HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK

Átírás

1 Hang-, film- és színháztechnika ismeretek középszint 1911 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 15. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Útmutató a vizsgázók teljesítményének az értékeléséhez (az értékelő tanárok részére) A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. 1. összetevő - Tesztfeladatok A válaszokat a jelölt helyeken a sorszám utáni vonalra kell írni. Áthúzott, átírással javított válasz nem fogadható el. Ha a vizsgázó a választ nem csak a vonalon jelölte meg, válaszként a vonalon található válasz fogadható el. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. 2. összetevő - Interaktív feladat Az Értékelő lapot (az Útmutató utolsó oldala) vizsgázónként kell kitölteni. (Fénymásolható). A kitöltött Értékelő lapot a vizsgadokumentumokhoz csatolni kell. Az értékelést az elmentett, készre kevert hanganyagon, valamint a munkaállomás szoftver (DAW) munkafájljában is el kell végezni a munkaállomás használat értékelésére. Az induló összpontszám 60, a hibákért pontlevonás jár az összpontszámból. A javító szakértő megjegyzéseket tehet a vizsgabizottság számára a szoftverhasználat és a hanganyag összbenyomásának értékelésére írásbeli vizsga 2 / május 15.

3 1. összetevő - Tesztfeladatok 1. _a_ Mit lát a képen? 1 pont a.) tuba b.) trombita c.) harsona d.) szaxofon e.) szárnykürt 2. _a_ Mit lát a képen? 1 pont a.) DAW Time Line b.) hangszcenárium sablon c.) színpadi szcenárium sablon d.) script sablon 3. _a_ Válassza ki a Bauhaus ülőbútort! 1 pont a.) b.) c.) 4. _c_ Melyik a színpad része? 1 pont a.) díszletraktár b.) zsöllye c.) Proszcénium d.) zenekari árok 1911 írásbeli vizsga 3 / május 15.

4 5. _d_ Melyik hangreprodukció esetén használunk négynél több hangcsatornát? 1 pont a.) monó b.) sztereó c.) kvadrofon d.) surround 6. _b_ Minek a rövidítése a BPM? 1 pont a.) Binaural Photo Montage b.) Beats Per Minute c.) Bars Per Minute 7. _b_ Mi található a proszcénium és a nézőtér között? 1 pont a.) hátsószínpad b.) előszínpad c.) oldalszínpad d.) járás 8. _b_ A szcenárium jellemzően 1 pont a.) a filmforgatás b.) a színházi előadás c.) a hangfelvétel kelléke. 9. _b_ Melyik kimeneti jel a leghangosabb? 1 pont a.) -20 dbu b.) 0 dbu c.) -5 dbu 10. _a_ Melyik eszköz tartozik a trombitához? 1 pont a.) b.) c.) 11._ a_ c _Melyek a színházban használt vezérelhető világítástechnikai eszközök? a.) dimmer b.) kijáratmutató c.) stroboszkóp d.) kottalámpa 2 pont 12. Nevezze meg az alábbi két eszközt! 2 pont 1. h 2. b 1911 írásbeli vizsga 4 / május 15.

5 1.) 2.) a.) teleobjektív b.) csapó c.) halszemoptika d.) vaku e.) máltai kereszt f.) tripod g.) videó rekorder h.) írisz 13._ d_ Jelölje meg, hogy a meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomra vonatkozik! 2 pont Művészeti alkotás, amelyet papír, fénykép, textil, fa, fém vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. a.) párhuzamos montázs b.) belső montázs c.) szekvenciális montázs d.) kollázs 14. _a_ Hányszoros viszonynak fele meg a 6 db? 2 pont a.) kétszeres b.) tízszeres c.) százszoros 15. _d_ Milyen mikrofont használunk filmforgatáshoz boomon az alábbiak közül? 2 pont a.) gömbi b.) kardioid c.) nyolcas d.) puska 16. Kapcsolja össze a neveket a felsorolt megnevezésekkel! 4 pont a) _4_ Jean Marie Jacquard 1. Windows 1 pont b) _2_ Neumann János 2. a számítógép elvi felépítése 1 pont c) _1_ Bill Gates 3. Apple 1 pont d) _3_ Steve Jobs 4. lyukkártya 1 pont 17. A megadott négy animációs film címéhez válassza ki a névsorból azokat, akik 4 pont, rendezőként fémjelzik azt! a.) _3_A legkisebb ugrifüles b.) _4_Vili a veréb c.) _6_A két bors ökröcske d.) _5_Magyar népmesék 1911 írásbeli vizsga 5 / május 15.

6 1 Cakó Ferenc 2 Dargay Attila 3 Foky Ottó 4 Gémes József 5 Jankovics Marcell 6 Macskássy Gyula 7 Nepp József 8 Sajdik Ferenc 9 Marék Veronika 10 Rófusz Ferenc 11 Ternovszky Béla 12 Varga Csaba 18. Párosítsa az axonometrikus rajzokat és a nézeti képeket! 4 pont 1 c 2 d 3 a 4 b 19. Melyikek tartoznak össze? A számokat a vízszintes vonalra írja! 4 pont a) _2_ kotta 1. c-d-e-f-g 1 pont b) _3_ előjegyzés 2. partitúra 1 pont c) _4_ tempó 3. kulcs 1 pont d) _1_ hangmagasság 4. BPM 1 pont 20. Melyik két eszköz tartozik össze? Adja meg a párok betűjeleit! 4 pont _a c b h d f e g a b c d 1911 írásbeli vizsga 6 / május 15.

7 e f g h 1911 írásbeli vizsga 7 / május 15.

8 2. összetevő - Interaktív feladat Készítse el az alábbi szöveg hibamentes változatát a Feladatlap könyvtárban található Interaktív feladat.wav hangállományból. A feladat elvégzésének első lépése: nyisson üres munkafájlt, a munkafájl neve azonosítójele legyen a MEGOLDAS könyvtárban. A jelfolyamnak folyamatosnak kell lennie. A kész hanganyagot egy összefüggő.wav formátumú állománnyá kell összeírni. Szöveg: Hogyan működik az emberi fül? A fül akusztikai, mechanikai, hidrodinamikai és elektromos jelátalakító, idegvezetési és agyi szerkezet. Bonyolult és nem minden részletében ismert érzékszerv. Három fő részből áll, a külső fülből, a középfülből és a belső fülből. A külső fület a fülkagyló és a mintegy 2,5 cm hosszú hallójárat alkotja, amelyet a dobhártya zár le. A külső fülnek sajátos átviteli tulajdonsága van, amely a hang különböző beérkezési irányától függően változik. A hallójárat különösen azokat a hangokat közvetíti jól a dobhártya felé, amelyek hullámhosszának egynegyede megegyezik a hallójárat hosszával. A középfülben izmok három hallócsontot tartanak, a kalapácsot, az üllőt és a kengyelt, amelyek egymáshoz ebben a sorrendben kapcsolódnak. A kengyel a belső fül ovális ablakához tapad. Az ovális ablak transzformációs feladatot lát el, amely azért szükséges, mert a hangenergia a külső fülben levegőben, a belső fülben viszont folyadékban terjed. A dobhártya akusztikailag jól illeszkedik a levegőhöz (800 Hz-es frekvencián a legjobban) emiatt a levegő rezgéseit csaknem veszteség nélkül átveszi. A középfül hallócsontokat tartó izmai a dobhártyát képesek megfeszíteni és a kengyel talpát az ovális ablaktól elhúzni. Amikor a dobhártyát hirtelen nagy hangnyomás éri, akkor a szervezetünk ezzel a módszerrel reagál a belső fül érzékeny részeinek védelme érdekében. A belső fül egy sokkal bonyolultabb szerkezet. Nemcsak a hallásérzékelés, hanem az egyensúlyérzékelés szervét is tartalmazza. Az egyensúlyérzékelés szerve három térirányban elhelyezkedő, három félkörös ívjárat. A hallószerv egy csigaszerűen megcsavarodott kettős cső: a csiga. Az egyik cső a felső csatorna bemenete az ovális ablak. A másik cső az alsó csatorna a csövek túlsó végén, a csigalyukon át belenyílik a felső csatornába, úgy is mondhatnánk, hogy egyetlen cső van, ami visszakanyarodik. A csatornákban folyadék van. Az ívjáratokat és a csigát a csarnok kapcsolja egymáshoz, és az egész barlangrendszer egyetlen közös folyadékkal telt egységet alkot a sziklacsontokban a fej két oldalán. A hangenergiát a kengyel talpa juttatja el az ovális ablakon át a belső fülbe. Az így keltett folyadékhullámok végigfutnak a csigában lévő kettős cső felső csatornájának teljes hosszában, majd ott a kis nyíláson, a csigalyukon át az alsó csigatérben visszafelé terjednek. A kengyel a kettős csatorna kezdeténél az ovális ablakhoz tapad. Az ablak egy hártyás lezárás, ami a nyomásingadozásokat átveszi és átadja a folyadéknak. A nyomáshullámok a folyosó végéről nem verődnek vissza, hanem a csigalyukon át eljutnak az alsó csatornába, egészen 1911 írásbeli vizsga 8 / május 15.

9 egy az alsó cső végén lévő másik hártyáig, a kerek ablak hártyájáig. Ez a hártya fontos nyomáskiegyenlítést végez. E nélkül az összenyomhatatlan folyadékban a hullámok visszaverődnének, állóhullámok jönnének létre, ami az egymás utáni hangok érzékelését nehezítené. Békésy György Nobel díjas professzor mutatta ki, hogy a hallásérzékelést a folyadékban úgynevezett haladó hullámok keltik, amelyek már az első visszaverődés előtt lecsillapodnak. Így válik lehetővé, hogy a fül elég gyorsan érzékelje a különbséget két egymás után hallott különböző frekvenciájú hang között. A hallás felfogó készülékei a csiga felső csatornájának mentén végigfutó, az úgynevezett Corti-féle szerv alaphártyáján ülő idegsejtekben rendeződnek el. A csigában a hang hatására kialakuló haladó hullámok amplitúdója az ovális ablaktól távolodva növekszik, elér egy maximumot, majd ezt követően gyorsan csökken. A maximum helye az alaphártyán mindig a hang frekvenciájától, a hang magasságától függ. Az érzékelő idegsejtek a Corti-féle szerven a hullámoknak megfelelő jeleket elektromos impulzusokká kódolják. Mindig a hullám amplitúdó maximumának környezetében levő sejtek kapnak elegendő gerjesztést ahhoz, hogy impulzusokat küldjenek az idegpályákon az agy felé. A hallott frekvencia ekképpen helyfüggvénnyé transzformálódik a csiga csatorna mentén. Békésy György ezért a hallás magyarázatért kapott Nobel díjat. Hogyan hallunk irányokat? A virtuális valóság létrehozása során hangforrásokat hozunk létre és irányinformációval látjuk el azokat, összességében pedig olyan akusztikus környezetet igyekszünk létrehozni, amely a lehető legjobban hasonlít a valóságra. Ebben az egyik legfontosabb paraméter a hangforrások helyének meghatározhatósága, a lokalizáció, amelynek szükséges feltétele az irányinformáció tökéletes átvitele. A térhatású, binaurális vagy másképpen kétfülű technikák magukba foglalják mind azokat a hangfelvételi, lejátszási szintetizálási technikákat, ahol az a cél, hogy a dobhártyán a természeteshez hasonló akusztikus jeleket hozzunk létre. Valósághű hangélmény csak akkor lehetséges, ha ezeket az akusztikus jeleket megfelelő pontossággal képesek vagyunk a hallgató dobhártyáján létrehozni. Pontosabban, ha képesek vagyunk a dobhártyákon újra létrehozni azt a hangnyomás függvényt, mely egy adott fizikai hangtérben egy korábbi hangesemény alkalmával keletkezett. Ekkor mondhatjuk azt, hogy átvittük tökéletesen az akusztikus információt. Mindez persze csak elméleti feltevés, mivel a tökéletes reprodukció a gyakorlatban soha nem jöhet létre. Az emberi hallás folyamatában a külső fül, a középfül, a belső fül és az agy egyformán fontos szerepet játszik. A térbeli hallás szempontjából a külső fülnek és a fejnek, valamint a vállaknak van döntő jelentősége. A külső fül és a fej viselkedésének leírása egy sajátos, csak mérhető, matematikailag csak megközelítően pontos átviteli függvénnyel lehetséges. Ezt a komplex átviteli függvényt HRTF-nek nevezzük az angol Head-Related Transfer Function kifejezésből. A HRTF függvény megadja az átvitelt a fizikai hangtér bármely pontjától a dobhártyáig a beesési iránytól függően. Ennek következtében a tér minden irányához más és más HRTF függvény tartozik. Lényegében ez a különbözőség tartalmazza az irányinformációt. Ráadásul, mivel minden embernek más-más alakú a füle és a fejformája, a valódi átvitel a HRTF függvényekkel megadottól eltér. Ezért van az, hogy mindenki csak a saját fülével képes pontos irányérzékelésre, egy másik ember fülével nem. A HRTF 1911 írásbeli vizsga 9 / május 15.

10 függvények egy készletet alkotnak, külön a bal és a jobb fülre, minden térirányhoz. Egy hangforrás lokalizációja azt jelenti, hogy képesek vagyunk a helyzetét hozzánk viszonyítva meghatározni. Ez csak véges pontossággal lehetséges. A lokalizációs bizonytalanság nagyban függ a jel és a környezet paramétereitől. Az irányérzékelés két legfontosabb paramétere a füljelek közötti szint-, és időeltérések. Az emberi hallás lehető legjobb irány felbontó képessége a szemben, elöl irányban található. Mivel a vízszintes síkban a füljelek idő-, és szinteltérése nagy lehet, ezért itt csak 1 2 fok körüli a bizonytalanság mértéke. A fej szimmetria síkjában a jel a két fülbe azonos időben és erősséggel érkezik, ezért a lokalizáció nehezebb. Itt csak a HRTF függvények eltérése érvényesül. A lokalizációs hiba nagyságrendekkel nagyobb, fok is lehet a tévesztés mértéke. Gyakran előfordul, hogy ebben a síkban megjelenő hangforrásoknál nem tudjuk eldönteni, hogy a jelek elölről vagy hátulról érkeztek-e. Különösen lényeges a fejárnyék hatása. Egy, a bal fül tengelyébe eső hangforrás esetén a bal fülbe akadálytalanul jut el a hang, amíg a jobb fül teljesen fejárnyékban van. A jobb fül jele amplitúdóban is lényegesen kisebb, mivel a hang csak másodlagos utakon érkezik be, visszaverődések és elhajlások révén. Ennek a fülnek a jele sokkal zajszerűbb és körülbelül 3 khz fölött szinte alig szállít már értékelhető akusztikai információt. A fej árnyékoló hatása az egyik legrosszabb, ami a fület érő akusztikai jellel történhet. A kétfülű hallás éppen ezért jelentős, mert amíg az egyik fül alig képes információhoz jutni, addig a másik a lehető legtöbbet próbálja kinyerni. A tér és irányérzékelés egy összetett folyamat, amelyben a beérkező hangokra vonatkoztatva egyrészt az időbeli különbség, másrészt a hangosságbeli szintkülönbség játszik fontos szerepet. Az időkülönbség periodikus jeleknél fáziskülönbségnek is értelmezhető. Hallásunk az abszolút fázist egyáltalán nem érzékeli, csak a fáziseltérést. A fáziskülönbségből adódó irányérzékelés a magasabb frekvenciák felé egyre bizonytalanabb. A szinteltéréseket elsősorban nem a távolságból eredő csillapítás befolyásolja, hanem a fej takaró hatása. A szintkülönbség függ a hallott hang magasságától, a frekvenciájától is. A hangforrás térbeli lokalizációját tehát a következők befolyásolják: szintkülönbség, fázis-, vagy időkülönbség, és a HRTF átvitel, az irányfüggő szűrőhatás. Az előre-hátra irányból érkező hangoknál csak a fülkagyló, a fej, a test játszik szerepet. Az ebből adódó amplitúdó eltérések akár db nagyságúak is lehetnek. Képesek vagyunk az akusztikai környezet érzékelésére is, és ez alapján a fizikai környezetre való következtetésre is. Akusztikai környezetünkben többutas terjedés lép fel, a hangforrásból közvetlenül hozzánk érkező hangon túl a tárgyakról, felületekről történő visszaverődések sokasága révén kapunk információt a környezetről. A hangforrás irányának értékelése szempontjából hallásunk a közvetlen, a legkorábban és a leghangosabban beérkező hang irányát részesíti előnyben. Ha a későbbi visszaverődések kb. 40 milliszekundumon belül érkeznek, akkor ezek az irány meghatározását nem fogják befolyásolni. A távolságra egyrészt az érzékelt hangszínből is tudunk következtetni, mert a távolsággal egyre növekvő magashang veszteség jelentkezik, másrészt a direkt hang és a zengőhang arányából is távolságbecslést végzünk, mivel minél közelebb van a hangforrás, annál nagyobb arányú a direkt hang energiája a zengőéhez képest írásbeli vizsga 10 / május 15.

11 Pontozás (hibapontok, pontlevonás) 1. A készre összeírt hanganyag elején vagy végén túl sok a szünet (1 pont) A hangfájl elején és végén a digitális nullát, vagy digitalizált analóg zajt tartalmazó rész hossza meghaladja a 1 másodpercet. 2. A hanganyag indulása (felúszás vagy hangra indulás) nem megfelelő, zavaró (1 pont) A hangfájlban a helyszíni zaj, vagy atmoszféra zaj jelentős, és az első hasznos megszólalás hangra vágással indul az atmoszféra bekeverése helyett, vagy a hangra vágás során az indulás eleje hiányzik. 3. A hanganyag vége nem megfelelő, zavaró (1 pont) A hanganyag végén a kicsengés után a digitalizált analóg zaj hirtelen marad abba, vagy a zaj túl hosszú idejű. 4. Hallható átmenet a vágási ponton (vágási helyenként maximum 3 pont) A vágási ponton a jel nem folytonos: a vágás tempóban van, zeneileg vagy szövegszerűen megfelelő, de a hangforrások virtuális iránya megváltozik, vagy a hangszínezetük megváltozik, vagy a jelszintugrás következik be. Alig hallható jelszintugrás 1 pont, gyakorlatlan hallgató által is felfedezhető szintugrás 2 pont, zavaró mértékű szintugrás 3 pont, virtuális irány megváltozása 1 pont, hangszínezet megváltozása 2 pont, ha a hiba elkerülhető lett volna. 5. Hallható zajátmenet a vágási ponton (vágási helyenként maximum 3 pont) A vágási pont zenei részek közötti szünetben van, és az atmoszféra, vagy a rögzített zaj jellege hirtelen változik meg. Éppen észlelhető zajátmenet 1 pont, a zajátmenet jól hallható gyors megváltozása 2 pont, átmenet nélküli zajvágás 3 pont. 6. Pattanás a vágási ponton (vágási helyenként 2 pont) 7. Bármelyik hangrészlet indulása vagy végződése hibás (előfordulási helyenként maximum 3 pont) Jellemzően prózai hanganyag vágása esetén szó eleje hiányzik, vagy felúszik, vagy szintje ingadozik, vagy végződése hiányzik, vagy elúszik, vagy szintje ingadozik. Szintingadozás 1 pont, fel vagy leúszás 2 pont, hiányzó szórészlet 3 pont. 8. Szükségtelen vágás (vágási helyenként 4 pont) A vágás nem a kijelölt tartalmi helyen van. 9. Idegen hang jelenléte (vágási helyenként maximum 3 pont) A vágási ponton hang átlapolódás hallható a két hangfájl között, vagy máshonnan származó vendéghang szólal meg. Az idegen hang szakember számára hallható 1 pont, nem szakember által is felfedhető és zavaró 2 pont, nagyon hallható és tartalmilag zavaró 3 pont, vendéghang megszólalása 3 pont. 10. Időzítési hiba illesztési pontonként (vágási helyenként 2 pont) A vágás tempóhibás írásbeli vizsga 11 / május 15.

12 11. A hanganyag részben vagy egészben monó lett (maximum 4 pont) Sztereó nyersanyagok esetén rövid (1-2 másodperces) monó részlet 1 pont vágási helyenként, legfeljebb vagy a teljes hanganyag monó lett 4 pont. 12. Panoráma vagy balance hiba (1 pont) 13. Értelmetlen szintingadozás összefüggő hanganyagrészeken belül (1 pont) 14. Nem egyenletes hangosság (1 pont) 15. Torzítás, túlvezérlés hallható (4 pont) Torzítás, túlvezérés esetén, bárhol a hanganyagban (ha az utómunka következménye) súlyozás nélkül 4 pont. 16. Ellenfázis hiba (maximum 4 pont) Sztereó és monó nyersanyagok esetén is, rövid (1-2 másodperces) ellenfázisú részlet 1 pont előfordulási helyenként, legfeljebb vagy a teljes hanganyag ellenfázisú lett 4 pont. 17. Nem megfelelő kivezérlési szint (4 pont) Nem -23 LUFS (+- 1 LU). 18. Alulvezérelt hanganyag (4 pont) Ha a kivezérlési szint megfelelő (Integrated Loudness -23 LUFS), de a hanganyagon belül tartósan értelmetlen szintcsökkenés tapasztalható. 19. Zajos hanganyag (technikai hiba) (4 pont) A munkaállomás használata közben a kapcsolódó hardverből származó zaj került a hangfelvételre. 20. Kihagyott vágási pont (vágási helyenként 4 pont) 21. Szoftverhasználat (10 pont) A munkaállomás szoftver használatának értékelése. A vágóablakban látható kép, a sávokrégiók használata, elrendezése, a vágási technikák ésszerű, célszerű használata, a szoftver lehetőségeinek kihasználtsága, a munka áttekinthetősége, a szoftver ablakainak használata, képernyő elrendezése. 22. A vizsgázó a feladatot nem kezdte meg (60 pont) 1911 írásbeli vizsga 12 / május 15.

13 Értékelőlap Név:.. Interaktív feladat Prózai hanganyag vágása A készre összeírt hanganyag elején vagy végén túl sok a szünet 1 A hanganyag indulása (felúszás vagy hangra indulás) nem megfelelő, zavaró 2 A hanganyag vége nem megfelelő, zavaró 3 Hallható átmenet a vágási ponton 4 Hallható zajátmenet a vágási ponton 5 Pattanás a vágási ponton 6 Bármelyik hangrészlet indulása vagy végződése hibás 7 Szükségtelen vágás 8 Idegen hang jelenléte 9 Időzítési hiba illesztési pontonként 10 A hanganyag részben vagy egészben monó lett 11 Panoráma vagy balance hiba 12 Értelmetlen szintingadozás összefüggő hanganyagrészeken belül 13 Nem egyenletes hangosság 14 Torzítás, túlvezérlés hallható 15 Ellenfázis hiba 16 Nem megfelelő kivezérlési szint 17 Alulvezérelt hanganyag 18 Zajos hanganyag (technikai hiba) 19 Kihagyott vágási pont 20 Szoftverhasználat 21 A vizsgázó a feladatot nem kezdte meg 22 Összesen: Megjegyzések: Az Interaktív feladat pontszáma (Nem lehet nullánál kisebb.) Hiba pont Megjegyzés 60 Összesen dátum javító tanár 1911 írásbeli vizsga 13 / május 15.