KÜLÖNFÉLÉK. Ifj. Gujás István erdőfőmérnök és gondnok életének 35-ik évében

Átírás

1 A kontinens jó nagy része forró, kietlen homoksivatag, semmi vagy igen kevés növényzettel, ami pedig ezeken az esőtlen pusztaságokon tenyészik, az alkalmazkodik az éghajlathoz és bőrszerű, vastag lombozatot, vizet raktározó sejteket kapott a bölcs Teremtőtől. A különleges városi élet, a szociális viszonyok, munkáskérdés, a hihetetlen forróság, tartós szárazság, végtelen pusztaság részletes ismertetése után természetesen várakozással és érdeklődéssel fogadjuk az lm tropischen Urwald von Nordqueensland" című fejezetet, mely megállapítja, hogy der Urwald ist schöner und eindrueksvoller, als aller indischer, afrikanischer oder südamerikanischer Dschungel." Oly hatalmas fák vannak itt, hogy egyetlen egy faegyedből egy egész szállót építettek fel. Az éghajlat ezen a részen igen kellemes. Az őserdő rengeteg ércet rejteget méhében, amely kiaknázásra vár. Valóságos vadon ez még, hol az ősember egyszerű életmódját követő úgynevezett vademberekre is bukkant a szerző. F. M. KÜLÖNFÉLÉK HALÁLOZÁSOK. Ifj. Gujás István erdőfőmérnök és gondnok életének 35-ik évében évi december hó 3-án rövid, fájdalmas betegség után Kolozsváron elhunyt. A megboldogult hült tetemét december hó 11-én a pestszentlőrinci temetőben helyezték örök nyugalomra, nagy részvét mellett. Szigeti Rezső ny. m. kir. főerdőtanácsos, a szombathelyi m. kir. állami erdőhivatal volt főnöke, egyesületünk rendes tagja, évi január hó 9-én> 73 éves korában Szombathelyen váratlanul elhunyt. A megboldogult 1857-ben Kőrösmezőn született. Erdészeti akadémiai tanulmányainak elvégzése után 1884-ben mint műszaki díjnok az ungvári főerdőhivatalnál államerdészeti szolgálatba lépett. Az erdészeti államvizsgát 1886-ban tette le évben áthelyezték a szombathelyi erdőgondnoksághoz ban ugyanitt kezelő főerdésznek nevezték ki, majd 1899-ben véglegesen megbízták a szombathelyi m. kir. állami erdőhivatal vezetésével ben m. kir. erdőmesternek, 1909-ben erdőtanácsosnak, 1917-ben pedig főerdőtanácsossá nevezték ki év december végével történt nyugalomba vonulásáig mintegy 21 éven át a szombathelyi erdőhivatal főnöki teendőit látta el, kiváló szakértelemmel. A megboldogultat folyó évi január hó 11-én a szombathelyi sírkertben helyezték örök nyugalomra, kollégái és barátai nagy részvéte mellett.

2 Bradofka Károly, ny. Coburg hercegi erdőtanácsos, egyesületünknek közel 50 év óta rendes tagja, életének 75-ik évében váratlanul elhunyt. Egyike volt az erdészet csendes munkásainak, aki minden feltűnést kerülve, de annál nagyobb lelkesedéssel és szakszeretettel dolgozott a gondjaira -bízott erdőgazdaság érdekében. A Coburg hercegi uradalom szolgálatában több mint 4 évtizedet töltött s csak néhány éve vonult Pusztavacsról nyugalomba. Mint ember mintaképe volt a hűséges, szerető, jó kollégának s rendkívül közvetlen érintkezési modora, elnyűhetetlen jó kedélye, szerető jó szíve igen sok jóbarátot szerzett neki kartársai körében. Fájó szívvel veszünk Tőle mindnyájan Béke hamvaikra! búcsút. Simenszky Kálmán meghalt. Folyó 'hó 3-án 87 éves korában meghalt Simenszky Kálmán 'nyug. m. kir. főerdőtanácsos, a Ferenc József-rend tiszti 'keresztjének tulajdonosa. Vele az erdőtörvény életbeléptetésével kinevezett kir. erdőfelügyelők utolsója távozott az élők sorából. Gyakorlatban töltött 14 évi szolgálat után, 1880-ban mint nyavaládi (ma Zalaerdőd) kir. közalapítványi erdőgondnokot nevezte ki a király kir. erdőfelügyelőyé s csekély megszakítással, év májusában bekövetkezett nyugdíjazásáig, 30 éven át vezette a szombathelyi kir. erdőfelügyelőséget. "Kerülete kezdetben Mosón, Győr és Veszprém vármegyékre is kiterjedt s csak a győri erdőfelügyelőség felállításával korlátozódott Vas, Sopron és Zala vámegyékre. Ezen a nagy területen az űj törvény életbeléptetése és végrehajtásának zavartalan megindítása különleges nehéz munka volt, főként, ha számba vesszük, hogy a sok feudális uradalom minden birtokosa, jogainak csorbítását látta az új törvény addig ismeretlen rendelkezéseiben. Az első erdőfelügyelőkre hárult az erdőfelügyelőség megalapozása, ők szerezték meg elvitathatatlan tekintélyét s az ő érdemük, hogy' valósággal fogalommá vált az intézménybe vetett bizalom. Simenszky mestere volt munkájának. Ö szerezte a megbecsülés és szeretetnek azt a tőkéjét, melynek úgy a magánosok, mint a hatóságok részéről még ma is élvezetében van a felügyelőség. Ha törekvéseit nem is koronázta mindig siker, nem rajta múlott... Mi késői utódok vagyunk a tanúi az erdők szertelen apasztása felett minduntalan megnyilvánuló késői bánatnak. Mostoha időket élünk! A szak még'azzal sem tisztelhette meg magát, hogy az elismerés virágával díszítse érdemes, öreg munkásának koporsóját. Nyugodjék békében. SIMENSZKY KÁLMÁN FEJFÁJÁRA: Nagyok utolsója, Az elsők sorából...! S ma, sok gyászolója Nem tud a múltjáról. Dr. Hoffmann Gyula. Dr. H. Gy.

3 Az Osztrák Mező- és Erdőgazdasági Társaság tűzifa propagandája. A Wiener Allgemeine Forst- und Jagd-Zeitung évi január elején megjelent első számában az Osztrák Mező- és Erdőgazdasági Társaság által évi december hó 21-én Bécsben rendezett sajtófogadásról számol be. A sajtófogadást kizárólag azzal a céllal rendezték, hogy a tűzifa racionális felhasználásának az osztrák nemzetgazdaságra való jelentőségéről a közönséget tájékoztassák. Gróf Colloredó-Mansfeld Rudolf elnök az állami és magánérdekeltségek kiküldötteinek, valamint a sajtó nagy számban megjelent képviselőinek üdvözlése után többek között annak a nézetének adott kifejezést, hogy bár az abszolút önkormányzás elve nem hajtható keresztül minden vonatkozásban, mégis a hazai gazdaságot a belföldi termeivények felhasználása révén jelentékeny mértékben meg lehet erősíteni. Ez a megállapítása természetesen a hazai tűzifatermelésre is érvényes. A tüzelőtechnikában elért újabb eredmények kívánatossá teszik a tűzifának már ökonómiai szempontból is célszerű, fokozottabb felhasználását. A tűzifa ugyan véleménye szerint sohasem fogja a kőszenet háttérbe szoríthatni, különösen ott nem, ahol az olcsóbban beszerezhető, avagy ahol arra technikai okokból szükség van. Ellenben nagyon sok esetben különböző szempontokból a tűzifát kell előnyben részesíteni. A hazai gazdaságnak a devizagazdálkodás előírásaira való figyelemből is a belföldi tüzelőanyagok leggazdaságosabb kihasználására kell törekednie, mert az importálandó kőszén kifizetéséhez szükséges külföldi fizetési eszközök beszerzése kölcsönös nehézségekbe ütközik. Mindenekelőtt főleg a szociális és higiénikus szempontok fogják az ipar és kereskedelem legkülönbözőbb üzemeit, valamint a háztartásokat arra az elhatározásra bírni, hogy fatüzelésre áttérjenek. A fatüzelés különösen a háztartásban jelent számos előnyt. Itt a takarékosság elve a higiénia és a kellemesség követelményeivel hozható összhangba. Feest mérnök elnökigazgató ezután a tűzifa felhasználásának nemzetgazdasági jelentőségét ismertette. A tűzifa fokozott felhasználásának jelentőságe nemcsak a fatermelésre, hanem mindazokra a gazdasági ágazatokra is vonatkozik, amelyek a tűzifa szállításával, aprításával és annak szétosztásával foglalkoznak. Az osztrák tűzifának nagyobb mennyiségben való felhasználása azt eredményezné, hogy a munkaerők jelentékeny részét, melyek a közre ma nagy gondot jelentenek, tartósan foglalkoztatni lehetne és emellett a tűzifa értékének mintegy 80%-a oly munkabért jelent, amely az osztrák munkások között kifizethető volna. Külföldi tüzelőanyagok használata esetén ellenben mindezek az összegek a nemzetgazdaság szempontjából komoly veszteséget jelentenek.

4 Majd dr. Löffler mérnök, mint tüzelőtechnikus, számszerű adatokkal ismertette a fatüzelés különböző hatásfokait. Különösen az új rendszerű cserép- és vaskályhákra hívta fel a figyelmet, amelyek mint folytonégő kályhák, kizárólag fafűtésre vannak berendezve, s amelyek 80%-on felüli csodálatos hatásfokot érnek el és amelyek továbbá minden másfajta folytonégő kályhával előnyösen hasonlíthatók össze. Az érdekeltségek képviselőinek Ausztria tűzifaforgalmáról szóló Locker Antal mérnök miniszteri tanácsos, a mező- és erdőgazdasági minisztérium erdőgazdasági osztályának vezetője által kidolgozott expozét is adtak, amely bevezetésében kivonatosan a következőket mondja: A gazdaságpolitikának mindenképpen szüksége van arra, hogy a különböző kereskedelmi áruknak termelési és elhelyezési viszonyait folytatólagosan figyelemmel kísérje. A mostani általános gazdasági krízis idejében erre még inkább szükség van és ha a segítés módjáról kell gondoskodni, nagyon is helyes az áruk tömegéből egyes árucsoportokat külön is kiemelni. így a tűzifa elhelyezésének kérdése szempontjából is célszerűnek mutatkozik a tűzifaforgalomnak a háború utáni időkben való fejlődésével foglalkozni. Az osztrák tűzifaforgalom 10 tonnás vagontételekben: Behozatal: Kivitel: Behozatali többlet: Kiviteli többlet: Behozatal: Kivitel: Behozatali többlet: Kiviteli többlet: A kimutatásból megállapítható, hogy a tűzifaforgalom a külfölddel 1924-ig passzív volt és nagy tempóban csak 1925-től kezdve vált aktívvá. Ez éppenséggel csodálatosnak mondható oly országban, mint Ausztria, amely nagyon is jelentékeny fafölösleggel rendelkezik, de egyben azt is bizonyítja, hogy az összeomlás után mily zavartak voltak a gazdasági viszonyok és hogy mily soká tartott, amíg azok félig is rendbejöttek. Még világosabban mutatja a helyzetet az egyes államokkal való

5 tűzifaforgalom. A Németországgal való forgalom 1920-ban passzív volt. Németország ugyanis több tűzifát szállított Ausztriába, mint amennyit Ausztriából kapott. A Magyarországgal való forgalom 1923-ig passzív volt, s csak 1924-től kezdve szállítottak több tűzifát Magyarországba, mint amennyit onnan Ausztriába. Csehszlovákia szállította a legtöbb tűzifát Ausztriába. Az és években Csehszlovákia 70, illetve 73%-kal, Magyarország pedig 22, illetve 23%-kal vett részt az osztrák tűzifabehozatalban. Ezekből az adatokból is megállapítható, hogy más államok nem sok tűzifát szállítottak Ausztriába. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy Jugoszláviából is évrőlévre csökkenő mennyiségben érkezett tűzifa ben Lengyelországból és ben még Romániából is hoztak tűzifát Ausztriába. A határmenti forgalomban az összes környező államokból hoztak és viszont vittek is tűzifát. A tűzifaforgalom általánosságban nem mutat tökéletesen kiegyenlített vonalat. Hogy a tűzifa az első években hová jutott, megfoghatatlan. De már ezekben az években is felismerhető egy bizonyos irány. A főkivitel Németországba és Svájcba irányult. A tűzifaforgalom első aktív éveiben a tűzifának 28%-a Németországba, 26%-a Svájcba, 20%-a Olaszországba és 17%-a Magyarországba irányult. Mindenesetre egész határozottsággal megállapítható, hogy Ausztriában elegendő tűzifát lehet termelni. A tűzifakivitel mellett szükség van a tűzifa belföldi felhasználásának minél nagyobb fokozására. A tűzifakivitel értéke is figyelmet érdemel években a behozatali többlet 5.3, 1.1, 3.1 és 1.3 millió Schillinget képviselt években pedig a kiviteli többlet 2.5, 1.8, 2.7, és 2.7 millió Schillinget tett ki. A tűzifa elhelyezése különösen most rendkívül nehézzé vált. A devizabeszerzés nehézségeire való figyelemből is a külföldi szén behozatalát a feltétlenül szükséges mértékre kellene korlátozni és arra kellene törekedni, hogy az osztrák tűzifa mindenekelőtt a háztartások tüzelőszükségletének kielégítésére szolgáljon. Az osztrák pénzügyi és kereskedelmi mérlegre egy ijy fajta rendszabály nagyon is kedvező hatást gyakorolna, amiért különösen nemzetgazdasági szempontból kívánatos volna, ha a belföldi tűzifa felhasználásának jelentőségére a nagy nyilvánosság figyelme felhívatnék. A nagyon is élénk vita során egyébként még számos más a tűzifa elhelyezésére és a fafűtésű folytonégő kályhák használhatóságára vonatkozó gondolat is jutott kifejezésre. így Mattsching erdőtanácsos, mérnök több oly üzemre hívta fel a figyelmet, amelyek az utóbbi időkben a tűzifával való tüzelésre tértek át eredménnyel s amelyek mindegyike évenként

6 ürm 3 tűzifát használ el. A tüzelőberendezések megfelelő átalakítása a tűzifának sokkalta nagyobb kalória kihozatalát tette lehetővé, ágy, hogy ez a tüzelési mód gazdaságosabbnak mutatkozik, mint az előbbi kőszénnel való tüzelés. A háztartások számára készített kísérleti kályhák is kedvező eredményeket mutattak. Hogy a sajtófogadáson résztvetteknek és az összes érdeklődőknek módot nyújtsanak arra, hogy a tűzifának legtakarékosabb használata mellett a fatüzelésű folytonégő kályhák gazdasági teljesítményéről saját szemükkel meggyőződhessenek, az osztrák Mező- és Erdőgazdasági Társaság három egyesületi termében egy fafűtésű folytonégő cserépkályhát és 'két fafűtésű folytonégő vaskályhát állított fel. A kiállított kályhákat a megjelentek behatóan tanulmányozták. Most nagyon remélik, hogy ez a nyilvánossághoz intézett felhívás visszhangra fog találni. Az osztrák gazdasági élet több ágazatának ezúton bizonyos fejlődési lehetőség volna biztosítható. Emellett az osztrák háziasszonyokat is egy nagyon is fontos feladat elé állították. Nem mulaszthatjuk el az alkamat, hogy a fent közölt sajtóbemutató értékes tanulságaira fel ne hívjuk t. olvasóink szíves figyelmét. Az erdőkben bővelkedő és faexportra utalt Ausztriára vonatkozó megállapítások teljes egészükben, de talán még fokozottabb mértékben hazánkra is érvényesek, bár Ausztriával ellentétben fában szegény csonka hazánk ép nagy mennyiségű tűzifa behozatalára van utalva. A hazai tűzifa gazdaságos felhasználását biztosító tüzelőberendezések itthoni bevezetése nálunk is lehetővé tenné a tűzifa és szén behozatalának lényeges csökkentését és ennek révén kedvező hatást gyakorolna kereskedelmi mérlegünkre. Kívánatos volna, ha hazai érdekeltségeink is e komoly és a mai súlyos gazdasági viszonyok között nagyon is fontos kérdéssel behatóan foglalkoznának és erről a nyilvánosságot szintén megfelelően tájékoztatnák. L. S. A Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete" "évi február hó 29-én 15 órakor Miskolcon, a kereskedelmi és iparkamara kistermében az alábbi tárgysorozattal tartja rendes közgyűlését: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Tisztikar és választmány választása. 4. Számvizsgálóbizottság jelentése. 5. Bírálóbizottság jelentése. 6. Ügyvezető alelnök, titkár, pénztáros jelentése. 7. Indítványok, javaslatok.

7 Oroszország faszállító hajókat épít. A Wiener Allgemeine Forst- und Jagd-Zeitung évi 1. számában megjelent közlemény szerint a Balti-tenger hajógyáraiban nagy számban építenek oly gőzés motoros-hajókat, amelyek 3500-tól 9000-ig terjedő tonnatartalmukkal különösen a faanyagok szállítására lesznek hivatottak. Építenek továbbá oly hajókat is, amelyek a távoli kelettel való forgalom lebonyolítására fognak szolgálni és a ifekete-tengerről kiinduló faexportot is elő fogják mozdítani. Hogy a faanyagok exportálására kidolgozott terveket végrehajthassák, egyidejűleg számos különleges szervezet felállításáról is gondoskodtak, amelyek feladata tutajozási és egyéb faszállítási segédberendezések létesítése, hogy ezek révén a hajók várakozási idejét megrövidítsék. Ausztria évi vadászati statisztikája. A Wiener Allgemeine Forst- und Jagd-Zeitung évi 1. számában közli, hogy Ausztriában a vadászat nemzetgazdasági jelentősége a statisztika adatai szerint örvendetes módon emelkedőben van. Amíg 1920wban a terítékre hozott összes vad értéke 4, sillinget tett ki, addig 1929-ben a vad értéke már 6, sillingre emelkedett. Á"z évről évre terítékre kerülő vadnemek élén a mezei nyúl áll, amelyből az elmúlt évben kereken darabot lőttek. A fácán a második helyet foglalja darabbal, ezután az őz következik , az üregi nyúl , a róka és menyétfélék , a nagyvadak , a vadkacsák 7500, a nyírfajdfélék 70W és a zergék 7000 darabbal. el Lőttek még az említetteken kívül 5000 darab szalonkát, 4000-nél több fürjet, O0 darab marmotát, borzot és nyestet. Dámvadból 300 darabot, vaddisznóból pedig 100' darabot hoztak terítékre. Vásárlók tűzifát mindenfajtát, bányafát, különböző müfákat, vagonos tételekben, vagy nagyobb mennyiségben. Erdőket kitermelésre. Ajánlatokat kér: BOZŐKY EMIL Budapest, II. kerület, Baftai-út 18 b. szám. Közvetítést díjazok. (14.)