III. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben
|
|
- Zalán Péter
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 III. Alapfogalmak és tervezési módszertan SystemC-ben A SystemC egy lehetséges válasz és egyben egyfajta tökéletesített, tovább fejlesztett tervezési módszertan az elektronikai tervezés területén felmerülő tervezési és fejlesztési problematikák összességének megoldására. 1
2 III.1. SystemC rövid összefoglaló bemutatása A SystemC a C++ programozási nyelven alapul, és annak egyfajta kiterjesztése digitális elektronikai hardware berendezések modellezésére. Fontos megjegyezni, hogy a SystemC nem a C++ nyelv egy újabb fajta nyelvjárása, mint például a C#. A SystemC alapvetően megőrizte a C+ + nyelv objektum orientált tervezési és szoftverfejlesztési módszertanát. 2
3 Számos fontos jellemvonással bővíti a C++ hagyományos objektum orientált fejlesztői eszköztárát, mint például több folyamat párhuzamos végrehajtása, esemény vezérelt folyamatvezérlés, időzített eseménykezelés, speciális a logikai áramkörök tervezéséhez és modellezéséhez jól illeszkedő adattípusok biztosítása. A SystemC tulajdonképpen egy osztálykönyvtárral egészíti ki a C++ nyelvi lehetőségeit, ahol a hozzá adott osztályok nem a C++ nyelvet módosítják, hanem a C++ nyelv fent említett kiterjesztését valósítják meg. 3
4 III.2. SystemC és a hagyományos tervezési módszertan 4
5 Az elektronikai eszközök hagyományos tervezési módszertanában a rendszertervező mérnökök az általuk választott szoftverfejlesztő rendszerben (általában C, vagy C++) dolgozzák ki azokat a modelleket, amelyek segítségével a megtervezendő elektronikai rendszer funkcionalitása vizsgálható, tesztelhető. 5
6 Amikor a rendszer tervezői a fejlesztés ezen szakaszával elkészültek, akkor a kidolgozott modelleket, futtatható kódokat átadják az RTL szintet kidolgozó tervezői csoportnak, akik aztán ennek alapján újra írják azt a maguk választotta fejlesztői környezetben (VHDL, Verilog), hogy az elkészített rendszerterveket regiszter szintű tervekké, a kapuáramkörök részletességének szintjére kidolgozzák. Ennek a tervezési módszertannak van egy alapvető hibája, mégpedig az, hogy a rendszertervező által kidolgozott modellek által nyújtott funkcionális képességek eltérhetnek az RTL szintű tervek funkcionalitási jellemzőitől. 6
7 Ezzel szemben a SystemC által biztosított módszertanban a tervező mérnökök, mind rendszer szinten, mind hardware közeli szinten csak a SystemC környezetet használják a tervek egyre nagyobb részletességű kidolgozásához. A tervezők iteratív módon finomíthatják a terveiket a rendszerszintű tervezési előírásokból kiindulva le egészen a regiszterszintű tervekig, amelyek továbbra is a SystemC környezetben jelennek meg. 7
8 III.3. SystemC által a tervező számára nyújtott lehetőségek Modulok: Egy modult az úgynevezett modul osztály SC_MODULE segítségével tudunk definiálni. A modulok hierarchikus felépítésűek abból a szempontból, hogy folyamatokat tartalmazhatnak és más modulok példányai is részét képezhetik. Folyamatok: A folyamat célja, hogy az adott rendszer funkcionalitását leírja. A folyamatok egy-egy modulban jelennek meg. Két alapvetően különböző folyamat típus létezik a SystemC rendszerben ez a SC_METHOD és az SC_THREAD. 8
9 Portok: Egy modulnak valamilyen formában kapcsolódnia kell a külvilághoz, ezt a csatoló felületi szerepet tölti be a port, amit magyarul kapunak is nevezhetünk. A modulok a portokon keresztül tudnak egymással kommunikálni, azokon keresztül továbbítva a jeleket. Háromféle port típust különböztetünk meg, ezek az Input, Output és az InOut portok, attól függően, hogy az információ egy adott porton keresztül modulba befelé, kifelé vagy mind két irányban áramolhat. 9
10 Jelek: SystemC-ben a jelek testesítik meg azokat az értékeket, amelyek segítségével a rendszer egyes részei egymással kommunikálnak. Két alapvetően eltérő típusú jel csoport létezik. Ezek a resolved és az unresolved jelek. Adattípusok: Különböző absztrakciós szinteket és tervezési résztartományok létrehozását támogatja. Például biztosítja a kettő és négyértékű logikai szerkezetek használatát egyedi változó és indexelt változók (vektorok, tömbök) szintjén is. 10
11 Órajel generátorok: A SystemC számos lehetőséget kínál a különféle időzítési problémák, időütemezési feladatok minél rugalmasabb kezelésére, az egyszerű órajel generátorok periodikus négyszögjel alakjaitól az összetett komplex jelalakok generálásáig. A SystemC lehetőséget kínál arra is, hogy az egyes jeleket egymáshoz szinkronizáljuk. Eseményvezérelt alapú szimuláció: A digitális logikai áramkörök alapvetően párhuzamosan, illetve konkurensen működő rendszerek, amelyeknek modellezéséhez elengedhetetlenül szükséges a párhuzamos feladat végrehajtás megoldása. 11
12 Ezt a lehetőséget biztosítja a SystemC a modulokon keresztül deklarált, majd aztán definiált folyamatok esemény alapú vezérlésével (végrehajtásával). A SystemC-ben kidolgozott modellek tesztelése során az áramköri modell vagy rendszer szimulációja nem a hagyományosan megszokott szekvenciális utasítás végrehajtás logikai alapelvei szerint hajtódik végre, ami a bevezető programozási kurzusokon ismertetésre kerül. A szekvenciális utasítás végrehajtást váltja fel az eseményvezérelt alapú feladat végrehajtás, ami biztosítja a modell párhuzamos egymással akár konkurens végrehajtását is. 12
8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
RészletesebbenVIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC)
VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) 1 A korszerű digitális tervezés itt ismertetendő (harmadik) irányára az a jellemző, hogy az adott alkalmazásra céleszközt (ASIC - application
RészletesebbenIV. A SystemC alapelemei
IV. A SystemC alapelemei Ennek a bevezető előadásnak a célja, hogy röviden és mindenekelőtt érthetően bemutassa a SystemC alkalmazását elektronikai eszközök tervezésére. Részletesen ismertetésre kerül
RészletesebbenDigitális eszközök típusai
Digitális eszközök típusai A digitális eszközök típusai Digitális rendszer fogalma Több minden lehet digitális rendszer Jelen esetben digitális integrált áramköröket értünk a digitális rendszerek alatt
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
Részletesebben1. A VHDL mint rendszertervező eszköz
1.1. A gépi tervezés A gépi leíró nyelvek (HDL) célja az egyes termékek egységesítése, logikai szimulációhoz leíró nyelv biztosítása, a terv hierarchikus felépítésének tükrözése és a nagy tervek áttekinthetővé
RészletesebbenVII. Tesztkörnyezet felépítése
VII. Tesztkörnyezet felépítése 1 VII.1. Szimuláció folyamatát vezérlő eszközök SystemC-ben sc_start sc_stop sc_time_stamp sc_simulation_time sc_clock sc_trace sc_cycle és az sc_initialize sc_time 2 sc_start
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 Tervezés FPGA-ra, Verilog, SystemC http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/18-ictervezes3.ppt http://www.eet.bme.hu Tervezés FPGA-ra
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 5. A Verilog sűrűjében: véges állapotgépek Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator:
RészletesebbenIntelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft.
Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft. Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban Evosoft Hungary kft., Evosoft Hungary Kft.
RészletesebbenHatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve
Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok
RészletesebbenSzámítógép architektúra
Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek
RészletesebbenLaborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István
Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési
RészletesebbenElektronika, 5. gyakorlat: algoritmikus C szintézis
Elektronika, 5. gyakorlat: algoritmikus C szintézis Bevezetés A digitális elektronikai rendszerek bonyolultsága és a gyors technológiai fejlődés folyamatos kihívás elé állítja a tervezőket, mert a tervezési
RészletesebbenA szoftverfejlesztés eszközei
A szoftverfejlesztés eszközei Fejleszt! eszközök Segédeszközök (szoftverek) programok és fejlesztési dokumentáció írásához elemzéséhez teszteléséhez karbantartásához 2 Történet (hw) Lyukkártya válogató
RészletesebbenRendszerszintű tervezés: SystemC I.
Rendszerszintű tervezés: SystemC I. Czirkos Zoltán BME EET 2016. február 24. Miről lesz szó? Magas szintű tervezés programozási nyelvek segítségével HDL leírás (Verilog / VHDL) is emlékeztet egy programra
RészletesebbenOccam 1. Készítette: Szabó Éva
Occam 1. Készítette: Szabó Éva Párhuzamos programozás Egyes folyamatok (processzek) párhuzamosan futnak. Több processzor -> tényleges párhuzamosság Egy processzor -> Időosztásos szimuláció Folyamatok közötti
RészletesebbenElektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András
Elektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András Elektronikai tervezés írta Dr. Burány, Nándor és Dr. Zachár, András Publication date 2013 Szerzői
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenObjektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető
Objektumorientált paradigma és programfejlesztés Bevezető Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján
Részletesebben2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához
XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput
Részletesebben11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG)
11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) A JTAG (IEEE 1149.1) protokolt fejlesztették a PC-nyák tesztelő iapri képviselők. Ezzel az eljárással az addigiaktól eltérő teszt eljárás. Az integrált áramkörök
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenProgramozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016
Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
LOGIKAI TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ ÁRAMKÖRÖKKEL Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ltpa/logikai_tervezes.htmltervezes.html Adminisztratív információk
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenModellinformációk szabványos cseréje. Papp Ágnes, Debreceni Egyetem EFK
Modellinformációk szabványos cseréje Papp Ágnes, agi@delfin.unideb.hu Debreceni Egyetem EFK Tartalom MOF, UML, XMI Az UML és az XML séma MDA - Model Driven Architecture Networkshop 2004 2 Az OMG metamodell
RészletesebbenObjektum orientált programozás Bevezetés
Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban
RészletesebbenAbsztrakció. Objektum orientált programozás Bevezetés. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:
Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet
Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 5. Laboratóriumi gyakorlat Kombinációs logikai hálózatok 2. Komparátorok Paritásvizsgáló áramkörök Összeadok Lab5_: Két bites komparátor
Részletesebben14. TARTALOM FUTTATÁSA A FEJLESZTŐLAP HÉTSZEGMENSES KIJELZŐJÉN
14. TARTALOM FUTTATÁSA A FEJLESZTŐLAP HÉTSZEGMENSES KIJELZŐJÉN A digitális berendezések kijelzőjének kezelésénél gyakori feladat a kijelzett tartalom mozgatása valamilyen szabály szerint. Ebben a példában
RészletesebbenTartalom Tervezési egység felépítése Utasítások csoportosítása Értékadás... 38
Bevezetés... 11 1. A VHDL mint rendszertervező eszköz... 13 1.1. A gépi tervezés... 13 1.2. A VHDL általános jellemzése... 14 1.3. Tervezési eljárás VHDL-lel... 15 2. A VHDL nyelv alapszabályai... 19 2.1.
RészletesebbenObjektumorientált paradigma és a programfejlesztés
Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos
Részletesebben1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD)
1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD) 1 1.1. AZ INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁI A digitális berendezések tervezésekor számos technológia szerint gyártott áramkörök közül
Részletesebben10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti
10. EGYSZERŰ HÁLÓZATOK TERVEZÉSE A FEJLESZTŐLAPON Ennél a tervezésnél egy olyan hardvert hozunk létre, amely a Basys2 fejlesztőlap két bemeneti kapcsolója által definiált logikai szinteket fogadja, megfelelő
RészletesebbenNETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások
Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok
RészletesebbenPROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar
PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea
RészletesebbenPAL és s GAL áramkörök
Programozható logikai áramkörök PAL és s GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenBevezetés A SystemC célja A SystemC alapjai SystemC típusok Modulok Rendszerek Csatornák. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SystemC áttekintés Dr. Czirkos Zoltán, Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2014. augusztus 18. Dr. Czirkos Zoltán, Horváth Péter SystemC áttekintés
RészletesebbenPROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS. Előadó: Dr. Oniga István
PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS VERILOG NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/pvn/verilog.html Adminisztratív információk Tárgy: Oktató: tó Dr. Oniga István (oniga.istvan@inf.unideb.hu)
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenA szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii
TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány
RészletesebbenIntegrált áramkörök/6 ASIC áramkörök tervezése
Integrált áramkörök/6 ASIC áramkörök tervezése Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék 12/10/2007 1/25 Mai témák Integrált áramkörök tervezése Az ASIC tervezés gyakorlata ASIC tervezési technikák Az
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 481 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának
RészletesebbenAz 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak
Az 54 481 02 0010 54 03 azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő Rendszer/alkalmazástervezés, -fejlesztés és -programozás 1147-06 Internetes alkalmazás-fejlesztés multimédiás ismeretek alkalmazása.
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
i napló a 20 /20. tanévre Műszaki informatikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 5 81 05 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és
RészletesebbenOOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.
OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_01-1 - E jegyzet másolata
RészletesebbenPROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens
PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens A tárgy weboldala http://irh.inf.unideb.hu/user/onigai/ple/programozhato_logika.html Adminisztratív információk Tárgy: Oktató: Dr.
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
Részletesebben3. A DIGILENT BASYS 2 FEJLESZTŐLAP LEÍRÁSA
3. A DIGILENT BASYS 2 FEJLESZTŐLAP LEÍRÁSA Az FPGA tervezésben való jártasság megszerzésének célszerű módja, hogy gyári fejlesztőlapot alkalmazzunk. Ezek kiválóan alkalmasak tanulásra, de egyes ipari tervezésekhez
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Rövid visszatekintés, összefoglaló
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenInczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport
TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.
RészletesebbenVerilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét + 15 25 dia Fehér Béla, Raikovich
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenMikroelektronikai tervezés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Mikroelektronikai tervezés Tervezőrendszerek Egy kis történelem Hogyan is terveztek digitális IC-t pl. az 1970-es években?
Részletesebben3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK
3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Digitális technika
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Előadó: Dr. Oniga István
LOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN Előadó: Dr. Oniga István Összeállította Dr. Oniga István A következő anyagok felhasználásával Digitális rendszerek tervezése FPGA áramkörökkel. Fehér Bela Szanto Peter,
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A Verilog HDL II. Nagy Gergely. Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) szeptember 26.
Áramkörtervezés az absztrakciótól a realizációig BMEVIEEM284 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Verilog HDL II. Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. szeptember 26. Nagy
Részletesebbencím: 6725 Szeged Bokor u. 18. telefon: +36 1 808 9666 Innomedio Kft Scrum módszertan 1.0 Verzió Érvényes: 2012. április 1-től
Innomedio Kft Scrum módszertan 1.0 Verzió Érvényes: 2012. április 1-től Alapfogalmak: 1. hiba: egy már meglévő, funkcionalitásban hibás működést eredményező programrész hibás működésének leírása konkrét
RészletesebbenNapjainkban a korábbiaknál is nagyobb szükségünk van arra, hogy eszközeink rugalmasak legyenek és gyorsan igazodjanak a változó környezethez.
LabVIEW 2009 még több lehetőség: párhuzamos programozási technikák, vezeték nélküli technológiák és valós idejű rendszereken futó matematikai algoritmusok Napjainkban a korábbiaknál is nagyobb szükségünk
RészletesebbenDokumentumok Information kezelése? Management Információ - management. Professzionális dokumentumkezelés hiteles másolat készítés. Offisys Kft.
Dokumentumok Information kezelése? Management Információ - management Professzionális dokumentumkezelés hiteles másolat készítés Offisys Kft. 2014.10.16 Professzionális dokumentum menedzsment Rendszerezetten
RészletesebbenProgramtervezés. Dr. Iványi Péter
Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű
RészletesebbenSzoftverfejlesztő Informatikai alkalmazásfejlesztő
114-06 Szoftverfejlesztés Átfogó szakdolgozat készítése, mely vagy adatmodellezés alapján adatbázis-fejlesztés és tesztelési feladat megvalósítása, vagy egy adaptációs jellegű feladat megoldása specifikációja,
RészletesebbenDigitális elektronika gyakorlat
FELADATOK 1. Felhasználva az XSA 50 FPGA lapon található 100MHz-es programozható oszcillátort, tervezzetek egy olyan VHDL modult, amely 1 Hz-es órajelet állít elő. A feladat megoldható az FPGA lap órajelének
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
Részletesebben01. gyakorlat - Projektalapítás
2 Követelmények 01. gyakorlat - Projektalapítás Szoftvertechnológia gyakorlat OE-NIK A félév során egy nagyobb szoftverrendszer prototípusának elkészítése lesz a feladat Fejlesztési módszertan: RUP CASE-eszköz:
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 120 pont 30 pont 120
RészletesebbenLukovich Gábor Logisztikai rendszerfejlesztő
Lukovich Gábor Logisztikai rendszerfejlesztő Intra-logisztikai rendszerek Lay-out tervezése/fejlesztése Logisztikai informatikai rendszerek tervezése Egymással kölcsönhatásban lévő részfeladatok rendszere
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenModell alapú tesztelés mobil környezetben
Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed
Részletesebben10. Digitális tároló áramkörök
1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek
RészletesebbenSZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA
KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari
RészletesebbenElőfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból
ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév
RészletesebbenA programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai
A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenGENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok
GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és Függvénysablonok Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben
RészletesebbenIman 3.0 szoftverdokumentáció
Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3
RészletesebbenProgramozási technológia
Programozási technológia Dinamikus modell Tevékenységdiagram, Együttműködési diagram, Felhasználói esetek diagramja Dr. Szendrei Rudolf ELTE Informatikai Kar 2018. Tevékenység diagram A tevékenység (vagy
RészletesebbenDigitális technika Xilinx ISE GUI használata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika Xilinx ISE GUI használata BME MIT Fehér Béla Raikovich
RészletesebbenDW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt
DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés
RészletesebbenProgramozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra
Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,
RészletesebbenE rendszerben csak az az eljárás kerülhet befogadásra a közfinanszírozásba, amely szerepel az Engedélyezett Orvosi Eljárások katalógusában.
Javaslat az Engedélyezett Orvosi Eljárások Katalógusának kialakítására (Egészségügyi technológiák egységes életciklus-esemény-rendszerének megteremtése) (Dr. Kincses Gyula és az ESKI megbízása alapján
RészletesebbenPAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István
Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenSzoftver technológia. Projektmenedzsment eszközök. Cserép Máté ELTE Informatikai Kar 2019.
Szoftver technológia Cserép Máté ELTE Informatikai Kar 2019. Szoftvereszközök A fejlesztőcsapat munkáját megfelelő szoftvereszközökkel kell alátámasztani projektmenedzsment eszközzel (project tracking
RészletesebbenAutomatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Automatikus tesztgenerálás modell ellenőrző segítségével Micskei Zoltán műszaki informatika, V. Konzulens: Dr. Majzik István Tesztelés Célja: a rendszerben
RészletesebbenAspektus-orientált nyelvek XML reprezentációja. Kincses Róbert Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet
Aspektus-orientált nyelvek XML reprezentációja Kincses Róbert Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet kincsesr@inf.unideb.hu Bevezetés OOP: helyesen alkalmazva jó minőségű szoftvert lehet vele előállítani
RészletesebbenNyolcbites számláló mintaprojekt
Nyolcbites számláló mintaprojekt 1. Bevezető A leírás egy nyolcbites számláló elkészítésének és tesztelésének lépéseit ismerteti. A számláló értéke az órajel felfutó élének hatására növekszik. A törlőgombbal
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
Részletesebben