HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 20. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 20. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Hang-, film- és színháztechnika ismeretek írásbeli vizsga 1712 I. összetevő

2 Fontos tudnivalók A válaszokat a jelölt helyeken a sorszám utáni vonalra kell írni. Válaszként a vonalra írt megoldás fogadható el. Csak az egyértelműen javított válasz fogadható el. Ha a választ nem csak a vonalon jelölte meg, válaszként a vonalon található fogadható el. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / október 20.

3 1. Rendezze megjelenése szerint időrendi sorrendbe az alábbi eszközöket. 1 pont A legnagyobb sorszámú a legkorábban megjelent eszköz legyen a.) blu-ray b.) fonográf c.) mikrobarázdás lemez d.) DVD e.) normál hanglemez 2. Adja meg a hanglánc eszközeinek helyes sorrendjét a bemenettől a kimenetig? 1 pont a.) DAW keverőasztal mikrofon mikrofonkábel b.) mikrofon keverőasztal mikrofonkábel DAW c.) mikrofon mikrofonkábel keverőasztal DAW 3. Melyik eszközzel nem lehet hangot rögzíteni? 1 pont a.) DAW b.) kazettásmagnó c.) diskman d.) MP3 eszköz e.) DSLR kamera 4. Hány független hangcsatorna szükséges minimálisan az 5.1 hangtér 1 pont kialakításához? a.) Négy. b.) Kettő. c.) Hat. d.) Öt. 5. Hányszoros viszonynak felel meg a 6 db? 1 pont a.) tízszeres b.) százszoros c.) kétszeres d.) nyolcszoros 6. Melyik stíluskorszakban használták az alábbi tárgyat? 1 pont a.) egyiptomi b.) római c.) gótikus d.) reneszánsz savonarola szék e.) barokk f.) XIX.sz. (Thonet) g.) szecessziós h.) Bauhaus (Thomas Rietweld) 1712 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / október 20.

4 7. Jelölje meg, hogy az alábbi viseletet melyik korszakban viselték? 1 pont a.) asszír babilóniai b.) római c.) román d.) reneszánsz e.) rokokó f.) biedermeyer g.) szecessziós h.) 1930.as évek 8. Melyik ábra mutat balanszhibás jelet? 1 pont 9. Párosítsa! 1 pont konvex 2. konkáv a.) szóró b.) gyűjtő 10. Melyik optikának nagyobb a látószöge? 1 pont a.) a nagyobb fókusztávolságúnak b.) a kisebb fókusztávolságúnak 11. Jelölje meg, hogy a meghatározás az alábbiak közül melyik szakemberre 2 pont vonatkozik! A leforgatott nyersanyagot a rendezővel együttműködve összevágja. 35 mm-es film esetében bedigitalizálják az összes felvételt, az anyagot végignézi. A film menete alapján egymás után illeszti a felvételeket. Először a nyersvágást hajtja végre (ha nincs asszisztense), majd utána a finomvágást. A képhez hozzávágja a hangot is. a.) figuratervező b.) karakter c.) animátor d.) háttérfestő e.) fázisrajzoló f.) vágó g.) kulcsrajzoló 1712 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / október 20.

5 12. Nevezze meg az alábbi két eszközt! 2 pont ) 2.) a.) praxinoscop b.) filmkamera c.) sztroboszkóp d.) camera obscura e.) máltai kereszt f.) digitális fényképezőgép 13. Mennyi az egyenletesen temperált hangskála félhang hangközének 2 pont frekvencia aránya? a.) tizenkettedik gyök kettő b.) kettő c.) 1,41 d.) négyzetgyök kettő 14. Adja meg a filmfelvételnél használt hangtechnikai eszközök betűjelét! 2 pont a.) zeppelin b.) rádiómikrofon c.) telefonhybrid d.) fonográf 15. Melyik féltérben legrosszabb az emberi iránymeghatározás? 2 pont a.) A fej előtt. b.) A fej mögött. c.) Oldalról. d.) A fej felett. 16. A klasszikus versenymű mindig 4 pont a.) 2 b.) 3 c.) 4 d.) 5 tételes írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / október 20.

6 17. A megadott négy animációs film címéhez válassza ki a névsorból azokat, akik 4 pont szerzőként, rendezőként vagy tervezőként fémjelzik azt! a.) _ TV Maci b.) _ A kockásfülű nyúl c.) _ Vili a veréb d.) _ Hófehér 1 Cakó Ferenc 2 Dargay Attila 3 Foky Ottó 4 Gémes József 5 Jankovics Marcell 6 Macskássy Gyula 7 Nepp József 8 Sajdik Ferenc 9 Marék Veronika 10 Rófusz Ferenc 11 Ternovszky Béla 12 Varga Csaba 18. Illessze a számozott képekhez a megfelelő Monge rendszerben 4 pont ábrázolt nézeti rajzokat! Melyikek tartoznak össze? A számokat a vízszintes vonalra írja! 4 pont a) _ angolkürt 1. húr 1 pont b) _ doromb 2. fafúvós 1 pont c) _ zongora 3. idiofon 1 pont d) _ marimba 4. ütőhangszer 1 pont 20. Melyikek tartoznak össze? A számokat a vízszintes vonalra írja! 4 pont a) _ dramaturg 1. előadás 1 pont b) _ karmester 2. színmű 1 pont c) _ ügyelő 3. zenekari árok 1 pont d) _ zsöllye 4. nézőtéri felügyelő 1 pont 1712 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / október 20.

7 1712 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / október 20.

8 I. Tesztfeladatok a feladat pontszám sorszáma maximális elért maximális elért Az I. rész pontszáma 40 dátum javító tanár I. Tesztfeladatok pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt dátum dátum javító tanár jegyző Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! 1712 írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / október 20.

9 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 20. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 20. 8:00 II. Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Hang-, film- és színháztechnika ismeretek írásbeli vizsga 1712 II. összetevő

10 1712 írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / október 20.

11 Készítse el az alábbi szöveg hibamentes változatát a Feladat könyvtárban található Interaktív feladat_1712.wav hangállományból. A feladat elvégzésének első lépése: nyisson üres munkafájlt, a munkafájl neve a saját neve legyen a Megoldas könyvtárban. A jelfolyamnak folyamatosnak kell lennie. A kész hanganyagot egy összefüggő.wav formátumú állománnyá kell összeírni. Szöveg: Hologram a való világ A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a média, és Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a tudományos szaklapokat. Mégis vannak, akik szerint az adott felfedezés felfordíthatja a tudományt. A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól. A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban. Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében. Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság gigantikus hologram. Bohm megdöbbentő következtetésének megértéséhez tudni kell, mi is valójában a hologram. Ezeket a három dimenziós fényképeket lézer segítségével készítik. A megörökítendő tárgyat először lézersugárral pásztázzák. Egy második sugár fénye a visszaverődő mintával interferenciát hoz létre, és ezt a mintát örökítik meg a filmen. Előhíváskor a film csupán fényes és sötét vonalak kavalkádja, de ha lézerfénnyel világítják meg, megjelenik az eredeti tárgy három dimenziós képe írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / október 20.

12 A hologramok viszont nem csak a háromdimenziós kép miatt különlegesek. Ha egy rózsa hologramját félbevágják és lézerrel világítják meg, a mindkét fél darab a teljes képet tartalmazza, bár kisebb méretben. Ha a darabokat tovább aprítják, minden kis darab az eredeti egész képet tartalmazza. A hagyományos fényképekkel ellentétben a hologram minden szelete az eredeti információ egészét tartalmazza. A "teljes egész a részletekben" megközelítéssel teljesen új utak nyílnak a természettudományok előtt. A nyugati világ tudósai mindig is hajlottak arra, hogy a fizikai jelenségek megértéséhez, legyen az béka vagy atom, a szétdaraboláson és a részletek tanulmányozásán keresztül vezet az út. A hologram viszont megmutatja, hogy a világban néhány esetben téves lehet ez a megközelítés. A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építőkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet. Ennek fényében Bohm más utat javasolt az Aspect-féle felfedezés értelmezéséhez. Bohm szerint a szubatomi részecskék nem azért képesek egymással kapcsolatban maradni, függetlenül a távolságtól, mert valami titokzatos jel áramlik közöttük. Ehelyett a szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelőt becsapó illúzió. A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész kiterjesztései. A jobb megértés érdekében Bohm a következő példát vezeti elő. Képzeljünk el egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál. Az akváriumot nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is csak tévékamerák révén értesülünk. Az egyik kamera az akvárium elejét veszi, a másik az oldalát. A megfigyelő a két monitor képét figyelve azt gondolhatja, hogy a két hal külön-külön létezik, majd a halakat tovább figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük. Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban hasonló fordulót végez. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje látszik, a másik mindig az oldalát mutatja. Ha a teljes összeállítás továbbra is rejtve marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan feltételezheti, hogy a halak valahogy összebeszélnek, ezért mozognak egyszerre. Bohm szerint a szubatomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle kísérletben. A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A szemmel nem látható komplex dimenziókat ugyanúgy nem érzékeljük, mint a megfigyelő a halat körülvevő akváriumot. A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / október 20.

13 A világegyetemnek ezen fantomszerű viselkedés mellett más megdöbbentő tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag szétválaszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világegyetem összefügg. Az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogénatomok protonjaival írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / október 20.

14 1712 írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / október 20.

15 1712 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / október 20.

16 pontszám maximális elért I. Tesztfeladatok 40 II. Zenei vagy prózai hanganyag vágása 60 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 100 dátum javító tanár I. Tesztfeladatok II. Zenei vagy prózai hanganyag vágása pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt dátum dátum javító tanár jegyző 1712 írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / október 20.