A HOÓRVÖLGYE HORGÁSZEGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A HOÓRVÖLGYE HORGÁSZEGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje szerint, az egyesület közgyűlése december 1-én az alábbi szabályzatot fogadta el: 1. A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabályok, az egyesület szervei által hozott határozatok, illetőleg a hasznosító szervezet által megállapított horgászrendek, szabályok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászszervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól. 1 / 25

2 2. FEGYELMI VÉTSÉGEK Fegyelmi vétséget követ el az az egyesületi tag: a) Aki ellen halgazdálkodással - halászattal, horgászattal - összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak. b) Akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak. c) Akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati őrök, társadalmi ellenőrök tetten értek. d) Aki a vízhasznosító egyesületek, horgász szervezetek által megszabott és közétett horgászrendi előírásokat megszegi. 2 / 25

3 e) Aki az egyesületi alapszabály, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, a választott szervek határozatai, ellen vét vagy az egyesületek, horgászszervezetek alapszabályszerű működését veszélyezteti. f) Aki mint az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kártokozóan elhanyagolja, vagy választott tisztségét nem megfelelő módon látja el. g) Aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti. h) Aki a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú vagy feljelentő kellő indok nélkül nem jelenik meg, ott rosszhiszeműen valótlant állít, vagy a feljelentő a feljelentését alapos ok nélkül visszavonja illetve aki rosszhiszeműen fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi. i) Aki kellő megalapozottság nélkül, az Egyesületről, a Vezetőségről, a választott testületekről illetve az Egyesület dolgozóiról, azok tevékenységéről rosszhiszeműen valótlant állít, illetve azokra nézve káros erkölcsi vagy anyagi következményekkel járó tevékenységet folytat. 3. FEGYELMI BŰNTETÉSEK 3 / 25

4 1. Fegyelmi büntetések: a) figyelmeztetés, b) megrovás, c) szigorú megrovás, d) az egyesület vizein, a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás /ami kapcsolódó halvédelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegy, míg horgászrendi vétség esetén az adott vízterületre vonatkozó területi engedély váltásának tilalmát valamint a meglévő területi engedély visszavonását jelenti/. e) az eljáró egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése, f) az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás 1. Indokolt esetekben a bekezdés c) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d) ponttal együtt is ki lehet szabni. 4 / 25

5 3. Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. g) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében a fegyelmi büntetés mellett indítványozni kell az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását. Megalapozott vétség esetén, az első fokon eljáró szerv (vagy a Fegyelmi Bizottság, vagy az egyesület vezetősége) a tisztségviselőt a tisztségéből felfüggeszteni köteles a legközelebbi közgyűlésen hozott végleges döntésig. 4. A bekezdés d), e), f, pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama 5 év. 5. A bekezdés d) pontja alapján kiszabható büntetés végrehajtása rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - legfeljebb 3 évi próbaidőre felfüggeszthető. Amennyiben azonban, a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is. 4. HATÁSKÖRÖK 5 / 25

6 1. Az Egyesület választott tisztséget be nem töltő tagja, valamint a Vezetőség és a Felügyelő Bizottság tagja által elkövetett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása a fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik, míg a fegyelmi bizottság tagja által elkövetett fegyelmi vétség elsőfokú elbírálása az egyesület vezetőségének hatáskörébe tartozik. 2. Másodfokon az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében történő eljárás az egyesület vezetőségének hatáskörébe tartozik, míg a Vezetőség a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjainak a fegyelmi ügyében másodfogon a közgyűlés jogosult eljárni. 1. A fegyelmi eljárásra annak az egyesületnek a fegyelmi bizottsága illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta. 1. A Fegyelmi Bizottság akadályoztatása, határozatképtelensége vagy összeférhetetlensége esetén az egyesületi taggal szemben I. fokon az egyesület Vezetősége is eljárhat fegyelmi ügyben, míg a Vezetőség akadályoztatása, határozatképtelensége vagy összeférhetetlensége esetén I. fokon az Egyesület közgyűlése is jogosult eljárni a Fegyelmi Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi ügyében. Továbbá abban a rendkívüli esetben amennyiben a Fegyelmi Bizottság és a Vezetőség is akadályoztatva van, határozatképtelen vagy egyéb összeférhetetlenségi ok merül fel a Közgyűlés ebben az esetben I. fokon is eljárhat bármely egyesületi tag fegyelmi ügyében. 6 / 25

7 5. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 1. A fegyelmi eljárást az elrendelésre jogosultnál kezdeményezheti: a) halászati őr, esküt tett társadalmi őr, b) vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet (az egyesület Közgyűlése), c) kellő megalapozottsággal a sérelmet szenvedett (sértett) horgász, illetve szintén kellő megalapozottság esetén az egyesület bármely tagja. a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, természetvédelmi és más hatóságok 2. Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és kizárólag határozattal rendelhető el, melynek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell: a) az eljárás alapjául szolgáló tényeket (elkövetett cselekmény rövid leírása, feljelentő neve), 7 / 25

8 b) körülményeket (elkövetés idejét, helyét), c) a kivizsgálással megbízott bizottság /fegyelmi bizottság vagy vezetőség/ megjelölését. 3. A fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően szükség esetén vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. 1. Az elrendelésre jogosultak: az egyesület közgyűlése (amennyiben nem ő a másodfokú fegyelmi szerv), vezetősége és elnöke (ezen utóbbi személy akadályoztatása esetén az egyesület titkára). 1. Az elrendelésre jogosultak a tudomásra jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről tudomásra jutást követő 8 napon belül gondoskodni kötelesek, az előzetes vizsgálat eredményéről az elkövetőt az elrendelő fegyelmi határozatba foglalva tájékoztatni kell. 8 / 25

9 1. A fegyelmi eljárást elrendelő köteles a fegyelmi eljárás megindítását elrendelő határozatában, ha az eljárás alá vont az egyesületnél bármilyen tisztséget lát e,l ezen tisztsége ellátása alól az eljárás befejezéséig felfüggeszteni. (Amely felmentő határozat esetén a jogerős határozatot jelenti, míg fegyelmi vétséget megállapító határozat esetén a közgyűlés tisztségéből való visszahívása iránt kezdeményezett döntéshozatalig tart) 7. A 2. h) bekezdésében foglalt cselekmények kivételével, a fegyelmi eljárás megindítása (a feljelentés megalapozottsága esetén) kötelező. 6. ELÉVÜLÉS Ha fegyelmi vétség elkövetése óta több mint 1 év, vagy az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától 3 hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az 1 év elévülési idő a büntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. 9 / 25

10 7.. A FEGYELMI SZERVEK MÜKÖDÉSE 1. A fegyelmi szerv ülése akkor határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjainak több mint 50%-a jelen van, Közgyűlés esetében, ha az megállapítást nyer. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 1. Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, a feljelentő, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható. 1. A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálatra küldött határozat meghozatalában, illetőleg vizsgáló biztosként - az azt megelőző eljárásban részt vett / 25

11 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 1. A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja. 1. A fegyelmi bizottság elnöke (vagy az egyesület vezetősége amennyiben a vezetőség elsőfokú fegyelmi szervként jár el) a fegyelmi ügy tárgyalását a szükséges iratok részére történő kézbesítéstől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy - szükség esetén- annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 30 napig tarthat. Az elsőfokú fegyelmi eljárásnak 90 napon belül be kell fejeződnie a fegyelmi vétség elkövetésétől, vagy annak tudomásra jutásától számítottan. 1. Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja. 1. Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, illetve ha azt kéri, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy 11 / 25

12 tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárás mellőzése esetén csak a bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni. 1. Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai a felmerülő költségek megtérítése mellett megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő 8 nap. A fegyelmi tárgyalásra megidézett személyek legkésőbb a fegyelmi tárgyalás előtt 2 munkanappal megelőzően írásban jelezhetik akadályoztatásukat (indokolással alátámasztva) és halasztási kérelmet nyújthatnak be. Ezen kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az eljáró fegyelmi szerv külön határoz. 1. A fegyelmi tárgyaláson az alábbi személyek vehetnek részt: eljárás alá vont tag (ha ifjúsági vagy gyermek tag, akkor törvényes képviselője is, továbbá az eljárás alá vont tag által bejelentett illetve magával hozott tanúk), a feljelentő, a Fegyelmi Bizottság tagjai (póttagjai), jegyzőkönyvvezető, a fegyelmi eljárásra megidézettek vagy értesítettek, továbbá az eljárásban érintettek jogi képviselői ügyvédi meghatalmazás átadása esetén. 1. A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, akit a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből - figyelmeztetés után - kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezhet. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után - a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében - a szerv kellő indokolással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére. 12 / 25

13 1. Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. 9. A JEGYZŐKÖNYV 1. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a bizottság megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezetőt és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, horgász igazolványának és horgászjegyének számát, esetleg viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia. 1. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai az eljárás alá vont (ifjúsági tag, esetében törvényes képviselője) és amennyiben a jegyzőkönyvet nem a bizottság valamelyik tagja vezeti - a jegyzőkönyvvezető írja alá. 13 / 25

14 10. A FEGYELMI HATÁROZAT 1. A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet a bizottság elnöke azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésére legfeljebb 8 napon belül határozattal újabb határnapot tűz ki melyre az érintetteket megidézi. Vagy amennyiben az eljárás alá vont kéri a határozatot legkésőbb a határozat meghozatalát követő 20. napra térti vényesen postázza. 1. Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy a) terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség, b) a terhére rótt cselekményt nem követte el, 14 / 25

15 c) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható, d) terhére rótt fegyelmi vétség elévült, e) az eljárást megszünteti. 1. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a) a szerv megjelölését, b) az ügy számát, c) az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, d) egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, e) horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, 15 / 25

16 f) a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza. A határozat második rendelkező része a) az eljárás alapját, b) a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és c) a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. Emellett rendelkeznie kell A. az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, B. elmarasztaló határozat esetén: a) az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha az korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye, 16 / 25

17 b) a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. (1) bekezdés d) pontjába meghatározott büntetést alkalmazták, c) annak az időszaknak a kiszabott- hónapokban vagy években megállapított büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta, d) a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt, e) az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt fegyelmi szerv indokoltnak tartja, f) a korábban bizonyítékként elvett elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a vízhasznosító a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását. A határozat harmadik indoklási - része a) a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, b) a bizonyítékok megjelölését, 17 / 25

18 c) azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait továbbá d) a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza. 11. ELJÁRÁS ELMARASZTALÓ FEGYELMI HATÁROZAT ESETÉN 1. Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek. 1. Az első fokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az első fokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősségi záradékkal látja el. 1. Ha a bekezdésének d) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízterületéről tiltották el, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni annak a vízhasznosítónak is. 18 / 25

19 12. RENDELKEZÉSEK ELMARASZTALÓ FEGYELMI HATÁROZAT ESETÉN 1. A bekezdés c), d), e), pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját. 1. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. ( Ha tehát pl. az eljárás során az 3. d. pontja alapján felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vizén és az eljárást kezdeményező vízhasznosító vizén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, s a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják joggyakorlás lehetőségétől.) Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vizéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet!), hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását. 19 / 25

20 1. Az 1. bekezdésben meghatározott bejegyzést - ha arra lehetőség van - a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövetkező tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják az ajánlás 7. pontjában meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli. 1. A jogerős fegyelmi határozatot kivonatosan a közgyűlésen, ki kell hirdetni. 1. Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetőség által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is. 13. FELLEBEZÉS 1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet az első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani. 20 / 25

21 1. Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy, kellő megalapozottsággal a sérelmet szenvedett (sértett) horgász. A fellebbezés halasztó hatályú, de a területi engedély a vétség jogerős elbírálásáig visszatartható. (A évi CII. törvény pontja szerint.) 1. A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke (vagy az egyesület vezetősége, ha ő jár el első fokon) az ügy irataival együtt a fellebbezési határidő lejártától számított 8 napon belül köteles átadni a másodfokú szervnek. Ha a másodfokú fegyelmi szerv az egyesület vezetősége, akkor az ügy iratainak felterjesztésétől számított 60 napon belül be kell fejeznie a másodfokú fegyelmi eljárást. Ha a másodfokú fegyelmi szerv az egyesület közgyűlése, akkor a legközelebbi rendes vagy rendkívüli közgyűlés alkalmával el kell bírálni a beérkezett fellebbezést vagy fellebbezéseket azonban ebben az esetben is a fegyelmi eljárást 150 napon belül be kell fejezni. 1. Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új határozathozatalra utasíthatja. 1. Ha a közgyűlés összehívása a fellebbezés miatt vált szükségessé és a közgyűlés a fellebbezést elutasítja vagy részben megváltoztatja (amely azonos büntetési tétel időbeli eltérését jelenti csak) abban az esetben a közgyűlés összehívásával járó összes költséget a fellebbezést beterjesztő személy viseli, azonban ha a közgyűlés az első fokon hozott határozatot teljesen megváltoztatja vagy az első fokú szervet új eljárásra kötelezi ebben az esetben az egyesület viseli a közgyűlés összehívásának költségét. 21 / 25

22 1. A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja. 7. Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs. 8. Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat. 14. PERÚJÍTÁS A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap alatt a fegyelmileg sújtott 22 / 25

23 személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melyről az alapeljárásban igazolhatóan nem volt tudomása, de az a terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. A perújítás elrendelése vagy a perújítási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének vagy Közgyűlésének hatáskörébe tartozik. A perújítást elrendelő illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók. 15. FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év eltelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület vezetőségétől, Közgyűlésétől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3. d), e), pontjában foglalt 1 événél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartalma alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult. 16. ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN 23 / 25

24 1. Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt- súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével - a 8. (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartásra vonatkozó véleményt adjon. 1. Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni ha van - az ifjúsági felelős véleményét is. Mezőkövesd, 2013.december 01.napján megtartott közgyűlésen jóváhagyva 24 / 25

25 25 / 25