HTML, Javascript és az objektumok

Átírás

1 Javascript referencia Bevezetés A Javascript egy HTML fájlokba tervezett objektum-orientált nyelv. Alapjai a C és C++ nyelvek, így ezekre sokban hasonlít. Ez a dokumentum egy gyors összefoglaló a nyelvrõl, tehát feltételezi ezeknek a nyelveknek az ismeretét és némi gyakorlatot. Itt a JavaScript 1.1-es verziójáról lesz szó, ezt a Netscape a 3.0-tól fölfele már ismeri, az 1.2-t csak a 4.0 tudja. Tartalom HTML, Javascript, és az objektumok 1. A forráskód elhelyezése 2. Az objektumok 3. Típusok 4. Operátorok 5. Vezérlési szerkezetek A fontosabb objektumok 1. Beépített objektumok 2. Ûrlapok 3. Ablakok és keretek 4. Hivatkozások 5. Képek HTML, Javascript és az objektumok A Javascript szoros kapcsolatban áll a HTML szintaktikájával. A forráskód elhelyezése A Javascript forráskódokat a HTML-fájlba kell elhelyezni, a következõ lehetséges módokon egyikén: <SCRIPT [LANGUAGE=nyelv]> és </SCRIPT> tagok között Az ide helyezett kódot a böngészõ azonnal végrehajtja. Természetesen ha itt függvényt definiálunk, akkor az csak definiálásra kerül, végrehajtásra nem! Mivel a régebbi böngészõk nem érthetik ezt a parancspárt, ezért szokás közéjük kerülõ Javascript forrást HTML-megjegyzésbe rakni, ami nem akadályozza meg a fordításukat, és a régi böngészõk sem írják ki (ezek számára használható a <NOSCRIPT>, </NOSCRIPT> parancspár, amik közé írt szöveget viszont csak õk jelenítik meg). A LANGUAGE alapértelmezésben "JavaScript", ha késõbbi verziókat használunk, akkor lehet még "JavaScript1.1", "JavaScript1.2" is. Külön fájlba 1 of :05

2 Ez esetben <SCRIPT SRC=fájlnév></SCRIPT> parancspárt kell alkalmazni. A fájlnak ekkor tiszta Javascriptet kell tartalmaznia! Eseménykezelõbe Lehetséges bizonyos objektumoknak megfelelõ eseménykezelõt megadni. Ezek a HTML-definícióban egy újabb attribútumként jelennek meg, amik értéke maga a Javascript forráskód, karakterláncként. Ha az itt szereplõ kifejezés értéke false, akkor az objektum funkciója (pl: ûrlap elküldése) nem lép mûködésbe; ahhoz, hogy minden mûködjön benne (pl: státuszsor átállítása), true-nak kell lennie. Az itt elhelyezett kód esetében az aktuális objektum (lásd: this) az, aminek az eseménykezelõjét definiáljuk. Az eseménykezelõk nem függvények, Javascript kódból nem hívhatók! Viszont lehetséges õket értékadással átállítani; ekkor az objektumnak az eseménykezelõ kisbetûs nevének megfelelõ mezõjéhez kell a megfelelõ függvény nevét hozzárendelni. Javascriptes entitásba Hasonlóan a HTML-esekhez (tehát ez HTML-parancsokban is alkalmazható!), a következõ módon: &{kifejezés};. Ekkor a kifejezés kiértékelõdik, mint Javascript, és az eredmény felhasználásra kerül, mint HTML-ben. Internet-címekben, a javascript: elõtaggal Ha egy tetszõleges internet-címben ezzel az elõtaggal Javascript forráskódot adunk meg, akkor az kiértékelésre kerül, és az eredmény adja meg a tényleges címet. Ha a kifejezésnek nincs értéke, akkor nem történik meg a hivatkozás. Az objektumok A Javascript objektum-orientált nyelv, tehát objektumokkal és azok mezõivel és metódusaival dolgozik. A mezõk a megfelelõ objektumok egy-egy tulajdonságát képviselik, illetve a metódusok segítségével mûveleteket végezhetünk rajtuk. A megadás módja mindig objektumnév. mezõ. Amennyiben egy olyan metódust hívunk, ami nem tartozik konkrét objektumhoz, csak a típusához (statikus metódusok), akkor az objektum nevét a típus nevével kell helyettesíteni. Lehetõség van a HTML-objektumok definiálásánál megadni az objektum nevét a NAME=név attribútummal. Ekkor lehetséges lesz Javascriptbõl ugyanezen a néven hivatkozni rá (kivétel: Area). Minden objektum rendelkezik egy name mezõvel, ami a HTML-nevét tartalmazza. Ezzel ellentétben a Javascript változóneveket nem használhatjuk a HTML-kifejezésekben! A másik mód a HTML-objektumok elérésére hogy az õt tartalmazó objektumnak a legtöbbször van egy tömbje, ami a benne definiált objektumokat tartalmazza, definiálási sorrendben. Ekkor csak az indexét kell megállapítani. A típusok A Javascript egy laza típusokat használó nyelv, tehát a változóknak és kifejezéseknek nem rögzített a típusa, hanem a felhasználásnak megfelelõen változik. Ennek következtében igen sûrûek az automatikus típuskonverziók. Ha egy kifejezésnek nincs értéke, de a kód azt várja, ez hibajelzéshez vezet. Operátorok Az összes C-ben használható operátor itt is használható, az eltérések a következõk: >> egyszerûen kettõvel osztja a számot, az elõjelet megtartva. >>> jobbra tolja a számot, és balról nullákkal tölti fel, tehát az elõjel megváltozhat! 2 of :05

3 a logikai kifejezések nem feltétlenül értékelõdnek ki teljesen. Tehát ha az elsõ operandusból lehet következtetni az eredményre, akkor a második operandus kiértékeletlen marad. kétféle idézõjel használható: a " és a '. Ezeket felváltva használva ágyazhatunk egymásba idézõjeleket. Egyébként egy \-t írva elé hasonló hatást érhetünk el. az idézõjelek közé zárt szöveg automatikusan egy string objektum, tehát tetszõleges mûveletek végezhetõk vele. Különleges kifejezések true és false konstansok igaz és hamis értékekkel. this ez mindig az aktuális objektumra hivatkozó változó. null a semmilyen objektumra hivatkozik. void(kifejezés) kiértékeli a kifejezést, majd elnyeli az értékét, aminek következtében a teljes kifejezésnek nem lesz értéke. typeof(objektum) egy stringet ad vissza, ami a kifejezés típusát jellemzi. new típus(paraméterek) értéke egy új objektum a megadott típusból, a megadott paraméterekkel (ezeknek jelentése típusonként változó). return [kifejezés] függvénybõl visszatér a megadott kifejezés értékével, vagy érték nélkül. function név(paraméterek) { utasítások; } definiál egy adott nevû függvényt, a paraméterek a függvény belsejében mint változók használhatók. var név [= kifejezés] definiál egy változót. Ha még nincs ilyen nevû, akkor a var elhagyásával egy értékadás is definiálhatja. eval(string) kiértékeli a megadott Javascript kifejezést parseint(string) egész számmá konvertálja a stringet parsefloat(string) lebegõpontos számmá konvertálja isnan(szám) megadja, hogy a szám érvénytelen érték-e Vezérlési szerkezetek blokkosítás {... } elágazás if (feltétel) [else ] többszörös elágazás switch (kifejezés) { case címke: break; case címke: break;... default: } A kapcsos zárójelek közé írt utasítások egy utasításnak számítanak. Ha a feltétel igaz, akkor az elsõ utasítás hajtódik végre. Ha nem, és adott az else ág, akkor az. Ez csak a JavaScript 1.2-tõl érvényes utasítás! Kiértékelõdik kifejezés, majd sorban összehasonlítódik a címkékkel. Ha valamelyikkel megegyezik, akkor az ahhoz tartozó ág végrehajtódik. Ha egyik címkével sem egyezik, és adott a default címke, akkor az. Ha nem adunk meg break utasításokat, akkor a vezérlés átfolyik a következõ ágba. 3 of :05

4 ciklus for ([kezdõ kifejezés]; [ciklusfeltétel]; Kiértékelõdik a kezdõ kifejezés, majd amíg a feltétel igaz, [léptetõ kifejezés]) végrehajtódik az utasítás és a léptetés. hátultesztelõ ciklus do while (feltétel); elöltesztelõ ciklus while (feltétel) címkézett utasítások címke: break [címke]; continue [címke] Végrehajtódik utasítás mindaddig, amíg a feltétel hamis nem lesz. Amíg a feltétel igaz, végrehajtódik az utasítás. A címkézetlen break kilép a legbelsõ ciklusból. Címkével a címkézett utasítást fejezi be. A continue rátér a ciklus következõ iterációjára. Címkézve az adott ciklust folytatja. lépkedés a mezõkön for (változó in objektum) A változó sorra felveszi az objektum összes mezõjét. érvényességi tartomány váltás with (objektum) megjegyzések // /*... */ A fontosabb objektumok Minden objektum rendelkezik a következõkkel: Az utasítás minden hivatkozása elõször az objektum mezõire való hivatkozásként lesznek kezelve. Ha nincs megfelelõ mezõ, akkor külsõ változóként. A // után a sor végéig megjegyzés következik. A /* és */ között többsoros megjegyzés is szerepelhet. name megadja az objektum HTML-ben megadott nevét tostring([alap]) szöveggé konvertálja az objektumot. Az alap a számrendszer alapszáma, ahol ez számít Beépített objektumok navigator Ennek segítségével megtudhatunk néhány dolgot a böngészõnkrõl. appcodename a böngészõ kódneve appname a böngészõ neve appversion a verziószáma, platformja, és országkódja egy stringben javaenabled megadja, hogy engedelyezett-e a Java 4 of :05

5 useragent ezt az stringet küldi a szervereknek adatátvitelkor internet-címek Ilyen objektum ugyan nem létezik, de sok hasonló igen. Itt összefoglaljuk a közös mezõiket. Array hash a # és utána a jelzõ neve host hostname + ":" + port hostname a gép neve href a teljes cím pathname az elérési út a gépen port a port száma protocol a cím kezdete a :-ig search a? és az utána következõ kérés Tömböket lehet vele csinálni. A tömbnek nincs fix hossza, ha egy tetszõleges indexû elemének értéket adunk, akkor automatikusan a megfelelõ hosszúságúra nyúlik. A tömb néhány eleme lehet null - az az index nem tartalmaz érvényes hivatkozást egy objektumra. A tostring() metódus vesszõvel elválasztva adja az elemek összefûzését. new Array() létrehoz egy üres tömböt new Array(kezdetiElemSzám) egy ekkora tömböt hoz létre new Array(elem, elem, elem,...) olyan tömböt hoz létre, mely ezeket az elemeket tartalmazza Date join(elválasztó) összekapcsolja az elemeket egy stringgé sort(függvény) rendezi az elemeket, függvény(a, b) értékei szerint. Ha ez pozitív, akkor a jön elõbb, ha negatív, akkor b jön elõbb, ha nulla, akkor nem változik a sorrendjük. reverse() megfordítja a sorrendjüket Dátumok és idõpontok kezelésére szolgál. Egy ilyen objektum tulajdonképpen az jan :00.00 óta eltelt ezredmásodpercek száma. new Date() a mai napot hozza létre new Date("hó nap, év óra:perc:másodperc") és a new Date(év, hó, nap [, óra, perc, másodperc]) a megfelelõ idõpontot. getdate() megadja a napot getday() megadja a hét napját (0-vasárnap, 1-hétfõ...) gethours() megadja az órákat getminutes() megadja a perceket getmonth() megadja a hónapot getseconds() megadja a másodperceket gettime() az teljes idõt gettimezoneoffset() percekben az idõzóna eltérés a GMT-tõl getyear() megadja az évszámot parse() egy stringet teljes idõvé alakít 5 of :05

6 Function setdate(nap) beállítja a napot sethours(óra) az órákat setminutes(perc) a perceket setmonth(hó) a hónapot setseconds(mp) a másodperceket settime(idõ) beállítja a teljes dátumot setyear(év) beállítja az évszámot togmtstring() GMT stringgé konvertálja tolocalestring() helyi megadású stringgé konvertálja UTC(év, hó, nap, óra, perc, mp) ezt a teljes idõt adja meg Segítségével létrehozhatunk egy függvény-objektumot. Késõbb a nevéhez zárójelben hozzáfûzve a paramétereket meg is hívhatjuk. new Function(arg1, arg2,..., "függvény törzse") létrehoz egy függvény-objektumot ami a megadott függvénytörzsbõl áll, a paraméterek nevei az elõzõ argumentumok. Math arguments az argumentumok tömbje Matematikai konstansok és függvények tárháza. string konstansok:e, LN2, LN10, LOG2E, LOG10E, PI, SQRT1_2, SQRT2 függvények:abs(szám), acos(szám), asin(szám), atan(szám), ceil(szám), cos(szám), exp(szám), floor(szám), log(szám), max(a, b), min(a, b), pow(a, b), random(), round(szám), sin(szám), sqrt(szám), tan(szám). Egy karakterlánc. Ilyet legegyszerûbben idézõjeles szöveg megadásával hozhatunk létre. length a hossza charat(hol) megadja az adott helyen lévõ karaktert indexof("szöveg" [, honnan]) az elsõ elõfordulása lastindexof("szöveg" [, honnan]) az utolsó elõfordulása split(elválasztó) egy tömbbe szétvágja a stringet substring(eleje, utána) egy részét adja meg tolowercase() csupa kisbetûvel touppercase() csupa nagybetûvel A következõ metódusok a stringet olyan stringgé alakítják, ami HTML formázásokkal az adott módon jeleníti meg a szöveget anchor(neve) jelzõt rak rá big() naggyá teszi blink() villogóvá bold() vastaggá fixed() írógépeltté 6 of :05

7 fontcolor(szín) ilyen színûvé fontsize(méret) ekkora méretûvé italics() dõltté link(url) ide hivatkozó linkké small() kicsivé strike() áthúzottá sub() indexszé sup() kitevõvé Ûrlapok Az ûrlap lehetõvé teszi, hogy a felhasználó adatokat vihessen be. Ezt sokféle objektum segíti. Mindegyiknek van egy type mezõje, ami a bevitel típusát adja meg; ez egy string, legtöbbször az objektum típusa, kivétel a select objektum: itt lehet "select-one", vagy "select-multiple". form Ez tartalmazza a többi objektumot. Az elküldése egyenértékû az ACTION mezõben megadott cím, és az objektumok elkódolt értékének összefûzése után kapott cím betöltésével. <FORM> az ûrlap elemei </FORM> TARGET=a célablak neve ACTION=a szerver címe METHOD=GET POST a végrehajtás módja. Ettõl függõen a kezelõ program egy környezeti változóban, vagy a standard bemenetrõl olvassa az ûrlap értékét ENCTYPE= a kódolástípusa. Alapban application/x-www-form-urlencoded onsubmit=elküldés esetén onreset=törlés esetén button action az action mezõ elements az ûrlapon szereplõ objektumok encoding az enctype mezõ length az ûrlapon szereplõ objektumok száma method a method mezõ target a target mezõ submit() elküldi reset() törli Egy gomb, amire rá lehet kattintani. <INPUT TYPE=button> VALUE= a címkéje onclick=kattintás esetén value a címkéje click() egy rákattintást szimulál 7 of :05

8 checkbox Egy kétállapotú kapcsoló. Ha be van kapcsolva, akkor az értéke elküldõdik a szervernek. <INPUT TYPE="checkbox"> címkéje VALUE= az értéke. Ezt küldi el a szervernek CHECKED ha alapban be van ikszelve onclick=rákattintás esetén checked értéke mutatja, hogy be van-e ikszelve defaultchecked pedig, hogy alapértelmezésben be van-e value az értéke FileUpload Egy fájlt lehet vele feltölteni. <INPUT TYPE="file"> VALUE=a kezdeti tartalma hidden value a tartalma Ez a mezõ nem jelenik meg, de az értékét megkapja a szerver. <INPUT TYPE="hidden"> VALUE= a tartalma password value a tartalma Mint a text, de a begépelt karakterek helyén csillagok látszanak. <INPUT TYPE="password"> VALUE=kezdeti tartalma SIZE=a mezõ szélessége radio defaultvalue a kezdeti tartalma value a tartalma focus() fókuszálja blur() elhagyatja select() kijelöli Több azonos nevû objektumot megadva, ez egy objektumként lesz kezelve a kiválasztás szempontjából - azaz mindig pontosan egy lehet kiválsztva. Egy radio nevét megindexelve kapjuk 8 of :05

9 meg az objektumokat (a form elements nevû tömbje is külön tárol minden gombot!). <INPUT TYPE="radio">címkéje VALUE= az értéke CHECKED ha ez van alapban kiválasztva reset checked mutatja, hogy ki van-e választva defaultchecked az alapértelmezés length a lehetõségek száma value az értéke Alapállapotba rakja az ûrlapot. <INPUT TYPE="reset"> VALUE= a címkéje onclick=rákattintás esetén select value a value mezõ Egy, vagy több lehetõséget lehet kiválasztani a segítségével. Az opciók megadhatók HTML-bõl is, vagy késõbb Javascript program segítségével is hozzáadhatók. <SELECT>opciók SIZE=látható opciók száma MULTIPLEha többet is ki lehet választani onblur=elhagyás esetén onchange=változtatás esetén onfocus=fókusz esetén option length a lehetõségek száma options a lehetõségek selectedindex a (z elsõ) kiválasztott száma Egy opció a select objektumhoz. <OPTION> címkéje VALUE= az értéke SELECTED ha alapban ki van választva new Option([szöveg, érték, alapban, kiválasztva]) létrehoz egy új opció-objektumot. Ezt egy select options tömbjéhez hozzá kell rendelni, hogy használni is lehessen. defaultselected az alapértelmezés 9 of :05

10 submit index az opció sorszáma selected mutatja, hogy ki van-e választva text az opció címkéje value az értéke Elküldi az ûrlapot. <INPUT TYPE="submit"> VALUE= a címkéje onclick=rákattintás esetén text value a címkéje Egy egysoros szövegbeviteli mezõ. <INPUT TYPE="text"> VALUE= a kezdeti tartalma SIZE= a mezõ szélessége MAXLEN= a beírható szöveg maximális hossza onblur=elhagyás esetén onchange=változtatás esetén onfocus=fókusz esetén onselect=kijelölés esetén textarea defaultvalue a kezdeti tartalma value a tartalma focus() fókuszálja blur() elhagyatja change() A text többsoros változata. <TEXTAREA>kezdeti tartalma</textarea> ROWS= a sorok száma COLS= az oszlopok száma onblur=elhagyás esetén onchange=változtatás esetén onfocus=fókusz esetén onselect=kijelölés esetén defaultvalue a kezdeti szöveg value a tartalma focus() fókuszálja blur() elhagyatja 10 of :05

11 select() kijelöli a tartalmát Ablakok és keretek Ezek eredetileg HTML/ben is léteznek, itt most némileg kibõvültek a lehetõségeik. HTML-ben ablaknevekként használható a _top, _parent, _self és a _blank, ami az ablakot, a felsõbb szintû keretet, saját magát, illetve egy nem létezõ keretet jelent. Az ablaknak és kereteknek tulajdonképpen van onload és onunload eseménykezelõje, de ezek a benne lévõ dokumentumban definiálhatók. window Egy külön ablak. Ez a legfelsõbb szintû objektum, ezt semmi sem tartalmazza. location defaultstatus az alapállapotban a státuszsorban megjelenõ üzenet document az éppen tartalmazott HTML dokumentum frames egy tömb, ami a benne lévõ kereteket tartalmazza history az ablakban elõzõleg látogatott oldalak sorozata length ezek száma location az aktuális dokumentum internet-címe opener az az ablak, ahonnan ezt nyitottak parent maga az ablak self maga az ablak status a státuszsorban megjlenenõ üzenet top maga az ablak window maga az ablak alert("üzenet") nyit egy figyelmeztetõ ablakot, amit a felhasználó leokézhat close() bezárja confirm("üzenet") jóváhagyást vár. rtéke igaz, vagy hamis attól függõen, hogy a felhasználó leokézta, vagy cancellelte. open(címe [, HTMLneve, jellemzõk]) nyit egy újat. A jellemzõk egy string ami "jellemzõ=érték" alakú kifejezések vesszõvel elválasztott sorozata. Alapban mindegyik yes, de ha egyet is megadunk, akkor a többi alapértelmezése no lesz. A szélesség és a magasság természetesen számként értendõ. A jellemzõk: számértékek: width, height; yes/no kapcsolók: toolbar, location, directories, status, menubar, scrollbars, resizable. prompt("üzenet" [, szöveg]) szövegbevitelt vár. A második paraméter a mezõ alapértelmezett értéke. scroll(x, y) gorgeti az ablakot az adott koordinatakra settimeout("kifejezés", ezredmásodperc) késve kiértékel egy kifejezést. Visszatérési értéke egy azonosító, amivel az idõzítés leállítható. cleartimeout(azonosító) leállítja az elõzõ idõzítését A window mezõje, az aktuális dokumentum címe. minden, ami egy internet címnek van reload([true]) újratölti az oldalt. Ha paramétert is adunk, akkor tényleg újratölti, nem a cache-bõl. replace(cím) a history aktuális bejegyzésére tölti az adott oldalt 11 of :05

12 frame Egy keret, amikre fel lehet osztani egy ablakot, vagy más keretet. <FRAMESET> keretdefiníciók </FRAMESET> ROWS=a magasságok listája COLS=a szélességek listája onload=betöltés esetén onunload=elhagyás esetén <FRAME> NAME=a keret neve SRC=a tartalmának címe frames egy tömb, ami a benne lévõ kereteket tartalmazza length a benne lévõ keretek száma parent az õt tartalmazó keret cleartimeout() lásd window settimeout() lást window document A HTML-dokumentum. <BODY> tartalma </BODY> BACKGROUND=a háttérkép címe BGCOLOR=a háttér színe TEXT= a szöveg színe LINK= a hivatkozások színe ALINK=az aktív hivatkozások színe VLINK= a használt hivatkozások színe onload=betöltés esetén onunload=elhagyás esetén alinkcolor az aktív hivatkozás színe anchors egy tömb, ami a jelzõket tartalmazza bgcolor a háttér színe cookie specifies a cookie fgcolor a szöveg színe forms egy tömb, ami az ûrlapokat tartalmazza images egy tömb, ami a képeket tartalmazza lastmodified az utolsó módosítás dátuma linkcolor a hivatkozások színe links egy tömb, ami a hivatkozásokat tartalmazza referrer az a cím, ahonnan ide hivatkoztak title a címe URL az internet címe vlinkcolor a látott hivatkozások színe clear() törli close() lezárja az elõzõleg megnyitottat. Ekkor leáll a meteorzápor, és megjelenik az ablakban 12 of :05

13 history a dokumentum. open(mimetípus) megnyitja a dokumentumot. Az elõzõ tartalma elveszik. A kódolás típusa megadható a paraméterben, az alapértelmezés text/html. Lehet még: text/plain, image/gif, image/jpeg, image/x-bitmap, ha mást adunk meg, akkor egy plug-in kapja a dokumentum tartalmát. write() beleír writeln() beleír és sort vált A dokumentum elõtt és utána nézett címek listája. length a bejegyzések száma back() visszalép egyet forward() elõre lép egyet go(szám) relatívan ennyit lép Hivatkozások Egy kétféle objektum, amit össze is lehet vonni. anchor Egy könyvjelzõ a dokumentumban. Segítségével adott helyre lehet lépni. A dokumentum neve után egy #-val elválasztva a nevét hivatkozhatunk rá. <A> szöveg </A> NAME=a neve link Egy hivatkozás egy másik helyre. <A> szöveg </A> HREF= a hivatkozás címe TARGET= a célablak neve onclick=kattintás esetén onmouseover=ha rámegy az egér Képek Image Egy kép. <IMG> minden, ami egy internet címnek van target a célablak neve 13 of :05

14 SRC=a kép címe LOWSRC=az alacsony felbontású kép címe HEIGHT=a magasság pontokban, vagy százalékban WIDTH=a szélesség pontokban, vagy százalékban HSPACE=a vízszintes helykihagyás VSPACE=a függõleges helykihagyás BORDER=a keret vastagsága ALIGN=az igazítása. Lehet left,right,top,absmiddle,absbottom,texttop,middle,baseline,bottom. ISMAP ha imagemap USEMAP= ezt a térképet használja onabort=megszakadás esetén onerror=hiba esetén onload=ha betöltõdött new Image([szélesség, magasság]) létrehoz egy üres, vagy egy megadott méretû képet Area border a keret vastagsága complete igaz, ha teljesen betõltõdött height a magassága hspace a vízszintes helykihagyás lowsrc az alacsony felbontású kép címe src a kép címe. Ezt állítva betöltõdik a kép. Ha nem volt mérete, akkor felveszi a forrásának méretét. vspace a függõleges helykihagyás width a szélessége Egy térképen egy terület. Ennek segítségével egy kép különbözõ helyeihez különbözõ funckiókat rendelhetünk. <MAP> területek </MAP> NAME= a térkép neve <AREA> NAME=a terület neve. Erre nem lehet Javascript-bõl hivatkozni! COORDS=a koordináták HREF=ide hivatkozik NOHREFnem hivatkozik SHAPE=a terület alakja. Lehet:rect,poly,circle,default. TARGET=a célablak neve onclick=kattintás esetén onmouseout=elhagyás esetén onmouseover=rámutatás esetén. Ez utóbbi kettõ csak akkor, ha van HREF attribútum. minden, ami egy internet címnek van target a célablak neve Ply 14 of :05