Soltvadkert-Kiskőrös Petőfi Horgászegyesület 6230 Soltvadkert Arany J. u. 48. Fegyelmi Szabályzata

Átírás

1 SOLTVADKERT-KISKŐRÖS PETŐFI HORGÁSZ EGYESÜLET SOLTVADKERT Fegyelmi Szabályzata A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a közgyűlés az alábbi szabályzatot fogadja el: FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA 1. A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabályok, az egyesület által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályainak megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartásától. FEGYELMI VÉTSÉGEK 2. Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag: a) akit bármilyen szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek; b) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak; c) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos,m illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak; d) aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok az üzemtervek, a horgászrendek, az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, etikai, erkölcsi szabályokat súlyosan sért, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti; e) aki tisztségviselőként felróható okból - nem teljesíti, illetve elhanyagolja tisztségével kapcsolatos kötelezettségét; f) ki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi 1

2 tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít; g) aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartást a horgásztanyán vagy horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni; h) aki választott tisztségviselőket és ellenőrzésre jogosult személyeket sérteget, szidalmaz, rágalmaz, súlyos fegyelmi vétséget követ el. FEGYELMI BÜNTETÉSEK 3. A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni: - A cselekmény súlyosságát - Az elkövető javára írható enyhítő körülményeket, illetőleg a terhére róható súlyosbító körülményeket, valamint - Az adott egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő különleges érdekeket. A gyakrabban előforduló fegyelmi vétségek súlyosságának mértékét a javasolt fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre. (Ezek a büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor tehát számottevő enyhítő vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg.) Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet eltiltás helyett szigorú megrovás alkalmazására is. A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei (pl. a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, másokban megbotránkoztatást keltő vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény szigorúbb megítélés alá esik). A cselekmény súlyának megítélésénél kell fegyelembe venni az esetleges káros következményeket is (nem mindegy pl. hogy valaki milyen mértékben rongálja meg a partvédőművet). Az enyhítő, illetőleg a súlyosbító körülményeket egyedileg kell elbírálni, ezek teljes körű felsorolása nem lehetséges. Enyhítő körülmény lehet, pl. az, ha az elkövető - Számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára, - Súlyos betegségben szenved, - Cselekményét őszintén megbánta. A példaként felsorolt okok azonban szükségképpen és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek. Ha pl. valaki tettlegesen bántalmazza a halőrt, akkor nem enyhítő körülmény, hogy kezdő horgász. Általában nem enyhítő, sőt súlyosbító körülmény, ha az elkövető ittas állapotban követte el a fegyelmi vétséget (pl. az egyesület közgyűlésén botrányt okozott). 2

3 Önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagság sem enyhítő körülmény. Az a tény, hogy az elkövető ellen még nem volt fegyelmi eljárás, csak hosszabb egyesületi tagság esetén és csak olyankor enyhítő körülmény, ha az elkövető rendszeresen szigorúan ellenőrzött vízterületen horgászik. Gyengén ellenőrzött vizeken ugyanis előfordulhat, hogy az elkövető sorozatosan követett ugyan fegyelmi vétséget, s mindössze azért nem folyt még ellene fegyelmi eljárás, mert nem érték tetten. Súlyosbító körülmény, ha pl. az elkövető - Már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget; - Cselekményét ittas állapotban követte el; - Megpróbálta szándékosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet, (a fegyelmi vétség elkövetésének tagadása semmiképpen sem lehet súlyosbító körülmény); - A horgászszervezetben betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példamutató magatartást tanúsítani. Indokolt a fokozott szigor alkalmazása olyan esetekben is, amikor a kisebb súlyú fegyelemsértések (pl. a horgászbotbot őrizetlenül hagyása), gyakrabban előfordul, és a cselekmények megszüntetése érdekében szigorúbb fegyelmi büntetések alkalmazása szükséges. (1) Fegyelmi büntetések: a) írásbeli megrovás b) az egyesület kezelésben lévő vízterületről meghatározott időre szóló kitiltás c) tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése d) horgászattól meghatározott időre történő eltiltás e) egyesületből történő kizárás (2) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. e) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását. (3) A 3. (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama két év. (4) A 3. (1) bekezdés e) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év. (5) A 3. (1) bekezdésének c) és d) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása rendkívüli méltánylást érdemlő esetben legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. (1) bekezdésének e) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is. 4. 3

4 (1) A 3. (1) bekezdés e) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére minden esetben vissza kell vonni, erről a fegyelmi határozatban kell rendelkezni. (2) A 3. (1) bekezdés e) pontja alapján jogerős fegyelmi büntetéssel sújtott személyt a büntetés tartama alatt a Szövetség egyetlen tagegyesülete sem veheti fel tagjai sorába. A két évet meghaladó ilyen büntetést tartalmazó fegyelmi határozatot a Magyar Horgászban közzé kell tenni és az ilyen határozatokról a Szövetség tagegyesületeit időközönként tájékoztatni kell. HATÁSKÖRÖK 5. (1) A fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi szervek hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a horgászjegyet kiváltotta. Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia. Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 6. (1) Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben röviden ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget. (2) Elrendelésre jogosultak: az egyesület elnöke, a vezetőség, a közgyűlés. (3) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles. Ha a horgászegyesület tagja a 2. a), b) vagy c), d) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig 4

5 terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát. (4) Ha az egyesület elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményéből megállapítható tényállás alapján é megítélése szerint csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget lát fennforogni, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést. (5) Ha az elkövető az elnöknek a 7. (4) bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni. (6) A (4) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. ELÉVÜLÉS 7. Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozatot jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE 8. (1) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalását a szerv tagjainak a fele, legalább azonban három személy jelen van. (2) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá, aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenesági rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve, aki az eljárás alá vont taggal, vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható. (3) A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálat határozat meghozatalában, illetőleg vizsgálóbiztosként az azt megelőző eljárásban részt vett. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 5

6 9. (1) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lebonyolításáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja. (2) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy szükség esetén annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat. (3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja. (4) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr, stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárás mellőzése esetén csak a 3. (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni. (5) Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap. (6) A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja. (7) A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával,m vagy egyébként zavarja, a teremből figyelmeztetés után kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, 6

7 akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére. (8) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilváníthatja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapíthatja meg a tényállást. 10. (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét,m a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia. (2) A jegyzőkönyvet a szerv tagjai és amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti a jegyzőkönyvvezető írja alá. 11. (1) A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki. (2) Az eljárást meg kell szüntetni: ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy a) terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség b) a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg c) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható d) terhére rótt fegyelmi vétség elévült. (3) A határozatot írásba kell foglalni. A határozatot három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza. A határozat második rendelkező részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. A határozat harmadik indoklási része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv 7

8 meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza. 12. (1) Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére nyolc napon belül megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni, továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek. (2) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősségi záradékkal látja el. (3) Ha a 3. (1) bekezdésének e) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem más horgászszerv kezelésében lévő vízterületekről tiltották ki, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a vízterület kezelőjének is. 13. (1) A 3. (1) bekezdésének c) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját. (2) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során a 7. (3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől (tehát pl. a horgászattól való eltiltást horgászigazolványába bejegyzik és horgászjegyét bevonják). (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést ha arra lehetőség van a másodfokú határozatot hozó szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonja a 4. (1) bekezdésben meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles 8

9 megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli. (4) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni. (5) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetősége által lefolytatandó fegyelmi eljárásban is. FELLEBBEZÉS 14. (1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani. (2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú. (3) A fellebbezést az elnök az ügy irataival együtt a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek. (4) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja. (5) A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja. (6) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálja, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. ÚJRAFELVÉTEL 15. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmasak. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökségének, vezetőségének, választmányának, illetve a 6. -ban foglaltak és a 7. -ban meghatározott esetben az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, 9

10 illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók. FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE 16. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület elnökségétől, vezetőségétől, választmányától, illetőleg a 6. -ban foglaltak és a 7. -ban meghatározott esetben az ügyben a legfelsőbb szinten érdemben eljárt fegyelmi szervtől abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3. e) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult. ELJÁRÁSI IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN 17. (1) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével a 7. (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon. (2) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is. AZ EGYES FEGYELMI VÉTSÉGEK ESETÉN JAVASOLT BÜNTETÉSEK 1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségére való tekintet nélkül {varsázás, fenékzsinórozás, dobó- vagy emelőháló használata (az 1x1 m-es csalihalfogó háló kivételével), speciális gereblyéző felszerelés használata, elektromos halászat, stb.} 5 év eltiltás 2. Az ellenőrzésre jogosult személy (halőr, halászati társadalmi ellenőr, mezőőr, rendőr, választott tisztségviselő, stb.) tettleges bántalmazása. kizárás 3. A horgászat során, a horgászattal összefüggő okból (pl. jelölt hellyel kapcsolatos vita miatt) más horgász, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása. kizárás Megjegyzés: nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, tehát pl. az ellene, vagy más horgász, illetőleg az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz az indokolt mértéket meg nem haladó erőszakot. 10

11 4. Az ellenőrzésre jogosult személy, választott tisztségviselő sértegetése, szidalmazása. 1-3 év 5. Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül 6 hónap - 1 év Megjegyzés: Idetartozik mind az egyes vízterületekre vonatkozó általános tilalom, mind pedig a fajlagos tilalom megszegése. Az utóbbi esetben csak akkor van helye eljárásnak, ha a felszerelésből és a csaliból egyértelműen megállapítható, hogy a horgász a tilalommal védett halfajra horgászott. (Pl. csukatilalom idején az acéltőkés hármas horoggal, élő kishallal folytatott horgászat miatt helye van felelősségre vonásnak, ugyanakkor a süllőtilalom kezdete előtt 30-as előkével, élő kishallal kövezés mentén való mártogatás nem minősül a csukatilalom megszegésének. Pontytilalom idején a keszegező felszerelés használata nem tiltott, de nagyméretű pontyhorgon dió nagyságú csali használata fegyelmi vétség.) 6. Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajból 1 db zsákmányul ejtése és megtartása. Egynél több darab hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik. 7. Egy db méreten aluli hal megtartása. Egynél több darab hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik. 8. Tilalmi időben egy db méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejű megszegése). 9. A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy db hallal való túllépése. 6 hónap - 1 év Megjegyzés: Idetartozik mind a fajlagos, mind a globális darabkorlátozás túllépése. Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik. 10. A darabszám korlátozás egy hallal való túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megszegése). Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik. 11. A kősüllőre, illetőleg a méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó súlykorlátozásnak egy-két kg közötti mennyiséggel való túllépése. 6 hónap Megjegyzés: A súlykorlátozás túllépésére az Országos Horgászrendben foglalt szabályok az irányadóak. Két kg-on felüli súlytúllépés esetén a büntetés minden megkezdett két kg-on felüli kg után 1 évvel növekszik. A súlykorlátozásnak egy kg alatti mennyiséggel való túllépése esetén helyszíni figyelmeztetés, illetőleg 11

12 fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével a Fegyelmi Szabályzat 7. -ának (4) bekezdése alapján figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabása indokolt. 12. Érvényes területi jegy nélküli horgászat. 1 év Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes területi jeggyel tehát azt nem utólag szerezte be -, de területi jegyét otthon felejtette. Ilyenkor első esetben helyszíni figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlődés esetén pedig a Fegyelmi Szabályzat 7. -ának (4) bekezdése szerinti eljárás indokolt. 13. Tiltott helyen való horgászat. 3-6 hónap 14. Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése (azokon a vizeken, ahol ilyen tilalom van érvényben). 6 hónap 1 év 15. Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat, a gereblyézés kivételével (behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal, a bevetett készség őrizetlenül hagyása). 3-6 hónap Szabályos horgászeszközökkel való gereblyézés. 16. A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásnak egy bottal való túllépése. 1 év A büntetés minden további bot után 1 évvel növekszik. 17. Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése. írásbeli megrovás 3 hónap A büntetés minden további horog után 3 hónappal növekszik. 18. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási eredménynaplóba hónap 19. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt. 20. A kifogható darabszám korlátozás túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megszegése). Megjegyzés: Ha bizonyítást nyer, hogy az ismertetett jogellenes magatartásra azért került sor, mert a horgász nem rendelkezett érvényes területi engedéllyel, illetőleg horgászzsákmányában méreten aluli hal is volt, vagy a zsákmány meghaladta a darab- vagy súlykorlátozást, a fegyelmi büntetést alapvetően az utóbb említett súlyosabb megítélés alá eső cselekmények 12

13 alapján kell megállapítani és a büntetés mértékét meg kell növelni az ellenőrzés jogtalan akadályozása miatt. 21. A partvédőmű vagy más műtárgy megrongálása, a környezetvédelmi szabályok megszegése. 3-6 hónap A nagyobb kárt vagy veszélyt okozó rongálás, illetőleg a környezetvédelmi szabályok súlyosabb megszegése (pl. gépjármű fáradt olajának a vízbe eresztése). A felsorolás csak a gyakrabban előforduló súlyosabb fegyelmi vétségeket tartalmazza. Nem szerepelnek benne az enyhébb megítélés alá eső fegyelmi vétségek (pl. a méreten aluli hal dobva történő visszaengedése a vízbe, a szomszédos horgászhoz a helyi horgászrendben megszabott távolságnál közelebb történő elhelyezkedése, stb.) Az egyesület közgyűlése 6/2012. (I.21.) számú közgyűlési határozatával a Fegyelmi Szabályzatot elfogadta. Soltvadkert, január 21. Horváth Tibor elnök Varga József titkár Ellenjegyzem: dr. Pál György ügyvéd 13