Az európai integráció története Az európai egységtervek a középkorban és az újkorban. Elektronikus tananyag

Átírás

1 Az európai integráció története Az európai egységtervek a középkorban és az újkorban Elektronikus tananyag Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projektazonosító: EFOP

2 2. Az európai egységtervek a középkorban és az újkorban Miről szól ez a tananyag? Ez a tananyag a közép- és modernkori európai egységtervek kialakulásával, főbb jellemzőivel foglalkozik. Arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, milyen nagyszámú, mennyire sokszínű tervek születtek már jóval azelőtt, hogy az európai integráció útján az első tényleges lépéseket megtették volna. Tanulási tipp A tananyag tartalmának elsajátítását megkönnyíti, ha a legfontosabb történelmi szereplők neveit és az elképzeléseik főbb jellemzőit vázlatszerűen, pontokba szedve kronológiai sorrendben kigyűjti magának. Különös, egyben sokatmondó, hogy amint az Európa szó rögzült a mindennapos szóhasználatban, megszülettek az első egységtervek is. Ezeket eleinte a kereszténység egyetemességének óhaja, később az oszmánok jelentette fenyegetés, még később pedig az örökké tartó béke megteremtésének igénye motiválta. Nélkülözhetetlen háttér a sajátos európai társadalmi fejlődés, a polgárosodás, ennek folyományaképpen pedig kontinensünk különlegességének tudata. Ahogy haladunk előre az időben, azt tapasztaljuk, hogy ezek az elképzelések egyre nagyobb figyelmet kapnak, körülöttük vita alakul ki, az ötletgazdák pedig egyre kiforrottabb gondolatokkal állnak elő. Közülük jó néhány vissza fog köszönni a második világháború után létrejött integrációs szervezetek felépítésében. 2

3 2.1 Az első egységtervek Az egyik első korai egységtervet a középkorban Pierre Dubois (1250 k 1321), a IV. Fülöp francia király szolgálatában álló jogász készítette a 14. század elején. Fő célnak a Szentföld visszahódítását tekintette, ehhez azonban szükségesnek tartotta egy egyetemes, a katolikus egyháznak és a pápának engedelmeskedő köztársaság (respublica) létrehozását és az európai béke megteremtését. A vitákat nemzetközi bíróság rendezte volna. A kései középkor legjelentősebb tervét a Podjebrád György cseh király ( ) szolgálatában álló Anton Marini francia tanácsnok készítette el 1464-ben. Szerinte a török veszély miatt kell összefogni, s nemzetközi szövetséget létrehozni, amelyben a külpolitika föderatív alapon működik (többségi döntéshozatal), a belügyekben megmarad az uralkodók önállósága. A huszita cseh király magáévá tette az elképzelést. Szükségesnek tartotta, hogy a szövetség tagjai egymásnak hűséget és békét fogadjanak, vitás ügyeikben közös bíróság döntsön. A török elleni harcra az Podjebrád György cseh király egyházi tizedet akarta felhasználni. A tagállamok a meghatározott rend szerint szavazó közgyűlésben (congregatio) és annak különleges tanácsában (consilium) képviseltetnék magukat. Podjebrád, aki ellen a mi Mátyás királyunk is hadakozott, világi alapon képzelte el az együttműködést, ezért terveiben a pápa semmilyen szerepet sem kapott, leginkább Franciaországot és Velencét tekintette partnernek. Tervezete a maga korábban nem keltett különösebb visszhangot. Rotterdami Erasmus ( ) szintén úgy vélte, hogy a törökök kiűzéséhez az egész földrésznek össze kell fognia, a cél pedig az egységes, békében élő keresztény Európa megteremtése lenne. A béke panasza (1516) című művében kárhoztatta az egymás ellen háborút viselő keresztényeket és kiállt a béke mellett. Feladat 1: Milyen markáns különbségeket és hasonlóságokat lehet felfedezni az első egységtervek között? Rotterdami Erasmus 3

4 2.2 A modern európai tudat formálódása Földrajzi felfedezések Kelet- és Nyugat-Európa eltérő fejlődési pályára lép Nyugat-Európa fejlett agrárstruktúra autonóm városfejlődés rendi értékek szerint létrejött politikai szféra áru- és pénzviszonyok fejlettsége tőkés bérleti rendszer manufaktúraipar autonóm individuum Kelet-Európa második jobbágyság a feudális társadalom megmerevedése lassú polgárosodás torzult közösségi formák továbbélése A nyugati polgárosodás főbb jellemzői: szabad magántulajdon tőkés árutermelés modern nemzetállamok kialakulása urbanizáció autonóm egyének emberi és polgári jogokkal differenciált társadalomszerkezet új típusú szellemiség (racionalizmus, tudományok) Táguló világ alaposabb ismeretek a nagyvilágról Európa különlegességének tudata Európa önfelfedezése, gondolkodás Európáról Feladat 2: Nézzen utána, hogyan osztályozta Szűcs Jenő Európa három nagy történeti régióját! 4

5 2.3 Az örök béke koncepciója és az egységtervek tökéletesedése a században Az újkorban az európai egységtervek elszaporodásának, egyszersmind részletesebbé válásának vagyunk tanúi. Kiemelkedő hely illeti meg Maximilien de Béthune-t, Sully grófját ( ), IV. Henrik francia király miniszterét, aki középkori elődeihez képest új alapokon képzelte el az egység megvalósítását. Először javasolta az európai államok (s nem a keresztény népek) konföderációját. A franciaországi vallásháborúk tapasztalatai alapján mindennél fontosabbnak tartotta a béke megteremtését, amit szerinte úgy lehetne elérni, hogy az egyenrangú nagyhatalmak szövetséget kötnek, s egymás érdekeit figyelembe véve megegyeznek Európa felosztásában. Ennek élén egy választott, nem tisztázott hatalmi jogkörökkel bíró császár állna. Közös intézményeket képzelt Sully grófja el, ezek közül az Európai Tanács a legfontosabb, amely többségi elv szerint hozná a döntéseket. A konföderációt alkotó 15 tagállam (köztük a Magyar Királyság) 4-4 képviselőt küldene a Tanácsba, melynek regionális albizottságai is működnének (a regionális összefogás nála jelenik meg először). Alapvető lenne a kereskedelem szabadsága és a vámhatárok eltörlése. A szövetségnek saját hadserege is lenne 100 ezer gyalogossal, 25 ezer lovassal, 120 ágyúval és 120 gályával. Sully mellett 1623-ban Eméric Crucé is konföderációt javasolt, de ezt az aktuális status quo alapján képzelte el, az általános közgyűlésnek pedig az oszmán szultán is tagja lett volna. Az évszázad végén az angol kvéker, William Penn ( ), Pennsylvania William Penn megalapítója a történelemben elsőként föderatív európai egységet javasolt, amelyben a határozatok kötelező érvényűek, s betartásukat szigorúan ellenőriznék. Forrás: Forrás: Penn/ Különösen nagy jelentősége volt a francia Saint- Pierre abbénak ( ), aki miután részt vett a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti béketárgyalásokon a század szakadatlan háborúskodásait látva 1729-ben minden korábbinál alaposabb és részletesebb tervezettel állt elő. Az örökbéke-tervezet rövid foglalata öt cikkelyből álló általános szerződés megkötését javasolta: Saint-Pierre abbé befizetései biztosítják; 1. örök szövetség kötése Európa 17 leghatalmasabb uralkodója között; 2. a szövetség fenntartását arányosan a tagállamok 5

6 3. a tagállamok a vitáikat tárgyalásos úton rendezik, megegyezés híján elfogadják az Állandó Közgyűlés döntését; 4. a szerződésszegő hatalommal szemben kényszert lehet alkalmazni; 5. szabályozzák a döntési mechanizmust (többségi szavazás, vétójog). Érdekesség: Az 1940-es évek második felében, amikor az európai integráció első érdemi lépései megtörténtek, felvetődött, hogy Sully terve alapján teremtsék meg az egységet. Winston Churchill az 1948-as hágai Európa-kongresszuson az európaiakat Sully Nagy terve megvalósítóinak nevezte. Feladat 3: Nézzen utána, kik voltak a kvékerek! Saint-Pierre javaslataiból a mai Európai Unióban mi vált valósággá? Jean-Jacques Rousseau Saint-Pierre tervezete nagy feltűnést keltett a felvilágosodás korában, a legtöbb kortárs politikai gondolkodó véleményezte, ami arra utal, hogy az európai egység problémája érdekelte a 18. század emberét. A tervezethez szkeptikusan viszonyult Voltaire és Leibniz, de Montesquieu ( ) és Jean-Jacques Rousseau ( ) is hangot adott a véleményének. Előbbi Európa egységéről című művében erkölcsileg lehetetlennek tartotta azt, hogy az egyik nép uralma alá hajtson egy másik népet: Európa nem más, mint egy hatalmas, több kisebb népből összeállított nemzet írta, mely ugyanakkor a teljesítmény olyan magas fokára ért, hogy a történelem hozzá mérhetőt nem talál. Utóbbi a Vélemény az örök békéről című tervezetében (1782) a mellett érvelt, hogy csakis a nemzeti érdekre alapozott föderáció biztosíthatja a békét a kontinensen. Különösen fontos volt Immanuel Kant német filozófus ( ) hozzájárulása a diskurzushoz. Az örök béke című írásában (1795) azt állította, hogy az ember természeti állapota a háború, ezért a tartós békét intézményesen kell garantálni. Csak akkor lesz Európában béke, ha minden állam köztársasági berendezkedést tesz magáévá, mivel a köztársaságban a háborúhoz meg kell szerezni az állampolgárok beleegyezését. Ez pedig Kant szerint az emberek velük született békeszeretete miatt nem fog sikerülni ( a polgárok nagyon jól meggondolnák, hogysem ilyen rossz játékba kezdjenek ). Kijelentette, hogy az állandó hadseregeknek idővel egészen meg kell szűnniük, a hagyományos békeszerződéseket békeszövetségeknek kell felváltaniuk, valamint fontosnak tartotta, hogy egy állam se avatkozzék bele erőszakosan egy másik állam alkotmányába és kormányzásába. A szabad népeknek föderatív közösségbe kell tömörülniük, népszövetséget hoznának létre, s világalkotmányt fogadnának el. Forrás: Immanuel Kant 6

7 Feladat 4: Nézzen utána az Egyesült Államok kialakulásának! Milyen típusú integrációt valósítottak meg az egykori amerikai gyarmatok? 2.4 Egységterv-koncepciók a 19. században A francia forradalom és a napóleoni háborúk forgataga után, a nacionalizmus megjelenésével az európai egységtervek új körülmények között láttak napvilágot. A keresztény, kozmopolita Európa helyét egyre inkább a nemzetek Európája vette át. Ennek első képviselője Saint- Simon gróf volt ( ), aki Az európai társadalom újjászervezéséről című munkájában (1814) az angol parlamentarizmus modelljét felhasználva európai konföderáció létrehozását javasolta, élén egy kétkamarás törvényhozással ( Európa Parlament ): a megoldást a nemzetközi parlamentarizmuson alapuló konföderációs kormány jelentené. Ennek képviselői tisztviselők, tudósok, bírák és kereskedők legyenek, minden egymillió európai után egy-egy (összesen négy) fő. 60 milliós európai népességet feltételezve ez 240 tagú parlamentet jelent. Előfeltétel, hogy minden európai nép parlamentáris rendszerben éljen. A kor két legerősebb nagyhatalmának, Angliának és Saint-Simon Franciaországnak a szövetsége képezné ennek az összefogásnak az alapját, amelyhez aztán más államok is csatlakozhatnának. Napjainkban nem maradt más hátra, mint Franciaország és Anglia erőinek összefogása és ezek segítségével Európa újraegyesítése. Ez a szövetség lehetséges, lévén, hogy mindkét ország szabad, és szükséges is, mivel csak az Unió képes megvédeni őket a fenyegető veszélyektől és biztosítani az általános békét. Ez az Unió megváltoztathatja Európa helyzetét, hiszen Anglia és Franciaország egyesülve erősebb, mint Európa többi része. Ebben a konstrukcióban nem lennének sem háborúk, sem forradalmak. Különösen fontos Németország csatlakozása, mivel a német nemzet az Európa csaknem felét kitevő lakossága által, központi fekvése által, de leginkább nemes és nagyvonalú jelleme által arra hivatott, hogy Európában vezető szerepet játsszon. 7

8 Saint-Simon európai konföderációs terve Örökletes monarchia - a konföderáció élén - felelős az európai parlament létrehozásáért Közös kormámy - a nemzeti kormányoktól független - csak a közös értékeket képviseli EURÓPAI PARLAMENT FELSŐHÁZ KÉPVISELŐHÁZ - Minden 1 millió fő után 4 főt (1-1 kereskedőt, tudóst, hivatalnokot és bírát) delegálnak a nemzeti parlamentek; tagú 10 éves mandátummal; - A tagoknak minimum frankos vagyonnal kell rendelkezni; - Feladata az európai közös érdekek összehangolása. angol francia parlament - ez a szerv alakulna át parlamentté Anglia Franciaország Németország Európai országok - 60 millió lakos - minden országban alkotmányos parlamentarizmus Jánosi Türke (szerk.): Plurimus Unum 533. alapján saját szerkesztés 8

9 A 19. század első felében, a nacionalizmus megerősödése és elterjedése idején egyesek összekapcsolták a nemzeti törekvéseket és az európai egység gondolatát. Így tett az egységesülés felé haladó, a nemzeti újjászületés (risorgimento) lázában égő Itáliában a forradalmár Giuseppe Mazzini ( ), aki nemzetek szent szövetségének megalapítását képzelte el, s ennek érdekében 1834-ben létrehozta az Ifjú Európa nevű mozgalmat, amelynek az egyes nemzeti csoportjai testvériségokmányt írtak volna alá a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség alapján. A mozgalom Felső Tanácsát a nemzeti bizottságok képviselői alkották volna. A nemzeteszmét középpontba helyező Mazzini republikánus nemzetállamok hálózatából teremtett volna európai egységet ( hazák Európája ): 12 állam hozott volna létre föderációt. Az európai föderáció gondolata egyre több követőre talált, aminek a népek tavasza nagy lökést adott augusztusában, a magyar szabadságharc leverésével egy időben a képviselőik meg is Giuseppe Mazzini tartották első kongresszusukat Párizsban. A tiszteletbeli elnök, Victor Hugo ( ) felszólalásában az USA mintájára Európai Egyesült Államok létrehozását és közös piac megteremtését javasolta. Forrás: Európa a világ ura Victor Hugo A 19. század második fele és a 20. század első évtizede a nemzetállami fejlődés kiteljesedését, egyszersmind dinamikus gazdasági-társadalmi fejlődést hoztak magukkal. A fejlődés ugyanakkor töretlen is, s ez azt a képzetet kelti, hogy immár örökké fog tartani, a tudományok pedig előbb-utóbb az emberiség minden problémájára megoldást fognak találni. Ezt az optimista, pozitív világképet az a tény is erősítette, hogy az erős, magabiztos Európa hozzálátott a többi kontinens kíméletlen alávetéséhez (gyarmatosítás), melynek során a maga képére próbálta alakítani az egész világot. Béke- és egységtervek ebben a korszakban is születtek, de az 1870 után a földrészünkre beköszöntő hosszú béke idején talán nem kaptak akkora visszhangot. Az első világháború azonban drámai módon véget vetett Európa töretlen fejlődésének és hegemóniájának, s minden korábbinál határozottabban tűzte napirendre az egység megteremtésének kérdését. Feladat 5: Hogyan alakult ki a német vámszövetség, a Zollverein? Nézzen utána Friedrich Naumann Mitteleuropa-koncepciójának! Részösszefoglalás, ismétlés: 2. lecke, 2. részösszefoglalás.wmv (elérés: 2. lecke könyvtár) Ellenőrző feladatok: 2. lecke, 2. ellenőrző feladatok.htm (elérés: 2. lecke könyvtár) 9

10 Ha többet szeretne tudni, az alábbi olvasmányok segítenek J. NAGY LÁSZLÓ: Az európai integráció politikai története. Maxim Könyvkiadó, Szeged, J. NAGY LÁSZLÓ KÖVÉR LAJOS (szerk.): Az európai egységeszme dokumentumai a XVI. századtól 1945-ig. Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Szeged, JÁNOSI RITA TÜRKE ANDRÁS ISTVÁN (szerk.): Plurimus Unum Gondolatok Európa egységéről. Szöveggyűjtemény. Europa Varietas Alapítvány, Budapest, NÉMETH ISTVÁN: Európa-tervek Visszapillantás a jövőbe. Eötvös Kiadó, Budapest, MOLNÁR MÁTÉ: A keresztény Európa egysége Pierre Dubois reformterveiben. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Line Design, Budapest, ABBÉ DE SAINT-PIERRE: Az örökbéke-tervezet rövid foglalata. Kriterion, Bukarest, IMMANUEL KANT: Az örök béke. Európa Kiadó, Budapest, SAINT-SIMON: Az európai társadalom újjászervezéséről. Új kereszténység. Irodalmi Kiadó, Bukarest,