Emlékeztető. az EVDSZ Elnökségi egyben a IX. Műhelymunka üléséről, melynek

Átírás

1 Emlékeztető az EVDSZ Elnökségi egyben a IX. Műhelymunka üléséről, melynek Helyszíne: Merops Hotel**** Mészáros (Merops konferenciaterem) - Szekszárd Időpontja: április óra Levezető elnök: Jegyzőkönyv-vezető: dr. Szilágyi József Bertafalvi Hortenzia Fanni Jelen vannak: jelenléti ív szerint (1. sz. melléklet) Napirendi pontok: A Társaságcsoportok szerepének megerősödése, ennek hatása az EVDSZ működésére EVDSZ Programja IV. A vitaindító előadást tartja: Hatvani Jácint MÉSZ elnök Az EVDSZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket az ülésen, majd átadta a szót Hatvani Jácint MÉSZ elnöknek, aki megtartotta vitaindító előadását a A Társaságcsoportok szerepének megerősödése, ennek hatása az EVDSZ működésére (lsd. 2. sz. melléklet) címmel melynek legfőbb mondanivalója: az egyes helyi szintű kérdések társaságcsoport szintre történő átkerülése. Először tájékoztatásként a szinergia megfogalmazással definiálta a társaságcsoportok szerepének erősségét, melynek értelmében a tagvállalatokkal rendelkező társaságcsoport a kapacitások legkisebb felhasználásával hogy érheti el a (legmagasabb) nyereséget. Tájékoztatta a résztvevőket a villamosenergia-iparban jelenleg működő társaságokról, melyeket szerepkörük alapján három nagy csoportra osztott: I. társaságcsoportként van jelen, a VTMSZ tagja, rendelkezik helyi vagy társaságcsoport szintű KSZ-szel; II. III. gazdasági társaságok tulajdonosa, akik a villamos-ipariban működnek; befektetők, akik pusztán befektetési szándékkal vannak jelen a piacon; Ezt követően az EVDSZ a társaságcsoportokra történő befolyása szerint az alábbi csoportokat különböztette meg: az EVDSZ-nek közvetlen befolyása van: a társaság(csoport) VTMSZ tag, társaságcsoport vagy helyi szintű KSZ-szel rendelkezik (lsd. I. csoport); 1

2 nincs vagy csak minimális befolyása van az EVDSZ-nek (lsd. II. és III. csoport) Veolia az EVDSZ-nek a tagszakszervezete révén közvetett ráhatása van; EPH (jelenleg cseh tulajdonos) az EVDSZ-nek nincs ráhatása (lsd. Mátrai Erőmű); NKM közvetett EVDSZ ráhatás a DÉMÁSZ Szakszervezet kapcsán; MET Holding MET Power AG, valamint az ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft. ISD Dunaferr Zrt. vonatkozásában egyáltalán nincs a szövetségnek ráhatása. Ez utóbbi kategóriánál a befolyásszerzési lehetőségek az EVDSZ számára a következők lehetnek: szoros együttműködés, ahol már működik érdekképviselet; egységszakszervezetbe (lsd. VD DUVISZ) tömöríteni a III. csoport munkavállalóit; új érdekképviseleti platform létrehozása (ezen érdemes gondolkozni a következő 5 éves programalkotás kapcsán). Ezt követően tájékoztatta a jelenlévőket az EVDSZ és az MVM TSZSZ között fennálló együttműködési megállapodásról, amely újabb társaságcsoport szintű kedvezmények kiharcolására lehet alkalmas. Felhívta a figyelmet arra, hogy a VTMSZ-nek már nem áll módjában az ágazati megállapodás tartalmának bővítése, így ezt a funkciót a társaságcsoport szint veszi át. Az EVDSZ alapszabályából kiindulva, és annak a tagsági viszonyra, a szervezeti felépítésre, illetve a szövetség gazdálkodása fejezetét alapul véve tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ha a szövetség hierarchiájába a társaságcsoport szint is bekerülne, akkor a döntéshozatali folyamat lassulna. Jelezte, hogy a társaságcsoportot képviselő tagszakszervezet (pl. a MÉSZ) a saját mandátuma mellett még a társaságcsoporti képviselet utáni mandátumszámot is megkapná, így gyakorlatilag dupla mandátumszámmal rendelkezne. A programalkotás szerepe kapcsán tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy véleménye szerint három alternatíva létezik a szövetség jövőbeni működésére a célok megvalósulása szempontjából: szűkülő: klubszervezetként való működés, defender magatartás: a már elért célok megőrzése, azok fenntartása stagnáló: 2

3 reactor magatartás: stratégia nélküliség, a meglévő problémák lereagálása semlegesként vagy kevésbé vesztes félként történő kikerüléssel pozíciót védő magatartás. bővülő: még érintetlen területek kihasználása; új lehetőségek után kutató magatartás. Ezt követően ismertette az EVDSZ Alapszabálya által meghatározott célt és feladatokat a szövetség vonatkozásában: a szövetséget alkotó tagszakszervezetek tagságának érdekképviselete és érdekvédelme; a szakszervezeti szövetség egységének megőrzése; a szolidaritás megjelenítése; védeni a tagok szociális, jogi és gazdasági helyzetét. Végezetül elmondta, hogy az elhangzottak értelmében a tagszakszervezeteknek meg kell határoznia, hogy mit vár el a szövetségtől, a célok és feladatok priorizálása mellett, figyelembe véve az azokra fordítandó energia mértékét. A programalkotás során elhangzott, hogy a szövetségnek vissza kell szereznie az egyetlen érdemi érdekérvényesítő eszközét, a sztrájkjogot. Az EVDSZ elnöke megköszönte az előadást és az alábbiakkal egészítette ki: az E.ON-nál nincsenek helyi szintű KSZ-ek; az NKM is a VTMSZ tagja; a II. és III. csoport befolyásolható lenne a VKSZ kiterjesztésével, ha a társaság fő tevékenysége a 35.1 alá tartozna; meg kell határozni az ágazati VKSZ és a csoportszintű vagy helyi KSZ viszonyát; az MVM TSZSZ EVDSZ-be történő integrálása duplikáltságot jelentene a képviselő szervezet számára mind a tagdíjfizetés, mind a mandátum vonatkozásában. Ezért inkább tagozat létrehozását javasolja, mint a társaságcsoport integrálását; a jövőbeni szövetségi stratégiáját a külső (lsd. politika és társadalmi) és belső (lsd. működésbeli finanszírozási problémák) működési körülmények befolyásolják; 3

4 egyetért az elhangzott konklúzióval, miszerint a feladatok priorizálása és a szellemi többlet források biztosítása szükséges a tagszakszervezetek részéről az eredményes jövőbeni működés meghatározásához. Ezt követően a tagszakszervezeti képviselők elmondták a véleményüket a témában: Ferk Zoltán: ő a befizetett a tagdíjért szolgáltatást vár el; VTMSZ tagság ágazati szintű kiterjesztése erősítené őket (náluk most megszűnt a KSZ); stratégia hiánya: a tagság körében szintén megfogalmazódnak kérdések és problémák, amelyekre nem minden esetben kapnak megoldást, ezért a tagok elidegenülnek és kilépnek, mert véleményük szerint nem kapnak szolgáltatást a pénzükért; ehhez jön még a munkáltató szakszervezetet szétziláló tevékenysége, illetve a bérek közötti különbségek. Medveczki Zsolt: véleménye szerint a társaságcsoport szintű érdekképviselet a szövetség elhalálozásához fog vezetni; beszélgetünk problémákról, de megoldani nem tudjuk őket (a működési modell is erre vezet vissza); az őket megvásároló EPH a BERT-et is kiléptette a VTMSZ-ből. Az OPUSZ Nyrt. (Mészáros Lőrinc) várhatóan felvásárolja a cseh tulajdonrészt, akikkel a MEVISZ-nek meg kellene állapodniuk; politikai akarat nélkül nem fogunk tudni elmozdulni (egyik politikai párt sem fogalmazta meg célként a választási kampánybeszédében a szakszervezetek felkarolását); egy valósághoz jobban igazodó szövetséget kellene működtetni, mert véleménye szerint a jelenlegi kicsit erőltetett; az MVM TSZSZ-ben dőlnek el a fontos dolgok, és mégis, az oda fizetett tagdíj sokszorosát fizetik meg a társaságcsoporthoz tartozó tagszakszervezetek az EVDSZ-nek; fontos a jövőbeni program definiálása, hiszen ennek elvégzésére, koordinálására választ majd a szövetség elnököt és elnökhelyettest; a Megválasztottak tisztségviselőnek című LIGA anyagban fontos alapelemek vannak rögzítve a tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatosan javasolja a dokumentum átolvasását az SZV tagok számára. 4

5 Gál Rezső: az ágazati KSZ-t és a c-tarifát meg kell őriznie a szövetségnek; az MVM csoport körül most sok a kérdőjel, amelynek működése mindig a tulajdonos céljaitól függ (jelenleg társaságból áll); az MVM TSZSZ-en belül, megszűnt a helyi szakszervezetek támogatása a munkáltató részéről, bár a csoportszintű tevékenységükhöz szükséges feltételeket 90%-ban a társaságcsoport biztosítja. Jelenleg likviditási problémákkal küzd a TSZSZ és az EVDSZ-szel kötött együttműködési megállapodásra hivatkozva a szövetség segítségét kérte. Pinczés Ernő: a jövedelemarányos befizetés eddig is teljesen jól működött; nem szükséges változtatni a jelenlegi rendszeren, tekintettel arra, hogy a munkavállalók jövedelmi viszonya sem ugyanakkora mértékű, a szolidaritásnak itt is működnie kellene; az elmúlt 5 évben hasonló megszorítások és anyagi korlátok álltak elő minden tagszakszervezet életében, ideértve az EVDSZ gazdálkodását is, amelyet megfelelő költségvetéssel és megszorításokkal stabillá lehetett tenni; a szövetség erősödéséhez szükséges a megfelelő anyagi háttér, amelyből finanszírozható a működés. Németh Lajos: a tagszakszervezetek elemi érdeke, hogy a szövetséghez tartozzanak; ha értelmet kap a csoportszint szövetségbe történő integrálása, akkor kell meglépni az EVDSZ struktúrájának módosítását; szerinte a területi elvi tömörülés irányába kell elmenni. Pergő György: egy esetleges demonstrációnál az EVDSZ, mint országos szervezet, nagy erőt jelent. Weisz Mátyás: át kellene gondolni az EVDSZ jövőbeni tevékenységét, mert a jelenlegi működését kicsit üzletszerűnek tartja; erősíteni szükséges az érdekvédelmi tevékenységet; a szövetség tagszervezést koordináló tevékenységet is elláthatna a jövőben; 5

6 a PADOSZ a tagok számának növelésében látja a bevétel növekedésének lehetőségét. Horváth József: a tagvállalati csoportok önjáróvá váltak, azonban az EVDSZ lemaradt ettől a folyamattól; véleménye szerint túl sok EVDSZ-en kívüli tisztséget vállal a szövetség elnöke és elnökhelyettese; álláspontja szerint egy ügyvezető testületet kellene a szövetségnek létrehoznia az adott problémák kezelésére. Téglás József: minden változást lehet követni és be is lehet építeni a szövetség működésébe; a szövetség pontosítsa a feladatokat, melyeket az éppen aktuális időszakhoz kíván alakítani vagy módosítani. Medveczki Zsolt: az SZV tagok a saját maguk által elfogadott határozatot sem tartják be (lsd. VB lemondás), ezért véleménye szerint lazítani kell a szabályrendszeren (ez indokolná a klub jellegű működést). Nagy Sándor: még mindig nem tudjuk, hogy mi legyen az EVDSZ célja, amelyhez igazítani kellene a működést, illetve az identitást (passzív reagáló vagy aktív kezdeményező magatartás?) definiálni szükséges az összetartó erőket; a társaságcsoport szint már a mindennapokhoz tartozik, így együtt kell vele élnie a szövetségnek is. Az EVDSZ elnöke megköszönte a hozzászólásokat, majd összegzésként hozzátette, hogy a szövetség idáig is közös akarat mentén haladt. Azt is közösen kell eldöntenie, hogy merre tartson. Véleménye szerint nem összehasonlítható az ágazati és a csoportszintű szakszervezetek működése, tekintettel arra, hogy ez utóbbit a munkáltató finanszírozza, míg az előbbi a tagdíj befizetésekből tartja fenn magát. Hozzátette továbbá, hogy a VKSZ és a c-tarifa megőrzéséért is tennie kell a szövetségnek, melyhez politikai és VTMSZ kapcsolatokra van szükség; a szövetségnek döntenie kell a jövőbeni célokról, illetve azok finanszírozásáról; 6

7 a társasági csoportszintet nem a szakszervezetek, hanem a munkáltatók kényszerítették ki. Ezt követően egyéb felvetés nem lévén az EVDSZ elnöke megköszönve a jelenlétet az ülést bezárta. Budapest, április 04. dr. Szilágyi József EVDSZ (levezető) elnök Bertafalvi Hortenzia Fanni jegyzőkönyv-vezető Mellékletek: 1. sz. melléklet: április 04-i ülés jelenléti íve 2. sz. melléklet: Hatvani Jácint elnök vitaindító előadása 7