SZABADSÁGHARC NÉHÁNY ERDÉLYI KATONAORVOSÁRÓL. A szöveget és annak digitalizálását ellenőrizte: Gazda István. Magyar-déllői Antal László 1
|
|
- Benedek Pintér
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PATAKI JENŐ ( ): PORTRÉ AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC NÉHÁNY ERDÉLYI KATONAORVOSÁRÓL A szöveget és annak digitalizálását ellenőrizte: Gazda István Magyar-déllői Antal László 1 A marosvásárhelyi városi s országos kórház főorvosa, kir. tanácsos, Antal János ref. hittanár, később püspök és kibédi Péterfi Mária fia, június 27-én Marosvásárhelyen született. Ugyanott végezte középiskolai, valamint theologiai és jogi tanulmányait őszén minthogy hajlamai inkább a természettudományok felé vonzották szakított a lelkészi és tanítói pályára lépés szándékával, s beiratkozott a bécsi egyetem orvosi szakára. Itt az orvosi tanulmányok mellett elsajátította a klasszikus nyelveket s azonkívül a németet és franciát elején avattatott orvostudorrá s azonnal kórházi alkalmazást nyert. De Erdélyben nevezetesen Besztercén két hónapig működött ebben a minőségben. Visszament Bécsbe s 1837 tavaszán megszerezte a sebésztudori és szülészmesteri okleveleket. Ekkor a Nagyenyedi Kollégium iskolai és kórházi orvosnak választotta meg. Ezért Nagyenyeden telepedett meg s itt meg is házasodott. Felesége, Görög Rozália, Görög József marosvásárhelyi mérnök leánya lett. De jöttek a nagyenyedi gyásznapok. Az 1848/49-i forradalom megfosztotta mindenétől. Háza s ritka szép könyvtára a lángok, egyéb javai a rablók martaléka lett. Aggastyán püspök atyjával, nejével s alig két éves Géza fiacskájával futva menekült Kolozsvárra. Neje itt hagymázban meghalt. Ekkor átköltözött a maga és felesége szülővárosába, Marosvásárhelyre, hová agg édesapját is magával vitte. Ennyi súlyos csapás után sem csüggedt, hanem nagy szorgalommal és energiával új életet kezdett. Bár ismét hívták Besztercére, de a meghívást nem fogadta el, maradt Marosvásárhelyen ben városi főorvossá választatott meg; ben kinevezték az országos kórház igazgató-főorvosának. Azonkívül már régóta mint iskolaorvos is működött. Pár évvel halála előtt súlyos beteg lett, melyből fia, aki akkor már hírneves sebész volt Budapesten, műtét által gyógyította meg december 28-án, 77. évében hunyt el. Nagy praxisa mellett élénk részt vett az iskola és egyház ügyeiben. A főiskolának 1861-től fogva algondnoka, 1874-től főgondnoka; a ref. egyház 1868-ban szintén főgondnokká választotta. A hazai közművelődési, tudományos és irodalmi társulatoknak részint alapító, részint pártoló tagja volt. Irodalmilag nem működött. 1 Forrás: Pataki Jenő: Magyar-déllői Antal László. = Orvosi Szemle 2 (1929) No. 11. p. 372.
2
3 Reiner Zsigmond 2 Alsó-Fehér megye s Gyulafehérvár sz. kir. város későbbi főorvosa október 20-án Szegeden született. Középiskoláit a szegedi kegyesrendiek gimnáziumában, az orvosi tudományt Bécsben és Páduában tanulta; orvosi oklevelét ez utóbbi helyen nyerte el. Tanulmányai végeztével Szegeden telepedett le mint gyakorló orvos. Itt érte a szabadságharc. Az első riadóra belépett a magyar hadseregbe mint honvéd főorvos. Bátyja szintén honvéd főorvos lett, öccse pedig a papi ruhát cserélte fel a nemzetőrivel. Eleinte a szegedi kórházban tett szolgálatot, majd Perczel, Tóth Ágoston, Guyon Richárd és Bem hadtestével csatából csatába ment, s csapatát a legveszélyesebb helyzetben sem hagyta el. A legnagyobb tűzben is híven és kitartóan kötözte és ápolta a sebesülteket. A dévai fegyverletétel után Reinert fedezet alatt a gyulafehérvári várba vitték, de csak egy napig volt fogva. A parancsnok ugyanis megtudta, hogy a foglyok között egy orvos is van, nagy orvos-hiány lévén, azonnal szabadlábra helyezte, feltételül kötvén ki, hogy a várbeli katona-kórházban fekvő 600 sebesült császári katonát gyógykezelje. Viszont Reiner e feltételt csak úgy fogadta el, ha egyúttal sebesült honvéd bajtársait is gyógyíthatja. A várparancsnok kénytelen volt belemenni az egyezségbe s a német nevű, de szívben-lélekben magyar Reiner a császáriak mellett a honvédeket saját költségén kezelte, s két hónap alatt 366, a biztos pusztulás elé néző honvéd életét mentette meg. Az abszolút korszak alatt hosszabb tanulmányutat tett, megfordult Német-, Francia-, Olasz-, Angolországban és Hollandiában, sőt a Keleten is járt. Hazatérve Gyulafehérvárt telepedett le s 1855-től fogva 35 éven át töltötte be a megye és a város főorvosi állását, amellett a törvényszéki orvosi teendőket is végezte. A városi kórházat 1863-tól 1870-ig saját költségen tartotta fenn. Mint városi főorvos, egy ízben Arintye Sever életét mentette meg, mikor egy megvadult bika a hasát fölhasította s megmentéséhez alig volt remény. Avram Iancut is gyógykezelte egy ideig, ruhával s pénzzel is ellátta, sőt a szánandó és szerencsétlen ember részére később gyűjtést is rendezett. Érdekes esete volt egyszer Fogarasy püspökkel. Egy díszebéden halcsont akadt meg a püspök torkán s fuldokolni kezdett. Ekkor a nagy zűrzavarban a szintén jelen volt Reiner, a vendégek nagy elszörnyülködésére, néhányszor keményen a püspök tarkójára ütött, mire a szálka kiugrott a garatból. A püspök magához tért, megszorította az orvos kezét s így szólt: köszönöm doktor bácsi (a püspök 13 évvel volt fiatalabb), most jó volt, de máskor nem kérek belőle. Reiner élénken részt vett a társadalmi életben, a művészeteknek nagy barátja volt, maga is kitűnő hegedűs ben nyugdíjba ment s Budapestre költözött, hol január 29-én hunyt el. Cikkei a Gyulafehérvári Közlönyben, a gyulafehérvári Politikai Szemlében melynél az egészségügyi rovat vezetője volt stb. jelentek meg. Mindhárom fia a jogi pályára lépett. 2 Forrás: Pataki Jenő: Reiner Zsigmond. = Orvosi Szemle 3 (1930) No. 4. p. 144.
4 Zarándi Knöpfler Vilmos 3 Kir. tanácsos, Marosszék későbbi főorvosa, 1815-ben Beiczán született (a régi Zaránd, a mostani Hunyad megye), ahol atyja kincstári orvos volt. Knöpfler Vilmos középiskoláit Kolozsvárt végezvén, 1834-ben Bécsbe ment s beiratkozott az egyetem orvosi szakára, ahol megszerezte az orvosi és sebésztudori valamint szemész és szülészmesteri okleveleket. Aztán tanulmányútra ment Cseh-, Porosz-, Szász-, Bajor és Olaszországba ben telepedett le Zalatnán. Zaránd és Hunyad megyék főorvosának megválasztatott, majd mint kincstári bányaorvos működött Nagyágon, Zalatnán és Offenbányán 1848-ig. Ekkor újból tanulmányútra indult. Volt Belgiumban, Franciaországban s Angliában, de még szeptember hóban visszatérve hazájába sietett kivenni részét a szabadságharcból. Nemzetőrszázados lett Zalatnán, s az ott lefolyt vérengzéseknek csaknem áldozatává lett. Ő is a lekaszaboltak között volt, de sebesülése nem volt halálos. Magához tért s sebeiből vérezve kivánszorgott a hullák tömegéből, és egy közeli malomhoz menekült. Itt sebeit maga kötözvén, rejtett utakon kiszabadult az ellenség kezéből. Felgyógyulása után mint tábori orvos szolgálta végig a szabadságharcot Bem, Czetcz és Gál Sándor táborában. A gyászos napok bekövetkeztével állami szolgálatba Zalatnára küldetett bányaorvosnak, de már 1850-ben Marosszék főorvosa lett s Marosvásárhelyt telepedett le. Ettől fogva kevésbé zaklatott, de tevékeny életet élt. Orvosi gyakorlatán kívül minden tudományos, egyházi és társadalmi mozgalomban részt vett, fáradhatatlanságot s sokoldalúságot tanúsító működéssel. Megyéje és városa érdekeit szívén hordta. A közügyek terén vezérszerepet vitt: buzgólkodott az egyház, iskola s jótékonysági intézetek felvirágoztatásán. Egyik megalapítója volt a marosvásárhelyi takarékpénztárnak is. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseit szorgalmasan látogatta, az előpataki vándorgyűlésnek elnöke volt ben és még két ízben Marosvásárhely egyik országgyűlési képviselőjének választatott. Az országgyűlésnek kevés szavú, de tevékeny tagja volt. A közegészségügyi törvények tárgyalása alatt egyedül szólott szakértelemmel hozzá a témához. A kormány Knöpflerben felismervén a kitűnő s széles látólátókörű szakembert, nagyobb szabású feladattal is megbízta, midőn a Romániával szemben felmerült közegészségügyi kérdések tisztázása végett meghatalmazottként Bukarestbe küldte. Mint a marosvásárhelyi kórházi bizottság elnöke, egész lelkével felkarolta a kórház ügyét, s e téren kifejtett tevékenységéért a III. osztályú vaskorona rendet kapta meg. Nemességét zarándi előnévvel s a kir. tanácsosi címmel való kitüntetést már jóval azelőtt nyerte. Knöpfler Vilmos 1853-ban nősült, feleségül vevén Páll Máriát, Páll Károly földbirtokos leányát. Meghalt szeptember 28-án Marosvásárhelyt. Sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki. Cikkei különböző magyar és német folyóiratokban jelentek meg, melyek egyikében több ízben ismertette a Mező-Madarason szeptember 4-én leesett meteor-követ. Több munkája jelent meg önállóan, értekezései mint Természettudomány és gyakorlati élet (1863), Két népszerű természettudományi felolvasás (1867), Az élet és az ember (1871) stb. a természettudományok népszerűsítését célozták. Végül A marosvásárhelyi országos kórház alapitásának és fejlődésének rövid vázlata címen megírta a kórház történetét, melyet Marosvásárhelyt 1883-ban adott ki. 3 Forrás: Pataki Jenő: Zarándi Knöpfler Vilmos. = Orvosi Szemle 3 (1930) No. 3. p. 100.
5 Psemiseli Lengyel Dániel november 15-én született Kolozsvárt. Atyja, Lengyel István a kolozsvári ref. főiskolában a bölcselet, földrajz és német nyelv tanára volt, s egyszersmind Kendeffy Ádám gróf jószágigazgatója, azelőtt nevelője. Anyja nagybaconi Incze Krisztina. Ősi családi nevük eredetileg Lubomirski volt. Kolozsvárt tanult, majd 1835-ben Pestre ment medikusnak s 1842-ben orvosdoktorrá avattatott. Lengyel Dániel még ebben az évben elnyerte az abrudbányai bányászorvosi állást, ahol 1845-ig működött, amikor Vajdahunyadra neveztetett ki kamarai orvosnak. Itteni működését a szabadságharc szakította meg, melyből kivette a maga részét. Bem táborába vonult, ahová magával vitte családját is. Ott volt Gyulafehérvár ostrománál, ott volt a világosi fegyverletételnél. Aztán mint őrnagy-törzsorvos egész kórházával Déván maradt. Többen köztük felesége is itt haltak meg három nap alatt kolerában. Tekintélyes pártfogói voltak, s ennek és orvosi minőségének köszönhette, hogy megmenekült a besorozástól. Megházasodott másodszor, nőül vévén budai Schisszel Jozefát, az írónőt, ki Dalma név alatt írt az akkori szépirodalmi lapokban köztük Arany Koszorújában is verseket, útirajzokat, iránycikkeket, elbeszéléseket ben Zaránd megye tisztiorvosa volt. Ezt az állását Pestre kívánkozván elhagyta, s a Rókus-kórházban foglalt állást mint első segédorvos. Itt sem volt sokáig. Ennyi hányattatás után 1854-ben elfogadta a nagykőrösi ref. egyháztanács meghívását az ottani főgimnáziumhoz, a természetrajz és német nyelv tanszékére. Ezzel átlépett az orvosi pályáról a tanárira. Nem egészen, mert mellékesen orvosi praxist is folytatott, s főképpen és egész lélekkel új hivatásának élt. A természetrajzi gyűjteményt értékes tárgyakkal gyarapította, szakszerűen rendezte s mintaszerű kimutatást készített róla, 16 évig volt Nagykőrösön, 1870-ben a losonczi, s innen 1875-ben a fehértemplomi állami főgimnáziumhoz nevezték ki igazgatónak. Már a következő évben gyengélkedni kezdett s szabadságoltatott ban nyugalomba vonult Pozsonyba. Utolsó éveiben az elmezavarodottság tünetei mutatkoztak rajta. Főleg levelekből álló kéziratgyűjteménye volt, ezeket kezdte másolgatni s az eredetieket másolás után összetépte, mígnem nagyműveltségű neje megakadályozta ebbeli kedvtelésében s a megmentett és lemásolt leveleket az Erdélyi Múzeum-Egylet Levéltárának ajándékozta augusztus 18- án szívszélhüdés következtében meghalt. Özvegye Kolozsvárra költözött s itt is halt meg. Lengyel jelentékeny irodalmi munkásságot fejtett ki. Fiatalabb korában több cikke jelent meg a Múlt és Jelen -ben, a Budapesti Hírlap -ban, a Nővilág -ban stb. Úgy ezek a cikkek, valamint kiadott könyvei népszerű orvosi tárgyúak s a nagyközönségnek szolgáltak tanácsadóul, így a Fürdői-zsebkönyv, a Szülék kötelességei gyermekeik iránt, és az Orvosi tanácsadó városon és falun. Fiatal korában írt egy háromfelvonásos operaszöveget Gizul címen, melyet Thern Károly zenésített meg. Néhány előadást ért meg a Nemzeti Színházban. Először december 21-én adták, harmadszor március 8-án. Kéziratban maradt egy Scribe után fordított darabja A fekete dominó. Először adatott Pesten április 2-án, azután Kassán február 1-jén. 4 Forrás: Pataki Jenő: Psemiseli Lengyel Dániel. = Orvosi Szemle 4 (1931) No. 1. p. 27.
6 Danczkai Ábrahám Pattantyus Bogdán 5 ( ) A narkózis első alkalmazója Erdélyben A sebészet fejlődésének rendkívül nagy lökést adott a narkózis felfedezése. Műtéteknél a fájdalom kizárása volt a legnagyobb gondja a sebészeknek; nem csoda tehát, hogy október 16-a örökké emlékezetes napja marad a sebészet történetének. E napon mutatta be Morton találmányát a bostoni sebészeknek, mely egyszerre elvágta a mindenkori sebészek erre irányuló gondját és törekvését. Megcáfolta Velpeau francia sebésznek azt a jóslatát, hogy a műtő kése és a fájdalom örökké elválaszthatatlanok maradnak. A csudálkozás és elragadtatás hangján kiáltott fel Bigelow Boston neves sebésze Morton sikeres bemutatása után: Valami olyasmit láttam most, ami azonnal útra kel, s be fogja járni az egész világot. És úgy is lett. Találmánya még ugyanabban az évben átkelt a tengeren és meghódította egész Európát. Londonban, Párizsban, Bécsben sikerrel próbálták ki az aetherrel való altatást. Pesten már február 8-án végzett kísérleteket Balassa János, önként ajánlkozó egészséges embereken, nagy közönség előtt. Ezzel csaknem egy időben operált Kolozsvárt Ábrahám Pattantyus Bogdán, az orvos-sebészi tanintézet tanára, az új szer csodálatos hatása alatt. Elsőként alkalmazta hát Erdélyben az éter-narkózist, eredményeiről a Kolozsvárt megjelenő Természetbarát -ban számolt be. Ki volt ez az Ábrahám Pattantyus Bogdán? Örmény kereskedő szülők gyermeke. Szamosújvárt született január 19-én. A jó eszű gyermek szülővárosában és Kolozsvárt végezte középiskoláit, majd 1835-ben a bécsi egyetemre orvostanhallgatónak iratkozott be január 15-én elnyerte a doktori diplomát. Nem elégedett meg ezzel. Másfél év alatt megszerezte a szülészmesteri oklevelet, s április 2-án a sebészdoktorit is. A gyakorlati ismertek elsajátítása végett kis ideig a szülészeti klinikán foglalatoskodott, de már az évben Schuh sebészprofesszor mellett volt műtőnövendék. Itt egy év alatt műtősi oklevélhez jutott. Ez utóbbi oklevél révén szép pálya nyílt meg előtte. V. Ferdinánd király január 31-i keltezéssel a kolozsvári orvos-sebészi tanintézethez a különös elméleti sebészet s a sebészi gyógy-gyakorlat tanárává nevezte ki Ábrahám Pattantyus Bogdán. Egyszerre szép tér és alkalom nyílt tehetségének kifejtésére. Képzettsége mellett ügyes kezű és szerencsés műtő volt. Pár évig zavartalanul működött, de a szabadságharc végül az ő helyzetét is megváltoztatta tavaszán Marosvásárhelyre ment, s felajánlotta szolgálatait mint sebész-műtő az erdélyi magyar hadseregnek. Új működése terén kiváló szolgálatokat tett, ezért a magyar hadügyminiszter május 22-én Sánta Lajosnak, a 19. huszárezred parancsnokának ajánlatára századosi ranggal főorvossá nevezte ki. Később Bem tábornok törzsorvossá léptette elő. Csak pár hónapig lehetett hadi szolgálatban. A szabadságharc lezajlása után visszatért polgári szolgálatába. A harmincharmadik évében levő fiatal, nagy tehetségű, mély ítéletű orvos szép jövőjének megadattak a feltételek, s ahhoz bárki nagy reményeket fűzhetett. Pályája azonban kettétört. Az 1851/52-i tanév elején tanári állásáról lemondott. Le kellett mondania. Egy legyőzhetetlen szenvedély lett úrrá felette, mely egészen hatalmába kerítette, megbénította működését, elvesztette akaraterejét. Rabja lett a szeszes italok élvezetének. Minden műtét előtt jócskán felöntött a garatra, s műtét közben is többször kellett egy-egy pohár bort innia a mindig készletben levő literes üvegből. Ez így persze sokáig nem mehetett. 5 Forrás: Pataki Jenő: A narkózis első alkalmazója Erdélyben. Danczkai Ábrahám Pattantyus Bogdán In: Pataki Jenő: Erdély Magyar Orvosai. Kézirat Csajkás Bódog hagyatékában.
7 Végül is utolérte elkerülhetetlen végzete. Lemondását a cs. és kir. hadi és polgári kormányzóság november 3-án elfogadta, illetőleg tudomásul vette. Fizetése már november elsejével betiltatott. A pusztán magángyakorlatra utalt Ábrahám Kolozsvárt kezdett praktizálni, aztán Zilahon, majd Szilágysomlyón és így tovább, városról-városra, mindig lejjebb és lejjebb. Az alkohol szerfeletti élvezete minden új állomásán hű kísérője maradt. Végül a Szatmár megyei Szentendréden [Érendréd] állapodott meg, hol augusztus 14-én hunyt el. Második házasságából született fia, Béla szintén az orvosi pályára ment, s mint cs. és kir. törzsorvos működött.
8 Füleki Sinkovits Ignác 6 Háromszék egyik legkedveltebb s legkeresettebb orvosa Magyarország felvidékéről származott Erdélybe. Nógrád megye Nézsa nevű községében született 1820-ban. Középiskoláit Pesten a piaristáknál végezte, orvosi tanulmányait a pesti egyetemen. Diplomáját 1848-ban nyerte el, s az ifjú orvost mindjárt magával sodorta az éppen akkor kitört szabadságharc. A nagy időkből ő is kivette a részét, mint minden orvos, akit nemzete és hazája iránti kötelességérzete áthatott. A szabadságharcot végig szolgálta mint honvédorvos, egészen Világosig. Nemzetünk nagy tragédiájának utolsó aktusa után az osztrákok besorozták a VI. Maximilian nevéről elnevezett dragonyos ezredbe, melyet 1850-ben Temesvárra vezényeltek. Temesvárt akkor nagy tífuszjárvány tört ki s nagy volt az orvoshiány. Csakhamar kitudódott, hogy az ezredben több mint harminc orvos van, s így ezeket orvosi szolgálatra rendelték ki. Az ezredet később Erdélybe küldték s állomáshelye Szent-Katolna volt. Így került Sinkovits Háromszékre. Szent-Katolnán bizalmatlanul fogadták az osztrák orvost. Feltűnt azonban, hogy folyékonyan és szépen beszél magyarul. Amikor aztán az is kitudódott, hogy nem osztrák, megkedvelték a különben is jómodorú embert. Egy év múltán az ezredet Békés-Gyulára helyezték át, de Sinkovits ezzel nem szakadt el Erdélytől, sőt ígérete is kötelezte reá, hogy visszatérjen. Bécsben kiszuperáltatta magát, s visszajött Szent-Katolnára. Nagy küzdelmek után feleségül vette egy ottani nagybirtokos leányát, Szent-Katolnai Cseh Polixenát ben működése teréül Kézdivásárhelyt nézte ki magának, hol mindjárt meg is választották városi főorvosnak. Vagyonos ember volt, jól is házasodott, másként nem tehette volna, hogy kielégítse altruisztikus érzését. Fizetését ugyanis minden évben valamely jótékony célra fordította. Utolsó húsz évi fizetését egy kórház alapítására adta. A kórház létre is jött s mint magánkórház, nemcsak Kézdivásárhelyre, hanem messze vidékre is kiterjesztete áldásos működését. Fenntartása azonban sok nehézségbe ütközött s már-már lehetetlenné vált. Ekkor felajánlották a XIX. század nyolcvanas éveiben a Veres-Keresztnek. Ez ugyan nem vette át, de megengedte, hogy az egylet tagsági díjait a kórház fenntartására fordítsák, s azonfelül két ápolónő fizetéséről gondoskodtak. Nagyobbik fia, Aurél szintén az orvosi pályára ment, s mint ezredorvos szolgált a honvédség kötelékében. Apa és fiú sok éven át praktizált együtt a kis székely városkában s Háromszék nagy kiterjedésű vidékén. Sinkovits Ignác magas kort ért meg: nyolcvan éves korában hunyt el, június 11-én. 6 Forrás: Pataki Jenő: Füleki Sinkovits Ignácz. = Orvosi Szemle 4 (1931) No. 5. p. 176.
9 Otrobán Nándor 7 Otrobán Kőhalomban született június 5-én, ahol atyja Otrobán Márton katona-szabó volt, anyja Sárosy Anna, ükapja Mária Terézia kengyelfutója. Középiskoláit Brassóban és Kolozsvárt végezte ban iratkozott be a pesti egyetem orvosi szakára. Pesten angol és francia nyelv tanításával tartotta fenn magát, sőt édesanyját is segélyezte. A szabadságharc kitörésekor a 82. honvédzászlóaljba állott, több csatában vett részt és az július 31. segesvári csatában hadnagy lett. Tanulmányait aztán Bécsben folytatta, ahol 1856 májusában orvosdoktorrá avatták. Karczag város megválasztotta városi orvosnak, mely állásában 11 hónapot töltött. Ekkor újra Bécsbe ment, hogy megszerezze a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet. Olasz- és németországi utazása után Brassóban telepedett le, ahol 1869-től fogva a 23. honvédzászlóaljban ezred-orvos is volt. Nagy autodidakta volt. Kiterjedt praxisa mellett melyből szép vagyonra tett szert nyelvek tanulásával, s jogtudományokkal foglalkozott. A víz-, erdő- és bányajogban nagy jártasságot szerzett. Szeretett utazni, majd minden orvosi kongresszuson részt vett. Egy kongresszus alkalmával Moszkvában felköszöntötte a cár nagybátyját, Nyikolaj Nyikolajevicset, aki aztán magához kérette, s barátságosan elbeszélgetett vele. Más alkalommal a spanyol amerikai háború kitörésekor Spanyolországba utazván, Madridban mint idegent, kémnek nézték s megtámadták. Otrobán feltalálta magát, olasszal kevert spanyol nyelven egy dikciót vágott ki, melyben kifejtette, hogy ő tanulni jött ide, nem pedig kémkedni. Végre megéljenezték. Brassóban a magyarság vezetője volt: az első brassói petróleumgyár alapítója, s a megyei és Brassó városi törvényhatóságnak tagja. Mint nőtlen ember halt meg március 9-én Brassóban. Több orvosi cikket írt s különösen fürdőirodalommal foglalkozott. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban (1875) Az Erdélyben 1870-től 1873-ig uralkodott roncsoló toroklobjárvány -t ismertette. Önálló munkái: a Látogatás Erdély némely délkeleti fürdőhelyein, az Előpatak és vidéke, valamint németből lefordította Meyr Ignác Borszék gyógyvizei című füzetét. 7 Forrás: Pataki Jenő: Otrobán Nándor. = Orvosi Szemle 3 (1930) No. 5. p. 176.
10
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai
Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja
kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér
Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen
Melamed A múlt tanítói Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története 1947-ig A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen
Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel nem rendelkezett
Helyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
Márai Sándor Márai Sándor
Márai Sándor Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik
Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai
Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek
Okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos
204-391 Biographia 2007.12.04 10:00 Page 351 TORMAY BÉLA (nádudvari) 1839 1906 351 Okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az állattenyésztési tanszék
A magyar börtönügy arcképcsarnoka
A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,
B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes
B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,
- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete
Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet
hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd
Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő
Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 2011. évi (2209/110. sz.) döntése végrehajtásáról
Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 2011. évi (2209/110. sz.) döntése végrehajtásáról Az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma a 2209/110. sz. alatt nyilvántartásba vett
EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.
EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések
P. Müller Péter Székely György pályaképe
1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.
AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza
AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja
Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)
Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb
Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a
V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,
(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a
1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította
Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]
Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry
Danke schön, Traunstein!
Danke schön, Traunstein! (Köszönjük, Traunstein!) Soha nem lehet elég korán köszönetet mondani. Soha nem lehet elégszer köszönetet mondani. Soha nincs késő köszönetet mondani mondta el Ottó Péter, Zirc
História. JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története
112 História Kiss Erika JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története A rendkívül kiterjedt, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében is jelentős
Gödri Ferenc emlékév-2013
Bede Erika Gödri Ferenc emlékév-2013 ISBN 978-973-0-15385-9 Gödri Ferenc Általános Iskola Bede Erika Sepsiszentgyörgy, 2013 Gödri Ferenc emlékév 100 éve hunyt el Sepsiszentgyörgy leghíresebb polgármestere
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban
A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben
Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról
Ilyen igazán haladó tevékenykedése az 1831. évi kolerajárvány idején kifejtett munkássága, és evvel Váradi valódi értéke is lemérhető.
Váradi Sámuel (1773 1857) Nagyenyed város és Alsó Fehér vármegye egykori orvosának rövid életrajza és haladó szellemű tevékenysége az 1831. évi kolerajárvány idején Váradi Sámuel 1773-ban született Nagyenyeden.
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest
KÖRTVÉLYESI OSZKÁR Bartók és Budapest A Torontál vármegyei Nagyszentmiklósban, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Édesanyja Voit Paula, tanítónõként dolgozott, jól zongorázott, így elsõ zenei élményeit
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján
Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák
ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval
Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett
Különös házasság Erdély aranykorából
2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus
természet csodái iránti elkötelezettsége egész életére szólt. Nyu
3 ek - - feltérképe - volt a Tisza- - 4- - - természet csodái iránti elkötelezettsége egész életére szólt. Nyu - -Alföld - 179- - -as években fedezte fel az egykori alsótanyai sömlyék páratlan természeti
Z G I A T K Ö E R É E T T N
Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)
Családfa. Turteltaub. Bernátné (szül. Kasztor Rozália) 1850 után kb. 1918. Turteltaub. Glück Mór? 1892 körül. Bernát? 1911 előtt. Anya.
Családfa Apai nagyapa Glück Mór? 1892 körül Apai nagyanya Glück Mórné (szül. Íritz Teréz) kb. 1840 kb. 1918 Anyai nagyapa Turteltaub Bernát? 1911 előtt Anyai nagyanya Turteltaub Bernátné (szül. Kasztor
Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével
Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba
Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mestitz (Meřticz) Mihály 1830 1909 Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 László (Löwinger) Albert 1857 1926 László Albertné (szül.
Kaleidoscope Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat Journal of History of Culture, Science and Medicine ISSN: 2062-2597
Könyvek Books kapryka@t-online.hu Initially submitted October 20, 2011; accepted for publication November 5, 2011 Tartalomjegyzék: 1. Dr. Budaházy István: Aszklépiosz és Hygieia Nagyváradon. 2. Vekerdi
60 éves a klinikai laboratóriumi. társaságunk (I.) (KOLAB, KOLSZ, MKLDT, LDT, MLDT) Jobst Kázmér PTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet
60 éves a klinikai laboratóriumi társaságunk (I.) (KOLAB, KOLSZ, MKLDT, LDT, MLDT) Jobst Kázmér PTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet 4 5 A hazai diagnosztikus szakmák társaságaikat, beleértve az elméleti
Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése
Penci Hírek 2016. évi 1. szám január Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Sok évre visszanyúló hagyomány immár az is, hogy a karácsony előtti szombaton meghívást kapnak a hetven éven felüli nyugdíjasok a
A MODERN OROSZ IRODALOM
A MODERN OROSZ IRODALOM fllexej Tolstoj Olyan volt Oroszország 1921-ben, mint forgószél után egy népes község. Fel volt forgatva minden, a társadalmi élet arhitekturája és az emberi viszonylatok. Összekeveredett
Szállási Árpád HINTS ELEK (1893 1966) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai
Szállási Árpád HINTS ELEK (1893 1966) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Könyvárveréseken vagy antikváriumok kirakatában egyre ritkábban tűnik fel az őskori, ókori és középkori
CSENGŐSZÓ. A Császártöltési Német Nemzetiségi Általános Iskola diáklapja 2015/2016-os tanév 2. szám
CSENGŐSZÓ A Császártöltési Német Nemzetiségi Általános Iskola diáklapja 2015/2016-os tanév 2. szám Készítették: A Diák-újságíró szakkör tagjai: Juhász Valentina, Jónás Levente, Flórián Zsolt, Prohászka
Beszámoló a Magyar Szemiotikai Társaság 2012-es közgyűlésén
1 Beszámoló a Magyar Szemiotikai Társaság 2012-es közgyűlésén Valamivel több mint egy éve hangzott el legutóbbi közgyűlési beszámolónk. Azóta is körülbelül ugyanúgy működött társaságunk, úgyhogy semmi
Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára
Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti
Ssz. Szabó Balázs 392 Szabó Imre
Szabó Balázs 392 Szabó Imre Ssz Szabó Balázs, volt nemzetgyűlési képviselő. 1881-ben született Gödöllőn. Tanulmányai elvégzése után, 1906-ban szentelték lelkésszé. Tevékeny munkásságot fejtett ki szociális
HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN
HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.
KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA
KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA MAGYAR Nemzeti Múzeum és Kossuth Lajos örökösei közt a turini remete irodalmi hagyatéka tárgyában 1894 december elsején Budapesten kötött adás-vételi szerződés értelmében
Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A
EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság
Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel
http://www.honvedelem.hu/cikk/14500 Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az elmúlt hetekben több konferencián is jelen volt. A Magyar Honvédség
December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma
December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma http://www.nepszava.hu/default.asp?ccenter=onlinecikk.asp&articleid=1280582 Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám
Nyíri Attila. Mondák
Nyíri Attila Mondák A makkocska egyszer felnő, így lett a Sóstói-erdő A nyíregyházi erdő keletkezése Érből patak lesz, majd folyó, Bizonyára így jövőre Kis malacból hízott disznó. Rengeteg pénzt kap majd
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok
Iskolai zenei életünk története
Iskolai zenei életünk története Az iskolai kórus Iskolánk első kórusa, az Ifjúsági Dalkör 1879-ben jött létre Harrach József tanár vezetésével. Nemcsak az ifjúság éneklését tette lehetővé, hanem gyűjtéseket
Magyar Örökség Díj Petrik Gézának
PERSZONÁLIA Magyar Örökség Díj Petrik Gézának I I I 2003. március 22-én Petrik Géza Magyar Örökség Díjat kapott a magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenysége elismeréséül. A Magyar Nemzeti Múzeumban
Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története
Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története
A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története Buchholcz Gyula A kórház története A Mátyás király korában még virágzó Baja történetét a másfélszázados török hódoltság döntően meghatározta.
Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger
A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén
dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg
dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon
Erasmus beszámoló Tüske Éva Università degli Studi di Ferrara Ferrara Olaszország
Erasmus beszámoló Tüske Éva Università degli Studi di Ferrara Ferrara Olaszország Azon szerencsések közé sorolhatom magam, akinek lehetősége adódott fél évet Olaszországban töltenie. Ezt persze mind az
"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"
"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
Az általános iskolások feladatlapja
Az általános iskolások feladatlapja 1. Magyarázzátok meg röviden az alábbi szavak (korabeli) jelentését! a) röppentyű b) kartács c) gránát d) huzagolt puska e) dzsida 5 pont 2. Kiről van szó? Nevezzétek
A legrégebbi szegedi iskola
A legrégebbi szegedi iskola Az alapítás (1720) Szegedet szabad királyi város jogaiban az uralkodó megerősítette 1719-ben, és a város önállóságát kifejezve szerződést kötött a piarista renddel a polgárok
Tátyi Tibor. Az alapszervezet története
217 Tátyi Tibor Az alapszervezet története Párkányban 1949. április 24-én alakult meg a CSEMADOK városi alapszervezete. Elsősorban lelkes, tenni akaró a magyar kultúra ápolásáért kész emberek fogtak össze,
BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE
BÁRÁNYI KÁROLY ÉLETMÜVE A C S JÓZSEF Az ötvenéves munkásságra visszatekintő művész tavaly októberben a párizsi X. Internacionális Szalonban állított ki, és bronzérmet kapott. Ugyancsak tavaly megkapta
Hadszíntér és hátország
Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában
A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt
AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között
Ki ölte meg Semmelweist?
Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.
1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.)
Részletek Veress Zoltán 1914-18. magyar harcterein (81-88. o.) VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) A központi hatalmak fő hadvezetésben ismét viták folytak: ismét Falkenhayn ellenében Conrad, Hindenburg
Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1
H. KOHUT MÁRIA Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1,,A siker értékét nem csupán maga a kivívott siker méri meg, hanem a leküzdött akadályokra fordított erőt és munkát is számba kell
TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve
1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes
EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS
EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben
A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG
Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben
Analógiák és eltérések szövevénye
Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése
Nemzetközi jogtörténeti együttműködés az egykori Habsburg Birodalom térségében
Császár Kinga PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék Nemzetközi jogtörténeti együttműködés az egykori Habsburg Birodalom térségében Institutions of Legal History
BEZDANI KÁNTORTANÍTÓK
Baila Ferenc BEZDANI KÁNTORTANÍTÓK A Bezdán újratelepítése (1742) utáni évben azonnal megalakult a Bezdáni Római Katolikus Egyházközség (plébánia), valamint a Bezdáni Katolikus Elemi Iskola. A falu első
1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben
1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági
NYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON
NYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON Ebben a dokumentumban foglaljuk össze, hogy a Zsigmond Király Főiskolán az egyes szakokon a kezdetétől függően milyen nyelvvizsgával kell rendelkezni az oklevél
A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,
Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.
Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével
Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A
MARGONAUTÁK. Szerkesztők
MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti
Nőtincs és a pecsétes téglák
Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes
MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM
MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz
Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl
Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az
Slovenská komisia Dejepisnej olympiády
Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Obvodné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 5. ročník, školský rok 2012/13 Testové úlohy pre kategóriu D (8. ročník ZŠ a 3. ročník OG) Megjegyzés:
A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek"
GALAMBOS SÁNDOR A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA
TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.
Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete
Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.
Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -
Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni
Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan