerek nálunk fokozatosan forrtak ki hazai viszonyainknak megfelelően. A nagyarányú nyárfatelepítésekhez és egyéb megnövekedett erdősítési, fásítási feladatainkhoz a minden erdészetben és számos erdcszkerületben meglevő kis csemetekertek mellett, a szovjet tapasztalatok alapján már mintegy 30 nagyüzemi csemetekertben is termelünk csemetéket és suhángokat. A nagyüzemi csemetetermelés fő célja a minőség javítása mellett az alacsony önköltség elérése. Ehhez a csemetekerti munkák gépesítésén keresztül vezet az út. E téren is már számos eredményes eljárást vettünk át a Szovjetuniótól, elsősorban a talajelőkészítésre, az ápolásra és a kiemelésre vonatkozólag, ezek további elterjesztése folyamatban van. Rendkívül értékes az a segítség, amelyet a homoki erdőtelepítésekkel kapcsolatosan kaptunk az elengedhetetlenül szükséges talajforgatásszerű mélyszántás terén. A Szovjetuniótól beszerzett 45 db Sz 80-as és Sz 100-as típusú lánctalpas traktorral és a 70 db PP 50-jelű mélyszántó ekével mintegy 80 %-ban végezzük el ezt a feladatot. Megoldódott ezáltal a gyökeres vágásterületek talaj előkészítésének problémája is: ezekkel a gépekkel évente mintegy 3300 ha-nyi gyökerekkel benőtt vágásterületet szántunk meg mélyen. S még számos más munkában is dolgoznak az Sz 80 és Sz 100 típusú lánctalpas traktorok, évente m 3 fa közelítését végzik el, s tolólemezzel felszerelve 30 km feltáróút és 70 km gyűjtőút építéséhez mintegy m 3 földet mozgatnak meg. A Szovjetuniótól kapott 8 db D 214 típusú gráderrel évente 2000 km gyűjtőút karbantartását tudjuk elvégezni. A fakitermelési munkákban egyre nagyobb mórtékben alkalmazzuk a szovjet gyártmányú egyszemélyes, benzinmotoros Druzsba láncfűrészeket, amelyek fakitermelő munkásaink legkedveltebb gépeivé váltak. A brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert Druzsba fűrészekből idén már 536 dolgozik a hazai erdőgazdaságokban, évente m 3 faanyag döntését és darabolását végzik el velük. Erdőgazdaságaink csupán a legutóbbi két év alatt 74 Zil és GAZ típusú tehergépkocsit kaptak a Szovjetunióból, amelyekkel m 3 faanyag szállítását biztosíthatják. Ugyancsak két év alatt 66 GAZ típusú terepjáró személygépkocsi érkezett az erdőgazdaságokhoz, ezek segítségével a lófogatok csökkentése mellett is lehetővé
8 válik az üzemi munka jobb irányítása és ellenőrzése. A most következő ötéves tervben minden erdészetet ellátunk ilyen személygépkocsival. A régi erdőgazdaságban a termelésre fordított munka nagy része tanulatlan fizikai munka volt, olyan paraszti munka, amely a hagyományos munkafogások ismeretén, nem pedig rendszeres tanulással elsajátított szakképzettségen alapult. A gépek alkalmazásával, a tudományosan megalapozott termelési eljárások elterjedésével ez a helyzet fokozatosan megváltozik, az erdőgazdasági munka is egyre inkább szakmunkává alakul, s megnövekszik a speciálisan képzett szakmunkások iránti szükséglet. Ezért a szovjet tapasztalatok alapján mi is szakmásítottuk az erdőgazdasági munkát és központi szakmunkásképző iskola felállításával megindítottuk az erdőgazdasági szakmunkások képzését. A legközelebbi években legalább 6000 szakmunkást akarunk kiképezni. Másrészt minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy akik élethivatásul választják az erdőgazdasági szakmunkát, azok megfelelő munkakörülmények között, korszerű eszközökkel dolgozhassanak, s végzett munkájuknak megfelelő rendes megélhetéshez, jó keresethez jussanak. Mindezek mellett az erdőgazdálkodás úgyszólván valamennyi területén éltünk a Szovjetunió tapasztalataival, segítségével. Erdőrendezési utasításunk elkészítésénél is felhasználtuk a szovjet erdőrendezési utasítást. Az eltérő viszonyok miatt gondosan megválogattuk, mit alkalmazhatunk idehaza és inkább elveket, mint mechanikus megoldásokat vettünk át. Példa erre a hozadékszabályozás módja, amennyiben a növedék, a vágásérettségi viszonyok, a korosztályviszonyok, a vágásérett állományok fatömege és a vágásra érett állományok területe mint együttesen alkalmazott tényezők kerültek a mi erdőrendezési utasításunkba is, természetesen a mi hazai erdőrendezési rendszerünk sajátosságainak a figyelembevételével. Szovjet tapasztalatok nyomán dolgoztuk ki az erdőgazdasági bértarifákat, munkaköri jegyzékeket, besorolásokat, a bérrendszert. A premizálásban kezdettől fogva a szovjet példát alkalmaztuk. A munkavédelmi előírásokat, óvórendszabályokat, szociális normákat, munkaruhajuttatást ugyancsak az ő tapaszatalataik alapján vezettük be. Nagy segítséget jelentettek mindebben már kezdettől fogva a rendszeres kapcsolatok. A műszaki tudományos tapasztalatcsere ugrásszerű fejlődését eredményezte, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1956-ban fa- és cellulózipari állandó bizottságot alakított. A fabizottság munkacsoportértekezletein sok esetben elsőízben tanácskoztak együtt a KGST-ben résztvevő országok erdészeti szakemberei. Ezzel módjuk nyílott arra, hogy közvetlenül kicseréljék gondolatalkat ós kölcsönösen megismerkedjenek egymás erdőgazdaságának, papír- és cellulóziparának, valamint faiparának főbb problémáival. Az ilyen módon szerzett tapasztalatok nagymértékben elősegítették a. baráti kapcsolatok további elmélyülését és gyorsan éreztették hatásukat a termelésben is. önmagában egyetlen népi demokratikus ország sem elég erős ahhoz, hogy a tudomány, a technika minden területén elérje a világszínvonalat, de a szocialista országok szervezett összefogása, s elsősorban az első és legfejlettebb szocialista ország önzetlen segítsége, a műszaki tudományos eredmények és tatpaszíilatok kicserélése ezt lehetővé teszi. A KGST-ben résztvevő országok legújabb tudományos és műszaki eredményeiket a találmányok és műszaki újítások szabadalmait, gyártási engedélyeit és technológiai dokumentációját stb. teljesen ingyenesen adják át egymásnak, csupán a ténylegesen felmerülő technikai és adminisztratív költségek megtérítése ellenében. Hosszabb időn keresztül működött nálunk tanácsadóként két szovjet erdész szakember, Koseljajev és Sisfcou elvtárs. Az Erdőmérnöki Főiskolát, az évek során több szovjet tudós látogatta meg és segítette szaktanácsaival, így Baranov, Aljbenszkij, Nyesztyerov és Grube professzor. A felszabadulás óta 15 magyar erdömérnök és három aspiráns végzett a Szovjetunióban. Az Erdőmérnöki Főiskoláról több oktató járt kint tanulmányúton és tanulmányozta a különböző erdőgazdasági szakkérdéseket, s a szovjet felsőoktatási intézményekben folyó oktató, nevelő munkát. Járt a Szovjetunióban több erdőgazdasági igazgatónk. Jártak szakemberek az Erdészeti Főigazgatóságtól, akik azóta mind kiterjedten hasznosítják munkájukban személyes tapasztalataikat. Amint ebből a rövid összefoglalóból is láthatjuk, a magyar erdőgazdaság sokat köszönhet a Szovjetuniónak. A magyar szovjet erdészbarátságnak mély gyökerei vannak. Ezért népünk minden igaz fiával együtt mi is joggal büszkék vagyunk a magyar szovjet barátságra. Szeretettel és tisztelettel adózunk a Szovjetunió korszakalkotó sikereinek: a szputnyikoknak, a világűr-rakétának, a mezőgazdaság bó.- mulatos eredményeinek, a szovjet ipar és tudomány nagyszerű fejlődésének.
ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN
LEJTŐS TERÜLETEK ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN az utóbbi 27 év alatt fontos intézkedéseket tettek az erdőgazdálkodás javítására
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
RészletesebbenAZ ERDŐGAZDASÁG-FEJLESZTÉ S NEGYEDSZÁZADA
634.0.902 AZ ERDŐGAZDASÁG-FEJLESZTÉ S NEGYEDSZÁZADA KERESZTESI BÉLA A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 25 évvel ezelőtt, 1954. áprilisában nagy fontosságú határozatot fogadott el az (erdőgazdasági
Részletesebben1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK
1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK 1.1. Erdőmérnöki tervező (ER-T) Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése. Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése. Erdészeti geomatika, erdőtérképezés. Erdészeti termőhelyfeltárás
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenAz erdőgazdasági munkaszervezés alapjai
Végezetül vizsgáljuk meg, hogy. a távlati célok megvalósítása milyen mértékben haladtunk: irányában a) erdőfelújítási hátralékunk figyelembe véve a befejezett erdőfelújításokat csökkent, ütemét azonban
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
Részletesebbenas erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata as erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről A kormányprogramm, valamint a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság fejlesztéséről
RészletesebbenERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA HOMOKI ERDEIFENYVESEK TÖRZSSZÁMA ÉS FATERMÉSE
634.0.241. Pinus A HOMOKI ERDEIFENYVESEK TÖRZSSZÁMA ÉS FATERMÉSE DR. SÓLYMOS REZSŐ A nagyalföldi erdőssztyepp klímájú futóhomok és gyengén humuszos homok talajokon létrehozott erdeifenyö fiatalosok fatermése
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
Részletesebbenelőfordulásai" címmel előadást tartott.
nyert, hogy a fátlan utakon közel "azonosan sok és súlyos volt a baleset, mint a fákkal szegélyezetteken: a legtöbb útvonal ma már korszerűtlen, keskeny, útteste sem megfelelő és azzal sem lesz jobb, ha
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. február 22-i ülésére Tárgy: Csatlakozás a Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát kezdeményezéshez Előadó: Ottó Péter
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenOKJ Erdészeti szakmunkás
AM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK
RészletesebbenA KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE
Ö4.0.4/4 Fraxinus A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE KOVÁCS FERENC Magyarország erdőterületének,6%-át kőrisek foglalják el. A kőris a hegyvidéki bükkösök legfontosabb elegyfája. A kőris a síkvidéken,
RészletesebbenOKJ Erdészeti szakmunkás
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKKÖZÉPISKOLA - ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenKockázatértékelés a fakitermelésben
Kockázatértékelés a fakitermelésben Az erdőgazdaságban előfordult munkabalesetek száma a sérülések súlyossága szerint, Magyarországon 2002 2006 között: év 3 napon túl gyógyuló nem súlyos csonkolás súlyos
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)
verzió szám: 1.0 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet) 20 /20 tanév Erdészeti szakmunkás szakma i képzéséhez OKJ szám: 34 623 01 Évfolyam: 2/10. évfolyam (közismereti oktatással) Gazdálkodó szervezet neve: Képzőhely
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)
verzió szám: 1.0 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet) 20 /20 tanév Erdésztechnikus szakma i képzéséhez OKJ szám: 54 623 02 Évfolyam: 1/13. évfolyam Gazdálkodó szervezet neve: Képzőhely neve, címe: Gyakorlati
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenAz erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenÚj hazai fafermési táblák
Az 1968. évi üzemi méretű kísértelek alapján megállapíthatjuk, hogy az Ef iskolázás gyomtalanítására az Arezin és Merkazin használata a célszerűbb, mivel ezeknél nem kell tartani a 2,4 D esetleges káros
RészletesebbenNemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel
Nemesnyár ipari faültetvény Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Mi jellemzi az ültetvényt? Kimagasló jövedelmezőség, alacsony kockázat, növekvő piaci kereslet Rendelkezésre áll: egyszeri beruházási
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenMiniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
RészletesebbenKerekegyháza Város Képviselő-testületének január 30 - i ülésére
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. január 30 - i ülésére Tárgy: A Farkas erdő pihenő- és emlékparkká történő kialakításához szükséges döntések meghozatala Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenERDŐ 62-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 99. ÉVFOLYAMA
Z ERDŐ 62-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 99. ÉVFOLYAMA T A R T A L O M Dr. Balassa Gyula: Tízéves az Országos Erdészeti Főigazgatóság 433 Üdvözlet a tízéves Országos Erdészeti Főigazgatóságnak (Dr. Gál
RészletesebbenERDO ÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 96. ÉVFOLYAMA X. ÉVF. 8. SZÁM OLD AUGUSZTUS
AZ ERDO AZ ÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 96. ÉVFOLYAMA X. ÉVF. 8. SZÁM 313 360. OLD. 1961. AUGUSZTUS T A R T A L O M Az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése 313 Az 1861. évi Bedő Albert díjasok 314 Dr. Sali
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenFA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenHeil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor
F á s s z á r ú ü l t e t v é n y e k l é t e s í t é s i l e h e t ő s é g e i ú j E u r ó p a i U n i ó s t á m o g a t á s s a l Csorna 2017. szeptember 13. Sopron 2017. szeptember 14. Kecskemét 2017.
RészletesebbenAgricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
RészletesebbenAkáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János
Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János Az akác hazai múltja Európai megjelenése Jean Robin francia botanikus nevéhez köthető az 1600-as évek elején. A ma élő legidősebb akácfa ismereteink szerint Bábolnán
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenMezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában
Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában LADY GÉZA I. Hazánk síkvidéki erdőségeinek fokozatos kiirtása, folyóinak szabályozása és kiterjedt belvizeinek lecsapolása gyarapította
RészletesebbenAz iskolareform és a középfokú erdészeti szakoktatás
A főváros erdőkincsének tehát nem lebecsülendő szerepe van Budapest és környéke levegőjének megjavításában. Ha ezeknek az erdőknek egyéb fontos jótulajdonságait (tájkép-javítás, vízgazdálkodás, csend,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének november 24-i ülésére
12.525-1/2010 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. november 24-i ülésére Tárgy: Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát! programhoz való csatlakozás Előterjesztő:
RészletesebbenGondolatok a fásítás történetéről és jelenlegi problémáiról
Gondolatok a fásítás történetéről és jelenlegi problémáiról HALUPA LAJOSNÉ A fásítás fogalma általában nem adja vissza azt, amit a fogalom alatt a dolgozó szakemberek értenek. E feladatkörbe ugyanis beletartozott
RészletesebbenA KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN
634,0.61:174.7 Bartuez Emil A KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN Az 1970. évi mérlegadat szerint a Szegedi Állami Erdőrendezőség faállomány - hyal
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
RészletesebbenA lapban megjelent tanulmányok szerzői
T A R T A L O M Vándorgyűlés Eger, július 17 18 385 Az 1964. évi Bedő Albert-dijasok" 388 Feltété Gyula: Főtitkári beszámoló...... 39a Adamkó József: A Nyugatbükki Ali. Erdőgazdaság ismertetése 396 Kovács
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás 1, KEFAG Rt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon, a száraz termőhelyekre telepített feketefenyvesek
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarország száraz termőhelyeire telepített feketefenyvesek pusztulnak.
RészletesebbenA magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenGULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN
GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenAz Országos Erdészeti Egyesület vezetőségválasztó küldöttközgyűlését Keszthelyen rendezi a következő programmal:
A védőerdő telepítés terén folyó kutatómunkát a volgográdi erdészeti kutató intézet évek óta koordinálja és kiadványban teszi közzé a Szovjetunióban és az európai szocialista államokban. Az intézet vezetője,
RészletesebbenErdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet
M Ű K Ö D É S H A T Á S O K Á L T A L Á N O S Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, I. ERDŐGAZDÁLKODÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT SZAKTANÁCSADÁS Támogatási kérelem beadásának éve:... Mekkora a teljes erdőgazdálkodói
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0
RészletesebbenA 27. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK
A 27. sorszámú Erdészeti szakmunkás megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 623 01 1.2. Szakképesítés
RészletesebbenA magyar sertéstartás dán szemmel. Morten Knudsgaard, Dan-Farm
A magyar sertéstartás dán szemmel Morten Knudsgaard, Dan-Farm Morten Knudsgaard Ökológiai agrármérnök végzettség ( zöld diploma ) 1988 óta egy 700 kocás dániai sertéstelep tulajdonosa és irányítója 2000-ben
RészletesebbenIV. ÉVF. 1. SZÁM OLDAL JAN.
AZ ERDŰ IV. ÉVF. 1. SZÁM 1 40. OLDAL 1955. JAN. T A R T A L O M J E G Y Z É K Tömpe István : Az erdészet fejlődése az ötéves terv során 1 Partos Gyula : Erdőgazdasági módszereink értékelése vízgazdasági
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
RészletesebbenTARTALOM COJJEPWAHHE SOMMAIRE
AZ ERDŐ TARTALOM Dr. Sali Emil: Állami erdőgazdaságaink eredményei az 1962/63. gazdasági évben 145 Dr. Szász Tibor: Az erdőgazdasági munkaszervezés alapjai 150 Dr. Keresztesi Béla: Az erdők és a fák szépsége
RészletesebbenInnovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben
Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenBarüsmann Nyikityin-vita az ERTI-ben
Az elválasztó edényből ballonba kifolyó olaj, különösen az elején, piszkos barnaszínű. Ennek oka az, hogy a lepárló készülékből távozó gőz a tűlevél felületéről finom fizikai szennyeződést szállít magával,
RészletesebbenRadoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE
Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE I. BEVEZETŐ Bácska Jugoszlávia legjelentősebb mezőgazdasági vidéke, amely a legtöbb mezőgazdasági
Részletesebbenéves erdeifenyvesek által a talajból évente felvett tápanyag mennyiség. ASOfiKÖZÖXBfM /? > / CSILLAGFÜRT
rllmllüllllill SZÉKE Az erdei csillagfürt (Lupinus polyhyllus: Lindl.) hatását ismerteti prof. B. D. Zsilkin és í. E. Richter a táplálóanyagok biológiai körfolyamatára erdeifenyő fiatalosokban a Lesznoj
RészletesebbenAz erdei apadék aprítás és a kapcsolódó szállítás gyakorlati tapasztalatai. Előadó: Jákli Csaba 6 x 6 TRANS Kft ügyvezetője
Az erdei apadék aprítás és a kapcsolódó szállítás gyakorlati tapasztalatai Előadó: Jákli Csaba 6 x 6 TRANS Kft ügyvezetője A 6 x 6 TRANS Kft bemutatkozása I. Cég alapítás: 2000-ben előtársasági forma Fejlődés
RészletesebbenRÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
RészletesebbenElőterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október 13-i ülésére
Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 1311-8/2009. Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október
RészletesebbenIndex: Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az évben 145. Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148
T A R T A L O M Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az 1971. évben 145 Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148 Kurdi István: Küzdelem a tarackbúza ellen 154 Mátrabérci
RészletesebbenAz erdészeti kutatás 10 éve
Népgazdasági érdek, hogy az erdőkből, fásításokból kikerülő faanyag rendeltetésszerűen, a legmegfelelőbb módon kerüljön felhasználásra. Az erdőgazdálkodástól függő faipar csak így tudja zökkenőmentesen
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenA szovjet erdőművelés legújabb gépei
A szovjet erdőművelés legújabb gépei SZILÁGYI BENJÁMIN Az elmúlt évben a Szovjetunió és Magyarország közötti tudományos együttműködés keretében augusztus 16-tól november 16-ig tanulmányozhattam a Szovjetunió
RészletesebbenOKJ Erdészeti gépésztechnikus
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXI. Agrár gépész ágazat OKJ 54 521 02 Erdészeti gépésztechnikus Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKGIMNÁZIUM - ERDÉSZETI GÉPÉSZTECHNIKUS A szakképesítés
RészletesebbenCsiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
RészletesebbenPagonyné Mezősi Marietta. Fűrészáru tárolása. A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai
Pagonyné Mezősi Marietta Fűrészáru tárolása A követelménymodul megnevezése: Fűrészáru gyártási feladatai A követelménymodul száma: 2309-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-008-30 FŰRÉSZÁRU
RészletesebbenA népgazdaság faellátásának egyes kérdéseiről
A népgazdaság faellátásának egyes kérdéseiről TÖMPE ISTVÁN" az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője A fa népgazdaságunk egyik legnagyobb hiánycikke. Fa nélkül az ipar. a közlekedés, a bányászat, népgazdaságunk
RészletesebbenOKJ Erdésztechnikus
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 54 623 02 Erdésztechnikus Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKGIMNÁZIUM - ERDÉSZTECHNIKUS A szakképesítés
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenTörökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról
Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
Részletesebben3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenAz erdőtelepítés és fásítás tíz éve DASSZKY ISTVÁN az OEF erdőtelepítési osztályának vezetője
sági szervezet foglalkozzék, amely egész termelési tevékenységét az erdőgazdasági szempontoknak megfelelően építi fel. Szükséges ezért, hogy az erdőgazdaság maga vegye kezébe az erdei melléktermékek termelését.
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenErdész gyakornokként Mecklenburg-Vorpommernban 2007.09.15.-2007.12.21.
1 Erdész gyakornokként Mecklenburg-Vorpommernban 2007.09.15.-2007.12.21. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézet által kiírt Leonardo pályázaton való sikeres
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenÜLTETVÉNYSZERŰ NYÁRFATERMESZTÉS A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN
634.0.627.9 Mészáros István ÜLTETVÉNYSZERŰ NYÁRFATERMESZTÉS A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN A Hajdúnánási Állami Gazdaságnak Hajdúböszörmény határában fekvő területét korábban ősgyep borította, amely
RészletesebbenSmaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő
Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete
Részletesebben