ÚJGENERÁCIÓS tankönyv. Magyar nyelv. szószerkezet. gondolkodás alany. reklám. jelző. állítmány. határozó. tárgy. televízió.

Átírás

1 ÚJGENERCIÓS tankönyv 7 Magyar nyelv szószerkezet reklám állítmány televízió gondolkodás alany tárgy jelző határozó eszmecsere

2 Magyar nyelv 7.

3 Az, hogy anyanyelvemen írok, nem fogalmazás, hanem a lélek lélegzése, a legközvetlenebb közlés, szabad úszás, ösztön és élet. Kosztolányi Dezső

4 Magyar nyelv Tankönyv Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

5 Engedélyszám: TKV/378-5/2018. ( ) A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára A változat és B változat, továbbá az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára előírásainak. A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők: dr. Kecskés Judit, Zarubay Attila Tananyagfejlesztő: Thomán Angéla Vezető szerkesztő: dr. Baranyai Katalin Alkotószerkesztő: Méhes Edit, Vitéz Annamária Tudományos szakmai szakértő: dr. Nádor Orsolya Pedagógiai szakértő: M. Tóth Katalin Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Ecsedi Gabriella Illusztrációk, szakábrák: Pintér Tamás, Székely Ernő, Téglásy György, Tényi Katalin Fotók: 123 RF (23., 65., 72., 73., 104., 112., 117., 128., 136., 137. o.); Thinkstock (10., 13., 20., 34., 38., 47., 114., 115., 116., 117., 119., 120., 123., 127., 128., 129., 131., 133., 135. o.); Fortepan (122. o.; 126. o. Vass Károly fotója); filmképek: Agymenők, Mark Cendrowski, , 127. o.; A két torony, Peter Jackson, 2002, 136. o. A tankönyv szerkesztői köszönetet mondanak a korábban készült tankönyvek szerzőinek. Az általuk megteremtett módszertani kultúra ösztönzést és példát adott e tankönyv készítőinek is. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. Köszönjük azoknak a tanároknak és diákoknak a munkáját, akik hasznos észrevételeikkel és javaslataikkal hozzájárultak e kiadvány végső változatának kialakításához. Eszterházy Károly Egyetem, 2017 ISBN Az újgenerációs tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program B/ számú, A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Európai Szociális Alap

6 Tartalom Bevezetés, tanulásmódszertan... 6 I. ISMÉTLÉS: MIT TANULTL A SZÓFAJOKRÓL? 1. Alapszófajok A főnév, a melléknév és a számnév Alapszófajok A határozószók és a névmások Alapszófajok Az ige és az igenevek A viszonyszók és a mondatszók Összefoglalás Mit tanultál a szófajokról? II. A SZÓSZERKEZETEK 6. A szókapcsolatok Az alárendelő szószerkezetek A mellérendelő szószerkezetek A szószerkezetcsoportok Kiegészítő anyag Gyakorolj! Összefoglalás A szószerkezetek Ellenőrizd a tudásodat! III. MONDATOK, MONDATRÉSZEK: AZ LLÍTMNY, AZ ALANY ÉS A TRGY 13. A mondat Mondatfajták a beszélő szándéka szerint Mondatfajták szerkezet szerint Az állítmány fogalma, szófaji jellemzői Az állítmány típusai Az állítmány elemzése Az alany fogalma, szófaji jellemzői Az alany elemzése Az alany fajtái Az állítmány és az alany kapcsolata, egyeztetésük Kiegészítő anyag A tárgy fogalma, szófaji jellemzői A tárgy elemzése A tárgy fajtái Gyakorolj! Összefoglalás Mondatok, mondatrészek: az állítmány, az alany és a tárgy Ellenőrizd a tudásodat! IV. MONDATOK, MONDATRÉSZEK: A HATROZÓK ÉS A JELZŐK 29. A határozó fogalma, szófaji jellemzői A határozó elemzése A határozók fajtái I. (hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok- és mértékhatározó) A határozók fajtái II. (eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-, hasonlító határozó) Kiegészítő anyag A határozók fajtái III. (társ-, eszköz-, részeshatározó) A jelző fogalma, jellemzői, fajtái A minőség-, mennyiségés birtokos jelző elemzése Az értelmező Kiegészítő anyag Az egyszerű mondat helyesírása Gyakorolj! Összefoglalás Mondatok, mondatrészek: a határozók és a jelzők Ellenőrizd a tudásodat! V. A KOMMUNIKCIÓ ÉS A TÖMEGKOMMUNIKCIÓ 41. A tömegkommunikáció A média A rádió A televízió A reklám A világháló Légy óvatos a monitor előtt! Gyakorolj! Összefoglalás A kommunikáció és a tömegkommunikáció Ellenőrizd a tudásodat! Fogalomtár

7 Bevezetés, tanulásmódszertan Kedves hetedikes Diák! Köszöntünk a hetedik osztályban. A magyar nyelv tantárgyat ebben a tanévben ebből a tankönyvből fogod tanulni. A könyv összesen öt fejezetből áll. Az első fejezet a szófajokról a 6. osztályban tanultak ismétlésére, rendszerezésére szolgál. A következő fejezetekben megismerkedhetsz a szószerkezetekkel, a mondattal, a mondatrészekkel *, valamint tanulsz a tömegkommunikációról. Útmutató a tankönyv használatához Az új ismeretet közlő fejezetek végén gyakorlófeladatok, majd rövid összefoglaló és ellenőrző kérdések segítik a tudás elmélyítését és ellenőrzését. A tankönyv végén, a Fogalomtárban megtalálod a legfontosabb fogalmakat. A tankönyv leckéi mind hasonló felépítésűek. Gondolatébresztő vagy Bemelegítő agytorna A leckék elején található Gondolatébresztő kérdéseire válaszolva felelevenítheted a lecke anyagához szükséges eddigi ismereteidet. A Bemelegítő agytorna gyakorlatai játékosan segítenek ráhangolódni a tananyagra. Az új ismeretek közlése Az egyes leckék több rövid alfejezetből állnak. Az alfejezeteket cím vezeti be. Az új ismereteket közlő szövegben a fontos fogalmakat vastag betűs kiemeléssel jelöltük. A szöveges magyarázatok mellett rendszerező ábrák, táblázatok segítik a tananyag megértését, elsajátítását. Kiegészítő anyag Több leckében találkozhatsz a főszövegtől eltérő színű, kék betűvel írt szöveggel. A szöveges magyarázatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó ábrák, táblázatok a leckében tanultakhoz kapcsolódnak, az új ismereteket egészítik ki. Az itt leírtakat nem kötelező megtanulnod, de érdemes elolvasnod, ha érdeklődsz a tárgyalt nyelvi kérdés iránt. * Kedves Diákok! A nyelvi rendszer bemutatása során nem mindenütt közvetítheti tankönyvünk a kutatók megállapításait a legelmélyültebb tudományos összetettséggel, hanem bizonyos dolgokat kénytelenek vagyunk leegyszerűsíteni. Ezúton hívnánk fel a figyelmet arra, hogy a tudományos elemzés szintjén a nem tagadószó nem része az állítmánynak, miközben tankönyvünk az állítmány részeként elemzi. Ezen a ponton tehát inkább a logikai megközelítést közvetítjük, semmint a grammatikait. Aki közületek később is szeretne a magyar nyelvtannal foglalkozni, majd az egyetemi tanulmányai során ismerheti, értheti meg ennek a kérdésnek az összetettségét. 6

8 FONTOS! A kiemelten fontos információk ebben a keretben kaptak helyet, ezeket mindenképpen jegyezd meg! Helyenként olvashatsz különféle, a tanulást segítő jó tanácsokat, melyek nemcsak e tantárgy megértésében segítenek, hanem bármely ismeret elsajátításánál hasznosak lehetnek. Gondolatgyűjtő A lecke végén található Gondolatgyűjtő a tanultak összegezésére szolgál: a lecke tartalmával kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnod, vagy a leckéhez kapcsolódó feladatokat kell megoldanod. A leckék szövege után FELADATOK-at találsz, amelyeket a füzetben vagy szóban oldhatsz meg, egyénileg vagy csoportosan. A könyvben lévő feladatok típusát és nehézségi fokát az alábbi piktogramok jelölik: páros munka: csoportmunka: segítséget igénylők feladata: könnyű feladat: nehéz feladat: emelt szintű feladat: TALENTUM A leckéket többféle feladattípus zárja. Társasjáték címmel érdekes anyanyelvi játékokkal, Játékos anyanyelvünk címmel játékos nyelvi feladatokkal találkozhatsz. A Szókincsgyarapító a szókincsed fejlesztésére szolgáló gyakorlatokat tartalmaz. A Talentum feladatai segítségével fejlesztheted gondolkodásodat, kreativitásodat. A könyvhöz tartozó munkafüzet feladatainak segítségével elmélyítheted a tudásodat, alkalmazhatod a frissen megszerzett ismereteket. 7

9 Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes! Az új tananyag gyakran a korábban tanultakra épül. A meglévő tudásod felelevenítése érdekében alaposan tanulmányozd át az ismétlő leckéket! Ne feledd, minden, amiről tanulunk, már ott van a fejedben, hiszen magyar az anyanyelved! Ez óriási segítség. Célodtól függően váltogasd az olvasástípusokat! A figyelmes olvasás során mindent olvass el! A gyorsolvasást a korábban olvasottak ismétlésekor alkalmazd! Az áttekintő olvasást az előzetes tájékozódásra használd! A kereső olvasással akkor olvass, ha bizonyos információkat keresel a szövegben! Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv? Olvasd el a tartalomjegyzéket! Nézd meg, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén! Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz! Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön! Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne menj tovább, hanem keresd meg a jelentését a fogalomtárban, egy szótárban vagy az interneten! Fogalmazd meg, amit nem értesz! Kérdezd meg társaidtól vagy tanárodtól! Ne csak a szövegből tanulj! Tanulmányozd az ábrákat, segítenek a hozzájuk tartozó szöveg értelmezésében! A tanulás, feladatmegoldás közben készülő ábrákat, mondatelemzéseket jól olvashatóan, szellősen, nagy méretben készítsd el a füzetedben! Ha szeretnél valamit tartósan megjegyezni, akkor foglalkozz vele külön is! Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben! Készíts kérdéskártyákat vagy gondolkodástérképet a legfontosabb dolgokról! Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fejből is! Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, összegezz, értékelj! Gyűjtsd össze, melyek voltak a legérdekesebb információk számodra! Gondold át, miért fontos neked az új tudás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani! Szedd össze, milyen korábbi ismeretek, tapasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész tanulása közben! Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni a tanultakról! A tudásod ellenőrzésekor mindig üres lapra dolgozz, mintha dolgozatot írnál! Eredményes tanulást kívánunk! 8

10 I. ISMÉTLÉS: MIT TANULTL A SZÓFAJOKRÓL? 9

11 1. Alapszófajok A főnév, a melléknév és a számnév Gondolatébresztő Ebben a tanévben a mondatelemzéssel fogsz megismerkedni. A sikeres mondatelemzéshez érdemes átismételned a szófajokról és a hozzájuk kapcsolódó toldalékokról tanultakat. Elevenítsétek fel közösen az alábbi fürtábra segítségével a szófajokról tanultakat! Írjatok párban két-két példát az egyes szófajokra a füzetetekbe! A szófajok A szavakat jelentésük, toldalékolhatóságuk, valamint mondatbeli viselkedésük alapján szófajokba soroljuk. ige igenév határozószó alapszófajok kötőszó névelő névutó viszonyszók módosítószó főnév SZÓFAJOK segédige igekötő számnév névszók mondatszók indulatszó névmás melléknév hangutánzó mondatszó a kapcsolattartás mondatszavai A főnév A főnév élőlényeket (pl. gyerek, cinke), élettelen dolgokat (pl. vihar, város), tárgyakat (pl. asztal, torta), elvont fogalmakat (pl. igazság, barátság) megnevező szófaj. Főneveket képezhetünk főnévből (fiú + -cska fiúcska, kert + -ész kertész), melléknévből (bátor + -ság bátorság), számnévből (sok + -ság sokaság), valamint igéből (fut + -ás futás). A főnév a mondatban többféle toldalékot ( jeleket és ragokat) vehet fel. Dolgozzatok 4-5 fős csoportokban! Versenyezzetek, hogy melyik csoport tud egy perc alatt több főnevet írni a képhez kapcsolódóan! 10

12 Ki? Ki? + toldalék pl. Ki + -nek? birtokjel pl. lány-é birtokos személyjel pl. hajó-m, szem-ed, ház-a, barát-unk, kez-etek, öröm-ük kérdései Mi? Mi? + toldalék pl. Mi + -vel? a többes szám jele pl. autó-k jel birtoktöbbesítő jel pl. hajó-i-m, szeme-i-d, ház-a-i, barát-ai-nk, kez-ei-tek, öröm-ei-k A FŐNÉV toldalékai a mondatban tulajdonnév pl. Velencei-tó fajtái köznév pl. nyúl tárgyrag pl. kert-et rag a birtokos jelző ragja pl. Zalán-nak (a háza), Évi-nek (a húga) határozórag pl. tó-ban, víz-be, kert-ből, ősz-ig, anyu-nak, pilótá-vá, erő-vel A melléknév A melléknév élőlények, élettelen dolgok, jelenségek külső és belső tulajdonságát (pl. piros autó, okos gyerek), állapotát (pl. romos ház), hovatartozását (pl. balatoni vihar) fejezi ki. Mellékneveket képezhetünk melléknévből (fiatal + -os fiatalos), főnévből (Bala-ton + -i balatoni, zaj + -os zajos), számnévből (tíz + -es tízes) és igéből (tanul + -atlan tanulatlan). A melléknév is felvehet toldalékokat ( jeleket és ragokat) a mondatban, de toldalékolása nem olyan változatos, mint a főnévé. fokjel alapfok jele, pl. szép-ø középfok jele, pl. sze-bb felsőfok jele, pl. leg-sze-bb túlzófok jele, pl. legesleg-sze-bb jel kiemelő jel pl. szebb-ik, legszebb-ik, legeslegszebb-ik Milyen? Melyik? toldalékai a mondatban kérdései A MELLÉKNÉV Mekkora? Honnan való? rag határozórag pl. enyhé-n, vidám-an, dühös-en, egyhangú-lag, külső-leg, hangtalan-ul, kegyetlen-ül 11

13 A számnév A számnév élőlények, élettelen dolgok, jelenségek, fogalmak menynyiségét (pl. három ló, kevés ötlet), sorrendiségét (pl. harmadik emelet, sokadik javaslat) vagy törtrészét fejezi ki (pl. negyed dinnye). A tőszámnévből a -dik képző segítségével sorszámnevet (hat + -dik hatodik), a -d képző segítségével pedig törtszámnevet (hat + -d hatod) képezhetünk. A számnév is felvehet jeleket és ragokat csak korlátozottabban, mint a főnév vagy a melléknév. Hány? határozott, pl. negyven határozatlan, pl. sok Mennyi? kérdései jelentés alapján Hányadik? fajtái A SZMNÉV fokjel csak a sok és a kevés számnév fokozható pl. több, legtöbb, legeslegtöbb; kevesebb, legkevesebb, legeslegkevesebb jel toldalékai a mondatban tőszámnév pl. öt jelentés és alak szerint törtszámnév pl. ötöd rag sorszámnév pl. ötödik határozórag pl. hat-an, tíz-en; egy-szer, három-szor, öt-ször FONTOS! A főnévhez kapcsolódó toldalékokat a melléknevek és a számnevek is megkaphatják. Ekkor azonban már nem melléknévként vagy számnévként, hanem főnévként viselkednek, azaz szófajt váltanak (pl. Ott van két pad. A zöldet választom. A zöldre ülök. A zöldhöz támaszkodom.; Ötöt kérek! Ötre nálad leszek.). A melléknevek és a számnevek névelővel ellátva is főnévvé válnak (pl. Kedvencem a zöld.; Az öt nagyobb, mint a három.). Gondolatgyűjtő A Gondolatébresztőben a főnévre, a melléknévre és a számnévre írt példáid, valamint a oldal ábrái segítségével mutasd be padtársadnak a három szófaj fő jellemzőit! 12

14 FELADATOK 1. Írj a képhez kapcsolódóan öt olyan mondatot, amelyben szerepel főnév, melléknév és számnév. 2. Alkoss mondatokat a füzetedben a főnév ábráján példaként felsorolt határozóragos főnevekkel! 3. a) Írj a füzetedbe a megadott szavakkal egy-egy mondatot úgy, hogy a szó a mondatban melléknév legyen! b) Írj a füzetedbe a megadott szavakkal egy-egy mondatot úgy, hogy a szó a mondatban főnév legyen! GYÜMÖLCSÖS MAGYAR 4. a) Alkossatok ragos mellékneveket és ragos számneveket a következő szóelemekből! b) Írjatok velük mondatokat a füzetetekbe! hatod- -en házi- -ul négy- -es kék- -as hangtalan- -szor 5. Képezz főneveket a megadott szavakból! Írd le a képzett szavakat a füzetedbe! áll hal szép szabad Párkereső TRSASJTÉK Készítsetek 2-2 szókártyát! Az egyikre írjatok egy toldalékos főnevet vagy melléknevet, a másikra pedig a képletét! Például: nadrágokat főnév, többes számú, tárgyragos. Gyűjtsétek össze a szókártyákat, majd mindenki húzzon egyet, és keressétek meg a párotokat! Sorban olvassa fel mindenki a szókártyájára írtakat, amelyre a párja jelentkezzen! 13

15 2. Alapszófajok A határozószók és a névmások Gondolatébresztő Válaszd ki a felsorolt szavak közül azokat, amelyek határozórag nélkül válaszolnak a Mikor?, Hol?, Hogyan? kérdésekre: házban, reggel, hirtelen, álmosan, hétkor, kint, együtt, majd, otthon! Beszéljétek meg megoldásaitokat! A határozószók A határozószó olyan szófaj, amely a cselekvés, történés, létezés, állapot idejét (pl. tegnap, most), helyét (pl. bent, otthon), egyéb körülményeit (pl. egyedül, gyalog) toldalékok nélkül is képes kifejezni. A határozószók csak ritkán vehetnek fel jeleket és ragokat. Mikor? egyszerű pl. néha, ma összetett pl. odakint, nyakra-főre időre utaló pl. most Hogyan? kérdései szerkezet alapján jelentés alapján helyre utaló pl. hátul Hol?, Merre? fajtái A HATROZÓSZÓK egyéb körülményre utaló pl. hirtelen fokjel csak néhány határozószó fokozható, pl. közel-ebb, leg-közel-ebb, hamar-abb, leg-hamar-abb jel toldalékai a mondatban rag határozórag kevés határozószó veheti fel, pl. rég-en, alul-ról, hátul-ra, mostan-tól FONTOS! A határozószók felismerése nem egyszerű feladat. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy hasonló a jelentésük, mint a határozóragos főneveknek és mellékneveknek. A hasonlóság szemléltetésére a határozószók mellé egy-egy ragos főnevet vagy melléknevet tettünk: bent/házban van; reggel/ötkor jött; gyakran/kétszer fut; túl/nagyon okos; egyedül/szomorúan él; hirtelen/ meggondolatlanul cselekedett. A határozószók főnévként is viselkedhetnek: holnapra eljön (itt határozószó); a holnapra készül (itt főnév). 14

16 A névmások A névmás olyan szófaj, amely helyettesítheti a főnevet, melléknevet, számnevet, valamint a határozószót. A névmások felvehetik az általuk helyettesített szófajok toldalékait. A NÉVMS HELYETTESÍTHET főnevet főnevet, melléknevet, számnevet, határozószót személyes, pl. ők birtokos, pl. övé visszaható, pl. magam kölcsönös, pl. egymás mutató, pl. az, ez kérdő, pl. ki?, mikor? általános, pl. mindenki határozatlan, pl. valaki vonatkozó, pl. aki A névmás fajtája személyes birtokos visszaható kölcsönös Főnevet helyettesít: felveheti a főnév jeleit és ragjait. ők-(e)t, enyém-re magam-hoz egymás-é-i A NÉVMSOK TOLDALÉKOLSA Főnevet, melléknevet, számnevet és határozót helyettesít Főnevet helyettesít: felveheti a főnév jeleit és ragjait. Melléknevet helyettesít: többnyire csak főnévként vesz fel ragokat. Számnevet helyettesít: felveheti a számnév ragjait és képzőit is. mutató ez-t ilyen-(e)k ennyi-en ott-an Határozószót helyettesít: egyes névmások felvehetnek határozóragokat. kérdő ki-hez? milyen-re? hány-szor? mikor-tól? általános akármi-kor bármilyen-nek bárhány-adik bárhogy-an határozatlan valaki-é valamilyen-nek valahány-ad vonatkozó amely-(e)t amely-től amennyi-szer FONTOS! Figyelj mondatelemzésnél, hogy ne keverd össze a mutató és a vonatkozó névmást! Segítségként: ha a vonatkozó névmás elejéről levágod az a betűt, kérdő névmást kapsz (pl. ami mi, amekkora mekkora, amióta mióta). A mutató névmással ezt nem lehet megtenni. 15

17 Gondolatgyűjtő Foglald össze a határozószókat bemutató ábra és a szöveg példái segítségével, hogy milyen körülményekre utalhatnak a határozószók! Mutasd be az ábra és a táblázat segítségével a névmások főbb jellemzőit! FELADATOK 1. Írj a következő határozószókkal egy-egy mondatot a füzetedbe! távolabb gyalog délután nemsokára 2. a) Lásd el az én, te, ő, mi, ti, ők személyes névmásokat -t tárgyraggal! Írd a füzetedbe a ragozott alakokat! b) Lásd el az én, te, ő, mi, ti, ők személyes névmásokat -nek határozóraggal! Írd a füzetedbe a ragozott alakokat! c) Beszéljétek meg, hogy mi jellemzi a ragozott személyes névmásokat! 3. a) Írd ki a füzetedbe az alábbi szövegből a határozószókat és a névmásokat! Annamária délelőtt regényt olvasott a kertben. A közelben sétáló Pali meglátta, és átkiabált hozzá. Közben a frissen festett kerítésre támaszkodott, Annamária már csak annyit tudott mondani: Vigyá...zz! Aztán Pali összekent kezét látva felnevetett: Milyen színes egyéniség lettél! Pali szeretett volna valamilyen vicces dolgot mondani, végül csak egyetértően mosolygott. Annamária azonnal a segítségére sietett: bentről kihozta a festékoldót, és a kerítés felé tartott. A kerítésnél azonban már nem állt senki. Pali a fa alatt ült Annamária regényével a kezében. Milyen érdekes ez a könyv! mondta. Már a bevezető is annyira leköti az ember figyelmét! Bizony mondta Annamária, akárhová is megyek, ezt a könyvet mindig magammal viszem. b) Határozd meg a határozószók és a névmások fajtáját! Én-te-ő SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Két perc alatt gyűjts minél több névmást abból a nyelvből, amelyet tanulsz! Ezután felváltva olvassatok fel egyet-egyet! A többieknek ki kell találniuk a magyar megfelelőjét. Akiét öt másodperc után senki sem találja ki, az kap egy pontot. 16

18 3. Alapszófajok Az ige és az igenevek Gondolatébresztő Mit tudtok az igéről? Dolgozzatok 4-5 fős csoportokban! Minden csoport gyűjtse össze egy pókhálóábrába az igéről tanultakat! Hasonlítsátok össze ábráitokat! Az ige Az ige cselekvést (pl. mos, fest), történést (pl. hajlik, hullik), létezést (pl. volt, lesz), állapotot (pl. didereg) kifejező szófaj. Igét képezhetünk igéből (pl. beszél + -het beszélhet, ás + -at ásat, rajzol + -gat rajzolgat), főnévből (pl. kasza + -l kaszál, só + -z sóz, dísz + -ít díszít), melléknévből (pl. zöld + -ül zöldül, kemény + -ít keményít) és számnévből (pl. fél + -z felez, kevés + -ll kevesell). Az ige kifejezi a cselekvés idejét, módját, a cselekvő számát és személyét. Az igének kétféle ragozása van: az általános ragozás, szám IGE mód amely a cselekvő számát és személyét mutatja (pl. futok; énekelsz egy személy idő ragozás dalt, láttok egy autót) és a határozott ragozás, amely a szám és személy mellett a cselekvés határozott tárgyára is utal (pl. énekeled a dalt, látjátok az autót). egyes többes első második harmadik általános jövő jelen feltételes múlt kijelentő felszólító IGEIDŐK jelen idő múlt idő jövő idő Ø pl. leül Ø, lát Ø -t, -tt pl. leült, látott IGEMÓDOK kijelentő mód feltételes mód felszólító mód főnévi igenév + a fog segédige ragozott alakja pl. le fog ülni, látni fog jelen idejű igealak + határozószó pl. Majd kitakarítom a szobát. Holnap moziba megyek. -na, -ne, -ná, -né pl. leülne, látna múlt idejű ige + volna segédige pl. leült volna, látott volna -j (és változatai) pl. ülj le, láss 17

19 AZ IGE RAGOZSA Kijelentő mód Szám és személy ltalános ragozás Jelen idő Múlt idő Jövő idő Határozott ragozás ltalános ragozás Határozott ragozás ltalános ragozás Határozott ragozás E/1. kérek, olvasok kérem, olvasom kértem, olvastam kértem, olvastam kérni fogok, olvasni fogok kérni fogom, olvasni fogom E/2. kérsz, olvasol kéred, olvasod kértél, olvastál kérted, olvastad kérni fogsz, olvasni fogsz kérni fogod, olvasni fogod E/3. kér, olvas kéri, olvassa kért, olvasott kérte, olvasta kérni fog, olvasni fog kérni fogja, olvasni fogja T/1. kérünk, olvasunk kérjük, olvassuk kértünk, olvastunk kértük, olvastuk kérni fogunk, olvasni fogunk kérni fogjuk, olvasni fogjuk T/2. kértek, olvastok kéritek, olvassátok kértetek, olvastatok kértétek, olvastátok kérni fogtok, olvasni fogtok kérni fogjátok, olvasni fogjátok T/3. kérnek, olvasnak kérik, olvassák kértek, olvastak kérték, olvasták kérni fognak olvasni fognak kérni fogják, olvasni fogják Dolgozzatok párban! Készítsétek el a füzetetekbe a táblázatban szereplő két ige ragozási sorát feltételes és felszólító módban is! A feladat megoldásához használjátok a táblázatokat és az alábbi ábrát! IGÉK TRGYAS TRGYATLAN határozott tárgy (azt, pl. az autót) határozatlan tárgy (valamit, pl. egy autót) HATROZOTT RAGOZS LTALNOS RAGOZS 18

20 Az igenevek Az igenév két alapszófajú szó tulajdonságait is magán hordozza. tmenetet képez az ige és a főnév (pl. kérnem), az ige és a melléknév (pl. kérő ), az ige és a határozószó (pl. kérve) között, ezért átmeneti szófajú szónak is nevezik őket. igenévi személyragokat kaphat, pl. futn-om, futn-od, futni-a, futn-unk, futn-otok, futni-uk nem kaphat toldalékokat ige + -ni/-nni képző pl. kér-ni, ve-nni főnévi igenév AZ IGENÉV FAJTI határozói igenév főnévvé válva megkaphatja a főnév toldalékait, pl. futó-t, látott-ak melléknévi igenév ige + -va/-ve, -ván/-vén képző pl. kér-ve, lát-ván folyamatos befejezett beálló ige + -ó/-ő képző pl. néz-ő, fut-ó (ember) ige + -t/-tt képző pl. kér-t, lát-ott (film) ige + -andó/-endő képző pl. megír-andó, megnéz-endő (színdarab) FONTOS! Ha nem vagy biztos abban, hogy az adott szó ige vagy igenév, akkor próbáld megváltoztatni a módot vagy az időt. Ezt csak az igével tudod megtenni. Gondolatgyűjtő Mit tanultál az igéről és az igenevekről? Ismételd át a tanultakat a következő feladatok megoldásával! llapítsd meg a hevertem, várnák, fussatok igék módját és idejét, valamint a személyét és a számát! Határozd meg az ige ragozását is! Képezz az igékből igeneveket! Írj az igenevekkel egy-egy mondatot a füzetedbe! FELADATOK 1. a) Képezz igéket a következő főnevekből: gereblye, hegedű, só, dísz! b) Tedd az igéket felszólító mód, egyes szám 2. személybe mindkét ragozásban! A határozott ragozásnál az ige rövid és hosszú alakját is tüntesd fel! 2. Beszéljétek meg, milyen szófajú szó a futnom szó! 19

21 3. Gyűjtsetek párban két perc alatt az egyik képhez igéket és igeneveket! 4. a) Keresd meg a következő szövegben az igéket, írd ki őket a füzetedbe! b) llapítsd meg az igék módját és idejét, valamint személyét és számát! Zalán és Annamária az óvodában ismerkedtek meg. ltalános iskolában szerettek volna egymás mellé ülni, de a tanító néni Palit ültette Zalán mellé. Hamarosan mindketten megkedvelték Palit, és elválaszthatatlan barátokká váltak. Ekkor még nem tudták, hogy 5. osztályban érkezni fog Piroska, aki szintén a baráti körük tagja lesz. Most mindanynyian 7. osztályba járnak, sokat kirándulnak, és már tervezgetik a továbbtanulást. 5. Gyűjts a füzetedbe olyan műcímeket, amelyekben igenév szerepel! Játszd el némán! SZÓKINCSGYARAPÍTÓ A játék során szólásokat, közmondásokat kell némán elmutogatnod a társaidnak. A játékot lehet egyéni mutogatással játszani ekkor mindenki maga találja ki a feladványt, és mutogatja el az egész osztálynak. 20

22 4. A viszonyszók és a mondatszók Gondolatébresztő Mit nevezünk viszonyszónak? Mire utalhat ez a kifejezés? A viszonyszók A viszonyszóknak nincs önálló jelentésük, ezért önállóan nem fordulhatnak elő, a mondatban mindig más szavakhoz kapcsolódnak. A jelentésüket a másik szóval való kapcsolatukból, azaz a viszonyukból lehet megállapítani. A viszonyszók viszonyjelentéssel rendelkező szavak. kérdőszó pl. -e, vajon óhajtószó pl. bár, bárcsak bizonyítószó pl. igen, persze tiltószó pl. ne, se, nehogy tagadószó pl. nem, sem, sehogy nincs önálló jelentésük, viszonyjelentéssel rendelkeznek módosítószó határozatlan egy határozatlanságot kifejező módosítószó pl. alighanem, esetleg, hát, talán névelő határozott a, az A VISZONYSZÓK fajtái általában nem toldalékolhatók segédige pl. fog, van, volt, lesz, szokta, tetszik ragozható pl. el fogok menni, jó volt, szép lenne, meg szokta csinálni igekötő pl. elfut, fuss el, el (fog) futni kötőszó pl. (hó) és (fagy), (édes) mert (érett) névutó időt jelölő pl. (nyolc) után helyet jelölő pl. (ház) mellett egyéb körülményt jelölő pl. (szavak) helyett 21

23 A mondatszók A mondatszók olyan egyszavas kifejezések, amelyek önmagukban is önálló mondatként állhatnak. Gyakran egyszavas mondatokként találkozunk velük, illetve a mondat elején vagy végén önálló tagmondatot alkothatnak pl. Juj! Aha. Hű, de sokat ettem! Nahát, már itt is vagy? A mondaton belül sem kapcsolódnak össze más szavakkal. általában nem toldalékolhatók, kivétel pl. szervusztok köszönések pl. csókolom, szia, adjisten, helló, pá, viszontlátásra a társalgást szervező (a szó átadását-átvételét jelző) mondatszók pl. ühüm, ja, aha, hogyisne, nos, ugye, szóval, persze indulatszók pl. jaj, ah, hű, ó, juj, jé, pfuj A MONDATSZÓK fajtái a kapcsolattartás mondatszavai hangutánzó mondatszók pl. durr, bumm, oá, hapci, nyihaha önmagukban is lehetnek mondatok rámutató mondatszók pl. íme, lám az akaratot kifejező mondatszók pl. hé, pszt, hess Gondolatgyűjtő Mutasd be, hogy mi jellemzi a viszonyszókat, milyen fajtái vannak! Fogalmazd meg krea-tívan a mondatszókról tanultakat öt mondatban úgy, hogy mondatszókat is használsz! FELADATOK 1. Na, ne! Megmutatnád a házi feladatodat? Utasítsd el a kérést anélkül, hogy használod a nem tagadószót és a ne tiltószót! Játsszátok el a jelenetet a padtársaddal! 22

24 2. a) Keressétek meg a következő szövegben a viszonyszókat, csoportosítsátok őket fajtájuk szerint! Határozzátok meg, melyik szóhoz kapcsolódnak! b) Keressétek meg a szövegben a mondatszókat! Nevezzétek meg a fajtájukat! A két gyümölcsfa között, a függőágyban mintha aludna valaki Biztosan Zalán az, már ebéd közben is álmos volt. Nem fogom felébreszteni, bár jó lenne, mert segíthetne rendet tenni a garázsban. Ráadásul ki kellene hozni egy padot is, és azt Annamáriával nem bírom el! Felkeltsem, vagy ne keltsem fel? Persze felkelthetném, de inkább megvárom Annamáriát, majd együtt eldöntjük. 3. Milyen hangutánzó mondatszók jutnak eszedbe az alábbi képekről? a) b) c) d) e) f) 4. Írj a megadott helyzetre egy párbeszédet a füzetedbe, amelyben kizárólag mondatszók szerepelhetnek! A helyzet befejezése rád van bízva! A szavannán az oroszlánvadászok lesben állnak egy jó prédára várva. TALENTUM Találd ki, melyik szóra gondoltunk a definíció alapján! Egy betűt egy vonal (kétjegyű betűt két vonal) jelöl. szó _ Valamely ének- vagy zenedarab előadásánál különböző hangfekvések (pl. szoprán). szó _ Emelvényre kiállva, hallgatóság előtt beszélő személy. szó Olyan személy, aki az általa képviselt szervezet üzeneteit továbbítja az újságíróknak. Szó _ Vörösmarty híres ódája. szó Dühös vita. szó Öntet, például salátán. 23

25 5. Összefoglalás Mit tanultál a szófajokról? ALAPSZÓFAJOK névszók főnév melléknév számnév névmás határozószó ige igenév Többféle jel (pl. -k, a többes szám jele) és rag (pl. -t, a tárgy ragja) kapcsolódhat hozzá. Fokjellel fejezi ki az alap-, közép-, felső- és túlzófokot. Kiemelő jelet is kaphat. Felveheti az általa helyettesített szófaj toldalékait. Határozóragokat is kaphat. Jelzi a cselekvés módját, idejét, a cselekvő számát és személyét, ragozással utal a tárgyra. Igéből képezzük. Fajtái: főnévi, melléknévi, határozói igenév névutó segédige VISZONYSZÓK igekötő névelő módosítószó ltalában nem toldalékolhatók. kötőszó indulatszó MONDATSZÓK a kapcsolattartás mondatszavai hangutánzó mondatszók 24

26 II. A SZÓSZERKEZETEK 25

27 6. A szókapcsolatok Gondolatébresztő Gyűjtsétek össze közösen egy-egy pókhálóábrába az alapszófajú szavak és a viszonyszók típusait! Szókapcsolatok A legtöbb mondat több szóból áll. A mondatokban egyes szavak szorosabb kapcsolatban vannak egymással, szókapcsolatot alkotnak. Pl.: Zalán és Annamária almát szednek a fa alól. A példamondatban több szókapcsolatot is találsz. SZÓKAPCSOLAT Zalán és Annamária almát szednek a fa fa alól A SZÓKAPCSOLAT JELLEMZŐJE A szókapcsolatban az és kötőszó kapcsolja össze a két tulajdonnevet. A szókapcsolat egyik szavával rá lehet kérdezni a másik szóra: Mit szednek? Almát szednek. A főnévhez egy határozott névelő kapcsolódik. A szókapcsolat határozottságot fejez ki. A főnévhez egy névutó kapcsolódik. A szókapcsolat helyviszonyt fejez ki. A szókapcsolatokon belül megkülönböztetünk olyanokat, amelyek két alapszófajú szóból (Zalán és Annamária; almát szednek) jönnek létre, és megkülönböztetünk olyanokat, amelyek egy alapszófajú szóból és egy viszonyszóból (a fa; fa alól) állnak. Viszonyszós szókapcsolatok A fenti példák azt mutatják, hogy vannak olyan szókapcsolatok, amelyek egy alapszófajú szóból és egy viszonyszóból állnak (a fa; fa alól). Ezeket viszonyszós szókapcsolatnak nevezzük. Például: A fa alól szedik az almát. A mondatban a helyviszonyt (fa alól) egy főnév (fa) és egy névutó (alól) kapcsolata fejezi ki, ez egy viszonyszós szókapcsolat. VISZONYSZÓS SZÓKAPCSOLATOK A SZERKEZET TAGJAI PÉLDA JELLEMZŐJE névutó ház mellett, 2008 óta, pénz nélkül Valamilyen körülményt fejez ki. alapszófajú szó + segédige adni fog, adtam volna, szerencsés vagyok, boldog volt Időt, módot fejez ki, utal a személyre és a számra. igekötő add el Módosítja, megváltoztatja az ige jelentését. névelő az alma, egy cipő Határozottságot vagy határozatlanságot fejez ki. módosítószó nem tudja, ne mondd, bizony szép, talán eljön, bárcsak találkoznánk Módosítja, árnyalja az alapszófajú szó jelentését. kötőszó almát is; alma és körte Két alapszófajú szót kapcsol össze. 26

28 Szószerkezetek Szószerkezetnek nevezzük azokat a szókapcsolatokat, amelyek legalább két alapszófajú szóból, azaz főnévből, melléknévből, számnévből, határozószóból, névmásból, igéből, igenévből állnak, és közöttük valamilyen nyelvtani kapcsolat van. Ezt a kapcsolatot különböző nyelvtani eszközök, például ragok (almát szednek; almából készült), névutók (a fa alól szedik; a fa mellett áll), kötőszók (Zalán és Annamária; Zalán is, Annamária is) fejezik ki. Ugyancsak szószerkezetnek nevezzük azokat a szókapcsolatokat, amelyek egy alapszófajú szóból és egy viszonyszós szókapcsolatból állnak. Például: almát szedtem volna; egy alma leesett. A fa alól szedik az almát. Ha rákérdezünk a szed igével a viszonyszós szókapcsolatra, akkor a következő választ kapjuk: Honnan szedik? A fa alól szedik. A viszonyszós szókapcsolat (a névutó a főnévvel együtt) a szószerkezet része lesz: (a) fa alól szedik. FONTOS! A szószerkezet minimum két alapszófajú szóból (almát és körtét; körtét eszik) vagy egy alapszófajú szóból és egy viszonyszós szókapcsolatból (az asztal fölött eszi) áll. A szószerkezet tagjai között nyelvtani kapcsolat van. Gondolatgyűjtő Figyeld meg az ábrát! A feltüntetett példák alapján mondd el saját szavaiddal, hogy mikor beszélünk szószerkezetről, mikor viszonyszós szókapcsolatról! SZÓKAPCSOLATOK VISZONYSZÓS SZÓKAPCSOLATOK SZÓSZERKEZETEK fa alól szedtem volna szedd fel a kert, egy alma nem szedik és kert, ház is almát szednek fa alól szedik ház (és) kert 27

29 FELADATOK 1. Keress még olyan szókapcsolatokat a 26. oldal példamondatában, amelyek jellemzője, hogy a szókapcsolat egyik tagjával rá lehet kérdezni a másikra! 2. Alkoss három szószerkezetet, amelyekhez a 27. oldalon levő ábra viszonyszós szókapcsolatokra írt példáit használod fel! 3. Keress a következő szövegből három példát a szószerkezetre és három példát viszonyszós szókapcsolatora! Zalán mindig szerencsés volt. Ötödikben, egy őszi délután Palival és Annamáriával kerékpározott. A vasúti híd alatt majdnem kilyukasztotta az első kerekét egy rozsdás szög. Meg is történt volna, de fél centivel elkerülte. Palinak bezzeg nem sikerült elkerülnie a bajt! 4. Keress olyan összetett szavakat, amelyek szószerkezetekből alakultak ki! Például: bút felejt búfelejtő 5. Sok olyan szólása van nyelvünknek, amelyet anélkül használunk, hogy elgondolkodnánk eredeti jelentésén. a) Próbálj az alábbi szólások keletkezésére szabadon engedve fantáziádat magyarázatot adni! b) Nézz utána, honnan származnak! Keresd meg bennük a szószerkezeteket! sok van a rovásán kötélnek áll nem fenékig tejfel kilóg a lóláb Lánc-lánc-szószerkezetlánc JTÉKOS ANYANYELVÜNK Alkossatok padtársaddal közösen szószerkezeteket! A játék lényege, hogy az adott szószerkezet utolsó tagjával kezdődjön a következő szószerkezet! Versenyezzetek, melyik pár tudja a legtöbb tagból álló láncot összeállítani három perc alatt! Pl. Pista ír ír barátaink barátaink megérkeztek megérkeztek épségben stb. 28

30 7. Az alárendelő szószerkezetek Gondolatébresztő Mondjatok a rajzhoz kapcsolódóan minél több szószerkezetre példát! A rákérdezés Az előző leckében megismerkedtél a szószerkezet fogalmával. Vizsgáljuk meg közösen a következő példamondat szószerkezeteit! Annamária várja Zalánt. A mondat szószerkezeteinek felismerését a rákérdezés segíti. Rákérdezéskor annak a tagnak a helyére, amelyre kérdezünk, teszünk egy kérdő névmást, utána pedig az a tag következik, amelyből kérdezünk: Ki várja? Kit vár? Annamária várja. Zalánt várja. Mindkét szószerkezetben a várja szó az irányító, mert ezzel a szóval kérdezünk a másikra. Azt a szót tehát, amelyből a szószerkezet másik szavára kérdezünk, irányító tagnak nevezzük. Az irányító tag (várja) a kérdésben és a válaszban is szerepel. A válasz pedig mindig a teljes szószerkezet. Alárendelő szószerkezet Az irányító tagot tartalmazó szószerkezet tagjai nem egyenrangúak, amit az is mutat, hogy csak az irányító tagból tudsz rákérdezni az irányított tagra, fordítva nem. Az irányító tagot alaptagnak, az irányított tagot bővítménynek nevezzük. A bővítmény az alaptagnak van alárendelve, ezért az ilyen szószerkezet neve: alárendelő szószerkezet. A szószerkezet ábrázolásakor a bővítmény mindig az alaptag alá kerül: várja ALAPTAG várja (irányító tag) Annamária BŐVÍTMÉNY Zalánt (irányított tag) 29

31 A két rajzot egyesítheted: várja Annamária Zalánt ALAPTAG BŐVÍTMÉNYEK Az alárendelő szószerkezetek típusai Az alárendelő szószerkezeteknek az alaptag és a bővítmény közötti viszony alapján négy fajtája van. A bővítmény lehet alany, tárgy, határozó és jelző, így a bővítmény fajtája alapján alanyos, tárgyas, határozós és jelzős szószerkezeteket különböztetünk meg. alanyos szószerkezet tárgyas szószerkezet határozós szószerkezet jelzős szószerkezet AZ ALRENDELŐ SZÓSZERKEZETEK TÍPUS PÉLDK KÉRDÉS BRZOLS Annamária várja Zalánt várja nagyon várja, a pályaudvaron várja a forgalmas pályaudvaron Ki várja? Annamária várja Kit vár? Zalánt várja Hogyan várja? nagyon várja Hol várja? a pályaudvaron várja Milyen pályaudvaron? a forgalmas pályaudvaron várja Annamária várja Zalánt várja várja nagyon (a) pályaudvaron pályaudvaron forgalmas várja Annamária nagyon Zalánt a pályaudvaron forgalmas A bővítmények típusai Az ábra jól mutatja, hogy négy bővítménye van a várja szónak. A bővítmények közül azonban csak kettő az, amely az alaptag (várja) jelentéséhez szorosan hozzátartozik: valaki/valami várja őt/azt. Ez a két bővítmény a várja szó mellől sosem hiányozhat: Annamária várja Zalánt. Az ilyen feltétlenül szükséges bővítményeket kötött bővítményeknek vagy más néven vonzatoknak nevezzük. Az alaptag jelentéséhez szorosan hozzátartoznak, és mindig megjelennek mellette. A másik két bővítmény nem ilyen, sem a nagyon, sem a pályaudvaron nem tartozik hozzá szorosan az alaptag jelentéséhez, ezért el is maradhatnak mellőle. Ezeket a nem feltétlenül szükséges bővítményeket szabad bővítményeknek nevezzük. 30

32 Gondolatgyűjtő Mi segíti az alárendelő szószerkezet felismerését? FELADATOK 1. Keresd meg az alábbi alárendelő szószerkezetek alaptagját, és ábrázold a 30. oldal példamondata alapján bővítményeit! a) Mi később akartunk indulni! b) Nőnapra vegyél édesanyádnak virágot! c) A bátrak elnyerik jutalmukat. d) A tóparton egy ház várta a vendégeket. 2. Egészítsd ki a füzetedben a megadott alaptagot a fentiekhez hasonlóan! a) játszik Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? b) beszélgetünk Ki? Kivel? Hol? Hogyan? c) olvas Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? 3. Figyeld meg a következő mondatok alárendelő szószerkezeteit, írd le a füzetedbe, hogyan kérdeznél a bennük lévő bővítményekre! Pali ma meglátogatja a nagymamáját. meglátogatja Annamária hangosan kiabált le az erkélyről. kiabált le Pali ma a nagymamáját Annamária hangosan az erkélyről 4. Írj a füzetedbe ezek mintájára két-két mondatot, kérdezz a bővítményekre írásban, és készíts ábrákat! SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Hol, milyen beszédhelyzetben használnád a következő üdvözléseket? Gyűjts te is hasonló üdvözléseket! Jó napot kívánok! Jó napot! Hallottad már a kisztihand kifejezést? Nézz utána, mit jelent! Hogyan mondanád más szavakkal? 31

33 8. A mellérendelő szószerkezetek Gondolatébresztő Haverok, buli, Fanta! Milyen szószerkezet? Mellérendelő szószerkezet Korábban már találkoztál az Annamária és Zalán szószerkezettel. A két tulajdonnevet egy kötőszó kapcsolja össze. Az ilyen szószerkezetekben az összekapcsolódó tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem tudod megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag mellé egy másikat rendelünk, ezért beszélünk mellérendelő szószerkezetről. A mellérendelő szószerkezetek tagjai a mondatban ugyanazt a mondatrészi szerepet töltik be. A mellérendelő szószerkezetnek kettőnél több tagja is lehet, pl. gyors és energikus, sőt kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya. A mellérendelő szószerkezet típusai A mellérendelő szószerkezet felépítésében sokféle kötőszó részt vehet, és ezeket a tagok közt létrejövő kapcsolat tartalma alapján szokták csoportosítani. A MELLÉRENDELŐ SZÓSZERKEZETEK TÍPUS JELLEMZŐK PÉLDK JELÖLÉS kapcsolatos A tagok között laza kapcsolat van. A második tag kifejezhet fokozást és nyomatékosítást. ház és kert; Zalán is, Pali is elszánt, sőt bátor lassan, lassan ellentétes A szószerkezet tagjainak jelentése között ellentét, ellentmondás van. jó, de gyönge; félénk, ám elszánt; kockázatos, mégis kifizetődő választó A tagok választási lehetőséget fejeznek ki. lassan vagy gyorsan; akár eszünk, akár iszunk ~ következtető A második tag az elsőből von le valamilyen következtetést. A tagok között ok-okozati kapcsolat van. szorgalmas, ezért sikeres; mosolygós, tehát vidám magyarázó Az első tagot a második tag magyarázza. A tagok között ok-okozati kapcsolat van. sikeres, mert szorgalmas; kellemetlen, ugyanis szemtelen; Zalán, azaz a barátom 32

34 Keressük meg együtt a következő mondatban a szószerkezeteket! Zalán a pályaudvaron vagy a boltban keresi Palit és Annamáriát. Az első lépés mindig a viszonyszós szókapcsolatok megtalálása: a pályaudvaron, a boltban. Ezután megkeresheted a szószerkezeteket! Két mellérendelő szószerkezetet is tartalmaz brázolva: a mondat: a pályaudvaron vagy a boltban a pályaudvaron ~ a boltban Palit és Annamáriát Palit Annamáriát Ebben a mondatban a mellérendelő szószerkezetek alárendelő szószerkezetekkel kapcsolódnak össze úgy, hogy a mellérendelő szószerkezetek tagjai egy alárendelő szószerkezet bővítményei is egyben. Három alárendelő szószerkezetet tartalmaz a mondat: Hol keresi? A pályaudvaron vagy a boltban keresi. keresi Kit keres? Palit és Annamáriát keresi. keresi a pályaudvaron a boltban Ki keresi? Zalán keresi. keresi Palit Annamáriát Zalán A három ábra egyesítve: keresi Zalán a pályaudvaron a boltban Palit Annamáriát Gondolatgyűjtő Nevezzétek meg a 32. oldal táblázatának segítségével a mellérendelő szószerkezetek egyes típusainak kötőszóit! Alkossatok további kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó szószerkezeteket a kötőszók segítségével! 33

35 FELADATOK 1. llapítsd meg, hogy milyen típusúak az alábbi mellérendelő szószerkezetek! a) okos, mégis hiszékeny d) figyelmetlen, mert álmos b) kávé, tea, csokoládé e) csúszós, ezért veszélyes c) a pirosat vagy a zöldet f) új, sőt korszakalkotó 2. Írjatok mindkét képhez három-három különböző típusú mellérendelő szószerkezetet! Nevezzétek is meg az egyes típusokat! 3. Keresd meg az alábbi mondatokban a szószerkezeteket a tanult módon! Készítsd el az ábrájukat füzetedben a megfelelő sablon felhasználásával! a) Pali és Annamária látta Zalánt a pályaudvaron. b) Annamária a lábtörlő alá vagy a virágcserépbe tette a lakáskulcsot. c) Pali látta, hallotta, felismerte Zalánt a pályaudvaron Kitalálós TRSASJTÉK Válassz ki az osztályteremben egy olyan tárgyat, amelyet padtársad is láthat! Ha megvan, vigyázz, nehogy padtársad már a tekintetedből rájöjjön, mire esett a választásod azt ugyanis a leírásod alapján kell kikövetkeztetnie. Közölj rövid, tömör információkat a tárgy helyzetéről, alakjáról, illetve egyéb jellemzőiről minél több mellérendelő kötőszó használatával! Pl. A fal mellett van, de nem a jobb oldalon, hanem inkább az ajtó közelében, tehát egészen hátul. Stb. Mérjétek az időt is! Vajon melyikőtöknek sikerül nehezebb feladványt kitalálnia? 34

36 9. A szószerkezetcsoportok Kiegészítő anyag Bemelegítő agytorna Találd meg azt a szót, amely az első szóval utótagként, a második szóval pedig előtagként összetett szót alkot. Pl. jég - - pók. Megoldás: madár szarka - - tartó; madár - - üveg; konyha - - bánya; gyöngy - - szem; gólya - - harang A szószerkezetek a mondatban összekapcsolódnak, és így nagyobb egységek, szószerkezetcsoportok jönnek létre. Ezekben legalább három tag szerepel. A szószerkezetcsoportok típusai: szószerkezetlánc, szószerkezetbokor, szószerkezetsor. Szószerkezetlánc Ha az alárendelő szószerkezet bővítménye alaptagja lesz egy újabb bővítménynek, akkor a két alárendelő szószerkezet láncszerűen kapcsolódik össze, ez a szószerkezetlánc. Könnyen megértheted, ha megfigyeled a következő példákat: mélyen alvó ember Milyen ember? Alvó ember. Hogyan alvó? Mélyen alvó. alaptag ember bővítmény alvó alaptag alaptag mélyen bővítmény nagyon finom kenyeret enni Mit enni? Kenyeret enni. Milyen kenyeret? Finom kenyeret. Mennyire finom? Nagyon finom. alaptag enni bővítmény kenyeret alaptag alaptag finom bővítmény bővítmény nagyon Szószerkezetbokor Ha két vagy több alárendelő szószerkezet alaptagja azonos, szószerkezetbokorról beszélünk. Figyeld meg a példát: Virágot ültet a kertben. Mit ültet? Virágot ültet. Hol ültet? A kertben ültet. ültet Zalán fürgén mászik le a szikláról. Ki mászik le? Zalán mászik le. Hogyan mászik le? Fürgén mászik le. Honnan mászik le? A szikláról mászik le. mászik le virágot a kertben Zalán fürgén a szikláról 35

37 Szószerkezetsor Ha több mellérendelő szószerkezet kapcsolódik össze, szószerkezetsorról beszélünk. A szószerkezetsorban lehetnek egyforma szószerkezetek, de különfélék is összekapcsolódhatnak. Előfordulhat, hogy bizonyos tagok szorosabban összetartoznak, ezeket szögletes zárójellel jelöljük. okos, ügyes és bátor ábrázolva: okos ügyes bátor Pali és Zalán, azaz a barátaim ábrázolva: [Pali Zalán] (a) barátaim gyorsan vagy lassan és unalmasan ábrázolva: gyorsan ~ [lassan unalmasan] Gondolatgyűjtő Milyen szószerkezetcsoportokkal ismerkedtetek meg? Mi a különbség a szószerkezetlánc és a szószerkezetsor között? Készítsetek ábrákat, amelyek megkönnyítik a tanulást! FELADATOK 1. Határozd meg, hogy a következő mondatokban milyen szószerkezetcsoportok vannak. Elemezd a példákat aszerint, hogy mi az alaptag, és mi az ahhoz kapcsolódó bővítmény! Annamária mostanában rákapott a rejtvényfejtésre. A keservesen síró kislányt vigasztalja. Nagy lendülettel a sarokba dobta a táskáját. Piroska keservesen, szívszaggatóan sírt. 2. llapítsd meg, hogy az alábbi műcímek szószerkezetláncok, szószerkezetbokrok vagy szószerkezetsorok-e! Pap, katona, kondás; Megy a juhász a szamáron; Szegény Gélyi János lovai; Akiért a harang szól; Párisban járt az Ősz; Vakáció a halott utcában Költögető JTÉKOS ANYANYELVÜNK Válasszatok egy témát (pl. ősz), majd alakítsatok három csoportot! Írjatok cédulákra a témához tartalmában vagy hangulatában kapcsolódó szót: az egyik csoport tagjai egy-egy főnevet, a másik csoport tagjai egy-egy igét, míg a harmadikba tartozók egy-egy melléknevet! Ha elkészültetek, válasszatok magatoknak párt a másik két csoportból, és a szavaitokból készítsetek egy szószerkezetet! A szavakat szabadon toldalékolhatjátok. Ha elkészültetek, olvassátok össze a szószerkezeteiteket! Jegyezzétek le az így kapott költeményt! 36

38 10. Gyakorolj! 1. Csoportosítsd a füzetedben az alábbi szókapcsolatokat az alapján, hogy viszonyszós szókapcsolatok vagy szószerkezetek-e! tegnap óta; tücsköt, bogarat; nagyon éhes; kicsi, de erős; el fog indulni; jó volna; a patak; szép táj; nem jó 2. Írj egy-egy mondatot a füzetedbe az előző feladatban szereplő alárendelő szószerkezetekkel! Használj fel mondataidhoz egyet-egyet a viszonyszós szókapcsolatok közül is! 3. Csoportosítsd a füzetedben az alábbi szószerkezeteket az alapján, hogy alá- vagy mellérendelő szószerkezetek-e! új asztal; kicsi, mégis tágas; városban lakik; húst süt; hideg vagy meleg; gyorsan fut; szép, de kényelmetlen 4. Csoportosítsd a füzetedben az alábbi szószerkezeteket az alapján, hogy alá- vagy mellérendelő szószerkezetek-e! a komód tetején, a váza mellett; holnap meg fogod kapni; reggel óta várom; eszik és iszik; nem szeretem a sajtot; tüsszög, hiszen beteg 5. Figyeld meg a következő mondatok alárendelő szószerkezeteit, írd le a füzetedbe, hogyan kérdezel a bővítményekre! Zalán nem hallott a jetiről. nem hallott Zalán a jetiről Egy repülőgép bújt ki a felhők közül. bújt ki egy repülőgép a felhők közül 6. a) llapítsd meg a következő alárendelő szószerkezetek fajtáját! levelet ír; nem kér almát; a színház mellett lakik; gyorsan beszél; Pali teniszezik; finom torta b) brázold a szószerkezeteket! 37

39 7. a) llapítsd meg a következő mellérendelő szószerkezetek fajtáját! egyszerű, de nagyszerű; kényelmes és praktikus; lusta, ezért sikertelen; akár ma, akár holnap; értékes, mert ritka b) Jelöld a szószerkezetek tagjai közötti viszonyt! 8. Írj padtársaddal a képpel kapcsolatban négy-négy példát a szókapcsolatok fajtáira a füzetbe! a) viszonyszós szókapcsolatok b) alárendelő szószerkezetek c) mellérendelő szószerkezetek 9. A példák felhasználásával írj 8-10 mondatos történetet a képhez! 10. Olvasd el az alábbi hírt! Írj füzetedbe három-három példát a következő szókapcsolatokra! a) viszonyszós szókapcsolat b) alanyos alárendelő szószerkezet c) tárgyas alárendelő szószerkezet d) határozós alárendelő szószerkezet e) jelzős alárendelő szószerkezet f) kapcsolatos mellérendelő szószerkezet Roma vers- és prózamondó általános és középiskolások találkozóját tartották a megyei könyvtárban. A rendezvény hároméves múltra tekint vissza. A fiatalok szavalatukkal mutatkoztak be a zsűri előtt. Csak együtt tudunk elérni eredményeket! Ezzel a gondolattal köszöntötte Rostás Farkas György József Attila-díjas író, költő, újságíró a résztvevőket. Utalva arra, hogy magyarnak és romának is tartja magát, és tiszteli mindkét kultúrát. A roma kultúra és irodalom ápolása volt a célja a már három éve útjára indított bemutatkozásnak. Kilenc kecskeméti általános iskola és négy középiskola képviseltette magát a versenyen. A szavalók munkájuk elismeréseképp könyvjutalmakban részesültek. (Balanyi Rózsa, Kecskeméti Televízió) 38

40 11. Összefoglalás A szószerkezetek SZÓKAPCSOLAT VISZONYSZÓS SZÓKAPCSOLAT SZÓSZERKEZET SZÓSZERKEZET ALRENDELŐ SZÓSZERKEZET MELLÉRENDELŐ SZÓSZERKEZET az összekapcsolódó tagok nem egyenrangúak két tagból áll: alaptagból és bővítményből egy alaptaghoz több bővítmény is kapcsolódhat négy fajtája van: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős szószerkezet az összekapcsolódó tagok egyenrangúak kettőnél több tagja is lehet kötőszóval vagy kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés öt fajtája van: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó szószerkezet szószerkezetek összekapcsolódásával jön létre SZÓSZERKEZETCSOPORT legalább három tagja van típusai szószerkezetlánc szószerkezetbokor szószerkezetsor 39

41 12. Ellenőrizd a tudásodat! Mit nevezünk viszonyszós szókapcsolatnak? Írj egy-egy példát viszonyszós szókapcsolatra! Mit nevezünk szószerkezetnek? Mutasd be példákkal, miből állhat egy szószerkezet! Milyen típusai vannak a szószerkezetnek? Írj két-két példát a szószerkezetek típusaira! Mondd el saját szavaiddal, hogy mit nevezünk alárendelő szószerkezetnek! Mi az alaptag és mi a bővítmény? Mi alapján csoportosíthatjuk az alárendelő szószerkezeteket? Milyen fajtái vannak az alárendelő szószerkezetnek? Írj példát az alárendelő szószerkezet egyes fajtáira! Mondd el saját szavaiddal, mit nevezünk mellérendelő szószerkezetnek! Milyen fajtái vannak a mellérendelő szószerkezetnek? Írj példát a mellérendelő szószerkezet egyes fajtáira! Mondj példát két szószerkezetláncra! Mit nevezünk szószerkezetbokornak? Miért beszülhetünk a következő példák esetében szószerkezetsorról? Anna, Irén vagy Cecília; gyors, de kockázatos vagy lassú, de biztonságos; szép és okos, mégis sikertelen Írj egy-egy mondatot a fenti szószerkezetcsoportokkal! 40

42 III. MONDATOK, MONDATRÉSZEK: az állítmány, az alany és a tárgy 41

43 13. A mondat Gondolatébresztő Gyűjtsétek össze egy pókhálóábrába, hogy eddigi tanulmányaitok alapján mit tudtok már a mondatról! A mondat egy vagy több szóból áll, és jellemző hanglejtése van. A nyelv felől vizsgálva a mondat a legkisebb nyelvi egységekből különböző szabályok alapján felépíthető legnagyobb nyelvi egység. A kommunikáció felől nézve a mondat a legkisebb beszédegység, hiszen mondatokból építjük fel írásbeli és szóbeli kommunikációnkat. Mi a mondat? KOMMUNIKCIÓ MONDAT MONDAT MONDAT szavak szabályok szavak szabályok szavak szabályok A mondatok csoportosítása A mondatokat többféleképpen szokás csoportosítani. Most kétféle csoportosítást ismerhetsz meg. A mondatokat megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy mi a beszélő szándéka a kommunikációs helyzetben. Ennek alapján kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó és óhajtó mondatot különböztetünk meg. A mondatokat osztályozzuk szerkezetük alapján is, így megkülönböztetünk egyszerű és összetett mondatokat. A mondattan A mondatok vizsgálatával a mondattan foglalkozik általában a következő kérdésekre keresve a választ: Hogyan kapcsolódnak össze a mondatot felépítő szavak? Milyen szerepet kapnak a mondatba került szavak? Milyen toldalékok jelzik a névszók mondatbeli szerepét? Milyen szabályok alakítják ki a mondatba került szavak sorrendjét? A mondatrészek Amikor mondatot elemzünk, a mondatot felépítő szószerkezeteket vizsgáljuk. Azt már tudjátok, hogy a szószerkezetekben nemcsak puszta szavak, hanem több szóból álló egységek, például viszonyszós szókapcsolatok is lehetnek. 42

44 A szószerkezeteket felépítő egységeket mondatrésznek nevezzük. Mondatrészek lehetnek: alapszófajú szavak, viszonyszós szókapcsolatok. A mondatrészek a mondatban különféle szerepet kapnak. Ezek a mondatrészi szerepek. FONTOS! Ahhoz, hogy a mondatrészek szerepét biztonsággal megállapíthasd, tudnod kell, mely szavak számítanak mondatrésznek egy mondatban. Mielőtt egy mondat elemzéséhez hozzáfognál, vizsgáld meg, hogy vannak-e benne viszonyszós szókapcsolatok. Az ábrázoláskor mindig ügyelj arra, hogy az ábra kövesse a mondat szórendjét! Figyeld meg az alábbi példák segítségével a mondat ábrázolásának módját! A férfi szép házban élt. Ki élt? élt Hol élt? Milyen házban? a férfi házban szép Pali és Piroska nem mentek el a kirándulásra. nem mentek el Ki nem ment el? Ki nem ment el? Hová nem mentek el? Pali és Piroska a kirándulásra Gondolatgyűjtő Mi a mondat? Határozzátok meg a fogalmat saját szavaitokkal! 43

45 FELADATOK 1. Figyeld meg, melyik mondat tartalmaz viszonyszós szókapcsolatot! Írd ki a füzetedbe a viszonyszós szókapcsolatokat! a) Pali megette az ízletes levest. b) Tanítás után Annamária pihent volna. c) Zord teleken a kályha előtt üldögélnek. d) Zalán szeretne egy csokit vagy egy jégkrémet. e) 2010 óta minden évben állatvásárokat is rendeznek. 2. Határozd meg pontosan a viszonyszók szófaját! 3. brázold a fenti mondatokat a tanultak szerint! 4. Karikázd be a rajzodon a mellérendelő szószerkezeteket! 5. Írj mondatokat a füzetedbe az alábbi hiányos ábrákhoz! a) hozza el Ki hozza el? ~ Ki hozza el? Mikor hozza el? Mit hozzon el? b) látta Mikor látta? Ki látta? Hol látta? Kit látott? (alapszófajú szó + viszonyszó) TALENTUM Mese-mese-mátka Válassz ki találomra egy oldalt egy szótárból! Írj tíz perc alatt egy történetet úgy, hogy a mondatokat a kiválasztott oldalon található címszavakból szerkeszted össze! 44

46 14. Mondatfajták a beszélő szándéka szerint Gondolatébresztő Mi lenne, ha csak kijelentő mondatokban tudnánk beszélni? Próbáljátok ki! Játsszátok el a következő szituációt csak kijelentő mondatokkal: meleged van, és csak XY elég magas az ablak kinyitásához. Mondatfajták a beszélő szándéka szerint A beszélő mondandójával mindig valamilyen hatást gyakorol a hallgatóra. Például tájékozatja valamiről, felszólítja, felhívja valamire, de kifejezheti érzelmeit, utalhat lelkiállapotára is. Az alapján, hogy mi a beszélő szándéka, öt mondatfajtát különböztetünk meg: kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó és óhajtó mondatot. A mondat fajtáját az igemódok használata, a módosító- vagy mondatszók jelenléte, a szóbeli kommunikációban a hanglejtés, írásban pedig az írásjelek jelzik. óhajtó mondat kijelentő mondat tájékoztatás kérdő mondat kifejezés felhívás felkiáltó mondat felszólító mondat A kijelentő mondat A kijelentő mondattal a beszélő tájékoztat, tényt közöl (Elfogyott a pénzem.), vagy lehetőségre utal (Ehetnénk egy kis sajtot.). Tárgyilagos tájékoztatás, tényközlés esetében a mondatban található igék kijelentő módban állnak (Eszem még csokit.). Amikor lehetőségre utalunk a kijelentő mondattal, akkor az ige feltételes módú lesz (Ennék még csokit.). A kérdő mondat A kérdő mondattal a beszélő tudásvágyát fejezi ki (Mikor érkezel meg?), vagy a hallgató gondolata, akarata iránt érdeklődik (Melyiket veszed meg, a kéket vagy a pirosat?). A beszélő a kérdéssel válaszadásra készteti a hallgatót. A kérdő mondatnak két fő fajtája van: az eldöntendő kérdés és a kiegészítendő kérdés. Az eldöntendő kérdéssel a beszélő a hallgatót döntés elé állítja, a hallgató a kérdésre igenlő vagy tagadó választ ad. A válasz lehet egyszavas (Elindultak már? Igen./Nem.), de lehet hosszabb is (Persze, már úton vannak./nem, még nem indultak el.). Az eldöntendő kérdésben szerepelhet az -e, vajon módosítószó (Elindultak-e már?; Vajon elindultak már?) és az ugye mondatszó (Ugye, már elindultak?). A kiegészítendő kérdés esetében a beszélő hiányos ismeretekkel rendelkezik valamiről, ezért a hallgatótól vár választ, aki válaszával kiegészít, pontosít, azaz 45

47 tájékoztatja a kérdés feltevőjét. A kiegészítendő kérdésben mindig szerepel kérdő névmás (Ki? Mikor? Hol? stb.), a kérdésre adandó válasz lehet egyszavas (Mikor érkeztek? Négykor.), de állhat egy vagy több mondatból is (Mikor érkeztek? Négykor, de a forgalom miatt bármi előfordulhat. Majd telefonálok, amikor a városba érünk.). A felszólító mondat A felszólító mondattal a beszélő akarata, kívánsága teljesítésére hívja fel a hallgatót. A felszólítást leggyakrabban az ige felszólító módú alakjával (Játssz még egy kicsit!) fejezzük ki. Felszólító mondatot használunk kérés (Kérem, menjenek ki a szobából!), tanács (Ne sokat legyél a napon!), parancs (Ülj le!) esetében. Meglehetősen udvariatlanok a főnévi igenévvel (Felállni!) és a cselekvésre utaló főnévvel (Mozgás!) kifejezett parancsszerű felszólítások. A felkiáltó mondat A felkiáltó mondattal a beszélő érzelmeit (Ez a kedvencem!) fejezi ki, valamint utalhat lelki- és fizikai állapotára (Így már sokkal jobban érzem magam!; Hú, de fáj a fejem!). A felkiáltó mondatok sokfélék lehetnek. Felkiáltó mondattá válhat a kijelentő mondat, ha érzelmi hangsúlyozást kap (Megjött apa!; Szeretem a tengert!, Undorodom a pókoktól!). A felkiáltó mondatokban a nyomatékosítás eszközei a de, olyan, annyira, úgy szavak (De jó!; Annyira aranyos!) és a különböző mondatszók (Jaj!, Ó!, Jé!, Íme!, Szia!) is. Az óhajtó mondat Az óhajtó mondattal a beszélő kívánságait, vágyait fejezi ki (Bárcsak mindig tavasz lenne!; Csak egy kicsit lennél szorgalmasabb!). Annyiban hasonlít a felkiáltó mondatra, hogy itt is a beszélő érzelmi állapotának kifejezése a fontosabb, és nem a hallgatóra tett hatás. Az óhajtás kifejezőeszközei a feltételes módú igék és a bár, bárcsak, csak, vajha módosítószók (Bár odaérnénk délig!). A mondatfajták hanglejtése Az egyes mondatfajtákat különböző hanglejtés jellemzi. A szóbeli kommunikációban az elhangzó mondatok hanglejtéséből is következtetni tudunk a beszélő szándékára. MONDATFAJTA PÉLDA HANGLEJTÉS kijelentő Jó filmet láttunk a moziban. ereszkedő kérdő eldöntendő (módosítószóval, mondatszóval) eldöntendő (módosítószó, mondatszó nélkül) Vajon neki is tetszett a film? Ugye, neked is tetszett a film? Tetszett a film? ereszkedő emelkedő-eső kiegészítendő kérdés Kivel nézted meg a filmet? ereszkedő, elöl eső 46

48 MONDATFAJTA PÉLDA HANGLEJTÉS felszólító felkiáltó óhajtó Nézzük meg a filmet! De jó ez a film! Bár lenne időm moziba járni! eső lebegő ereszkedő (nagyobb érzelmi nyomatékkal) Gondolatgyűjtő Készíts a füzetedbe pókhálóábrát a mondatfajták jellemzőiről! FELADATOK 1. Egyetértésjáték. Dolgozzatok párban a füzetetekbe! Fogalmazzatok meg két kijelentő mondatot a mai óráról! Fogalmazzatok meg két kérdést a felszólító mondattal kapcsolatban! Fejezzétek ki két felkiáltó mondattal jelenlegi hangulatotokat! Írjatok két óhajtó mondatot, amelyben a vágyaitokat fogalmazzátok meg! 2. Írj a képen szereplő emberek nevében öt különböző fajta mondatot! 3. Írj a képhez olyan párbeszédet, amelyben minden mondatfajta szerepel! TRSASJTÉK Fekete, fehér, igen, nem A játékvezető sorban mindenkinek kérdéseket tesz fel. A válaszban nem szabad szerepelnie a cím szavainak. Pl. Szeretsz moziba járni? / Szeretek. Aki kimondja a tiltott szavak egyikét, zálogot ad. 47

49 15. Mondatfajták szerkezet szerint Gondolatébresztő Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. (Illyés Gyula) Egyetértesz ezzel a megállapítással? A mondatok szerkezete A mondatokat szerkezetük szerint is csoportosíthatjuk, így megkülönböztetünk egyszerű és összetett mondatot. Az egyszerű mondatok egyetlen tagmondatból állnak, mert egy alany-állítmányi szerkezetet (pl. Zalán a szobájában olvassa a regényt.) vagy egy tagolatlan egységet (Nahát!) tartalmaznak. Az összetett mondatok kettő (pl. Zalán a szobájában olvassa a regényt, mert kint esik az eső.; Nahát, már meg is érkeztél?) vagy több (pl. Zalán a szobájában olvassa a regényt, mert kint esik az eső, pedig jobban érzi magát a friss levegőn.) tagmondatból állnak. (Ebben a tanévben csak az egyszerű mondat elemzésével foglalkozunk.) Példamondatunkban (Zalán a szobájában olvassa a regényt.) az olvassa alaptagnak, a mondat állítmányának a Zalán bővítményen kívül még további bővítményei is vannak (szobájában, regényt). Azonban az egyszerű mondat állhat csupán egyetlen állítmányból (pl. Olvas.) vagy egymással mellérendelő viszonyban lévő állítmányokból (pl. Olvas és ír.). llhat egyetlen alanyos (pl. Zalán olvas.), tárgyas (pl. Regényt olvas.) vagy határozós szószerkezetből (pl. A szobájában olvas.) is. Közös a felsorolt példákban, hogy mindegyik mondat tartalmaz állítmányt. Egyszerű mondatok viszont azok is, amelyek egyetlen mondatszóból (pl. Jé!), vagy olyan szószerkezetből állnak, amelyből hiányzik az állítmány (pl. Kedves Éva!). Mi lehet egyszerű mondat? Az egyszerű mondat szerkezeti típusai Ha az egyszerű mondatban van állítmány, akkor tagolt a mondat: Egy lány közeledik.; Esteledik. Minimális a mondat szerkezete, ha egy tagolt mondatban csak állítmány van (Havazik.), vagy az állítmány mellett kötött bővítmények állnak: Zalán egy könyvet ad Annamáriának. Tehát valaki valamit ad valakinek. Az ad ige feltétlenül szükséges, kötött bővítményei: valamit, valakinek. Bővített a mondat, ha egy tagolt mondatban a kötött bővítményeken kívül egyéb bővítmények is vannak: Zalán ma egy izgalmas könyvet ad Annamáriának. Ebben a mondatban a nem feltétlenül szükséges, szabad bővítmények a mikor ad, és a milyen könyvet kérdésre válaszolnak. Tagolatlan mondatról beszélünk, ha a mondat nem tartalmaz állítmányt, és nem is kell bele állítmány. Ha egy tagolatlan mondatban van szószerkezet, akkor a mondat szerkesztett: Azt a fűzfán fütyülős rézangyalát!; Kedves Annamária! Ha nincs benne még szószerkezet sem, akkor a mondat szerkesztetlen: Jaj!, Reccs!, Szia! 48

50 A MONDAT EGYSZERŰ MONDAT ÖSSZETETT MONDAT TAGOLT TAGOLATLAN MINIMLIS Pl. Pali tanácsot kért Évától. BŐVÍTETT Pl. Pali tegnap szóban kért tanácsot Évától. SZERKESZTETT Pl. Tisztelt Uram! SZERKESZTETLEN Pl. Hm? Gondolatgyűjtő Foglald össze a fenti ábra segítségével az egyszerű mondat szerkezeti típusairól tanultakat! FELADATOK 1. Csoportosítsd a beszélgetés mondatait szerkezetük szerint a füzetedben! Tavaszodik! A kertben gyönyörű virágok nyílnak. Örülök nekik. A fáról csiripelés hallatszik. Ó! Kedves fecskék! Visszatértetek? Brr! Az esték még hűvösek. 2. Fejezd be a következő mondatot úgy, hogy végül egyszerű mondatot kapj! Írj három példát a füzetedbe! Zalán tudja TRSASJTÉK Egyszerű jelenet Alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Minden csoport írjon 10 egyszerű mondatot egy papírra. A csoportok cseréljék ki egymás között a papírokat. Minden csoport találjon ki egy olyan jelenetet, melyben csak a kapott mondatokat mondhatják ki. Adjátok elő a jeleneteket egymásnak! 49

51 16. Az állítmány fogalma, szófaji jellemzői Gondolatébresztő Soroljátok fel közösen, és mutassátok be egy példán keresztül az ige öt nyelvtani tulajdonságát! Az állítmány Az alárendelő szószerkezetek vizsgálatánál megfigyelhetted, hogy a legtöbb esetben az alaptag szófaja ige volt. A teljes mondatok ábrázolásakor is az ige és egy kérdőszó segítségével kérdeztél a bővítményekre. Ha egy mondatban van ige, akkor mindig az lesz a mondat központi része. Vegyük például a következő mondatot: Zalán jókedvűen úszkál a medencében. úszkál Ha elvégzed a rákérdezéseket, és ábrázolod a benne lévő szószerkezeteket, akkor az egész mondat elemzési ábráját megkapod. Az Zalán jókedvűen a medencében. ilyen ábrákat ágrajznak hívják. Az ágrajz mutatja, hogy a mondatban az úszkál ige a központi rész, nem bővítménye semminek, viszont neki több bővítménye is lehet. A mondat központi részét állítmánynak nevezzük, példánkban az úszkál ige a mondat állítmánya. Az ágrajzokon -val jelöljük. Fő szófaja az ige. A mondat központi, fő mondatrésze. Nem lehet bővítmény, ezért nyelvtani értelemben nem lehet rákérdezni. LLÍTMNY Sokféleképpen bővíthető. Önállóan is mondatot alkothat: Úszkál. Az állítmányt két vonallal húzzuk alá: úszkál. Az állítmány szófaja Az ige a mondatban mindig állítmány lesz: Paliék kerékpároznak. Zalán szeretne moziba menni. Annamária virágot szed a mezőn. Az igén kívül a névszók (főnév, melléknév, számnév, névmás) is lehetnek állítmányok, de ezek nem tudják kifejezni a cselekvés idejét és módját, a cselekvést végző számát és személyét, valamint nem utalnak a tárgyra. Ezért ilyenkor melléjük áll egy olyan ige, amely kifejezi az említett nyelvtani jelentéseket. Figyeld meg, hogyan lesz állítmány a következő mondatokban a vadász, a bátor és az első szó! 50

52 Az édesapám régen vadász volt. Bátor legyél a versenyen! A csoportban első vagy. vadász volt bátor legyél első vagy az édesapám régen a versenyen a csoportban A fenti mondatokban megfigyelheted, hogy a névszó csak úgy tud állítmány lenni, ha egy ige segít neki ebben. Ezt az igét segédigének nevezzük. A segédige viszonyszó, a névszóval együtt viszonyszós szókapcsolatot alkot. Ez a szerkezet lesz a mondat állítmánya. Segédigei szerepet általában a létige szokott vállalni. Ilyenkor a névszó + segédige a mondat központja. FONTOS! Ne felejtsd el, hogy az igéknek összetett alakjai is vannak. A feltételes mód múlt időt a múlt idejű ige és a volna segédige együttesen fejezi ki. Például: futott volna ez az összetett igealak feltételes módú, múlt idejű és egyes szám harmadik személyben áll. Ragozd végig minden számban és személyben az igealakot! Gondolatgyűjtő Mondjatok igaz állításokat az állítmánnyal kapcsolatban! FELADATOK 1. a) Alakítsd át a mondatot a megadott szempontok szerint! Írd le a füzetedbe! b) Húzd alá az állítmányt mindegyik mondatban! Zalán úszkál. Kijelentő mód, múlt idő: Kijelentő mód, jövő idő: Feltételes mód, jelen idő: Felszólító mód: Feltételes mód, múlt idő: 51

53 2. a) Alakítsd át a mondatot a megadott szempontok szerint! Írd le a füzetedbe! b) Húzd alá az állítmányt mindegyik mondatban! Zalán úszó. Kijelentő mód, múlt idő: Kijelentő mód, jövő idő: Feltételes mód, jelen idő: Feltételes mód, múlt idő: Felszólító mód: 3. a) Keresd meg és jelöld az állítmányt a füzetedben a következő mondatokban! Pali sokat tanul. Zalán ügyvéd lesz. Annamária egyfolytában beszélget. Te mindig első vagy a futóversenyen? Még aludtam volna egy kicsit. Holnapután lesz péntek. b) Csoportosítsd a füzetedben az állítmányokat az alapján, hogy igei vagy névszói-igei állítmányok-e! 4. Olvasd el a következő rövid szöveget! Keresd meg benne az állítmányokat! 1632-ben születtem York városában. Családom idegen eredetű volt. Apám Brémából származott ide ( ). Kereskedéssel szép vagyonhoz jutott ( ), és Yorkba költözött. Itt vette el anyámat a Robinsonok családjából. Ezért neveztek engem Robinson Kreutznaernek. Mivel azonban Angliában a neveket rendesen eltorzítják, rám ragadt a Crusoe név. Társaim is mindig így neveztek. Harmadik fiú voltam a családban. Nem neveltek semmi foglalkozásra. A fejem már ekkor tele volt kalandos tervekkel. Apám ekkoriban már eléggé megöregedett. Igyekezett taníttatni ( ). Azt szerette volna, ha ügyvéd leszek. Én azonban mindenáron tengerre akartam szállni ( ). (Daniel Defoe: Robinson, Vajda Endre fordítása) Fordító Tudod-e, mit állítunk arról a személyről, aki: SZÓKINCSGYARAPÍTÓ magas lóról beszél valakivel lándzsát tör valaki mellett pálcát tör valaki felett Gyűjts három, a fentiekhez hasonló szólásfeladványt! Cseréld ki a szólásaidat a padtársaddal, és értelmezzétek egymás példáit! 52

54 17. Az állítmány típusai Gondolatébresztő Fényesebb a láncnál a kard. / Jobban ékesíti a kart. Honnan való az idézet? Igei állítmány Az igéknek mindig állítmányi szerepük van a mondatban. Ilyenkor igei állítmányról beszélünk. Igei állítmány lehet az ige bármely alakja, az összetett alakok és az igekötős igék is. A létige is lehet igei állítmány. a) Pali és Zalán egész délután beszélgettek. e) Szeretnétek most beszélgetni? b) Annamáriáék pihentek volna. f) Akkor beszéljétek meg a feladatokat! c) Ti délelőtt fogtok beszélgetni? g) Legyetek ötre otthon! Névszói-igei állítmány A névszóknak is lehet állítmányi szerepük, de csak segédigével együtt. Ilyenkor névszói-igei állítmányról beszélünk. A létige bármely alakja lehet segédige. A következő mondatban a büszke melléknév lesz az állítmány úgy, hogy egy segédige kapcsolódik hozzá: Piroska büszke lesz a bizonyítványára. Kapcsoljuk a büszke melléknévhez az összes lehetséges létigei alakot! NÉVSZÓ büszke büszkék vagyok voltam/ lettem SEGÉDIGE leszek volnék/lennék lettem volna legyek vagy voltál/lettél leszel volnál/lennél lettél volna legyél/ légy vanø volt/lett lesz volna/lenne lett volna legyen E/3. vagyunk vagytok voltunk/ lettünk voltatok/ lettetek leszünk lesztek volnánk/ lennénk volnátok/ lennétek vannakø voltak/lettek lesznek volnának/ lennének lettünk volna lettetek volna lettek volna legyünk legyetek legyenek jelen idő múlt idő jövő idő jelen idő múlt idő jelen idő szám/ kijelentő mód feltételes mód felszólító mód személy E/1. E/2. T/1. T/2. T/3. Láthatod a táblázatban, hogy minden esetben megjelenik a segédige a melléknév mellett, kivéve a kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 3. (büszke) és többes szám 3. személyt (büszkék). Ezekben az esetekben a segédige úgynevezett zéró fokon áll, ezt Ø-val jelezzük. A nem látszó segédige felismeréséhez a számon és személyen nem változtatva a mondatot át kell alakítani vagy az igeidő vagy az igemód vagy mindkettő megváltoztatásával. Figyeld meg a példákat a következő oldalon! 53

55 a) kijelentő mód, jelen idő, E/3. kijelentő mód, múlt idő, E/3. Annamária mindig óvatos Ø. Annamária mindig óvatos volt. b) kijelentő mód, jelen idő, T/3. kijelentő mód, jövő idő, T/3. Azok a biciklik sokkal szebbek Ø! Azok a biciklik sokkal szebbek lesznek. c) kijelentő mód, jelen idő, T/3. feltételes mód, múlt idő, T/3. Zalánék fáradtak Ø? Zalánék fáradtak lettek volna? Az állítmány halmozása Egy mondatban több állítmányt is összefűzhetünk, ilyenkor az állítmányok mellérendelő szószerkezetet alkotnak. Az igei és a névszóiigei állítmányt is lehet halmozni, akár különféléket is össze lehet kapcsolni. Két igei állítmány kapcsolódik össze: Pali olvas és ír. Két névszói-igei állítmány kapcsolódik össze: Annamária bátor Ø, de felelőtlen Ø. Két igei állítmány kapcsolódik össze: Zalán fut, tehát izzad. Egy névszói-igei és egy igei állítmány kapcsolódik össze: Piroska beteg Ø vagy elutazott. Gondolatgyűjtő llapítsd meg, milyen típusú állítmányok találhatók a Gondolatébresztő idézetében! FELADATOK 1. Miért csalafinta a történet? Keresd meg a hamisságokat, majd az állítmányokat! De jó is volt a nyári kajaktúra! Kora reggel szálltunk vízre Baján. Estére lecsurogtunk Dunaújvárosig. Útközben gyönyörködtünk a tájban. Különleges növényzetet láttunk a Duna és a Tisza összefolyásánál. Vacsorára a Dunából frissen kifogott tonhalból készítettünk halászlét. Nagyon finom volt. Délután elhajóztunk Dobó István vára mellett. 2. brázold ágrajzzal a lecke példamondatait a füzetedben! Mi maradt le az elejéről? Egészítsd ki a hasonlatokat szóban! SZÓKINCSGYARAPÍTÓ 1., mint az ágyú. 2., mint a nádszál. 3., mint a fehér holló. Találj ki te is ugyanilyen felépítésű hasonlatokat a mindennapi életeddel kapcsolatban! 54

56 18. Az állítmány elemzése Gondolatébresztő Mi a közös ezekben a mondatokban: Szevasz! Pali! Jó ég! Kedves Tanár Úr! Hahó, fiúk! No, és ők? Futás befelé! Az állítmány soha nem lehet bővítmény, ezért nem lehet nyelvtani értelemben rákérdezni. A Mit állítok? kérdés nem minden esetben segít az állítmány megtalálásában, ezért a mondatelemzést mindig a következő kérdésekkel kezdd: Van-e ige a mondatban? Ha van, helyettesíthető-e más igével? Ha nincs, bele lehet-e tenni más igét? Hogyan kérdezünk az állítmányra? A mondatban nincs ige, és nem is lehet beletenni. Nincs állítmány a mondatban. Példák: Szevasz! Pali! Jó ég! Kedves Tanár Úr! Hahó, fiúk! No, és ők? Futás befelé! A mondatban van ige, és helyettesíthető más igével. A mondatban igei állítmány van. Példák: Zalán egy tisztáson üldögélt / biciklizett. Szedjétek össze / Vegyétek fel a szemetet! (igekötős ige) Ő fog játszani / foglalkozott volna velük? (összetett igalak) Ki üldögélt? Hol üldögélt? Zalán egy tisztáson Zalán egy tisztáson üldögélt. biciklizett. Mit szedjetek össze? a szemetet Szedjétek össze a szemetet! Vegyétek föl Ki fog játszani? Kivel fog játszani? Ő velük Ő fog játszani velük? foglalkozott volna A mondatban létige van, és helyettesíthető más igével. A mondatban igei állítmány van. Példák: Zalán egy erdőben van / kirándul. Tízkor legyetek / üljetek otthon! A fadobozban lettek volna / pihentek volna a kiscicák? Ki van? Hol van? Zalán egy erdőben Zalán egy erdőben van. kirándul. Mikor legyetek? Hol legyetek? Tízkor otthon Tízkor legyetek otthon! üljetek Hol lettek volna? Mik lettek volna? a fadobozban a kiscicák A fadobozban lettek volna a kiscicák? pihentek volna 55

57 A mondatban létige van, és nem helyettesíthető más igével. A létige itt segédige. A mondatban névszói-igei állítmány van. Példák: Piroska szomorú volt. Holnap legyetek pontosak. A cicák feketék lettek volna? Ki volt szomorú? Piroska Piroska szomorú volt. Mikor legyetek pontosak? Holnap Holnap legyetek pontosak! Mik lettek volna feketék? a cicák A cicák feketék lettek volna? összetett igealak: ez a segédige! A mondatban nincs ige, pontosabban zéró fokon áll a segédige, ezért nem látszik. A van és a vannak alak kivételével bármelyik segédigét a mondatba tehetjük. A mondatban (Ø segédigés) névszói-igei állítmány van. Példák: A szomszéd gyerek bátor van / bátor volt. Palié van / Palié lesz a könyv? Szelídek vannak / Szelídek voltak a szarvasok. Mi Palié? a könyv Palié 0 a könyv? Palié lesz Melyik gyerek? szomszéd Ki bátor? a gyerek A szomszéd gyerek bátor 0. bátor volt. Mik szelídek? a szarvasok Szelídek 0 a szarvasok? Szelídek voltak Gondolatgyűjtő Foglaljátok össze egy fürtábra segítségével az állítmányról tanultakat! FELADATOK 1. a) Írj a megadott példákkal egy-egy mondatot úgy, hogy az adott példa legyen a mondat állítmánya! fut futni fog van híres szeretett volna orvos b) llapítsd meg, hogy igei vagy névszói-igei állítmány van-e a mondatodban! 56

58 2. Mikszáth köszöntője A mosolygó élet távol legyen tőled minden mi jó vagyon kerüljön de nagyon kísérje léptedet a gyászemlékezet hogy szívedbe légyen a keserv és szégyen! a) Mikszáth Kálmán ezt az Újévi köszöntőt küldte egyszer barátainak. Sokan megsértődtek. Volt-e rá okuk? b) brázold ágrajzzal a füzetedben a köszöntő első mondatát! 3. Szócsere a) Írj a megadott szavak helyett egy rokon értelmű szót a füzetedbe! Fiatal fa csak e-vel: Lézeng csak e-vel: Beszél csak e-vel: Etet csak á-val: Hegycsúcs csak o-val: Étel csak e-vel: b) Válassz ki három szót, és mindegyiket foglald külön mondatba! c) Készítsd el az egyik mondatod ágrajzát a füzetedben! 4. Válaszd ki az alábbi mondatok közül a névszói-igei állítmányú mondatokat! Az egyik mondat ágrajzát készítsd el a füzetedben! a) A piros pulóveres lány olvassa fel a verset! b) Bárcsak veletek lettünk volna! c) Annamária tegnap beteg volt. d) Az új táskám elég nagy. e) Ki fog ma főzni? JTÉKOS ANYANYELVÜNK A hétköznapi beszédben néha előfordulnak a lentihez hasonló, figyelmetlenségből adódó vagy szándékos viccként megalkotott szókapcsolat-keveredések. Felismered-e, melyik két szólás vegyül az egyes példákban? Írd le a füzetedbe! Elrepült felette az idő vasfoga. Tapodtat sem lehet látni. Ne már, ez már lerágott lemez! Készíts te is hasonló összevonásokat! Tedd velük próbára osztálytársaid tudását! 57

59 19. Az alany fogalma, szófaji jellemzői Gondolatébresztő Ismerős a régi dal? Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Nálatok ki mit csinál este? Milyen tevékenység kötődik családtagjaidhoz? Az alany A mondat állítmánya az alanyra vonatkozik. Az állítmányból a Ki?, Mi?; Kik?, Mik? főnevet helyettesítő kérdő névmásokkal kérdezhetsz rá az alanyra. Például: Zalán Zalán úszkál a medencében. Ki úszkál? Zalán úszkál. Tehát a mondat alanya: Zalán. Az alany és az állítmány alárendelő szószerkezetet alkot. (úszkál) a medencében. Az ágrajzokon A-val jelöljük. A fő szófaja a főnév (+ főnévi értékű szavak). ALANY Az állítmány bővítménye. Főnevet helyettesítő Ki?, Kik?; Mi?, Mik? kérdő névmással kérdezünk rá. Az alanyt egy vonallal húzzuk alá: Zalán. Az alany szófaja és alakja Az alany főnév vagy főnévi értékű szó lehet. A főnévi értékű azt jelenti, hogy vannak olyan szavak, amelyek főnévként viselkednek a mondatban. Ilyen szófaj a főnevet helyettesítő névmás és a főnévi igenév. A mondatban főnévi értékű lehet sok más szófaj is, például az alkalmilag főnévvé vált melléknevek, számnevek, melléknévi igenevek vagy épp mondatszók. Segít az alany felismerésében, ha megfigyeled az alakját, vagyis azt, hogy milyen toldalékokat kaphat. Ha egy főnév alany a mondatban, akkor jellemző az alakjára, hogy: lehetnek rajta jelek: a többes szám jele (Az autók száguldanak.), birtokos személyjel (Az autónk száguld.), birtokjel (Palié elromlott.), birtoktöbbesítő jel (Az autóink száguldanak.; Paliéi elromlottak.). nem lehet rajta rag: Az autóø száguld. 58

60 A főnevet helyettesítő névmások alanyként ugyanezeket a toldalékokat vehetik fel: Kiáltott valakiø. Azok csöngettek be. Elromolhat bárkié. Stb. A főnévi igenév nem kaphat főnévi toldalékokat, de alanyként is megkaphatja a rá jellemző személyragokat: Felesleges lenne várnom. Futnod kell. Sikerült bejutnunk. Személyrag nélkül általános jelentése van, mindenkire vonatkozik: Nem illik hangoskodni. Tilos volt hiányozni. Alanyként alkalmilag főnévvé vált szófajok ugyanolyan toldalékokat kaphatnak, mint a főnevek: melléknév főnévként: A kékø tetszik.; A városiak győztek. számnév főnévként: Jobb volt a harmadiké.; A negyedikeseink következnek. melléknévi igenév főnévként: Elfáradtak a futók. mondatszó főnévként: Egy jajø hallatszott. Gondolatgyűjtő Foglald össze a füzetedben, mit jelent a főnévi értékű kifejezés! Próbáld meg kiegészíteni példákkal is a meghatározásodat! FELADATOK 1. Foglald mondatba az alábbi szavakat úgy, hogy az alany szerepét töltsék be! Dolgozz a füzetedbe! zöldséges magyarok zöldek 2. Melyik mit jelent: okosok és okosak? Alkoss mondatokat mindkét alakkal a füzetedbe! Intarzia JTÉKOS ANYANYELVÜNK Az intarzia bútordíszítő-elem. Készülhet a bútor fájától eltérő színű fából, de fémből, csontból is. Az intarzia a nyelvi rejtvényekben is előfordul, például amikor a válasz benne rejtőzik a szövegben: Ki szónokolt a konferencián? (Ferenc) Keresd meg a kérdésekben rejlő tulajdonnevet! Ki csomagolta be az ajándékot? Ki ültette a liliomot? Ki volt a tanóra legokosabb tanulója? Találj ki hasonló, intarziás rejtvényeket! 59

61 20. Az alany elemzése Gondolatébresztő Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. No de mi koppan? Mi hallgat el? Mit gondolsz, miért nincs jelölve a verssorban? Vagy mégis jelölve van talán valahogy? Ha szükséges, idézd fel Arany János Családi kör című versének első versszakát! Az alany megkeresése a mondatban Az állítmány megtalálása után a következő lépés mindig az alany megkeresése. Az alanyt rákérdezéssel találod meg, az állítmány és a Ki?, Mi?, Kik?, Mik? kérdő névmások segítségével. Figyeld meg a következő példákat! Pali festi a kerítést. (viszonyszós szókapcsolat: a kerítést) 1. igei állítmány: festi 2. Ki festi? Pali festi. 3. alany: Pali (tulajdonnév) 4. Mit fest? (A) kerítést festi. Nincsenek a könyvben képek. (viszonyszós szókapcsolat: a könyvben) 1. igei állítmány: nincsenek (a létige tagadása: nem vannak ) 2. Mik nincsenek? Képek nincsenek. 3. alany: képek (többes számú főnév) 4. Hol nincsenek? (A) könyvben nincsenek. Azoké jobb. [viszonyszós szókapcsolat: jobb Ø (teszt: jobb volt)] 1. névszói-igei állítmány: jobb Ø 2. Mi jobb? Azoké jobb. 3. alany: azoké (mutató névmás) A (a) kerítést Pali festi a kerítést. (a) könyvben A Nincsenek a könyvben képek. A Azoké jobb 0. Az alany szófaja főnévi igenév Ha az alany főnévi igenév, akkor nem lehet a megszokott módon rákérdezni. Ilyenkor a főnévi igenevet érdemes gondolatban átalakítani -ás/-és képzős főnévvé, így pontosabb lesz a kérdezés. A főnévi igenév alany lesz a következő igei állítmányok mellett: kell, lehet, sikerül, illik. Ügyelj rá, hogy ilyenkor ne kérdezz rá a főnévi igenévre így: Mit kell/lehet/ sikerül/illik? Ezek a kérdések ugyanis valójában háromtagúak: Mit kell csinálni? Rákérdezni viszont csak kéttagú kérdéssel szabad! 60

62 Futnod kell. 1. igei állítmány: kell 2. Mi kell? Futnod (= a futásod) kell. 3. alany: futnod Illik megköszönni. 1. igei állítmány: illik 2. Mi illik? Megköszönni (= a megköszönés) illik. 3. alany: megköszönni Nem sikerült megoldanunk. (viszonyszós szókapcsolat: nem sikerült) 1. igei állítmány: nem sikerült 2. Mi nem sikerült? Megoldanunk (= a megoldásunk) nem sikerült. 3. alany: megoldanunk A Futnod kell. A Illik megköszönni. A Nem sikerült megoldanunk. A főnévi igenév alany lehet a névszói-igei állítmányok mellett is. Az állítmányok névszói része általában értékelő tartalmú melléknév: jó, rossz, tilos, szabad, helyes, fontos, fölösleges, muszáj stb. Jó lesz síelni. (viszonyszós szókapcsolat: jó lesz) 1. névszói-igei állítmány: jó lesz 2. Mi lesz jó? Síelni (= a síelés) lesz jó. 3. alany: síelni Nem fölösleges készülnötök. (viszonyszós szókapcsolat: nem fölösleges Ø teszt: nem volt fölösleges) 1. névszói-igei állítmány: nem fölösleges Ø 2. Mi nem fölösleges? Készülnötök (= a készülésetek) nem fölösleges. 3. alany: készülnötök A Jó lesz síelni. A Nem fölösleges 0 készülnötök. 61

63 Az alany halmozása A halmozott állítmányhoz hasonlóan az alanyt is lehet halmozni. Ilyenkor az alanyok mellérendelő szószerkezetet alkotnak. Pali és Annamária bicikliznek. Az enyém, a tiéd és az övé működik. Muszáj volt kidobni vagy megjavítani. A A A A A A A Pali és Annamária bicikliznek. Az enyém, a tiéd és az övé működik. Muszáj volt kidobni vagy megjavítani. Amikor hiányzik az alany A legtöbb esetben az állítmánynak van alanya, de vannak olyan igei állítmányok is, amelyek mellé a mondatban nem tudsz alanyt tenni: villámlik, tavaszodik, pirkad stb. Van néhány olyan is, amely mellé odateheted az alanyt, de ez nem kötelező: esik (az eső/a hó), beborul (az ég) stb. A felsorolt igék mindegyike az időjárással kapcsolatos. Előfordulhat, hogy az elemzés során úgy tűnik, nincsen alany a mondatban. Ilyenkor az állítmányokban lévő igék és segédigék személyragjai jelzik az alany számát és személyét. Ha az alany személyes névmás lenne, akkor azt a magyar nyelvben általában elhagyjuk a mondatból: (Én) Kimegyek.; (Te) Olvasni fogsz.; (Ő) MosogatØ.; (Mi) Kirándultunk volna.; (Ti) Erősek lesztek.; (Ők) Táncolnak. Az alanyra ilyenkor az ige személyragja utal, az alany tehát nem hiányzik, csak épp nem a mondat szerkezetében jelenik meg, hanem egy szóelem, az igei személyrag utal rá. Ráadásul a mondatok mindig szövegkörnyezetben helyezkednek el, ezért az ilyen hiányzó alanyok általában egy másik mondatban megtalálhatók: Annamária a konyhában van. (Annamária) Mosogat. Ha nyomatékosítani szeretnénk az alanyt, akkor természetesen a személyes névmás is megjelenik a mondatban, ilyenkor ez lesz a mondat hangsúlyos része. Én megyek ki. Te fogsz olvasni. Mi kirándultunk volna. Ti lesztek erősek. Mondatelemzésnél csak azokat az alanyokat kell az ágrajzban ábrázolnod, amelyek a mondatban is szerepelnek. Gondolatgyűjtő Gondold végig, hogy az általad tanult idegen nyelvben is elrejtőzhet-e az alany, vagy meg kell jelennie az állítmány mellett! Hasonlítsatok össze ebből a szempontból néhány magyar és idegen nyelvű mondatot! 62

64 FELADATOK 1. a) Okos enged, szamár szenved. Mit jelent ez a közmondás? b) Ez a mondat összetett: két tagmondatból áll. Keresd meg a tagmondatok alanyát! 2. a) Keresd meg a tanult módon az alábbi párbeszédrészlet mondatainak állítmányát és alanyát! Írd a mondatokat a füzetedbe, és jelöld a két mondatrészt! b) Nevezd meg az állítmány típusát, és határozd meg, hogy milyen szófajú szó a mondat alanya! Indulnunk kell! Nem maradhattok? Dani hatra ér haza. Addigra nekünk is meg kell érkeznünk. Sajnálom. 3. Írj egy-egy mondatot a megadott szavakkal úgy, hogy ezek a szavak legyenek a mondatok alanyai! látnom kutyák valaki kiabálni kérdés 4. A következő mondatokban az igék és a segédigék személyragja jelzi az alany számát és személyét. Ki lehet a mondat alanya? Írd a mondatok mellé a füzetedbe a megfelelő személyes névmást! a) Felriadt valamire. b) Nagyon fogok figyelni az előadáson. c) Rosszul teszed fel a kérdést. d) Ettek, ittak, mulattak. e) A hétvégén kiránduljunk végre! f) Meg fogjátok nézni az új filmet? TALENTUM T A K A R A D O M A K O N O K A M O D A R A K A T A bűvös négyzettel már az ókori rómaiak is játszottak, de a későbbiekben is közkedvelt maradt. Az itt látható négyzetet Arany János készítette. Figyeld meg, miben rejlik a négyzet bűvereje! Próbálj te is bűvös négyzetet készíteni! Nézz utána, mit jelent az adoma szó! Írj egy példamondatot a füzetedbe, amelynek alanya az adoma! 63

65 21. Az alany fajtái Gondolatébresztő Mi a különbség a következő mondatok alanya között? A kislány megérti. Egy kislány megérti. Az ember megérti. A mondatok alanyának csoportosítása Az ige ragozása kapcsán, illetve a névmásoknál is találkoztál már a határozottság és a határozatlanság kérdésével. A mondatok alanyát is csoportosíthatjuk ebből a szempontból. Beszélünk határozott, határozatlan és általános alanyról. Határozott alany Ebben az esetben pontosan tudod, hogy az alany mi(k)re, vagy ki(k)re vonatkozik. A határozott alany lehet: tulajdonnév Piroska öltözködik. határozott névelős főnév A kert szép.; A virágaim kinyíltak. személyes névmás Te jössz?; Mi a boltban voltunk.; Ők feleseltek. (Ezek az alanyok általában elhagyhatók a mondatból!) mutató névmás Az kell.; Ez jó lesz. Határozatlan alany Ebben az esetben nem tudhatod pontosan, hogy az alany mi(k)re vagy ki(k)re vonatkozik. A határozatlan alany lehet: határozatlan névelős főnév Egy felhő közeleg. határozatlan névmás Valaki kiáltott.; Valamik leestek a polcról. számneves főnév Három lány csöngetett be.; Sok kutya kóborol. névelő nélküli főnév Felhő közeleg.; Fiúk kiabálnak az utcán. Határozatlan a mondatból hiányzó alany, amikor többes szám, harmadik személyű személyes névmás fejezné ki, de sem a szituációból, sem a szövegkörnyezetből nem tudjuk pontosan kideríteni, kire vonatkozik: (Ők) Kifosztották a bankot.; (Ők) Megtalálták az eltűnt kisfiút. ltalános alany Ebben az esetben az alanyt azért nem ismerheted pontosan, mert nem fontos, hogy kire vagy mire vonatkozik. Bárki(k)re, bármi(k)re, mindenre vagy mindenkire vonatkozhat, de ellentétükre is: semmire vagy senkire. Az általános alany lehet: határozott névelős, általános jelentésű főnév A világ tiszteli.; Az ember halandó.; Felhördült az ország. általános névmás Bárki megértheti.; Semmi sem veszhet el.; Minden csodálatos. ltalános alany hiányzik a mondatból akkor, amikor személyes névmás fejezné ki, és általánosan vonatkozhat bárkire, vagy épp mindenkire: (Te) Lassan járj, tovább érsz!; (Mi) Védjük a természetet!; (Ti) Vágyjatok többre!; (Ők) Zalánnak nevezik. 64

66 Gondolatgyűjtő Olvasd el még egyszer a mondatból hiányzó, határozatlan alanyra vonatkozó példákat: Kifosztották a bankot. Megtalálták az eltűnt kisfiút. Hol találkozhatsz te is gyakran hasonló felépítésű mondatokkal? Mit gondolsz, miért van ez így? Gyűjts néhány példát! FELADATOK 1. a) Keresd meg az ismeretterjesztő szöveg mondatainak állítmányát! b) Rákérdezéssel keresd meg a mondatok alanyát! c) Csoportosítsd a füzetedben az alanyokat fajtájuk alapján egy táblázat segítségével! Mindenki ismeri a kérészéletű kifejezést. A kifejezés egy tiszavirág nevű, a kérészek rendjébe tartozó, közismerten rövid életű rovarral kapcsolatos. A 8-12 centiméter hosszú, színpompás tiszavirág szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A rovarok tavasszal és nyár elején járják násztáncukat. Ekkor bárki megfigyelheti őket. Rajzásuk az esti órákban kezdődik. Semmi sem hasonlítható egy ilyen szertartáshoz. A három órán át tartó rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. (A Wikipédia szócikke nyomán) SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Szemtelenségek Fordítsd vissza a lenti meghatározásokat szólássá! Mindegyikben szerepeljen a szem szó! Nem túl bizalomgerjesztő a kinézete. Nem sok jó várható tőle. Nagyon éhes. Egyszerre örül és szomorkodik. Felpanaszol valamit valakinek. 65

67 22. Az állítmány és az alany kapcsolata, egyeztetésük Kiegészítő anyag Gondolatébresztő Idézzétek fel, hogy mit jelent a szószerkezet szó! Milyen típusai vannak? Az állítmány és az alany kapcsolata Az állítmány és az alany alárendelő szószerkezetet alkot. Az alárendelő szószerkezeteket a bővítmény mondatrészi szerepe alapján szoktuk elnevezni, az állítmány és az alany kapcsolata tehát alanyos szószerkezet. Ez nyelvtani viszony, amit a rákérdezés is bizonyít. Az állítmány és alany szavakat először a logika tudománya használta. A logika művelői szerint a mondat alanya az, amiről állítunk valamit, a mondat állítmánya az, amit állítunk. Ez logikai viszony. Az alany és az állítmány egyeztetése Beszéljétek meg, mi a probléma a következő mondatokkal! Te fürdetjük a kutyát. A szomszédok örül. A fiúk szorgalmas voltak. A réten ezer virágok tündökölnek. Az alany és az állítmány nyelvtani kapcsolatát mutatja, hogy számban és személyben egyeztetned kell őket: vagyis az állítmány alakját az alany számához és személyéhez kell igazítanod. Névszói-igei állítmány esetén a névszó számát is egyeztetned kell az alannyal. Például: te egyes számú, második személyű alany Te fürdeted a kutyát. szomszédok többes számú, harmadik személyű alany A szomszédok örülnek. fiúk többes számú, harmadik személyű alany A fiúk szorgalmasak voltak. Az alanyhoz kapcsolódó számneveket nem vesszük figyelembe: ezer virág egyes számú, harmadik személyű alany A réten ezer virág tündököl. Az állítmány számbeli és személybeli egyeztetési szabályaitól bizonyos esetekben eltérhetsz, sőt néha több jó megoldás is lehet. Ha például több egyes számú alany van a mondatban, akkor az alanyok többességét is figyelembe vehetjük, és ezért az állítmányt ilyenkor többes számba is tehetjük. Például: Zalán és Pali kirándul. / Zalán és Pali kirándulnak. Annamária és Piroska veszekszik egymással. / Annamária és Piroska veszekszenek egymással. Az alaki egyeztetés helyett ilyenkor úgynevezett értelmi egyeztetést használunk. Figyeljétek meg a következő oldalon lévő példákat, és beszéljétek meg, miért térünk el bennük az egyeztetés alapszabályától! 66

68 a) Piroska és én hívtuk meg a vendégeket. b) Az Egyesült llamok felkészült a választásra. c) Mi a legjobb osztály vagyunk! d) (Ti) Tiszta sár vagytok! e) A rögbimérkőzést az Esztergomi Vitézek nyerte meg. Gondolatgyűjtő Járj utána, mit jelent a logika szó! Nézd meg, milyen sokféle megközelítése lehet! Te milyen embert neveznél logikusan gondolkodónak? És milyen gondolatot mondanál logikusnak? FELADATOK 1. Magyarázzátok el egymásnak, mit jelentenek az alábbi szólások, közmondások! Ajándék lónak ne nézd a fogát! tesik a ló túlsó oldalára. Magas lóról beszél. Rossz lóra tesz. Húzza a lóbőrt. Lovat ad alá. Közös lónak túros (kisebesedett, feltört) a háta. 2. a) Keresd meg az alanyt a fenti mondatokban! b) llapítsd meg az alany fajtáját! c) Miért van legtöbb esetben általános alany a szólásokban, közmondásokban? 3. Válassz ki két mondatot a fentiek közül, és készítsd el az ágrajzát a füzetedben! SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Minden jó, ha LÓ a vége! Keressetek -ló végződésű szavakat! Alkossatok velük mondatokat! Ügyeljetek az alany és az állítmány egyeztetésére! 67

69 23. A tárgy fogalma, szófaji jellemzői Gondolatébresztő Nehogy már a farok csóválja a kutyát! Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát! Sorolj fel hasonló szólásokat! Mi a humor forrása ezekben a mondatokban? A tárgy A harmadik mondatrészi szerep, amelyet megismerhetsz: a tárgy. A tárgy azt nevezi meg, akire vagy amire az ige által kifejezett cselekvés irányul, vagy ami a cselekvés eredményeképpen létrejön. A következő mondatban is található egy főnév, amelyre az A igei állítmány jelentése irányul: Zalánék nézik a filmet. Mit néznek? A filmet nézik. (nézik) (Zalánék) a filmet A mondat állítmánya igei állítmány (nézik). A nézik ige tárgyas, és a tárgyas igékhez mindig járul tárgy. A tárgyra a kérdő névmások tárgyragos alakjaival kérdezhetsz: Kit?, Mit?, Kiket?, Miket?, Milyet?, Milyeneket?, Mekkorát?, Hányat?, Mennyit? stb. Ha a tárgyas igéből igenevet képzünk (pl. néz néző, ás ásni), a tárgy emellett is megjelenik: filmet néző, kertet ásni stb. Az ágrajzokon T-vel jelöljük. A fő szófaja a főnév (+ főnévi értékű szavak). A Kit?, Kiket?; Mit?, Miket?; Milyet?; Milyeneket?; Mekkorát?; Hányat?; Mennyit? stb. kérdő névmással kérdezünk rá. TRGY Ige vagy igenév bővítménye. A tárgyat szaggatott vonallal húzzuk alá: filmet. A tárgy szófaja és alakja A tárgy szófaja főnév vagy főnévi értékű szó. A tárgy felismerésében szintén fontos, hogy megfigyeld az alakját, a toldalékolását. főnév A TRGY SZÓFAJA ALAKI TULAJDONSGAI PÉLDK A tárgy ragja, a-t rag van rajta. A -t tárgyrag előtt jelek lehetnek rajta. Elmaradhat a tárgy ragja néhány birtokos személyjel után. Az autót vezetem. Az autókat / Az autónkat / Paliét / Paliéit szerelik. Add fel a kabátom(at)! 68

70 A TRGY SZÓFAJA ALAKI TULAJDONSGAI PÉLDK főnevet helyettesítő névmás főnévi értékű egyéb szófajok főnévi igenév melléknév számnév melléknévi igenév mondatszó Tárgyként ugyanazokat a toldalékokat veheti fel, mint a főnevek. Néhány névmás tárgyrag nélkül is lehet tárgy. A tárgy ragját megkapva tárgyként viselkednek a mondatban. Tárgyként nem kaphat tárgyragot (általában személyragokat sem kap). Várt valakit.; Azokat meghívta.; Elviheti bárkiét. Látsz engem?; Látlak téged!; Hogy érzed magad? A kéket választom.; A városiakat legyőzték. Kérem a harmadikat!; A negyedikeseinket kitüntették.; Sokat kértél. Futókat edz.; A meghívottakat kínálja. Egy jajt hallott. Szeretnék várni.; Futni akartok?; Elkezdték volna kifaragni. Gondolatgyűjtő Dolgozzatok párban! A pár egyik tagja tegyen fel kérdéseket a tárgyról tanultakkal kapcsolatban, társa pedig válaszoljon a kérdésekre! Egy-egy kérdés után cseréljetek szerepet! FELADATOK 1. a) Az alábbi csalimese fiú- és lányneveket rejt. Keresd meg ezeket! E mesebeli rénszarvas kapálta másnak a földjét. Sokan nagyon szívesen hallgatták, miközben tíz halász lógatott hálókat a tóba. A vezérhalász kérte rézfúvósok fölvonulását is, de azok ott óhatatlanul megfáztak volna, ezért nem jöttek. Érthető, hogy a halász kiabál: intő példa ez mindenkinek. b) Írd ki a füzetedbe a mondatok tárgyait! TALENTUM Találj ki te is olyan csalimesét, amelyben nevek rejtőznek el! Olvasd fel az osztálynak! Ki tud hallás után több nevet megtalálni? 69

71 24. A tárgy elemzése Gondolatébresztő Tekintsd át, hogy mit tanultál az előző leckében a tárgy mondatbeli elemzéséről! A mondatelemzés eddigi lépéseit felelevenítve most a tárgy szerepében álló szavakat fogjuk elemezni. Ha a rákérdezéskor a kérdő névmás végén ott van a tárgy ragja, akkor biztosan a tárgyra kérdeztél rá. Pali festi a kerítést. (viszonyszós szókapcsolat: a kerítést) 1. igei állítmány: festi 2. Ki festi? Pali festi. 3. alany: Pali 4. Mit fest? (A) kerítést festi. 5. tárgy: kerítést (főnév) Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe. (viszonyszós szókapcsolat: a könyvbe) 1. igei állítmány: rajzolt 2. Ki rajzolt? Zalán rajzolt. 3. alany: Zalán 4. Miket rajzolt? Egyszarvúkat rajzolt. 5. tárgy: egyszarvúkat (többes számú főnév) 6. Hová rajzolt? (A) könyvbe rajzolt. A T Pali festi a kerítést. A T (a) könyvbe Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe. A köd miatt nem láthatott engem. (viszonyszós szókapcsolat: nem láthatott, (a) köd miatt) 1. igei állítmány: nem láthatott 2. (az alanyt az igei személyrag mutatja: ő) Ezt nem kell az ágrajzba felvenned. 3. Kit nem láthatott? Engem nem láthatott. 4. tárgy: engem (személyes névmás) 5. Miért nem láthatott? (A) köd miatt nem láthatott. (a) köd miatt A köd miatt nem láthatott engem. Mivel a főnévi igenéven tárgyrag nem lehet, segíthet, ha a főnévi igenevet most is átalakítod gondolatban -ás/-és képzős főnévvé. Ha már gyakorlott leszel, nem lesz erre szükséged, hiszen a főnévi igenévi tárgy válaszol a rákérdezésre. T 70

72 Budapestre akarsz futni? 1. igei állítmány: akarsz 2. (az alanyt a igei személyrag mutatja: te) Ezt nem kell az ágrajzba felvenned. 3. Mit akarsz? Futni (= a futást) akarsz (akarod). 4. tárgy: futni 5. Hová futni? Budapestre futni. T Budapestre Budapestre akarsz futni? Könnyen elronthatod az elemzést, ha így kérdezel: hová akarsz? Ekkor a Budapestre szót az igei állítmány bővítményeként rajzolod be az ágrajzba, ez viszont nem jó. A főnévi igenév tárgy lesz a következő igei állítmányok mellett: tud, akar, szeret, kíván, bír, mer, kezd. Én nem szeretném megoldani a feladatot. (viszonyszós szókapcsolat: nem szeretném, a feladatot) 1. igei állítmány: nem szeretném 2. Ki nem szeretné? Én nem szeretném. 3. alany: én 4. Mit nem szeretnék? Megoldani (= a megoldást) nem szeretném. A 5. tárgy: megoldani 6. Mit megoldani? (A) feladatot megoldani. 7. tárgy: feladatot A tárgy halmozása A mellérendelő szószerkezetet alkotó tárgyak esetén halmozott tárgyról beszélünk. Pali Annamáriát és a barátnőjét kérdezgeti. Füzetet vagy könyvet hozzak? Én nem szeretném megoldani a feladatot. T T A T T T T Pali Annamáriát és a barátnőjét kérdezgeti. Füzetet vagy könyvet hozzak? Piroska tudott futni és győzni. A T T Piroska tudott futni és győzni. 71

73 Gondolatgyűjtő Készíts gondolkodástérképet a füzetedbe, amellyel összefoglalod, mit tudtál már korábban a főnévi igenevekről, és mivel egészültek ki most az ismereteid! FELADATOK 1. a) Írj olyan mondatokat, amelyekben a következő szavak a tárgy mondatrész szerepét töltik be! kutyát szebbet kérdezni magad negyediket b) Elemezd a mondatokat, majd készítsd el ágrajzukat! 2. Elemezd a következő mondatokat szóban! Miben hasonlítanak? Szeretnék mindent megkérdezni. Nem tudtak téged mostanában felhívni. Látom a virágot kinyílni. 3. Elemezd a következő párbeszéd mondatait a füzetedben! Gyönyörű pulóvereket láttam a kirakatban. Szeretném ráérősen megnézni és felpróbálni a boltban. Melyiket kéred? A sárgát és a kéket is megveszem. Mennyire ismered alaposan a vegyjeleket? A következő mondatokban a tárgyak helyén részben vagy egészben vegyjelek állnak. Kitalálod, vajon milyen tárgyak rejtőztek a rövidítések mögé? Láttam én már kar-sn varjút. JTÉKOS ANYANYELVÜNK Nahát, mégis megkaptad a zse-b-át? Jól ismered Te-Cu-várost? Remélem, kihúztad a Fe-alót! Jaj, elsodorta a szél a kisha-i! Aki korán kel, Au-at lel. 72

74 25. A tárgy fajtái Gondolatébresztő Mit jelentenek a következő összetételek: lábszárvédő, államalapító, haszonleső, irodalomkedvelő, hangutánzó? Alakítsd át őket tárgyas szerkezetekké! Az iránytárgy és az eredménytárgy A tárgyat csoportosíthatjuk az alaptag jelentése alapján. A tárgy alaptagja egy tárgyas ige vagy egy tárgyas igéből képzett igenév. Ha az alaptagban kifejezett cselekvés egy olyan tárgyra irányul, amely már a cselekvés előtt létezett, iránytárgyról beszélünk: fát vág, kutyát oktatni, falat festő. vág fát oktatni kutyát festő falat IRNYTRGY Már a cselekvés előtt létezett. Ha a tárgy az alaptagban kifejezett cselekvés eredményeként jön létre, eredménytárgyról beszélünk: pulóvert köt, süteményt sütni, falat építő. köt pulóvert sütni süteményt építő falat EREDMÉNYTRGY A cselekvés eredményeként jön létre. A határozott és a határozatlan tárgy A tárgyat csoportosíthatjuk az alapján is, hogy a kommunikáció résztvevői tudják-e pontosan, hogy kire vagy mire vonatkozik a tárgy jelentése. Ennek alapján megkülönböztetünk határozott és határozatlan tárgyat. 73

75 A tárgy határozott, ha a kommunikáció részvevői pontosan tudják, hogy ki az a személy vagy mi az a dolog, amelyre vonatkozik (Pétert hívta fel.) A tárgy határozatlan, ha a kommunikáció résztvevői nem tudják pontosan, hogy mi(k)re vagy ki(k)re vonatkozik (Felhívott valakit.). A tárgy határozottsága vagy határozatlansága meghatározza az igei alaptag ragozását. Ha a tárgy határozott, akkor az ige ragozása határozott (Felvettem a pulóveremet.), ha a tárgy határozatlan, akkor az ige ragozása általános (Felveszek egy pulóvert.). A határozott tárgy lehetséges esetei A tárgy szófaja: tulajdonnév: Zalánt várom. határozott névelős főnév (vagy határozott névelős főnévi értékű névszó): Látod a felhőket?; A kéket válaszd! birtokos személyjeles főnév: Hajukat fújta a szél. birtokjeles főnév: Apáét kérem. személyes névmás: Őt választotta.; Őket kérte meg! főnévi igenév abban az esetben, ha a főnévi igenévnek saját határozott tárgya van: Meg akarom venni a házadat. A határozatlan tárgy lehetséges esetei A tárgy szófaja: határozatlan névelős főnév: Megvett egy lakást. névelő nélküli főnév: Lakást vett. a kérdő, a vonatkozó, a határozatlan, az általános (a mindet és a valamennyit kivételével) és a melléknévi mutató névmás: Mit mondasz?; Amit csak kérsz!; Valakit várok.; Mindenkit felhívok.; Ilyet választok. főnévi igenév abban az esetben, ha a főnévi igenévnek nincs határozott tárgya: Akarok venni egy házat. Az ige ragozása halmozott tárgyak esetén Az ige ragozása a hozzá közelebbi tárgyhoz igazodik, ha a mondatban a halmozott tárgy egyik tagja határozott, a másik pedig határozatlan. Annamáriát és egy lányt jelölnek ki a feladatra. Az ige az egy lányt tárgyhoz igazodik: általános ragozású. Egy lányt és Annamáriát jelölik ki a feladatra. Az ige az Annamáriát tárgyhoz igazodik: határozott ragozású. Gondolatgyűjtő Figyeld meg a következő oldalon lévő ábrát! Mondd el saját szavaiddal, hogy mely esetekben használunk határozott, és mely esetekben általános ragozást! 74

76 llhat-e tárgy az ige mellett? Nem állhat. Igen, állhat. A tárgy 1. vagy 2. személyű. A tárgy 3. személyű, határozatlan. A tárgy 3. személyű, határozott. Az ige ragozása általános. Az ige ragozása határozott. Szépen mosolyogsz. llandóan tüsszögtök. Szeretsz engem/ minket? Hallgatnak téged/ titeket? Várlak téged/ titeket. Egy fiút figyelek. Valakit vársz. Bármit megteszø. Kertet ásunk. Mindenkit hívtok. Kiket néznek? Évát hívom. A húgomat keresed? Magát fárasztja./ A kertet nézi. Ismerjük magunkat. Látjátok ezt?/ Egymást nézitek. Őt várják./őket nézik. FELADATOK 1. A 73. oldalon az iránytárgyra és az eredménytárgyra hozott példákkal találkoztál. Írj mindegyik példával egy-egy mondatot a füzetedbe! 2. a) Párokba rendeződve döntsétek el, melyik igealakkal helyesek a mondatok! Döntéseteket indokoljátok! b) A helyes mondatokat írjátok le a füzetetekbe! Egy szomszédot és Annamáriát érint/érinti a dolog. Őt és még valakit megkérdezték/megkérdeztek. Valamennyit, de nem olyan sokat kérek/kérem. 75

77 2. a) Keresd meg az alábbi szöveg mondataiban található tárgyakat! b) llapítsd meg, hogy határozottak vagy határozatlanok-e! Írd le őket csoportosítva a füzetedbe! Zalán meghívta Annamáriát moziba. A lány indulás előtt evett egy keveset, így Zalán fél órát várt rá. A film előtt bejárták a várost. Szeretnek sétálni. Mivel hűvös volt az idő, kabátot, sapkát és sálat is vettek. Nem akartak elkésni, így gyakran nézték az időt. Csak egy filmet néztek meg, bármennyit is szeretett volna Annamária. Mozi után is sétáltak. 3. Döntsd el, hogy iránytárgy vagy eredménytárgy található-e az alábbi mondatokban! Válaszodat indokold is meg! Este csak salátát eszem. Virágokból készít koszorút. Pali autókat rajzol. Szeretnék gyerekeket tanítani. Hétvégén kitakarítom a lakásomat. 4. Alkoss mondatpárokat, amelyekben az alábbi főnevek egyszer iránytárgyként, egyszer pedig eredménytárgyként szerepelnek! kenyér szobor sms A SZAVAKON TÚL Tudod-e, milyen foglalkozást jelölnek az alábbi mesterségek? Magyarázd el, mit csinálnak ezek a mesterek! Például: mészáros húsokat dolgoz fel tímár csizmadia gombkötő molnár bognár borbély vincellér 76

78 26. Gyakorolj! 1. a) Olvasd el az alábbi szövegrészletet! Nevezd meg a szövegben található mondatok fajtáit a beszélő szándéka szerint! Hát akkor figyeljetek! Az egész falu azt a földet műveli meg, ami a hegy lábánál terül el. Na már most, hogy jutnak le az emberek a földre, hogy takarítják be a termést és hogy szállítják a faluba? Na hogy? Természetesen szamárháton [ ]. Ház ez az! [ ] Eltüntetjük a szamarakat, és ezzel megbénul a falu élete. Ez nem emberrablás, hiszen csak szamarakról van szó. (Gerald Durrel: Szamártolvajok részlet) b) Melyik mondatfajtára nem találtál példát a szövegben? 2. Döntsd el az alábbi egyszerű mondatokról, hogy milyen szerkezetűek! Tisztelt Asszonyom! Pannitól kaptam az ajándékot. Jaj! Tegnap megvettem a régen kinézett futócipőt. Kenyeret szel. 3. Keresd meg a mondatok állítmányát, és állapítsd meg, hogy igei vagy névszói-igei állítmányok-e! Nagyon boldog vagyok. Szeretek jókat beszélgetni a barátaimmal. Futva közeledett felénk. El fogok indulni a sakkversenyen. Kényelmes az új autónk. Nem kérdeznéd meg tőle? 4. a) Jelöld a füzetedben aláhúzással a mondatok állítmányát és alanyát! b) Határozd meg az állítmányok fajtáját és a mondatok alanyainak szófaját! Anna orvos. Valaki mindig elfelejti becsukni a kertkaput. Ki kérdezi ezt a butaságot? A kék a pirosnál is szebb. Mi kerestünk tegnap este. Itt nem illik hangosan beszélni. 77

79 5. Írjatok egy-egy mondatot úgy, hogy az alábbi szavak legyenek a mondatok állítmányai és alanyai! (Minden szót használjatok fel a mondatalkotáshoz!) a) llítmányok kell el fog fogyni segíthetne sportoló adtam b) Alanyok valaki ennem én Zalán torta 6. Döntsd el, hogy határozott, határozatlan vagy általános alany van-e az alábbi mondatokban! a) Emberek hangját hallottuk. b) Valaki kopogtat. c) Figyeljünk egymásra! d) Házat vettek. e) Ők voltak itt tegnap is. f) Az egész világ rólad beszél. 7. a) Alkoss egyszerű mondatokat a következő ágrajzok alapján! b) Írd le a füzetedbe! c) Ellenőrizzétek egymás mondatait úgy, hogy padtársatokkal füzetet cseréltek! a) b) c) d) A A T T A 8. Elemezd a következő mondatokat, készítsd el ágrajzukat is! a) Zalán és Annamária szeret tollasozni. b) Almát és körtét is vegyél. c) Pali köhög, tüsszög, de nem lázas. d) Indulnom kell. e) Panni szeret süteményt sütni. f) Nem találom a pénztárcám. 78

80 27. Összefoglalás Mondatok, mondatrészek: az állítmány, az alany és a tárgy Kijelentő mondat MONDATFAJTK Kérdő mondat A beszélő szándéka szerint Szerkezet szerint Felkiáltó mondat Felszólító mondat Óhajtó mondat Összetett mondat Tagolt Egyszerű mondat Tagolatlan Minimális Bővített Szerkesztett Szerkesztetlen Alany (A) Kérdése: főnevet helyettesítő Ki?, Kik?; Mi?,Mik? kérdő névmás + állítmány. Az állítmány bővítménye. A fő szófaja a főnév (+ főnévi értékű szavak). Fajtái: határozott, határozatlan és általános alany. Nem lehet rajta rag. llítmány () A mondat központi, fő mondatrésze. Önállóan is alkothat mondatot. Fő szófaja az ige. Nem lehet bővítmény, ezért nyelvtani értelemben nem lehet rákérdezni. Fajtái: igei és névszói-igei állítmány. MONDATRÉSZEK A szószerkezetet felépítő egységek. Jelző Határozó Tárgy (T) Kérdése: a Kit?, Kiket?; Mit?, Miket?; Milyet?; Milyeneket?; Mekkorát?; Hányat?, Mennyit? stb. kérdő névmás + alaptag. A fő szófaja a főnév (+ főnévi értékű szavak). Ige vagy igenév bővítménye lehet. Fajtái: a) iránytárgy és eredménytárgy; b) határozott és határozatlan tárgy. 79

81 28. Ellenőrizd a tudásodat! Mondd el saját szavaiddal, mit nevezünk mondatnak! Milyen mondatfajtákat különböztetünk meg a beszélő szándéka szerint? Mondj egy-egy példát minden mondatfajtára! Milyen mondatfajtákat ismersz a mondat szerkezete szerint? Írj egy-egy példát az egyszerű mondat fajtáira! Mit nevezünk mondatrésznek? Mi az ágrajz? Mutasd be néhány példa segítségével az állítmányt! Mikor beszélünk igei állományról, és mikor névszói-igei állítmányról? Mutasd be néhány példa segítségével az alanyt! Milyen fajtái vannak az alanynak? Írj két-két példát az alany fajtáira! Mutasd be néhány példa segítségével a tárgyat! Milyen fajtái vannak a tárgynak? Írj két-két példát a tárgy fajtáira! Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Az állítmány önmagában is lehet mondat. Az alany felvehet ragokat. A tárgy ragja a -t. A tárgyas igék mindig határozott ragozásúak. A névszók segédige nélkül is betölthetik az állítmány szerepét. A főnévi igenév csak alany lehet a mondatban. Az ige csak állítmány lehet a mondatban. Írj mondatokat a következő ágrajzok alapján! a) b) _ c) d) A ~ A A A T T e) f) T ~ T A T T 80

82 IV. MONDATOK, MONDATRÉSZEK: a határozók és a jelzők

83 29. A határozó fogalma, szófaji jellemzői Gondolatébresztő Meséld el padtársadnak, milyen útvonalon és milyen hangulatban jöttél ma iskolába! Igyekezz minél pontosabban és szemléletesebben fogalmazni! A határozó A határozók az alaptagjuk jelentéséhez kapcsolódó különféle körülményeket jelölik. Ezek a körülmények sokféle jelentéstípusba sorolhatók be. Kifejezhetsz vele például helyet: moziba megy, időt: estig maradunk, állapotot: betegen feküdt és még sok másféle körülményt is. A határozói szerepet a főneveken különféle határozóragokkal fejezzük ki. A Zalán úszkál a medencében mondatban is van egy ilyen szó: medencében. Határozóragos kérdő névmással kérdezhetsz rá: Miben úszkál? A medencében úszkál. A medencében határozó tehát az igei állítmányhoz kapcsolódik. A (Zalán) (úszkál) a medencében A határozók kétféleképpen jelenhetnek meg a mondatban: igékhez vagy igenevekhez kapcsolódva: medencében úszkál, kezéhez ér, Szentendrén született, lassan sétáló, hajnalban ébredve stb. névszókhoz (főnév, melléknév, számnév, névmás) és határozószókhoz kapcsolódva: himnusz (az) emberhez, nagyon okos, kétszer öt, teljesen olyan, korán reggel stb. Az ágrajzokon H-val jelöljük. Szófajai: az igén kívül minden szófaj. A Miben?, Kivel?, Kikért?, Hol?, Mikor?, Hányszor?, Mióta?, Hogyan?, Miért?, Kihez? stb. kérdő névmással kérdezünk rá. HATROZÓ A határozót hullámos aláhúzással jelöljük: medencében. A határozók szófaja és alakja A határozó szófaji szempontból a legváltozatosabb mondatrész. Lehet: határozóragos vagy névutós főnév (a földre lépett, a műhely előtt találkoztak) illetve főnévi névmás (abban bízva) határozóragos melléknév (szépen ír) vagy melléknévi névmás (olyanná lett olyan+vá) határozóragos számnév (hárman lesznek) vagy számnévi névmás (annyiszor mondtad) főnévi igenév (zuhanyozni ment, festetni készül) 82

84 határozói igenév (ülve fogadta, énekelve gyülekeznek) határozószó (bent van; reggel jött; gyakran fut; egyedül él) vagy (határozószói névmás; ott tanul) főnévvé vált mondatszó (nem válaszolt a hellóra) Gondolatgyűjtő Foglald össze hat mondatban a határozóról tanultakat a 82. oldal ábrája segítségével! FELADATOK 1. a) Keresd meg a mondatokban a tanult mondatrészeket! b) Kérdezz rá a kiemelt szavakra! c) Írd le a használt kérdőszavakat a füzetbe, és jelöld rajtuk a határozóragokat színes ceruzával! Kettőtől kezdődik az énekkar. Nagy üstben főzzük a szilvalekvárt. Mogyoróval ízesítjük a csokoládét. Céljainkért sokszor áldozatot kell hozni. Barátnőimmel ma moziba megyek. 2. a) Kérdezz rá a következő határozós szószerkezetekben a határozóra! b) Csoportosítsd a határozókat az alapján, hogy határozóragos névszó vagy névszó névmás fejezi ki a körülményt! veszekszik a testvérével az asztal alatt találta a dugó miatt késtem el gyorsan fut tavasz óta nem láttam szomorúan néz 3. Hány határozó van a következő mondatokban? Elemezd és ábrázold a mondatok szerkezetét a füzetedben! Hajnalban kedvetlenül csipogtak a verebek a bokorban. Kimerülten, de rendíthetetlenül vánszorogtak a kastély felé. Jókedvűen indultunk sétálni. Bízom benned és Piroskában. 83

85 4. a) Írj három mondatot az időjárásról úgy, hogy mindegyik mondatban legalább két határozó legyen! b) Karikázd be a határozóragokat! 5. a) Olvasd el Zalán levelét, amelyet barátnőjének írt! Hazám határait hátrahagyva három hétig hajókáztam. Hetedikén, hétfőn hárman Hédivel, Hugóval (holland házaspár) Hágából Helsinkibe hajóztunk. Hédi horgolt, hímzett. Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott. Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónakként himbálták. Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn hegedűversenyét hallgattuk. Havazik Helsinkiben, Hágában. Hó hull háztetőkre, hidakra, halpiacokra. Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzódik. Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harangszava. Hangulatos hotelünk helyiségeiben, hálószobáiban hintaszékek, heverők háziszőttesekkel. Hideg hétköznapokon holdfénynél hógolyózunk, hokizunk. Hosszú hontalanságomból húsvétra hazaérkezem hozzátok Hevesre helikopterrel vagy hajóval. b) Tegyél fel kérdéseket a határozóval kifejezett eseményekre! c) Írd ki füzetedbe a határozós szószerkezeteket! TALENTUM Zalán leveléhez hasonlóan találjatok ki új történeteket más kezdőbetűkkel! Olvassatok fel néhány megoldást, és értékeljétek, kié lett a legszellemesebb! 84

86 30. A határozó elemzése Gondolatébresztő Idézd fel, milyen kérdőszókkal tudunk rákérdezni egy-egy határozóra! Hány kérdőszót tudsz összegyűjteni egy perc alatt? A határozók nagyon sokféle alakban fordulhatnak elő, ezért különösen fontos, hogy figyelj a rákérdezésben szereplő névmásra. Ha a kérdő névmás határozóragos vagy névutós, akkor biztosan határozóra kérdeztél rá. Annamária kitartóan készül a vizsgára. (viszonyszós szókapcsolat: a vizsgára) 1. igei állítmány: készül 2. Ki készül? Annamária készül. 3. alany: Annamária 4. Hogyan készül? Kitartóan készül. 5. határozó: kitartóan (ragos melléknév) 6. Mire készül? A vizsgára készül. 7. határozó: vizsgára (ragos főnév) Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe. (viszonyszós szókapcsolat: a könyvbe) 1. igei állítmány: rajzolt 2. Ki rajzolt? Zalán rajzolt. 3. alany: Zalán 4. Miket rajzolt? Egyszarvúkat rajzolt. 5. tárgy: egyszarvúkat 6. Hová rajzolt? A könyvbe rajzolt. 7. határozó: könyvbe (ragos főnév) A H H Annamária kitartóan készül a vizsgára. A T H Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe. Az üdítőket tedd be a pad alá! (viszonyszós szókapcsolat: tedd be, pad alá, az üdítőket, a pad) 1. igei állítmány: tedd be 2. (az alanyt a igei személyrag mutatja: te) 3. Mit tegyél be? Az üdítőket tedd be! 4. tárgy: üdítőket 5. Hová tedd be? A pad alá tedd be! 7. határozó: pad alá (névutós főnév) A névutónak ugyanaz a szerepe, mint a határozóragnak. T Az üdítőket tedd be a pad alá! H 85

87 A főnévi igenév átalakítása -ás/-és képzős főnévvé a határozó esetében is segítséget jelenthet. De a legfontosabb, hogy ilyenkor is figyeld a kérdő névmás alakját! Készülsz Budapestre utazni? 1. igei állítmány: készülsz 2. (az alanyt a igei személyrag mutatja: te) 3. Mire készülsz? Utazni (= az utazásra) készülsz. 4. határozó: utazni (főnévi igenév) 5. Hová utazni? Budapestre utazni. 6. határozó: Budapestre (határozóragos tulajdonnév) (Ha úgy kérdezel: hová készülsz?, akkor elrontod az elemzést.) Te nem igyekszel megérteni a feladatot. (viszonyszós szókapcsolat: nem igyekszel, a feladatot) 1. igei állítmány: nem igyekszel 2. Ki nem igyekszik? Te nem igyekszel. 3. alany: te A 4. Mire nem igyekszel? Megérteni (=a megértésre) nem igyekszel. 5. határozó: megérteni 6. Mit megérteni? A feladatot megérteni. 7. tárgy: feladatot a határozók halmozása A mellérendelő szószerkezetet alkotó határozók esetén halmozott határozóról beszélünk. Zalán a postán és a rendelő előtt kereste Annamáriát. Készülsz Budapestre utazni? Te nem igyekszel megérteni a feladatot. H H T H A H H T Zalán a postán és a rendelő előtt kereste Annamáriát. Hol kereste? Hol kereste? Reggel vagy délelőtt fog megérkezni a repülőtérre? H H T Reggel vagy délelőtt fog megérkezni a repülőtérre. Mikor fog megérkezni? Hová fog megérkezni? 86

88 A kunyhóban egy tündér élt magányosan, tehát szomorúan. H A H H A kunyhóban egy tündér élt magányosan, tehát szomorúan. Hol élt? Hogyan élt? Hogyan élt? Gondolatgyűjtő Mit gondolsz, meddig lehet halmozni a határozókat? Alkoss egy olyan mondatot, amelyben legalább hét határozó van! FELADATOK 1. a) Írj a fenti példákhoz hasonló mondatokat a füzetedbe! b) Elemezd a mondatokat, és rajzold meg az ágrajzukat is! 2. Zalán múlt órai leveléből válassz három mondatot, amelyben halmozott határozó található, és elemezd ezeket! 3. Nem mindegy! kedvel kedvvel könyvel könyvvel Foglald mondatba a szavakat! Milyen mondatrészek szerepét töltik be? Dolgozz a füzetedbe! A SZAVAKON TÚL Vásárló az eladónak: Szeretném felpróbálni a piros ruhát a kirakatban. Mire az eladó: Rendben, ha akarja, de van próbafülkénk is. Vizsgáld meg a viccet mondattanilag! Elemezd a vásárló mondatát! 87

89 31. A határozók fajtái I. (hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok- és mértékhatározó) Gondolatébresztő Milyen körülményeket jelölnek a következő határozók: látogatóba, betegen, ötször, gyermekkorában, asztalon, délben, sokszor, üdítően, ügyesen? A határozók fajtáinak megállapítása Már az eddigi példákból is láthattad, hogy a határozók változatos alakban fordulnak elő a mondatban. Elemzésükkor a biztos támpontot a rákérdezés jelenti. A határozók ugyanakkor jelentésük felől is megközelíthetők. A legtöbb határozó jelentése valamilyen körülményt fejez ki, ezeket figyelembe véve szokták csoportosítani a határozókat. A mondat szerkezete szempontjából valójában mindegy, hogy egy határozó melyik jelentéscsoportba tartozik. Mivel azonban a mondat szerkezetét kutatva a mondat jelentéséhez is közelebb jutunk, egyáltalán nem haszontalan, ha megismerkedsz a legfontosabb határozói csoportokkal. A helyhatározó A helyhatározó az alaptag jelentésének helyét fejezi ki. Jele: H hely JELLEMZŐ KÉRDÉSEI PÉLDK Hol? Honnan? Hová? Miben? Miből? Mibe? Meddig? Merre? Baján járt, ott van a fiától jött a tóhoz ment fürdött a folyóban kilépett a házból abba tettem a kertig szaladt az épület felé néz Az időhatározó Az időhatározó az alaptag jelentésének időbeli körülményét fejezi ki. Időpontra, időtartamra, kezdetre és befejezésre utal. Jele: H idő JELLEMZŐ KÉRDÉSEI Mikor? Mennyi idő alatt? Mióta? Mikortól? Meddig? Mikorra? Hánykor? PÉLDK kis korában tanulta, este jött, reggelente fut, éjfél felé elaludt két nap alatt 2004 óta ismerik egymást júniustól kapható holnapig eláll, hatig tart estére elkészül hatkor találkozunk 88

90 A számhatározó Figyeld meg a példákat: kétszer hívtuk, annyiszor kerested, harmadszor csengetett be, negyedszerre már sikerült, gyakran el fogtok késni, néha énekelünk! Az előbbi példák határozói hasonlítanak az időhatározókhoz, mert ezek is az alaptag jelentésének idejére vonatkoznak, de most a határozók időbeli ismétlést fejeznek ki. A számhatározó jellemző kérdései: hányszor?; hányadszor?; mennyiszer?; hányadszorra? Jele: H szám Az állapothatározó Figyeld meg a példákat: fáradtan jött be, vidáman beszélget, betegen fekszik! Itt az -an/-en ragos határozók az alany állapotát fejezik ki: Zalán fáradtan jött be. Zalán fáradt. Hasonlók ehhez: gyanúba keverték ( gyanús); fagyottan találták ( megfagyott); eszméletén kívül volt ( eszméletlen volt); orvosként dolgozott ( orvos volt). Hogy valaki vagy valami milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül, azt az állapothatározó fejezi ki a mondatban. Jellemző kérdése: hogyan? Segíthet még az elemzésben, ha így kérdezel: milyen állapotba/ állapotban? Jele: H áll A módhatározó Figyeld meg a példákat: rosszul játszottak, házilag készítette el, titokban találkoztok, részletre vettetek, szorgalommal tanulja, szó nélkül megcsinálta, leereszkedően szólt hozzá, futva érkezett, így akarom, valahogyan elintézte! A kiemelt határozók azt fejezik ki, hogy az alaptag jelentése milyen módon történik. A módhatározók jellemző kérdése: hogyan? Segíthet még az elemzésben, ha így kérdezel: milyen módon? Jele: H mód A fok- és mértékhatározó Figyeld meg a példákat: kissé fáradt, porig lerombolták, végleg elhagyta, mélyre ástak, ezerszer jobb, két góllal nyertek, rettentően nehéz, átlagon felül teljesített! Az előbbi példák határozói az alaptag jelentésében foglaltak erősségét, fokát, mértékét fejezik ki. A fok- és mértékhatározók jellemző kérdése: mennyire? Segíthet még az elemzésben, ha így kérdezel: milyen mértékben? Jele: H f-m 89

91 Gondolatgyűjtő Milyen eszközökkel fejezik ki a határozókat az általad tanult idegen nyelvben? Vannak-e ragos főnevek? FELADATOK 1. Milyen határozó szerepel az alábbi mondatokban? llapítsd meg, majd fogalmazd is meg a saját szavaiddal a kifejezés jelentését! Másold le, és töltsd ki a füzetedben a sorokat! cseberből vederbe jut helyhatározó nem jut előbbre szájról szájra jár egyik napról a másikra él sebbel-lobbal csinálta meg felibe-harmadába végezte el 2. Döntsd el, hogy állapot- vagy módhatározó van a következő mondatokban! a) Kedvetlenül ment el a találkozóra. b) Jól sikerült a tegnapi koncert. c) Péter évek óta mérnökként dolgozik a cégnél. d) Anna mindig túl halkan beszél. e) A barátok együtt érkeztek a színházba. f) Zalán álmosan nézett maga elé. 3. a) llapítsd meg, milyen határozók találhatók Zalán Hazám határait kezdetű levelében a 84. oldalon! b) Találj ki olyan mondatokat, amelyekben a hiányzó határozófajták szerepelnek! Írd le a füzetedbe! Mennyi az annyi? A SZAVAKON TÚL Lentebb régebben használatos mértékegységeket találsz. Melyikről hallottál már? Mit gondolsz, miért nem használatosak ma ezek a mértékegységek? Járj utána, mire vonatkoznak, majd sorold őket kategóriákba! A füzetedbe dolgozz! rőf, font, akó, arasz, uncia, sing, icce, lat, pint, öl, messzely 90

92 32. A határozók fajtái II. (eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-, hasonlító határozó) Kiegészítő anyag Gondolatébresztő Figyeld meg a határozók jelentését az alábbi szólásokban, közmondásokban! Fából vaskarika. Füstté válik. Sok hűhó semmiért. A cinege is örül a tökmagnak. A méznél is édesebb. Ebben a leckében a határozók további fajtáival ismerkedhetsz meg. Az eredethatározó Figyeld meg: parázsból éleszti, nagyapámtól örököltem, innen került ki. A kiemelt határozók azt jelölik meg, hogy valaki vagy valami honnan ered. Az eredethatározó jellemző kérdései: miből?; mitől?; honnan? Jele: H et Az eredményhatározó Figyeld meg: hamuvá ég, orvossá lesz, apróra vág, romba dől, kinevezték igazgatónak. A kiemelt határozók azt jelölik meg, hogy valaki vagy valami mivé, milyenné válik. Az eredményhatározó jellemző kérdései: mivé?; milyenné? Jele: H eny A célhatározó Figyeld meg: a győzelemért dolgozik, csokiért ment, vacsorára hív, előkészül a főzéshez, a pályázat végett jött. A kiemelt határozók valakinek vagy valaminek a célját jelölik meg. A célhatározó jellemző kérdései: miért?; mi célból?; mi végett? Jele: H cél Az okhatározó Figyeld meg: örült a győzelemnek, a kávétól pörög, a sértés miatt hagyta el, kényszerből cselekszik, valamiért bánkódik. A kiemelt határozók valaminek az okát jelölik meg. Az okhatározó jellemző kérdései: miért?; mi okból?; mi miatt? Jele: H ok FONTOS! Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. Az ok- és célhatározó felismerésében segíthet, ha megfigyeled, hogy megelőzik-e az alaptagjukban kifejezett cselekvést, történést, vagy pedig követik. Az okhatározók megelőzik, a célhatározók viszont követik. A tekintethatározó Figyeld meg: termetre megfelelő, szellemileg ép, az egészségre ártalmas, szépnek szép. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy az alaptagjuk jelentése milyen szempontból érvényes: a termetét tekintve megfelelő, a szellemét tekintve ép, az egészségre nézve ártalmas, a szépséget tekintve szép. Kérdezéskor sokféle kérdő névmást használhatsz, de érdemes az ilyen kérdéseket is alkalmazni: mire nézve?; milyen szempontból? Jele: H tek 91

93 A hasonlító határozó Figyeld meg: a narancsnál finomabb (a banán), a többieknél később (érkezett), okosabb nála. A kiemelt határozók azt jelölik, akihez vagy amihez hasonlítunk valakit vagy valamit. A hasonlító határozó alaptagja középfokú melléknév (esetleg számnév vagy határozószó). Jellemző kérdése: minél? Jele: H has Gondolatgyűjtő Milyen határozókat ismertél eddig? Milyen új határozókkal ismerkedtél meg ebben a leckében? FELADATOK 1. Készítsd el az elemzett példamondat ágrajzát a füzetedben! Piroska és Pali egy várat épített fakockákból. 2. Elemezd a következő mondatokat a tanult módon! a) Pali hetek óta nem látta édesanyját. b) A háború miatt tervei semmivé lettek. c) Kitartóan harcolj a győzelemért! d) A nagyanyámtól származik ez a recept. e) A sütinél jobban szeretem a csokit. f) Valaki az örömtől is elsírja magát. 3. Készítsd el az elemzett mondatok ágrajzát! TRSASJTÉK Ismeritek a Beugró című műsor Váltóláz nevű feladatát? A résztvevők egy előre megadott helyzetet dolgoznak fel, miközben a játékvezetőtől újabb és újabb utasításokat kapnak arról, hogyan alakítsák tovább a játékot. Írjatok fel A/4-es lapokra nagybetűkkel, jól láthatóan különböző módhatározókat (pl. bájosan, dühödten, kimérten stb.). Válasszatok egy játékvezetőt, aki ezekkel a táblákkal fogja irányítani azokat a szereplőket, akik a következő jelenetek egyikét játsszák el: Anya és gyereke beszélgetnek, a gyerek házibulit szeretne szervezni, míg a szülők elutaznak. Az anya hallani sem akar róla. Szállodában recepciós és vendég beszélgetése: a vendég állítása szerint ő semmit nem fogyasztott a minibárból, éppen ezért fizetni sem hajlandó érte. A recepciós viszont ezt másként látja. 92

94 33. A határozók fajtái III. (társ-, eszköz-, részeshatározó) Gondolatébresztő Ki vagyok én? Egy életen át hajszolom magam. Nincsenek ütőim, mégis dobolok. Nélkülem nem élet az élet. Teljes csendben már csak én vagyok hallható. A társhatározó Figyeld meg: kirándul a barátjával, vitatkozik valakivel, családostul érkezett, a testvérével együtt takarít. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy valaki vagy valami kinek vagy minek a társaságában van, volt vagy lesz. A társhatározó jellemző kérdései: kivel (együtt)?; mivel (együtt)? Jele: H társ Zalán nyáron Palival kirándult a hegyekbe. A H idő H társ Zalán nyáron Palival kirándult a hegyekbe. H hely idő társ hely Az eszközhatározó Figyeld meg: süteménnyel kínálta, kalapáccsal üti, zongorán játszik, a testvére által ismeri. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy milyen eszközzel megy végbe az alaptagban megjelölt cselekvés, történés. Az eszközhatározó jellemző kérdései: mivel?; ki/mi által? Jele: H eszk Annamária egy csavarhúzóval fogja megszerelni a kapcsolót? A H eszk T Annamária egy csavarhúzóval fogja megszerelni a kapcsolót? eszk FONTOS! Néha nehéz eldönteni, hogy társ- vagy eszközhatározó van-e a mondatban. A társhatározót általában át tudod alakítani és kötőszós, mellérendelő szószerkezetté. Például így: a szomszéddal kirándulok a szomszéd és én kirándulunk. Az eszközhatározót viszont nem tudod ilyen módon átalakítani, mert az átalakított szerkezet vagy nem értelmes, vagy nem ugyanazt jelenti, mint az eredeti. Például: tollal írok a toll és én írunk; Zolival küldöm Zoli és én küldjük. 93

95 A részeshatározó Figyeld meg: neked hasznos, a barátjának adta, nekem nincs (kutyám), anyám számára vettem, Pali részére küldik. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy az alaptagban megjelölt cselekvés, történés kinek vagy minek a részére megy végbe. A részeshatározó jellemző kérdései: kinek?; minek?; kinek a számára? Jele: H rész Nekem nem kell venned semmit! A H rész T Nekem nem kell venned semmit! rész A határozók irányhármassága A határozókra jellemző az úgynevezett irányhármasság. Ezt legkönnyebben a helyhatározókkal kapcsolatban értheted meg, amelyek kifejezhetik, hogy a cselekvés honnan indul ki, hol megy végbe, és hová (vagy merre/meddig) tart. Az időhatározóknál ugyanez így fest: mióta? mikor? meddig? A határozók az irányhármasság szerint kifejezhetnek előzményt, tartamot vagy végpontot. Az előzményhatározó a cselekvés előtti, a tartamhatározó a cselekvés közbeni, a véghatározó a cselekvés utáni körülményekre utal. Nem minden határozótípusnál teljes a háromirányúság. Az alábbi táblázatban néhány fontosabb határozó irányhármasságát figyelheted meg. ELŐZMÉNYHATROZÓK TARTAMHATROZÓK VÉGHATROZÓK hely szobából (jön) szobában (van) szobába (megy) idő négytől (hívja) négykor (hívja) négyig (hívja) állapot a betegségből (kilábal) riadtan (kiált) mosolyba (csomagolja) eredet-eredmény fából (készült) tündérré (változott) ok-cél a feladattól (megijedt) (harcol) a győzelemért Gondolatgyűjtő Készíts összefoglaló táblázatot vagy fürtábrát a füzetedbe a megismert határozókról a következő szempontok szerint: fajta, kérdés, jelölés, kifejezőeszköz, példák! 94

96 FELADATOK 1. a) Elemezd a következő mondatokat a füzetedben! Palival javították meg a bicikliket. Előadásokkal neveztek a versenyre. Egy kötéllel húzták ki a vízből. A testvérével utazott el Debrecenbe. b) Alakítsd át a mondatokat úgy, hogy a társhatározókat eszközhatározókra, az eszközhatározókat pedig társhatározókra cseréled le! c) A társhatározókat alakítsd át kötőszós mellérendelő szószerkezetté! 2. Válogasd ki a határozókat a következő szövegből, állapítsd meg a típusukat! Reggel a vekker hangos berregéssel ébresztette a fiúkat. Pali még tegnap megbeszélte Zalánnal, hogy ma ajándékkal kedveskednek a lányoknak. Elindultak a kiserdő felé, mert a mellette lévő réten nagyon szép mezei virágok nyíltak. Az úton énekekkel szórakoztatták magukat. Rengeteg virággal értek haza, ezekből sok szép csokrot kötöttek. A virágok hatalmas sikert arattak az osztályban, mindenkinek jutott belőle. 3. Lehet az alanynak határozója? Ha nem, indokold, ha igen, írj példát a füzetedbe! A SZAVAKON TÚL Sétálunk, sétálunk Gondolj egy mód- vagy egy állapothatározóra, de ne áruld el társaidnak, mi jár a fejedben! Hadd találják ki ők, mire gondoltál! A feladat mindössze annyi, hogy menj végig az osztálytermen abban az állapotban, illetve olyan módon, amire gondoltál! Törekedj rá, hogy mozdulataiddal, tempóddal, mimikáddal minél hitelesebben ábrázold a választott hangulatot! 95

97 34. A jelző fogalma, jellemzői, fajtái Gondolatébresztő Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb. Ismételjétek hangosan a nyelvtörőt! Törekedjetek a tökéletes kiejtésre! A jelző fogalma A jelzők általában főnevekhez kapcsolódnak. A Zalán visszatért az ódon házhoz mondatban az ódon a házhoz főnév bővítménye, így kérdezhetsz rá: Milyen házhoz? (Az) ódon házhoz. Zalán visszatért (az) ódon házhoz. A ódon H hely Zalán visszatért az ódon házhoz. hely A jelző ebben a mondatban az alaptag (ház) minőségét fejezte ki. A jelző ezenkívül az alaptag mennyiségét és birtokosát is kifejezheti. Az ágrajzokon J-vel jelöljük. JELZŐ Szófajai: a névszók fajtái. Kérdése: a Milyen?; Mennyi?/ Hány?; Kinek a?/minek a?; Melyik?, Hányadik kérdő névmás + alaptag. aláhúzással jelöljük: ódon. A jelzők fajtái: minőségjelző, mennyiségjelző, mutató névmási kijelölő jelző, birtokos jelző. A jelző alaptagját szokás így nevezni: jelzett szó. A magyar nyelvben a jelző általában megelőzi a jelzett szót. A minőségjelző Figyeld meg: okos diák, furfangos ember, zöld függöny, lemenő nap, pad alatti könyv. A minőségjelző a jelzett szó valamely tulajdonságát, ismertetőjegyét fejezi ki. Jellemző kérdése: milyen? Jele: J mi Bizonyos minőségjelzők kijelölő szereppel rendelkeznek, egyetlen egyedre korlátozzák a jelzett szó jelentését: hajnali gyors (az összes gyorsvonat közül a hajnalban induló gyors), Kati húgom (húgaim közül a Kati nevű). Jellemző kérdése: melyik? 96

98 A mennyiségjelző Figyeld meg: öt diák, rengeteg ember, annyi függöny, bármennyi kenyér. A mennyiségjelző a jelzett szó valamely mennyiségi tulajdonságát, ismertetőjegyét fejezi ki. A mennyiségjelző jelzett szava mindig egyes számban van. Jellemző kérdései: mennyi?; hány? Jele: J me A mennyiségjelzőnek is lehet kijelölő szerepe: első oldal, hetedik sor, akárhányadik fejezet. Jellemző kérdése: hányadik? A mutató névmási kijelölő jelző Figyeld meg: ez a diák, azokat az embereket, ebben a helyzetben, azokhoz a fákhoz. A mutató névmási jelző egyszerű rámutatással szűkíti le a jelzett szó jelentéskörét, azaz mindig kijelölő szerepű. Ezeket a jelzőket mindig egyeztetni kell a jelzett szóval számban és esetben: az-ok-at az ember-ek-et. Jellemző kérdése: melyik? Jele: J muki A birtokos jelző Figyeld meg: a diák padja a diáknak a padja, az utca széle az utcának a széle, Pali könyve Palinak a könyve. A birtokos jelzős szószerkezetek alaptagját birtoknak, bővítményét birtokosnak nevezzük: pad (birtok) diák (birtokos). A birtokon mindig van birtokos személyjel: pad-ja, szél-e, könyv-e. A birtokos személyjeles főnévhez mindig kapcsolódik egy birtokos jelző. A birtokos jelzős szerkezet lehet rövid: apa kalapja, vagy hosszú: apának a kalapja. Jellemző kérdése: kinek a...?; minek a...? A birtokos jelző jele: J bi Gondolatgyűjtő Hányfajta jelzőt különböztetünk meg? Mit fejeznek ki? Hogyan kérdezünk a jelzőkre? Hogyan jelöljük a mondatban? Milyen jelzőt tartalmaz az óra eleji nyelvtörő? FELADATOK 1. Válogassátok ki a következő szövegből a jelzőket, határozzátok meg a típusukat! Dolgozzatok a füzetben! Szomorú fellegek gyülekeztek azon a hajnalon. Az éjszakai műszakból hazatérők sietve szedték a lábukat a buszmegálló irányába. A gyár parkolójában már néhányan várakoztak, a busz késett. Körülbelül tíz perccel később komótosan kanyarodott be, a sofőr kinyitotta az első ajtót, szigorú szemekkel vizslatta a felszállók igazolványait. Rados kezében nagyapja régi kalapja. Utolsóként szállt fel, a nyikorgó ajtók becsukódtak mögötte. A jobb oldali, második székre ült le, szemben Erdős Tivadar, az esztergályosoktól. Múlt héten találkoztak utoljára. Egymásra néztek szótlanul, a busz közben lassan elhagyta a szürke tömbházakat. Aztán rákezdett az álmosító, októberi eső. 97

99 2. Készítsd el a füzetbe a jelzők összefoglaló táblázatát az alábbi felosztás szerint: FAJTA KÉRDÉS, JELÖLÉS KIFEJEZŐESZKÖZ PÉLDK 3. Figyeld meg a következő ágrajzokat! Találj ki hasonló felépítésű mondatokat, és készítsd el az ágrajzukat a füzetedben! a) b) A H hely H hely A J mi J mi J me Az okos diák felszállt a hajnali gyorsra. mi mi hely Akárhányadik fejezetben is lehet a történet. me hely c) d) T H hely A J mi Annamária szorgalmas diák volt. mi J mi J bi Azokat az embereket hívd meg Annamária bulijába! mi bi hely SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Kakukktojás Keresd meg minden sorban azt a szót, amelyik nem szinonimája a másik háromnak, jelentése ugyanakkor összefügg velük! körülményes, precíz, pedáns, alapos okos, eszes, tanult, jó eszű agyafúrt, rafinált, tapasztalt, furfangos rászed, félrevezet, becsap, hiteget zabolátlan, féktelen, vehemens, különc Válassz ki minden sorból egy szót, majd írj velük egy kerek történetet a füzetedbe! 98

100 35. A minőség-, mennyiségés birtokos jelző elemzése Gondolatébresztő Öt ördög görget görbe úton görgő gömbbé gömbölyödött öt görögdinnyét. Mondogassátok először lassan, majd egyre gyorsabban a nyelvtörőt! Óra végére elemezni is tudjátok. A minőségjelző szófaja A mondatban általában melléknevek vagy melléknévi értékű szófajok lesznek minőségjelzők, ritkábban főnevek is lehetnek: melléknév okos diák, furfangos ember, zöld függöny melléknévi igenév lemenő nap, szakadt ing melléknévi névmás ilyen út, olyan kérés főnév szomszéd gyerek, Duna folyó A mennyiségjelző szófaja A mondatban általában számnevek vagy számnévi értékű szófajok lesznek minőségjelzők, ritkábban főnevek is lehetnek: számnév öt diák, rengeteg ember, első helyezett számnévi névmás annyi alma, valamennyi búza főnév egy csapat őz A birtokos jelző szófaja A mondatban főnevek és főnévi értékű szavak lesznek birtokos jelzők: főnév a diák padja, a repülő szárnya főnévi névmás a mi ügyünk, azoknak a kertje főnevesült szófajok a jó szinonimája főnévi igenév ideje indulni (Minek van ideje? Az indulásnak.) Az egykedvű Pali komótosan festi a zöld kerítést. (viszonyszós szókapcsolat: a Pali, a kerítést) 1. igei állítmány: festi 2. Ki festi? Pali festi. 3. alany: Pali 4. Mit fest? A kerítést festi. 5. tárgy: kerítést 6. Milyen Pali? Egykedvű Pali. 7. minőségjelző: egykedvű (melléknév) 8. Hogyan/Milyen állapotban festi? Komótosan festi. 9. állapothatározó: komótosan 10. Milyen kerítést? A zöld kerítést. 11. minőségjelző: zöld (melléknév) J mi Az egykedvű Pali komótosan festi a zöld kerítést. mi A H áll áll J mi mi T 99

101 A meggondolatlan Zalán három egyszarvút rajzolt a könyvtári könyvbe. ( viszonyszós szókapcsolat: a Zalán, a könyvbe) 1. igei állítmány: rajzolt 2. Ki rajzolt? Zalán rajzolt. 3. alany: Zalán 4. Mit rajzolt? Egyszarvút rajzolt. 5. tárgy: egyszarvúkat 6. Hová rajzolt? A könyvbe rajzolt. 7. helyhatározó: könyvbe 8. Hány egyszarvút? Három egyszarvút. 9. mennyiségjelző: három 10. Melyik könyvbe? A könyvtári könyvbe. 11. minőségjelző (kijelölő szerepű): könyvtári A T H hely J mi J me J mi A meggondolatlan Zalán három egyszarvút rajzolt a könyvtári könyvbe. mi me mi hely Gondolatgyűjtő Milyen jelzők találhatók a nyelvtörőben? Lehet-e olyan mondatot alkotni, ahol minőség-, mennyiség- és birtokos jelző láncot alkot, vagy legalább kettő egymásnak alárendeltje? FELADATOK 1. A következő mondatok ágrajzait segítségül használva készítsd el a mondatok elemzését bemutató lépéseket a füzetedben! A fenti leckében látottak szerint járj el! Annamária szerette volna kölcsönkérni Zalán biciklijét. A Annamária szerette volna kölcsönkérni Zalán biciklijét. T J bi bi T 100

102 A tisztás szélén lakott a vasorrú bába testvére. H hely J bi A J mi J bi A tisztás szélén lakott a vasorrú bába testvére. bi hely mi bi 2. Figyeld meg a következő szóláncot! Minden láncszem egy jelzős szószerkezet. Párosával alkossatok hasonlókat ti is, olvassátok fel egymásnak az osztályban! harapós kutya kutya hideg hideg reggeli reggeli köd 3. a) Keress költői jelzőket az általad tanult versekben! Mi az alaptagjuk? b) Keresd ki a minőségjelzői szószerkezeteket! Néhány megoldást írj le a füzetedbe! 4. Válassz utóneved kezdőbetűjével azonos jelzőket magadnak és társaidnak! Keress olyan szavakat, amelyek valamilyen szempontból jellemeznek titeket! Pl. Futó Fruzsi, lmos ron. Klikkelj! JTÉKOS ANYANYELVÜNK Gyűjts minél több nyelvtörőt! Először azokat jegyezd le, amelyeket magadtól is ismersz, azután az interneten folytasd a keresést! 101

103 36. Az értelmező Kiegészítő anyag Gondolatébresztő Mátyás, az igazságos / Blaha Lujza, a nemzet csalogánya / Semmelweis, az anyák megmentője / XIV. Lajos, a Napkirály / Hunyadi, a törökverő. Mi a közös bennük? Az értelmező jellemzői Ebben a leckében nem egy új mondatrésszel ismerkedhetsz meg, az értelmező ugyanis nem mondatrészi szerep, bár a mondatrészekhez kapcsolódva szokás beszélni róla. Figyeld meg a következő mondatpárt! Vizsgáld meg, milyen változások történtek a második mondatban az első mondathoz képest! Kérsz egy finom mi tortát? Kérsz egy tortát, finomat? A második mondatban a finom a tortát szó után áll, és megkapja ennek az alaptagnak a ragját, egy tárgyragot: finom-at, sőt ugyanúgy egyes számban is van, mint az alaptag. Többes számban például így lenne: Kérsz tortákat, finomakat? Ez azt jelenti, hogy a finomat szó egy főnév. A mondatban a jelentése is módosult egy picit, hiszen már nemcsak a torta minőségére utal, hanem ki is emeli ezt a tulajdonságot azzal, hogy az eredeti alaptagja után került. Ha felolvasod a második mondatot, a tortát és a finomat szavak között szünetet tartasz, írásban pedig vesszőt teszel közéjük. A finomat mondatrészi szerepe már nem jelző, hiszen tárgyesetben van, és ha rákérdezel, az is kiderül, hogy a kérsz ige bővítménye: Milyet kérsz? Finomat kérsz. Tehát a finomat és a tortát is tárgy, de van köztük kapcsolat: a finomat szó értelmezi, pontosítja a tortát szó jelentését. Összefoglalva Az értelmező az értelmezett szó után áll, azt utólag értelmezi, pontosítja. Beszédben szünet van köztük, írásban vessző. Az értelmezőt az értelmezett szóval egyeztetjük. Szófajuk és mondatrészi szerepük azonos. Ugyanazt az alaptagot bővítik, és egymással is kapcsolatban állnak, ezért az értelmezős szószerkezet a mellérendelő szószerkezetekhez hasonlít. (A mondatok ábrázolásakor két vonallal (=) kötjük össze az értelmezett szót és az értelmezőt. Az értelmező az ért jelölést kapja a megfelelő mondatrész után.) Vannak olyan értelmezők is, amelyek nem hozhatók összefüggésbe jelzős szerkezetekkel. Például: Pali meglátogatta Zalánt, a barátját. A T ért Pali meglátogatta Zalánt, a barátját. T Kérsz egy tortát, finomat? T T ért ért ért 102

104 A mondatban két tárgy van, a második értelmezi az elsőt. Az értelmező és az értelmezett szó kapcsolatából kiderül: Zalán nem más, mint Pali barátja. Az ilyen szerkezeteket meg is fordíthatod: Pali meglátogatta a barátját, Zalánt. Két határozó is értelmezői viszonyba kerülhet, ilyenkor az értelmező az értelmezett szó jelentését pontosítja, szűkíti: Az úr Budapestre, a minisztériumba utazik. Budapestre, egészen pontosan: a minisztériumba. A H hely H hely ért Az úr Budapestre, a minisztériumba utazik. hely hely ért Holnap, hétfőn indulunk kirándulni. Holnap, egészen pontosan: hétfőn. H i H időért H cél Holnap, hétfőn indulunk kirándulni. idő idő ért cél Gondolatgyűjtő Magyarázd el padtársadnak példák segítségével, hogy az értelmező miért nem mondatrészi szerep! FELADATOK 1. Figyeld meg a következő két mondat elemzését! Kérd kölcsön a kerékpárt, Paliét! 1. Igei állítmány: kérd kölcsön (igekötős ige) 2. Tárgy: Mit kérj kölcsön? (A) kerékpárt kérd kölcsön. 3. Értelmezői tárgy: Mit (Melyiket) kérj kölcsön? Paliét kérd kölcsön. T T ért Kérd kölcsön a kerékpárt, Paliét! ért 103

105 A mesekönyvem, az első, a húgomnál lehet. 1. Igei állítmány: lehet 2. Alany: Mi lehet? (A) mesekönyvem lehet. 3. Értelmezői alany: Mi (Melyik) lehet? (Az) első lehet. 4. Helyhatározó: Hol lehet? (A) húgomnál lehet. A A H hely ért A mesekönyvem, az első, a húgomnál lehet. ért hely 2. Elemezd aláhúzással és ágrajzzal a következő mondatokat a füzetedben! Igyál vizet, sokat! Jégkrémet kérek, négyet! Az út, a kanyargós, a völgybe vezetett. A házakba, az út mentiekbe, befolyt a víz. Vegyél a tálból, abból! Szomszédom, a polgármester, korán indul munkába. Londonba, a fővárosba utazom. Bent, a szobában hagytam a lemezeket. Zalánt fent, az emeleten találod. 3. A következő versikékből hiányoznak az értelmezők. Találd ki, majd írd le a teljes mondatokat a füzetedbe! Kérsz teát,? Ittam már eleget. Járt bent, a. Titokban, sutyiban. Testvérét, elküldte halért. Hát Pali, add rám a kabátom. 4. Készíts öt mondatból álló feljegyzést füzetbe, amelyben kiemeled az értelmezőről tanult legfontosabb tudnivalókat! Alakítsd át a 2. feladat mondatait úgy, hogy az értelmező az értelmezett szó kezdőbetűjével kezdődjön! Például: Az út, az újjáépített, a völgybe vezetett. JTÉKOS ANYANYELVÜNK 104

106 37. Az egyszerű mondat helyesírása A mondatokat záró írásjelek Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Zalán a Keleti pályaudvarra igyekezett. Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Mikor indul a vonat Egerbe? Az egyszerű felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: De nagy zaj van itt!; Bárcsak ne egyedül kellene utaznom!; Nagyon vigyázz a csomagokra a leszálláskor! Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?!; Ezt már nem!!!; Igazán?? stb. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelek FELSOROLS kötőszó nélkül (van vessző) és, s, meg, vagy kötőszóval (nincs vessző) egyéb kötőszóval (van vessző) PÉLDAMONDAT A lúd, a tyúk, a kacsa, a pulyka háziállatok. Az ember háziasította az őstulkot, a vadlovat, a vadmacskát, a vaddisznót. A disznót húsáért, bőréért, szőréért tenyésztik. Van háziasított változata a vadkecskének, az üregi nyúlnak, a szürke farkasnak is. Annamária piros, kék és zöld ceruzát tett a tolltartójába. Minden ceruzámnak kitörött a hegye, amikor leejtettem őket. Csak a pirosnak, a kéknek s a zöldnek nem lett semmi baja. Az összes szín közül a pirosat, a kéket meg a zöldet szeretem legjobban. Pirossal, kékkel vagy zölddel akarod kiszínezni a képet? A csomagot vékony, de erős zsineggel kötöttük át. A zsineget háztartási vagy ipari kötözésre, sőt ékszerkészítésre is használják. Ezt a kötelet kókuszból, tehát természetes rostból fonták. Csomagot kötözni egyaránt lehet zsineggel, illetve spárgával. Az értelmezővel kapcsolatos írásjelek Az értelmezős szerkezetben mind az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Pali, Zalán barátja rúgta a legtöbb gólt a mai meccsen. Ha az értelmező után is szünet van a beszédben, mögéje is vesszőt tehetünk: Zalán, a született kétbalkezes, hokizni tanul. Az olyan szavakat vagy szókapcsolatokat, amelyeket a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, tehetjük vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé. Például: Annamária, sajnos, nem tudott elmenni a koncertre. Figyeljünk meg néhány az értelmezővel kapcsolatos írásjel-használati esetet! Figyeljünk meg néhány (az értelmezővel kapcsolatos) írásjel-használati esetet! A magyar nyelv alapjainak elsajátítására, a helyesírási hibák elkerülésére a legjobb módszer az olvasás! 105

107 FELADATOK 1. a) Milyen írásjel illik a következő mondatok végére? A láda abban a pillanatban visszaesett a gödörbe Eltűnt Csak egy nagy csörrenést lehetett hallani Te vagy a hibás b) Olvasd fel a mondatokat a különböző írásjeleknek megfelelően! c) Írjatok mondatos történetet a fenti mondatok felhasználásával úgy, hogy egy felszólító és egy óhajtó mondat is legyen benne! 2. Pótold a hiányzó vesszőket Az elrejtett kincs című cigány népmeséből való mondatokban! A karavánok ott álltak meg a lovaskocsijaikkal ott tanyáztak ott főztek ott ettek. Együtt ültek beszélgettek szót váltottak erről is meg arról is. Egyszer csak a fa mellett illetve a fa tövénél kilobbant a földből egy hatalmas zöld láng. Azon a helyen elrejtett aranypénznek vagy kincsnek kell lennie! Bizony az ördög piros öltözetet viselt: piros csizmát piros nadrágot piros kabátot piros sapkát és piros szarvakat! 3. a) Olvasd fel megfelelő hangsúlyozással az alábbi mondatpárt! Hétfőn reggel indulunk. Hétfőn, reggel indulunk. b) Fogalmazd meg, vajon milyen információt akart kiemelni a beszélő a kétféle helyesírású mondatban! c) Keress a 2. feladat példamondataiban egy hasonló kétféleképpen hangsúlyozható szerkezetet! 4. Alkoss egy-egy mondatot az alábbi szószerkezetek felhasználásával! barátom, Zalán Zalán, a barátom Zalán barátom A SZAVAKON TÚL Az írott szövegekben gyakran használjuk még az alábbi írásjeleket, szimbólumokat is: +, -, x, /, =, % Tudod-e, mikor használjuk ezeket? Keress rájuk példát a tankönyvben! Milyen az írásjelekéhez hasonló funkciójú szimbólumokat ismersz még? 106

108 38. Gyakorolj! 1. a) Elemezd aláhúzással az alábbi mondatokat a füzetedben! 1. Nem lenne jobb az udvaron kirázni a takarókat? 2. Bátraké a szerencse. 3. A múzeum lépcsőjéről az emberek nem láthatták az utcai eseményeket. 4. A múlt hónapban Zalán Palival nézte meg a kiserdő madáretetőit. 5. Sok bába közt elvész a gyerek. 6. Bárki elvállalhatta volna ennek a színdarabnak a rendezését. b) Párosítsd a mondatokat az ágrajzokkal! a) b) c) H hely A T A A J bi J mi H hely T d) e) f) H idő A H társ T H hely A A J bi T J mi J bi J me J mi 2. a) Elemezd aláhúzással az alábbi mondatokat a füzetedben! 1. Ne vágd ki a diófa melletti bokrokat és cserjéket! 2. Kitartóbb munkával, szorgalommal lehettél volna győztese is a tegnapi versenynek. 3. Szeretnél moziba menni szombaton vagy vasárnap? 4. A szép és igaz szavak az ellenséget is kibékítik. 5. Hajnalban, tehát álmosan érkezett meg a csapat a vasútállomás bejáratához. 6. Báthori Gábor erkölcsöt, törvényt, kötelességet és tisztességet nem ismerő zsarnok lett. b) Karikázd be a mondatokban a mellérendelő szószerkezeteket! c) Párosítsd a mondatokat az ágrajzokkal! a) b) c) J mi H eszk H eszk Jmi J bi J mi T T H H A idő idő J bi H hely 107

109 d) e) f) A T T A J mi J mi J mi H hely H idő H idő T T T T 3. a) Elemezd aláhúzással az alábbi mondatokat a füzetedben! 1. A piacon gyakran volt kapható külsőre szép, de íztelen gyümölcs. 2. Annamária és Piroska sokkal hamarabb megérkeztek az iskola évzárójára. 3. A fák alatt, árnyékban szoktak hűsölni a strandra járó vendégek. 4. Azt a piros pulóvert édesanyjától kapta tavaly, karácsonykor. 5. Légy kedves az emberekhez! 6. A kevesebb néha több. 7. Egy ódon könyvben olvasták Szindbád, az utazó történetét. 8. A hegyekbe vezető turistautakat a rossz idő miatt lezárták. b) Párosítsd a mondatokat az ágrajzokkal! a) b) c) H hely T H hely H szám A T A J mi J bi J biért J mi J mi H hely H hely ért J mi H tek H hely d) e) f) T H ok A H szám A A H idő H f/m J bi H hely H hely J mi J m g) h) H rész H et H idő T H idő J mi J mi ért 4. Illeszd össze az alábbi mondatrészleteket úgy, hogy megkapd az elrejtett 4 közmondást! Készítsd el a közmondások mondatrészi elemzését aláhúzással és ágrajzzal a füzetbe! Sok víz lefolyt lesz szalonna. tehén fekete. Ebül szerzett jószág Kutyából nem Sötétben minden ebül vész el. azóta a Dunán. 108

110 39. Összefoglalás Mondatok, mondatrészek: a határozók és a jelzők llítmány () Önállóan is alkothat mondatot. Fő szófaja az ige. Nem lehet bővítmény, ezért nyelvtani értelemben nem lehet rákérdezni. Fajtái: igei és névszói-igei állítmány. Alany (A) Az állítmány bővítménye. Ki?, Kik?; Mi?, Mik? kérdő névmás + állítmány. A fő szófaja a főnév (+ főnévi értékű szavak). Nem lehet rajta rag. általános alany. MONDATRÉSZEK A szószerkezetet felépítő egységek. Jelző (J) Kérdése: Milyen?; Mennyi? / Hány?; Kinek a?/minek a?; Melyik?, Hányadik kérdő névmás + alaptag. Szófajai: a névszók fajtái. ltalában megelőzi a Tárgy (T) Kérdése: Kit?, Kiket?; Mit?, Miket?; Milyet?; Milyeneket?; Hányat; Mennyit?; Mekkorát? stb. kérdő névmás + az alaptag. A fő szófaja a főnév (+ főnévi értékű szavak). Ige és igenév bővítménye lehet. Fajtái: a) iránytárgy és eredménytárgy; Határozó (H) Kérdése: Hol?, Mikor?, Kivel?, Kikért?, Mióta?, Hányszor?, Hogyan?, Miért?, Kihez? stb. kérdő névmás + alaptag. Szófajai: az igén kívül minden szófaj. Egyes fajtáira jellemző az irányhármasság. állapot mód szám fok- és mérték eredet eredmény idő cél A HATROZÓ FAJTI hely ok részes eszköz társ hasonlító tekintet 109

111 minőség birtokos A JELZŐ FAJTI mennyiség mutató névmási kijelölő A viszonyszós szókapcsolatok megkeresése a mondatelemzés előtt. MONDAT- ELEMZÉS 1. A fő mondatrész, az állítmány meghatározása. 2. Az alany megkeresése: Ki?, Mi?; Kik?, Mik? + állítmány. A tárgy: Kit?, Mit?; Kiket?, Miket? + alaptag. 3. További mondatrészek megkeresése. A határozó: Hol?, Mikor?, Hogyan?, Mivel?, Kivel? stb. + alaptag. A jelző: Milyen?, Menyi?, Kinek a? stb. + alaptag. 4. A szórendet követő ágrajz elkészítése. Kijelentő mondat. Vesszőt teszünk közéjük.? Kérdő mondat Mondatvégi írásjelek! AZ EGYSZERŰ MONDAT HELYESÍRSA Nincs kötőszó az egymásnak mellérendelt mondatrészek között. Az egymásnak mellérendelt mondatrészek közötti írásjelek Felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat Van kötőszó az egymásnak mellérendelt mondatrészek között. Nem teszünk vesszőt az és, s, meg, vagy kötőszó esetén. Vesszőt teszünk egyéb kötőszók esetén. 110

112 40. Ellenőrizd a tudásodat! Milyen nézőpontból számít a nyelvben a mondat a legnagyobb, illetve a legkisebb egységnek? Mit jelentenek pontosan a következő fogalmak: szószerkezet, mondatrész? Mit nevezünk alaptagnak és mit bővítménynek? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak a mellérendelő és az alárendelő szószerkezetek között? Hányféle mondatrészt ismersz? Hogyan találod meg őket a mondatban? Milyen szófajuk lehet az egyes mondatrészeknek? Készíts táblázatot! Milyen főbb típusai vannak az alanynak? Milyen főbb típusai vannak a tárgynak? Sorold fel, hányféle határozót ismersz! Készíts pókhálóábrát a füzetedben a határozók fajtáit bemutató ábra (109. o.) bővítésével! A tanult határozókat egészítsd ki a következőkkel: a határozó jelentése, kérdése, jele, példák! Hányféle jelzőt ismersz? Jellemezd őket: mi bennük a közös, mi bennük az eltérő! Bővítsd tovább a füzetedben a jelzők fajtáit bemutató ábrát (110. o.)! A tanult jelzőket egészítsd ki a következőkkel: a jelző jelentése, kérdése, jele, példák! Milyen főbb típusai vannak az egyszerű mondatnak? Milyen szerkezetűek az alábbi egyszerű mondatok? a) Pali költi a pénzét. b) Indulás! c) Dehogy! d) Annamária nem keresi Palit. e) Mostanában gyakran esik az eső. Foglald össze saját szavaiddal mindazt, amit az egyszerű mondat helyesírásáról kell tudnod! Keresd meg azokat a hibákat a szövegben, amelyek az egyszerű mondat helyesírási szabályainak nem tudásából adódtak. Írd le a füzetedbe a kijavított szöveget! Iskola után a sportpálya bejáratánál, vagy bent találkozzunk. Bent. Mindig késik valamelyikünk. Ne a hidegben várakozzon addig a másik. De jó is lenne egyszer időben érkezni, többet beszélgetni. Én igyekezni fogok. Te se faggasd még az utolsó óra után a fizikatanárodat a galaxisokról, meg a fekete lyukról azaz mindenféle csillagászati kérdésekről. 111

113 Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak vagy hamisak! a) Kizárólag a ragos vagy névutós névszók és a határozószók lehetnek határozók a mondatban. b) A módhatározó azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés milyen módon megy végbe. c) Határozók is alkothatnak mellérendelő szószerkezetet. d) Bármilyen szófajú szónak lehet jelzője. e) A birtokos jelzős szerkezet esetében a birtokon mindig szerepel a birtokos személyjel. Elemezd a következő mondatokat a füzetedben! a) Annamária síelni szeretne. b) Zalán és a rettenthetetlen erőművész tortát sütöttek. c) A versenyen jól szereplő osztálynak jár egy szabadnap. d) A magabiztos lány is szerepelt az előadáson. e) Paliék szomszédja most érkezett meg a nyaralásból. f) Ma a jobb fizikumú és taktikusabb versenyző fog nyerni. Írj mindegyik képhez egy bővített mondatot! a) b) c) d) e) f) 112

114 V. A KOMMUNIKCIÓ ÉS A TÖMEGKOMMUNIKCIÓ 113

115 41. A tömegkommunikáció Gondolatébresztő Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, hogy mi a kommunikáció! Idézzétek fel, mit tanultatok a kommunikációs folyamatról! A kommunikáció A kommunikáció átjárja az életünket. A folyosói beszélgetés, egy sms elküldése, köszöntőbeszéd megtartása vagy hírműsorok közvetítése mind kommunikáció. De kommunikációról beszélünk akkor is, ha jellegzetesen öltözködünk vagy különleges frizurával lázadunk. Tanultál arról, hogy a közlésfolyamatok sok mindenben különböznek egymástól. Az üzenetet a folyosói beszélgetéskor közvetlenül adjuk át, az sms küldésénél viszont közvetetten egy telefon segítségével. Abban is eltérhet a közlés módja, hogy egy emberrel beszélgetünk, vagy éppen tízezrek Címmeditáció 1. Mi jut eszetekbe a tömegkommunikáció szóról? Írjátok a táblára a szó köré azokat a fogalmakat, amelyek eszetekbe jutnak róla! 2. Milyen kérdésekre vártok választ a címben szereplő témáról a mai órán? hallgatják a rádióműsort. Kölcsönös, kétirányú kommunikációról beszélünk akkor, ha a kommunikációs folyamat résztvevői szerepet cserélnek, azaz a feladó üzenetére visszajelzés érkezik a címzettől. Ezzel szemben egyirányú a kommunikáció akkor, ha a feladó üzenetére nem érkezik válasz a címzettől. ZAJ BESZÉLŐ (feladó) ÜZENET (közlemény) CSATORNA HALLGATÓ (címze ) VISSZAJELZÉS BESZÉDHELYZET KÓD (nyelv) VALÓSG Mutasd be a közlésfolyamat ábrája segítségével a kétirányú kommunikáció lényegét! Hozz is rá példát a mindennapi életből! Gondold végig a kép segítségével, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy létrejöjjön a sikeres kommunikáció! 114

116 A tömegkommunikáció Igazold a kép segítségével az állítást: a tömegkommunikáció eszközrendszereivel nap mint nap találkozunk! A tömegkommunikáció olyan közlésfolyamat, amelyben az üzenet közvetett módon a televízió, a rádió, az internet útján jut el a címzetthez. Emellett jellemzője az is, hogy egyidejűleg sok címzetthez, akár emberek millióihoz jut el ugyanaz az üzenet. A tömegkommunikáció tehát egészen más, mint egy folyosói beszélgetés. Tudományágak kutatásai alapján formálják működtetését a szakértők, előre eltervezetten teszik közzé a hírműsorokat, hatalmas stábok dolgoznak a filmek megalkotásán, és emellett a kommunikációs szándék is sokkal összetettebb, mint a személyek közötti beszélgetésben. A tömegkommunikáció emberek millióinak, egész nemzedékeknek az értékrendjét, szokásait, viselkedését befolyásolhatja. Politikai rendszereket támogathat vagy dönthet meg, választások kimenetelét módosíthatja, nagyvállalatok sokaságát juttathatja milliárdos nyereséghez vagy épp veszteséghez. A tömegkommunikáció eszközrendszereivel nap mint nap találkozunk. Az utcán az óriásplakát adja tudtunkra az új divatot, este a tévéképernyőn ugyanez köszön viszsza kihangosítva és mozgóképpé varázsolva, s a kedvenc közösségi oldalunkat megnyitva is szembejön velünk ugyanaz a reklám. Egybekapcsolódik és mindent átjár a tömegkommunikáció, épp ezért a hatásaira fel kell készülnünk. Annál is inkább, mert a folyosói beszélgetéssel szemben a tömegkommunikáció leginkább egyirányú, kevésbé van benne helye a visszajelzésnek. Üzenhetünk ugyan a tévétársaságnak, hogy nem szívesen nézzük valamelyik műsorát, léteznek betelefonálós műsorok, és az újságok szerkesztőségét is felhívhatjuk, ám a tömegkommunikáció működését nem befolyásolja néhány személy alkalmi üzenete. sokak számára elérhető nagy tömeghez szól TÖMEGKOMMUNIKCIÓ egyirányú közvete A kommunikációs forma jellemzői A tömegkommunikáció működéséhez szorosan kapcsolódik három fogalom: a zaj, a szűrő és az erősítő. A zaj olyan zavaró tényező, amely akadályozza a megértést. Zajról beszélünk, ha túlságosan tudományos nyelvet használ a műsorvezető, így az üzenet címzettjei nem értik meg. Zaj keletkezhet magában a kommunikációs csatornában, ha akadozik az internet, de zajt okozhat a környezet is: például beszélnek a hátam mögött, 115

117 miközben egy filmet néznék. Fontos lehet a jelentésben rejlő zaj is: félreérthetően fogalmaz a hírolvasó, és nem derül ki, hogy a buszbaleset nálunk történt, vagy a világ másik felén. A szűrő arra utal, hogy a tömegkommunikációs eszközök nem adnak át a vevő, befogadó számára minden információt, azaz megszűrik azokat. A szűrés a tömegkommunikáció működésének egyik fő sajátossága. Mivel a tömegkommunikáció előre megtervezetten történik, a különböző műsorok, lapok készítőinek alkalmazkodniuk kell bizonyos terjedelmi és tematikai korlátokhoz. Például hiába áll a szerkesztő rendelkezésére másfél órányi anyag az árvízhelyzetről, ha a témára a műsorban csupán öt perc jut. Egy tudományos-ismeretterjesztő cikk írója hiába ismeri a feltaláló magánéletét, mivel az nem illeszkedik a lap témájához, cikkében nem ír róla, hanem a találmányt mutatja be. Az erősítő a tömegkommunikáció működésének egy másik sajátosságára utal. A média feladata annak mérlegelése is, hogy a hatalmas információtengerből mi a fontos, mi a lényeges, és nem utolsósorban mi lehet az, ami érdekli a befogadót. A tömegkommunikáció azzal, hogy bizonyos eseményeket, történéseket kiválaszt, jelentőségüket felerősíti a befogadó szempontjából. Az olvasó, a hallgató, a néző a média által közvetített eseménnyel találkozik, ezért ezt tartja fontosnak. Világfalu Ha fel akarunk készülni a tömegkommunikáció hatásaira, nem árt tudnunk, hogy mára olyan lett a hatalmas Föld bolygó, mintha egy globális faluvá zsugorodott volna. A korábban felfoghatatlannak vélt távolságok a tömegkommunikációnak köszönhetően eltűnni látszanak. Azonnal értesülünk távoli eseményekről, könnyen és gyorsan hozzá- Értelmezd a kép segítségével a világfalu fogalmát! juthatunk a bennünket érintő fontos információkhoz, napi kapcsolatban lehetünk a más kontinenseken élőkkel. A kommunikáció egyszerűbb és szabadabb lett. Ahogyan régen a faluban mindent tudtak egymásról az emberek, úgy ma már a sok milliárd földlakó is szinte mindent tudhat a másik földlakóról, ha éppen utána akar járni: elég, ha megnézi a Facebook-oldalát, vagy rákeres a nevére. Gondolatgyűjtő Milyen csatornán keresztül kommunikálsz leggyakrabban ismerőseiddel? Milyen lehetőségek közül választhatnál, ha külföldön tartózkodó családtagjaidat, ismerőseidet szeretnéd elérni? Sorolj fel néhány konkrét példát! 116

118 FELADATOK 1. Döntsd el, hogy az egyes képeken ábrázolt jelenetek esetében a kommunikáció egyirányú vagy kétirányú, illetve közvetlen vagy közvetett-e! 2. Beszéljétek meg párban, hogy mi minden zavarhatja a sikeres kommunikációt az egyes képeken ábrázolt helyzetekben! TALENTUM Magyarázd meg ezeket a kifejezéseket társaidnak! Ha kell, keress rá a szavak jelentésére az interneten! infokommunikációs eszközök mobilkommunikáció digitális technológia tírt közmondás. Az alábbi tudományos szöveg egy közmondást rejt. Felismered? llításunk szerint az a személy, aki a nap kezdeti szakaszában az egy főre eső átlagos időtartamhoz képest jelentősen rövidebb időt tölt az általában erre a célra rendszeresített bútorfelületen felvett fekvő helyzetben, százszázalékos biztonsággal rátalál az Au vegyjelű nemesfémre. 117

119 42. A média Gondolatébresztő Hogyan, milyen módon tudnak kommunikálni az emberek? Milyen új kommunikációs formák jelentek meg a 20. században? Tájékozódó olvasás Annak felderítése, hogy mi vár rád az olvasás során. Olvasd el tájékozódó olvasással a leckét, azaz vedd sorra az alcímeket, nézd meg az ábrákat, képeket, olvass bele itt-ott a szövegbe, hogy átfogó képet kapj az egészről! Közvetítő eszközrendszerek Az információk megjelenítését, rögzítését és kommunikálását szolgáló eszközrendszereket médiumoknak nevezzük, ezek együttesét pedig médiának. A média szót azonban leggyakrabban a tömegkommunikációs eszközök jelentésben használják. A továbbiakban a média fogalmát mi is így értelmezzük. A médián belül megkülönböztetjük a nyomtatott médiumokat (könyvek, újságok) az elektronikus médiumokat (tévé, rádió), valamint az online médiát (blogok, hírportálok, honlapok). A tartalom megjelenítésnek módja szerint létezik: hangzó (audiális) médium (rádió), képi (vizuális) médium (a csak szöveget és képet tartalmazó honlap), valamint képi-hangzó (audiovizuális) médium (televízió, film, multimédiás honlap). Ezek között persze sok a keveredés, az átfedés: a nyomtatott magazinnak lehet online változata is, a rádiók szerkesztőségében elhelyezhetnek webkamerát, és így tovább. televízió rádió NYOMTATOTT A MÉDIA ELEKTRONIKUS újságok, magazinok, nyomtatott sajtótermékek ONLINE hírportálok blogok tematikus portálok közösségi média Rövid médiatörténet A médiavilág nem mostanság kezdődött, hanem már a könyvnyomtatással megindult. Amikor az 1400-as évek közepén Johannes Gutenberg tökéletesítette és üzemszerűvé tette a könyvnyomtatást, talán maga sem gon- 118

120 dolta, hogy az egész világ beszédmódját átalakítja. Az 1600-as években elterjedtek az újságok, majd a világ eseményeit egészen gyorsan követni tudó hírlapok, napilapok is. A 20. század első felében megjelent a rádiózás, nem sokkal később a televízió, amely sokáig uralkodó médiumnak számított. Aztán több korábbi változatot követően, az 1990-es évektől terjedt el világszerte az internet, és manapság már ez számít a legfontosabb médiumnak. Mit mond el a médiáról a fotó? Adj találó címet a képnek! Érték és értéktelenség A média alapvetően értékes, hasznos dolog. Segítségével milliók juthatnak naprakész információhoz, távoli eseményekről szerezhetnek tudomást. A média megteremti annak a lehetőségét is, hogy viszonylag olcsón és kényelmesen jussunk hozzá olyan tartalmakhoz, amelyek tudásunk gyarapítását vagy éppen szórakoztatásunkat szolgálják. Például a közszolgálati adók a hírés szórakoztató műsorok mellett kulturális, ismeretterjesztő műsorokat is szolgáltatnak, de válogathatunk a tematikus, ismeretterjesztő adók kínálatából is. Ugyanakkor a médiafogyasztásnak hátrányai, veszélyei is vannak. Hátránya a médiának, hogy a szolgáltatók egy része a minél nagyobb érdeklődés felkeltésében és fenntartásában érdekelt: a reklámbevételekből élő, úgynevezett kereskedelmi tévétársaságok például annál drágábban adhatják el a reklámidőt, minél nagyobb a műsoraik nézettsége. A társaságok így egyre népszerűbb, könnyedebb műsorokat adnak, ezért a közönség mindjobban hozzászokhat a kényelmes befogadáshoz. A média passzivitásra, tétlenségre is alkalmat adhat. Amíg focimeccset nézünk, semmiképpen nem focizunk, a történésekről mások értelmezéséből értesülünk. Ha gondolkodás nélkül elfogadunk mindent, amit a média közvetít, egyre inkább a látottak, hallottak hatása alá kerülünk. A médiumok és a befogadói aktivitás Vannak olyan szakemberek, akik a médiafogyasztók aktivitása alapján csoportosítják az összes médiumot. Forró médiumnak nevezik az internetet, ahol a keresőszavakkal mi magunk irányíthatjuk, hogy mi legyen a téma, vagy például a videojátékokat, ahol reagálni, kezdeményezni kell, különösen a stratégiai szoftverek esetében. Ugyanakkor hideg médium a televízió, amit egészen passzívan nézünk, többé-kevésbé kiszolgáltatva a kínálatnak, vagy a rádió, ahol legfeljebb csatornát válthatunk, mindössze ennyi a mozgásterünk. 119

121 Médiatudatosság Ahhoz, hogy a médiát jól és okosan tudjuk használni, azaz tudatos médiafogyasztókká váljunk, érdemes néhány dologgal tisztában lennünk. A média jellemzően nem direkt zavarkeltő szándékkal szűr, hanem szükségszerűségből: ezért fontos többféle médiumot követni, az eseményeket, történéseket többféle nézőpontból megismerni. Választani lehet a kereskedelmi, a közszolgálati, a helyi és a közösségi médiumok között: a kereskedelmi a látogatottság, az olvasottság, a hallgatottság és a nézettség maximalizálásával közkedvelt és fontosnak tartott információkat emel ki, míg a közszolgálati a köz érdekét követi, ezért többféle tartalmat közvetít, mint a kereskedelmi. A helyi médiumok a közvetlen környezetet, helyi közösséget kiszolgáló tartalmakat közvetítenek. A közösségi média az online médiumok legújabbika. Itt a Meg kell tanulnunk választani a hatalmas kínálatból tartalmakat elsősorban nem a hivatásos újságírók közvetítik, hanem maguk a felhasználók. Ezért itt nem mindig jellemző a felelős tájékoztatás szempontjainak betartása. Bárki és szinte bármit közzé tehet egy közösségi oldalon egy blogbejegyzésben. A médiatudatosság legfontosabb alapelve az, hogy a média sokféleségéből a befogadó tudatosan legyen képes választani, és képes legyen a hitelesség, az etikai és szakmai alapelvek alapján a forráskritikára. A médiatudatosságot általában is jellemzi az elhangzott információkkal szembeni kételkedés, a kritikus szemléletmód. Mindig mérlegeljük az elhangzott információk, illetve a tartalom forrásának a hitelességét, megbízhatóságát, etikusságát, szakmai színvonalát. Ne higgyünk el mindent elsőre! Segít a tudatos médiafogyasztásban a média szerkezetének, típusainak és alapműfajainak az ismerete. Ha tudjuk, hogy egy hírnek objektívnek, tényszerűnek, kiegyensúlyozottnak kell lennie, és nem ezzel találkozunk, akkor gyanakodjunk, illetve keressünk más forrást is. Különösen fontos a tudatos médiafogyasztás az interneten. Az online térben nagyon figyelni kell az információforrás megbízhatóságára, szakmai és etikai színvonalára! Elsősorban a közösségi médiában terjedhetnek el hamis, ellenőrizetlen, egyoldalú információk. Gondoljunk csak a közösségi oldalakon terjedő álhírekre: ezek soha nem a professzionális hírportálokról indulnak, hanem jellemzően a nagy látogatottságot (magas kattintásszámot) elérni szándékozó weboldalakról. 120

122 Gondolatgyűjtő Gyűjtsd össze néhány napilap, hetilap és havilap címét! Gyűjts a televízióban és a rádióban sugárzott visszatérő műsorcímeket! Melyek szólnak közülük a te korosztályodhoz? FELADATOK 1. Készíts T-táblázatot! Gyűjtsd össze a média előnyeit és káros hatásait a füzetbe! 2. Képzeljétek el, hogy fiatal szülők vagytok, döntenetek kell arról, mi vegye körül a gyermekeiteket otthon! Pármunkában beszéljétek meg a hideg és a forró média előnyeit és hátrányait! a) Gyűjtsétek össze, és írjátok fel egy papírlapra külön-külön az előnyöket és veszélyeket (legalább 3-3 érvet)! Keverjétek össze, majd válasszatok papírt! b) Próbáljátok meggyőzni a társatokat a szerepetek szerint! Mielőtt elkezdtek vitázni, rangsoroljátok magatoknak a felírtakat, ezek lesznek az érveitek a vitában! c) Érveljetek a kezetekben levő lapra írt szavak mondatba foglalásával a kulturált vitatkozás szabályai szerint! Pl. Azt gondolom, tévézéskor jobban lehet követni, mit hall és lát a gyerek. d) A társatok keresse a maga papírlapján az érvet, amellyel válaszol arra, amit hallott! e) Cseréljétek meg a szerepeket a papírlapok cseréjével. f) Értékeljétek az érveket és az érvelést: mi volt könnyű, mi nehéz, hol bizonytalanodtatok el, és miért? Jók, helytállóak voltak-e az érveitek, állításaitok? Megjegyzés: A vitatkozás csoportforgóban is folytatható: mindig újabb párok keletkeznek. Ebben az esetben csoportosan értékeljetek! Igaz hamis PROJEKTFELADAT Gyűjtsetek híreket egyénileg egy héten keresztül a különféle médiumokból! Néhányat ferdítsetek el, azaz változtassatok meg benne egy-egy tényt, nevet, adatot! Olvassátok fel egymásnak a valós és a meghamisított híreket vegyesen úgy, hogy nem jelzitek, melyik melyik. A többieknek el kell választaniuk az igaz és hamis híreket. Kinek sikerül jobban megtévesztenie a többieket? Ki tudja jobban kiszűrni a hamis információkat? 121

123 43. A rádió Gondolatébresztő Ki mikor és milyen rádióműsorokat hallgat a családodban? Van-e kedvenc rádióműsorod? A rádiózás rövid története Kulcsszavas vázlat Készíts kulcsszavas vázlatot a rádiózás történetének fontos állomásairól, a rádió szerepéről! A rádiózás technikai hátterét a szerb származású amerikai feltaláló, Nikola Tesla (ejtsd: nikola teszla) teremtette meg 1896-ban, ám versenytársa, az olasz Marconi (ejtsd: márkóni) sikeresebben vitte be a köztudatba ugyanerre vonatkozó felismeréseit, ezért máig őt emlegetik a rádió feltalálójaként. Érdemes még egy harmadik nevet is megjegyeznünk: a kanadai Reginald Fessenden (ejtsd: redzsináld feszöndön) nevét. Ő Marconi nyomdokain járva elsőként valósította meg a mai értelemben vett rádiózást karácsonyán ő szolgáltatta az első zenés-szöveges rádióműsort, amit több száz mérföldre is hallottak a hajók rádiókészülékein. Fessenden kísérletével következett be elsőként az, amit ma műsorszórásnak nevezünk. Hazánkban a rendszeres rádiós műsorszórás 1925-ben indult meg. A rádiózás a maga korában történelemformáló erőnek bizonyult. Mivel az as, 1940-es években szinte minden háztartásba eljutott, erre az időszakra esik legnagyobb fokú politikai kiaknázása. Németországban a rádió rendszeresen közvetítette Hitler harsány, parancsoló hangvételű szónoklatait, és ez kétségtelenül hozzájárult eszméinek elterjedéséhez, segítette hatalomra jutását. De a demokratikus erők is felhasználták a rádiót a háborús esztendőkben: az akkori amerikai elnök, Roosevelt (ejtsd: rúzvelt) rendszeresen szólt a polgárokhoz, mégpedig közvetlen stílusban, szinte magánemberként. Szintén jól mutatja a rádiózás óriási hatását a legendás amerikai eset Orson Welles (ejtsd: orzon vellesz) 1938-as Világok harca Ungváry László és Szeleczky Zita színművészek a Magyar Rádió stúdiójában egy rádiójáték felvételén 1938-ban Gondold végig, hogy a filmmel vagy a színházi előadással szemben mire volt szükség és mire nem egy rádiójáték megrendezésekor! című rádiójátékával. Bár a műsor megkezdése előtt többször is bemondták, hogy rádiójáték következik, olyan hitelesen jelenítették meg a marslakók támadását a műsorban, hogy kitört a pánik, s ezrek menekültek a városokból az idegenek elől. 122

124 A rádiózás jellegzetességei Élő adás egy kereskedelmi rádióban Mit gondolsz, milyen típusú műsor szereplői a képen látható emberek? A rádió előnye a nyomtatott médiával szemben, hogy gyorsabb tud lenni. Nincs nyomtatás és kiszállítás: a rádió szinte abban a percben bemondhatja a hírt, ahogy az esemény megtörténik. Még a tévézéssel szemben is van előnye: autóvezetés vagy más, fontos elfoglaltság közben is rádiózhatunk, miközben a tévézés ilyen esetben túlságosan is elvonná a figyelmünket. A rádiózásnál a tartalom mellett a hangnak is nagy szerepe van. Így nemcsak az a fontos, hogy mit mond a hírolvasó, a riporter, a szerkesztő, hanem az is, hogyan mondja: a tiszta, érthető beszéd a sikeres műsor elengedhetetlen feltétele. A rádióműsorok között vannak olyanok, amelyeket készítőik előre felvesznek, majd megfelelő időpontban lejátszanak: ezek az úgynevezett konzervműsorok. Ezzel szemben sok műsort a felvételével azonos időben játszanak le, ezek az élő adások. Míg az első esetben az esetleges hibák kijavíthatók, addig az élő adásban a rádióhallgató azt hallja, amit a hírolvasó vagy a műsorvezető akkor és ott elmond. A rádióadókat csoportosíthatjuk fenntartójuk alapján, így megkülönböztethetünk közszolgálati és kereskedelmi adókat. A közszolgálati rádiók állami fenntartásúak, és elsődleges céljuk a minőségi tájékoztatás és kultúraközvetítés, ismeretterjesztés. A kereskedelmi rádiók üzleti vállalkozások, amelyek elsősorban a közönséget vonzó, gyakran szórakoztató műsorokhoz kapcsolt reklámokból nyerik a bevételeiket. A rádióadók csoportosításának szempontja lehet az is, hogy az adott rádió műsorai milyen témakörhöz kapcsolódnak. Így van olyan adó, amelynek műsorai egy téma köré szerveződnek (pl. zene, hírek, gazdasági élet), ez az egyprofilú rádió, és van olyan csatorna, amelynek műsorai több témához kapcsolódnak, ez a többprofilú rádió. Rádiós műfajok, műsortípusok A rádiós műfajok egy része a nyomtatott média műfajaiból alakult ki (pl. hír, interjú, tudósítás, riport), míg más műfajok életre hívója maga a rádiózás volt (pl. hangjáték, vetélkedő, közvetítés, beszélgetés). A rádiós műfajok közül előre megírt szöveg felolvasására épül például a hír, a hírmagyarázat, a közlemény. Spontán szöveg hangzik el a riportban, az interjúban, és az interjúhoz hasonlóan szintén párbeszédfordulókra építő beszélgetésben. 123

125 MŰSOR- TÍPUS hírműsor elemző műsor beszélgetős műsor magazinműsor vetélkedő közvetítés rádió- vagy hangjáték zenei műsor A MŰSOR FŐBB JELLEMZŐI a tájékoztató műfajokra épít: hírek, információk, közlemények felolvasása, rövid riportok, interjúk bejátszása rádióadónként megadott időben és gyakorisággal jelentkezik (akár naponta többször) témája: gazdaság, közélet, kultúra, tudomány, vallás a téma szakértője a riporter kérdéseire válaszolva szólal meg az adott témánál változatos téma könnyed, személyes hangvétel a meghívott vendég gyakran híresség a riporter kérdésére válaszolva fejti ki véleményét, beszél önmagáról többféle műfaj együttesen jelenik meg: hír, hírmagyarázat, zene, interjú, elemzés stb. vegyes tartalom könnyed hangvétel területei: műveltség, előadókészség (zene, vers stb.) külső helyszín eseményének felvétele területei például: kultúra, sport, vallás közreműködői színészek színpadra írt művek, vagy kifejezetten a rádió számára készített történetek előadása állhat egy adásból, vagy közölhetik folytatásokban témája a zene változatos szerkezet zeneszámok lejátszása, a zenére vonatkozó háttér-információk közlése A felsorolt műsortípusok között sok átfedés is lehet, illetve a műsortípusoknak a téma és a célközönség életkora alapján további változatai léteznek. A rádiós műsorok kísérői a hirdetések és a reklámok. Mindkét műfajra jellemző a rövid terjedelem, valamint a felhívó szándék. Előbbiek gyakran közérdekű információkat tartalmaznak, céljuk elsősorban a tájékoztatás. Utóbbiak célja egy-egy termék, szolgáltatás megismertetése a hallgatókkal. A zeneközvetítés A rádióadók egyik fő tevékenysége a zeneközvetítés. A rádiózás nem csupán a hírek gyors terjedését tette lehetővé, hanem emberek millióit ajándékozta meg a zenehallgatás élményével. Zenét nem csupán egyprofilú zenei adók szolgáltatnak, hanem kivétel nélkül minden rádióadó sugároz zeneszámokat. Szünet helyett a rádióadás témájához, hangulatához illő zeneszámok szakíthatják meg, köthetik össze az egyes tartalmi elemeket, és sok esetben jellegzetes zene, úgynevezett szignál hívja fel a hallgatók figyelmét a kezdődő műsorra. Gondolatgyűjtő Válassz ki egy kereskedelmi rádióadót, hallgass bele műsoraiba! A kiválasztott adó segítségével mutasd be a kereskedelmi rádiózás főbb jellegzetességeit! 124

126 FELADATOK 1. Készítsetek műsortervet az újonnan induló iskolarádiótok számára! A műsorterv elkészítésekor vegyétek figyelembe a célközönséget, azt, hogy a rádió hetente kétszer sugároz, a napi műsoridő pedig összesen harminc perc! 2. Készíts ötkérdéses portréinterjút egy zenei adó számára Egy boldog ember címmel! Kerüld a túlságosan egyszerű és a túl bonyolult kérdéseket is! KITEKINTŐ Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a kérdésekre! A Rádió C egy közösségi rádió Magyarországon Magyarország első roma rádiója 2001-ben kezdte meg működését a fővárosban és környékén fogható FM 88,8-as frekvencián. A Rádió C nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa első, teljesen önállóan működő cigány közösségi rádiójaként indult. [ ] Az adás Budapest határain túl csak az internet segítségével volt fogható, ám így is napi 70 ezer hallgatója volt a zenei és kulturális műsorok mellett híreket, közéleti, érdekérvényesítő műsorokat is sugárzó rádiónak. [ ] A rádió úgy próbált közösségi és közszolgálati lenni, hogy az állami és pályázati támogatást hirdetési bevételekből pótolta ki. Ez az elképzelés azonban hosszú távon nem bizonyult sikeresnek, így a Rádió C 2003 tavaszán több hónapra is felfüggesztette műsorát. Végül kormányzati támogatással, a fővárosi és kerületi önkormányzatok segítségével, illetve pályázati pénzből sikerült újjáéleszteni a rádiót. [ ] Annak ellenére, hogy a rádió stábját tucatnyi önkéntes is segítette és számos korábbi rádiós múlttal rendelkező munkatárs révén profi csapatot épített, a folyamatos finanszírozási nehézségek miatt végül 2011-ben megszűnt. (A nyomán) a) Mettől meddig működött a Rádió C? b) Milyen módon hallgathatták a rádió adásait például a Békés megyében élők a közvetítő közeget tekintve? c) Milyen forrásokból finanszírozta a rádió a működését? d) Milyen típusú műsorokat sugárzott a Rádió C? e) Nézz utána, hogy jelenleg milyen közösségi rádió- vagy tévéadók működnek Magyarországon! 125

127 44. A televízió Gondolatébresztő Mi a kedvenc televíziós műsorod? Miért? Melyik műsortípusba sorolható? Beszélgessetek róla! A televíziózás rövid történte A televíziózás az 1930-as években kezdődött, de fejlődését a második világháború megakasztotta, így csak 1945 után terjedt el. Kezdetben fekete-fehér adások voltak. Rendszeres, nyilvános műsorral az angol BBC (ejtsd: bí-bí-szí) indult először, ban. Az 1950-es években megjelent a színes televízió, a század utolsó harmadában a műholdas sugárzás, és bármilyen apróságnak látszik is, jelentősen változtatott a szokásokon a távkapcsoló elterjedése is. Ma viszont az internet mellett már visszaszorulóban van a televíziózás. Világviszonylatban tíz év alatt felére csökkent a tévénézők száma. Forgatás 1940-ben Magyarországon 1955-ben épült meg a budapesti, Széchenyi-hegyi, 60 méteres adótorony, a rendszeres adás pedig 1958-ban indult. Hosszú évtizedeken át szünnap volt a hétfő. A Magyar Televízió számos legendás film-, mese- és ismeretterjesztő sorozatot készített, különböző vetélkedői hónapokon keresztül lázban tartották a nézőket. A hajdani híres produkciók többsége manapság megnézhető az interneten. A televíziózás jellegzetességei A televízió hasonlóan a rádióhoz milliókat képes tájékoztatni a világban zajló eseményekről, tömegek számára biztosít szórakozási lehetőséget. Ennél a médiumnál is léteznek közszolgálati és kereskedelmi, egyprofilú és többprofilú csatornák. A tévéműsorok egy része élő adás, míg más részük előre felvett konzervműsor. Lényeges különbség, hogy míg a rádiónál csak a hang, addig a televíziónál a hang és a kép együttesen közvetíti az információt. A tévéműsorok esetében tehát nemcsak az fontos, hogy mi és hogyan hangzik el, hanem az is, hogy mi kerül a tévé képernyőjére. A helyszíni közvetítések, tudósítások esetében a televízió előtt ülő nézők annyit látnak az eseményből, amennyit a műsor készítői a kamerán keresztül megmutatnak. A stúdióban felvett műsorokban szerephez jutnak a különböző látványelemek: a stúdió berendezése, a műsorvezető megjelenése. Tévés műfajok, műsortípusok A hang és a kép együttesen határozza meg a jellegzetes tévés műsortípusokat függetlenül attól, hogy a műsor célja a tájékoztatás, az 126

128 ismeretterjesztés, a kultúraközvetítés vagy a szórakoztatás. A legtöbb tévés műfaj nem más, mint a nyomtatott sajtó és a rádió műfajainak képernyőre alakított változata. Kevés az olyan tévés műfaj, amelyet maga a televíziózás hívott életre. A tévéműsorok többségében általában több műfaj együttesen van jelen. A hírműsorok vagy sportműsorok esetében nem csupán a hírolvasót, a kommentátort halljuk, hanem az adott eseményről helyszíni közvetítést is láthatunk. A televízió segítségével színházi előadásokat, koncerteket nézhetünk meg, akár az adott eseménnyel azonos időben. Dokumentum- és ismeretterjesztő műsorokkal a rádióban is találkozhatunk, de a képi megjelenítés plusz információval szolgál, így érdekesebbek, szemléletesebbek tévéműsorként. A nézők szórakoztatásáról gondoskodnak a mozikban is vetített játékfilmek mellett a tévéjátékok, valamint a televíziós sorozatok. Folytatásos történeteket már a nyomtatott sajtó és a rádió is közölt, de az igazán nagy népszerűséget a televízió hozta el a műsortípus számára: a több részből álló film elé heteken, esetleg Jelenet az Agymenők című sitcomból Hírműsorok stúdiójának jellegzetes berendezése Nézz meg a tévében egy hírműsort! Gyűjtsd össze a műsort kísérő jellegzetes látványelemeket! hónapokon keresztül nézők tízezrei ülnek le, várva a történet folytatását. A sorozatokkal rokon az úgynevezett szituációs komédia vagy sitcom (ejtsd: szitkom) is annyi különbséggel, hogy nem összefüggő történetet láthatunk részletekben, hanem a részek közötti kapcsolatot az állandó szereplők és a velük megtörténő humoros szituációk teremtik meg. A televízió hívta életre a valóságshow műfaját. Alkotói általában a világtól elzárt helyre egymást nem ismerő hétköznapi embereket költöztetnek, akiknek különféle helyzeteket kell megoldaniuk. A produkcióba a néző is beleszólhat: szavazatával dönthet arról, hogy látni szeretné-e a szereplőt a következő adásban. A rádióhoz hasonlóan a tévében is találkozhatunk úgynevezett beszélgetős műsorokkal. Ezek a műsorok általában tévéstúdióban készülnek, témájukat és céljukat tekintve rend- 127

129 kívül változatosak lehetnek. Találhatók közöttük tájékoztató-elemző műsorok, ezekben például közéleti, gazdasági eseményeket kommentálnak, elemeznek a meghívottak. Jellegzetes televíziós beszélgetős műfaj a talk-show. A könnyed hangvételű, szórakozató műsor házigazdája hírességeket hív meg műsorába, és olyan kérdéseket tesz fel vendégeinek, amelyek érdekesek lehetnek a nézők számára. E kérdések a meghívott foglalkozása, karrierje mellett gyakran annak magánéletét is érintik. Gondolatgyűjtő Válasszátok ki az egyik televíziós csatorna honlapját! Gyűjtsetek össze róla minél több információt! Beszéljétek meg, hogy melyik információ miért lehet fontos a tévénézők számára! FELADATOK 1. Mit gondolsz, melyik kép milyen típusú tévéműsorból való? a) b) c) 2. Nézz utána, honnan ered a szappanopera kifejezés! TALENTUM Rövidítsd az alábbi szavakat, illetve fejtsd meg a betű- és számjeleket, majd mindezeket összeolvasva megkapod a filmtörténet egyik immár klasszikussá vált alkotásának címét! 5 OXIGÉN LITER TONNA 1 SZABAD EURÓPA RDIÓ 1 VOLT AMPER 500 NEW YORK UBUL GRAMM AMPER TONNA 128

130 45. A reklám Gondolatébresztő Melyik a kedvenc reklámod? Miért? A reklámok és a média kapcsolata Ma már szinte kikerülhetetlenek a termékmegjelenítések, fizetett hirdetések, reklámok. Jelenlétük nem újdonság, hiszen a történelmi korokban is volt reklám: a bolt vagy fogadó fölé kiszögezett cégér. Ma azonban ennél többről van szó, hiszen a média sokszorosára növelte a reklám hatókörét, a kutatók pedig lélektani szempontból is képesek megalapozni a hirdetés hatásmechanizmusát. A reklámok összekapcsolódnak a legelemibb gazdasági érdekekkel. A vállalatok hajlandók remélt bevételük egy részét termékeik, szolgáltatásaik reklámozására fordítani azért, hogy az ő termékeiket, szolgáltatásaikat válasszák a fogyasztók. A siker érdekében a reklámnak minél több fogyasztóhoz kell eljutnia, és erre a közvetítő szerepre leginkább a média alkalmas. A kereskedelmi médiumok bevétele a reklámokból származik. Fő céljuk, hogy értékesítsék hirdetési helyeiket, és minél hatékonyabban segítsék a vállalkozásokat termékeik vagy szolgáltatásaik eladásában. Ahhoz, hogy egy rádió- vagy tévécsatorna megfelelő díjazást kérhessen, minél pontosabban meg kell mondania a reklámlehetőséget kereső cégnek, hogy hányan fogják nézni, hallgatni azt a műsort, vagy olvasni azt a cikket, amelyhez a reklámot kapcsolni tudja. A vállalatok ahhoz a médiumhoz fordulnak, amelyiknél biztosított a nézők, hallgatók, olvasók nagy száma. A reklámok világa A reklámok legnagyobb negatívuma az, hogy gyakran hamis ké- Mit reklámoznak az egyes plakátok? Melyik plakát mit üzen a fogyasztónak? Kihez szólnak, azaz ki a célközönsége az egyes reklámképeknek? 129

131 pet festenek a világról például azzal, hogy a tökéletességet mindennapinak mutatják. Főként csinos nőkkel és jóképű férfiakkal forgatnak reklámot, ennek hatására nagyon sokan úgy szeretnének kinézni, ahogyan a filmekben vagy plakátokban szereplő férfiak és nők. Ezek az emberek gondtalanok, karcsúak és egészségesek. Mindez könnyen elégedetlenné tehet bennünket saját életünkkel és megjelenésünkkel kapcsolatban. A reklámok hatásmechanizmusa A jó reklám először érzelmeket vált ki a nézőben, ezt használják fel a reklámkészítők. Humorral, szép emberekkel és környezettel, gyerekek, állatok szerepeltetésével, jó zenével. Sokadik találkozáskor jut el a tudatunkig az igazi üzenet, ekkor válthatja ki többek között ezeket a gondolatokat a nézőben, olvasóban: 1. Ha ez a cég képes rá, hogy ilyen nagy hatású médiumban hirdessen, és ilyen látványos klippel álljon elő, akkor bizonyára a terméke is jó, nem hiszem, hogy gagyi árut állítanának elő. 2. Ha ilyen elsöprő erejű reklámmal mutatják be a terméküket, aligha marad hatástalan a kampány. Így hát mindenki ezt fogja venni, s ha csak nekem nem lesz, különcként, csudabogárként néznek majd rám. 3. Ha nem is leszek olyan gazdag, szép és okos, mint a reklám szereplői, azért valamiben hasonlítani fogok rájuk: én is olyan kocsival járok majd, mint ők. Bármilyen kritikusan nézzük is a reklámokat, nem vonhatjuk ki magunkat teljesen a hatásuk alól. Már csak azért sem, mert a fenti feltételezések egy része igaznak, megalapozottnak fog bizonyulni. Az a cég, amelyről még sosem hallottam egy szót sem, gyanúsabb, mint az erős, tekintélyes vállalat. Teljesen nem lehet tehát semlegesíteni a reklámokat, és talán nem is kell. Lényegesebb, hogy mindig mérlegeljünk, és ha tényleg jó az ajánlat, csak akkor engedjük magunkat befolyásolni. Az asszociáció szerepe a tanulásban A reklámok sokszor építenek az asszociációs képességünkre. De az asszociációt használhatjuk emlékezetünk karbantartására is. A tanulás, a memorizálás szempontjából fontos, hogy két dolog között találjunk valamilyen kapcsolatot. Minél eredetibbek az asszociációink, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rögzül a memóriánkban a kapcsolódó tudásanyag. Gondolatgyűjtő Milyen régi, klasszikussá vált magyar reklámfilmeket ismersz? Nézz meg néhányat az interneten, és figyeld meg, miben változtak a mai reklámok a hajdaniakhoz képest! 130

132 FELADATOK 1 A jó plakát nem mindenkinek tetszik, de mindenkinek feltűnik. Mi a véleményed erről a megállapításról? 2. Melyik kép milyen termék, szolgáltatás, esemény reklámozására alkalmas? Válaszodat indokold is meg! Válassz ki a képek közül egyet, írj hozzá reklámszlogent, azaz készítsd el a reklámot! 3. Tervezz reklámszlogent és reklámplakátot egy ideális iskolának! Rangsorold, melyik az öt legfontosabb szempont, amely alapján középiskolát választanál! TALENTUM Készítsetek kedvcsinálót egy kötelező vagy ajánlott olvasmányhoz! A reklám különböző műfajai közül választhattok: sajtóreklám, plakát, rádióreklám, reklámfilm (technika hiányában jelenet formájában). 131

133 46. A világháló Gondolatébresztő Tegyük fel, hogy van egy szigetünk, ahol szívesen látunk Mindenkit, mégsem léphet be Akárki, hiszen az odautat nem ismeri Bárki aki odatalál, az már elindult a Senkiből Valaki felé. (Lackfi János: Saját szag részlet) Mondjatok három olyan személyes információt, amit szívesen megosztanátok egy közösségi oldalon, és három olyat, amit szerintetek nem érdemes vagy nem szabad megosztani! Az ENIAC, az első programozható, elektronikus, digitális számítógép 1946-ban készült el Az internet hőskora Ha az internet születése érdekel bennünket, a hidegháborús időkig kell visszanyúlnunk, az 1960-as, 1970-es évekig, amikor az Egyesült llamok és a Szovjetunió élesen szemben állt egymással. Az USA védelmi minisztériuma gondoskodni akart róla, hogy a terjedőben levő számítógépeket összekösse egy olyan hálózat, amely nem egyetlen központból vezérelt, hanem akkor is működőképes marad, ha egyik vagy másik eleme valamilyen oknál fogva kiesik, használhatatlanná válik, netán megsemmisül. Ezzel a céllal kötötték össze az egyetemek és a főbb intézmények számítógépeit. Később a fejlesztés rendkívül vonzó lehetőséggé vált a civil élet számára is. A lényeg azóta sem változott: a világháló révén megismerhetjük azt, amit mások megismerhetővé tesznek a számítógépükön, esetleg tőlünk ezer és ezer kilométerre. Az 1960-as évektől kezdve a napjainkban tapasztalható, kényelmünket szolgáló szolgáltatásokat, technikai eszközöket folyamatosan fejlesztették, s ez a fejlődés még nem zárult le. Szinte mindennap valami újdonság kerül a köztudatba, majd terjed el egyre szélesebb körben. Csak néhány állomás: Tim Berners-Lee (ejtsd: tim börnörsz-lí) alkotta meg az első honlapot, ő alakította ki a kattintható linkek rendszerét, és tőle ered az a bizonyos www rövidítés is, amit az internetes címek elé írunk (annyit jelent: World Wide Web, vagyis: világméretű háló) ban mutatta be az Apple az itunes nevű online zenei szolgáltatást, 2005-ben indult a YouTube videómegosztó oldal. Az internet hihetetlen gyorsasággal terjedt el a világon. A hozzácsatlakozó szerverek és számítógépek száma folyamatosan emelkedett és emelkedik napjainkban is: 1994-ben kétmillió gép volt csatlakoztatva, 2000-ben már hetvenmillió, ma hozzávetőlegesen havonta 10-15%-kal nő az aktuális szám. 132

134 Az internet hatása a mindennapokra Napjainkra az internet nemcsak elterjedt, hanem szinte nélkülözhetetlenné is vált. Innen érhetjük el a híreket, a barátaink közleményeit, az időjáráselőrejelzést, egészségügyi tanácsokhoz juthatunk, ezen keresztül szinkronizálhatjuk a tabletjeinket, levelezhetünk, és így tovább. Jószerivel számba se vehetjük az internetes műfajokat: keresők, blogok, e-könyvek, e-learning anyagok, videók, hírek, sport, időjárás, újságok és magazinok, rádióés tévéállomások, adatbázisok, személyes oldalak, közösségi hálózatok, jogi dokumentumok, online áruházak, enciklopédiák, szótárak. Az internet a tanulásban is segíthet Szerinted melyek azok a tantárgyak, amelyek tanulását jelentősen támogathatja az internet? A web2 amikor mi gyártjuk a híreket A web2-nek már az elnevezése is mutatja, hogy a világháló második fejlődési szakaszáról van szó. A fejlődés első szakaszában a tartalmakat elsősorban egyetemek, kutatóintézetek, állami szervek, gazdasági társaságok állították elő, a magánemberek pedig a közönség szerepét töltötték be. A web2 korszakában már mi magunk is jócskán termelünk tartalmakat. Ide tartoznak a blogok, amelyeket mi magunk írunk, a közösségi hálók, amelyeken saját magunk osztunk meg képeket, gondolatokat, kedvelt tartalmakat, valamint a wiki típusú közösségi tudásbázisok is, amelyek legismertebb példánya a Wikipédia. A web2-eszközök a sok apró megosztással egy közös, kollektív tudást hoznak létre a világhálón, vagy másként fogalmazva: egy kibővített valóságot teremtenek. Immár nemcsak az a valóság létezik számomra, amelyet én magam Világszerte egyre többen élnek az internetes vásárlás lehetőségével Véleményed szerint milyen előnyei és milyen hátrányai vannak az interneten történő vásárlásnak? Blogok rendkívül sokféle témában készülhetnek Nevezz meg olyan témát, amiről szívesen készítenél blogot! megélek, nem is csak az a fantáziavilág, amelybe a filmek, regények repítenek, hanem az ismerőseim élete is az én valóságom részévé válik, ha megosztják velem ennek dokumentumait, például a kirándulásuk képeit. Beszélhetünk a web2 kapcsán civil újságírásról is. A bloggerek ugyanis nemcsak a magánéletükről írhatnak, hanem véleményt is formálhatnak a nagy társadalmi, politikai, gazdasági kérdésekről, egyszóval a közélet alakítóivá válhatnak. 133

135 Gondolatgyűjtő Foglald össze öt mondatban a web2 lényegét! Gyűjtsetek közösen kulcsszavakat a web2 bemutatásához! FELADATOK 1. Nézz utána a világhálón a számítógéppel és az internettel kapcsolatos személyeknek, fogalmaknak! a) Ki találta fel az egeret? b) Kinek a nevéhez fűződik jel használata az -címekben? c) Mikor jelent meg az első szócikk a Wikipédián? d) Mióta létezik a Google? 2. Keressetek a világhálón olyan honlapokat, amelyek a lakóhelyeteken lévő, vagy ahhoz közeli világörökségeket mutatják be! 3. A blog szó a web és a log szavakból keletkezett, és internetes naplót jelent. a) Nézz utána a következő szavak jelentésének! videoblog hírblog blogregény haverblog közösblog politikai blog b) Írj mindegyikre egy konkrét példát a füzetedbe! elmélkedő blog 4. A web2 jelentősen megváltoztatta a világot. a) Gondold végig, mi változott meg a web2 megjelenése óta! (Mi az, amiről manapság értesülhetünk, korábban viszont erre nem volt lehetőségünk?) b) Beszéljétek meg, hogy miért tekinthető az információáramlás szempontjából forradalmi változásnak a web2 megjelenése! TALENTUM Mi mindenre képes az internet!? A Poet internetes irodalmi portál versszerkesztője segítségével írjátok meg osztályotok nyárköszöntő versét! ( 134

136 47. Légy óvatos a monitor előtt! Gondolatébresztő Beszéljétek meg, kinek mit jelent a következő idézet: Már meg is osztom, ha elmondom, / milyen e biztos, titkos otthon. (Illyés Gyula: Haza, a magasban) Igaz-e, amit látok? Beszéljétek meg, hogy mire hívja fel a figyelmet a karikatúra! Sokszor keresünk fel honlapokat szórakozási céllal, máskor viszont komoly adatokat keresünk, például egy órai feladattal kapcsolatban, vagy projektmunkára, kiselőadásra készülve. Fontos kérdés: megbízható-e a felkeresett weboldal, helyesek-e, hitelesek-e a közlései, az adatai. Az egyes honlapok megbízhatóságát ugyanolyan kritikával és óvatossággal kell kezelnünk, ahogyan általában a média megnyilvánulásait. Néhány szempontot említünk azok közül, amelyeket vizsgálódásunk során alkalmazhatunk. 1. Kik beszélnek odaát? Jó esetben szerepelnie kell a honlapon valamiféle névjegynek vagy Magunkról menüpontnak. Érdemes megnéznünk, vajon kiderül-e, kik üzemeltetik a honlapot, s szakértői-e annak a témának, amelyről nyilatkoznak. Vannak bizonyos kötelező adatok, amelyeket muszáj feltüntetni a honlapokon. 2. Jól beszélnek-e? Néha elég szúrópróbaszerűen ellenőrizni, megbízhatók-e az adataik. Ha közölnek egy történelmi évszámot, más honlapokra is rákattinthatunk: ugyanazt mondják-e másutt is. Vagy akár a honlap saját szövegén belül is felfigyelhetünk önellentmondásra, következetlenségre. rulkodó lehet a rossz stílus vagy a hibás helyesírás is. 3. Mikor mondták, amit mondtak? Lehet, hogy a honlap kitűnő minőségű volt valamikor. Csakhogy egy ideje már nem frissítik, s az adatok, amiket közöl, elavultak. Ennek is érdemes utánanézni: vajon mikori dátumú közleményt olvasunk? Mikor volt érvényes, amit írnak? 4. Milyen a szolgáltató, szerző viszonya a közzétett tartalomhoz? Érdemes utánagondolnunk, nem elfogult-e a honlap üzemeltetője, vagy az a személy, aki a közleményét írta. Könnyen kiderülhet, hogy nem tárgyilagos a szerző, hanem a maga elfogult nézőpontjából értékeli a dolgokat. 135

137 5. Mit szólnak hozzá mások? Végül érdemes megnézni, fellelhető-e valamiféle referencia, vélemény a közlemény közzétevőjéről. Nagyon jó megoldás például egyes honlapokon, hogy a kérdezők értékelhetik a válaszadók közleményeit. Így akár már nyolc-tíz értékelés alapján is eléggé világossá válik, jó válaszokat oszt-e meg az illető, vagy anélkül szól hozzá, hogy bármit is tudna a témáról. Szarumán a palantírral. Jelenet a Gyűrűk Ura trilógia A két torony című 2002-ben készült részéből Ha belenézek, engem is látnak A híres angol író, Tolkien regényében, A Gyűrűk Urában szerepel egy bizonyos palantír: a gömb alakú látókő. Aki belenéz, az egész világot láthatja. Sőt a beletekintő kapcsolatba is léphet azokkal, akik ugyanilyen kövekkel, palantírokkal rendelkeznek: megoszthatják egymással a gondolataikat, kommunikálhatnak egymással. Olyan, mintha Tolkien az 1940-es években megjósolta volna a világhálót. A regényben azonban a palantírok egyáltalán nem veszélytelenek. Amikor a kíváncsiskodó Pippin hozzáférkőzik az egyikhez, a Sötét Úr, Szauron meglátja őt a saját kövén keresztül, megtudja, hol van, és kis híján elpusztítja. Ezt is hasonlíthatjuk az internethez, hisz arra is igaz: ha belenézünk, minket is látnak. Mit jelent ez? Az általunk küldött és fogadott információk szervereken futnak keresztül, nyomuk marad idegen számítógépeken, bármikor visszakereshető az egész tevékenységünk. Természetesen szerteágazó törvények védik a személyiségi jogainkat, és további jogszabályok tiltják a jogosulatlan adatkezelést, mégis jó tudatában lennünk, hogy a palantírba nézve többé nem vagyunk láthatatlanok. Ennek tudatában saját internetes tevékenységünkkel kapcsolatban érdemes szűrőket alkalmaznunk: nem feltétlenül kell közölnünk magunkról minden információt, legbelsőbb titkaink nem tartoznak a nyilvánosságra. Azt is érdemes átgondolnunk, hogy milyen tartalmakat osztunk meg ismerőseinkkel, vagy éppen mit lájkolunk. Könnyen lehet, hogy ami ma jó poénnak tűnik, az évek múlva kínos lesz számunkra. Milyen rövidítéseket szoktál használni sms küldése során? Új szóbeliség A interneten, a telefonon nap mint nap beszélgetünk ismerőseinkkel. A közösségi oldalakon megjegyzéseket, kommenteket fűzünk barátaink képeihez, bejegyzéseihez, közöljük véleményünket a napunkról, a vacsoráról, a kirándulás- 136

138 ról, a buliról, ahol épp vagyunk. Az sms-ben röviden, tömören,160 karakterben kell megfogalmazni sürgős üzeneteinket. Csetelés közben gyorsan akarunk válaszolni, ezért rövidítünk, egyszerűsítünk, hangulatjeleket használunk. Ezeken a csatornákon senki nem veszi zokon, ha az általános helyesírási szabályokat is felrúgva írunk. A lényeget megérti mindenki. Olyan, mintha élőbeszédben közölnénk a mondandónkat. De ez a nyelvezet a hagyományos értelemben vett írásbeliséghez képest csak látszólag írásbeli, valójában szóbeli. Mindezzel tehát addig nincs is probléma, amíg az iskolai fogalmazásodban meg nem jelenik ugyanez az egyszerűsítés, amíg tisztában vagy a szabályokkal, és alkalmazod is azokat ott, ahol arra van szükség. Az a fontos, hogy a helyén tudd kezelni a különböző közegekben elhangzott vagy leírt tartalmakat! Érdekes ugyanakkor, hogy visszafelé nem működik ez a folyamat: az írásbeli rövidítéseket, egyszerűsítéseket az élőbeszédben általában nem alkalmazzuk. Ha megpróbálod felolvasni a legutóbbi csetelésedet párbeszédszerűen, akkor valószínűleg szerkesztetlen mondatok, kimondhatatlan szavak, szókapcsolatok hangzanak el. Tárva-nyitva az ajtó: technikai veszélyek Minden internetes akciónk kétirányú, azaz az adatáramlás oda-vissza történik. Ezért mondhatjuk, hogy ilyenkor tárva-nyitva az ajtó, s nemkívánatos vendégek is bejöhetnek rajta. A Google keresőoldal tájékoztatója így foglalja össze a leggyakoribb fenyegetéseket: REKLM- PROGRAM KÉMPROGRAM TRÓJAI PROGRAM VÍRUS FÉREG ADATHALSZAT Olyan szoftver, amely automatikusan hirdetéseket játszik le, jelenít meg vagy tölt le egy számítógépen. Olyan szoftver, amely információmorzsákat gyűjt a felhasználókról (azok tudta nélkül). Olyan szoftver, amely hasznos alkalmazásnak tűnik. A szoftver eleinte látszólag hasznos dolgot csinál, ám ehelyett információkat lop, vagy veszélyezteti számítógépét, mobileszközét. Veszélyes számítógépes szoftver, amely megfertőzheti számítógépét és a rajta lévő fájlokat. Veszélyes számítógépes szoftver, amely automatikusan továbbterjedhet más számítógépekre. Az adathalászat online csalás, amelyben valaki bizalmas adatokat próbál megszerezni az áldozattól például jelszavakat vagy bankkártyaadatokat. Az adathalászat tipikusan ek, hirdetések vagy más azonnali üzenetek útján történik. Például valaki az áldozatnak olyan t küld, amely látszólag az áldozat bankjától származik, és személyes adatokat kér benne. 137