Tartalom. Ágazatközi együttműködés a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében

Átírás

1 HÍRLEVÉL Tartalom Ágazatközi együttműködés a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében... 1 Nógrád megyei helyzetkép a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer adatai alapján (2019. március)... 4 Ágazatközi együttműködés a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében Abban a meggyőződésben, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem kizárólag szektorközi együttműködésben lehet sikeres, kezdtük el előző hírlevelünkben a megyei kormányhivatal négy szervezeti egységének bemutatását, azon feladatok számbavételét, amelyek kapcsolódnak az iskolai lemorzsolódás megelőzéséhez, kezeléséhez, visszaszorításához. A tájékoztatók szerzői arra fókuszáltak, mit kell feltétlenül tudni a pedagógusoknak a jó együttműködés, a tanulók hatékony segítése érdekében. Folytatva sorozatunkat, ezúttal a család- és gyermekjóléti szolgálat tevékenységéről teszünk közzé hasonló tájékoztatót a balassagyarmati Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai tollából. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, mint a korai iskolai és társadalmi lemorzsolódás megelőzésének egyik lehetősége A Család- és Gyermekjóléti Központok, valamint a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatok a gyermekek védelmének rendszerében, a gyermekjóléti alapellátáshoz tartoznak. A munkavégzés során elsődleges szempont a gyermek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása. A gyermekek védelmének rendszerét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. számú (Gyvt.) törvény tartalmazza. A gyermekek védelmének rendszere 14. (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. (3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. 15. (1) Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a gyermekétkeztetés, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, 1

2 (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása, d) gyermekek esélynövelő szolgáltatásai. (3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. (4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, b) a védelembe vétel, c) a családbafogadás, d) az ideiglenes hatályú elhelyezés, e) a nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése, i) a megelőző pártfogás elrendelése. (5) A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve letartóztatásba helyezett fiatalkorúak javítóintézeti ellátása. A Család és Gyermekjóléti Szolgálat egyik fontos feladata az általa ellátott településeken a jelzőrendszer működtetése, ami jó eszköze a korai iskolai és társadalmi lemorzsolódás megelőzésének. A jelzőrendszer tagjait a jelzési kötelezettségüket, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladataikat szintén a Gyvt. 17. határozza meg. A törvény által nevesített alaptevékenységek: az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, a munkaügyi hatóság, a javítóintézet, a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv. 2

3 A fent meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Amennyiben a jelzés a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról szól, a jelzést tevő adatait zártan kezeli. A jelzőrendszer hatékony működésének alapfeltétele a jelzőrendszeri tagok közötti kölcsönös tájékoztatás, együttműködés. Az iskolai lemorzsolódás érdekében, nem csak a tankötelezettség mulasztásáról lehet tájékoztatni a Családés Gyermekjóléti Szolgálatot, hanem a gyermeket érintő egyéb körülmények (magatartás, baráti társaság változása, ruházat, felszerelés, stb.) változásáról is. Ezek jelezhetnek olyan problémákat, amiket időben észrevéve és kezelve, hatékonyabban tudjuk a gyermeket az iskolában tartani és ott fejleszteni. Fontos, hogy a jelzőrendszer minden szereplője tegye meg a szakmája kompetenciahatárain belül a szükséges intézkedéseket, feladatokat, a veszélyeztetettség elhárítására. A jelzéseket krízishelyzet esetén szóban is megteheti a jelzést tevő, azonban a törvény hangsúlyozottan kéri a három munkanapon belüli írásos jelzést is. Amikor a Család- és Gyermekjóléti szolgálat megkapta a jelzést, a családsegítő felkeresi a családot és tájékozódik. Átbeszéli a problémát a családdal, a családot és a gyermeket körülvevő szakemberekkel. Az esetnek megfelelően, esetkonzultációt, esetmegbeszélést, majd esetkonferenciát hív össze, a családsegítő vagy ha már gondozott a gyermek és hatósági intézkedés alatt áll az esetmenedzser. A veszélyeztetettséget így megelőzhetjük, vagy alacsony szinten tartva, a gyermek a családjában nőhet fel, és az iskolában maradva hasznos tagjává válhat a társadalomnak. A jelzéssel kapcsolatos feladatokat, szakmánként, szakmacsoportonként, az EMMI által kiadott protokoll és szakmai ajánlások tartalmazzák: _jelz%c5%91rendszer_protokoll_1kiad%c3%a1s.pdf#%21documentbrowse rendszer_szakmai_aj%c3%a1nl%c3%a1s_1kiad%c3%a1s.pdf Gúth Melinda szakmai vezető, Szabó Péter jelzőrendszeri tanácsadó Család- és Gyermekjóléti Központ, Balassagyarmat 3

4 Nógrád megyei helyzetkép a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer adatai alapján (2019. március) A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem magyarországi stratégiája jegyében február 12- én ötödik alkalommal zárult le a köznevelési intézmények félévenkénti adatszolgáltatása a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerében. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 26/A. (3) bekezdése alapján az Oktatási Hivatal Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ (a továbbiakban: POK) elemezte a Nógrád megyei adatokat. Nógrád megyében 69 köznevelési intézmény 161 db évfolyammal működő feladatellátási helye vett részt az adatszolgáltatásban. A fős tanulólétszámból 1953 fő (15,5%) a lemorzsolódással veszélyeztetett, 3%-kal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, és 10%-kal kevesebb, mint a legelső adatszolgáltatás idején. Az első négy adatszolgáltatási időszakban Nógrád megyében volt a legmagasabb a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya. A legutóbbi időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén megye került az élre, Nógrád a második. Megyénk azon 7 megye közé tartozik, amelyben a legutóbbi adatszolgáltatáshoz képest csökkent a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma, aránya. 30% Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya képzéstípusonként 25% 20% 15% 10% 5% 0% általános iskola szakközépiskola szakiskola gimnázium szakgimnázium 2017.június 2018.június 2019.március Kezdetben a szakgimnázium és a szakközépiskola járt az élen a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányát tekintve, őket követte az általános iskola. Mostanra a sorrend a következő: 1. szakközépiskola, 2. általános iskola, 3. szakgimnázium. 4

5 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya járásonként Szécsényi járás 19,0% Salgótarjáni járás 17,7% Rétsági járás 10,0% Pásztói járás 21,2% Bátonyterenyei járás 22,4% Balassagyarmati járás 10,6% 0% 5% 10% 15% 20% 25% Megyénk járásainak összehasonlításában a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya alapján a legsúlyosabb a helyzet a Bátonyterenyei járásban, szorosan követi ezt a Pásztói és a Szécsényi járás, majd a Salgótarjáni következik. A Balassagyarmati és a Rétsági járások 10% körüli értéken állnak. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma évfolyamonként Mint minden adatszolgáltatási időszakban, most is kimagasló a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma a 7. és 9. évfolyamon. 5

6 Tanulmányi átlaga 3, ill. 2,5 alatti Tanulmányi átlaga 1,1-nél többeten romlott Elégtelen osztályzatot kapott Rossz (2) magatartású Hanyag (2) szorgalmú Évismétlésre kötelezett 50 órát elérő igazolatlan hiányzással rendelkezők Szülői kérésre magántanulóvá vált Veszélyeztetetté vált Ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett 100 órát elérő igazolt hiányzással rendelkező Kiemelt figyelmet igénylők (kiv.: tehetségesek) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők Alapfokú oktatásban a 16. életévét betöltöttek Középfokú oktatásba 16. évesnél idősebben belépett Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya a veszélyeztetettségre utaló szempontonként 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% június június március Megyénkben a veszélyeztetettség legfőbb oka az alacsony tanulmányi átlag. A veszélyeztetettségi szempontok közül minden időszakban vezet a bukások száma és a hanyag szorgalom. A rossz magatartás és a hiányzás is magas arányú. (A hiányzás jelenlegi csökkenése azzal függ össze, hogy a tanévnek még csak az I. féléve telt el.) Figyelemre méltó a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülők magas aránya, valamint a kiemelt figyelmet igénylők arányának növekedése. 6

7 Angol Német Matematika Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Számítástechnika, informatika Testnevelés Szakmai elmélet Egyéb tantárgy Egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% június június március Valamennyi tantárgyból nőtt a bukások száma az elmúlt tanév végéhez képest. Minden időszakban vezető helyen állt a bukások arányát tekintve a matematika, a magyar nyelv és irodalom, a történelem és az idegen nyelv. Jelen időszakban kiemelkedően nőtt történelem tantárgyból a bukások aránya. Elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók a évfolyamon Egyéb tantárgy Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Testnevelés Számítástechnika, informatika Földrajz Biológia Kémia Fizika Történelem Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Német Angol évf. 11. évf. 10. évf. 9. évf. Rendkívül aggasztó, hogy a évfolyamon megbukott 180 tanulóból 167 fő szakmai elméletből minősült elégtelenre. A matematika, történelem, az angol bukási szám a valamennyi képzési típusban szokásos sorrendben követik egymást. Feltűnő a testnevelésből bukottak nagy száma! 7

8 A Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ azokat a feladatellátási helyeket azonosítja a lemorzsolódással legveszélyeztetettebbekként, ahol a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya meghaladja a megyei átlagot. A februári adatszolgáltatás alapján 46 ilyen feladatellátási hely van a megyében. Bár a megyei átlag időről időre csökkent, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy legutóbbi időszakban a megye 161 feladatellátási helye közül 43 helyen nőtt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya. 20%-ot meghaladó mértékben nőtt 8 feladatellátási helyen, közülük 5 középfokú iskola. A lemorzsolódással legveszélyeztetettebb iskoláknak a Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ intézkedéseket javasol a jelzőrendszeren keresztül. A javaslatok megvalósulásáról készült a 2018/2019. tanév I. félévére vonatkozó, alábbi összefoglaló: beavatkozási javaslatok összes javasolt intézkedés száma megvalósult intézkedések száma összesenből megelőző intézkedés összesenből beavatkozó intézkedés javasolt megvalósult javasolt megvalósult összesen (43%) (23 %) (74%) ebből A tanulási és magatartási nehézségeket kezelő Általános, a lemorzsolódás csökkentését célzó Befogadó, együttnevelést célzó oktatás-szervezési Tanulmányi eredmény javítását célzó Tanulói igazolatlan hiányzás csökkentésére irányuló Testi, lelki, mentális fejlesztésre irányuló Egyéb Javaslataink megvalósításának hajlandósága nagy szóródást mutat az egyes intézmények között. Örömmel tapasztaljuk, hogy a legveszélyeztetettebbek körében nőtt az aktivitás intézkedési javaslataink megvalósítására, a rendezvényeinken való részvételre. Csak néhányan vannak, akiket eddig nem sikerült bevonni. A részvételt sokszor akadályozza, hogy az aprófalvas települések kis iskolái gyakran küzdenek létszámhiánnyal, így a pedagógusok munkából történő kivonása, helyettesítésük nagy nehézségekbe ütközik. Számos nógrádi feladatellátási hely vesz részt olyan európai uniós projektben, melynek céljai között hangsúlyosan szerepel a lemorzsolódás elleni küzdelem, a korai iskolaelhagyás megelőzése. Az EFOP A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása című projektben 14 feladatellátási hely, az EFOP Esélyteremtés a köznevelésben című projektben 7 intézmény, az EFOP Szülő-Suli című projektben 4 iskola, a GINOP A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése című projektben 9 szakképzési feladatellátási hely vesz részt. Kovács Erika Oktatási Hivatal Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ Oktatási Hivatal Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. Telefon/Fax: (+36-32) ; (+36-32) POKSalgotarjan@oh.gov.hu 8