Kísérleti tankönyv. Magyar nyelv 7. Magyar nyelv. szintagma. gondolkodás alany. reklám. jelző. állítmány. határozó. tárgy. televízió.

Átírás

1 Kísérleti tankönyv Magyar nyelv 7. Magyar nyelv szintagma reklám állítmány televízió gondolkodás alany tárgy jelző határozó eszmecsere

2 Az, hogy anyanyelvemen írok, nem fogalmazás, hanem a lélek lélegzése, a legközvetlenebb közlés, szabad úszás, ösztön és élet. Kosztolányi Dezső

3 Magyar nyelv Tankönyv Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

4 A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára A változat és B változat, továbbá az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára előírásainak. Tananyagfejlesztő: Thomán Angéla, Tóth László Vezető szerkesztő: Dr. Baranyai Katalin Szerkesztő: Vitéz Annamária Tudományos szakmai szakértő: Sz. Dr. Hegedűs Rita Pedagógiai szakértő: M. Tóth Katalin Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Ecsedi Gabriella Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Pintér Tamás, Törőcsik Katalin, Székely Ernő Fotók: 123RF, Fortepan/114. oldal; 115. oldal: Szepesi György 1949 Debrecen, fotós: Kovács Márton Ernő; 118. oldal: fotós: Vass Károly; 119. oldal: Bálint gnes 1964, fotós: Lippay gnes A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella Terjedelem: 12,87 (A/5) ív, tömeg: 252 gramm 1. kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program B/ számú, A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap

5 Kedves Hetedikes Diák! Köszöntünk téged a hetedik osztályban! A magyar nyelv tantárgyat ebben a tanévben ebből a tankönyvből fogod tanulni, ezért először ismerj meg néhány hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban! A könyv összesen öt fejezetből áll. Az ezeken belüli leckék mind hasonló felépítésűek. Az ismereteket nyújtó szövegrészek előtti kérdésekkel felelevenítheted eddigi tudásodat, vagy Bemelegítő agytornát végezhetsz. Ezek segítenek ráhangolódni a tananyagra. A leckékben vastaggal kiemelve a fő fogalmakat olvashatod, amelyek többsége a Fogalomtárban is szerepel, magyarázatukkal együtt. Helyenként olvashatsz különféle Tanulási jó tanácsokat, amelyek nemcsak e tantárgy megértésében segítenek, hanem bármely ismeretanyag elsajátításánál hasznosak lehetnek. A leckék szövege után találsz néhány feladatot, amelyeket a füzetben vagy szóban oldhatsz meg, egyénileg vagy csoportosan. A leckék végén érdekes anyanyelvi játékokat próbálhatsz ki, de ha van kedved, pallérozhatod az elmédet is a Talentum megjelölésű feladatokkal. A fejezetek végén rövid összefoglalók, vagy a főbb fogalmakat és összefüggéseket tartalmazó fürtábrák találhatók. Ezek is segítenek az ismeretek rendszerezésében. A könyvhöz tartozó munkafüzet feladatainak segítségével elmélyítheted tudásodat, alkalmazhatod a frissen megszerzett ismereteket. Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes! Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk? A figyelmes olvasás során minden részletre oda tudsz figyelni. A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod, amikor már olvastad a szöveget, most csak átismétled. Az áttekintő olvasás során előzetesen tájékozódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg. A kereső olvasáskor csak bizonyos információkat keresel a szövegben. Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv? Olvasd át a tartalomjegyzéket! Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén! Nézd át, és gondold át, hogyan és miért következnek egymás után a fejezetek! Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz! Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön! Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne menj tovább, hanem keresd meg a jelentését a fogalomtárban, egy szótárban vagy az interneten! Fogalmazd meg kérdések formájában, amit nem értesz! Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé válik a hozzájuk tartozó szöveg! Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána más magyarázatnak az interneten, lexikonokban! Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél segítséget, személyes magyarázatot! Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan megjegyezni, akkor foglalkozz vele külön is! Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben! Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb dolgokról! Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fejből is! Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, összegezz, értékelj! Gyűjtsd össze, melyek voltak a legérdekesebb információk számodra! Gondold át, miért fontos számodra az új tudás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani! Szedd össze, milyen korábbi ismeretek, tapasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész tanulása közben! Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni az anyaggal kapcsolatban! Eredményes tanulást kívánnak a könyv szerzői és szerkesztői!

6 Tartalom 1. ISMÉTLÉS: MIT TANULTL EDDIG? (Tóth László) Bevezetés, tanulásmódszertan... 8 Alapszófajok Az ige... 9 Alapszófajok A főnév és a melléknév Alapszófajok A számnév és a határozószók Alapszófajok Az igenevek és a névmások A viszonyszók A mondatszók Összefoglalás Mit tanultál eddig? SZÓKAPCSOLATOK, SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMK (Tóth László) Mi a szintagma? Mi nem az? Az alárendelő szintagmák jellemzői, a bővítmények típusai A mellérendelő szintagmák jellemzői, típusai A szintagmacsoportok Összefoglalás A szintagmák MONDATOK, MONDATTAN (Tóth László) A mondattan alapjai I A mondattan alapjai II Az állítmány Az állítmány fogalma, szófaji jellemzői Az állítmány szerkezete és szerkezeti típusai Az állítmány elemzése Az alany Az alany fogalma, szófaji jellemzői Az alany elemzése Az alany fajtái Az állítmány és az alany kapcsolata, egyeztetésük A tárgy A tárgy fogalma, szófaji jellemzői A tárgy elemzése A tárgy fajtái Részösszefoglalás A mondattan alapjai, az állítmány, az alany és a tárgy A határozók A határozó fogalma, szófaji jellemzői A határozó elemzése A határozók fajtái I. (hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fokés mértékhatározók) A határozók fajtái II. (eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-, hasonlító határozók) A határozók fajtái III. (társ-, eszköz-, részeshatározók) A jelző A jelző fogalma, jellemzői, fajtái A minőség-, mennyiség- és birtokos jelző szófaja, elemzésük A mutató névmási kijelölő jelzők elemzése Összefoglalás Mondattan AZ EGYSZERŰ MONDAT (Tóth László) Az értelmező Az egyszerű mondat szerkezete Az egyszerű mondat elemzése (gyakorlás) Az egyszerű mondatok helyesírása Összefoglalás Szintagmák, egyszerű mondatok KOMMUNIKCIÓ ÉS TÖMEGKOMMUNIKCIÓ (Thomán Angéla) A kommunikációtól a tömegkommunikációig A média A rádió A televízió A reklámok A világháló Légy óvatos a monitor előtt! Összefoglalás Kommunikáció és tömegkommunikáció Fogalomtár Ráadás Grammatika, szókapcsolatok Helyesírási kisokos Médiaműfajok Infokommunikációs eszközök Tanári elsősegély

7 1. ISMÉTLÉS: MIT TANULTL EDDIG? 7

8 Bevezetés, tanulásmódszertan ÚTMUTATÓ A TANKÖNYV HASZNLATHOZ 1. A leckékben szereplő példák (és tanárod) segítségével fedezd fel az új ismeretet. Minden, amiről tanulunk, ott van már a fejedben, hiszen magyar az anyanyelved. Ez óriási segítség. 2. Az ismétlő leckéket alaposan tanulmányozd végig! 3. Helyezz nagy hangsúlyt a gyakorlásra! Alkoss a példákhoz, mintaelemzésekhez hasonlókat, ebből tanulsz a legtöbbet. 4. A tanulás, feladatmegoldás során készülő ábrákat, mondatelemzéseket jól olvashatóan, szellősen, nagy méretben készítsd el a füzetedben! 5. Az írásbeli feladatoknál, gyakorlásnál, ábrák, elemzések készítésénél használj színeket! A színek használata segít abban, hogy jobban megértsd az összefüggéseket. A legjobb az, ha a visszatérő dolgokat mindig ugyanazzal a színnel jelölöd. 6. A tudásod ellenőrzése során mindig üres lapra dolgozz, mintha dolgozatot írnál. Gondolatébresztő vagy Bemelegítő agytorna A leckék elején található Gondolatébresztő kérdéseire válaszolva felelevenítheted a lecke anyagához szükséges eddigi ismereteidet. A Bemelegítő agytorna gyakorlatai játékosan segítenek ráhangolódni a tananyagra. FONTOS! A kiemelten fontos információk a Fontos keretben kaptak helyet, ezeket mindenképpen jegyezd meg! A leckék szövegében a vastag betűs kiemelésekkel szintén a fontos, megjegyzendő fogalmakat jelöltük. Gondolatgyűjtő Az ismeretanyag végén található Gondolatgyűjtőben a lecke anyagának öszszegzését segítő kérdésekre válaszolhatsz. Helyenként olvashatsz különféle Tanulási jó tanácsokat, melyek nemcsak e tantárgy megértésében segítenek, hanem bármely ismeretanyag elsajátításánál hasznosak lehetnek. A leckék szövege után találsz FELADATOK-at, amelyeket a füzetben vagy szóban oldhatsz meg, egyénileg vagy csoportosan. TALENTUM A leckék végén érdekes anyanyelvi játékok bukkannak fel, próbáld ki őket! Ha van kedved, pallérozhatod az elmédet is a Talentum feladataival. 8

9 Alapszófajok Az ige Gondolatébresztő Ebben a tanévben a mondatelemzéssel fogsz megismerkedni. Ahhoz, hogy ez valóban jól menjen, érdemes átismételned és rendszerezned, hogy eddig mit tanultál a szófajokról és a hozzájuk kapcsolódó toldalékokról. A mondatelemzéshez fontos, hogy biztonsággal felismerd a mondatban szereplő szófajokat. Elevenítsd fel a szófajokról az eddig tanultakat! cselekvő AZ IGE Elsőként az igét vegyük szemügyre! Az igék jelentésük alapján cselekvést (mos, fest), IGE igenemek igemódok történést (hajlik), létezést (volt, lesz), állapotot (didereg) fejeznek ki. Ezt a jelentést az igékből bővíthetőség igeidők képzett más szófajok is megtartják: mosni, hajlás, didergő. Hogy biztos legyél egy szó szófajában, a jelentése mellett alaki tulajdonságait is figyelembe kell venned, azaz meg kell nézned, milyen jelek és ragok kapcsolódhatnak hozzá. AZ IGE JELEI, RAGJAI Egy igéhez mindig öt nyelvtani jelentés tartozik: idő, mód, szám, személy, tárgyhatározottság. Ezeket jelek és ragok mutatják az igén. A jelen időnek nincs hangzó jele. Ezt így szoktuk jelölni: Ø (leül-ø, dalolgat-ø). A múlt idő jelei: -t/-tt (leül-t, dalolgat-ott). A jövő időt a magyar nyelv nem toldalékkal fejezi ki. A jelen idejű ige mellett határozószavakkal utalunk a jövő időre: Majd kitakarítom a szobát.; Holnap moziba megyek. A jövő időt kifejezhetjük fog segédigés, öszszetett igealakkal is: le fog ülni, dalolgatni fogok. A kijelentő módnak sincs hangzó jele: Ø (leülök-ø, dalolgattál-ø). A felszólító mód jele a -j, de még sok más változata van, ráadásul a -j teljesen hasonulhat is (ül-j, jö-jj, e-gy-él, hi-ggy, fus-s, vigyáz-z). A feltételes mód jelei jelen időben: -na/-ne, -ná/-né (leül-ne, dalolgat-ná); múlt időben a múlt idejű igéhez egy volna segédige járul, összetett igealakot alkotnak: leül-t-ünk vol-na, dalolgat-ott vol-na. Figyeld meg, hogy a magyar igéknek mindhárom időben lehet kijelentő módjuk, ám feltételes módjuk csak jelen és múlt időben, felszólító módjuk pedig csak jelen időben! A számot és a személyt az igei személyragok fejezik ki. Lehet egyes vagy többes szám, és lehet első, második és harmadik személy (E/1.: leülö-k, T/3.: dalolgatt-ák, E/3.: leült-ø, T/1.: dalogatná-nk). Biztosan emlékszel, hogy a magyar igeragozásnak két nagy rendszere van: általános és határozott. A tárgyhatározottságot ez a kétféle ragozás mutatja, mégpedig az igei személyragok segítségével. Az igék gyakran utalnak arra, amin vagy akin végzik a cselekvést: fát vág, gyereket lát. Ezt tárgynak nevezzük. A magyar nyelv különlegessége, hogy az igei személyraggal nemcsak a cselekvő számára és személyére tud utalni, hanem a tárgyra is. szenvedő műveltető visszaható tárgyas tárgytalan múlt jelen felszólító jövő kijelentő feltételes 9

10 A beszélővel vagy a hallgatóval nem azonos tárgy 3. személyű, a beszélő számára már ismert tárgy határozott. A 3. személyű, határozott tárgyakra (őt, őket, a gyereket, az ételt, Tamást stb.) határozott ragozással utalunk: lát-om őt, kér-ed az ételt. Minden más esetben az ige általános ragozású. Az alábbi táblázatban láthatod részletesen: TRGY IGERAGOZS nem állhat az ige mellett általános: hajl-ok, vakaróz-unk 1. vagy 2. személyű, határozott általános: engem kérdez-el, titeket vár-nak 3. személyű, határozatlan általános: lát-ok egy gyereket, ételt kér-ek 3. személyű, határozott határozott: lát-om őt, kér-ed az ételt FONTOS! Ha egy igealak után az azt névmást tesszük, és jó mondatot kapunk, akkor az igealak határozott ragozású. Ha rossz lesz a mondatunk, akkor általános ragozású. IGEKÉPZŐK Ahhoz, hogy biztonsággal felismerd a mondatban az igéket, segítségedre lehetnek az igeképzők is, amelyek új szót hoznak létre, ahogy a nevük mutatja: igét. Ilyenekkel találkoztál akkor is, amikor tavaly az igenemekről tanultál. Műveltető igék képzője: -tat/-tet (olvas-tat-ja), -at/-et (megnéz-et), visszaható igeképző: -kod/-ked/-köd, -koz/-kez/-köz (mosa-kod-ik, öltöz-köd-ik, szárít-koz-ik). (Az -ik igei személyrag, nem a képző része.) Még sok más igeképző is van, néhány példa: tan-ít, dalol-gat, leül-het stb. FONTOS! Az igén mindig ott van mind az öt nyelvtani jelentés. Ha nincs meg mind az öt tulajdonság, akkor a szó nem ige. Például a futnom szónak van száma és személye is (E/1.), de nincs ideje, módja, tárgyhatározottsága, vagyis nem ige. Az összetett igealakok (ki fog esni, dalolgatott volna) több szóból állnak, de egy szóalaknak számítanak, elemzéskor majd egy egységként tekintünk rájuk! Képzelj el két teljesen egyforma füzetet! Ahhoz, hogy megkülönböztesd őket, elegendő csupán az egyikre matricát ragasztanod, a másikon a matrica hiánya lesz a jel. Pontosan ilyen az is, amikor a nyelvben valaminek nincsen hangzó jele. A jelen időnek például azért nem kell hangzó jel, mivel a múlt időnek van ilyen. Leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy a jelen időnek az a jele, hogy nincs jele. Ilyenkor a Ø jelet használjuk. Ezt zéró szóelemnek nevezzük. 10

11 Gondolatgyűjtő Készítsd el a füzetedben a zuhan és a felejt igék ragozásait minden lehetséges módban és időben! A mód- és időjeleket, illetve az igei személyragokat kötőjellel kapcsold a szótövekhez! FELADATOK 1. Válogasd ki a következő szövegből az igéket, írd ki őket a füzetedbe, és állapítsd meg mind az öt rajtuk lévő nyelvtani jelentést! Zalán és Annamária az óvodában ismerkedtek meg. ltalános iskolában szerettek volna egymás mellé ülni, de a tanító néni Palit ültette Zalán mellé. Hamarosan mindketten megkedvelték Palit, és elválaszthatatlan barátokká váltak. Ekkor még nem tudták, hogy 5. osztályban érkezni fog Piroska, aki szintén a baráti körük tagja lesz. Most mindannyian 7. osztályba járnak, sokat kirándulnak, és már tervezgetik a továbbtanulást. 2. Beszéljétek meg, milyen szófajú szó a futnom! 3. Képezz igéket a következő főnevekből! Írd le őket a füzetedbe, és tedd őket felszólító módba, egyes szám, 2. személybe mindkét ragozásban! gereblye, dob, só, dísz SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Játszd el némán! A játék során szólásokat, közmondásokat kell némán elmutogatnod a társaidnak. A játékot lehet egyéni mutogatással játszani ekkor mindenki maga találja ki a feladványt, és mutogatja el az egész osztálynak. Változat: lehet csoportosan is játszani. Lehetőleg sok-sok igét tartalmazó szólást, közmondást találjatok ki! 11

12 Alapszófajok A főnév és a melléknév Gondolatébresztő Gyűjtsetek két perc alatt (a padtársatokkal közösen vagy néhány fős csoportban) a képpel kapcsolatban főneveket és mellékneveket a füzetben! A FŐNÉV Amikor az alapszófajokat tanultad, a névszókkal is megismerkedtél. Közülük elsőként mindig a főnevet említik. Jelentésük alapján élőlényeket (cinke), élettelen tárgyakat, dolgokat (gerenda, fűtés), elvont fogalmakat (igazság) neveznek meg. Lehetnek köznevek (arckrém) és tulajdonnevek (Nivea). Mivel a főnevek toldalékaik segítségével különféle szerepeket kapnak a mondatban, a főnevek felismeréséhez alaki tulajdonságaikat is ismerned kell. A FŐNÉV JELEI A főnevek állhatnak egyes vagy többes számban. Az egyes számnak nincs (hangzó) jele: Ø, a többes szám jele: -k (autó-ø, autó-k; könyv-ø, könyv-ek; pad-ø, pad-ok). A birtokos szerkezetekben szereplő főnevek sokféle jelet kaphatnak. Egy ilyen szerkezetben mindig van egy birtokos és egy birtok: a lány(nak a) szoknyája birtokos: a lány, birtok: szoknya. A birtokra lehet utalni a birtokosra tett toldalékkal. Ezt az -é birtokjellel lehet kifejezni: a lány-é, a festő-é. A birtokosra utaló jeleket birtokos személyjeleknek hívjuk, ezeket a birtokot jelentő főnévre tesszük (E/1.: hajó-m, E/3.: hajó-ja, T/1.: hajó-nk). Ha egy birtokot jelölő főnevet többes számba akarsz tenni, akkor azt birtoktöbbesítő jellel fejezheted ki: -i/-ai/-ei/-jai/-jei (cipő-i, lány-ai, könyv-ei, kert-jei, pad-jai). A FŐNÉV RAGJAI A főnevekhez járuló ragok az esetragok. Háromféle esetet különböztetünk meg: alanyeset, tárgyeset, határozói eset. Az alanyeset ragja zéró szóelem: Ø (A festő-ø dolgozik.; A kutyánk-ø ugat.). A tárgyeset ragja: -t (Eszem a dinnyé-t.). A határozói eseteket különféle határozóragokkal vagy névutókkal fejezheted ki: (város-ban, szemek-be, kezé-ből, könyvünk-ön, székei-ről, füzet-re, házá-nál, fák-tól, ész-hez, felhők-ig, szomszéd-nak, pilótá-vá, erő-vel, igazság-ért, pad alatt, ház előtt). FŐNÉVKÉPZŐK A főnevek mondatbeli felismerésében a főnévképzők is segíthetnek. Néhány sűrűbben előforduló képző: ír-ás, bátor-ság, siet-ség, jog-ász, erd-ész, hagy-omány, létesít-mény, jár-da, fiú-cska, legény-ke stb. 12

13 FONTOS! A tulajdonnév különleges része a nyelvnek, valójában nem főnév, csak főnévként viselkedik. Mit jelent ez? Ha megnézed a tulajdonneveket, találsz köztük több szóból állókat is (Magyar Nemzeti Bank, Petőfi Sándor, Széchenyi István ltalános Iskola stb.), amelyeket nem vehetünk egy szónak, hiszen szókapcsolatok. Konkrét szófaja viszont csak szavaknak lehet, szókapcsolatoknak nem. Amikor azonban ezek a szerkezetek mondatba kerülnek, egy szóként és ráadásul főnévként viselkednek, hiszen toldalékokat mindig csak az utolsó részükre tehetsz (Bemegyek a Magyar Nemzeti Bankba. Olvastam egy verset Petőfi Sándortól. A Széchenyi István ltalános Iskolát felújítják.). A tulajdonneveket a mondatban mindig egy egységnek és főnévi természetűnek tekintjük. A MELLÉKNÉV A melléknév szintén alapszófaj, és a névszók közé tartozik. Jelentésük alapján élőlények és élettelen dolgok, jelenségek külső és belső tulajdonságát, állapotát, hovatartozását fejezik ki (szép lány, rémisztő vihar, városi autó, fejedelmi vacsora). A jelentés persze itt sem elég, a mellékneveknél is érdemes átismételned, hogy milyen toldalékokat kaphatnak. A MELLÉKNÉV JELEI Bizonyára emlékszel, hogy a melléknevek közül sok fokozható. Az alapfoknak nincs (hangzó) jele: -Ø (nagy-ø), a középfok jele: -bb (nagy-obb), a felsőfok jele: leg-...-bb (leg-nagy-obb). A túlzófok jele pedig: legesleg-...-bb (legeslegnagy-obb). Az alapfokú melléknév kivételével mindegyik kaphat még kiemelőjelet (-ik) is: nagyobb-ik, legnagyobb-ik, legeslegnagyobb-ik. Nem minden melléknév fokozása értelmes, a néma, égszínkék, diónyi például ilyen. Próbáld ki! A MELLÉKNÉV RAGJAI Ahogy a főnevekhez, úgy a melléknevekhez is járulhatnak határozóragok: -n/-an/-en (enyhé-n, vidám-an, dühös-en); -lag/-leg (egyhangú-lag, külső-leg), -ul/-ül (hangtalan-ul, kegyetlen-ül). MELLÉKNÉVKÉPZŐK A melléknevek felismerését a melléknévképzők is segíthetik. Néhány példa: fá-s, méz-es, feled-ékeny, készül-etlen, fejleszt-hető, balaton-i, tenyér-nyi stb. FONTOS! A melléknevek a főnevekhez kapcsolódó összes toldalékot megkaphatják. Ilyenkor azonban már nem melléknevek, hanem főnevek: szófajt váltottak. Például a következő mondatokban szereplő zöld szó nem melléknév, hanem főnév, hiszen már a főnév (pad) helyett áll. Ott van két pad. A zöldet választom. A zöldre ülök. A zöldhöz támaszkodom. A melléknév pusztán névelővel ellátva már főnévvé válik. Kedvencem a zöld. 13

14 Gondolatgyűjtő Padtársaddal csoportosítsátok a Gondolatébresztőben az óra elején gyűjtött főneveket és mellékneveket többféleképpen, különböző szempontok szerint! Ne csak nyelvtani szempontokban gondolkozzatok! FELADATOK 1. Alkoss mondatokat a füzetedben, használd fel a határozói esetekre példaként hozott határozóragos főneveket és a melléknévképzős szavakat! 2. Főnév vagy melléknév? Foglald az alábbi szavakat mondatba! Dolgozz a füzetedben! GYÜMÖLCSÖS MAGYAR 3. Építs ragos mellékneveket a következő szóelemekből! Írj velük mondatokat a füzetedbe! -en feketé- szem- házi- -os -es -telen rettentő- egyedi- -n -ül kedv- -leg -lag 4. Vajon mit jelentenek a következő szavak? Van köztük különbség? Beszéljétek meg, alkossatok velük mondatokat! bensőleg belsőleg TRSASJTÉK Párkereső Készítsetek 2-2 szókártyát! Az egyikre írjatok egy toldalékos főnevet vagy melléknevet, a másikra pedig a képletét! Például: nadrágokat főnév, többes számú, tárgyragos. Gyűjtsétek össze a szókártyákat, majd mindenki húzzon egyet, és keressétek meg a párotokat! Sorban olvassa fel mindenki a szókártyájára írtakat, amelyre a párja jelentkezzen! 14

15 Alapszófajok A számnév és a határozószók Gondolatébresztő LY LY ZET ZET ZET ZET LET LET LET LET LET R Hogyan kapcsolódnak ezek a betűrejtvények a mai óra témájához? Bemelegítő agytorna A játék nagyon egyszerű, csak egy kis koncentrációt igényel. Számokat kell mondani ni egytől, növekvő sorrendben. A hármast és a hetest tartalmazó szót nem szabad kimondani. A három helyett a PIFF, a hét helyett a PUFF szót szabad csak kiejteni. A SZMNÉV Ez a szófaj a melléknevek testvérének tekinthető. Szintén alapszófaj, azon belül a névszókhoz tartozik. Jelentése alapján élőlények és élettelen dolgok, jelenségek, fogalmak mennyiségét, sorrendiségét vagy törtrészét fejezi ki (három ló, harmadik sor, egyharmad rész). Lehet határozatlan (sok, kevés stb.) vagy határozott (százötvenegy, tizedik). A mennyiséget pontosan megnevező számneveket tőszámnévnek, a sorrendiséget megnevezőket sorszámnévnek, a törtrészt megnevezőket törtszámnévnek hívjuk. A SZMNÉV JELEI A számnevek általában nem kapnak jeleket, de néhány határozatlan számnév fokozható: több, legtöbb, kevesebb, legkevesebb. Némelyik kiemelőjelet is kaphat: kevesebb-ik. A SZMNÉV RAGJAI A melléknevekhez járuló határozóragok közül megkaphatják az -n/-an/-en ragot (kette-n, sok-an, tíz-en), illetve csak a számnevekhez járulhat a -szor/-szer/-ször rag (sok-szor, két-szer, több-ször). SZMNÉVKÉPZŐK A sorszámneveket sorszámnévképzővel alkotjuk: -dik (nyolcadik, sok-adik); a törtszámneveket törtszámnévképzővel: -d (kette-d, harm-ad, öt-öd). A -szor/-szer/-ször ragból és melléknévképzőkből alakult képzők: -szori/-szeri/-szöri (hat-szori, öt-szöri), -szoros/-szeres/-szörös (hat-szoros, öt-szörös). FONTOS! Ahogy a melléknevek, úgy a számnevek is megkaphatják a főnevek toldalékait. Ilyenkor természetesen már szófajt váltottak: főnevek lettek (egy főnév helyére álltak). Figyeld meg az öt szót a következő mondatokban! Ötöt kérek! Ötre nálad leszek. Az öt nagyobb, mint a három. A HATROZÓSZÓK Szintén az alapszófajok közé soroljuk a határozószót. A szavaknak e sajátos csoportja a cselekvés, történés, létezés, állapot körülményére utal. Ez a körülmény lehet hely (bent van), idő (reggel jött), szám (gyakran fut), fok/mérték (túl okos), állapot (egyedül él), mód (hirtelen cselekedett). 15

16 A HATROZÓSZÓK JELEI Néhány határozószó fokozható: elé elébb legelébb; közel közelebb legközelebb; hamar hamarabb leghamarabb; korán korábban legkorábban stb. A HATROZÓSZÓK RAGJAI Bizonyos határozószók határozóragokat vehetnek föl: rég-en, alul-ról, hátul-ra, mostan-tól stb. FONTOS! A határozószók felismerése nem egyszerű feladat. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy hasonló a jelentéstípusuk, mint a határozóragos főneveknek és mellékneveknek. Ne keverd össze őket! A fenti példák mellé egy-egy ragos főnevet vagy melléknevet tettünk, figyeld meg a hasonlóságot: bent/házban van; reggel/ötkor jött; gyakran/kétszer fut; túl/nagyon okos; egyedül/szomorúan él; hirtelen/gondatlanul cselekedett. A határozószók főnévként is viselkedhetnek: holnapra eljön (itt határozószó); a holnapra készül (itt főnév). Gondolatgyűjtő Mit fejez ki a számnév? Mondj példákat is! Milyen körülményekre utalnak a határozószók? Példákkal is támaszd alá állításod! FELADATOK 1. Válaszd ki a következő szövegből a számneveket és a határozószókat, és írd ki őket a füzetedbe! Ha van rajtuk toldalék, nevezd meg azokat is! Pali tegnap háromszor ült fel a körhintára, Annamária kétszer. Zalán gyakran integetett nekik, de ő nem ült fel, mert harmadik osztályban rosszul lett rajta. Közben Piroska hasztalan hívta őket, nem hallották. Negyed hatig engedték el őket, de csak sokára értek haza. 2. Egyet mondok, kettő lesz belőle. Mit jelent ez a szólás? Mikor mondhatjuk? Gyűjts még olyan szólásokat a füzetedbe, amelyekben számnév szerepel! TRSASJTÉK Szófordító lljatok körbe (nagy létszám esetén két csoportot is alkothattok)! Sorban egymás után mindenki mond egy számnevet (valamilyen toldalékos formában). Balra haladva kezdjétek! Egy idő után valaki dobbant, ekkor megfordul az irány, a jobbra esőnek már határozószóval kell folytatni a sort. Újabb dobbantás után ismét irányváltás és számnévmondás következik. És így tovább. 16

17 Alapszófajok Az igenevek és a névmások Gondolatébresztő zizegni, nevetni, zenélni, zokni, zongorázni Melyik a kakukktojás? Miért? AZ IGENEVEK Az igenév, ahogy neve is mutatja, egyszerre két alapszófaj tulajdonságait hordozza. tmenetet képez az ige és a főnév között (főnévi igenév), az ige és a melléknév között (melléknévi igenév), illetve az ige és a határozószó között (határozói igenév), ezért átmeneti szófajnak is hívják. A mondatelemzés miatt nagyon fontos, hogy biztonsággal fölismerd az igeneveket! Az igeneveket igékből hozzuk létre képzők segítségével. A főnévi igenevet a -ni/-nni képzőkkel (fut-ni, men-ni, ve-nni). A folyamatos melléknévi igenevet -ó/-ő képzőkkel (fut-ó ember, almát szed-ő lány), a befejezett melléknévi igenevet -t/-tt képzőkkel (kékre mázol-t kapu, kőből épít-ett ház), a beálló melléknévi igenevet -andó/-endő képzőkkel (megírandó feladat, megnéz-endő színdarab). A határozói igenevet -va/-ve, -ván/-vén képzőkkel (olvas-va, tép-ve, olvas-ván, tép-vén). AZ IGENEVEK TOLDALÉKAI A határozói igenév nem kaphat toldalékot. A melléknévi igenevek a melléknevekhez hasonlóan főnévvé válva megkaphatják a főnevek toldalékait (futók, mázoltat stb.). A főnévi igenév igenévi személyragokat kaphat, melyek a szám és a személy nyelvtani jelentését hordozzák. Előttük a főnévi igenév képzője egészen lerövidülhet: fut-n-om, fut-n-od, fut-ni-a, fut-n-unk, fut-n-otok, fut-ni-uk. Ezeket a ragozott alakokat nem szabad összekeverni az igékkel! FONTOS! Ha nem vagy biztos benne, hogy igével vagy igenévvel van-e dolgod, próbáld megváltoztatni a módját vagy az idejét. Ez csak az ige esetében sikerülhet. A NÉVMSOK A névmások az alapszófajok helyettesítő szófajai. Csak főnevet helyettesíthet: személyes (ők), birtokos (övé), visszaható (magam), kölcsönös névmás (egymás). 17

18 Főnevet, melléknevet, számnevet és határozószót is helyettesíthet: mutató (az, ez), kérdő (ki?, mikor?), általános (mindenki), határozatlan (valaki), vonatkozó névmás (aki). A NÉVMSOK TOLDALÉKAI A névmások az általuk helyettesített szófajok toldalékait vehetik föl. A főnevet helyettesítők a főnév jeleit és ragjait: ők-et, enyém-re, magam-hoz, egymás-é-i, ez-t, ki-hez, akármi-kor, valaki-é, amely-et stb. Előfordulhatnak szokatlan alakok is, a személyes névmás alakjait például érdemes nagyon alaposan megjegyezni, hogy felismerd majd őket a mondatban! Alanyesetben: én, te, ő, mi, ti, ők. Tárgyesetben: engem, téged, őt, minket, titeket, őket. Határozói esetekben a határozóragok a névmások elején tűnnek fel. (Hogy ez miért van, arról majd 12. osztályban fogsz tanulni.) Például: bennem, rólad, hozzá, tőlünk, nektek, velük. Ezek elé mindig odateheted a személyes névmás alapalakját, így könnyebben felismerheted: énbennem, mitőlünk stb. A melléknevet helyettesítő névmások többnyire csak főnévként vesznek föl ragokat: ilyen-ek, olyan-ra, milyen-nek stb. A számnevet helyettesítők a számnév ragjait, képzőit veszik föl: ennyi-en, annyiszor, mennyi-en, hány-szoros, ahány-ad, bárhány-adik stb. A határozószókat helyettesítő névmások végén általában határozóragok jelenhetnek meg: ott-an, mikor-ra, sehogy-an stb. FONTOS! A mondatelemzésnél figyelned kell majd, hogy a mutató és vonatkozó névmásokat ne keverd össze! Egy apró trükk mindig segíteni fog: ha a vonatkozó névmás elejéről levágod az a-t, kérdő névmást kapsz: ami mi, amekkora mekkora, amióta mióta stb. A mutató névmással ezt nem lehet megcsinálni. Próbáld ki! Gondolatgyűjtő Készíts a füzetedbe egy-egy összefoglaló fürtábrát az igenevek és a névmások fajtáiról! 18

19 FELADATOK 1. Írd ki a füzetedbe a következő rövid szöveg igeneveit, névmásait! Minél pontosabban határozd meg őket! A kertre hajló fák ágai alatt Annamária épp valamilyen regényt olvasott, amikor Pali átkiabált hozzá. Közben a frissen festett kerítésre támaszkodott, Annamária már csak annyit tudott mondani: Vigyá...zz! Aztán Pali összekent kezeire nézve fölnevetett: Milyen színes egyéniség lettél! Pali is szeretett volna valamilyen vicces dolgot mondani, végül csak egyetértően mosolygott. Mire Annamária az udvar végében álló fészerből kihozta a festékoldót, Pali már a fa alatt maradt regénybe mélyedt. Milyen érdekes ez a könyv! mondta. Már a bevezető is annyira leköti az ember figyelmét! Bizony mondta Annamária, akárhová is megyek, ezt a könyvet mindig magammal viszem. De ha szeretnéd, kölcsönadom neked. 2. Gyűjts a füzetbe olyan címeket (regény, vers, zenemű), amelyekben valamilyen igenév szerepel! SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Én-te-ő Bizonyára tanultok valamilyen idegen nyelvet. Két perc alatt gyűjtsetek össze egyénileg minél többféle névmást jelentő szót abból a nyelvből, amelyet tanultok (nem csak főnevet helyettesítőt lehet)! Ezután felváltva olvassatok fel egy-egy idegen nyelvű szót! A többieknek ki kell találniuk a magyar megfelelőjét. Akiét öt másodperc után senki sem találja ki, az kap egy jutalompontot. Érdemes tehát minél nehezebbeket feladni. Nehezíthetitek a játékot más idegen nyelvek bevonásával is. 19

20 A viszonyszók Gondolatébresztő Hogyan viszonyultok a viszonyszókhoz? Mire utalhat a kifejezés? Milyen viszonyban állhatnak a szavak egymással? Az alapszófajok után ebben a leckében a viszonyszókat ismételjük át, ez a második nagy szófaji osztály. Mit is jelent, mire utal a viszony ezeknek a szavaknak a nevében? Gondolj a szótőre és a toldalékra! A házban szó jelentése a benne lévő két szóelem, a szótő (ház-) és a toldalék (-ban) jelentéséből épül fel. A szótőnek fogalmi jelentése van, azaz önállóan is van jelentése, amelyet könnyen el tudsz magyarázni, jól meg tudsz fogalmazni. A toldalékoknak is van jelentésük, de az nem önálló, hiszen mindig csak egy szótővel összekapcsolódva tud megjelenni. Éppen ezért a toldalékok jelentését önmagukban nehéz elmagyarázni, a jelentésük csak a szótővel való viszonyukból derül ki: a -ban például helyviszonyt, a -kor időviszonyt (hatkor) fejez ki. A toldalékoknak viszonyjelentésük van. JELLEMZŐI A viszonyszók jelentése szintén viszonyjelentés. Éppen ezért nem fordulnak elő önállóan, más szavakhoz kapcsolódnak. Vannak köztük a toldalékokhoz hasonlóak, ezek a toldalékértékű viszonyszók, a többi viszonyszó nem toldalékértékű. FAJTI A toldalékértékű viszonyszók más szavakkal összekapcsolódnak, velük összetett szóalakot alkotnak. segédigék összetett igealakokban: adni fogok, futottam volna összetett állítmányban: szerencsés vagyok (Erről később tanulunk.) névutók: híd alatt, 2008 óta névutómelléknevek: híd alatti igekötők: megtalál, add el, át akarom rendezni A nem toldalékértékű viszonyszók is más szavakhoz kapcsolódnak, de az így létrejött szókapcsolatok nem összetett szóalakok. névelők: a ház, az ég, egy madár kötőszók: ház és kert; jó, de gyönge tagadószók, tiltószók: nem tudja, nem szabad, ne mondd partikulák: csak mentem, Zalán is, de jó, épp elérte, főleg te, pont ő, szereted-e A partikulák a módosítószókhoz hasonlítanak, legtöbbször egy szóra vonatkoznak, jelentéstartalmuk csekély, semmiféle kérdésre nem válaszolnak: Őt ugyan hívhatod! Siess már! Hiszen tudod. FONTOS! A viszonyszókat alaposan ismerned kell, hogy már a mondatelemzés előtt meghatározhasd, mely szavakkal kapcsolódnak össze! 20

21 Gondolatgyűjtő Mire utal a viszonyszó kifejezés? Milyen fajtáit különböztetjük meg? FELADATOK 1. Gyűjtsd ki a füzetedbe a következő szövegből a viszonyszókat, csoportosítsd őket fajtájuk szerint! Határozd meg, melyik szóhoz kapcsolódnak! A két gyümölcsfa közötti függőágyban mintha aludna valaki Biztosan Zalán az, már az ebédnél is álmos volt. Nem fogom felébreszteni, pedig jó lenne, ha segítene rendet tenni a garázsablak előtti tárolóban. Ráadásul ki kellene onnan hozni egy padot is, és azt Annamáriával nem bírom el! Fölkeltsem vagy ne keltsem föl? Hm megvárom Annamáriát, majd együtt döntjük el. 2. Na, ne! Megmutatnád a házi feladatodat? Utasítsd el a kérést anélkül, hogy használnád a nem tagadószót és a ne tiltószót! Játsszátok el a jelenetet a padtársaddal! 3. Játssz a partikulákkal! Mi a különbség a kétféle persze jelentése között az alábbi mondatokban? Érzékeltesd a kiejtéssel is! Másold le a füzetedbe a mondatokat, majd keresd meg és húzd alá egy vonallal a beszélgetést árnyaló partikulát, és jelöld két vonallal a mondatszót! Gyűjts még hasonló szavakat, foglald mondatba, játszd el! a) Felkészültél az órára? Persze! b) Az órára persze már megint nem készültél fel! JTÉKOS ANYANYELVÜNK Elölről hátulról Számos olyan szavunk van, amely elölről és hátulról is olvasható, azonban másmás jelentésű kifejezést kapunk eredményül. Pl.: elölről végtag hátulról mulatság. A megoldás: láb bál. Találd ki ezek után az alábbi szópárokat, majd alkoss hasonlókat! 1. elölről háziállat hátulról rombol, pusztít; 2. elölről festmény hátulról, aki kenyeret süt; 3. elölről szúrófegyver hátulról vörös; 4. elölről kiálló vaddisznófog hátulról himlő helye; 5. elölről mozgatószerv hátulról filmszínház; 6. elölről mogorva, zord hátulról épületmaradványok; 7. elölről valakinek vagy valaminek a megnevezésére szolgáló kifejezés hátulról öreg, aggastyán; 8. elölről a száj része hátulról étel diáknyelven. 21

22 A mondatszók Bemelegítő agytorna Számoljatok 100-tól visszafelé! Az ötös szám helyett azt kell mondani, hogy: bumm, m, a hetes szám helyett, hogy: durr. A harmadik nagy szófaji osztály. Ha alaposan megnézed az elnevezést, rögtön rájöhetsz a lényegre: olyan szavakról van szó, amelyek önállóan mondatot alkothatnak. Nem kell melléjük más szót tenni, egyszavas mondatok. Önálló mondatként vagy összetett mondatok tagmondataiként fordulnak elő. (Az összetett mondatokról majd 8. osztályban tanulunk.) A MONDATSZÓK CSOPORTJAI 1. Indulatszók: érzelmeket, érzeteket fejeznek ki: aj, jaj, ah, hű, ó, óh, juj, fuj, ujjé, jé, brr. 2. Interakciós mondatszók: az emberi kommunikációt jellemző szavak, amelyek utalnak a beszélők közti kapcsolatra (helló, szia, csaó), segítik a társalgást (ühüm, ja, aha, nos, ugye, persze), kifejezik a beszélők akaratát (hé, pszt, nesze), rámutatnak valamely dologra vagy szóra (íme, lám). (Az interakció szó jelentése: kölcsönös viszony.) 3. Módosítószók: a beszélő véleményét, hozzáállását fejezik ki. Önállóan is állhatnak, de mondatba is kerülhetnek. Mondatba kerülve azonban nem kapcsolódnak össze a mondat egyetlen szavával sem. Például: feltehetőleg, bizonyára, alighanem, nyilván, valószínűleg. 4. Hangutánzó mondatszók: állati vagy emberi hangokat, természeti hangokat, hangélményeket rögzítenek. Sok általánosan használt szó tartozik ide, például: gá-gá, miaú, nyihaha, durr, bumm, cupp, hapci, oá. Természetesen egyénileg is lehet ilyen szavakat alkotni. Ha idézetként használod őket, más szófajokká változnak, például főnévvé: Egy óriási bumm hallatszott! A mondatszók nem épülnek bele a mondat szerkezetébe, mivel maguk is mondatok. Nem kapnak toldalékokat, alakjuk nem változik a mondatban. FONTOS! A mondatba került módosítószók felismerését megkönynyíti, hogy ezeket kissé átalakítva sokszor ki lehet emelni a mondatból. Így: Feltehetőleg moziban volt. Feltehető, hogy moziban volt. Bizonyosan késni fog. Bizonyos, hogy késni fog. Biztosan eljön. Biztos, hogy eljön. Valószínűleg tudja. Valószínű, hogy tudja. 22

23 Gondolatgyűjtő Fogalmazzátok meg kreatívan a mondatszókról tanultakat öt mondatban úgy, hogy mondatszókat is szőjetek a feleletbe! FELADATOK 1. Beszélgessetek párokban! Tegyetek fel egymásnak felváltva kérdéseket! A válaszba csempésszetek bele egy-egy módosítószót! 2. Kreatív írás. Írjatok magatokról öt-tíz mondatot a füzetetekbe! Az önjellemzést tegyétek érdekesebbé, hangulatosabbá különböző mondatszók alkalmazásával! 3. Írj a megadott helyzetre egy párbeszédet a füzetedbe, amelyben kizárólag mondatszók szerepelhetnek! A helyzet befejezése rátok van bízva! A szavannán az oroszlánvadászok lesben állnak egy jó prédára várva. 4. Milyen hangutánzó mondatszók jutnak eszedbe az alábbi képekről? a) b c) d) e) f) TALENTUM Találd ki, melyik szóra gondoltunk a definíció alapján! Egy betűt egy vonal (kétjegyű betűt két vonal) jelöl. szó _ Valamely ének- vagy zenedarab előadásánál különböző hangfekvések (pl. szoprán). szó _ Emelvényre kiállva, hallgatóság előtt beszélő személy. szó Olyan személy, aki az általa képviselt cég vagy párt üzeneteit továbbítja az újságíróknak. Szó _ Vörösmarty híres ódája. szó Dühös vita. szó Öntet, például salátán. 23

24 24 Összefoglalás Mit tanultál eddig?

25 2. SZÓKAPCSOLATOK, SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMK 25

26 Mi a szintagma? Mi nem az? Bemelegítő agytorna Alkossatok két csapatot! Az egyik csapat mondjon egy két szóból álló kapcsolatot, t, amelyre a másik csapat egy toldalékos szóval válaszoljon! (pl. asztal alatt asztalnál, sárga autót sárgát, Péter és Pál Péterék/ők) Változat: az egyik csapat találjon ki egy hosszú mondatot! A másik csapatnak ezt kell leegyszerűsítenie egy-két szavas mondattá. (Pl.: A havas téli éjszakában ősrégi, megbízható barátom leghűségesebb társával benyitott a nyikorgó ajtón a környék egyetlen házába. Benyitottak.) Figyeljétek meg, mit vesztettünk és mit nyertünk az egyszerűsítés során! SZÓKAPCSOLATOK Amikor mondatokat alkotsz, elég lehet egy szó is. Persze a legtöbb mondat több szóból áll. A több szóból álló mondatokban a szavak összekapcsolódnak, szókapcsolatok jönnek létre. Akárcsak a következő mondatban: Annamária és Zalán almát szednek. Legalább két szókapcsolatot biztosan találsz: 1. Annamária és Zalán, 2. almát szednek. Az első példában az és kötőszó kapcsolja össze a két tulajdonnevet: Annamária és Zalán. Az ilyeneket egyelőre öszszekötős szókapcsolatnak hívjuk. A második példában viszont a szókapcsolat egyik tagja irányítja a másikat. Ezt abból veheted észre, hogy az irányító szóból rá lehet kérdezni a másik szóra. Így: Mit szednek? Almát szednek. (A szednek szó irányítja az almát szót.) Az ilyeneket egyelőre irányítós szókapcsolatnak nevezzük. SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMK Az összekötős és az irányítós szókapcsolatokat nyelvtani szabályok hozzák létre, tehát ezek a szókapcsolatok nyelvtani szókapcsolatok. A nyelvtani szókapcsolatokat röviden szószerkezetnek nevezzük. Az összekötés és az irányítás valójában olyan szabályok a nyelvünkben, amelyek a mondatok létrehozásában vesznek részt. Az ilyen szabályokat idegen szóval szintaktikai szabályoknak hívják, az általuk létrejövő szószerkezeteket pedig szintagmának. A szintagmákban legalább két szó kapcsolódik össze, ezek a szintagma tagjai. VISZONYSZÓS SZÓSZERKEZETEK A toldalékértékű viszonyszók egy másik szóval együtt egyetlen szóalakot hoznak létre ( fa alól ). Hasonló ez a szótő és a toldalék kapcsolatához, csak nem olyan szoros, nem is írjuk egybe őket. Ezek is nyelvtani szókapcsolatok, azaz szószerkezetek, de nem szintagmák! A viszonyszós szószerkezetek a mondatban egy szintagmának a tagjai lesznek. 26

27 VISZONYSZÓS SZÓKAPCSOLATOK A nem toldalékértékű viszonyszós szókapcsolatok nem nyelvtani szókapcsolatok, azaz még szószerkezetnek sem hívhatjuk őket. A mondatban ezek is egy szintagmának a tagjai lesznek, de a bennük lévő viszonyszót nem számítjuk bele a szintagmába. A kötőszavak esetében a kötőszó az utána álló szóval alkot viszonyszós szókapcsolatot: (ház) és kert, ( jó) de gyönge. Hogy jobban megértsd, figyeld meg a következő mondatot! Fa alól szedik az almát. Ebben a mondatban az almát kapott egy névelőt: ez egy viszonyszós szókapcsolat. Az almát egy irányítós szintagma tagja a mondatban: Mit szednek? Almát. A névelő azonban nem része a szintagmának: (az) almát szedik. A fa alól egy főnév és egy névutó kapcsolata, ez egy viszonyszós szószerkezet. Egy irányítós szintagma tagja lett a mondatban a viszonyszóval együtt: Honnan szedik? Fa alól szedik. A névutó a szintagma része: fa alól szedik. FONTOS! A szintagma tehát olyan szószerkezet (azaz nyelvtani szókapcsolat), amelynek legalább két tagja van. Tagjai lehetnek szavak vagy viszonyszós szószerkezetek. A viszonyszós szókapcsolatok viszonyszavai nem lehetnek a szintagmák tagjai. Gondolatgyűjtő 27

28 FELADATOK 1. Sok olyan szólása van nyelvünknek, amelyet anélkül használunk, hogy elgondolkodnánk eredeti jelentésén. Próbálj az alábbi szólások keletkezésére szabadon engedve fantáziádat magyarázatot adni! Nézz utána, honnan származnak! Keresd meg bennük a szintagmákat! sok van a rovásán kötélnek áll nem fenékig tejfel kilóg a lóláb 2. Válogasd ki a következő szövegből a szókapcsolatokat, és csoportosítsd őket a füzetedbe! Zalán mindig szerencsés volt. Még ötödikben történt, hogy egy őszi délután Palival és Annamáriával kerékpároztak. A vasúti híd alatt majdnem kilyukasztotta az első kerekét egy rozsdás szög. Meg is történt volna, de fél centivel elkerülte. Palinak bezzeg nem sikerült elkerülnie a bajt! 3. Keress olyan összetett szavakat, melyek szintagmából alakultak ki! Például: bút felejt búfelejtő 4. Mondatbővítés. Egészítsd ki minél több elemmel a következő mondatokat úgy, hogy egyszerű mondatok maradjanak! Emelj ki az általad írt mondatból néhány tanult szókapcsolati formát! Dolgozz a füzetedbe! Elmentünk. Szánkózni fogunk. JTÉKOS ANYANYELVÜNK Lánc-lánc-szintagmalánc Alkossatok padtársaddal közösen szintagmákat! A játék lényege, hogy az adott szintagma utolsó tagjával kezdődjön a következő szószerkezet! Versenyezzetek, melyik pár tudja a legtöbb tagból álló láncot összeállítani három perc alatt! Pl.: Pista ír ír barátaink barátaink megérkeztek megérkeztek épségben stb. 28

29 Az alárendelő szintagmák jellemzői, a bővítmények típusai Gondolatébresztő Találd ki, ki vagyok én! Folyton fürkészem a terepet. Előfordulhat, hogy nem látom tisztán a dolgokat. Fényem féltve őrzött kincs. Az előző leckében találkoztál az irányítós szintagmával. A következő mondatban két ilyen szintagma is van: Annamária várja Zalánt. A RKÉRDEZÉS Az irányítós szintagmák felismerését a rákérdezés segíti. A két irányítós szintagmánk: Annamária várja, illetve várja Zalánt. Az irányítós szintagmáknak mindig csak két tagjuk van: irányító tag és irányított tag. A rákérdezés során annak a tagnak a helyére, amelyre rákérdezünk, teszünk egy kérdő névmást, utána pedig azt a tagot tesszük, amelyből kérdezünk: Ki várja? Annamária várja. Kit vár? Zalánt várja. Mindkét szintagmában a várja szó az irányító, mert ebből a szóból tudsz rákérdezni a másikra. Az irányító tag (várja) a kérdésben és a válaszban is szerepel. A válasz pedig mindig a teljes szintagma. Nagyon fontos, hogy a rákérdezés mindig ugyanúgy két tagból álljon, mint az irányítós szintagma! Ezért nem jó rákérdezés a következő: Mit csinál Annamária? Annamária vár. Olyan, mintha az Annamária lenne az irányító tag, de ez nem igaz, hiszen a szintagma kéttagú, viszont a kérdés háromtagú volt! Az Annamária tagból nyelvtani értelemben nem lehet rákérdezni a vár szóra! ALRENDELŐ SZINTAGMA Az irányítós szintagma tagjai nem egyenrangúak, amit az is mutat, hogy csak az irányító tagból tudsz rákérdezni az irányított tagra, fordítva nem. Az irányító tagot alaptagnak, az irányított tagot bővítménynek nevezzük. A bővítmény az alaptagnak van alárendelve, az irányítós szintagma igazi neve: alárendelő szintagma. A szintagmát ábrázolhatod is, ilyenkor a bővítményt mindig az alaptag alá írd, és egy vonallal kösd össze: várja ALAPTAG várja Annamária BŐVÍTMÉNY Zalánt 29

30 A két rajzot egyesítheted: várja ALAPTAG Annamária Zalánt A rajzból is láthatod, hogy a várja egyszerre két bővítménnyel rendelkezik. Kaphat-e még további bővítményeket? Természetesen! Annamária nagyon várja Zalánt a pályaudvaron. Hogyan várja? Nagyon várja. Hol várja? (A) pályaudvaron várja. (A névelő nem a szintagma része!) várja BŐVÍTMÉNYEK Annamária nagyon Zalánt (a) pályaudvaron A BŐVÍTMÉNYEK TÍPUSAI Most már négy bővítménye is van a várja szónak, azonban ezek közül csak kettő az, amely az alaptag (várja) jelentéséhez nagyon szorosan hozzátartozik: valaki/valami vár valakit/valamit. Ez a két bővítmény a vár(ja) szó mellől sosem hiányozhat: Annamária várja Zalánt. Az ilyen bővítményeket kötött bővítménynek, vagy másképp vonzatnak nevezzük. Az alaptag jelentéséhez szorosan hozzátartoznak, és mindig megjelennek mellette. A másik két bővítmény nem ilyen, sem a nagyon, sem a pályaudvaron nem tartozik hozzá szorosan az alaptag jelentéséhez, ezért el is maradhatnak mellőle: szabad bővítmények. Gondolatgyűjtő Mi segíti az irányítós szintagma felismerését? Milyen bővítményekkel bővíthető az alaptag? FELADATOK 1. A fenti példamondat alapján ábrázold a füzetedben az alábbi mondatok bővítményeit! Mi később akartunk kirándulni! Nőnapra vegyél édesanyádnak virágot! A bátrak elnyerik szerencséjüket. A tóparton egy ház várta a vendégeket. 30

31 2. Egészítsd ki a füzetedben a megadott alaptagot a fentiekhez hasonlóan! játszik Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? beszélgetünk Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? olvas Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? 3. Figyeld meg a következő mondatok alárendelő szintagmáit, írd le a füzetedbe, hogyan kérdeznél a bennük lévő bővítményekre! Ezután te is írj a füzetedbe ezek mintájára mondatokat, írd le a rákérdezéseket, és készíts ábrákat! Pali ma meglátogatja a nagymamáját. meglátogatja Annamária hangosan kiabált le az erkélyről. kiabált le Pali ma (a) nagymamáját. Annamária hangosan (az) erkélyr l. Zalán nem hallott a jetiről. (nem) hallott Zalán (a) jetir l. Egy repülőgép bújt ki a felhők közül. bújt ki (egy) repül gép (a) felh k közül. 4. Találj ki egy hosszú mondatot, amelyet könnyen lehet tovább bővíteni! Írd le a füzetedbe! SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Hol, milyen beszédhelyzetben használnád a következő üdvözlést és rövidített formáit? Gyűjts te is hasonló üdvözléseket! Jó napot kívánok! Jó napot! Napot! Hallottad már a kisztihand kifejezést? Nézz utána, mit jelent! Hogyan mondanád más szavakkal? 31

32 A mellérendelő szintagmák jellemzői, típusai Gondolatébresztő Haverok, buli, Fanta! Milyen szintagma? MELLÉRENDELŐ SZINTAGMA Korábban már találkoztál egy összekötős szintagmával: Annamária és Zalán. A két tulajdonnevet egy kötőszó kapcsolja egybe. Az ilyen szintagmákban az összekapcsolódó tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem tudod megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag mellé egy másikat rendelünk, az igazi nevük épp ezért: mellérendelő szintagma. A mellérendelő szintagmának kettőnél több tagja is lehet, pl.: gyors és energikus, sőt kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya. A MELLÉRENDELŐ SZINTAGMA TÍPUSAI Egy ilyen szintagma felépítésében sokféle kötőszó részt vehet, és ezeket a tagok közt létrejövő kapcsolat tartalma alapján szokták csoportosítani. Öt fajtájuk ismeretes, a kötőszókat pirossal jelöltük. Keressük meg együtt a következő mondatban a szintagmákat! Zalán a pályaudvaron vagy a boltban keresi Palit és Annamáriát. Az első lépés mindig a viszonyszós szókapcsolatok és szószerkezetek megtalálása: a pályaudvaron, a boltban. Ezután már keresheted a szintagmákat! Két mellérendelő szintagmát is tartalmaz a mondat: (a) pályaudvaron vagy (a) boltban, Palit és Annamáriát. brázolva: (a) pályaudvaron ~ (a) boltban Palit Annamáriát Ebben a mondatban a mellérendelő szintagmák alárendelő szintagmákkal kapcsolódnak össze úgy, hogy a mellérendelő szintagmák tagjai egy alárendelő szintagma bővítményei is egyben: 32

33 Hol keresi? (A) pályaudvaron vagy (a) boltban keresi. keresi Kit keres? Palit és Annamáriát keresi. keresi (a) pályaudvaron (a) boltban Palit Annamáriát A mondatban van még egy alárendelő szintagma: Zalán keresi. Ki keresi? Zalán keresi. A három ábra egyesítve: keresi keresi Zalán Zalán (a) pályaudvaron (a) boltban Palit Annamáriát Gondolatgyűjtő Írjatok fel egy-egy cédulára szókapcsolatokat mind az öt fajtából, majd rakjátok össze! Ezután válogassátok szét közösen! FELADATOK GYAKORLS Pali látta, hallotta, felismerte Zalánt a pályaudvaron Ha a mellérendelő szintagmát egyetlen egységként tekintem, az ábra egyszerűbbé válik: látta hallotta felismerte látta hallotta felismerte Pali Zalánt (a) pályaudvaron Pali Zalánt (a) pályaudvaron TRSASJTÉK Kitalálós Válassz ki az osztályteremben körülnézve egy tetszőleges tárgyat, olyat, amelyet padtársat is láthat, észrevehet! Ha megvan, vigyázz, nehogy padtársad már a tekintetedből rájöjjön, vajon mire esett a választásod azt ugyanis a leírásod alapján kell kikövetkeztetnie. Közölj a tárgy helyzetéről, alakjáról, illetve egyéb jellemzőiről rövid, tömör információkat minél több mellérendelő kötőszó használatával! Pl.: A fal mellett van, de nem a jobb oldalon, hanem inkább az ajtó közelében, tehát egészen hátul, de ez persze csak nézőpont kérdése. Stb. Mérjétek az időt is! Vajon melyikőtöknek sikerül nehezebb feladványt kitalálni? 33