Válasz. Dr. Báldi András (MTA doktora, Főigazgató) című akadémiai doktori értekezés. Opponensi bírálatára
|
|
- Ottó Balla
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Válasz Dr. Báldi András (MTA doktora, Főigazgató) Gyepterületek természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálatai (legelők, kaszálók, fás legelők, felhagyott, vetett gyepek, gyeptöredékek florisztikai, cönológiai, gyepgazdálkodási és uralkodó pázsitfű fajok taxonómiai adatai és vizsgálatai, élőhely-térképezésük) című akadémiai doktori értekezés Opponensi bírálatára Szeretném megköszönni, hogy a Főigazgató Úr elvállalta a dolgozat bírálatát. Köszönöm, hogy a természetvédelmi gyepkezelések és hosszú távú hatásaik kutatását fontosnak tartja, ehhez kapcsolódóan a dolgozat eredményeit jelentősnek értékeli, elismerve ezzel nem csak az én, hanem a körülöttem lévő csoport munkáját is. Megtisztelő, hogy a tudományos aktivitásomnak is utána nézett és megfelelőnek minősítette. A téma fontosságának megítélésében köszönöm annak kihangsúlyozását, hogy az eredményeink - bizonyíték alapú jellegük miatt - a gazdálkodók és a döntéshozók számára is meghatározónak értékelendők. A Bíráló mintaterületek kiválasztásával kapcsolatos meglátásával egyetértek,, ugyanakkor a Vácrátóti Kutató Intézet munkatársaival, - a Dr. Bartha Sándor vezette csoporttal - az utóbbi néhány évben törekszünk arra, hogy szisztematikusan kiválasztott mintaterületeken dolgozzunk, hogy az országra nézve lehetőleg minden tájegységből kapjunk adatokat. Elfogadom a Bíráló megjegyzését a diagramokkal kapcsolatban, hogy bizonyos ábrákon a feliratok is alig olvashatók. Ezen ábrákat, ha a későbbiekben publikálásra kerülnek, az észrevételnek megfelelően mindenképpen javítjuk. A 3D oszlopdiagramok és a tortaszelet ábrák valóban inkább szemléltetésre szolgálnak előadások vagy oktatás során. Köszönöm, hogy a Bíráló elfogadott új eredményeket, köztük a másik két opponens által is kiemelt megállapítást -, hogy a magyar szürke szarvasmarha a legalkalmasabb a legelők természetvédelmi célú legeltetéses kezelésére és egyben ez a fajta biztosítja a legfajgazdagabb vegetációjú területeket is. Köszönöm, hogy elfogadta és értékelte a vegetáció fejezetben közölt adatokat. Elismeréssel nyilatkozott arról, hogy a klasszikus cönológiai felvételezés mellett a rendkívül munkaigényes mikrocönológiai vizsgálatokkal is foglalkoztunk. A természetességi állapot számszerűsítését is lehetővő tevő diverzitási vizsgálataink jelentőségét szintén elfogadta. Az új módszerek értékelésekor kitért továbbá arra is, hogy a mikrocönológiai adatok elemzése mellett a Rényi diverzitási profilokat is alkalmaztuk, amely további lehetőség a klasszikus cönológiai felvételek adatainak megerősítésére. Köszönöm, hogy a taxonómiai, a gyepgazdálkodási, a természetvédelmi és az élőhelytérképezési fejezet új eredményeit is jóváhagyta. A Pignatti-féle életforma rendszer alkalmazását és monitoring vizsgálatokban való felhasználhatóságát szintén elfogadta. A módszert szeretnénk bevezetni és tervezzük, hogy minden hazai fajra megadjuk a Pignatti-féle életforma típusokat, melyet megfelelő részletességgel publikálni, illetve az interneten elérhetővé tenni is szándékozunk majd.
2 A kérdésekre adott válaszok. 1. A gyepek szerepe igen jelentős mind a biológiai sokféleség megőrzésében, mind a mezőgazdaságban. Ugyanakkor számos egyén szolgáltatást is nyújt az emberiség számára, például esztétikai (kirándulás, madarászat), vagy éppen a szénmegkötés. Hogyan lehet a sokféle szolgáltatás közötti egyensúlyt megtalálni, illetve létezik-e ilyen helyzet? A gyepek jelentősége igen nagy. A Föld szárazföldi területeinek 20%-át gyepes területek borítják (FAO, World Resources). Európában 80 millió hektárnyi területen találunk gyepet, ez az EU-25-ök területének 22%-a (EEA, 2005). Jelenleg hazánkban 5,34 millió ha a mezőgazdaságilag művelt terület, aminek 14,2%-a (758 ezer ha) gyep (KSH 2012-es adat); vagyis területi arányaik miatt is komoly szerepet játszanak hazánk ökoszisztéma szolgáltatásaiban. Az arányok és az egyensúly, az egyes szerepek kihangsúlyozása számos tényezőtől függ, nem kis mértékben attól, hogy egy adott időben, adott helyen élő társadalom számára mik a preferenciák. Ezen kívül ezek a szolgáltatások sokszor átfednek (pl. szénmegkötés és esztétika), így nehéz őket külön kezelni és értékelni. A gyepek nem csak, mint legelők vagy kaszálók szerepelhetnek, ahol csak a gazdálkodási és természetvédelmi szempontokat kell érvényesíteni. A gyepgazdálkodásra építve a szolgáltatások széles körét bővítheti a méhészet, gyógynövénytermesztés, vidéki turizmus is. A kutatások is kiszélesedtek és komplex, fiziológiai vizsgálatokat is tartalmazó megközelítések kerültek itt is előtérbe (Barcza 2011, Nagy 2010). A mai vizsgálati megközelítés a gazdasági vonatkozások mellett több tudományterületet is felölel: a meteorológia, botanika, ökofiziológia, talajtan, a mérések és analízisek a szénforgalmi vizsgálatokkal párhuzamosan történnek (Czóbel at al. 2007, Balogh et al. 2007, Lellei Kovács 2008, 2011, Tuba et al. 2004a, 2004b). Nagyon jelentős a gyepek szénmegkötő képessége, ami a klímaváltozásra és az üvegházgáz-forgalomra is komoly visszacsatolással bír, így az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került. A légköri CO 2 koncentráció emelkedése is a szárazodással járó klímaváltozás egyik fő kiváltója, de egyben a sztómaműködés befolyásolásával növeli a növények vízhasznosítását (Tuba et al. 1996, Nagy et al. 1997, Nagy és Tuba 2008, Wyckoff és Bowers 2010), ezzel enyhíthet a szárazodás hatásán (Nagy 2010). A gyepek lehetőséget adnak az extenzív gazdálkodásra, illetve csak extenzív gazdálkodás mellett jöhetnek szóba komoly szén-raktárként, amit számos kutatási projekt (Greengrass, Carbomont) bizonyított (Soussana et al. 2007, Wohlfahrt et al. 2008, Nagy 2010). A gyepek kutatásában a talajlégzés vizsgálatok is előtérbe kerültek és széles körben, természetes gyepekben és mezőgazdasági területen is folynak vizsgálatok (Balogh 2009, Lelleiné Kovács 2008, Barcza et al. 2007, Czóbel et al. 2012). A talajból kibocsátott szénmennyiség megnövekedhet a nem megfelelő gyephasználat, vagy aszály hatására, emiatt csökken a talaj széntartalma, így a folyamat a termőképesség mint fontos ökoszisztéma-szolgáltatás csökkenése irányába hat. A gyepterületek művelési ág változásainak hatása is jelentős. Ez kihat a gyepek cönológiai viszonyaira és diverzitására, emellett megváltoztathatja a fajok működését (Szente et al. 1996) és az adott rendszer C- es N-körforgását, ezzel befolyásolva a főbb üvegházhatású gázok fluxusait (Soussana et al. 2007). Az egyensúly megtalálása a gyepek szolgáltató tevékenységei között nehéz feladat: a rendszer érzékeny, az egyensúly sokszor törékeny. A fenntarthatóság biztosítása a gazdálkodók, természetvédők, kutatók mellett a törvényhozók figyelmének felkeltésén (konferenciák, publikációk, jelentések) és döntésein keresztül valósulhat meg. Balogh J. (2009): Gyepek szénmérleg-komponenseinek mérése és modellezése. PhD dolgozat. Balogh J., Nagy Z., Fóti Sz., Pintér K., Czóbel Sz., Péli E. R., Acosta, M., Marek M. V., Csintalan Zs., Tuba Z. (2007): Comparison of CO 2 and H 2 O Fluxes over Grassland Vegetations Measured by the Eddy- Covariance Technique and by Open System Chamber. Photosynthetica 45(2):
3 Barcza Z., Bondeau A., Churkina G., Ciais Ph., Czóbel Sz., Gelybó Gy., Grosz B., Haszpra L., Hidy D., Horváth L., Machon A., Pásztor L., Somogyi Z., Van Oost K. (2011): Modeling of biosphere-atmosphere exchange of greenhouse gases - Model based biospheric greenhouse gas balance of Hungary. In. Haszpra L. (ed.): Atmospheric Greenhouse Gases: The Hungarian Perspective Springer, pp Czóbel Sz., Szerdahelyi T., Balogh J., Horváth L., Szirmai O., Nagy J., Péli E., Fóti Sz., Pintér K., Nagy Z., Tuba Z. (2007): Megváltoztatott kezelésű hazai gyeptársulásaink funkcionális ökológiai válaszai. Czóbel. Sz., 2007: Magyar Tudomány 7(10): Czóbel Sz., Szirmai O., Németh Z., Gyuricza Cs., Házi J., Tóth A., Schellenberger J., Vasa L., Penksza K. (2012): Short-term effects of grazing exclusion on net ecosystem CO 2 exchange and net primary production in a Pannonian sandy grassland. Notula Bot Horti Agrobo. 40: Lelleiné Kovács E. (2011): Talajlégzés vizsgálata a kiskunsági homoki erdőssztyepp ökoszisztémában. PhD dolgozat. Lelleiné Kovács E. (2008): Főbb kérdések és megoldások a talajlégzés vizsgálatának témakörében. In: Kröel- Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA OBKI, Vacrátót pp Nagy Z. (2010): Füves ökoszisztémák CO2-forgalma. MTA Doktori értekezés. Nagy Z., Tuba Z Effects of elevated air CO2 concentration on loess grassland vegetation as investigated in a mini FACE experiment. Community Ecology 9: Nagy Z., Szente K., Tuba Z. (1997). Acclimation of dicot and monocottempertae species to long-term elevated CO2 concentration. Abst. Bot. 21: Soussana J. F., Allard V., Pilegaard K, et al. (2007): Full Accounting of the Greenhouse Gas (CO 2, N 2 O, CH 4 ) Budget of Nine European Grassland Sites. Agriculture, Ecosystems and Environment. 121(1-2): Szente K., Nagy Z., Tuba Z., Fekete G. (1996): Photosynthesis of Festuca rupicola and Bothriochloa ischaemum under Degradation and Cutting Pressure in a Semiarid Loess Grassland. Photosynthetica 32: Tuba Z., Szente K., Nagy Z., Csintalan Z., Koch J. (1996): Responses of CO2 assimilation, transpiration and water use efficiency to long-term elevated CO2 in perennial C3 xeric loess steppe species. Journal of Plant Physiology 148: Tuba Z., Nagy Z., Czóbel Sz. et al. (2004a): Hazai gyeptársulások funkcionális ökológiai válaszai, C- korforgalma es üvegházhatású gázainak mérlege jelenlegi és jövőbeni várható éghajlati viszonyok, illetve eltérő használati módok mellett. AGRO 21 Füzetek 37: Tuba Z., Bakonyi G., Singh M. K. (2004b): Impacts on Biodiversity. In: Lang I., Kőmives T., Jolankai M. (ed.s): Pollution Processes In Agri-Environment. A New Approach. Akaprint Publishers, Budapest, pp Wohlfahrt G., Eserson-Dunn M., Bahn M. et al. (2008). Biotic, Abiotic, and Management Controls on the Net Ecosystem CO2 Exchange of European Mountain Grassles Ecosystems. Ecosystems. 11: Wyckoff P. H., Bowers R Response of the prairie-forest border to climate change: impacts of increasing drought may be mitigated by increasing CO2. Journal of Ecology. 98: Egyre nagyobb igény jelentkezik a gyepek rekonstrukciójára. A Poa humilis, alkalmas lenne-e komponensnek vetett gyepekben? Milyen körülmények között, környezeti viszonyok mellett alkalmazható? A fajnak jelentős szerepe lehet vetett gyepkeverékekben, a Poa angustifolia vagy a Poa pratensis helyett is. Saját megfigyelések alapján, cönológiai felvételezések, mikrocönológiai vizsgálatok során széles és szélsőséges környezeti körülmények között is találkoztunk vele. A badacsonytördemici mikrocönölógiai vizsgálatok során pl. mocsárréten is tömegesen fordult elő. Lapított levélhüvelyéből ott cm hosszú levéllemezt fejlesztve, ezzel együtt jelentős föld feletti biomasszát is képezett (Zimmermann és Szabó 2009). Minden vetett gyepben, parkokban, degradált helyeken, vasút melletti mezsgyékben is lehet állományalkotó, parlagokon is megtalálható (pl. Kisfüzes). Őszre sokszor úgy is könnyen felismerhető, hogy megsárgulnak a levéllemezei, ami kiemeli a környezetéből. Sziki legelőkön - a dél-tiszántúli vizsgálataink során ürmös és cickórós pusztákon - is találkoztam a taxonnal. Nyugat-Európában autópályák mentén, - hasonlóan a hazai Puccinellia distans, Poa bulbosa sávhoz - is előfordul, valamint utak, járdák repedéseiben is megtelepül.
4 Összefoglalva jó szárazság-, nedvesség-, valamint taposás tűrése, továbbá a szikes környezet elviselése alapján a faj széles körben alkalmazható. Termesztésbe vonására, fajtaként való alkalmazására is tettünk lépéseket. Penksza K. (2003): Részvétel a Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer élőhelytérképezési munkáiban a Körös Maros Nemzeti Park Kis Sárrét területén a KMNP Igazgatóság megbízásából (kutatási jelentés). Penksza K. (2004): Részvétel a Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer élőhelytérképezési munkáiban a Körös Maros Nemzeti Park Kis Sárrét területén a KMNP Igazgatóság megbízásából (kutatási jelentés). Penksza K. (2005): Részvétel a Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer élőhelytérképezési munkáiban a Körös Maros Nemzeti Park Kis Sárrét területén a KMNP Igazgatóság megbízásából (kutatási jelentés). Penksza K. (2006): 23. Részvétel a Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer élőhelytérképezési munkáiban a Körös Maros Nemzeti Park Kis Sárrét területén a KMNP Igazgatóság megbízásából (kutatási jelentés). Zimmermann Z., Szabó G. (2009): A természetvédelmi kezelés hatásainak botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálata a Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Területen. TDK dolgozat. 3. Milyen változások várhatóak a klímaváltozás hatására, például egyes fűfajok elterjedése, gazdasági hasznosíthatósága tekintetében? A klímaváltozással emelkedő légköri CO 2 koncentráció a C 3 -as fotoszintézisű, növényfajokat (köztük számos pázsitfű faj található) előnyösebb helyzetbe hozza, de más szükséges források hozzáférhetősége várhatóan nem fog egyidejűleg arányosan növekedni. Emellett a hőmérséklet emelkedése, a szárazodás, a mérsékelt övi szélsőséges klímahatások a C 4 -es növények számára teremtenek jobban tolerálható környezetet, hatékonyabb vízhasznosításuk, gyorsabb növekedésük és jobb regenerációs képességük miatt (Kalapos és Mojzes 2008). Napjainkban a C 4 -es növények a globális szárazföldi biomassza 18%-át teszik ki és a CO 2 megkötés mintegy 20-30%-áért felelősek (Lloyd és Farquhar 1994, Kalapos és Mojzes 2008). Közöttük különösen jelentősek a pázsitfűfélék (Poaceae) (a fajok közel fele C 4 -es), mivel nagy arányuk miatt a Föld gyepterületeinek 43%-át kitevő trópusi es szubtrópusi füves élőhelyeken (Collatz et al. 1998) és a mérsékeltövi időszakosan száraz gyepekben egyaránt számottevő lehet a CO 2 megkötéshez való hozzájárulásuk (Ehleringer et al. 1997, Knapp és Medina 1999, Smith és Knapp 1999). A C 4 -es fajok száma hazánkban is várhatóan emelkedni fog, melyek közül az inváziós fajok jelentős része C 4 -es pázsitfű, tehát a gyepekben a C 4 -es füvek térnyerése várható a C 3 -asok rovására (Kalapos 1991, Kalapos és Mojzes 2008, Fekete és Molnár 2005). Az időjárási tényezők hatása a termőhely vízgazdálkodásától függ. Száraz fekvésű gyepen a téli és a vegetációs idei csapadék, üde termőhelyen pedig a hőmérséklet és a sugárzás befolyásolja legnagyobb mértékben a gyep hozamát (Török et al. 2013). A száraz gyepekben az éghajlatváltozás, a szárazabb időszakok és a felmelegedés következtében az elszaporodó C 4 -es pázsitfű fajok közül már jelenleg is jelentős pl. a fenyérfű, a sikárfű, a kései perje (Andropogon ischaemum, Chrysopogon gryllus, Cleistogenes serotina) (Szentes et al. 2011, 2012, Bagi 2000, Molnár 2000, Molnár et al. 1999, 2000). Ezeknek a fajoknak a takarmányértéke viszont kicsi, inkább a gyom fűfajok közé sorolhatók (Gruber 1942, Tasi 2011, Barcsák 2004, Szemán 2006). Az egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárási hatások ellen a hasznosítás gyakoriságának és idejének megválasztása, valamint az eltérő tulajdonságú pázsitfűfajok telepítése, vagy felülvetése kínálnak alternatívát. A gyepgazdálkodás feladata kettős, részben felelni kell az egyre szélsőségesebb időjárási kihívásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósítani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is (Török et al. 2011, 2013). Védett gyepek esetében trágyázásra és öntözésre nincs mód, ezért olyan gyephasznosítási technológiát kell kidolgozni, amellyel az adott ökológiai körzetben a növényzet legjobban tudja hasznosítani a téli tározott- és a vegetációs
5 időszak alatti csapadékot. Nagy nyomatékot ad a technológiamódosítás szükségességének az, hogy a magyar gyepek fele természetvédelmi területen van, vagy EU-s védettség alá tartozik (Natura 2000-es terület) (Török et al. 2011, 2013). Ez alapján végzett a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének Szárítópusztai telepén Tasi Julianna és munkacsoportja kísérleteket. A kísérletüket a fent említett kettőség vezérelte. Különböző fűfajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgálták meg az egyes hasznosítási változatokat és a kapott eredményeket az időjárási tényezők viszonylatában. Kaszálással szimulálták a gyepnövedékek betakarítását és a gyep hasznosításának intenzitását. A hasznosítási gyakoriságot évente három változatban állapították meg: 2x-i, 3x-i és 4x-i. A vizsgálatuk eredményei alapján száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak, egyfajú telepítésre vagy felülvetéses gyepjavításra ajánlják a nádképű csenkeszt (Festuca arundinacea); rét és legelő hasznosítás esetén ugyanakkor az Agropyron pectiniforme elterjesztését javasolják, mellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelők és rétek felülvetéses javítását kivitelezni (Török et al. 2011, 2013). Bagi I. (2000): A Cleistogenes serotina inváziójának dokumentumai a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi homokbuckák UNESCO bioszféa-rezervátum magterületein, In: Virágh K., Kun A. (szerk.): Vegetáció es Dinamizmus. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik tanítványai, barátai és munkatársai. MTA Ökológiai es Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp Barcsák Z. (2004): Biogyep-gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Collatz J. G., Berry J.A., Clark J. S. (1998): Effects of climate and atmospheric CO2 partial pressure on the global distributionof C4 grasses: present, past, and future. Oecol. 114: Ehleringer J. R., Cerling T. E., Helliker B. R. (1997): C4 photosynthesis, atmospheric CO2, and climate. Oecol. 112: Fekete G. Molnár E. (2005): Természetes életközösségek, növénypopulációk válasza a klímaváltozásra. Botan. Közlem. 92: Kalapos T. (1991): C3 and C4 grasses of Hungary: environmental requirements, phenology and role in the vegetation. Abstracta Botanica 15: Kalapos T., Mojzes A. (2008): Milyen jövő vár a C4-es pázsitfüvekre mérsékeltövi gyepekben napjaink környezeti változásai közepette? In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetációklíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA OBKI, Vácrátót. pp Knapp A. K., Medina E. (1999): Success of C4 photosynthesis in the field: lessons from communities dominated by C4 plants. In: Sage, R.F. & Monson, R.K. (eds.): C4 Plant Biology. Academic Press, San Diego, California, pp Lloyd J., Farquhar G.D. (1994): 13C discrimination during CO2 assimilation by the terrestrial biosphere. Oecol. 99: Molnár E. (2000): Egy őshonos növényfajunk Duna-Tisza közi terjedése. In: Virágh K., Kun A. (szerk.): Vegetáció és dinamizmus. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik tanítványai, barátai és munkatársai. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp Molnár E., Bagi I., Nagy B. (1999): Biological invasion in the Kiskunság. In: Kovács-Láng E., Molnár E., Koel- Dulay Gy., Barabás S. (eds.): Long term Ecological Research in the Kiskunság, Hungary. Institute of Ecology and Botany, Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp Molnár E., Bagi I., Csintalan Zs., Nyakas A. (2000): The invasion success of a native grassland species in the Great Hungarian Plain. In: Feriencikova D., Gáborčik N. et al. (eds.): Grassland Ecology V. Proceedings of the 5th Ecological Conference. Banská Bystrica, Slovakia. Grassland and Mountain Agriculture Research Institute, Banská Bystrica, pp Smith M. D., Knapp A. K. (1999): Exotic plant species in a C4-dominated grassland: invasibility, disturbance, and community structure. Oecol. 120: Szemán L. (2006): Gyepgazdálkodási módszertan. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem, Gödöllő 123. Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Zimmermann Z., Szabó G., Járdi I., Házi J.. Penksza K., Bartha S. (2011): A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936) gyep béta-diverzitására gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése mikrocönológiai módszerekkel. Tájökológiai Lapok 9(2): Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Szabó G., Zimmermann Z., Házi J., Wichmann B., Hufnágel L., Penksza K., Bartha S. (2012): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C 4 yellow bluestem. Cent. Eur. J. Biol. 7(6):
6 Tasi J. (2011): Gyepgazdálkodás. Szent István Egyetem, Gödöllő 120. Török G., Bajnok M., Szentes Sz., Tasi J. (2011): Az időjárás-változás hatása különböző típusú gyepek termésképességére és a takarmány minőségére. AWETH 7(4): Török G., Bajnok M., Szentes Sz., Tasi J. (2013): Az időjárási tényezők és a hasznosítási rendszerek hatása a terméshozamra és a minőségre néhány pázsitfűfaj esetén. Gyepgazdálkodási Közlemények (in press) Szeretném még egyszer megköszönni Opponensem bírálatát, építő észrevételeit, javításait, kritikai megjegyzéseit, kérdéseit. Ezeket igyekszem messzemenően beépíteni a munkámba, az adatok publikálása vagy a prezentálása során. Budapest, március 28. Dr. Penksza Károly
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI II. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenNÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA
NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Mik azok a gyepek? Mindenki tudja, hogy
RészletesebbenAtmospheric Greenhouse Gases: The Hungarian Perspective
Atmospheric Greenhouse Gases: The Hungarian Perspective László Haszpra Editor Atmospheric Greenhouse Gases: The Hungarian Perspective Editor László Haszpra Hungarian Meteorological Service H-1675 Budapest
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenHazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években
Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent
RészletesebbenFüves ökoszisztémák CO 2 -forgalma. MTA doktori értekezés tézisei. Nagy Zoltán
Füves ökoszisztémák CO 2 -forgalma MTA doktori értekezés tézisei 2010 Nagy Zoltán Bevezetés A gyep ökoszisztémák stabilitása, illetve sérülékenysége A Föld ökoszisztémái között fontos helyet töltenek be
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenSzárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás
Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenKutatócsoport 3 éves időszaki jelentés. Időszak: 2012-2014
Kutatócsoport 3 éves időszaki jelentés Időszak: 2012-2014 Kutatócsoport neve: Funkcionális Társulásökológia Kutatócsoport Kutatócsoport vezető: Bartha Sándor tud.tanácsadó Kutatócsoport tagjai: Fóti Szilvia,
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenMONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA
MONITOROZÁSI PROTOKOLLOK KIALAKÍTÁSA A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ AGRÁR-KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS PROGRAMJAI SZÁMÁRA Horváth András 1, Bartha Sándor, Virágh Klára, Somodi Imelda, Szitár Katalin, Molnár
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenVálasz. Dr. Vida Gábor (MTA rendes tagja) Gyepterületek természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálatai című akadémiai doktori értekezés
Válasz Dr. Vida Gábor (MTA rendes tagja) Gyepterületek természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálatai című akadémiai doktori értekezés Opponensi bírálatára Elsősorban szeretném megköszönni, hogy az Akadémikus
RészletesebbenSzarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő
Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.
RészletesebbenAgricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenA természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és
RészletesebbenAGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése
AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems
RészletesebbenDr. Tasi Julianna Szent István Egyetem
Dr. Tasi Julianna Szent István Egyetem Végzettségek: Agrármérnöki diploma, Szent István Egyetemen, 1980 2006-ban PhD fokozatot szerzett növénytermesztési és kertészeti tudományok területén Kutatási terület:
RészletesebbenA CARPATHCC PROJEKT A KÁRPÁTOK SÉRÜLÉKENYSÉGVIZSGÁLTA. Szalai Sándor Szent István Egyetem
A CARPATHCC PROJEKT A KÁRPÁTOK SÉRÜLÉKENYSÉGVIZSGÁLTA Szalai Sándor Szent István Egyetem Szalai.sandor@mkk.szie.hu A SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS ALKALMAZKODÁS KÖRNYEZETI KAPCSOLATRENDSZERE JACQUES DELSALLE, ET AL.
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenVidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
RészletesebbenN 2 O emisszió mérése Magyarországon. TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton
N 2 O emisszió mérése Magyarországon TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton Tartalom A klímaváltozás és az üvegházhatású gázok A N 2 O kérdésköre Mérési technikák N 2 O mérése Magyarországon Modellezési
RészletesebbenKihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenTDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)
MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenMilyen jövő vár a C4-es pázsitfüvekre mérsékeltövi gyepekben napjaink környezeti változásai közepette?
Kröel-Dulay Gy., Kalapos T. & Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót. 2008. pp. 111-124. Milyen jövő vár a C4-es pázsitfüvekre mérsékeltövi
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenTermészetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI III. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenMezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi
RészletesebbenTelepülésen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -
Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE
A VÍZGAZDÁLKODÁS METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI Budapest, 2016. november 24-25. A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE Jolánkai Márton, Kassai M. Katalin, Tarnawa Ákos, Pósa
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenA fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok
A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális
RészletesebbenA VÍZ ÉS A VÁROS. Dezsényi Péter
A VÍZ ÉS A VÁROS Dezsényi Péter KLÍMA ÉS VÍZ Mérsékelt öv: 1 Celsius fok változás 100 km-rel tolja el a növényöveket - erdőségek, fás növények nem tudnak alkalmazkodni Bevitel nem csökken, de a kipárolgás
RészletesebbenA Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira
Crisicum 3. pp.73-78. A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Penksza Károly Abstract New taxa of Körös-Maros National Park (Hungary) and Transylvania (Romania). This
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 4030 NAME: European dry heaths
CODE: 4030 NAME: European dry heaths 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Complete survey/complete survey or a statistically robust estimate (3) 1.1.3 Year or
RészletesebbenÉletrajz. Dr. Máté András egyetemi magántanár Telefon: /1685
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522-000 EXT. 1671 E-MAIL: NOVENYTERMESZTES@MKK.SZIE.HU Életrajz Dr. Máté
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS HAZAI HATÁSAI A HAZAI TÁJAKRA
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS HAZAI HATÁSAI A HAZAI TÁJAKRA Több mint egyszerű előadás: szívem csücske nagyon aktuális és népszerű (gazdáktól a vér tudományig ) PhD-sok nagy egyetemi projekt része (volt) Divatos
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenMagyar Tudomány. növényökofiziológia Vendégszerkesztő: Tuba Zoltán. Machiavelli Klímaügy 2007 Fél évszázad a világűrben
Magyar Tudomány növényökofiziológia Vendégszerkesztő: Tuba Zoltán Machiavelli Klímaügy 2007 Fél évszázad a világűrben 2007 10 1239 Magyar Tudomány 2007/10 A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenAZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN
A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenA klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában
XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-
Részletesebben14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra
14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra Szabó Ferenc, Tempfli Károly, Gulyás László, Pongrácz László, Nagy Géza /NYME MÉK, DE Összefoglalás A részfeladat keretében az időjárási tényezőknek
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenTartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá
Természetközeli erdık szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Balázs Borbála Márta KDI I. éves témavezetı: Dr. Barcza Zoltán külsı konzulens: Dr. Mázsa Katalin Tartalom 1. Bevezetés,
RészletesebbenA felszín szerepe a Pannonmedence. keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában
A felszín szerepe a Pannonmedence térségében a keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában Ács 1 F., Mona T. 2, Salavec P. 3 és Weidinger T. 1 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 MTA-CsFK
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenKutatócsoport 3 éves időszaki jelentés Időszak: Kutatócsoport neve: Tájökológiai és kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport
Kutatócsoport 3 éves időszaki jelentés Időszak: 2013-2015 Kutatócsoport neve: Tájökológiai és kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport Kutatócsoport vezető: Kröel-Dulay György, tudományos főmunkatárs
RészletesebbenVízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése
Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése Prof. Dr. Tamás János 1, Dr. Nagy Attila 1 és Dr. Fehér János 2 1 Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenDÉL-TISZÁNTÚLI GYEPTERÜLETEK BOTANIKAI FELTÁRÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
DÉL-TISZÁNTÚLI GYEPTERÜLETEK BOTANIKAI FELTÁRÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HERCZEG EDINA GÖDÖLLŐ 2015 A doktori iskola A doktori iskola megnevezése: Környezettudományi
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenDede Lilla, Eppich Boglárka, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Hufnagel Levente, Isépy István
Dede Lilla, Eppich Boglárka, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Hufnagel Levente, Isépy István Előadás vázlat Motivációs gondolatok Előzmények OMSz adatbázisa Feladatorientált budapesti adatbázis Növény
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenA talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése
A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM HAZAI GYEPÁLLOMÁNYOK SZÜNFIZIOLÓGIAI ÉS SZÜNBOTANIKAI ÁLLAPOTA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FÖLDHASZNÁLATI MÓDOK HATÁSAIRA
SZENT ISTVÁN EGYETEM HAZAI GYEPÁLLOMÁNYOK SZÜNFIZIOLÓGIAI ÉS SZÜNBOTANIKAI ÁLLAPOTA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FÖLDHASZNÁLATI MÓDOK HATÁSAIRA Doktori (PhD) értekezés tézisei CZÓBEL SZILÁRD Gödöllő 2007 A doktori
RészletesebbenKlímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában
Klímaváltozási jelenségek modellezése egy elméleti vízi ökoszisztémában Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota Budapest 2011 A doktori iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei (Horváthné
RészletesebbenMagyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken
Magyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken Wichmann Barnabás 1 Szentes Szilárd 2 Házi Judit 1, 3 Sutyinszki Zsuzsanna 1 S. Falusi
RészletesebbenOrthoptera közösségek szerveződése parlagszukcesszió során
Orthoptera közösségek szerveződése parlagszukcesszió során Puskás Gellért II. évfolyam témavezetők: Nagy Barnabás MTA NKI Állattani osztály Szentesi Árpád ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék
RészletesebbenHortobágyi gyepek társulásjellemzői és a környezeti tényezők
Hortobágyi gyepek társulásjellemzői és a környezeti tényezők Tóth Csilla Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Agrártudományi Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 9-11. E-mail:
RészletesebbenSzárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban
Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása szeminárium Győr, 2015.05.20.
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenA Nemzeti Víztudományi Kutatási Program
A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program Engloner Attila igazgató Duna-kutató Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont 2018 HATÁRTALAN TUDOMÁNY engloner.attila@okologia.mta.hu Előterjesztés az MTA Nemzeti Víztudományi
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenAz özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében
Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenAz öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
Részletesebben