A magyar környezetgeofizika európai mércével

Átírás

1 A magyar környezetgeofizika európai mércével Az MTA Földtudományok Osztálya által szervezett Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk földtudományi problémái című nyilvános osztályülésre az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság korreferátumát készítette: Szarka László MTA FKK Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron Gyulai Ákos Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszék, Miskolc Verő László Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Budapest Rövid összefoglalás A környezetgeofizika (a geofizikának geo-környezet vizsgálatára kifejlődött ága) leginkább más tudományterületekkel és szakmákkal együttműködve képes csak közvetlen társadalmi, regionális, vagy gazdasági szükséglet kielégítésére, azaz valamilyen az EU által elismert hiány ( gap ) betöltésére. A tanulmány áttekintést ad a magyar geofizika azon évi eredményeiről, amelyek a lokális-, regionális- és globális geo-környezet megismerésével kapcsolatosak. A bemutatott ábrák annak érdekében, hogy a geofizika lehetőségeit minél szélesebb körben megismertethessük elektronikus formában is hozzáférhetők. A magyar környezetgeofizika bázisa erős; a tudomány és a szakma színvonala meghaladja az európai uniós átlagot. A magyar tudományos versenyképesség megtartása azt kívánja, hogy meglévő értékeinket, elsősorban saját önálló szemléletünket az európai integráció folyamatában is megőrizzük. Az írás a MTA X. Osztálya által május 9-én szervezett nyilvános osztályülésen elhangzott előadáshoz (Meskó, 2001) fűződő korreferátum alapján készült. Bevezetés A geofizika egy igen bonyolult közeg: a Föld fizikai tulajdonságainak térbeli eloszlását vizsgálja, egyrészt a tudományos megismerés sajátos, szabad útján, másrészt a mindenkori társadalmi elvárásoknak megfelelően. Az utóbbi vonatkozásban egy időben beszéltünk nyersanyagkutató, majd bányászati geofizikáról, aztán mérnökgeofizikáról, s most ahogyan az emberiség egyre inkább aggódik környezetéért a környezettudományi-környezetvédelmi jellegű geofizikai kutatás és feltárás vonatkozásában környezetgeofizikáról beszélünk. Amikor az Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk földtudományi problémái című akadémiai előadóülésen a környezetgeofizikát választottuk ki témaként, azt fejezzük ki, hogy a környezet megóvása érdekében végzett munkánkat kívánjuk most előtérbe állítani. A környezetgeofizika kifejezés a saját nyelvükön meggyökeresedett environmental geophysics, géophysique d environnement, Umweltgeophysik magyar fordítása, bár a

2 fellelhető piciny eltérések (a. környezetgeofizika, b. környezet-geofizika, c. környezeti geofizika) még egységesítést kívánnak. A környezetgeofizika kezdetben mindenütt a szilárd Föld felszínközeli térségének vizsgálatát jelentette, hiszen a szennyeződés nagy részének a végállomása éppen ez a térrész. A környezettudományi-környezetvédelmi célú megközelítés azonban hamar megmutatkozott a globális és regionális léptékű geofizikában is. Sokak szerint bár ebben még a hazai geofizikusok is megosztottak a környezetgeofizikában is beszélhetünk lokális, regionális és globális felosztásról. (Érdekes adalék, hogy a környezetgeofizika orosz megfelelője az ún. ekológicseszkaja geofizika, azaz ökológiai geofizika. Az elnevezés valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy a környezeti problémák felismerése Oroszországban később, de már minden léptékben egyszerre jelentkezett.) Megjegyzendő, hogy a különböző országokban nem csak a környezet, hanem a geofizika jelentését is eltérően definiálták. A legtágabb értelmezésű észak-amerikai definícióban a geofizika a meteorológiát, geodéziát, sőt a komplex geo-bio környezet kutatását is magában foglalja. Egy sokkal hétköznapibb definíció szerint a környezetgeofizika az, amit a geofizikusok saját tudományterületükből annak tartanak. Az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság munkacsoportja a köztestületi tagoktól érkezett anyagokból összeválogatta a legfrissebb és legjellemzőbb környezetgeofizikai példákat: nem csak szűkebb értelemben vett lokális példákat, hanem a regionális és globális megközelítésűeket is. Ezekből mutatunk be egy összeállítást, ezután pedig a magyar környezetgeofizika európai összehasonlítására, teendőink összefoglalására teszünk kísérletet. Globális (G), regionális (R) és lokális (L) jellegű példák G1. Az első példa valójában a globálisnál is általánosabb: a bolygóközi tér vizsgálatát jelentő űridőjárás hosszútávú változásának vizsgálatát jelenti. Feltehető a kérdés: mi közük van e kutatásoknak a környezettudományhoz és az EU-integrációhoz? A leegyszerűsített válasz: a mindennapi élet (pl. a banki műveletek) egyre inkább megkövetelik a műholdak igénybevételét. Egyre fontosabb tehát biztonságos működésük biztosítása ben vezető európai országokkal való együttműködésben jelentős magyar eredmények születtek az űridőjárás hosszú távú változásának kutatásában (Zieger, 2000). G2. Második példánk az ionoszférával kapcsolatos. A nagycenki Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium egyik műszere (ami a Föld-ionoszféra üregrezonátor sajátrezgéseit méri), méltán viseli a globális villámhőmérő neve. Kimutatható volt vele többek között a világ zivatartevékenységének folyamatos növekedése, s ez a globális felmelegedésnek közvetlen indikátora. Az egyedülálló nagycenki adatsor révén a soproni kutatócsoport ben több nemzetközi együttműködés részesévé vált (Sátori, 2001). Ugyanebben az obszervatóriumban egy másik ionoszféra-paraméterben is folyamatos egyirányú változás figyelhető meg: az F2 réteg vastagsága 1963-tól (a megfigyelések kezdetétől) kezdve az üvegházhatás felső légköri jelentkezésének tulajdoníthatóan folyamatosan csökken (Bencze, 2001). R1. Környezetgeofizikának, azaz környezettudományi-környezetvédelmi célú geofizikai kutatásnak tekinthető a földrengés-kockázattal kapcsolatos vizsgálódás: új regionális eredmény e téren, hogy elkészült a Kárpát-medence szeizmikus kockázati térképe (Tóth, 2001), amely a korábbi hazai adatokat az országhatárokat körülvevő környezettel összefüggésben mutatja. Az 1. ábra rávilágít egy olyan magyar sajátosságra, amit EU-tagként

3 is meg kell őriznünk: regionális vizsgálatainkat (föld- és környezettudományiakat egyaránt) minden esetben a Kárpát-medence és környezete egységét szem előtt kell tartva kell végeznünk. R2. Nem elsősorban közvetlen környezettudományi, hanem több ország összehangolt együttműködését megkövetelő földtudományi megismerő projektként, az európaiság jeleként említjük meg a CELEBRATION 2000-t. A Central Europe Lithospheric Experiment Based on Refraction CELEBRATION 2000 egy mélyrefrakciós szeizmikus kísérlet, melynek mérési nyomvonalait láthatjuk a 2. ábrán. A kutatás kitűzött célja az, hogy pontosítsa Középés Kelet-Európa tektonikai, kőzetfizikai viszonyait, lehetővé téve ezzel az alap- és alkalmazott földtani kutatások jelentős előrelépését. A szerkezeti, fejlődéstörténeti problémákon túl például a földrengés-veszélyeztetettség egyes nyitott kérdéseire is választ remélhetünk (Fancsik, 2001). L1. Az elmúlt évben a magyar környezetgeofizikának a közvetlenül felszín alatt lévő térség vizsgálatára bevethető eszköztára új, hazai gyártmányú műszerrel bővült. A khz frekvenciatartományban működő, ún. szonár az iszap vastagságának, rétegződésének vizsgálatával segíti a tavak iszaplerakódási mechanizmusának jobb megismerését, s ezzel igyekszik előmozdítani a tavainkat, főként a Balatont és a Velencei-tavat ért káros környezeti hatások csökkentését (Prónay, 2001). A szonár 2 cm-nél jobb felbontással képes meghatározni a fenék alatti 1-2 m finomszerkezetét. A 3. ábra felső része az iszap kotrás utáni újra lerakódását mutatja egy mintegy 80 m-es szakaszon. Jól láthatók a régebbi kotrási nyomok, amelyeket az iszap részben újra befedett, s középen még az iszap áramlási iránya is felismerhető az aszimmetrikus feltöltődésből és elhordásból. Az ábra alsó része egy kb. 50 m- es szakaszon ábrázolja az árkokat és a visszatöltéseket, ahol az eredeti fenék és azon a mesterséges feltöltés két, jól elkülönülő rétege látszik. Ezek a mérések a Velencei-tavon történtek. L2. Az európai uniós hulladéklerakási szabvány új hulladék-lerakók telepítéséhez 1 m vastag természetes, vizet át nem eresztő réteget határoz meg minimális feltételként, s ennek a rétegnek a szivárgási tényezője maximum 10-9 m/s lehet. Az alkalmas természetes réteg területi feltérképezésére néhány geofizikai módszer kiválóan használható. Új eljárások segítségével ma már olyan részletességgel lehet az elektromos fajlagos ellenállás alapján a rétegsorokat meghatározni, amilyent a 4. ábra mutat (Dobróka et al., 2001). L3. A lokális megismeréshez az ún. mérnökgeofizikai szondázás (amikor kúpban végződő kisátmérőjű rudazatot nyomnak a talajba hidraulikus úton, és eközben mechanikai és nukleáris paramétereket mérnek) nyújt segítséget, amely szintén jelentősen fejlődött, hiszen a szondakivétel után elzáródó ( környezetbarát ) lyukakban még többféle fizikai paramétersort tudnak nyerni (Draskovits, 2001a). L4. A régi hulladéklerakók által okozott szennyeződés megismerése nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában igen jelentős probléma. (Magyarországon több tízezerre tehető az elhagyott hulladéklerakók száma, s ezek nagy részének még a helye sem ismert teljes bizonyossággal.) A taksonyi hulladéklerakó körül végzett geoelektromos tomográfiából (sokféle oldalról gerjesztett és sokféleképpen mért feszültségeloszlásból) az 5. ábrán látható elektromos fajlagos ellenállás-eloszlás rajzolódik ki, ami megadja a lerakott szemét mélységi-, és különböző mélységekben a területi kiterjedését (Varga M., 2001).

4 L5. A fizikai paraméterek időbeli változásának folyamatos megfigyelésére (az ún. monitoring -ra) a Pellérden létesített automatikus radiometriai mérőállomást említjük példaként. A 6. ábra a 222-es radon, a radontermék és a gamma-dózisteljesítmény időbeli változását mutatja mintegy 40 napon keresztül (Berta et al., 2001). A tüskék a zagytározókból származó, kedvezőtlen időjárási feltételek esetén kialakuló felhőkből származnak. A bemutatott példák nagy többségében (talán a radiometriai monitoringot, a szeizmológiát és az űridőjárást kivéve) a környezetgeofizika általában nem önállóan, hanem a föld- és környezettudományok részeként, valamely célfeladat részelemeként tud kielégíteni bizonyos társadalmi, az EU-ban is megfogalmazódó szükségleteket. A geofizikusok számára az EU-elvárás azt jelenti, hogy összehangolt projekt részeként kell színvonalas munkát végezni. Mindez igaz a geofizikai research-re és exploration-re (a tudományos- és a feltáró jellegű kutatásra) is. A magyar környezetgeofizika helyzete európai összehasonlításban A magyar környezetgeofizika háttere Az intézményrendszer, amelyben a magyar geofizika működik (két egyetemi tanszék, egy akadémiai kutatóintézet, egy akadémiai kutatócsoport, egy állami (MGSZ) kutatóintézet és egy sor piac-orientált vállalkozás) lényegében beleillik a világszerte nagyfokú változatosságot mutató intézményrendszerbe. Nincs tehát Európában egyértelműen jó, követendő példa, ami miatt hagyományainkat érdemes lenne feladni. Mércénk az eredményesség, s ne mások követése legyen. Reméljük, hogy nemzetközi összehasonlításban is eredményes működésünk hosszú távon a finanszírozási gondok enyhülését fogja magával hozni. Eredményességünket mutatja, hogy az európai geofizikai tudományos folyóiratok szinte minden évfolyamában van magyar szerző által írt cikk. Illusztrációként két geofizikai (egy általános- és egy alkalmazott) folyóirat 2000-ben megjelent cikkeiből készített statisztikát mutatunk be (7. ábra). A év az Annales Geophysicae-ben, a Geophysical Prospectingben is meglehetősen átlagos volt Magyarország szempontjából: mindkét folyóiratban egyaránt 1-1 magyar tanulmány jelent meg, ahol legalább az első szerző magyar állampolgár (Verő et al. 2000, Szalai és Szarka 2000). (A lakosságszámot figyelembe véve statisztikailag ez nem szégyellnivaló teljesítmény, mert például Ausztria Belgium, Lengyelország, Svájc egyáltalán nem szerepel a sorban. Figyelemre méltó az Egyesült Királyság nagy fölénye és igen elgondolkodtató az elesett állapotú Oroszország második helye. Nem foglalkoztunk az amerikai folyóiratokban megjelent cikkekkel; természetesen ott is születtek publikációk ben magyar szerzőktől.) Értékes tanulmányok látnak napvilágot hazai geofizikai folyóiratokban (Acta Geodetica et Geophysica, Geophysical Transactions, Magyar Geofizika) is, s ezek szakmai értéke nagyobb, mint amilyennek azt külföldön (és a hazai tudománymetriában) el tudjuk ismertetni. Amellett, hogy a Geofizikai Tudományos Bizottság közel 50 köztestületi tagot reprezentál (a geofizikából minősítést szerzettek száma jelenleg mintegy 60), és a kutatói kapacitás mintegy 50 százaléka érinti a környezetgeofizikát, a geofizika legátfogóbb képviseletével és megjelenítésével a mintegy 700 tagot számláló Magyar Geofizikusok Egyesülete foglalkozik. Széles nemzetközi kapcsolata révén (pl. társegyesületi tagság számos

5 európai és más nemzetközi szervezetben, konferenciák szervezése) jelentősen hozzásegíti a magyar geofizikusokat a környezetgeofizika terén végbemenő legfrissebb fejlemények nyomon követéséhez. Környezetgeofizika: tudomány és szakma A tudományban az új összefüggések feltárása a cél, a szakmában ugyanúgy, mint a tudományos adatszolgáltatásban a minőség ellenőrzése és biztosítása, a Quality Control / Quality Assurance (QC/QA) egyre fontosabb, elsőrangú követelmény. A geofizika eladhatóságában kulcskérdés, hogy vajon megvásárolják-e tőlünk azt a szolgáltatást, amiről nincsenek megbízhatósági ismeretek (Salát et al., 1999, Salát, 2001)? A szakmában (egy-egy célfeladat megoldásában) a geofizika többnyire nem önállóan, hanem más szakmákkal (néha egészen távoliakkal) együtt tud eredményt elérni. Ezt bizonyították a geofizikusok által alapított sikeres vállalkozások. A tudományban azonban az integráció, a multidiszciplináris megközelítés mellett a differenciálódás folytatódása (az egyre szűkebb és szűkebb részletek beható vizsgálata) továbbra is tart és tartani fog. A rövid határidős (a választópolgárra gondoló) társadalmi célokat kitűző projektszemlélet az alapkutatási forráselosztókra is ráragadt, és ez (néhány, laikusoknak is látványos témától eltekintve) nem kedvez a földtudományoknak, így a geofizikának sem. Az efféle felszínes tudományirányítás mélyebb összefüggések vizsgálatától vonja el a kutatókat, és ez nem lehet érdekünk. A határterületi (interdiszciplináris) kutatásokra tévedők különösen hátrányban vannak projektjavaslataik elbírálásánál. Az említett problémákat az EU-ban és idehaza is felismerték, de az orvoslásról sem hazai, sem külföldi gyógymódról nincs tudomásunk. Értjük, hogy Brüsszelből úgy számíthatunk a legkönnyebben támogatásra, ha egy BRÜSSZEL által felismert és beazonosított társadalmi, regionális, vagy gazdasági szükséglet, betöltendő hiány kielégítésére jelentkezve nyújtunk be pályázatot ( You only go to Brussels to help them to fill a Gap that THEY have identified. (Meskó, 2001, McCarthy, 2001)). Igyekszünk alkalmazkodni ehhez az elváráshoz, de ezeket a direktívákat nem fogadhatjuk el egyedül üdvözítőként. Saját szemléletünket, eredeti ötleteinket legalábbis a tudományos kutatásban feltétlenül meg kell tartanunk, mert ha ezekről lemondunk és kizárólag mások által kitalált sémákban vagyunk hajlandók gondolkodni, csak követő típusú tudományos kutatásra leszünk képesek nem csak a geofizika terén. Sokat panaszkodunk a földtudomány lehetőségeinek beszűkülésére. Ez igaz. Vegyük észre azonban, hogy a korábban megszokott, régről átöröklött szemlélettel a megváltozott körülmények között már nem lehet megélni. A jövő kutatóinak és szakembereinek nem csak szakmájukat kell magas szinten művelniük, de otthonosan kell mozogniuk nemzetközi (nyugat-európai) kapcsolatokban is. Mindemellett még azzal is tisztában kell lenniük, a jelenlegi játékszabályokat az EU nem kifejezetten a mi érdekünkben alkotta meg. Bármilyenek is a pillanatnyi körülmények, nem kell félni az utánpótlás hiányától: a hazai oktatás színvonala jó, és ezen kívül elég, ha a fiatal geofizikus és geológus szakemberek számára a Magyar Geofizikusok Egyesülete által évenként megrendezett ankét termékeny légkörére gondolunk.

6 Összefoglalás A bemutatott esettanulmányok, a nemzetközi kitekintés egyaránt azt jelzi, hogy Magyarország a környezetgeofizikában a tudományos kutatás és az általános szakmai színvonal terén is állja a versenyt az Európai Unió jóval tehetősebb országaival; teljesítményünk az EU-átlagot meghaladja. A Brüsszel által elismert társadalmi, regionális, vagy gazdasági szükséglet kielégítését szolgáló EU-pályázatok a geofizikát (környezetgeofizikát) többnyire részfeladatok vállalására korlátozzák. Pályázataink sikere más, sokszor távoli tudományterületekkel való együttműködési készségünk bizonyítéka lesz. A magyar tudományos versenyképesség megőrzése azonban mindannyiunktól elvárja azt, hogy beilleszkedési, alkalmazkodási igyekezetünkben ne feledkezzünk meg meglévő értékeink, elsősorban saját, önálló szemléletünk megőrzéséről. Függelék A tanulmányban szereplő példákat az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság ülésén született felhívásra beérkezett anyagokból válogatta ki a bizottság elnöke (Sz. L.). A beküldött anyagok közül a nyilvános osztályülés témájától viszonylag távolabbiakat (Varga G, 2001, Hegymegi 2001, Kiss 2001) nem sorolhattuk fel a példák között. Szép számmal akadtak az elmúlt évben környezettudományi vonatkozású elméleti eredmények is (pl. Draskovits 2001b), de ezek egy ilyen összeállításban kevésbé látványosak, és megszületésük pillanatában nagy részükről nemigen lehet tudni, hogy alkalmazásuk inkább környezettudományi, vagy csak földtudományi jellegű lesz-e. Megemlítendő, hogy a Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián című sorozatban megjelenőben van A földtudományok és földi folyamatok kockázati tényezői című kötet (Meskó és Ádám 2001), amely több más, itt nem említett tárgykört (például árvízvédelmi gátakkal kapcsolatos geofizikai vizsgálatokat is) kimerítően tárgyal. Az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság tavaszi ülésén két előadás is környezetgeofizikai témájú volt (Tóth, 2001, Győri, 2001). Bizottságunk ez év őszén a Magyar Geofizikusok Egyesületével együtt az e területen folyó hazai munka teljes feltérképezése és részletes megismertetése érdekében környezetgeofizikai ankétot rendez. A korreferátum ábrákkal együttes változata elérhető az alábbi módon: ftp apollo.ggki.hu anonymous guest cd pub/geoftudbiz binary get geof_maj9.zip quit

7 Hivatkozások Bencze P., 2001: Az ionoszféra F2 rétegében a maximális elektronsűrűség magasságának és az F2 réteg alsó határfelülete magassága különbségének változása a legutóbbi három évtizedben. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített GGKI anyag Berta Zs., Menyhei L., Szűcs I., Várhegyi A., 2001: A geofizika szerepe a MECSEKÉRC Rt rekultivációs és egyéb környezetellenőrzési tevékenységében. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített MECSEKÉRC anyag Dobróka M., Gyulai Á., Ormos T., Pethő G., Steiner F., Takács E., Turai E., 2001: Megjegyzések és adalékok a környezetgeofizikai korreferátumhoz. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ME anyag Draskovits P., 2001a: Mérnökgeofizika szondázás. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ELGOSCAR anyag Draskovits Pál, 2001b: Felszín alatti vizek szennyezettségének vizsgálata felszíni geofizikai módszerekkel. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ELGOSCAR anyag Fancsik T., 2001: A CELEBRATION 2000 leírása. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ELGI anyag Győri E., 2001: Laza felszín közeli rétegek hatása a földrengések intenzitására. Előadás az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság ülésén, március 9. Hegymegi L., 2001: A DIDD mágneses obszervatóriumi műszer. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ELGI anyag Kiss J., 2001: Az Antarktiszon mért légi geofizikai adatok feldolgozása és értelmezése. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ELGI anyag McMarthy S., 2001: How to explain the relevance of R&D to European Union policies. Europhysics News, January/February, pp Meskó A, 2001: A földtudomány és a kutatás feladatai az EU csatlakozás tükrében. Az MTA X. Osztálya által szervezett nyilvános előadóülésen elhangzott előadás. Budapest, április 16. Meskó A., Ádám A. (szerk.), 2001: A földtudományok és földi folyamatok kockázati tényezői. Megjelenőben a Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián c. sorozat keretében Prónay Zs., 2001: Szonármérések. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ELTE anyag Salát P., 2001: A geofizika XXI. századi QC/QA szemléletű trendjei az ELTE Geofizikai Tanszék közelmúlt és jelen munkáiban, az EU-5. keretprogram 4. tematikus programja (EESD) tükrében. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ELTE anyag Salát P., Wórum G., Ubránkovics Cs., 1999: Profiling complex for quality controlled monitoring of the geotechnical environment along riverside embankments (combined measurements and joint inversion techniques. EEGS-előadás, Budapest, szeptember Sátori G., 2001: GGKI Kutatói beszámoló a évről Szalai S., Szarka L., 2001: An approximate analytical approach to compute geoelectric dipole-dipole responses due to a small buried cube. Geophysical Prospecting, 48,

8 Tóth T., 2001: Nagyfelbontóképességű vízi szeizmikus mérések jelentősége a neotektonikus kutatásokban. Előadás az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság ülésén, március 9. Varga G., 2001: A Dunántúl tellurikus térképe. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített ELGI anyag Varga M., 2001: A taksonyi hulladéklerakón végzett geoelektromos tomográfia. A X. Osztály nyilvános osztályülésén elhangzó geofizikai korreferátumhoz készített KBFI-TRIÁSZ anyag Verő J., Zieger B., Szendroi J., Vellante M., Strestik J., Lühr H., Best A., Körmendi A., Lichtenberger J., Ménesi T., Bencze P., Marcz F., Wesztergom V., 2000: Connections between whistlers and pulsation activity Annales Geophysicae 18: Zieger B., 2000: Az űridőjárás hosszútávú vizsgálata. Az MTA VEAB Év kutatója pályázaton első díjat nyert előadás. 1. ábra: A Kárpát-medence földrengés-kockázati térképe (Tóth, 2001)

9 2. ábra: A CELEBRATION 2000 projekt nyomvonalai (Fancsik, 2001)

10 3. ábra: Szonárszelvények a Velencei-tavon (Prónay, 2001) fent: Szelvényrészlet visszatelepült iszappal lent: Szelvényrészlet gödörrel és feltöltéssel

11 M é l y s é g [ m ] márga kavics kavics kavics homok aleuritos összlet -180 márga márga S z e l v é n y m e n t i t á v o l s á g [ m ] aleuritos összlet homok vető aleuritos összlet ábra: Geoelektromos szelvény Sajókaza környékéről, 24 darab vertikális elektromos szondázás 1.5 dimenziós inverziója alapján (Dobróka et al., 2001) ohmm

12 KBFI-TRIAS LTD. H-1155 Budapest Vág utca meter É 1.49 meter 2.47 meter 3.46 meter 4.45 meter 5.43 meter GEOPHYSICAL EXPLORATION OF AN ACTIVE WASTE-DEPOSIT Apparent resistivity [Ohmm] Resistivities at different depth-levels between meter November ábra: Elfedett hulladéklerakó mélységi és területi eloszlásának meghatározása geoelektromos tomográfiával (Varga M., 2001)

13 Pellérd automatikus monitoring állomás Rn-222, Rn-termék és gamma dózisteljesítmény Gamma dózisteljesítmény (ngy/h) Rn & Rn_EEC (Bq/m 3 ) 0 0 máj. 14. máj. 24. jún. 3. jún. 13. jún. 23. júl év, idő Gamma Rn-222 Rn_EEC 6. ábra: Környezetellenőrzési radiometriai monitoring Pellérden (Berta et al. 2001) 7. ábra: A publikációk országonkénti eloszlása 2000-ben két európai geofizikai folyóiratban