Tudományos és ismeretterjesztő blogok

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS UNESCO MULTIMÉDIAPEDAGÓGIAI KÖZPONT Tudományos és ismeretterjesztő blogok TUCZAI EMESE MSc diplomamunka Fehér Péter, PhD, Tudományos munkatárs BUDAPEST, 2015

2 TARTALOMJEGYZÉK DOLGOZATOM TÉMÁJA... 3 TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA... 4 DOLGOZATOM CÉLJA... 5 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 ONLINE TUDOMÁNYOS ÚJSÁGÍRÁS... 7 BLOGOLÁS, ISMERETTERJESZTÉS... 8 HOGYAN INDULT?... 9 BLOGOK VIZSGÁLATA, ELEMZÉSE A MAGYAR TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTERJESZTŐ BLOGSZFÉRA FELTÉRKÉPEZÉSE MÓDSZEREK AZ ADATOK KIÉRTÉKELÉSE BLOGMOTOR ELÉRHETŐSÉG BLOGAJÁNLÓ KUTATÓI BLOGOK EGYÉB CSATORNÁKON VALÓ MEGJELENÉS TUDOMÁNYTERÜLET LEGFRISSEBB BEJEGYZÉSEK KIVÁLASZTOTT OLDALAK ELEMZÉSE A KIVÁLASZTOTT OLDALAK KUTATÓK A NETEN 31 CRITICAL BIOMASS 34 MEDIQ 38 KNIGHTS OF CYDONIA REGION 43 SZERTÁR 48 DUNAI SZIGETEK 53 TOOCHEE

3 KÖDPISZKÁLÓ 62 EGY NÉPSZERŰ, SIKERES TUDOMÁNYOS BLOG JELLEMZŐI JÖVŐKÉP? ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLET IRODALOMJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK TÁBLÁZATJEGYZÉK

4 DOLGOZATOM TÉMÁJA Dolgozatomban a tudományos ismeretterjesztés egyik legújabb, és egyre jelentősebb szereppel bíró formájával, a tudományos és ismeretterjesztő blogokkal foglalkozom. Az internetes naplóról, mint műfajról, és annak tudománykommunikációban elfoglalt szerepéről külföldi oldalak esetében kiforrottabb kép áll rendelkezésre, mint hazánkban. A tudomány kommunikációjának egyik új és sokszor igen sikeres platformjává váltak az interneten megtalálható különböző stílusú, témájú, és célú, tudománnyal foglalkozó blogok, melyek felvirágzása a 2000-es évek elején kezdődött. Kezdetben ezek a kutatók saját élményeire alapozott írások illetve tanár-diák kapcsolattartást szolgáló oldalak voltak, melyekben azonban még rengeteg lehetőség rejlett. Nemsokára megjelentek a nagyobb tudományos újságok, mint például Nature (brit tudományos és ismeretterjesztő folyóirat) online változatainak saját blogjai, melyet az adott újság szerkesztősége, szerzői írnak. Ma már nyugodtan kimondhatjuk, a blogok az ismeretterjesztés elismert formájává váltak. Térhódításuk egyik jeles bizonyítéka, hogy külföldön sok újságíró, munkájának részeként internetes naplót vezet. De ha nem is, mint saját szellemi termék, a kutatói blogok ma már fontos forrásai lehetnek a zsurnalisztának. (Molnár-Varga, 2011) Persze ma már a blogolásnak is több féle módja létezik. Ahogy az internet sok más területén, itt is jellemzővé váltak a rövid és tömör bejegyzések, melyeknek az úgynevezett mikroblogok adnak felületet. (Molnár-Varga, 2011) Nem csak az írás terjedelme alapján különböztethetjük meg ezeket az oldalakat, a szerző és a vizuális tartalom is képes különálló kategóriákat alkotni, gondolok itt például a videóblogokra. A témákban és stílusban is egyre csak bővülő palettán akadnak különösen érdekes próbálkozások, melyek kitűnnek a többi közül. Ezek témájukban, minőségükben, stílusukban vagy egyediségükben mindenképpen figyelemreméltóak. Angol nyelven tudományos témákkal foglalkozó naplók terén nagy választék áll rendelkezésünkre, de milyen széles a kínálat hazai téren? Dolgozatomban szerettem volna felmérni, hogy körülbelül hány tudománnyal foglalkozó blog található az interneten. 3

5 Hogy átfogó képet kapjak a magyarországi helyzetről, összegyűjtöttem a hazai oldalakat, melyek ebben a műfajban, tudományos témakörben íródtak. Kíváncsi voltam milyen tudományterületeket fednek le a magyar blogok, körülbelül hány aktív blogolót találok a világhálón, és mennyire tehető azon oldalak száma, melyeket íróik már nem gondoznak. Az aktív blogok esetén egy általam felállított szempontrendszer alapján megismertem a hazai blogolók céljait, motivációit és módszereit, és az oldalaik legfontosabb jellemzőit. Megvizsgáltam a bejegyzések gyakoriságát, hosszát, stílusát, népszerűségét, illusztrációit és még sok egyéb szempontot, melyek áttekintése reményeim szerint lehetőséget ad arra, hogy kialakíthassak egy általános összképet a magyar tudományos blogszféra jelenlegi állapotáról és jellemzőiről. TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Létezik a világhálón egy xkcd nevű pálcikaemberke, kinek egészen egyszerű külseje azonban ne tévesszen meg senkit, ő az, aki a világ talán legfurcsább, tudománnyal kapcsolatos feltevések megválaszolásánál nem hiányozhat. Megálmodója, Randall Munroe, a NASA egykori szakembere mára a tudományos ismeretterjesztés egyik ismert figurája, akinek What if (Mi lenne, ha?) nevű blogja, a világ legfurcsább kérdéseinek gyűjtőoldala. Legyen szó egy gigantikus esőcseppről, az emberiség eltűnéséről, vagy a kis herceg aprócska bolygóinak problémaköréről, xkcd segítségével Munroe komoly tudományos alapokon nyugvó választ ad még a legabszurdabb hipotetikus kérdésekre is. 1. ábra: Xkcd, Randall Munroe pálcikaemberkéje

6 Randall Munroe esete nem egyedi, egyre több kutató, tudományos újságíró és tudománykedvelő használja a blogokat ismeretterjesztésre. Ezek szólhatnak a tudomány kicsiny, specifikus szeleteiről, kutatásokról, de tágabb tudományterületekről is íródhatnak és az sem kizárt, hogy egy oldalon belül az író/ írók a világ legkülönbözőbb tudományterületeiből szemezget(nek). Az eszköztárnak, amivel egy blogoló gazdálkodhat, csak a webes technológiák szabnak határt. A tudományos tartalmak érthetőbbé, emészthetőbbé váltak a hipertextualitás (linkekkel átszőtt hálózatos szövegrendszer) és a különböző multimédiás elemeknek köszönhetően. (Simon T., 2011) A videótartalmak egyre nagyobb népszerűségét használta ki Zsiros László Róbert, a Szertár blog létrehozója is. Rövid, pár perces anyagaiban egészen hétköznapi eszközök segítségével, mégis látványos és érdekes fizikai kísérleteket mutat be. Így lesz a bonyolult, sokak által nem kedvelt fizika, egészen hétköznapi és érdekes, mely nem csak a felnőtteket szólítja meg. A blog, mint az online média egyik eszköze, jó felületet kínál a tudományos ismeretterjesztésnek. Érdemes lehet nagyobb figyelmet fordítani erre a jelenségre, és tüzetesebben megvizsgálni, összehasonlítani a népszerűvé vált oldalakat. Mivel egy viszonylag friss területről van szó, még nem sokan foglalkoztak a témával. Angol nyelven találhatunk ugyan ebben a témakörben íródott tanulmányokat, de magyar vonatkozásban még senki nem vizsgálta meg tüzetesebben az itthon fellelhető tudománnyal foglalkozó webnaplókat. Jelenleg nincs kialakult képünk arról, hogy itthon ki, milyen témában és miért adja valaki blogolásra a fejét. DOLGOZATOM CÉLJA Igyekszem áttekinteni a magyar tudományos és ismeretterjesztő blogvilág helyzetét. Célom megvizsgálni, hogy hány élő és már esetleg elhagyatott felület található a világhálón, mennyien foglalkoznak itthon ezzel a műfajjal. A meglévő platformok többsége ismeretterjesztő vagy tudományos-e, illetve jellemzően mely tudományterületeket dolgozzák fel. (Ezt érdemes lehet összevetni olyan statisztikai adatokkal, melyek a hazai tudományterületek népszerűségi, illetve az adott területen dolgozók, évente diplomázók számát tartalmazzák.) 5

7 Miután felmértem a hazai helyzetet, 8 különböző témájú, műfajú, célú, jelenleg sikeres tudományos és ismeretterjesztő blogot kiválasztva, részletesebben tanulmányozom azokat egy általam kialakított szempontrendszer alapján. Azt remélem, ez segít kialakítani egy általános képet a magyar tudománnyal foglalkozó internetes naplókról. Fontos lehet elgondolkozni azon, hogy az adott oldalak mitől váltak olvasottá, minek köszönhetik népszerűségüket. Ha valaki blogolni kezd, milyen szempontokat érdemes figyelembe vennie, hogy oldala az olvasók által kedvelt, népszerű platform legyen. Az internet alapvető tulajdonsága a visszacsatolás, interakció lehetősége, mely ennél a műfajnál különösen fontos. Sokan a blogokra, mint közösségekre tekintenek, amire jellemző a látogató és az író közti aktivitás, kapcsolattartás. Míg régen az olvasói levélen kívül más lehetőség nem is nagyon akadt egy-egy cikk, újság értékelésére, ma már több módszerrel is kifejezhetjük tetszésünket/ nem tetszésünket egy adott mű kapcsán. Lehetőség nyílt hosszabb kommentek írására, de a gyorsabb, személyhez kevésbé fűződő tetszik/ nem tetszik opciók kiválasztásával gyorsan véleményt formálhatunk. A látogatók visszajelzése sokféleképpen formálhatja az oldalt, mellyel egy bloggernek érdemes foglalkoznia. 6

8 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Ebben a fejezetben áttekintem azokat a szakirodalmakat, melyek a tudományos blogok kialakulásával, ismeretterjesztésben betöltött szerepével, a bennük rejlő lehetőségekkel és magukkal az írókkal foglalkoznak. Mivel egy viszonylag friss területről beszélhetünk térnyerésük kezdete a 2000-es évek elejére tehető így viszonylag kevés publikáció született eddig a témában. ONLINE TUDOMÁNYOS ÚJSÁGÍRÁS A digitális korszak nagy változást hozott a tudományos ismeretterjesztés terén is. A weben a hagyományos nyomtatott alapú újságíráshoz képest a tartalomkészítéshez használt eszközök száma igen jelentős. A rendelkezésre álló hely és az audiovizuális eszközök, mint a különböző kép, hang és videóanyagok beágyazásával a tudományos újságírás egy egészen új formájáról beszélhetünk. Az emberek szívesen fogyasztanak tudományos tartalmakat, aminek fő forrása ma már az internet. Az átalakulásokra nagy szükség van, hiszen médiafogyasztási szokásaink is jelentős változáson mentek keresztül az utóbbi évtizedekben. Rupert Murdoch médiakutató szerint a média gyorsétkezéssé válik, hiszen az emberek az elérhető technológiáknak köszönhetően szinte bárhol és bármikor tájékozódhatnak a legfrissebb hírekről és böngészhetnek kedvükre a világhálón a nekik tetsző tartalmak után. (Velics, 2009) A formálódó világháló rengeteg új lehetőséget hozott magával, mely lassan új alapokra helyezte, alakította az ismeretterjesztést. Az új ökoszisztéma egyik legfontosabb részévé vált a felhasználók által gyártott tartalom, vagyis a webkettes (web 2.0) szolgáltatások. Ezalatt olyan különböző internetes eszközöket érthetünk, melyek segítségével a felhasználók a tartalmakat ma már nem csak fogyasztják, hanem folyamatosan elő is állítják. (Bódi, 2012) A felhasználók által létrehozott szöveges tartalmak legjelentősebb hányada blogokon és a hozzászólásokban jelenik meg. (Simon, 2011) A webkettő kísérőjelenségeként megjelentek az amatőr alkotók, akik közül sokan mára a hivatásos újságírók elsődleges forrásaivá váltak. 7

9 Míg a felhasználók által gyártott tartalmak egyre nagyobb számban vannak jelen a világhálón, addig a nyomtatott világ tudományos részlegeire éppen ellenkező, csökkenő tendencia jellemző. A tudományos területeket hamar a válság áldozataivá váltak, hiszen ezek jelentik a legcsekélyebb bevételi forrásokat a szerkesztőségeknek. Az egyik legjelentősebb leépítésre 2008-ban került sor, amikor a CNN teljes tudományos stábját elbocsájtották. (Simon, 2010) A tudomány kommunikálása, népszerűsítése már nem csak az újságírók vagy a különböző intézetek kiváltsága és feladata, egyre nagyobb felelősség és szerep jut a tudósoknak is. A köztudatban azonban élénken él az elképzelés az elefántcsonttoronyról, a tudósok elzárt világáról, melyből a szakemberek képtelenek kilépni. Úgy érezzük, nem tudnak a mi nyelvünkön, érthetően beszélni tudományukról, vagy ami még rosszabb, nem is akarnak. Azért szerencsére akad jó pár kivétel, akik bebizonyították, belőlük is lehet fantasztikus ismeretterjesztő. Steven Hawking angol származású, elméleti fizikus megjelent könyvei és televíziós ismeretterjesztő sorozata kiváló példa arra, hogy a tudomány embere is képes lehet közérthető magyarázatot adni akár a legbonyolultabb jelenségekre is. (Weigold, 2001) Általánosságban azonban mégis azt tapasztaljuk, hogy előítéleteinknek jogos alapja van és a kutatók elsősorban nem kommunikátorok. A közvetítő szerep köztük és az átlagember közt eddig jellemzően az újságíróké volt, azonban a webkettő egyre szélesebb körű elterjedésével nagy változás vette kezdetét. Az átalakulás egyik következménye az újságíró és a tudós közti szál meggyengülése, melyben jelentős szerephez jutottak a különböző blogok is. (Masters, 2013) BLOGOLÁS, ISMERETTERJESZTÉS A blogok a web 2.0 szolgáltatások egy tipikus fajtája, melyet a felhasználók töltenek fel tartalommal, folyamatosan frissítenek, megosztanak és véleményt nyilvánítanak. Az internetes naplókra egyfajta fordított időrendiség jellemző, vagyis mindig a legújabb bejegyzések kerülnek előre. Legfontosabb jellemzőjük, hogy gyakran és folyamatosan frissülnek, fenntartva ezzel az olvasóikkal való folyamatos kapcsolattartást. Az, hogy valaki miért, miről és hogyan ír blogot igen változó. Sokan személyes, úgynevezett én-blogokat írnak, melyekben napi teendőikről, a tudós életről 8

10 számolnak be. Akad, aki hosszasan ír egy-egy témáról, de találkozhatunk olyan oldalakkal is, melyen nem az írás dominál, hanem a különböző képeké és videótartalmaké a főszerep. Vezérelheti őket komolyabb újságírói ambíció, vagy éppen csak a tudomány iránti szeretet. Persze sokszor az előbb említett módok és motivációk együttesen is megfigyelhetőek egy adott oldalon belül. (Masters, 2013) A Technorati 2 (blogkereső oldal) 2008-ban kiadott éves jelentésében 1,2 millió blogolót kérdeztek meg annak érdekében, hogy megismerjék a naplózók legfőbb motivációit és céljait. Kiderült, hogy az írás elsődleges oka az önkifejezés és az ismeretek megosztása, amit a kapcsolati háló kiterjesztése és a médiába való bekerülés reménye követ. A megkérdezettek negyede említette, hogy céljai közt a karrierépítés és a reklámbevételek is fontos szerepet játszanak. (Kirkpatrick, 2008) A blogok a 2000-es évek elején kezdtek szem elé kerülni, melyeket kezdetben a tanárok használtak diákjaikkal való kapcsolattartásra. Később megjelentek a specifikus, bizonyos témák köré szerveződő tartalmak is. Az egyik legjellemzőbb felhasználási mód a tudósokhoz kapcsolható, akik éppen aktuális kutatásaikról számoltak be szabadidejükben. Mára a műfaj népszerűségét jól tükrözi, hogy a legtöbb elismert tudományos lap külön blogot üzemeltet, melyet az adott újság szerkesztői írnak. Eljutottunk tehát odáig, hogy a saját szórakoztatásra írt tartalmakból, keresett és hiteles források váltak, új felületet biztosítva így a tudományos ismeretterjesztésnek. (Molnár & Varga, 2011) Bár pontos számukat lehetetlen megbecsülni, jelentőségük a tudomány népszerűsítésében és az ismeretterjesztésben egyre fontosabb. HOGYAN INDULT? Bora Zivric 2012-ben írt cikkében, mely a Scientific American oldalán jelent meg, részletesen feltárja a tudományos blogszféra főbb mérföldköveit, a műfaj kialakulásának lépcsőfokait. Ebben a fejezetben a cikk rövid áttekintésével foglalkozom. (Zivkovic, 2012) Pontos dátumot szinte lehetetlen megadni arra vonatkozóan, hogy mikor jelent meg az első, tudománnyal foglalkozó napló a világhálón. A ma blogoknak nevezett felületeket 2 9

11 szoftverfejlesztők hozták létre, akik így egyben a műfaj első szerzőinek mondhatóak. Ők már a naplóírás előtt is aktív online életet éltek, saját tartalmakat hoztak létre, melyeket folyamatosan frissítettek, és ezzel együtt, úgynevezett Usenet csoportokban (felhasználói hálózat) vettek részt. A blogszoftverek megjelenésével ezek a felhasználók a már létező tartalmaikat ültették át ebbe az új környezetbe. Az általuk képviselt kritikusabb hozzáállást továbbvitték a blogokra is, így ezek első változataira főleg áltudományokkal kapcsolatos írások és különböző elméletek mint például a kreacionizmus cáfolatai voltak a jellemzőek. A későbbiekben megjelentek a már említett tanár-diák kapcsolattartást szolgáló oldalak, és a tudósok egy része is elkezdett írni laborban töltött napjaikról. Eleinte az oldalak strukturálatlanul léteztek egymás mellett, és jellemzően nem egy tudományterületre koncentrálódtak. Egy idő után csomópontok keletkeztek a hálózatban, és létrejöttek a különböző tudományos területekkel (orvostudomány, természettudomány, vallástudomány, stb.) foglalkozó oldalak. Mivel a rendszer gyors iramban növekedett, szükségessé vált, hogy a blogolók valamilyen módon kapcsolódjanak, tudomást szerezzenek egymásról. Ennek elősegítésére több kezdeményezés is létrejött. Az úgynevezett Blog Carnival egy adott téma köré szerveződött, évente megrendezett fesztivál. A karnevál témájában íródott bejegyzéseket egy közös oldalra gyűjtik össze, így az alkotóknak és laikusoknak is lehetőségük nyílik egymás megismerésére, közösségek kiépítésére. Hasonló közösségépítő szerepe volt a Research Blogging 3 oldalnak is, amely kifejezetten a tudományos szakcikkek köré épült. A blogolók saját bejegyzéseiknél egy ikonnal jelölhetik, ha írásuk alapját egy tudományos cikk képezi, mely így bekerül a Research Blogging rendszerébe. Ez a gyűjtőoldal kedvez a kifejezetten ilyen témában aktívan írók, vagy ez iránt érdeklődő olvasók fókuszálásában. Elkezdtek kiépülni bloghálózatok is, melyek egy felületen fogják össze az adott rendszerhez tartozó oldalakat. Ezek lehetnek különálló naplók, vagy egy tulajdonban levőek is. Az első ilyen hálózatot a Nature 4 hozta létre, azzal a céllal, hogy a sok különálló, egymástól valamilyen módon elszigetelt írót egy felületen egyesítsék. Őket

12 követte a Scienceblogs.com akik már sikeres, jelentős olvasótáborral bíró, minőségi naplókat üzemeltető írókból hozták létre hálózatukat. A virtuális térben való közösségek megszervezésén túl megjelentek azok a kezdeményezések is, melyek kiszakítva az online világ fogságából, személyes találkozóra sarkallták/ sarkallják az amúgy monitor mögé bújó írókat. Az évente megrendezett Science Online 5 konferencia fókuszában a tudományos bloggerek állnak, melynek keretében a résztvevőknek lehetőségük nyílik személyesen megvitatni az online tudománykommunikáció kihívásait és lehetőségeit. A Science Online szervezet az ötletgazdája az Open Laboratory könyvnek is, mely a legjobb tudományos blogok bejegyzéseiből szemezget. Már ebből a rövid történeti áttekintésből is érzékelhető a műfaj egyre nagyobb népszerűsége, és annak szükségessége, hogy ezeket az oldalakat valamiféle átláthatóbb, összefogó rendszerbe helyezzük. Ez nem csak az íróknak, az olvasóknak is nagy segítség, hiszen a rengeteg platform között navigálni már-már lehetetlen. Még a sok gyűjtőoldal és kiadott díjak ellenére is könnyen érezhetjük, hogy elvesztünk a naplók tengerében, ráadásul abban sem lehetünk biztosak, hogy amire rátaláltunk az valóban egy értékes, szakmailag helytálló blog. A minőséget és megbízhatóságot képviselő oldalak megtalálása tehát nem mindig egyszerű és sokszor azt se tudjuk, hogyan kezdjünk bele a kutakodásba. Erre a nehézségre épít Steven D. Buckingham 2010-ben kiadott cikke is. (Buckingham, 2010) Buckingham a következő kérdéseket teszi fel a témával kapcsolatban: hol és mit érdemes böngésznünk? Jó minőségű blogot találni az egyre nagyobb zűrzavarban és tömegben? Melyek a valóban minőségi, tudományos oldalak, hol van az érték és a megbízhatóság? Az elvárásoknak (minőség, megbízhatóság, érték) megfelelő oldalak megtalálására Buckingham több lehetőséget is kínál. Ha biztosra akarunk menni, akkor a legegyszerűbb, ha a legnagyobb magazinok online változatainak mint például a Nature blogjai közül szemezgetünk. Ezek garantáltan megbízható oldalak, melyeket hozzáértő szakemberek írnak. Persze létezik rengeteg ismeretlen, tudósok által írt felület is, ami értékes lehet. Jó tájékozódási pont lehet számunkra, ha olyan oldalakat keresünk fel, melyek valamilyen díjat nyertek. Ez lehet olvasói vélemény vagy szakmai zsűri által megítélt kitüntetés is, mindkét esetben elismert és jó minőségű blogokra

13 bukkanhatunk. Az oldalak szűréséhez, válogatásához keresőmotorokat is használhatunk. Az egyik legismertebb ilyen oldal a Technorati, mely Buckingham megfogalmazása szerint azt a funkciót tölti be a tudományos blogok számára, mint a Google a weboldalak esetén. Az oldal különböző rangsorolási eljárásokkal dolgozik, melynek végeredményeként megbízható felület áll rendelkezésre ahhoz, hogy az internet kusza világából kiszűrhessük az értékesnek ítélt tartalmakat. Nem ez az egyetlen tudományos oldalakat rangsoroló portál, a torontói egyetem által működtetett BlogeScope is hasonló szerepet tölt be, csak a szűrési eljárások különböznek. BLOGOK VIZSGÁLATA, ELEMZÉSE Mint új felület, a blogok egyfajta határterületet képeznek a tudomány, tudós, újságíró és az olvasó között. (Shanahan, 2011) Mivel egy nemrég beindult, kibontakozó területről van szó, így nem beszélhetünk komoly mennyiségű szakirodalomról a téma kapcsán. A tanulmányok többsége a legnépszerűbb blogok íróival, valamint oldalaik formai elemeivel foglalkoznak. Ebben a fejezetben olyan tanulmányokat gyűjtöttem össze, melyek valamilyen módon a legsikeresebb oldalak elemzésével, íróinak megismerésével foglalkoznak. A tudományos blogok számának megállapításánál az egyik fő gondot az adja, hogy nincs rá pontos definíció, mi is tartozik bele ebbe a kategóriába. Jól meghatározott definíció hiányában számukat lehetetlen megadni, azonban csak a Research Blogging rendszere önmagában 1200 regisztrált oldalt fog össze. (Fausto et al., 2012) Ezek többsége jelentéktelennek számít, de akad köztük jó pár gyöngyszem is, melyek nem sokkal vannak lemaradva a legnagyobb tudományos magazinok megbízható minőségétől. Ezekre az oldalakra is jellemzőek a jól megírt, érdekes és könnyen értelmezhető, olvasható bejegyzések, melyek egyedi stílusban íródtak. Azok a tanulmányok, melyek igyekeznek ezt a területet feltárni, mind beleütköznek az előbb említett mit tekinthetünk tudományos blognak problémakörbe. A meghatározás ettől kezdve tehát az íróra van bízva. Gregory Michael Masters definíciója azokat az oldalakat foglalja magában, melyek elsősorban, vagy kizárólag a tudományra vonatkoznak, melyeket különböző tudósokból álló csoportok, végzős 12

14 diákok, tanárok, posztdoktori munkatársak, újságírók és tudományos újságírók, ismeretterjesztők írnak. Masters kutatásának alapját 20 mélyinterjú jelentette. A minta nagy részét a 2012-ben kiadott Open Laboratory könyvben publikálók adták, de az interjúalanyok közt voltak a legnevesebb díjak (Quarks Daily Award, Seed Media Group s Research Blogging Awards, American Association for the Advancement of Science's (AAAS s) Science Journalism Award) döntősei és nyertesei is. Olyan írókkal is készültek interjúk, akik bár díjat nem kaptak, írásaikkal mégis sok emberhez eljutottak, ismerté váltak. (Masters, 2013) Masters eredményei azt mutatják, hogy a bloggerek igen széles körű írástudással rendelkeznek, és elsődleges motivációjuk maga a közlés élvezete, a tudomány iránti szeretet. Az íróknak fontos a személyes kapcsolat, mind az olvasóikkal, mind pedig blogtársaikkal, így megpróbálnak időt fordítani ezek ápolására. Fontos eredménye a kutatásnak az a megállapítás, miszerint a tudományos blogok mára fontos elemeivé váltak a tudománykommunikációnak. Segítségükkel a tudomány több területére ráláthatunk, és olyan eszközöket vethetünk be, melyek segítségével többet tudhatunk és érthetünk meg a tudományról. A témakört más szempontból vizsgálta Mathieu Ranger és Karen Bultitude. A Public Understanding of Scienceben megjelent cikkükben a szerzők a blogolók tudománykommunikációban betöltött szerepét vizsgálták. Vajon tekinthetünk úgy ezekre az írókra, mint a hivatásos újságírókra? A tanulmányban több, mint blogbejegyzést vizsgáltak, tartalmi és formai szempontból, melynek egyik fő célja az internetes naplót vezetők kommunikációs stratégiáinak feltérképezése volt. Az interjúk itt is fontos alapját képezték a kutatásnak (csak úgy, mint Masters esetében), az írók összesen hét népszerű naplóssal beszélgettek. A beszélgetésekből kiderül, mi motiválja ezeket az embereket, mik a céljaik és üzeneteikkel milyen célcsoportot szeretnénk elérni. Hogy mi a siker titka, mitől lesz egy oldal kiemelkedő, arra a szerzők a tudományos és hagyományos blogok közti különbségekből következtettek. Mik azok az elemek, tartalmak és design, amit a tudományos oldalak átvettek a hagyományos oldalaktól. (Ranger & Bultitude, 2014) A különböző kommunikációs technológiák, innovációk használata lehetőséget nyújt arra, hogy a laikusok is mélyebben beleláthassanak a tudományba. A gyakorlati, tapasztalati vizsgálatok segítenek megérteni, feltérképezni, hogy ezeket az eszközöket 13

15 miként lehet a tudománykommunikációban használni. Inna Kouper cikkében (Kouper, 2010) a tudományos blogokat, mint a tudománykommunikáció egyre elismertebb formáját vizsgálta. Összesen 11 blogot tanulmányozott, hogy feltárja azok szerepét és jelentőségét, mint a tudományos ismeretterjesztés egyik legújabb, interaktív formája. Vizsgálatai során az írói és az olvasói oldalt, valamint a blogok témaválasztását is tanulmányozta. 14

16 A MAGYAR TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTERJESZTŐ BLOGSZFÉRA FELTÉRKÉPEZÉSE Kutatásom első fele a magyar tudományos és ismeretterjesztő blogszféra feltérképezésére irányult. A külföldi példákból jól látszik, hogy az oldalak gyarapodása magával hozta az igényt azok egységbe szervezésére és osztályozására. Nem csak a szerzői oldalról vált egyre fontosabbá, hogy a naplók egyre kuszább hálózatát valamilyen rendszerbe szervezzék, az olvasók részéről is egyre sürgetőbb volt a könnyebb kiigazodás és a minőségi oldalak megtalálásának elősegítése. A különböző online magazinok szerzői által írt blogok, blogkeresők, díjak és külön, a szférának szervezett találkozók, blog karneválok mind ezt a célt szolgálták. Könnyebbé vált a kereshetőség és a kapcsolattartás, egyre szilárdabb alapot képezve a műfajnak, növelve ezzel jelentőségét. A Technorati éves jelentéseiben egyre nagyobb szerepet kaptak az internetes naplót vezetők, és a legnépszerűbb oldalak szerzői azóta több tanulmány alapjául szolgáltak. A velük készült interjúk feltárják az írók motivációit, céljait és módszereit, miközben megismerhetjük a bejegyzések mögött megbúvó személyeket is. Jól látszik tehát, hogy felismerve a bloggerek jelentőségét, több kezdeményezés is indult már a műfaj feltérképezésére. Mi a helyzet itthon? Ki, miért, milyen témában és hogyan blogol? Hány magyar tudományos oldal létezik és ezek milyen jelentőséggel bírnak a hazai ismeretterjesztésben? Külföldön már felismerték a műfaj jelentőségét, elég ha csak arra gondolunk, hogy a legjelentősebb természettudományokkal foglalkozó oldalak és újságok (mint például a Nature) saját bloghálózatot üzemeltetnek, ahol megbízható szerzőik naplóznak egy-egy témában. Mi a jellemző ezen a téren hazánkra? Mennyire van nehéz dolga a tudomány iránt érdeklődőknek, ha egy közérthető, megbízható, minőségi oldal felkutatására adják fejüket? 15

17 MÓDSZEREK Először is szerettem volna feltérképezni, hogy hány magyar blogot találok, melyek valamilyen formában tudománnyal, ismeretterjesztéssel foglalkoznak. Leszűkítve a kört, dolgozatomban a természettudományos tartalmakkal foglalkozom. Jelen esetben ez a következő területeken íródott blogokat fedi le: matematika, fizika, csillagászat, kémia, biológia, orvostudomány és földtudomány. A felkutatott naplók mindegyikét az előbb felsorolt területek/ kategóriák egyikébe soroltam be. Voltak olyan oldalak, melyek vegyes tartalmuk miatt egyik kategóriába sem illettek bele. Az ilyen oldalakat egy külön, tudomány elnevezésű csoportba soroltam. A kutatás első lépéseként a Google-t használtam. A keresést a tudomány, ismeretterjesztés és blog kulcsszavakra kiadott találatokkal kezdtem, mely módszerrel mindössze 1-2 tucat oldalra bukkantam rá. Amikor ezekre a keresőszavakra már nem kaptam új eredményt, a második körben átnéztem a HVG által évente megrendezett Goldenblog 6 jelöltjeit és nyerteseit. A 2005-ben indult versenyen minden évben egy szakmai zsűri és a közönség szavazatai alapján díjazzák a legjobb naplókat. Bár fennállása óta tudomány kategória mindössze egyszer, 2014-ben indult (akkor is a technika rovattal összevonva, Tech+Tud névvel), az életmód és szakmai blogok nevezői közt jó pár tudományos témájú oldalt találtam. Sok esetben tapasztaltam a Goldenblog oldalával kapcsolatban, hogy egy adott év nevezőinek illetve nyerteseinek listáit nehéz megtalálni, a hivatalos oldalon található linkek közül pedig a 2006 és 2008 közti időszak nem elérhető. Következő nekifutásra, a már felfedezett blogokat használtam arra, hogy további oldalakat találjak. Sok szerző oldalán megtalálható az úgynevezett blogajánló ( kedvenc oldalak, linkajánló, blogroll nevű külön blokk), amiben az írók további naplókra hívják fel az olvasó figyelmét. A szerzők által ajánlott oldalakkal nem csak a listám bővült, képet kaptam arról is, melyek a legismertebb, központi blogok, melyek visszatérően megjelentek a különböző szerzők ajánlásaiban. Utolsó körben visszatértem a címszavas kereséshez, méghozzá tudományágak szerint. A következő keresőszavakat használtam: csillagászat, fizika, földtudomány, Föld, kémia, orvostudomány, matematika, matek, biológia. Minden egyes esetben az

18 aktuális keresőszó + blog kifejezések együtt szerepelt a Google keresőben. A találati listát minden esetben a 3. oldalig néztem át, ami az első 30 találatot fedte le. A keresőszavak megválasztásánál próbáltam olyan általánosabb kifejezéseket használni, melyekkel rátalálhatok az adott tudományterületekkel foglalkozó naplókra. Bizonyára rengeteg olyan oldal van, melyekre ezekkel a módszerekkel sem találtam rá, azonban ezek többsége vagy nagyon specifikus, kis nézettséggel bíró, vagy inaktív állapotban lévő oldal. A tudományterületek szerinti keresését nem csak a Google-ban, a blog.hu rendszerében (ez volt a leggyakrabban használt blogmotor a találatok közül) belül is lefuttattam. Ezekkel a módszerekkel végül 98 internetes naplót sikerült felkutatnom. Ennél több találat is volt, de sok közülük évek óta nem frissült, így végső listámra végül csak azok az oldalak kerültek fel, melyeknél találtam 2014-es bejegyzéseket. Ez alól is akadtak kivételek, azokat a felületeket ugyanis, melyek 2014-ben indultak, de láthatóan csak 1-2 bejegyzésig jutottak, szintén kihagytam a listámból. Az a kitétel azonban, hogy egy blog 2014-ben még aktív volt, nem jelenti azt, hogy még mindig az. A felsorolásban így külön jelöltem az inaktív és aktív oldalakat. Az inaktív kategóriába azok a találatok kerültek, melyek 2 hónapnál régebben frissültek utoljára. Bár ez egy blog esetében túl hosszú időtartamnak tűnhet, általánosságban sajnos azt figyeltem meg, hogy a legtöbb magyar tudományos oldalra viszonylag ritkán kerülnek fel új bejegyzések, így próbáltam egy olyan időskálát definiálni, melyen belül hazai viszonylatban ilyen szempontból jól elkülöníthetőek az oldalak. Azon túl, hogy megtudjam körülbelül hány online napló üzemel/ üzemelt hazánkban, egy általános kép kialakításához fontosnak találtam ezen blogok pár alapvető tulajdonságának összegyűjtését, megvizsgálását. Erre a műfajra különösen jellemző a szerző és az olvasó közti kapcsolattartás, melyet a bejegyzések véleményezésén, kommentelésén túl nagyban segít, ha az oldal nem csak mint blog üzemel, hanem rendelkezik egyéb csatornákkal is. Ezalatt értem például a Facebookon való megjelenést, külön YouTube csatornát, esetleg saját Twitter oldalt. Fontos szempontot jelentett tehát, hogy a talált oldalak mindegyikénél felmérjem, ki milyen egyéb fórumokon jeleníti meg oldalát, kommunikál az olvasókkal. Szintén a kapcsolattartás alapvető feltétele, hogy személyesen, ben elérhessük az alkotókat, így megvizsgáltam, hogy a blogokon megjelenik-e valamilyen formában a szerző 17

19 elérhetősége, van-e lehetőség a közvetlen kapcsolatfelvételre. Azok a blogok, melyeknél a főoldalról könnyen (pár kattintással, szigorúan a blogon belül maradva) elérhető volt a szerző címe, ezt külön jelöltem a táblázatban. Előfordult ugyan, hogy több percnyi kutakodással, például Facebookon keresztül lehetőség volt üzenetküldésre, de ezekben az esetek már bonyolultabb, időigényesebb volt az utánajárás, így az ilyen oldalaknál úgy vettem, mintha nem lenne elérhetőség. Fontos, hogy mind az egyéb csatornák, mind az cím esetében szigorúan a blogról próbáltam tájékozódni. Előfordulhat például, hogy egy-egy oldal esetében létezik ugyan külön Facebook oldal, de az nincs összekötve, feltüntetve a blogon. Ebben az esetben ezeket nem jelöltem a listámban. Szintén az oldalon maradva próbáltam tájékozódni arról, hogy az adott blog kapott-e már kitüntetést, nyert-e valamilyen díjat. Fontosnak találtam, hogy felmérjem, milyen témában íródik a legtöbb oldal, így minden blognál próbáltam behatárolni azt a tudományterületet, amivel az foglalkozik. A témák szerinti eloszlás lehetőséget adott arra, hogy megvizsgáljam, mutat-e valamilyen összefüggést a különböző kategóriákba sorolt oldalak száma a természettudományos alap és mesterképzésekre jelentkező diákokéval. Ezeken kívül megnéztem melyik a legkedveltebb felület, blogmotor a hazai oldalak esetében. A blogokat összesítő listát, mely tartalmazza az összes találatot és azok vizsgált tulajdonságait (tudományterület, blogmotor, egyéb csatorna, cím, díjak, blogajánlók, utolsó bejegyzések dátuma) a CD mellékleten elérhető. AZ ADATOK KIÉRTÉKELÉSE Ebben a fejezetben az oldalak esetében összegyűjtött tulajdonságok (blogmotor, elérhetőség, blogajánló, egyéb csatornákon való megjelenés, tudományterület, legfrissebb bejegyzés) kiértékelése olvasható. BLOGMOTOR A bloggerek többsége Magyarország vezető felületén, a CEMP (Central European Media and Publishing) csoporthoz tartozó blog.hu-n jelenik meg. Nem sokkal lemaradva, de valamennyivel kevesebben használják a Google tulajdonában lévő Blogger motort 18

20 (blogspot.hu). Ezektől jelentősen kevesebb oldal üzemel az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. által működtetett Reblog-ot és a WordPress platformot. Egy-két esetben találkozhatunk az OTKA (Országos Kutatási Alapprogram) hálózat oldalaival, illetve Tumblr-es felülettel. A blogolók kicsivel kevesebb, mint negyede saját weblappal rendelkezik, melyeken nem a fentebb említett, előre megírt blogmotorok futnak. (lásd 2. ábra) BLOGMOTOROK ELOSZLÁSA Blog.hu 38 Blogger 31 Egyéb 3 Reblog 3 WordPress 4 Saját domain ábra: A bloggerek által használt blogmotorok. Az egyéb kategória az otka.hu-s (2 db) és Tumblr-es (1 db) oldalakat tartalmazza. ELÉRHETŐSÉG Tetszésünket, ellenérzéseinket, tanácsainkat, kérdéseinket, illetve bármilyen egyéb észrevételünket leírhatjuk ugyan a bejegyzések alatt található megjegyzés rovatba, mégis sokszor adódhat olyan szituáció, mikor gondolatainkat nem szeretnénk a nagyvilág elé tárni, inkább beszélnénk külön az íróval ezekről. Úgy gondolom, fontos lenne, hogy az internetes naplók esetében a szerző bármilyen elérhetősége fel legyen tüntetve az oldalon, megkönnyítve ezzel a kapcsolattartást. A listára felkerült oldalakat végigböngészve megállapítottam, hogy azok körülbelül háromnegyedénél nem található elérhetőség az oldalon (lásd 3. ábra), vagyis nincs elérhető közelségben feltüntetve a szerző/ szerzők címe. Elérhető közelség alatt a következőket értem: nem található kapcsolat vagy rólam menüpont nincs kihelyezve az cím a főoldalra 19

21 nincs impresszum az oldalon maradva, pár perc böngészés után sem található meg az cím (vagy nagyon el van rejtve, vagy egyáltalán nincs felrakva) ELÉRHETŐSÉG A BLOG OLDALÁN Van elérhetőség 28% Nincs elérhetőség 72% 3. ábra: A blogokon megtalálható címek aránya BLOGAJÁNLÓ Minden oldal esetében megnéztem, hogy található-e ajánló a felületen, ahol a szerző további blogjavaslatai találhatóak. Csak azokat a találatokat vettem figyelembe, melyek magyar nyelvű, a tudomány általam vizsgált területein íródott oldalakra irányítottak át. Amennyiben a blogon angol nyelvű vagy más tudományterültet érintő javaslatok szerepeltek, figyelmen kívül hagytam őket. Ebben az esetben úgy tekintettem, mintha nem lenne ajánlás. Ezeket a szempontokat figyelembe véve úgy találtam, hogy a naplók kevesebb, mint a fele rendelkezik ezzel a menüponttal. Tapasztalatom szerint a legismertebb blogok szerepeltek a legtöbbet az ajánlásokban, melyek átböngészésével egy idő után jól kirajzolódott az a blogszféra, akik aktívan foglalkoznak/ foglalkoztak az írással. Kutatásom során ajánlás szempontjából, két jól elkülöníthető csoportot találtam. Az egyik közösség a legismertebb, legaktívabb blogolókból, míg a másik, a kutatói naplókból állt. Utóbbinál jellemzően a tudományterület volt a kapcsolódási pont, melyen belül az írók egymást népszerűsítették. Ezt a két csoportot külön kezelve, a 4. ábra bemutatja, melyek a kategóriák legtöbbször említett oldalai. 20

22 L E G T Ö B B S Z Ö R E M L Í T E T T, L E G I S M E R T E B B O L D A L A K L E G T Ö B B S Z Ö R E M L Í T E T T K U T A T Ó I O L D A L A K MedIQ Critical Biomass Molnár V. Attila Szkepti kus Szertár Lengyel Attila Török Péter 4. ábra: A legtöbbször említett, ismert hazai blogok (balra) és kutatói oldalak (jobbra). A kör az említések arányában került felosztásra, így a legnagyobb cikkelyek, a legtöbbször említett oldalakat jelölik. A kutató blogokat bemutató ábra mindhárom szereplője a biológia területéről való, ami nem meglepő, szinte az összes kutatói oldal ezt a területet fedi le. Végső soron helyesebb az a megfogalmazás, miszerint a biológiával foglalkozó kutatói naplók közül a legtöbben Molnár V. Attilát, Török Pétert és Lengyel Attilát ajánlották. Az ilyen típusú oldalakról bővebben, a következő fejezetben írok. KUTATÓI BLOGOK Listámban külön jelöltem azokat a naplókat, melyeket tudósok, az éppen aktuális kutatásaikról írnak. Az összes találatból 13 úgynevezett kutatói blogot különítettem el, melyből 10-et a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) Nemzeti Kiválósági Programja támogat/ támogatott. A TÁMOP célja, hogy itthon tartsa a kutatókat, vagy a már külföldön dolgozókat hazacsábítsa. Az ösztöndíj a kutatóvá válást és a szakmában maradást törekszik támogatni, továbbá igyekszik ösztönözni a kimagasló oktatási és kutatási tevékenységeket a műszaki és a természettudományok, a matematika és az élettudományok területére fókuszálva. (Nemzetikivalosag.hu, 2015) A kutatói blogoknak is két fajtáját különíthetjük el. A szakember írhat kifejezetten csak aktuális munkájáról, kutatási eredményeiről, de naplózhat saját életéről, hétköznapjairól is. Ez utóbbi, személyes hangvételű változat az én-blog. Az általam talált oldalak többsége egy konkrét kutatás köré szerveződik, de akad köztük olyan is, 21

23 aminek témája nem kötődik szorosan a kutatáshoz, inkább magát az embert igyekszik bemutatni. Paszternák András, a nemzetközi nanotudományok kutatóit összefogó Nanopaprika oldal 7 és a hazai Kutatók a Neten portál 8 létrehozója szerint ezek az oldalak sok értékes, a tudományt magas színvonalon közvetítő információ juthat el a szélesebb közönséghez is. A vele készített interjúban elmondta azt is, hogy sajnos a legtöbb ilyen típusú napló egy projekt kapcsán indul, és amikor az adott program véget ér, vele együtt a blog írása is abbamarad. Az ilyen típusú oldalak közt növekvő tendencia figyelhető meg, a 2010-ben megrendezett Kutatók a Neten program tucatnyi résztvevője pár év alatt többszörösére nőtt. Ennek hátterében többek közt a Nemzeti Kiválósági Program ösztönzése is nagy szerepet játszott, melynek keretében kutatói oldalakat indítottak el. (bme.hu, 2014) EGYÉB CSATORNÁKON VALÓ MEGJELENÉS A Facebook aktív felhasználóinak (az utolsó 30 napban legalább egyszer bejelentkezők) száma 2012-ben lépte át az egymilliárdos határt, mely első negyedévében már elérte az 1,44 milliárd főt. (Statista.com, 2015) Ez az egy évvel ezelőtti periódushoz képest 13%-os növekedést jelent. Egyre több intézmény próbál közelebb kerülni az emberekhez azáltal, hogy saját Facebook oldalt üzemeltet. Ezen a felületen rengeteg emberhez juttathatjuk el üzeneteinket, melyeket a blogokhoz hasonlóan az olvasók véleményezhetnek, értékelhetnek, megoszthatnak ismerőseikkel. Az online naplóknak, melyekre általában terjengősebb anyagok jellemzőek, kitűnő kiegészítése lehet egy saját közösségi oldal, melyen nem csak a blogon megjelenő anyagok reklámozhatóak, számos egyéb rövidebb aktualitás is kikerülhet, legyen az egy 1-2 soros bejegyzés, videó vagy kép. A Technorati 2010-es felmérése (Technorati.com, 2010) rámutatott, hogy a szerzők 87%-a használja a Facebookot, azonban csak 34%-uk választja külön saját személyes oldalát és készít külön lapot a blog számára. Az általam összegyűjtött internetes naplók esetében 50 blogoló egyáltalán nem használ más csatornát, míg 48-an oldalukat más felületen/ felületeken is megjelenítik. Leggyakrabban a Facebookot használják, ahol a blognak külön oldalt hoznak létre. Népszerűségben ezt követi a saját YouTube csatorna és a

24 Twitter. Az oldalak kevesebb, mint 10%-ánál találkozhatunk Google+ és Pinterest megjelenéssel. Az 5. ábra bemutatja, hogy hány blogger használja oldalához csatolva az egyéb, előbb említett csatornákat. A BLOGOLÓK ÁLTAL HASZNÁLT EGYÉB CSATORNÁK YouTube 9 Pinterest 2 Facebook 38 Google+ 10 Twitter ábra: A szerzők által használt egyéb csatornák A 48 blogoló összesen 71 egyéb csatornával rendelkezik, melyekből a legtöbben kiegészítésként csak Facebook oldalt használnak. Igen ritkának számít, hogy ezen kívül egy blog további platformokon is megjelenjen, és ezeken egyszerre kommunikáljon, aktívan jelen legyen. TUDOMÁNYTERÜLET A tudományterületeket nézve úgy tűnik, a legtöbben a biológia különböző területeivel foglalkoznak, de sok a vegyes (interdiszciplináris) és a csillagászati témákat lefedő napló is. Az általam talált oldalak nagyjából egyenlő arányban foglalkoznak orvostudománnyal és a földtudományokkal. A legkevesebb találat a matematika, kémia és fizika területén adódott. Az oldalak tudományterületek szerinti eloszlása a 6. ábrán látható. 23

25 TUDOMÁNYTERÜLETEK SZERINTI ELOSZLÁS Biológia 25 Tudomány 22 Fizika 3 Kémia 5 Matematika 5 Csillagászat 16 Orvostudományok 11 Földtudományok ábra: A blogok témák szerinti eloszlása a pontos darabszámok feltüntetésével Ezen eredmények alapján megvizsgáltam, hogy az adott témában íródott oldalak száma mutat-e valamiféle összefüggést ugyanazon tudományterületre jelentkezők számával. Az összehasonlításból kihagytam az orvostudományokat, mert úgy véltem túl szerteágazó a képzés, ráadásul rengeteg más tudományterületet (kémia, biológia stb.) magában foglal, így végső soron torzíthatja a statisztikát. Az összehasonlítás alapját így végül a természettudományi karokon oktatott fő területek képezték. A vizsgálathoz összesítettem a négy legnépszerűbb természettudományi karral rendelkező egyetemeken meghirdetett BSc, illetve MSc képzésekre jelentkezők számát ben a természettudományi karokra jelentkezők száma alapján az első négy legnépszerűbb egyetem sorrendben: Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Debreceni Egyetem (DE), Pécsi Tudományegyetem (PTE). (Felvi.hu, 2015) Volt olyan terület (pl.: földtudományi), mely nagyon szerteágazó, itt próbáltam a fő képzési területeket melyek a legtöbb egyetemen megtalálhatóak figyelembe venni. Mind a BSc, mind az MSc képzésnél kihagytam a levelező tagozatra jelentkezőket, így a számok a nappali képzésre jelentkező állami és költségtérítéses finanszírozást választók számát mutatja. Az 1. táblázat összefoglalja a szakonkénti jelentkezők és az adott tudományterületen található blogok számát. A 7. ábra százalékos arányban mutatja a területek megoszlását az írók és a jelentkezők száma között. 24

26 BLOGOK KÉPZÉSI TERÜLET SZTE ELTE PTE DE ÖSSZ. SZÁMA Biológia (biológia BSc, biológus MSc) Fizika (fizika BSc, fizikus MSc) Csillagászat (csillagász MSc) Földtudomány (földtudományi BSc, földrajz BSc, környezettan BSc, környezettudomány MSc, geográfus MSc, geológus MSc, meteorológia MSc) Kémia (kémia BSc, vegyész MSc) Matematika (matematika BSc, matematikus MSc, alkalmazott matematikus MSc) táblázat: A képzési területekre nappali (állami+fizetős) tagozatra jelentkezők száma, összevetve az adott tudományterületeken íródott blogok számával. Pirossal a három legnépszerűbb (jelentkezők illetve a naplók száma alapján) területet jelöltem. 17% 8% 8% 10% Biológia 14% 33% 25% 32% 10% 1% 4% 38% Fizika Csillagászat Földtudomány Kémia Matematika 7. ábra: Adott tudományterületekre jelentkező hallgatók száma (belső kör), egybevetve ugyanazon területeken íródott blogok számával (külső kör) Jól látszódik, hogy míg az internetes naplók körében népszerűség szerint a biológia, csillagászat és a földtudományi területek követik egymást, addig a jelentkezők száma alapján a földtudományok veszik át a vezető szerepet, tőlük nem sokkal marad le a 25

27 biológia, harmadik helyen pedig a kémia áll. A legnagyobb eltérés a csillagászatban látható, ugyanis a blogok száma majdnem meghaladja az MSc képzésre jelentkezők számát. Véleményem szerint ez a nagy különbség több okra vezethető vissza. A csillagászat mesterképzést a fizika és földtudományi alapképzés előzi meg, így a jelentkezők ezen két szak területéről kerülnek ki. A többi képzéssel ellentétben a csillagászatot az országban mindössze két helyen, az ELTE-n és az SZTE-n van lehetőség tanulni. Annak ellenére azonban, hogy hazánk szempontjából kis tudományterületről (kevés szakembert foglalkoztató terület) van szó, a téma mégis nagy szerepet kap az ismeretterjesztésben. Az online tudományos rovatok például gyakran foglalkoznak asztronómiai jelenségekkel, eseményekkel, ráadásul sok a visszatérő népszerű kérdéskör is. (Gondolok itt például a Mars-utazásra, földünket veszélyeztető kisbolygókra vagy a földönkívüli élet kutatására.) Ha a csillagászatot kivennénk a listából, úgy a blogok számát tekintve a kémia kerülne a harmadik helyre (holtversenyben a matematikával), mely ebben az esetben megegyezik a jelentkezők száma szerinti rangsorral. Az első két helyezett ugyan így is fordított sorrendet mutat, de az eltérés csekélynek mondható. LEGFRISSEBB BEJEGYZÉSEK A gyűjtés alatt sok olyan naplóval találkoztam, melyek évek óta nem frissültek. A listára végül csak azok az oldalak kerültek fel, melyek 2014-ben rendelkeztek friss bejegyzésekkel. Egy internetes napló esetében elengedhetetlen, hogy viszonylag gyakran kerüljön rá fel friss tartalom, mely egy népszerű külföldi oldal esetében akár naponta többször is megtörténik. A hazai tudományos területeken íródott blogok tekintetében, kevés esetben teljesül ez a feltétel. Jelezve a blogolók élénkségét, két kategóriába soroltam őket: aktív és élettelen, mely utóbbi kategóriába azok az oldalak kerültek, melyek 2 hónapnál régebben frissültek utoljára. Bár ez az időtartam soknak tűnhet egy internetes napló esetében, (hiszen napi, de legalább heti egy új poszt elvárható lenne ebben a műfajban) a magyar helyzetet felmérve mégis úgy döntöttem, hogy jóval nagyobb intervallumon belül tekintek egy oldalt élőnek. Minden blog esetében megnéztem az utolsó bejegyzés időpontját, melyből kiderült, hogy a 98 oldalból 22-re utoljára 2014-ben kerül fel új bejegyzés. A két hónapos határt tartva a 26

28 Blogok száma jelenlegi élettelen blogok száma 35. (A vizsgálatot én végeztem el, így a legfrissebb bejegyzések időpontjai azóta változhattak). A 8. ábra összefoglalja, hogy hány oldal, és mikor frissült utoljára a ös időszak alatt. A K T Í V É S I N A T K Í V N A P L Ó K S Z Á M A ábra: A blogok eloszlása a legfrissebb bejegyzések szerint, havi bontásban. Pirossal jelöltem a jelenleg halott, kékkel az aktív oldalakat. ( ei vizsgálat) 27

29 KIVÁLASZTOTT OLDALAK ELEMZÉSE Miután az általam talált oldalak bizonyos tulajdonságai alapján egy általános képet kaptam a hazai blogszféráról, szerettem volna jobban megismerni azokat a naplókat és íróikat, akik valamilyen módon kitűnnek a többi közül. A 98 naplóból 8-at választottam ki, melyeket részletesebben is elemeztem. Vizsgálataimnál két szempontot vettem figyelembe. Szerettem volna jobban megismerni az írókat, megtudni kik ők és mik a motivációik. Ennek felmérésére egy kérdőívet készítettem, melyet elküldtem a kiválasztottaimnak. A nyolc naplózó mindegyikével sikerült kapcsolatba lépnem. Többen jelezték, hogy szívesebben beszélnének személyesen, vagy nincs elég idejük a kérdéssor megválaszolására, így végül három íróval élő interjú, héttel pedig a kérdőív kitöltése kapcsán ismerkedtem meg. A kérdéssort négy részre tagoltam, melyek fejezetcímei sorrendben a következők voltak: Blogger, Blogolás, Vélemény, Blogok jellemzői. Az első részben általános, az íróra vonatkozó kérdéseket tettem fel, mint például kor, végzettség, blogolás kezdete. A következő részben az írásra fektettem a hangsúlyt. Motivációkra, koncepciókra, célokra voltam kíváncsi. A harmadik blokk a naplózók hazai ismeretterjesztésről, blogokról alkotott véleményét mérte fel, míg az utolsó részben rövid, skálázós (1-5-ig) kérdéseket tettem fel arra vonatkozóan, hogy egy online naplónak milyen fontos tulajdonságokkal kell rendelkeznie. A teljes kérdőív megtalálható a dolgozat mellékletében. A bloggerek megismerése után olvasói szemmel néztem végig minden oldalt. Szemügyre vettem a kinézetet, felépítést, az blogon található különböző menüpontokat, bejegyzéseket és közérthetőséget. A vizsgálat során a legnagyobb hangsúlyt az oldalak frissülésének elemzésére fordítottam. Először megnéztem, hogy a blogok, a fennállásuk óta eltelt időszak alatt évente hányszor frissültek, majd külön vizsgáltam a első négy hónapjában megjelent bejegyzéseket. A 2015-ös bejegyzésszámokat összevetettem ugyanezen négy hónap alatt, a blog Facebook oldalán (már amennyiben rendelkezett vele) kirakott posztok számával. Ezekből az adatokból egy általános képet kaptam a naplózók múltbeli és jelenlegi aktivitásáról. 28