Jogsértés és jogorvoslat Foglalkozási terv 12. évfolyamos tanulók számára

Átírás

1 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat Foglalkozási terv 12. évfolyamos tanulók számára időtartam 1x45 1

2 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 2 A foglalkozás célja Az óra célja az alapvető szerzői jogok és jogsérelmek összegző felidézése a program utolsó foglalkozásán a jogorvoslati formák és szankciók fő típusainak azonosítása mellett, valamint annak az üzenetnek a megfogalmazása, hogy a jogkövető magatartásból az egyénnek és a közösségnek egyaránt előnyei származnak. Tantervi kapcsolódások A foglalkozás tartalmi szempontból leginkább az etika tantárgyba építhető be az alábbi tematikai egységhez kapcsolódóan: évfolyam Egyén és közösség (Órakeret: 10 óra) Törvény és lelkiismeret (A szabadság rendje. Jogok és kötelességek) Mivel azonban az óra témája érinti az egyéni életvezetési stratégiák kialakításának kérdéseit is, indokolt módon kaphat helyet az osztályfőnöki órák tematikájában is. Előkészítés Át kell nézni a program korábbi óráihoz kapcsolódó szakmai háttéranyagokat. Fel kell rajzolni egy nagy csomagolópapírra egy termések nélküli almafa vázlatos képét. Szükséges eszközök A program korábbi órákhoz készült szakmai háttéranyagai. Tanári számítógép és projektor. Öntapadós post it lapocskák. Papír, írószer, cellux vagy gyurmaragasztó. Egy nagy csomagolópapíron megjelenített almafa vázlatos rajza. Alma formájúra kivágott (vagy vásárolt) tenyérnyi jegyzetlapok összesen annyi darab, ahány tanuló van az osztályban. Segédletek 1. Alapvető szerzői jogokat megnevező nyolcféle csoportalkotó kártya összesen olyan mennyiségben, hogy az osztály minden tanulójának jusson belőlük egy-egy darab. 2. A kártyákon megjelenő jogokhoz kapcsolódó, egy-egy paragrafust rögzítő, nyolc különböző cédula; és egy három paragrafust rögzítő, minden csoport számára azonos tartalmú lap nyolc példányban kinyomtatva. 3. A szerzői jogi sérelmekhez kapcsolódó jogorvoslati formák és szankciók legfőbb típusait összefoglaló séma tanári segédlet a táblai vázlathoz. 4. A Facebook történetéhez kapcsolódó szerzői jogi per lényegének exponálása A közösségi háló című film alapján a tanár számára. 5. Három kérdés a Facebook történetéhez kapcsolódóan összesen nyolc példányban. 6. Alma formájú, kivágható jegyzetlapok. A foglalkozás felépítése I. Ráhangolás Emléknyomok A tanár felidézi, hogy ugyanennek a programnak a részeként iskolai tanulmányaik alatt, a diákok már több alkalommal is találkozhattak a szerzői joghoz kapcsolódó témákkal, illetve gyakorlatokkal. Megkérdezi őket, hogy emlékszik-e valaki ilyen tartalmú foglalkozásokra. Szükség esetén a program korábbi részeihez tartozó szakmai háttéranyagokra támaszkodva felidézi számukra a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, illetve emberi és jogi dilemmákat. Ezután mindenki húz egyet a nyolc kártya közül, amelyeken egy-egy alapvető szerzői jog olvasható. Az azonos lapot húzók párokat vagy kis csoportokat alakítanak.

3 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 3 Megjegyzés A program kereszttantervi jellegéből fakadóan, könnyen előfordulhat, hogy a diákok a korábbi években nem foglalkoztak ezzel a témával, vagy nem mindenki azonos mélységben találkozott vele. Ettől függetlenül, ebben az életkorban, már könnyen be tudják fogadni a téma egészének tömör vázát, illetve fő üzeneteit. A korábbi állomások kimaradása ezért nem gátolja az óra sikerességét. II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok Jogok és jogsértések A tanár elmondja, hogy a témával összefüggő kérdéseket Magyarországon a hatályos szerzői jogi törvény szabályozza, amely az alkotók jogai mellett rögzíti az előadóművészeket, a hangfelvételek és filmek előállítóit, valamint a rádió- és televízió szervezeteket megillető jogokat is. A törvény rendelkezik a számítógépes szoftverek és adatbázisok védelméről, a közös jogkezelő szervezetek működéséről, s meghatározza a művek szabad felhasználásának, illetve szerzői jogi védettségének időkereteit is. Minden csoport kap egy-egy paragrafust e törvényből ahhoz a joghoz kapcsolódóan, amely a kártyájukon szerepel, s még néhányat, amely minden terület számára azonos, általános normákat közvetít. A feladatuk az, hogy bármilyen típusú művekhez kapcsolódóan, írjanak le post it lapocskákra néhány lehetséges konkrét jogsértő helyzetet, tevékenységet vagy esetet, amely az általuk húzott paragrafus előírásaiba ütközik. Miközben a diákok dolgoznak, a tanár a melléklet alapján felrajzolja a táblára a jogorvoslati lehetőségek, illetve büntetések legjellemzőbb típusait összefoglaló ábrát. Jogorvoslat és büntetés A csoportok tagjai sorban felolvassák az általuk elképzelt és leírt jogsértéseket, majd felragasztják azokat a jogorvoslati táblázat azon részére, amely szerintük típusában és súlyában leginkább megfelel az adott vétségnek. Mindenki reflektálhat társai választására. Ha pedig valaki nem tud dönteni, annak segíthetnek a többiek. Miután minden cédula felkerült a táblára, közösen megnézik, maradt-e olyan terület, ahová nem soroltak be egyetlen elképzelt esetet sem. Ha van ilyen, közösen mérlegelik, vajon milyen fajta jogsértésekhez kapcsolódhat az adott típusú szankció. Végül a tanár megerősíti, hogy a szerzői jog normái ellen nagyon sokféle módon lehet véteni, ezért a jogsértéssel szembeni védekezés és a jogorvoslat eszközei is igen változatosak. Nagyobb részt a polgári jog hatókörébe tartoznak, de egészen súlyos esetekben büntetőjogi következményekkel is járhatnak. Peren kívüli egyezség A tanár elmondja, hogy nem ritkák az olyan eljárások sem, amikor egy-egy szerzői jogvita úgynevezett peren kívüli egyezséggel ér véget. Példaként említi a Facebook-hoz kapcsolódó szerzői jogi pert. A segédlet alapján ismerteti a vita tárgyát, és a történetet feldolgozó A közösségi háló (The Social Network) című film néhány mozzanatát. Ezután minden csoport kap egyet a problémához kapcsolódó háromféle kérdést tartalmazó cédulák közül. Ötletbörze keretében válaszokat gyűjtenek és írnak le egy lapra a kérdésekhez kapcsolódóan. Akikhez azonos kérdés került, azok összesítik a külön-külön megfogalmazott gondolatokat, majd végül a szóvivők ismertetik a felmerült válaszlehetőségeket az osztály egészével. III. Lezárás Miért jó ez nekem? A tanár mindenkinek ad egy alma formájúra vágott papírlapot, amire a következő mondatkezdet személyes vélekedését tükröző befejezését kell leírniuk a diákoknak: Ha mindenki tiszteletben tartja mások szellemi alkotását és az ahhoz fűződő jogait, az nekem azért jó, mert Miközben a tanulók írnak, a tanár felerősít a falra egy olyan csomagolópapírt, amelyen egy gyümölcsfa vázlatos rajza látható. A tanulók sorban felolvassák a gondolataikat, majd valamilyen módon felragasztják a fa egyik ágára az almájukat. A tanár a diákok (remélhető) gondolatai alapján megerősíti, hogy ha általában jogkövető magatartás jellemzi egy közösség tagjait, annak egyszerre élvezik előnyeit az egyének és a közösség is mint egész. Megjegyzés Természetesen nem lehet kizárni, hogy olyan válaszok is születnek, esetleg többségbe is kerülnek, amelyek nem a jogkövező magatartás értékeit erősítik meg. Ez esetben semmiképp nem szabad ezen a ponton lezárni a témát. A kérdéskör kiterjedtebb megvitatására és megnyugtató módon való befejezésére az Etika órák kínálhatnak további időkeretet.

4 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 1 Alapvető szerzői jogok Kártyák csoportalkotáshoz A mű nyilvánosságra hozatalának joga A név feltüntetéséhez való jog A mű egységének védelméhez való jog A többszörözés engedélyezésének joga A terjesztés engedélyezésének joga A nyilvános előadás engedélyezésének joga A mű nyilvánossághoz való közvetítésére vonatkozó engedélyezési jog Az átdolgozás és az átdolgozás engedélyezésének joga A mű nyilvánosságra hozatalának joga A név feltüntetéséhez való jog A mű egységének védelméhez való jog A többszörözés engedélyezésének joga A terjesztés engedélyezésének joga A nyilvános előadás engedélyezésének joga A mű nyilvánossághoz való közvetítésére vonatkozó engedélyezési jog Az átdolgozás és az átdolgozás engedélyezésének joga

5 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 2

6 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 3 Alapvető szerzői jogok Csoportonként eltérő paragrafusok A mű nyilvánosságra hozatalának joga 10. (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. (2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. (3) A felhasználási szerződés alapján ellenkező kikötés hiányában megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon. A név feltüntetéséhez való jog 12. (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen [ ] szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. [ ] (2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni. (3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel. (4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe. A mű egységének védelméhez való jog 13. A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. Az átdolgozás joga 29. A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. A többszörözés engedélyezésének joga 18. (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés: a) a mű anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetett rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. (2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.

7 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 4 A terjesztés joga 23. (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással. (2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő. (3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is. [ ] A nyilvános előadás joga 24. (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára. (2) Előadás különösen a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás (,,élő előadás ); b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése. (3) Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga 26. (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével. (2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. [ ] (3) Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel (kódoldóval) arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel. [ ]

8 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 5 Alapvető szerzői jogok Minden csoport számára azonos paragrafusok 16. (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. (2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. (3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. (4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek eltérő megállapodás hiányában a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. [ ] 17. A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés, b) a terjesztés, c) a nyilvános előadás, d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, f) az átdolgozás, a kiállítás. 31. (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. [ ] (6) A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője. [ ]

9 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 6 A szerzői jog megsértésének következményei Minta a táblai ábrához Tanári segédlet Polgári jogi következmények Büntető jogi következmények A jogsértés beszüntetése, a jogszerű állapot visszaállítása Pénzbüntetés kiszabása Elégtétel adása (nyilatkozattal/nyilvánosságra hozással) Közérdekű munkavégzés elrendelése Kártérítés fizetése Szabadságvesztés elrendelése

10 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 7 A közösségi háló (The Social Network) Tanári segédlet A 2010-ben bemutatott The Social Network című film a Facebook születésének történetét dolgozza fel. Rendezője David Fincher. Mark Zuckerberg szerepét pedig Jesse Risenberg alakítja. A később híressé vált Mark 2003-ban a Harvard Egyetem diákja volt. Ideje nagy részét a számítógép mellett töltötte. Egy alkalommal, barátnőjére megharagudva, dühében létrehozott egy olyan internetes szavazóportált, amelyre egyetemi kollégiumokban lakó diáklányok fényképeit töltötte fel. Az oldal segítségével egymással összehasonlítva értékelni és rangsorolni lehetett a lányokat. A portál pillanatokon belül nagy érdeklődést keltett. Két óra leforgása alatt 22 ezer felhasználó lépett be rá, amitől egy kis időre összeomlott a Harvard egyetemi hálózata. Az oldalra felfigyelt három olyan diák is, akik már egy ideje gondolkodtak rajta, miként lehetne létrehozni valamiféle elit közösségi hálózatot az interneten Harvard Connection néven. De egészen eddig nem találtak hozzá megfelelő programozót. Megkeresték hát Markot és arra kérték, rakja össze nekik a szükséges programot. A fiú nem mondott nemet, de amikor elkezdett foglalkozni vele, rájött, hogy az oldalt nem úgy érdemes megcsinálni, ahogy azt diáktársai kérték tőle. Az ő ötletükből kiindulva, de más, egyéni úton indult el és nem szólt róla a többieknek. Másfél hónapig keményen dolgozott, céget alapított, domainként regisztráltatta a Facebook nevet, s 2004-ben működni kezdett az azóta népszerűvé vált, új közösségi oldal. A látogatók száma és a cég pedig rendkívül gyors növekedésnek indult. A Harvard Connection hálózatáról álmodozó egykori diáktársak úgy érezték, Mark Zuckerberg ellopta az ötletüket, és szerzői jogi pert indítottak ellene. A filmbeli főszereplő válasza erre az volt, hogy csak annyi történt, elmondtak neki egy ötletet, de neki volt helyette egy jobb. Az asztalos sem fizet jogdíjat mindenkinek, aki előtte széket készített. Végül azonban ügyvédei tanácsára Mark Zuckerberg a peren kívüli megegyezés mellett döntött. 65 millió dollárt fizetett a vádlóinak, akik elfogadták ezt, cserébe titoktartási megállapodást írtak alá az ügy részleteire vonatkozóan. Mark Zuckerberg pedig néhány éven belül a világ legfiatalabb milliárdosa lett. A Facebook működését jellemző adatok 2016 elején: Aktív felhasználók havonta: 1,591 milliárd Aktív felhasználók naponta: 1,038 milliárd Aktív felhasználók naponta mobilon: 934 millió Aktív felhasználók havonta mobilon: 1,442 milliárd Aktív felhasználók havi szinten, akik csak mobilon Facebookoznak: 823 millió 500 millió ember használja az eseményeket havonta 50 millió kisvállalkozás használ Facebook oldalt 2,5 millió hirdető van a Facebookon 100 millió órányi videót néznek meg a felhasználók naponta 500 millió felhasználó néz videót a Facebookon naponta Forrás (A letöltés időpontja: )

11 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat 8 A közösségi háló három kérdés Milyen érvek szólhatnak amellett, hogy jogos volt Milyen érvek szólhatnak az ellen, hogy jogos volt Vajon miért kötött peren kívüli egyezséget, és miért fizetett ki 65 millió dollárt Marc Zuckerberg az őt perlő egykori diáktársaknak? Milyen érvek szólhatnak amellett, hogy jogos volt Milyen érvek szólhatnak az ellen, hogy jogos volt Vajon miért kötött peren kívüli egyezséget, és miért fizetett ki 65 millió dollárt Marc Zuckerberg az őt perlő egykori diáktársaknak? Milyen érvek szólhatnak amellett, hogy jogos volt Milyen érvek szólhatnak az ellen, hogy jogos volt Vajon miért kötött peren kívüli egyezséget, és miért fizetett ki 65 millió dollárt Marc Zuckerberg az őt perlő egykori diáktársaknak? Milyen érvek szólhatnak amellett, hogy jogos volt Milyen érvek szólhatnak az ellen, hogy jogos volt Vajon miért kötött peren kívüli egyezséget, és miért fizetett ki 65 millió dollárt Marc Zuckerberg az őt perlő egykori diáktársaknak?

12 Szerzői jogok Jogsértés és jogorvoslat A jogérvényesítés A szerzői jogi védelem egyik legfontosabb alapelve, hogy a mű felhasználásához engedélyt kell kérni a szerzőtől. Ez alól egyes sajátos esetekben van kivétel, például amikor a felhasználás ún. szabad felhasználás alá esik. Tehát általában, ha a mű egyébként védett (szerzője él vagy még nem telt el 70 év a halála óta), akkor ahhoz, hogy fel tudjuk használni, meg kell keresni a szerzőjét (vagy az ő képviselőjét), hogy engedélyt szerezzünk tőle a felhasználáshoz. Ha ez elmarad, az jogsértést jelent, és ez lehetőséget biztosít a szerző számára arra, hogy védelmet kérjen, fellépjen a jogsértés ellen. A szerzői jogsértések elleni védelmi eszköztár igen gazdag, ennek pedig az az oka, hogy a szerzői jogsértések is nagyon sokfélék és ráadásul különböző mértékben sérelmesek a szerző érdekeire. Egészen más jelentőségű és jellegű a sérelem, ha például egy tanulmányban az idézésnél nem említik az idézett szerző nevét, illetve ha egy még meg sem zeneművet hozzáférhetővé tesznek egy fájlcserélő rendszerben. Egészen más a sérelem jellege, ha egy szobornak letörik egy darabját, mint ha engedély nélkül kiadnak egy regényből kétezer példányt. Éppen emiatt szükséges az, hogy a szerzői jogérvényesítési eszköztár is színes legyen: Ha valakinek például nem tüntetik fel a nevét a versén, vagy számára sérelmes helyen helyezik el a szobrát, esetleg az engedélye nélkül hozzák nyilvánosságra az új filmjét, vagy például a felhasználóval köt felhasználási szerződést, de a tényleges felhasználás meghaladja az engedély terjedelmét (pl. Magyarországon terjesztheti a CD-t, de Szlovákiában is ad el belőle), esetleg fájlcserélőben használják fel a művét, akkor a jogsértő ellen elsősorban polgári jogi úton kereshet jogorvoslatot. Ilyen esetekben lehet kérni például a jogsértő példányok megsemmisítését, vagy adatszolgáltatást a jogsértéssel kapcsolatban, vagy sérelemdíjat, és egyes esetekben kártérítésre is igényt tarthat a jogosult. A legkomolyabb jogsértések ellen fel lehet lépni büntetőjogi úton, ami ha eredményes akár azzal is járhat, hogy a jogsértőnek pénzbüntetést kell fizetnie, vagy közérdekű munkát kell végeznie, a legsúlyosabb esetekben pedig akár szabadságvesztést is kaphat. (Ez utóbbi jellemzően a legkomolyabb, többmilliárdos értékű bűncselekmények esetében merül fel.) Az internetes jogsértések esetén a szerzők igénybe vehetik az ún. értesítési és eltávolítási eljárás eszközét is, ami azt a célt szolgálja, hogy a lehető leghamarabb eltávolításra kerüljön a tartalom az internetről. Ebben az esetben a jogosult értesítése alapján a szolgáltató köteles eltávolítani a jogsértőnek állított tartalmat, és erről értesíteni azt is, aki a tartalmat hozzáférhetővé tette.