20. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 18., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 184, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, feb ru ár 18., péntek 20. szám Ára: 184, Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal Személyi rész /2005. (II. 18.) Korm. r. A légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (II. 18.) FVM r. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és fel ada ta i ról szóló 42/2001. (VI. 15.) FVM rendelet módosításáról 782 2/2005. (II. 18.) TNM r. A Turisztikai Célelõirányzat felhasználásának és kezelésének rész - le tes sza bá lya i ról szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let módosításáról /2005. (II. 18.) OGY h. Új he lyi Ist ván or szág gyû lé si kép vi se lõ men tel mi ügyében /2005. (II. 18.) OGY h. Az Állami Számvevõszék alelnökeit jelölõ ideiglenes (eseti) bizott - ság felállításáról szóló 27/2002. (VI. 5.) OGY határozat módosításáról /2005. (II. 18.) OGY h. A Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma Elnöksége és a Hun - gária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnöksége tisztség - vi se lõ i nek és tag ja i nak vá lasz tá sá ról szóló 2/2004. (III. 2.) OGY határozat módosításáról /2005. (II. 18.) OGY h. A gyer me kek nek a nem zet kö zi örök be fo ga dá sok te rén va ló vé del - mé rõl és az ilyen ügyek ben tör té nõ együtt mû kö dés rõl szóló, Hágában, má jus 29. nap ján kelt Egyez mény meg erõ sí té sé - rõl A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Helyesbítés

2 780 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/20. szám I. rész SZEMÉLYI RÉSZ A Ma gyar Köz tár sa ság el nö ke a mi nisz ter el nök elõ - ter jesz tésére NAGYKERESZTJE A LÁNCCAL (polgári tagozata) a ma gyar spa nyol kap cso la tok és a két nép ba rát sá gá - nak el mé lyí té se ér de ké ben ki fej tett te vé keny sé ge el is me - ré se ként Õ fel sé ge I. Já nos Ká roly ki rály nak; NAGYKERESZTJE (polgári tagozata) a ma gyar spa nyol kap cso la tok és a két nép ba rát sá gá - nak el mé lyí té se ér de ké ben ki fej tett te vé keny sé gük el is me - ré se ként Õ fen sé ge Asz tú ria her ce gé nek, Õ fen sé ge Asz tú ria her ceg nõ jé nek, Õ ex cel len ci á ja José Luis Rod rí gu ez Za pa te ro-nak, a Kormány el nö ké nek, Õexcellenciája María Teresa Fernández de la Vega-nak, a Kormány elsõ helyettes elnökének, Õ ex cel len ci á ja Ped ro Sol bes-nek, a Kormány má so dik he lyet tes el nö ké nek, Õ ex cel len ci á ja Mi gu el An gel Mo ra ti nos kül ügyi és együtt mû kö dé si mi nisz ter nek, Õ ex cel len ci á ja Ele na Es pi no sa Man ga na me zõ gaz da - sá gi, ha lá sza ti és élel me zé si mi nisz ter nek, Õ ex cel len ci á ja Ma nu el Ma rin-nak, a Kép vi se lõ ház el - nö ké nek, Õ ex cel len ci á ja Fran cis co Ja vi er Ro jo-nak, a Sze ná tus el nö ké nek, Õ ex cel len ci á ja Al ber to Aza-nak, Õ fel sé ge a Ki rály Udvartartása fõ nö ké nek; KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozata) a ma gyar spa nyol kap cso la tok elõ moz dí tá sa ér de ké ben vég zett te vé keny sé gük el is me ré se ként Õ ex cel len ci á ja Ri car do Di ez-hoch le it ner-nek, Õ fel sé - ge a Ki rály Ud var tar tá sa fõ tit ká rá nak, Õ ex cel len ci á ja Al fon so Sanz Por to lés-nek, Õ fel sé ge a Ki rály Ud var tar tá sa pro to koll fõ nö ké nek, Õ ex cel len ci á ja An to nio Or tiz-nak, Spa nyol or szág bu - da pes ti nagy kö ve té nek, Õ ex cel len ci á ja Ra i mun do Pé rez-her nán dez pro to koll - fõ nök nek, a nagy kö ve tek be je len tõ jé nek, Õ ex cel len ci á ja José En ri que Ser ra no-nak, a Mi nisz ter - el nö ki Ka bi net igaz ga tó já nak, Õ ex cel len ci á ja Ni co las Mar tí nez-fres no-nak, a Mi - nisz ter el nö ki Ka bi net fõ tit ká rá nak, Õ ex cel len ci á ja Ber nar di no Le ón-nak, a Kül ügy mi nisz - té ri um kül ügyi ál lam tit ká rá nak, Õ ex cel len ci á ja Al ber to Na var ro-nak, a Külügy mi nisz - té ri um euró pai uni ós ügyek ál lam tit ká rá nak, Õ ex cel len ci á ja Luis Cal vo Me ri no-nak, a Kül ügy mi - nisz té ri um kül ügyi és együtt mû kö dé si he lyet tes ál lam tit - ká rá nak, Õ ex cel len ci á ja Ja vi er de San cho Ve láz qu ez-nek, a Miniszterelnöki Ka bi net fõ igaz ga tó já nak, Õ ex cel len ci á ja José Ma ria Pons-nak, a Kül ügy mi nisz - té ri um euró pai uni ós és észak-ame ri kai ügyek fõ igaz ga tó - já nak, Õ ex cel len ci á ja Al va ro Fer nán dez-vil la ver de y Sil va, Du que de San Car los-nak, a Nem ze ti Örök ség Hi va ta la Igaz ga tó ta ná csa el nö ké nek, Õ ex cel len ci á ja Es pe ran za Agu ir re Gil de Bi ed ma-nak, a Mad ri di Re gi o ná lis Au to nóm Kormány el nö ké nek, Õ ex cel len ci á ja Al ber to Ru iz-gal lar dón-nak, Mad rid fõpolgármesterének, Õ ex cel len ci á ja Cons tan ti no Mén dez Mar tí nez-nek, a Mad ri di Au to nóm Ré gió kor mány pre fek tu sá nak, Õ ex cel len ci á ja Juan Car los Ga fo-nak, a Mi nisz ter el nö - ki Ka bi net Pro to koll Iro da fõ igaz ga tó já nak, Õ ex cel len ci á ja Car los Ma ría Ca sa ju a na-nak, a Mi nisz - ter el nö ki Ka bi net kül- és biz ton ság po li ti kai fõ igaz ga tó já - nak;

3 2005/20. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 781 KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (katonai tagozata) Õ ex cel len ci á ja José Cab re ra tá bor nok nak, Õ fel sé ge a Ki rály né Tit kár sá ga ve ze tõ jé nek, Õ ex cel len ci á ja An to nio Gon zá lez-al ler ten ger nagy nak, a Ka to nai Egy ség pa rancs no ká nak; KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozata) Juan Gon zá lez-ceb ri án-nak, a Saj tó iro da fõ nö ké nek, Ja i me Al fon sín-nak, Õ fen sé ge Asz tú ria her ce ge Tit kár - sá ga ve ze tõ jé nek, Car men Fo ntes Mu ò oz-nak, a Kül ügy mi nisz té ri um kül - sõ kom mu ni ká ci ós fõ igaz ga tó já nak, Al va ro Rod ri gu ez-nek, a Kül ügy mi nisz té ri um kö zép- és dél-eu ró pai he lyet tes igaz ga tó já nak, Õ ex cel len ci á ja Ra mi ro Fer nán dez Ba chil ler pro to koll - fõ nök-he lyet tes nek, az ál lam i lá to ga tá sok igaz ga tó já nak; KÖZÉPKERESZTJE (katonai tagozata) Cé sar Muro Be na y as ez re des nek, a Ki rá lyi Gár da pa - rancs no ká nak, Ma nu el Bar rós Va les-nek, a Biz ton sá gi Szol gá lat fõ nö - ké nek; TISZTIKERESZTJE (polgári tagozata) Ma gyar or szág eu ro-at lan ti in teg rá ci ó já nak elõsegíté - séért Car los Fran cis co Mo li na del Po zo-nak, az Al ca lá de He ne ras-i Egye tem egye te mi ta ná rá nak, a ma gyar spa nyol kap cso la tok elõ moz dí tá sa ér de ké ben vég zett te vé keny sé gük el is me ré se ként Ma ría Sá enz de He re dia-nak, Õ fel sé ge a Ki rály Ud var - tar tá sa he lyet tes pro to koll fõ nö ké nek, Juan Su nyé-nek, a Mi nisz ter el nö ki Ka bi net Pro to koll Iro da he lyet tes igaz ga tó já nak, Ber nar do de Si cart-nak, a Kül ügy mi nisz té ri um Pro to - koll Iro da ta ná cso sá nak, Õ ex cel len ci á ja Fer nan do Fer nán dez-mi ran da-nak, a Nem ze ti Örök ség Hi va ta la hi va ta los ren dez vé nyek igaz - ga tó já nak; TISZTIKERESZTJE (katonai tagozata) dr. José Ave li no Bar ros Ca bal le ro al ez re des nek, Õ fel - sé ge a Ki rály Ud va ra or vo sá nak, D. Vi cen te Mena Mo li na al ez re des nek, Õ fel sé ge a Ki - rály szárny se géd jé nek, Sin fo ri a no Ra ba nal-nak, az Or szá gos Nyo mo zó Rend - õr ség fõ fel ügye lõ jé nek; LOVAGKERESZTJE (polgári tagozata) Aní bal de Mi gu el Gar cía-nak, a Nem ze ti Örök ség De le - gált ja az El Par do Pa lo tá ban; LOVAGKERESZTJE (katonai tagozata) Ig na cio Gon zá lez Eci ja õr nagy nak, a tech ni kai sze - mély zet gép ko csi sor ve ze tõ jé nek. KEH ügy szám: VII-2/263/1/2005. Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke

4 782 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/20. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 33/2005. (II. 18.) Korm. rendelete a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról A lé gi köz le ke dés rõl szóló évi XCVII. tör vény 27. -ának (1) be kez dé se alap ján a Kormány a kö vet ke zõ - ket ren de li el: 1. A légi sze mély szál lí tás sza bá lya i ról szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 22. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A lé gi tár sa ság a lé gi köz le ke dés sel össze füg gõ el - há rít ha tat lan ok ese té ben a me net je gyen vagy me net rend - ben fel tün te tett út vo na lat meg vál toz tat hat ja, köz ben sõ le - szál ló he lyet ki hagy hat ja, illetve köz ben sõ le szál ló he lyet ik tat hat be. 2. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 27. (1) Az elég te len hely biz to sí tás ra vo nat ko zó sza - bá lyo kat a vissza uta sí tott be szál lás és lé gi já ra tok tör lé se vagy hosszú ké sé se ese tén az uta sok nak nyúj tan dó kár ta la - ní tás és se gít ség kö zös sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról és a 295/91/EGK ren de let ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl szóló, feb ru ár 11-i 261/2004/EK euró pai par la men ti és ta - ná csi ren de let (a továb biak ban: 261/2004/EK ren de let) tar tal maz za. (2) A lé gi köz le ke dé si ha tó ság a lé gi tár sa ság üz let sza - bály za tá nak jó vá ha gyá sa és tel je sí té sé nek el len õr zé se so - rán a 261/2004/EK ren de let 16. cik ké nek (1) be kez dé se alap ján fel ügye li a 261/2004/EK ren de let ren del ke zé se i - nek be tar tá sát. (3) A 261/2004/EK ren de let 16. cik ké nek (2) be kez dé se alap ján ki je lölt szerv a Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség és az ille té kes te rü le ti fel ügye lõ sé gek. (4) A fo gyasz tó vé de lem rõl szóló tör vény ben meg ha tá - ro zott fo gyasz tó vé del mi bír ság ki sza bá sa szem pont já ból a 261/2004/EK ren de let ren del ke zé se i nek meg sér té se a fo - gyasz tó vé del mi ren del ke zé sek meg sér té sé nek mi nõ sül. 3. Ez a ren de let a ki hir de té se napján lép ha tály ba, egy ide - jû leg ha tá lyát vesz ti az R a és 24. -a, va la mint az egyes kor mány ren de le tek nek a csat la ko zás sal össze - függésben szük sé ges mó do sí tá sá ról szóló 268/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let 3. -a. 4. Ez a ren de let a vissza uta sí tott be szál lás és lé gi já ra tok tör lé se vagy hosszú ké sé se ese tén az uta sok nak nyúj tan dó kár ta la ní tás és se gít ség kö zös sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá - ról és a 295/91/EGK ren de let ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl szóló, feb ru ár 11-i 261/2004/EK euró pai par la men ti és ta ná csi ren de let vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé - se ket ál la pít ja meg. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A Kormány tag ja i nak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 9/2005. (II. 18.) FVM rendelete a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 42/2001. (VI. 15.) FVM rendelet módosításáról A ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés irá nyí tá sá ról, szer ve ze - té rõl és a ve szé lyes anya gok kal kap cso la tos sú lyos bal ese - tek el le ni vé de ke zés rõl szóló évi LXXIV. tör vény 53. -ának c) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján az aláb bi a kat ren de lem el: 1. A föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter fel - ügye le te alá tar to zó szer vek ka taszt ró fák el le ni vé de ke zé - sé nek irá nyí tá sá ról és fel ada ta i ról szóló 42/2001. (VI. 15.) FVM ren de let (a továb biak ban: R.) 3. -ának (2) be kez dé - se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A vé de ke zés re való fel ké szü lés so rán a minisz - térium a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés ko or di ná lá sá ért

5 2005/20. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 783 fe le lõs mi nisz té ri u mi szer ve ze ti egy ség út ján gon dos ko - dik az or szá gos ka taszt ró fa vé del mi kom mu ni ká ci ós és in - for má ci ós rend szer hez csat la ko zó, tár cán be lü li adat köz - lés, be je len tés, ri asz tás-ér te sí tés, va la mint az ügye le ti szol - gá lat meg szer ve zé sé rõl és mû kö dé si fel té te le i nek meg te - rem té sé rõl. 2. Az R. 4. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) A vé de ke zés so rán a mi nisz té rium gon dos ko dik az Ál lan dó Ügye le ti Szol gá lat mû köd te té sé rõl, az Ope ra tív Cso port mû kö dé sé nek meg kez dé sé rõl, a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si szer vek be vo ná sá ról, to váb bá a ka taszt - ró fa vé de lem ben részt vevõ adott szer ve zet szük ség sze rin - ti ké szen lét be he lye zé sé rõl. 3. (1) Az R. 6. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A vé de lem ben részt vevõ föld mû ve lés ügyi és vi - dék fej lesz té si szerv ve ze tõ je sa ját szak te rü le tén irá nyít ja és ellen õr zi a vé de ke zés re való fel ké szü lést, az ügye le ti szol gá lat meg szer ve zé sét és mû köd te té sét, to váb bá a vé - de ke zé si idõ szak fel ada ta i nak tel je sí té sét, ide ért ve a ká rok fel mé ré sét és a kö vet kez mé nyek fel szá mo lá sát. (2) Az R. 6. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az (1) be kez dés sze rin ti szerv ve ze tõ je a mi nisz té - ri u mi kö ve tel mé nyek figye lembevételével ki dol goz za a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés irá nyí tá sá ról, szer ve ze té rõl és a ve szé lyes anya gok kal kap cso la tos sú lyos bal ese tek el - le ni vé de ke zés rõl szóló évi LXXIV. tör vény vég re - haj tá sá ról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. ren de let 12. -ának (3) (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel ada to - kat, és gon dos ko dik ar ról, hogy a mel lék let sze rin ti, irá nyí - tá sa alá tar to zó szerv az elõ írt kö ve tel mé nyek nek meg fele - lõen jár jon el. 4. Az R. 7. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (1) A fel ké szü lés, a vé de ke zés, a kár fel mé rés, va la mint a kö vet kez mé nyek fel szá mo lá sa és a hely re ál lí tás so rán a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si szerv együtt mû kö dik a vé del mi bi zott sá gok kal, a hi va tá sos ka taszt ró fa vé del mi szer vek kel, az in téz mény mû kö dé si he lye sze rint ille té kes pol gár mes ter rel, va la mint a mi nisz té rium Ál lan dó Ügye le - ti Szol gá la tá val és Ope ra tív Cso port já val. 5. Az R. 8. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) Az Or szá gos Nuk le á ris bal eset-el há rí tá si Rend - szer sze rint ki je lölt Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium Ra di o ló gi ai Ellen õr zõ Há ló zat ra di o ló gi ai la bo ra tó ri u mai, va la mint a mel lék let ben fel so rolt szer vek kü lön jog sza bá lyok, va la mint az ága za ti Nukleáris - baleset-elhárítási In téz ke dé si Terv alap ján el ké szí tett mû - kö dé si sza bály zat sze rint vég zik mun ká ju kat. 6. Az R. mel lék le té nek 3. és 7. pont jai he lyé be a kö vet ke - zõ pon tok lép nek: (A ka taszt ró fa vé del mi fel ada tok el lá tá sá ra ki je lölt föld - mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si szer vek) 3. Me gyei (fõ vá ro si) nö vény- és ta laj vé del mi szol gá la - tok 7. Ál lat egész ség ügyi in té ze tek 7. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tályba. Dr. Né meth Im re s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter A tárca nélküli miniszter 2/2005. (II. 18.) TNM rendelete a Turisztikai Célelõirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet módosításáról Az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 49. -ának o) pont já ban ka pott fel - ha tal ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés - ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze - lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 14/2002. (XI. 16.)

6 784 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/20. szám MeHVM ren de let (a továb biak ban: TC ren de let) fel ha tal - ma zást tar tal ma zó ren del ke zé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: Az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör - vény (a továb biak ban: Áht.) 49. -ának o) pont já ban ka - pott fel ha tal ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet - ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 2. A TC ren de let 1. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A TC fel hasz ná lá sá val, ke ze lé sé vel, mû köd te té sé - vel és el len õr zé sé vel, to váb bá a ren de let alap ján meg hir - de tett pá lyá za tok kal kap cso la tos, e ren de let ben nem sza - bá lyo zott kér dé sek ben az Áht.-ban, az ál lam ház tar tás mû - kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de - let ben (a továb biak ban: R.), az Euró pai Kö zös sé get lét re - ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál lam i tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá - mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de - let ben, va la mint az ál lam i tá mo ga tá sok ra vo nat ko zó kö - zös sé gi sza bá lyok ban fog lal tak az irány adók. 3. A TC ren de let 2. (1) be kez dés h) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: [A TC fel hasz ná lá sa és a tá mo ga tá sok oda íté lé se so rán az aláb bi szem pon tok alap ve tõ fon tos sá gú ak:] h) az euró pai uni ós tag ság nem zet gaz da sá gi fel té te le i - nek ki tel je sí té se, a pi a ci, a gaz da sá gi és az in téz mé nyi har - mo ni zá ció meg erõ sí té se. 4. (1) A TC ren de let 3. -ának f) pont ja he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: [A TC fel hasz ná lá si és tá mo ga tá si jog cí mei:] f) az Euró pai Unió for rá sa i ból meg hir de tett prog ra - mok ban való rész vé tel biz to sí tá sá nak tá mo ga tá sa; (2) A TC ren de let 3. -ának i) pont ja he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: [A TC fel hasz ná lá si és tá mo ga tá si jog cí mei:] i) az or szá gos és nem zet kö zi szem pont ból je len tõs ren - dez vé nyek, illetve az azo kon tör té nõ rész vé tel tá mo ga tá - sa; (3) A TC ren de let 3. -ának m) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [A TC fel hasz ná lá si és tá mo ga tá si jog cí mei:] m) a fenn tart ha tó tu riz mus fel té te lei meg te rem té sé hez kap cso ló dó kör nye zet vé del mi cé lok tá mo ga tá sa; (4) A TC ren de let 3. -a a kö vet ke zõ p) pont tal egé szül ki: [A TC fel hasz ná lá si és tá mo ga tá si jog cí mei:] p) kul tu rá lis ér té kek meg óvá sá nak tá mo ga tá sa. 5. A TC ren de let 4. (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Nem nyújt ha tó tá mo ga tás:] b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Euró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo - ga tás sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or ese tét; 6. (1) A TC ren de let 6. (1) be kez dé sé nek be ve ze tõ ren - del ke zé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A 3. -ban meg je lölt az Euró pai Kö zös sé get lét re - ho zó Szer zõ dés 87. cikk (1) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar - to zó tá mo ga tá si jog cí mek re, amennyi ben a ked vez mé - nye zett gaz da sá gi te vé keny sé get foly ta tó vál lal ko zás, úgy a kö vet ke zõk ben meg je lölt ren del ke zé sek az irány adók. (2) A TC ren de let 6. (1) be kez dé sé nek aa) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A 3. -ban meg je lölt az Euró pai Kö zös sé get lét re ho - zó Szer zõ dés 87. cikk (1) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to - zó tá mo ga tá si jog cí mek re, amennyi ben a ked vez mé nye - zett gaz da sá gi te vé keny sé get foly ta tó vál lal ko zás, úgy a kö vet ke zõk ben meg je lölt ren del ke zé sek az irány adók] aa) A 3. a), f) és h) pont jai alap ján nyúj tott az EK Szer zõ dés 87. cikk (1) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to zó tá mo ga tá sok ra, illetve a 3. b), e), i) és j) pont jai alap ján csekély össze gû tá mo ga tá si jog cí men nyúj tott az EK Szer zõ dés 87. cikk (1) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to zó tá mo ga tá sok ra az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ - dés 87. és 88. cik ke i ben fog lal tak nak a csekély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szóló ja nu ár 12-i 69/2001/EK bi zott sá gi ren de let ben fog - lal ta kat kell al kal maz ni. (3) A TC ren de let 6. -ának (5) és (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, és egy ide jû leg a 6. -a kö vet - ke zõ (7) (9) be kez dé sek kel egé szül ki: (5) A 3. m) pont já ban meg ha tá ro zott cél tá mo ga tá sa kör nye zet vé del mi tá mo ga tás nak mi nõ sül, ezért arra a kör - nye zet vé del mi cél lal nyúj tott ál lam i tá mo ga tá sok ra vo nat - ko zó kö zös sé gi irány mu ta tás (2001/C 37/03) pont - ja i ban fog lalt ren del ke zé sek az irány adók.

7 2005/20. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 785 (6) A 3. o) pont já ban meg ha tá ro zott cél tá mo ga tá sa be ru há zá si tá mo ga tás nak mi nõ sül, ezért arra az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez - dé se sze rin ti ál lam i tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let ben, va la mint a nem ze ti re gi o ná lis tá mo ga tás ról szóló bi zott sá gi irány mu ta tás ban (98/C 74/06) fog lalt ren del ke zé sek irány adók, nagy be ru há zá sok ese tén ezen kí vül a nagy be ru há zá si pro jek tek hez nyúj tott re gi o ná lis tá mo ga tá sok ra vo nat ko zó mul ti szek to ri á lis ke - ret sza bály ról szóló bi zott sá gi köz le mény ben (2002/C 70/04) fog lal ta kat is figye lembe kell ven ni. (7) Amennyi ben a 3. i) pont ja alap ján nyúj tott tá mo ga - tás kul tu rá lis cé lú nak mi nõ sül, illetve a 3. p) pont ja alap - ján nyúj tott tá mo ga tá sok ese té ben ki zá ró lag olyan in téz ke - dé sek tá mo gat ha tó ak, ame lyek elõ se gí tik a kul túr a és kul - tu rá lis örök ség meg õr zé sét. (8) A kul tu rá lis célú tá mo ga tá sok al kal ma zá sá ban az el - szá mol ha tó költ sé gek köre a kul túr a és a kul tu rá lis ér té kek meg óvá sa so rán köz vet le nül fel me rü lõ költ sé gek. Az igény be ve he tõ tá mo ga tás mér té ke nem ha lad hat ja meg az el szá mol ha tó költ sé gek 100%-át, va la mint e jog cím alap - ján a moz gó kép rõl szóló évi II. tör vény ha tá lya alá tar to zó te vé keny ség hez tá mo ga tás nem nyújt ha tó. (9) E ren de let alap ján kul tu rá lis célú tá mo ga tás csak ab - ban az eset ben fo lyó sít ha tó, ha azt az Euró pai Bi zott ság az EK Szer zõ dés 88. cikk (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott el - já rás ban en ge dé lyez te. 7. A TC ren de let 7. -ának (2) (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az egy pá lyá zat ke re té ben meg va ló su ló, illetve egye di dön tés alap ján tá mo ga tott prog ram hoz vagy pro - jekt hez igény be vett, az EK Szer zõ dés 87. cikk (1) be kez - dé sé nek ha tá lya alá tar to zó be ru há zá si, kép zé si, kör nye - zet vé del mi tá mo ga tá sok in ten zi tá sa nem ha lad hat ja meg a 6. -ban hi vat ko zott bi zott sá gi ren de le tek ben, irány mu ta - tá sok ban és köz le mé nyek ben, va la mint be ru há zá si tá mo - ga tás ese tén az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál lam i tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let ben meg ha tá ro zott mér té ket. Az egy pro jekt hez nyújt ha tó, az EK Szer zõ dés 87. cik ke ha tá lya alá tar to zó, bár mely ál lam ház tar tá si for - rás ból szár ma zó összes tá mo ga tás ma xi má lis in ten zi tá sa nem ha lad hat ja meg a 6. -ban hi vat ko zott bi zott sá gi ren - de le tek ben, irány mu ta tá sok ban és köz le mé nyek ben meg - ha tá ro zott mér té ke ket. (3) Egy pro jekt hez tá mo ga tás a TC-bõl csak egy al ka - lom mal ítél he tõ meg. E ren del ke zés alól a re gi o ná lis fej - lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz - ter (a továb biak ban: dön tés ho zó) egye di dön té sé vel, a tu - riz musst ra té gi ai cél ki tû zé sek meg va ló sí tá sát szol gá ló, rend kí vü li mél tány lást ér dem lõ, a tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sét köve tõen ki ala ku ló, ko ráb ban elõ re nem lát ha - tó okok miatt be kö vet ke zõ ese tek ben egy al ka lom mal fel - men tést ad hat. (4) Az egy pá lyá zat ke re té ben meg va ló su ló be ru há zá si tá mo ga tá si prog ram hoz vagy pro jekt hez kap cso ló dó sa ját for rás mér té ke ha a pá lyá za ti fel hí vás más ként nem ren - del ke zik a tel jes meg va ló sí tá si költ ség leg alább 25%-a az zal, hogy nem te kint he tõ sa ját for rás nak az R ának (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott for rá sok köre. Csekély össze gû, kép zé si, kul tu rá lis és kör nye zet vé del mi célú tá - mo ga tá sok nál in do kolt eset ben a sa ját for rás tól el le het te kin te ni. Be ru há zá si tá mo ga tá sok ese té ben a sa ját for rás - ra vo nat ko zó sza bá lyok tól el tér ni nem le het. (5) Az egy pá lyá zat ke re té ben meg va ló su ló prog ram hoz vagy pro jekt hez kap cso ló dó tá mo ga tás sa ját for rás mér té - ke az or szág gaz da sá gi lag leg ked ve zõt le nebb hely zet ben lévõ a te rü let fej lesz tés ked vez mé nye zett tér sé ge i nek jegy zé ké rõl szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. ren de let ben meg ál la pí tott tér sé gei pá lyá za ta i nak ese té ben a be ru há - zá si tá mo ga tás ki vé te lé vel a költ ség 25%-ánál ki sebb is le het az zal, hogy mér té ké rõl a pá lyá za ti fel hí vás ren del ke - zik. 8. A TC ren de let 8. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 8. (1) Tá mo ga tás ha az R. más ként nem ren del ke - zik, illetve a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel ki zá ró lag pá lyá za ti úton nyújt ha tó. A pá lyá za ti fel hí vá so kat a me - gyei te rü let fej lesz té si ta ná csok, a re gi o ná lis fej lesz té si ta - ná csok és a köz re mû kö dõ szer ve ze tek vé le mé nyé nek ki - ké ré sé vel, illetve több cél elõ irány zat ból tör té nõ kö zös fi - nan szí ro zás ese tén az ér de kelt cél elõ irány zat ke ze lõ jé nek egyet ér té sé vel le he tõ ség sze rint egy ide jû leg, éven te a tárgy év feb ru ár 28. nap já ig a Tu risz ti kai Ér te sí tõ ben, a Ma gyar Tu risz ti kai Hi va tal (a továb biak ban: Hi va tal) hi - va ta los hon lap ján és leg alább egy or szá gos ter jesz té sû na - pi lap ban kell köz zé ten ni. Más szerv vel kö zös pá lyáz ta tás - ra az e szerv vel kö tött kü lön meg ál la po dás ban fog lal tak az irány adók. (2) Amennyi ben az R. el té rõ en nem ren del ke zik, a TC for rá sa i nak ter hé re pá lyá za ton kí vü li tá mo ga tás fej lesz té si cél ra nem nyújt ha tó. A TC for rá sa i nak ter hé re pá lyá za ton kí vü li tá mo ga tás a meg fe le lõ do ku men tu mok kal és ada - tok kal alá tá masz tott és a tá mo ga tá si igény nagy sá gát meg - je lö lõ ké re lem mel lett is csak ak kor nyújt ha tó, ha a tá mo - ga tan dó cél a tu riz mus fej lesz té sé ben stra té gi ai je len tõ sé - gû, tu risz ti kai ha tá sa or szá gos, nem zet kö zi tu risz ti kai vonz erõ ki ala kí tá sá ra vo nat ko zik, a tá mo ga tás biz to sí tá sá - val je len tõs elõny ér he tõ el vagy hát rány há rít ha tó el, il le - tõ leg ha a tá mo ga tan dó cél más képp nem ér he tõ el vagy az idõ mú lás kö vet kez té ben oka fo gyot tá vál na. A pá lyá za ton kí vül ad ha tó tá mo ga tás mér té ke éves szin ten nem ha lad -

8 786 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/20. szám hat ja meg a TC tárgy évi ki adá si elõ irány za tá nak 3%-át (mi nisz te ri ke ret). A tá mo ga tás pá lyá za ton kí vü li oda íté lé - sé rõl az e ren de let ai ban meg ha tá ro zott ál lam i tá - mo ga tá si sza bá lyok be tar tá sá val a dön tés ho zó dönt. (3) A for rá sok ki me rü lé se ese tén a pá lyá za tok be fo ga - dá sát az (1) be kez dés ben fog lalt mó don köz zé tett hir det - mény út ján fel kell füg gesz te ni. (4) A Hi va tal a TC fe let ti ke ze lõi jo gok gya kor ló ja ként e ren de let 18/A. -ának meg fele lõen köz re mû kö dõ szer ve - ze te ket vesz igény be. (5) Pá lyá za ton kí vü li tá mo ga tá sok nál a tá mo ga tás fel té - te le i re a pá lyá zat ra és a pá lyá za ti el já rás ra vo nat ko zó ren del ke zé sek ki vé te lé vel e ren de let ren del ke zé se it meg - fele lõen al kal maz ni kell az zal, hogy a tá mo ga tás fel té te le it a pá lyá za ti fel hí vás he lyett a dön tés ho zó az e ren de let ai ban meg ha tá ro zott ál lam i tá mo ga tá si sza bá lyok be tar tá sá val egye di leg ál la pít ja meg. Ahol a pá lyá za ti fel hí vás e ren de let tõl el tér het, ott pá lyá za ton kí vü li tá mo - ga tás ese tén a dön tés ho zó ál la pít hat meg a ren de let tõl el té - rõ sza bá lyo kat. (6) E ren de let al kal ma zá sá ban a pá lyá za ti út mu ta tó ban fog lal ta kat a pá lyá za ti fel hí vás ré szé nek kell te kin te ni. 9. A TC ren de let a kö vet ke zõ 9. -sal egé szül ki: 9. (1) A pá lyá zó nak ha a pá lyá za ti fel hí vás más ként nem ren del ke zik a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, amely a) 100 mil lió fo rint alat ti tá mo ga tá si igény ese tén az igé nyelt tá mo ga tás össze gé nek 0,2%-a, de leg alább fo rint; b) 100 mil lió fo rint és 100 mil lió fo rint fe let ti tá mo ga - tá si igény ese tén fo rint és az igé nyelt tá mo ga tá si összeg 100 mil lió fo rint fe let ti ré szé nek 0,5%-a, de leg - feljebb fo rint; c) más szer vek kel kö zös pá lyá zat ese té ben a pá lyá za ti díj mér té ké re és meg fi ze té sé re kü lön meg ál la po dás ban fog lal tak az irány adók. (2) Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for - rá sok idõ kö zi ki me rü lé se miatt nem ke rül het sor, a pá lyá - za ti dí jat a for rás hi ány ról szóló köz le mény meg je le né sé tõl szá mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, illetve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség. (3) A 14. (8) be kez dé se alap ján és a pá lyá za ti fel - hívásban meg ál la pí tott fi ze ten dõ díj össze ge leg fel jebb fo rint. 10. (1) A TC ren de let 10. -át meg elõ zõ A pá lyá zat tar tal - mi kö ve tel mé nyei al cím he lyé be A pá lyá zat be nyúj tá sá - nak sza bá lyai al cím ke rül. (2) A TC ren de let a kö vet ke zõ 10. -sal egé szül ki: 10. (1) A pá lyá za tot a pá lyá za ti fel hí vás ban meg je lölt köz re mû kö dõ szer ve zet hez pos tai úton kell be nyúj ta ni. A pá lyá zat hoz az R ai ban fog lalt ada tok és do ku - men tu mok mel lett a pá lyá zó sze mé lyé tõl és a pá lyá zat jel le gé tõl füg gõ en mel lé kel ni kell: a) a pá lyá zó azo no sí tó ada ta it tar tal ma zó do ku men tu - mo kat és a nyil ván tar tás ba vé te lét iga zo ló ok irat 3 hó nap - nál nem ré geb bi ere de ti pél dá nyát vagy köz jegy zõ ál tal hi - te le sí tett má so la tát; b) a pá lyá zó és tu laj do no sa i nak, ve ze tõ i nek, tu laj do no - si szer ke ze té nek rö vid be mu ta tá sát, fõbb gaz dál ko dá si ada ta it; c) fej lesz té si célú tá mo ga tás igény lé se ese tén ha a pá - lyá za ti fel hí vás más ként nem ren del ke zik a pá lyá zó tárgy év re és a tárgy évet kö ve tõ év(ek)re vo nat ko zó üz le ti ter vét, ki emel ve a pá lyá zó te vé keny sé gé nek kü lön le ges koc ká za ta it, to váb bá a pá lyá zat tár gyát ké pe zõ prog ram vagy pro jekt te kin te té ben a pá lyá za ti for ma nyom tat vány sze rint a pá lyá zó gaz da sá gos sá gi és meg té rü lé si szá mí tá - sa it; d) a pá lyá zat tár gyát ké pe zõ prog ram vagy pro jekt be - mu ta tá sát, cél ját, meg ne ve zé sét, meg va ló sí tá sá nak he lyét, meg va ló sí tá si ter vét, ál ta lá nos for gal mi adót is tar tal ma zó össz költ sé gét, a vissza igé nyel he tõ ál ta lá nos for gal mi adó össze gét, sa ját for rás szük sé ges sé ge ese tén a sa ját for rás ren del ke zés re ál lá sá nak for má ját és össze gét, a meg va ló sí - tás pénz ügyi fe de ze té nek meg ala po zá sát cél zó egyéb pénz ügyi for rá sok ren del ke zés re bo csá tá sá ra vo nat ko zó ígér vé nye ket, va la mint be ru há zást is tar tal ma zó pro jekt ese tén az annak hely szí né ül szol gá ló in gat lan hely raj zi szá mát és 3 hó nap nál nem ré geb bi tu laj do ni lap má so la tá - nak föld hi va tal ál tal ki adott, illetve annak köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett má so la ti pél dá nyát; e) a meg pá lyá zott tá mo ga tás össze gé re vo nat ko zó igényt; f) a tá mo ga tás ré vén el ér he tõ gaz da sá gi elõ nyök, így kü lö nö sen a tér sé gi, fog lal koz ta tá si, tu risz ti kai for ga lom ra gya ko rolt ha tás be mu ta tá sát; g) a pá lyá za ti díj be fi ze té sét iga zo ló bank i ter he lé si ér - te sí tõ má so la tát; h) a fej lesz té si célú tá mo ga tás ré vén meg va ló su ló pro - jekt kör nye ze ti és tár sa dal mi-kul tu rá lis ha tá sa it így kü lö - nö sen a szennye zés ki bo csá tá sát, a ter mé sze ti erõ for - rás-hasz ná la tot, a te rü let hasz ná la tot, a köz le ke dé si for ga - lom nö ve ke dést és táj ké pi ha tá so kat, to váb bá a he lyi kö - zös ség re, né pes ség re, mun ka erõ pi ac ra gya ko rolt ha tá so - kat; i) a pá lyá zó nyi lat ko za tát a pá lyá zat be nyúj tá sát kö ve tõ elõ ze tes hely szí ni el len õr zés hez való hoz zá já ru lás ról; j) a pá lyá za ti fel hí vás ban meg je lölt, a pá lyá zat el bí rá lá - sá hoz fel tét le nül szük sé ges egyéb in do kolt ada tot vagy do - ku men tu mot. (2) Az R. 87. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott do ku - men tu mo kat ki zá ró lag a pá lyá za tok el bí rá lá sát köve tõen és csak a tá mo ga tást el nyert ked vez mé nye zet tek tõl kell

9 2005/20. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 787 meg kö ve tel ni. E do ku men tu mok ren del ke zés re bocsátá - sáig a tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sé re nem ke rül het sor. (3) A pá lyá za tok hi á nyos be nyúj tá sa ese tén ha a pá - lyá za ti fel hí vás más ként nem ren del ke zik a Hi va tal vagy a köz re mû kö dõ szer ve zet a pá lyá zót meg fe le lõ ha tár idõ ki tû zé sé vel hi ány pót lás ra hív ja fel. A hi ány pót lás ra biz to - sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa, va la mint a hi ány pót lás hi á - nyos tel je sí té se a pá lyá zat el uta sí tá sát ered mé nye zi. A ha - tár idõ el mu lasz tá sa ese tén iga zo lás nak nincs he lye, ki vé ve ha a pá lyá zó bi zo nyít ja, hogy a mu lasz tás neki nem fel ró - ha tó okra ve zet he tõ vissza. A pá lyá zó a hi ányt ha tár idõ ben pó tol ja, ha a hi ány pót lá si ha tár idõ utol só nap ján a fel szó lí - tás ban meg ha tá ro zott do ku men tu mo kat pos tá ra adja. 11. (1) A TC ren de let 11. -a a kö vet ke zõ (1) be kez dés sel egé szül ki: (1) Fej lesz té si célú tá mo ga tás ese tén a be ru há zás nak a pá lyá za ti fel hí vás ban meg je lölt idõ tar ta mon be lül meg kell va ló sul nia. (2) A TC ren de let 11. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) A 10 mil lió fo rint be ru há zá si költ sé get meg ha la dó, vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás ból meg va ló su ló fej lesz té si célú prog ram vagy pro jekt üz le ti ter vé nek a pá lyá za ti fel - hí vás ban meg je lölt idõ tar ta mon be lü li meg té rü lést kell biz to sí ta nia. (3) A TC ren de let 11. (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (5) A (6) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel a pá lyá zat be - nyúj tá sa elõtt meg kez dett ren dez vény hez, be ru há zás hoz, fej lesz tés hez, tá mo ga tás nem nyújt ha tó. A pro jekt kez de - té nek dá tu mát amely nem le het a pá lyá zat be nyúj tá sá nak nap ját meg elõ zõ idõ pont a pá lyá zat ban fel kell tün tet ni. Ren dez vény ese té ben a meg kez dés idõ pont ja a ren dez - vény elsõ nap ja. A be ru há zás, fej lesz tés ide ért ve a vissza nem té rí ten dõ ka mat tá mo ga tá sok kal meg va ló su ló pro jek - te ket meg kez dé sé nek mi nõ sül a) fej lesz té si célú pro jekt ese tén az épí té si nap ló ba tör - tént elsõ olyan be jegy zés idõ pont ja, amely a tá mo ga tott pro jekt rész le tes költ ség ve té sé ben sze rep lõ bár mely elem - re vo nat ko zik, illetve épí té si te vé keny sé get nem tar tal ma - zó pá lyá zat ese tén az elsõ be szer zett gép, be ren de zés, anyag, ter mék stb. szál lí tá sát iga zo ló ok má nyon fel tün te - tett nap (im port ese té ben a ha tár át lé pést iga zo ló ok má nyon lévõ ér kez te tõ vám bé lyeg zõ sze rin ti dá tum, bel föl di gép, be ren de zés, anyag, ter mék stb. ese té ben a szál lí tó le vé len fel tün te tett leg ko ráb bi idõ pont), épí té si te vé keny sé get és áru be szer zést is tar tal ma zó pro jekt ese tén ezek kö zül a ko - ráb bi idõ pont; b) mi nõ ség fej lesz té si vagy a ren dez vé nyek ki vé te lé - vel az egyéb te vé keny ség hez kap cso ló dó pá lyá zat ese tén a fel adat el vég zé sé re meg kö tött elsõ szer zõ dés lét re jöt té - nek dá tu ma; c) azon pro jek tek ese tén, ahol a be ru há zás a köz mû fej - lesz té si hoz zá já ru lás be fi ze té sé vel kez dõ dik, a köz mû szer - zõ dés sze rint iga zolt elsõ pénz ügyi tel je sí tés idõ pont ja. (4) A TC ren de let 11. -a a kö vet ke zõ (7) (9) be kez dés - sel egé szül ki: (7) Ha a pá lyá zó élni kí ván a (6) be kez dés sze rin ti le he - tõ ség gel, ak kor a pá lyá za tá ban meg kell je löl nie az össze - tett fej lesz té si prog ram azon ki sebb egy sé gét (pro jekt), amely nek meg va ló sí tá sá hoz a tá mo ga tást igény li. (8) Amennyi ben a pá lyá zó a pro jek tet több sé gé ben ál - lam i, ön kor mány za ti vagy az Euró pai Unió for rá sa i ból ka - pott tá mo ga tás ból kí ván ja meg va ló sí ta ni, és a köz be szer - zé si el já rás le foly ta tá sá nak fel té te lei egyéb ként fenn áll - nak, a be ru há zás a tá mo ga tá si dön tés kéz hez vé te lé ig nem kezd he tõ meg, ki vé ve, ha a pá lyá zó a köz be szer zé si el já - rást a tá mo ga tá si dön tés kéz hez vé te lét meg elõ zõ en ön ként le foly tat ja. (9) A vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás igény be vé te lé vel be szer zett tár gyi esz kö zök a zá ró jegy zõ könyv fel vé te lé ig ki zá ró lag a tá mo ga tá si szer zõ dés ben és a pá lyá zat ban meg ha tá ro zott cé lok nak meg fele lõen hasz no sít ha tók. A TC-bõl tá mo ga tott be ru há zás sal lét re ho zott va gyon amennyi ben az a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett jé - nek tu laj do ná ba ke rül az R.-ben meg ha tá ro zott fel té te lek mel lett, a tá mo ga tá si szer zõ dés ben fog lalt kö te le zett sé gek le jár tá ig csak a dön tés ho zó elõ ze tes jó vá ha gyá sá val ide ge - nít he tõ el vagy ad ha tó bér be. Hoz zá já ru lás hi á nyá ban a tá - mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je kö te les a tár gyi esz - köz ér té ké re esõ tá mo ga tás idõ ará nyos, ér ték csök ke nés sel kor ri gált, de a min den ko ri jegy ban ki alap ka mat két sze re - sé vel nö velt össze gét vissza fi zet ni. 12. A TC ren de let a kö vet ke zõ 12. -sal egé szül ki: 12. A pá lyá zat el bí rá lá sá nak szem pont ja it a pá lyá za ti fel hí vás tar tal maz za. 13. A TC ren de let a kö vet ke zõ 13. -sal egé szül ki: 13. (1) A pá lyá za to kat a jog sza bály ban és a pá lyá - za ti fel hí vás ban meg ha tá ro zott for mai és tar tal mi fel té te - lek meg lé té nek el len õr zé sét köve tõen a pá lyá za ti bí rá ló - bi zott sá gok (a továb biak ban: bi zott sá gok) ré szé re dön té si ja vas lat meg té te le cél já ból a Hi va tal vagy a köz re mû kö dõ szer ve zet ké szí ti elõ. Más szer ve ze tek kel kö zös pá lyá zat ese tén az együtt mû kö dé si meg ál la po dás ban meg ha tá ro - zot tak sze rint tör té nik a pá lyá za tok elõ ké szí té se, ke ze lé se, a bí rá ló bi zott ság össze ál lí tá sa, va la mint a dön tés ho za tal. (2) Amennyi ben a pá lyá za ti fel hí vás el té rõ en nem ren - del ke zik, a bi zott sá gok mun ká já ban sza va za ti jog gal

10 788 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/20. szám rendelkezõ tag ként ve het nek részt a dön tés ho zó ál tal ki je - lölt szak ér tõk mel lett a Pénz ügy mi nisz té rium és a pá lyá za - tok el bí rá lá sá ban ér de kelt más tár cák ál tal de le gált ta gok, a dön tés ho zó ál tal fel kért gaz da sá gi és szak mai ér dek kép vi - se le ti szer vek ál tal de le gált ta gok, va la mint az ér de kelt re - gi o ná lis szer ve ze tek, így kü lö nö sen a re gi o ná lis ide gen - for gal mi bi zott sá gok és a re gi o ná lis fej lesz té si ta ná csok kép vi se lõi. A bi zott sá gok mun ká juk ba ta nács ko zá si és vé - le mé nye zé si jog gal a Ma gyar Ál lam kincs tár és más ér de - kelt szer vek kép vi se lõ it is be von hat ják. A bi zott sá gok el - nö két és tag ja it a de le gá lást köve tõen a dön tés ho zó ne - ve zi ki. A bi zott sá gok ügy rend jü ket ma guk ál la pít ják meg. A bi zott sá gok fo lya ma tos be adá si ha tár ide jû pá lyá za tok ese tén rend sze re sen, de leg alább két ha von ként ülé sez nek. (3) Fo lya ma tos be adá si ha tár idõ ese tén amennyi ben az R. más ként nem ren del ke zik a pá lyá za to kat el kell bí - rál ni, és a tá mo ga tá si dön tést meg kell hoz ni a be fo ga dás - tól szá mí tott 90 na pon be lül. A pá lyá za ti fel hí vás ren del - kez het úgy is, hogy a pá lyá za tok egy vagy több meg ha tá - ro zott idõ pont ban ke rül nek el bí rá lás ra. A bi zott ság a tá - mo ga tá si igény nél ki sebb összeg oda íté lé sé re is te het ja - vas la tot. (4) A pá lyá za tok ról a bi zott sá gok dön té si ja vas la tá nak is me re té ben a dön tés ho zó dönt. (5) A bi zott sá gok nak a dön té si ja vas lat meg té te lé nek ré - sze ként a pá lyá za tok ér té ke lé sét és az ér té ke lés leg fon to - sabb szem pont ja it tar tal ma zó, min den pá lyá zó szá má ra hoz zá fér he tõ em lé kez te tõt kell ké szí te ni. A pá lyá zó az em - lé kez te tõ ben ki zá ró lag a sa ját pá lyá za tá ra vo nat ko zó részt jo go sult meg te kin te ni. (6) A tá mo ga tá si dön té sek rõl a dön tést kö ve tõ 10 mun - ka na pon be lül a bi zott sá gok tit kár sá ga vagy a köz re mû kö - dõ szer ve zet ada tot szol gál tat a) több tá mo ga tá si for rás ra be nyúj tott tá mo ga tá si igény ese tén a töb bi érin tett elõ irány zat ke ze lõ je ré szé re; b) az R.-ben meg ha tá ro zott el já rá si rend sze rint a Magyar Ál lam kincs tár ré szé re; c) a Tu risz ti kai Ér te sí tõ, va la mint a Hi va tal hi va ta los hon lap ja szá má ra a tá mo ga tás ban ré sze sí tett pá lyá za tok köz zé té te le cél já ból. 14. A TC ren de let a kö vet ke zõ 14. -sal egé szül ki: 14. (1) A tá mo ga tás ban ré sze sí tett pá lyá zó val a tá - mo ga tá si szer zõ dést az R ának (2) be kez dé sé ben, 84. -a (1) be kez dé sé nek d) pont já ban meg ha tá ro zott nyi - lat ko za tok bir to ká ban és a tá mo ga tá si dön tés alap ján, az R ának (2) (8) be kez dé sé ben, ai ban, 92. -ának (6) be kez dé sé ben és az e ren de let ben meg ha tá - ro zott egyéb fel té te lek kel a Hi va tal, illetve az ál ta la erre fel jo go sí tott köz re mû kö dõ szer ve zet köti meg. A tá mo ga - tá sok fo lyó sí tá sá ra ki zá ró lag a tá mo ga tá si szer zõ dés meg - kö té sét köve tõen ke rül het sor. (2) A tá mo ga tá si szer zõ dés nek tar tal maz nia kell: a) a tá mo ga tás össze gét, és amennyi ben a tá mo ga tás csekély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás nak mi nõ sül, ezt a tényt, a tá mo ga tott prog ram vagy pro jekt tá mo ga tá sá nak jog cí mét, a fel hasz ná lás fel té te le it és kö ve tel mé nye it, va - la mint a tá mo ga tott prog ram vagy pro jekt rész le tes le írá - sát; b) a tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak mód ját az R ai - ban fog lal tak sze rint, a köl csön ös tel je sí té sek tár gyi és pénz ügyi üte me zé sét; c) az el len õr zé si jo go sult ság el fo ga dá sát; d) az arra való fi gye lem fel hí vást, hogy az Áht. 13/B. -ának fel té te lei sze rint a tá mo ga tá si dön tés ked vez - mé nye zett je kö te les köz be szer zé si el já rást le foly tat ni; e) az R ában fog lalt ren del ke zé sek figye - lembevételével a vál lalt kö te le zett sé gek nem tel je sí té se vagy hi bás tel je sí té se ese té re irány adó jog kö vet kez mé nye - ket; f) a szer zõ dés sze rû tel je sí tést biz to sí tó mel lék kö te le - zett sé ge ket; g) az el ál lás jo gát, fel té te le it; h) a pá lyá za ti fel hí vás ban meg je lölt és az aján la ti kö - tött ség foly tán a tá mo ga tá si szer zõ dés ré szé vé váló egyéb fel té te le ket és ren del ke zé se ket; i) tá mo ga tá si elõ leg igény lé se ese tén a tá mo ga tá si elõ - leg nyúj tá sá nak fel té te le it, az elõ leg gel való el szá mo lás mód ját, ha tár ide jét, az el ál lás jo gát arra az eset re, ha az elõ leg gel a pá lyá zó nem szá mol el a tá mo ga tá si szer zõ dés - ben meg ha tá ro zott ha tár idõt kö ve tõ 30 na pon be lül; j) a tá mo ga tá si szer zõ dés le zá rá sá val és az el szá mo lás - sal kap cso la tos kö te le zett sé ge ket és kel lé ke ket; k) a fe lek meg ne ve zé sét és az alá írá si jo go sult ság gal ren del ke zõk ne vét és alá írá sát, a szer zõ dés kel tét; l) a fe lek ál tal lé nye ges nek tar tott egyéb ren del ke zé se - ket. (3) A 11. (8) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott eset ben a tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sé nek fel té te le a köz be szer - zé si el já rás do ku men tu ma i nak csa to lá sa. (4) A pályázati felhívás a szerzõdéskötés feltételeként meghatározott fajtájú és mértékû szerzõdési biztosíték nyújtását írhatja elõ. Pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó a szerzõdési biztosítékot egyedileg határozza meg. (5) Amennyi ben a (4) be kez dés nek meg fele lõen a pá - lyá za ti fel hí vás vagy pá lyá za ton kí vü li tá mo ga tás ese tén a dön tés ho zó más képp nem ren del ke zik, a szer zõ dés kö tés fel té te le a be ru há zás meg va ló sí tá si költ sé ge i hez nyúj tott 5 mil lió fo rint össze get meg ha la dó tá mo ga tás ese tén a) a ter mé sze tes sze mély, va la mint a mik ro-, kis- és kö - zép vál lal ko zás ál tal kö tött, olyan köz jegy zõi ok irat ba fog - lalt, a tá mo ga tá si szer zõ dés sel egy ide jû leg alá írás ra ke rült jel zá log szer zõ dés, amely ben fel té tel nél kül és vissza von - ha tat la nul hoz zá já rul ah hoz, hogy az oda ítélt tá mo ga tás biz to sí té ka ként fel aján lott, a Hi va tal ál tal el fo ga dott in gat - lan ra vagy 10 mil lió fo rint össze gû tá mo ga tá sig ingó do log ra leg alább a tá mo ga tá si összeg és já ru lé kai mérté - kéig a 16. (2) be kez dés sze rin ti zá ró jegy zõ könyv nek az

11 2005/20. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 789 ér de kel tek ál tal tör té nõ jó vá ha gyá sa nap já ig, illetve a tá - mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé gek nem tel je sí - té se ese tén a ke let ke zett vissza fi ze té si kö te le zett ség tel - je sí té sé ig a Hi va tal ja vá ra jel zá log jog ke rül jön bejegy - zésre; b) egyéb, az e ren de let alap ján tá mo ga tás ban ré sze sít - he tõk (a továb biak ban: egyéb ked vez mé nye zet tek) te kin - te té ben, a 16. (1) be kez dé se sze rin ti pénz ügyi be szá mo ló jó vá ha gyá sá nak nap já ig, de leg alább a pénz ügyi beszá - moló be kül dé si ha tár ide jét kö ve tõ 6. hó nap vé gé ig a tá mo - ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé gek nem tel je sí té se ese té re ked vez mé nye zett ként a Hi va talt meg je lö lõ, leg - alább az oda ítélt tá mo ga tás össze gé vel és já ru lé ka i val azo - nos összeg re szóló, fel té tel nél kü li és vissza von ha tat lan bank ga ran cia, biz to sí tá si szer zõ dés alap ján ki ál lí tott ke ze - si kö te lez vény, óva dé ki szer zõ dés, vagy köz jegy zõi okiratba fog lalt kész fi ze tõ ke zes ség vál la lá si szer zõ dés amely a tá mo ga tá si szer zõ dés be is fog lal ha tó ren del ke - zés re bo csá tá sa. A köz jegy zõi ok irat ba fog lalt ke zes ség - vál la lá si szer zõ dés ak kor fo gad ha tó el, ha a Hi va tal meg - gyõ zõ dött a ke zes fi ze tõ ké pes sé gé rõl, va la mint a ke ze si kö te le zett sé gek tel je sít he tõ sé gé rõl. Az egyéb ked vez mé - nye zet tek a pénz ügyi be szá mo ló jó vá ha gyá sát meg elõ zõ - en kö te le sek a pénz ügyi be szá mo ló jó vá ha gyá sá tól a 16. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott zá ró jegy zõ könyv fel vé - te lé re meg adott ha tár idõt kö ve tõ 6 hó na pig ter je dõ idõ - szak ra, a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt to váb bi kö te le - zett sé gek (a továb biak ban: üze mel te té si kö te le zett sé gek) nem tel je sí té se ese té re a Hi va talt meg je lö lõ, leg alább az oda ítélt tá mo ga tás össze gé vel és já ru lé ka i val azo nos összeg re szóló, fel té tel nél kü li és vissza von ha tat lan bank - ga ran ci át, biz to sí tá si szer zõ dés alap ján ki ál lí tott ke ze si kö - te lez vényt, óva dé ki szer zõ dést, köz jegy zõi ok irat ba fog - lalt kész fi ze tõ ke zes ség vál la lá si szer zõ dést amely a tá - mo ga tá si szer zõ dés be is fog lal ha tó ren del ke zés re bo csá - ta ni. (6) Az (5) be kez dés al kal ma zá sá ban a tá mo ga tá si összeg já ru lé ka ként a tá mo ga tá si összeg 20%-át kell figye - lembe ven ni. (7) Az (5) be kez dés a) pont ja sze rin ti sze mé lyek dön té - sük tõl füg gõ en vagy a tá mo ga tá si szer zõ dés megköté - sekor, vagy azt köve tõen a tá mo ga tá si szer zõ dés ha tá lya alatt a tá mo ga tás biz to sí té ka ként az (5) be kez dés b) pont - ja sze rin ti biz to sí té kok ren del ke zés re bo csá tá sát is vá - laszt hat ják. Az (5) be kez dés b) pont ja sze rin ti sze mé lyek dön té sük tõl füg gõ en az üze mel te té si kö te le zett sé gek nem tel je sí té se ese té re az (5) be kez dés a) pont ja sze rin ti biz to - sí ték ren del ke zés re bo csá tá sát is vá laszt hat ják. (8) A je len ren de let sze rin ti biz to sí ték vál tás min den tárgy év ben leg fel jebb egy al ka lom mal le het sé ges a 9. (3) be kez dés sze rin ti mó do sí tá si díj meg fi ze té se mel lett. Az elsõ mó do sí tás dí já nak fi ze té se alól a tá mo ga tott men - te sül. (9) A dön tés ho zó ki vé te les mél tány lást ér dem lõ eset - ben az üze mel te té si kö te le zett sé gek nem tel je sí té se ese - té re elõ írt biz to sí ték nyúj tá sa alól rész le ges vagy tel jes fel - men tést ad hat. (10) Men te sül a biz to sí ték adá si kö te le zett ség alól az Áht. 87. (2) be kez dé sé nek a) b) pont ja i ban meg ha tá ro - zott költ ség ve té si szerv, a te le pü lé si, me gyei és ki sebb sé gi ön kor mány zat, va la mint ezek rész vé te lé vel ala pí tott és több sé gi tu laj do ná ban lévõ köz hasz nú tár sa ság, to váb bá az egy ház, a köz ala pít vány, a tár sas ház, a la kás szö vet ke zet és az a pá lyá zó, aki, il le tõ leg amely ki zá ró lag ál lam i tu laj - don ban lévõ in gat lan vagy ingó va gyon tárgy fej lesz té sé - hez igény li a tá mo ga tást. 15. A TC ren de let a kö vet ke zõ 15. -sal egé szül ki: 15. (1) A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sát a Ma gyar Ál lam - kincs tár az R ai ban meg ha tá ro zott ren del ke zé - sek figye lembevételével a Hi va tal vagy a Hi va tal ál tal utal vá nyo zás ra fel jo go sí tott sze mély ren del ke zé se, utal vá - nyo zá sa alap ján vég zi. (2) A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa a tel je sí tés iga zo lá sa mel - lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett jé nek ne vé re szóló és ál ta la be nyúj tott szám lá kon, va la mint a (4) be - kez dés ki vé te lé vel a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu mo kon ala pu ló el szá mo lás alap ján tör té nik. Az utal vá nyo zás kor az utal vá nyo zó szerv nek biz to sí ta ni kell a tá mo ga tá si szer - zõ dés és a tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak (ki fi ze té sé nek) össz - hang ját, to váb bá a ki fi ze tés alap já ul szol gá ló tel je sí tést iga zo ló do ku men tu mok, így kü lö nö sen a szám la vagy szám lá val azo nos bi zo nyí tó ere jû egyéb szám vi te li bi - zony lat meg lé tét, va la mint ezek össz hang ját a tá mo ga tás alap já ul szol gá ló pro jekt költ ség ve té sé vel. (3) A szám lák kel te nem elõz he ti meg a pá lyá zat be - nyúj tá sá nak idõ pont ját, ki vé ve a pá lyá za ti fel hí vás alap ján el is mer he tõ, a be adás ha tár nap ja elõt ti egy éven be lül ki fi - ze tett ter ve zé si és en ge dé lye zé si el já rá si dí ja kat, va la mint a 11. (5) be kez dés a) pont já ban em lí tett im port és a nem - zet kö zi szem pont ból je len tõs ren dez vé nyek ese tét. (4) Ön kor mány za tok rész let fi ze tés sel meg va ló su ló be - szer zé sei, va la mint az úgy ne ve zett har ma dik fe les fi nan - szí ro zás ese tén, to váb bá a köz pon ti költ ség ve té si szer vek több sé gi tu laj do ná ban lévõ köz hasz nú tár sa sá gok köz - hasz nú te vé keny sé gé vel kap cso la tos be ru há zá sa i hoz igény be vett tá mo ga tás ese tén a tá mo ga tás fo lyó sí tá sa a (2) be kez dés tõl el té rõ en a tel je sí tés iga zo lá sa mel lett és a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon ala pu ló el szá mo lás alap ján tör té nik, a tény le - ges ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu mok nél kül. (5) A tá mo ga tás igény be vé te le, ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik a vissza nem té rí ten dõ ka mat tá mo ga tás és a ter mé szet be ni te lep hely jut ta tás, illetve a vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás ból épí tett vagy vá sá rolt te lep hely ki - vé te lé vel tel je sí tés ará nyo san és for rás ará nyo san tör tén - het. Tá mo ga tá si elõ leg igény be vé te le ese tén a tá mo ga tás fenn ma ra dó rész e tel je sí tés ará nyo san és for rás ará nyo -