a mediátori mentori rendszerrel kapcsolatban.

Átírás

1

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVES SZAKMAI BESZÁMOLÓHOZ I. Főbb szakmai feladatok: Szervezeti változások A Kormány célul tűzte ki a Jó állam megteremtését, amely hatékonyan nyújt szolgáltatásokat az állampolgárok részére, erőforrásaival pedig ésszerűen gazdálkodik. Ennek érdekében a magyar közigazgatási rendszer jelenleg nagymértékű átalakuláson megy keresztül. A megújítás egyik fő állomásaként január 1-jén megkezdték működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok, az Igazságügyi Hivatal korábban egységes szervezetrendszere pedig ezzel egyidejűleg megszűnt. Az Igazságügyi Hivatal általános jogutódjaként január 1-jétől létrejött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: KIMISZ), az Igazságügyi Hivatal területi szerveiként működő megyei igazságügyi hivatalok pedig a kormányhivatalokba integrálódtak azok szakigazgatási szerveként, Igazságügyi Szolgálat néven. Az igazságügyi szolgálatok szervezetileg tehát a kormányhivatal részévé váltak, a szakmai irányításukat és felügyeletüket azonban a KIMISZ látja el a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján. Az év első felében új szervezeti struktúrának megfelelően új szakmai vezetők kerültek a KIMISZ-hez. A négy szakmai osztály, a Pártfogó Felügyeleti Osztály, a Jogi Segítségnyújtási Osztály, az Áldozatsegítési Osztály, továbbá a Kárpótlási Osztály az elfogadott éves munkatervében foglalt feladatait a jóváhagyott osztályos ügyrendek mentén végzi. A főigazgató szeptemberi kinevezését követően valamennyi fővárosi és megyei kormányhivatallal megtörtént a kapcsolatfelvétel, a főigazgató személyes látogatást tett a fővárosi és megyei kormánymegbízottaknál. Szakmai irányítási feladatok A hatályban lévő főigazgatói intézkedések (utasítások, körlevelek, állásfoglalások) áttekintését elvégeztük, a hatályon kívül helyezendő intézkedéseket hatályon kívül helyeztük, a módosításra szoruló főigazgatói intézkedéseket módosítottuk, az iratmintákat aktualizáltuk. A felülvizsgálatot fél évente folyamatosan elvégezzük, tekintettel arra, hogy a jogszabályok változása okán ezen belső intézkedések módosítása szükségessé válhat. Módszertani állásfoglalást adtunk ki: o a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben benyújtott támogatási kérelmek egységes elbírálásáról és a katasztrófa sújtotta területen élők pártfogó felügyelői ügyeinek intézéséről, a pártfogó felügyelők biztonságos munkavégzéséről, o az áldozatsegítés szakterületén jogszabály-értelmezésre vonatkozóan, a gyermekvédelmi és hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos jelzőrendszeri tagságból fakadó kötelezettségek teljesítéséről, továbbá az áldozatsegítési szolgáltatások igénylésével kapcsolatban felmerülő visszaélések kiszűrése érdekében, o a mediátori mentori rendszerrel kapcsolatban. 2

3 Szakmai főigazgatói utasítást adtunk ki a TÁMOP projektben résztvevők szakmai együttműködésének elősegítésére. Módszertani javaslatot dolgoztunk ki és adtunk ki a fővárosi és megyei igazságügyi szolgálatok számára az ellenőrzéseikhez kapcsolódóan, valamennyi szakterületet érintően. Az önkéntesség szakmai munkába történő bevonásának lehetőségeit a megyei javaslatokat is figyelembe véve az egyes szakterületekre lebontva feltérképeztük, és a megvalósítás érdekében a szükséges. intézkedéseket megkezdtük. Megtörtént a mediátor ügyvédek önkéntesként való bevonása és az önkéntes szerződések aláírása, melynek eredményeként az ügyvédek kétharmada vállalta a díjazással nem járó munkát. Pártfogó ügyvédi feladatokat ellátó ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal új szolgáltatási szerződéseket megkötöttük. A kárpótlási hatósági ügyek lezárásával kapcsolatban összefoglalót készítettünk, a földárverések megtartására való felkészültségünk, és a lebonyolítás technikai feltételeinek vizsgálatát elvégeztük, valamint a problémákat és a lehetséges hatásokat feltérképeztük. Kárpótlási szakterületen az iratok megőrzésének, az archiválás lehetséges módozatainak vizsgálatát elvégeztük, a próbaselejtezést megkezdtük. Szakmai közreműködés a jogalkotási folyamatokban Uniós jogharmonizáció miatt a határon átnyúló tartási ügyekkel összefüggő jogalkotási folyamatban, az egyeztető tárgyalásokban aktívan részt vettünk, az ezzel kapcsolatos új feladatokra felkészültünk. A Büntető Törvénykönyvről, a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó javaslatainkat, továbbá egyéb, a szakterületeinket érintő jogszabály-módosítási előterjesztésekhez kapcsolódóan az álláspontunkat, szakmai észrevételeinket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium) az év folyamán folyamatosan megküldtük. Az ügyviteli vizsga szükségességének felülvizsgálatát elvégeztük, a képzési igényeket feltérképeztük, és ez alapján előterjesztést tettünk a Minisztérium felé. A KIMISZ államigazgatási feladataira vonatkozó Államigazgatási feladat- és hatásköri jegyzéket a Minisztérium kérésére elkészítettük, összeállítottuk továbbá a feladatok továbbrészletezését tartalmazó ügyfajta-kimutatást is. Képzések, konferenciák Szakmai konferenciákat szerveztünk, illetve azokon részt vettünk: o február 22. Bűncselekmények áldozatainak napja (saját rendezvény); o március Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Koordinációs Mechanizmus keretében szervezett szakmai konferencia; o március Áldozatvédelem az Európai Unióban: merre tovább? (EU elnökséghez kapcsolódó rendezvény), o szeptember 30. Magyar Kriminológiai Társaság workshopja, o november 23. Pártfogás Napja. 3

4 Országos szakmai értekezletet szerveztünk a jogi segítségnyújtási és áldozatsegítési szakterületeken július 5. napján és december 2. napján, a pártfogó felügyeleti szakterületen (ideértve a mediátori szakterületet is) pedig július 12. napján és november 23-án. Újjáélesztettük a regionális esetmegbeszélések gyakorlatát, amelynek eredményeként régiónként 2-2 alkalommal esetmegbeszélésekre került sor a KIMISZ részvételével. Pályázati tevékenység Az EVA/2010/ "Uniós jogi segítségnyújtás a visszatérés területén" című pályázatot a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal együttműködésben sikeresen megvalósítottuk, és elkészítettük a tapasztalatokat összegző jelentést. A TÁMOP projekt megvalósítását három alprojektben megkezdtük. Kiemelendő a február 22-én elindult, a nap 24 órájában ingyenesen hívható ( ), bűncselekmények áldozatai számára fenntartott telefonos diszpécserszolgálat. Pályázati, illetve együttműködési lehetőségről tárgyalásokat kezdeményeztünk a fővárosi és megyei igazságügyi szolgálatoknál. A TÁMOP projektben konzorciumi tagként vettünk részt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatallal, együttműködő partnerként a FICE, továbbá a Nonprofit Alapítvány pályázatában. Főpályázóként részt vettünk továbbá a TÁMOP C pályázatban a Minisztérium mint együttműködő partner támogatásával a Baranya Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatával, továbbá a Közép-magyarországi Régióban a Pest Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatával és a Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével. Konzorciumi partnerként közreműködtünk a Békés Megyei Kormányhivatal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata pályázataiban. Együttműködési megállapodást írtunk alá Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatával. Benyújtottuk az EVA/2011/ "Jogi segítségnyújtás a visszatérés területén" című pályázatot. A Békítő-kör projektben való részvétel érdekében együttműködési megállapodást írtunk alá a pályázó konzorciummal, a Minisztérium támogatásával, továbbá közreműködtünk a megyei szolgálatokkal kötendő megállapodások előkészítésében. A projekt képzésén a KIMISZ egy kollégája személyesen is részt vett, a projekt megvalósítása folyamatban van, a kezdeti tapasztalatok nagyon jók. Külső kapcsolatok Megkezdtük a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia /1430/2011. (XII. 13.) Kormányhatározat/ KIMISZ hatáskörébe tartozó feladatainak megvalósítását, a Stratégiában megfogalmazott célok elérését. A szakmai osztályok hatályos együttműködési megállapodásait felülvizsgálatuk, a további együttműködési lehetőségek felkutatása, az ez irányú kapcsolatok felvétele, és a szerződések előkészítése érdekében lépéseket tettünk. Ünnepélyes keresetek között együttműködési megállapodás aláírására került sor a KIMISZ és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága között. Előkészítettük továbbá az Országos Rendőrfőkapitánysággal és a Magyar Ügyvédi Kamarával kötendő együttműködési megállapodásokat is, mely megállapodások véglegesítése zajlik. Közreműködtünk a horvát pártfogói iktató rendszer működésének kidolgozását célzó uniós projektben, részt vettünk az önkéntesek szakmai módszertani protokolljának kidolgozását célzó uniós projektben (MOMIE), a több uniós országgal közösen 4

5 végrehajtott STARR projektben, és eredményesen lezártuk a TÁMOP Útközben projektet. Koordináltuk és elvégeztük az OSAP adatgyűjtést a pártfogó felügyelői szakterületen. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa megkeresésére a Pártfogó Felügyelői Szolgálatra és az Áldozatsegítő Szolgálatra vonatkozóan statisztikai adatokat szolgáltattunk, az ombudsmani vizsgálathoz kapcsolódóan megfogalmaztuk észrevételeinket, tapasztalatainkat. A Magyar Helsinki Bizottság megkeresésére statisztikai adatokat szolgáltattunk az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége évre vonatkozó éves beszámolójához szükséges magyar országjelentés elkészítése céljából Kezdeményeztük a HERMON-rendszerhez (Körözési Információs Rendszer) való hozzáférési lehetőség kialakítását. 5

6 SZAKMAI FELADATOK I. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG 1.1. A KIMISZ, mint szakmai irányító szerv hatáskörébe utalt, pártfogó felügyelői tevékenységet érintő feladatok bemutatása A KIMISZ főigazgatójának, mint a szakmai irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utalt, a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő feladatokat a hatályos jogszabályok 1 az alábbiak szerint határozzák meg: meghatározott irányítási, törvényességi, hatékonysági és szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök; egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására; jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés; közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint az irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése; kihelyezett ügyfélszolgálatok és közösségi foglalkoztatók tevékenységének szakmai ellenőrzése; módszertani állásfoglalások kibocsátása, képzések és továbbképzések szervezése, az egységes jogalkalmazás elősegítése; tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenység, különösen a szakmai pályázatokat, az együttműködési megállapodásokat, valamint a nemzetközi kapcsolatokat érintően; országosan egységes informatikai rendszer működtetése, az országos adatbázisból statisztikai kimutatások, elemzések, beszámolók készítése, vizsgálatok, kutatások elvégzése; a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló évi CXXIII. törvény 3. (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázat kiírása és szerződések kötése a közvetítőkkel; a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény 20. -a szerinti feladatok ellátása. 1 A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 2. -a A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamit a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény ai A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet A fővárosi és egyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet ai A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet1-6. -ai, 18. -a 6

7 A KIMISZ szakmai irányítói feladatkörét illetően további hatásköri változást jelentett a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet 6. -a (5) és (5a) bekezdésének hatálybalépése, amelynek alapján a KIMISZ által közvetlenül igényelhető adatok köre jelentősen leszűkült. A fővárosi és megyei kormányhivatalok funkcionális működését, költségvetését, személyi állományát, létszámát, a kormánymegbízott, a főigazgató és az igazgató feladatkörét érintő megkereséseket, tájékoztatókat, valamint a tervezett szakszerűségi és törvényességi ellenőrzésről szóló tájékoztatót a közigazgatás- szervezésért felelős miniszter útján kell eljuttatni a kormányhivatalok igazságügyi szolgálataihoz, illetve a válaszok is ugyanezen az úton érkeznek vissza a KIMISZ-hez A szakmai irányítói feladatkör gyakorlása A pártfogó felügyelői szakmai tevékenység irányításáért a KIMISZ Pártfogó Felügyeleti Igazgatósága (évközi változás folytán Pártfogó Felügyeleti Osztálya) felel. A Pártfogó Felügyeleti Osztály személyi állományában a tárgyév során változás következett be (négy nagy tapasztalatú munkatársunk távozott és három új kolléga belépésére került sor). Jelenleg az Osztályon 1 fő osztályvezető és 4 fő szakreferens dolgozik A szervezeti integrációval összefüggő feladatok ellátásában való közreműködés január 1-jén a jogelőd intézmény területi szervei a megyei/fővárosi kormányhivatalokba integrálódtak. Az új szervezetek létrehozatalához és működéséhez szükséges jogszabályi környezet kialakítása és a belső normák elkészítése során a Pártfogó Felügyeleti Osztály véleményezte többek között a szervezeti és működési szabályzatok, ügyrendek és más belső normák, továbbá azok évközi módosításainak tervezeteit. A szervezeti integrációból adódó működési zavarok feltárása és kezelése érdekében több alkalommal készítettünk az év során probléma listákat Módszertani állásfoglalások, tájékoztatók készítése és előkészítése, ellenőrzési tevékenység A év során is több esetben vált szükségessé állásfoglalások kibocsátása, például az alábbi témákban: a közvetítői területen működő mentori rendszerrel kapcsolatban, a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény pártfogó felügyelői szakterületet érintő módosításával kapcsolatban, a közérdekű munka büntetés végrehajtásának az elítélt egészségi állapotromlására való tekintettel történő félbeszakításával kapcsolatban, külön magatartási szabályok pártfogó felügyelet alkalmazása nélkül való előírásával kapcsolatban, a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárásnak a Magyarországon alkalmazott pártfogó felügyeletre és a közérdekű munka büntetésre gyakorolt hatásával kapcsolatban, a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátáshoz és a vádemelés elhalasztáshoz társuló pártfogó felügyelet megszüntetésének egyes eseteivel kapcsolatban, az önkéntes ügyvéd közvetítők feladat ellátásával kapcsolatban, a jelnyelvi tolmácsok közvetítői eljárásban betöltött szerepével kapcsolatban, 7

8 a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás tartalmi elemeinek ügyész általi felülvizsgálatával kapcsolatban, a közvetítői eljárásban felmerülő költségek megfizetésének rendjével kapcsolatos jogszabály módosításával kapcsolatban, a különös illetékességhez kapcsolódó pártfogó felügyelői eljárással kapcsolatban, az iktató program új moduljával kapcsolatban, a büntetés-végrehajtási szervezet és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat adatkezelésével kapcsolatban. A tárgyévben három további témában kértük a Legfőbb Ügyészség, illetve egy témakörben a Minisztérium álláspontjának a kifejtését. Az ellenőrzések lefolytatására vonatkozó jogszabályi környezet, valamint az eljárás centralizáltsága miatt a tárgyévre tervezett vizsgálatokat nem tudtuk elvégezni. Egy megye önellenőrzést kért az egyik pártfogó felügyelője vonatkozásában, amelynek eleget tettünk. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrejötte óta kialakult, nagyon hasznos gyakorlat a évben is folytatódott. Ennek értelmében a Pártfogó Felügyeleti Osztály munkatársai telefonon és e- mailben egyaránt fogadnak szakmai kérdéseket, amelyek a leterheltségünk függvényében, de többnyire soron kívül kerülnek megválaszolásra. Ez naponta 2-3 kérdést és általában azonnali válaszadást jelent. A válaszok a megkereső és jellemzően valamennyi szakigazgatási szerv vezetői számára nyilvánosak, azok közzétételre illetve az ügymenetmodell soron következő felülvizsgálatakor szükség szerint beépítésre kerülnek Háttéranyagok, módszertani segédanyagok készítése Az év során többször készítettünk az egyes szakfeladatok (különösen a közérdekű munka büntetés végrehajtása és a mediáció) ellátásának aktuális helyzetét elemző és a korszerűsítés, hatékonyabbá tétel érdekében megfogalmazott javaslatokat tartalmazó háttéranyagokat. Ezekhez kapcsolódóan kidolgoztuk (a szükséges forrásokat is tartalmazó) képzési terveket. A Minisztérium kérésére elkészítettük a közérdekű munkára ítéltek illegális hulladék lerakóhelyek felszámolásába történő bevonásának lehetőségeire vonatkozó koncepciót. Kifejtettük a közérdekű munka büntetés és a közmunka programok kapcsolódási pontjaira vonatkozó álláspontunkat. Részletes háttéranyagokat készítettünk a Nemzeti Felzárkózási Stratégiában foglalt, a megelőző pártfogás, továbbá a fiatalkorúak pártfogásának és a gyermekvédelem intézmény rendszerének közelítésére vonatkozó feladat megvalósítása kapcsán. Háttéranyagok készültek továbbá az alábbi témákban: a pártfogó felügyelőkre vonatkozó képesítési és szakmai előírások, továbbá a vizsga kötelezettségekkel kapcsolatban, ombudsmani megkeresésre a Pártfogó Felügyelői Szolgálat jelzőrendszeri tagságából eredő feladatainak teljesítésével kapcsolatban, a rendőrség és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat informatikai rendszereinek esetleges kommunikációjával kapcsolatban, 8

9 együttműködési megállapodás tervezetének előkészítéséhez a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a büntetés-végrehajtási szervezet munkakapcsolata tárgyában, tájékoztatás a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét érintő, február és február közötti tevékenységéről, módszertani segédanyagot készítettünk az ellenőrzések lefolytatásához Nemzetközi aktivitás és nemzetközi pályázatok A KIMISZ 2011-ben is erősítette a megelőző években elkezdett nemzetközi együttműködésben való részvételét, tovább folytatta projektjeit. Munkatársaink számos külföldön és hazánkban megrendezett nemzetközi rendezvényen vettek részt, ill. tartottak előadásokat. Ezzel tovább bővült az alternatív szankciók végrehajtásával kapcsolatos hazai tudás, emellett számos külföldi szakemberrel sikerült kapcsolatot létesíteni, akik közül a jövőben többen potenciális nemzetközi projektpartnerek is lehetnek Nemzetközi projekt együttműködések 2011-ben Az Európai Bizottság Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága által támogatott STARR (Strengthening Transnational Approaches to Reducing Re-offending) Nemzetközi együttműködés megerősítése a bűnismétlés csökkentése érdekében elnevezésű pályázati program 2011 szeptemberében zárult le. A projekt négy ország részvételével és számos EU-s ország bevonásával három fő területre koncentrált: a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos kezelési módokra, a függőség kezelésére, valamint a családon belüli erőszak megelőzésére és áldozatainak kezelésére. A projekt során a szakemberek összegyűjtötték számos európai ország kutatási eredményeit, emellett számos kísérleti projekt adaptálása és értékelése valósult meg tavaszán befejeződött a hazánkban előző évben megvalósult Agresszióhelyettesítő Tréning (Aggression Replacement Training) eredményeinek értékelése. A rendezvényeket tekintve három projektvezetőségi ülés valósult meg az év során, közülük egy Utrecht-ben, kettő konferenciával egybekötötten Szófiában. Mindhárom rendezvényen magyar szakemberek, ill. a KIMISZ munkatársa is tartott előadást. A évi első szakmai találkozón a szenvedélybetegségek különböző kezelési módjait mutatták be a nemzetközi szakemberek. A zárókonferencián pedig a közel két éves STARR projekt összes szakterületének kutatási és pilot eredményeiről hangzottak el előadások, illetve workshopok kerültek megrendezésre. A honlapon számos, többek között magyar nyelvű szakmai anyag is elérhető. A projekt megerősítette nemzetközi együttműködéseinket, súlyunkat az európai pártfogói szolgálatok sorában. A projekt által számos, beépítésre érdemes jó gyakorlatot ismertünk meg decemberéig zárult le a szintén közel két évig tartó MOMIE (Models of Mentoring for Inclusion and Employement) Sorstárs mentor program a társadalmi beilleszkedés és foglalkoztatás elősegítésére. A projekt során Magyarországon két pilot program valósult meg. Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatánál szabadultak részére szerveztek mentorálási programot, míg Pest megyében Bag községben roma kortárs és sorstárs mentorok képzésére került sor januárjában Budapesten egy projekttalálkozót rendeztünk, melyen 9

10 számos nemzetközi előadás mellett a hazai társszervek képviselői is részt vettek. A MOMIE program keretében márciusban Edinburgh-ban, míg szeptemberben Lisszabonban került sor vezetőségi ülésre. A hazai pilotokat értékelő szakmai anyagok folyamatos fordítása mellett 2011 októberében ismét hazánkba látogattak a projektben dolgozó angol kutatók. A MOMIE projekt zárókonferenciáját 2011 decemberében rendezték meg Brüsszelben. Ezen az eseményen a KIMISZ főigazgatója is beszámolt a projekt magyar eredményeiről, illetőleg a két hazai pilotról készült film is levetítésre került. A hazai szakemberek előadásai mellett néhány kiképzett mentor és mentorált személyes beszámolója is színesítette a rendezvényt. A projektről további információk a következő honlapon olvashatók: A projekt keretében megismert nemzetközi tapasztalatok és a saját, elismerést kiváltó programelemeink hozzásegítettek minket a pártfogó felügyelői szakterületen működő önkéntesek hazai tevékenységére vonatkozó módszertan elmélyült kidolgozásához. A NOMS (Egyesült Királyság Elkövető Menedzser Szolgálata) megkeresésére a Pártfogó Felügyelői Szolgálat közreműködést vállalt a DOMICE (Developing Offender Management in Corrections Europe) című projektben, amelynek célja a felnőtt korú bűnelkövetők esetkezelésének megszervezésére, felépítésére vonatkozó európai uniós gyakorlatok felmérése és a jó gyakorlatok összegzése. A projekt létrehozását az a felismerés motiválta, hogy az esetkezelés bár egyre nagyobb jelentőségű, de még mindig viszonylag keveset kutatott területe a büntető igazságszolgáltatásnak. A projekt kezdettől fogva nemzetközi jellegű volt, a CEP (Európai Pártfogó Szövetség) mellett öt európai joghatóság vett benne részt főpályázóként. A kutatás céljai közé tartozott a jó gyakorlatok megismerése és elterjesztése, az egymástól való tanulás csatornáinak kiépítése a tagállamok között a rendszerek hatékonyságának növelése céljából és a témához kapcsolódó uniós kerethatározatok implementációjának segítése. A KIMISZ munkatársai a többi nemzetközi résztevőhöz hasonlóan részletes ismertetőt és folyamatábrát készítettek az esetkezelés hazai folyamatáról. A projekt zárókonferenciáját szeptemberben rendezték meg Barcelonában, ahol összehasonlításra kerültek az egyes országok gyakorlatai. A zárókonferencián a KIMISZ egyik munkatársa is előadást tartott. A DOMICE projekt az esetkezeléssel kapcsolatos kutatás során az elkövetők teljes útját végigköveti a büntető igazságszolgáltatás rendszerében, az ítélet meghozatalát megelőző szakasztól kezdve (a különböző rendszerekben ebbe a fázisba tartozhat a mediáció, az ítélet meghozatala előtti felügyelet, a pártfogó felügyelők ítéletet megelőző és megalapozó jelentése, az előzetes fogvatartás) az ítélet meghozatala utáni szakaszig (szabadságvesztés, alternatív szankciók, próbaidő felügyelet kiszabásával). A kutatás eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a rendelkezésre álló eszközök és erőforrások vonatkozásában, az államok közötti jelentős különbségek ellenére szinte minden esetben panaszként fogalmazódott meg a túlterheltség. (Az egyes szakemberekre háruló ügyteher a vizsgált országok rendszereiben 12 és 200 eset között mozgott). A helyi erőforrásokhoz való hozzáférés is jelentősen befolyásolja a hatékonyságot. A kutatás bizonyította, hogy az eljárás minden szakaszára kiterjedő, magas színvonalú esetkezelői munka esetén az egyes eljárási szakaszok pozitív hatásai nem egyszerűen összegződnek, hanem olyan egészet alkotnak, mely több mint az eljárás részeinek összessége. A fejlődés lehetséges irányai között megemlíthető az érintett szakemberek és intézmények közti együttműködés javítása, a jó gyakorlatok elterjesztése, a szakemberek képzésének összehangolása, valamint a képzés minőségének javítása. 10

11 A Schleswig-Holstein-i Társadalmi Felelősségért a Büntető Igazságszolgáltatásban Egyesület (SRCJ) és a Kiel-i Egyetem (Kiel University of Applied Sciences) által vezetett nemzetközi helyreállító igazságszolgáltatási projekt az EU Specific Programme Criminal Justice 2009 pályázati kiírására pályázott sikeresen. A projekt célja a helyreállító igazságszolgáltatás működő módszereinek összehasonlító kutatása, a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint annak vizsgálata, hogy mely esetekben és mely célcsoportok vonatkozásában milyen helyreállító eszközök működnek a leghatékonyabban. A projektben a Pártfogó Felügyelői Szolgálatunk partnerként szerepel. A projekt célkitűzései: A helyreállító igazságszolgáltatásra vonatkozó ismeretek fejlesztése a nemzetközi szakmai hálózatban. Az orrszágok különbözó gyakorlatainak, pénzügyi és jogi megoldásainak összehasonlítása általános jó gyakorlatok, eszközök azonosítása. Különböző típusú ügyekre és ügyfelekre vonatkozóan azonosítani a leghatékonyabb helyreállító igazságszolgáltatási eszközt. Jogalkalmazók együttműködésének erősítése a helyreállító igazságszolgáltatás területén. A projekt keretében a következő tevékenységek valósulnak meg: kutatás, konferenciák, nemzetközi adatbázis és internetes szakmai fórum létrehozása, tanulmányutak, kézikönyv és útmutatók elkészítése, valamint a kutatási eredmények közzététele. A projekt első nemzetközi eseményére 2011 februárjában került sor, a németországi Kiel-ben rendezett két napos konferenciával, valamint az azt követő tanulmányúttal szeptemberében rendezték meg a következő nemzetközi találkozót Észtországban, Tallinnban, amelynek speciális témája az áldozatsegítő szolgálatok szerepe és az áldozatok helyzete volt a helyreállító igazságszolgáltatás rendszerében. Az eseményen a Pártfogó Felügyeleti Osztály és az Áldozatsegítési Osztály referense is részt vett. A Foresee Kutatócsoport és az Országos Kriminológiai Intézet által elnyert és 2011-ben megvalósított nemzetközi MEREPS pályázatban a KIMISZ jelenleg is közreműködik, amely egy új resztoratív módszer, a "Békítő kör" megismerését célozza. A Tübingeni Egyetem az EU Criminal Justice programján támogatást nyert a Magyarországon még nem ismert konfliktuskezelő módszer kísérleti alkalmazására, illetve egy ehhez kapcsolódó kutatás elvégzésére. ( Hogyan implementálható a békítő kör elnevezésű konfliktuskezelői módszer a legalitás elvére épülő igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkező országokba? ) A pályázaton a német főpályázón túl belgiumi partner szervezetek vesznek részt, továbbá a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma (European Forum for Restorative Justice) nevű szervezet is, amelynek a KIMISZ is tagja. A Pártfogó Felügyelői Szolgálatot a Foresee Kutatócsoport Nonprofit Kft. kereste meg a nemzetközi projektben történő együttműködéssel kapcsolatban. A projekt során a hazai jogszabályi környezetre való figyelemmel a kísérleti jellegű gyakorlati alkalmazást, a közvetítői eljárásra utalt ügyek keretében szeretnénk megvalósítani, mivel a projekt célja az, hogy a büntető ügyekben mediációt alkalmazó szervezetek számára biztosítson újabb módszertani eszközt, illetve kutassa a módszer kísérleti alkalmazásának tapasztalatait. 11

12 A magyar résztvevők feladata gyakorló szakemberek részvételének biztosítása a projekt keretében megvalósuló belgiumi, angol nyelvű képzésen (amelyen a képzők Kanadából érkezett őslakos indiánok voltak), majd esetben a módszer alkalmazása és a tapasztalatok rögzítése (elégedettségi kérdőívek stb.). A kutatást a helyreállító igazságszolgáltatási eszközök működtetésében szerepet vállaló szakemberekkel készített interjúk is kiegészítik, míg a kutatási feladatokat a Foresee látja el. Az Európai Bizottság Technikai Segítség és Információ Csere (Technical Assistance and Information Exchange TAIEX) projekt keretében kettő, a Török Pártfogó Szolgálat szakmai munkáját segítő tevékenység valósult meg május között Antalya-n került megrendezésre Pártfogó felügyelői tevékenységek a feltételes szabaduláskor című workshop, amelyen a KIMISZ egyik munkatársa tartott két előadást a résztvevőknek a következő témákban: A pártfogás európai fejlődési irányai, Pártfogó felügyelői tevékenység a büntetés-végrehajtási intézetekből szabaduló elítéltekkel Magyarországon. A projekt folytatásaként szeptember között került sor a török büntetés-végrehajtás és pártfogás területén dolgozó munkatársak magyarországi látogatására, melynek keretében a török szakemberek több hazai intézményt, például. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatát, számos, büntetés-végrehajtási intézetet, valamint nonprofit szervezetet látogattak meg. A horvát Pártfogó Felügyelői Szolgálat iktató-és nyilvántartó programjának kialakítása érdekében az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt., valamint a horvát CROZ informatikai cég főpályázóként, egy EU-s pályázat keretében szakértői tevékenységre ( capacity provider ) kérte fel a KIMISZ-t. A projekt nyitórendezvényére 2011 szeptemberében került sor Zágrábban, ahol a horvát szakemberek megfogalmazták a leendő iktató-és nyilvántartó programmal kapcsolatos igényeiket. A következő hetekben folytatódott a szakmai követelményspecifikáció, valamint annak vizsgálata, hogy hogyan lehet ezeket az igényeket informatikailag megvalósítani, ill. a leendő számítógépes rendszerben országos szinten üzemeltetni októberében a horvát kollégák a KIMISZ-be látogattak, hogy megismerjék a magyar pártfogói iktató-és nyilvántartó program működését. Magyar közreműködéssel került sor a szükséges jogszabályi háttér elemzésére, valamint a KIMISZ segítségével egy 9 európai országot átfogó kérdőíves vizsgálatra, amely más európai országok iktató-és nyilvántartó programjait vizsgálta. Az erről szóló összegzést a horvát partnernek megküldtük. A jelentős részben magyar segítséggel megvalósult információgyűjtést követően várhatóan 2012 tavaszán fejeződik be a horvát iktató-és nyilvántartó program fejlesztése és bevezetése a fenti két informatikai cég kivitelezésében. A Belügyminisztérium Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárának megkeresésére részt vettünk a Norvég Alap által biztosított támogatásnak, a bel-és igazságügyi területet érintő felhasználására vonatkozó tervezésében. A pártfogó felügyelői tevékenységet illetően a kockázat értékelő eszközök kidolgozásához reméltünk forrást. A pályázat azonban sajnos nem részesült pozitív elbírálásban. A bolgár IGA Bűnmegelőzési Alapítvány, mint főpályázó, az Európai Bizottság Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága (DG JLS) JLS/2010/JPEN/AG sz. pályázati felhívására pályázatot nyújtott be DROME - Developing Roma Offender Mentoring in Europe (Roma Bűnelkövetők Mentorálásának Fejlesztése Európában) címmel. A pályázat, amelyben a KIMISZ külső támogatóként vett volna részt sajnos nem kapott támogatást. 12

13 Külföldi konferenciákon, rendezvényeken való részvétel február között Dublinban került sor az Ír Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai napjának, majd az Európai Pártfogó Szövetség (CEP) Pártfogó Felügyelői Szolgálatok Főigazgatóinak Konferenciájának megrendezésére. A konferencián elhangoztak az egyes országokban aktuális alternatív szankciókkal kapcsolatos szakmai kérdések, például,hogy hogyan lehet a különböző mértékű megszorítások ellenére megőrizni a szakmai értékeket. A rendezvény végén zárónyilatkozat került elfogadásra, amely többek között az alábbi elemeket is tartalmazza: A pártfogásnak kiemelt szerepe van a tágabb értelemben vett büntető igazságszolgáltatás rendszerében Európában. A szakmai értékek, alapelvek és munkamódszerek kölcsönös megismerése hozzájárul a különböző kerethatározatok végrehajtásához, különösen az Európai Tanács 2008/947/IB számú kerethatározatában (a továbbiakban: Kerethatározat) foglaltak teljesítéséhez. A pártfogó szolgálatoknak folytatniuk kell azon tevékenységeket, amelyek során eredményes és költséghatékony alternatív szankciókat ill. közösségi büntetéseket kínálnak a szabadságmegvonással járó szankciókkal szemben. Ez összhangban van az Európa Tanács értékeivel, melyek a Pártfogás Szabályairól szóló ajánlásban vannak részletesen felsorolva. A főigazgatók 5. konferenciája várhatóan első felében lesz, amelynek keretében vizsgálni fogják a nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatos eredményeket május 5-6. között Genvalban (Belgium) került megrendezésre az a konferencia, amely a Kerethatározat (a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról) az egyes tagállamokban való megvalósításáról szólt. Ez a rendezvény egyúttal a Durbuyben július 8-9. között, azonos tárgyban tartott szeminárium utánkövető konferenciája volt. A Belgium által kezdeményezett uniós projekt keretében megrendezett konferencia fő célja a résztvevők által a Kerethatározat végrehajtására vonatkozóan megfogalmazott ajánlások végleges formába öntése és a projekt készülő weboldalának bemutatása volt. A konferencián a végrehajtás különböző szintjeiről is szó esett. A végrehajtás uniós szintje: a konzultációra használható hálózatok és fórumok kialakítása és működtetése, a Kerethatározat végrehajtásával kapcsolatos információk hozzáférhetővé tétele, a végrehajtás utánkövetése, képzések megszervezése, statisztikák készítése, a végrehajtás értékelése, valamint a Kerethatározat alkalmazásának speciális esetére vonatkozó további feltételek egyeztetése. A végrehajtás tagállami szintje: nemzeti szintű koordináció, a Kerethatározat viszonya a kölcsönös elismerés elvén nyugvó további jogi eszközökhöz, szaktudás fejlesztése, szakmai információk hozzáférhetővé tétele az érintett hatóságok munkatársai részére, tagállami szintű képzések, kétoldalú kapcsolatok és előzetes konzultáció, valamint adatgyűjtés. A projekt résztvevői szükségesnek tartották, hogy tagállami szinten olyan képzési formák kerüljenek kidolgozásra, melyek a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtásáért, illetve felügyeletéért felelős hatóságok számára megfelelő információt biztosítanak a Kerethatározat által meghatározott eljárásra vonatkozóan. A rendezvény előtt illetve azt követően a témával kapcsolatban a Minisztérium munkatáraival is több alkalommal történtek egyeztetések, valamint háttéranyagokat készítettünk és javaslatokat is tettünk. A 13

14 Kerethatározatban foglaltaknak való megfelelés érdekében szükséges néhány hazai jogszabály módosítása, valamint a gyakorlati feltételek megteremtése október án Tbilisziben került megrendezésre A Grúz Pártfogó Felügyelői Szolgálat: reális lehetőségek és kihívások című nemzetközi konferencia, ahol a KIMISZ egyik munkatársa előadást tartott a pártfogó szolgálat tevékenységeiről az ítéletet megelőző szakaszban. Fiatalkorúak esetében rendkívül fontos, hogy a pártfogó tájékozódjon az esetről a gyermekvédelem intézményrendszerénél is. Szóba került még a pártfogó felügyelői terv megalkotásának fontossága, ill. a kliensek motivációjának felkeltése, hogy aktívan működjenek közre ennek végrehajtásában november 30-án a KIMISZ főigazgatója és egyik munkatársa Belgrádban részt vett A szabadságvesztés utáni tevékenység az elkövetőkkel című konferencián, ahol KIMISZ előadás is elhangzott a magyar utógondozói gyakorlatról. A konferencia megrendezésének fő oka az volt, hogy Szerbiában elkezdődött a pártfogói és az utógondozói tevékenység fejlesztése, ezért a szerb szakemberek a különböző országok gyakorlatát kezdték vizsgálni Nemzetközi delegációk fogadása Az AIM Partnership nemzetközi projekt keretében az angol West Mercia-i Pártfogó Szolgálat illetve az ottani pártfogással kapcsolatban álló szervezetek munkatársai részére a KIMISZ tanulmányutat szervezett hazánkban március között, amelynek keretében a vendégek ellátogattak Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatához, megnézték Bagon a roma mentor projektet, valamint az Országos Kriminológiai Intézetben részt vettek a Magyar Kriminológiai Társaság Helyreállító Igazságszolgáltatási Szekciójának ülésén. A KIMISZ 2011-ben kínai szakmai delegációk fogadásában három alkalommal vett részt. Első ízben április 19-én Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálatának székháza volt a helyszín, amelyre a KIMISZ előadás tartásával készült június 1-jén a Minisztérium épületében került sor a Kínai Állami Tanács Kodifikációs Hivatala vendégeinek fogadására június 24.-én a Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata által megszervezett rendezvényen tartott a KIMISZ munkatársa előadást. Mindhárom alkalommal az alternatív szankciók hazai működésének bemutatására került sor április én "Central and Eastern European Countries after and before the Accession Possible ways of cooperation" címmel nemzetközi konferenciát szervezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, amelyen a KIMISZ munkatársai is részt vettek. Az első napon előadások, a második napon szekcióülések várták a látogatókat. A megnyitót Martonyi János miniszter úr tartotta. A április 28-i délelőtti ülést Király Miklós dékán, míg a délutáni ülést Berke Barna vezette június 6-7-én a Magyar EU Elnökség keretében az EUCPN (Európai Bűnmegelőzési Hálózat) Budapest tartott szakmai konferenciát "Közösségi konfliktusok kezelésének jó gyakorlatai" címmel, mely konferencián a KIMISZ munkatársai is részt vettek. A rendezvény egyik előadója Ivo Aertsen professzor volt, aki a bűnmegelőzés és a resztoratív igazságszolgáltatás kapcsolatáról tartott előadást. A resztoratív igazságszolgáltatás két kiemelkedő területeként a sértett és az elkövető közti büntetőügyekben alkalmazott mediációt és a többszereplős "conferencing"-jellegű eljárásokat nevezte meg. A conferencing módszerek egyre elterjedtebbek Európa-szerte, közéjük tartozik például a Magyarországon is alkalmazott családi döntéshozó csoportkonferencia. A resztoratív szemléleten belül két egymást kiegészítő (helyenként egymással konkuráló) törekvés figyelhető meg. Az instrumentális megközelítés 14

15 hatékonyság-, míg a normatív megközelítés értékközpontú. A célcsoportok alapján különbséget kell tenni az elkövető-, áldozat-, és közösség-orientált irányzatok között. Az elkövető középpontba helyezése esetén elérhető a felelősségérzet növelése, az elkövető szociális kötelékeinek újjáépítése, erősítése és a tisztességes eljárás érzetének fokozása. Az áldozatorientált megközelítés a sérelem csökkentését, a további viktimizáció megakadályozását tűzi ki célul. A közösség-központú szemlélet hidat képez az előző kettő között, a szociális referencia pontok kialakítása, informális és formális kontrollmechanizmusok erősítése, továbbá a társadalmi hálózatok szerepének hangsúlyozása által. A fenti rendezvények mellett 2011.szeptember 5. és 30. napja között egy hónapon át a KIMISZ vendége volt Dr. Beulah Shekhar indiai kriminológus kutató és egyetemi professzor, aki a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól elnyert ösztöndíj keretében többek között a Pártfogó Felügyeleti Osztály és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkájával is megismerkedett júniusában egy boszniai újságírót fogadtunk, valamint az angol nagykövet minisztériumi látogatásához készítettünk háttéranyagot. Adatszolgáltató tevékenységünk részeként a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége számára felmértük a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyfelei között megjelenő lengyel állampolgárságú terhelteket szeptember 14-én a Szlovák Intézet megkeresésére Szlovákiából érkező mediátor delegációt fogadott a KIMISZ. Megbeszélést folytattunk az együttműködési lehetőségekről és ismertettük a szlovák munkatársakkal a büntető ügyekben alkalmazható mediáció magyarországi eredményeit Nemzetközi szervezeti tagság A KIMISZ két nemzetközi szakmai szervezet tagja., Hivatalunk az Európai Pártfogó Szövetség (The European Organisation for Probation CEP), és a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma (European Forum for Restorative Justice) nevű nemzetközi szervezetek munkájában vesz részt. A CEP számos, pártfogásra vonatkozó szakmai előadást és publikációt tesz közzé honlapján, elektronikus hírlevelében, az EUROVISTA újságjában, valamint a Pártfogás Európában című kiadványában. A CEP arra ösztönzi tagszervezeteit, hogy aktívan vegyenek részt a honlapján működtetett nyílt fórumon történő kommunikációban, valamint hozzanak létre link kapcsolatot a CEP honlapja és saját weblapjuk, ill. intranetjük között. A CEP támogatja a pártfogói tevékenység egyes speciális területére koncentráló szakcsoportok létrehozását és tevékenységét, ilyen például az egyetemek motiválása az európai pártfogás kutatására, ill. a pártfogás egyes területeinek lehetséges fejlesztésére. A CEP felkérést kapott arra, hogy más nemzetközi pártfogó szervezetekkel együttműködve segítse elő az első pártfogó világkonferencia megvalósulását, amely 2013-ban kerülne megrendezésre Európában. A CEP azon dolgozik, hogy a szakterületet érintő EU projektek vezetésével megerősítse szerepét a Pártfogás európai hangjaként, emellett koordináló szerepet vállal tagszervezeteinek pályázati tevékenységében. A KIMISZ 2011-ben is aktív tagja volt a CEP-nek, több nemzetközi párfogással kapcsolatos megkeresésre, adatkérésre válaszolt, valamint a CEP által szervezett szakmai rendezvényen is részt vett. A Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma (European Forum for Restorative Justice) munkája szintén szervesen kapcsolódik a KIMISZ tevékenységéhez. A szervezet széleskörű nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerén, valamint honlapján keresztül folyamatosan 15

16 értesülhetnek a hazai szakemberek a jóvátételi igazságszolgáltatás legújabb eredményeiről. A szervezet rendezvényein a KIMISZ 2011-ben is több alkalommal vett részt. A Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma szakmai kiadványt is szerkeszt és publikál, valamint nemzetközi pályázatokon is vesz részt Hazai pályázati tevékenység A KIMISZ Pályázati Osztályával együttműködésben a pályázati tevékenység a korábbinál gördülékenyebb, így a Pátfogó Felügyeleti Osztály nem kizárólag a pályázatokkal kapcsolatos szakmai tevékenységet végzi. A legfontosabb pályázatunk; a TÁMOP kiemelt projekt volt. A projekt nyitókonferenciájára Siófokon került sor március 1-jén, amelyen a Pártfogó Felügyeleti Osztály osztályvezetője tartott előadásokat. Szintén az osztályvezető vett részt (előadás tartásával) a október 20-án, Miskolcon megrendezett sajtótájékoztatón. A Pártfogó Felügyeleti Osztály a TÁMOP kiemelt projekt havonként esedékes TOB ülésein is képviselteti magát. Osztályunk a TÁMOP kiemelt projekt számos alprojektjében működött közre. Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése alprojekt az Észak-magyarországi régióban;heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben valósul meg. A program végrehajtásában a Pártfogó Felügyeleti Osztály az alábbi feladatokat hajtotta végre: munkafelügyelők (3 fő) és régiós koordinátor (1 fő) kiválasztásában való részvétel, a csoportos letöltés és a dokumentáció helyszíni ellenőrzése (3 alkalom), kerekasztal beszélgetés érzékenyítő rendezvény és sajtótájékoztató (1 alkalom, moderálás és nyilatkozat biztosítása), esetmegbeszélő csoportok (3 alkalom). A Közösségi foglalkoztató fejlesztése alprojekt miskolci székhelyű, a Szolgálat speciális háttérintézménye, amely a társadalmi reintegrációs esélyek növelését komplex szolgáltatások biztosításával szolgálja. A program végrehajtásában Osztályunk az alábbi feladatokat hajtotta végre: munkafelügyelők (3 fő) és régiós koordinátor (1 fő) kiválasztásában való részvétel, esetmegbeszélő csoportok (2 alkalom), a projekt keretein belül megvalósuló tájékoztató- és oktatófilmmel kapcsolatos szakmai egyeztetés (4 alkalom), sajtótájékoztatón, érzékenyítő rendezvényen előadások megtartása (2 alkalom) helyszíni ellenőrzés (5 alkalom), felvételi eljárás (2 alkalom), minikonferencia és a nyilvántartó program fejlesztésével kapcsolatos képzés (1 alkalom), képzés az adatrögzítésről (1 alkalom), helyzetfeltáró ellenőrzés (1 alkalom), az új programelem használatának ellenőrzése, a kérdések megválaszolása (folyamatos). 16

17 Az Intenzív utógondozás fejlesztése alprojekt kilenc megyét érint, melynek végrehajtása során 2011-ben az alábbi feladatokat valósította meg a Pártfogó Felügyeleti Osztály: módszertani útmutató kibocsátása (1 alkalom), tájékoztatók véleményezése (1 alkalom), évértékelő értekezleten előadás tartása (1 alkalom). A TÁMOP Útközben projekt szakmai megvalósítása szeptember 1. és december 31. között volt folyamatban. A 2011-es év I. negyedévében a projekt pénzügyi lezárására került sor. A Közreműködő szervezet (ESZA Nonprofit Zrt.) záró, helyszíni ellenőrzését június 23-án tartotta a KIMISZ központi épületében. A helyszíni ellenőrzés során mind a pénzügyi, mind pedig a szakmai teljesítést rendben találták a szakemberek, így nem került sor javaslattételre vagy hiánypótlásra. A projekt fenntartása 3 év, amelyet fenntartási jelentésekkel kell igazolni. Az első jelentés beküldése 2012 augusztusában esedékes. A TÁMOP A-11/2. pályázati projektben történő együttműködés lehetőségeiről a év során számos megyei/fővárosi igazságügyi hivatallal és külső szervezettel folytattunk megbeszélést, valamint támogattuk őket szakmai anyagok biztosításával, illetőleg május 31-én részt vettünk a pályázati kiírással kapcsolatos információs napon. Háttéranyagot és tevékenység listát készítettünk az igazságügyi szolgálatok számára, javaslatokat tettünk a pályázat kapcsán megvalósítható egyes szakmai programokról. Szakmai javaslatokat adtunk továbbá a KIMISZ együttműködését kérő pályázók projekt tervéhez Képzések, előadások tartása, hazai konferenciákon való részvétel A forráshiány miatt képzési tervünknek csak azokat az elemeit tudtuk megvalósítani, melyek kizárólag a Pártfogó Felügyeleti Osztály munkatársainak közreműködését igényelték. A Pártfogó Felügyeleti Osztály szakreferense négy alkalommal vett részt regionális mentori értekezleten (Debrecenben, Salgótarjánban, Szegeden és Pécsett), az osztályvezető pedig előadást tartott egy Zalaegerszegen megrendezett konferencián mediációs témakörben. A Pártfogó Felügyeleti Osztály mediációért felelős referense 2011-ben is tartott előadásokat a rendőrök számára Dunakeszin. Előadásokat tartottunk még a Károli Gáspár Református Egyetemen, az Országos Rendőrfőkapitányságon a megyei/fővárosi bűnmegelőzési osztályvezetők országos értekezletén, a Szegénység és kriminalizáció konferencián, és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Előadásokat tartottunk a regionális esetmegbeszélőkön, és a pártfogó felügyelői osztályvezetők országos értekezletén. Osztályunk 2011-ben számos rendezvényen képviseltette magát: a Váltó-sáv Alapítvány konferenciáin, Mediáció a közösségben és a gazdaságban című konferencián Miskolc, ReGeneráció Kormányzati Karrier Expon Budapest, OME vezetőségi értekezleten és tervező szemináriumon Budapest, 17

18 Alternatív vitarendezési konferencián Budapest, Partners Hungary Alapítvány roma média programjának zárókonferenciáján, közösségi mediáció Budapest, Roma média program konferencián Budapest, Bagi sorstárs mentor program zárókonferenciáján Bag. A KIMISZ továbbra is részt vesz a felsőoktatási képzésben, elsősorban a gyakorlatok letöltésére biztosítunk terepet, de doktoranduszokat is fogadunk, továbbá szakdolgozatok elkészítésében is közreműködünk. A év egyik kiemelkedő feladata volt az immár hagyományos, 6. alkalommal megrendezett Pártfogás Napja Konferencia megtartása a Pártfogás Napja megünnepléséről szóló 4/2006. (IK 7.) IRM szerint. Az idén szakmai pályázatok kiírására sajnos nem volt lehetőség Kommunikáció, kutatás Szolgálatunk szakfeladatai iránt a évben is mutatkozott média érdeklődés. A Zsaru Magazin például több lapszámot érintő cikksorozatot közölt a pártfogó felügyelői tevékenységről. Honlapunk szakmai tartalmát is folyamatosan aktualizáltuk. A tárgyévben előkészítettük a közérdekű munka végrehajtási gyakorlatát elemző kutatásunkat. A kérdőívek értékelésére és az összegző tanulmány elkészítésére a 2012-ben kerül sor Jogszabály-módosítási javaslatok előterjesztése, tervezetek véleményezése A év során szinte valamennyi, szakterületünket érintő jelentős törvény (a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Btk.), a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.), valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. számú törvényerejű rendeletnek (a továbbiakban: Bv.tvr.) módosítására vonatkozóan átfogó javaslatot terjesztettünk elő. Javaslatot terjesztettünk elő továbbá az alábbi jogszabályok módosítására is: a személy- és tárgykörözésről szóló évi XVIII. törvény, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény, a külföldi utazásról szóló évi XII. törvény, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010. (XII. 27.) számú Korm. rendelet, a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) számú Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), a pártfogó felügyelők vizsgakötelezettségére vonatkozó szabályok módosítása, 18

19 a közvetítő mediátorok díjának megfizetésével kapcsolatos módosítás. A Minisztérium megkeresésére az alábbi tervezeteket/előterjesztéseket véleményeztük: az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló előterjesztés véleményezése, a közvetítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos tervezetek véleményezése, a Hazánk neve Magyarország adatgyűjtésben való válaszadás Statisztikai adatgyűjtés, adatszolgáltatás, iktató- és nyilvántartó program A év során kétszer adtunk féléves tájékoztatást a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyforgalmi adatairól az Országos Statisztikai Adatkezelő Program (a továbbiakban: OSAP) adatgyűjtés eredménye alapján októberében került sor a közösségi foglalkoztató iktató programja éles verziójának beindítására, az adatok feltöltésére, a működés értékelésére és a képzés megkezdésére novemberében a pártfogói iktatóprogram törzsadatainak, kódtábláinak ellenőrzése és aktualizálása valósult meg. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló évi CXXX. törvény 50. -a és az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködéssel összefüggő feladatokról és intézkedésekről szóló 1087/2001. Korm. határozat 1. a.) pontja alapján a külföldön folyó büntetőeljárásokra vonatkozó adatok beszerzése a KIMISZ-en keresztül történik ben 36 ilyen ügyet intézett a Pártfogó Felügyeleti Osztály. 2. A Pártfogó Felügyelői Szolgálatot érintő évi változások bemutatása 2.1. Hatásköri és illetékességi változások A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok által ellátott pártfogó felügyelői feladatok területén bekövetkezett változások bemutatása A hatáskör tekintetében változás nem történt, az ellátandó feladatkör bővülésére nem került sor a évben. A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan az egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Pfr.) az alábbi 6 ügycsoportba sorolva tartalmazza: környezettanulmány készítése; pártfogó felügyelői vélemény készítése; büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció); közérdekű munka szervezése és ellenőrzése; 19

20 pártfogó felügyelet végrehajtása; utógondozás. A Korm. rendelet 1. (3) bekezdése szerint az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői tevékenységet ellátó szervezeti egységei a megelőző gyakorlattal összhangban közösségi foglalkoztatókat, továbbá a székhelyüktől eltérő településeken/kerületekben kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethetnek. A Korm. rendelet 6. (2) bekezdése új, speciális illetékességi szabályt tartalmaz, amely szerint a magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező magyar állampolgár, vagy külföldi személy esetében a pártfogó felügyelői feladatok ellátására a fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálata illetékes A Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkatársaira vonatkozó létszámadatok változása A pártfogó felügyelők létszámát [a 1183/2002. (X. 31.) Korm. határozatban foglalt, 2001-ben elkészített koncepciónak megfelelően, amely a évre a szervezet létszámát 900 főre irányozta elő] a évek között különösen a felnőtt korúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelői területen a növekedés jellemezte. Ebben az időszakban a fiatalkorúak pártfogó felügyelőinek a száma átlagosan 17,07%-kal (ami 28 főt jelentett), a felnőtt korúak pártfogó felügyelőinek a száma 176,05%-kal (ami 125 főt jelentett), míg a teljes állomány létszáma 65,10%-kal (ami 153 főt jelentett) emelkedett. A tendencia 2006-tól megtorpant, ettől kezdődően a pártfogó felügyelői létszámadatok lényegében stagnáltak január 1-jén (a korábbi évnek megfelelő, jellemzően változatlan létszámú) összesen 387 fő (ebből 192 fő fiatalkorúak és 195 fő felnőtt korúak ügyeit ellátó) pártfogó felügyelői státusz állt rendelkezésre a szakterület jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátására december 31-én a pártfogó felügyelők munkajogi létszáma 392 volt (tehát elhanyagolható mértékű, 5 fős növekedés volt a megelőző évhez képest), amelyből a minimális létszámemelkedés és a belső átszervezés együttes hatásaként 207-en (12 fős növekedés) működtek felnőtt, 185-en fiatalkorú területen (7 fős csökkenés). A munkajogi létszám a létszám stop intézkedések miatt az integrációkor nem volt maradéktalanul betöltve. A évben két alkalommal mértük fel az aktuális létszámadatokat, először a június 1-i, másodszor a december 31-i állapotok szerint. A január 1. és december 31. közötti, a létszámadatok terén bekövetkezett változásokat az alábbi diagramok illusztrálják. 20

21 2011. december december sz. ábra A Pártfogó Felügyelői Szolgálat létszámadatainak változása a es évben Összesen Felnőtt korúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők Fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők 3. sz. ábra Az aktív dolgozó pártfogó felügyelők létszámadatainak alakulása a és évben Aktívan dolgozók Összesen 207 Aktívan dolgozók Fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők A diagramok adataiból látható, hogy a év során a pártfogó felügyelők létszáma 9,2%- kal, vagyis 36 fővel csökkent. Ez azért ad súlyos aggodalomra okot, mert az ügyszámok folyamatos emelkedése miatt a Szolgálat már december 31-ét megelőzően is kapacitásának csúcsán dolgozott. A humán erőforrás szűkülése a fiatalkorúak területén volt nagyobb mérvű, 23 fővel (12,4%) lett kevesebb az ebben a szakágban dolgozó pártfogó felügyelők száma. A felnőtt korúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelők létszáma a tárgyév során 13 fővel (6,3%) csökkent. A létszámadatok elemzésénél az is figyelemreméltó, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál az eddigiekben nem tapasztalt módon fluktuáció is érzékelhető volt. A nyugállományba vonuló munkatársakon felül a év során 40 fő távozott, és 31 fő új belépő pártfogó felügyelővel gyarapodott a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Ez a körülmény mindenképpen a humánerőforrás 21

22 gyengülését idézi elő. A már betanított, gyakorlattal rendelkező pártfogó felügyelőket a év során viszonylag nagy létszámban (31 fő, ami a teljes állomány 8,7%-a) rutinnal, speciális szakismeretekkel jellemzően nem rendelkező kollégák váltották fel, ami egy ilyen kis létszámú, ugyanakkor rendkívül magas ügyszámmal dolgozó szervezet számára túlzott megterhelést jelent, különösen a betanítás és az átadás-átvételi folyamatok tekintetében. A munkatársak létszámának csökkenése nehezíti a szakmai feladatok hatékony ellátását is A Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámbeli leterheltségének változása A pártfogó felügyelők és évek közötti átlagos ügyszámbeli leterheltségének az egyes ügycsoportok szerinti és összességében mért változását az alábbi diagram szemlélteti: 4. sz. ábra 2010 és 2011 között egy pártfogó felügyelőre jutó folyamatban lévő ügyek száma ,0 269, , ,0 78,2 57,8 42,2 39,6 16,8 11,4 8,7 9,2 7,5 6,9 Pfv Kt Km Pf Ug M Össz. A pártfogó felügyelői létszám évek közötti stagnálása, majd a évben mért csökkenése miatt az egy pártfogó felügyelőre jutó, az adott évben folyamatban volt ügyek száma jelentősen megemelkedett a vizsgált időszakban. Az átlagosan ellátott éves ügyszám 227-ról (kerekítve) 270-re növekedett, ezen belül különösen a közérdekű munka végrehajtása ügycsoportban (kerekítve 59-ről 78-ra). Bemutatásra érdemes az is, hogy egy adott időpontban (az alábbi diagramon ez december 31. és december 31.) átlagosan hány folyamatban lévő ügyet láttak el az egyes életkori bontás szerint a pártfogó felügyelők a hosszú időtartamú (adott esetben 5 évet is meghaladó) szankciók (közérdekű munka és pártfogó felügyelet) végrehajtása, továbbá az összes ügycsoport tekintetében együttesen. 22

23 5. sz. ábra ,0 87,2 93,1 70,7 75, (207 fő) A pártfogó felügyelők egy főre jutó leterheltsége és december 31.-én (194 fő) 180,3 56,6 64,6 51,2 58,5 4,3 4, (185 fő) Közérdekű munkabüntetés Pártfogó felügyelet Összesen (162 fő) Felnőtt korúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő Fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő A diagram adataiból kitűnik, hogy a felnőtt korúak pártfogó felügyelőinek esetszáma jóval meghaladja a fiatalkorúak ügyeit ellátó kollégáikét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről szóló 1183/2002. (X. 31.) számú Korm. határozat szól a fiatalkorúak és a felnőtt korúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelők Pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban folyamatban lévő ügyeinek ajánlott maximális számáról (fiatalkorúak esetében 45 ügy, felnőtt korúak esetében 65 ügy). A diagram adataiból nyomon követhető, hogy például december 31-én az esetszám mindkét életkori csoport vonatkozásában magasabb volt az ajánlottnál (fiatalkorúak esetében 13,5 üggyel, felnőtt korúaknál 10,4 üggyel haladja meg az ajánlottat). Az ügyszámbeli leterheltség eltérőségét elsősorban a felnőtt korú elítéltek közérdekű munka szervezése és ellenőrzése ügycsoportban folyamatban lévő ügyeinek magas száma okozza. Míg a fiatalkorú közérdekű munkára ítéltek száma viszonylag alacsony, addig értelemszerűen a felnőtt korúak vonatkozásában az esetszám magas. Ebből adódik, hogy a fiatalkorúak és a felnőtt korúak pártfogó felügyelői által ellátott ügyek közötti eltérés kezelhetetlenné, közel háromszorossá vált, ami figyelemmel a munkatársak létszámadatainak a csökkenésére is a szakmai érdekek sérelmét eredményezheti. A valamennyi ügycsoportban mért ügyszámbeli leterheltség megyei/fővárosi megoszlását az alábbi diagram szerint mutatjuk be. 6. sz. ábra Egy főre jutó leterheltség mutatója a és közt folyamatban lévő megyei ügyszámok alapján ,0 233,5 359,3 311,

24 A diagram adataiból látható, hogy az ügyszámok tendenciaszerű emelkedése mind a négy vizsgált évben jellemezte a területi egységeket. Amíg azonban között (egyre csökkenő mértékben ugyan) voltak olyan megyék (pl.: Békés), ahol nem növekedett az ügyszám az egyes években, addig ez a évben mindenütt általánossá vált, és az ügyszámok nagymérvű emelkedését tapasztaltuk a megelőző évhez képest. A 4. sz. diagram szerint a pártfogó felügyelők a évben átlagosan és kerekítve 270 ügyet láttak el. Három olyan megye van, ahol a leterheltség jelentősen meghaladja az átlagosat, és ez a szám 300 fölött van (Somogy, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén), itt a kapacitás növelése lenne a legsürgetőbb feladat. Különösen figyelemre méltóak az elmúlt két évben leginkább leterhelt Somogy megye mutatói, ezeket az adatokat kiemeléssel láttuk el. A megyék mérete, lakosságszáma, az adott területet jellemző bűnelkövetői aktivitás stb. (amelyet az alábbi térképen szemléltetünk) csak részben indokolja a fentiekben bemutatott szóródást. 7. sz. ábra Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENYÜBS) évi adatai 2 szerint a bűnelkövetés szempontjából leginkább fertőzött megyék Hajdú- Bihar, Somogy és Csongrád, ami csak részben korrelál saját adatainkkal. Pl.: a 100 ezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények szempontjából Pest megye (3506) kifejezetten alacsony fertőzöttségű, miközben saját ügyforgalmi adataink szerint ez a második leginkább leterhelt megye. Az egyes ügycsoportok tekintetében további súlyos ügyszámbeli eltérések adódnak az egyes szervezeti egységek vonatkozásában. A következőkben összesített adatok az egyes megyei/fővárosi szervezeti egységek közötti leterheltségét mutatják (valamennyi ügycsoport tekintetében), az adott évben egy pártfogó felügyelőre átlagosan jutó ügyszámok tükrében. Az átlagot meghaladó ügyszámokkal

25 működő egységeket zölddel jelöltük, közülük a három legelőnytelenebb helyzetben lévőt sötétzöld jelzéssel (és római piros sorszámmal) láttuk el, jelezve ezzel az évente mért leterheltség szintjét. A jelzéssel el nem látott megyék átlagos, vagy azt el nem érő ügyszámbeli leterheltség mellett látják el feladataikat. 8. sz. ábra Összesített Megye Bács-Kiskun 224,2 200,6 220,9 236,6 291,3 Baranya 178,6 151,3 142,8 216,5 249,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 189,9 202,6 195,2 258,9 III. 334,5 Békés I. 267,6 II. 237,6 III. 261,6 208,8 231,4 Csongrád 175,9 202,6 198,5 185,3 217,2 Fejér 169,8 211,9 193,4 184,1 237,7 Főváros 207,9 227,4 212,4 235,1 272,6 Győr-Moson-Sopron 188,5 202,3 192,4 202,4 212,7 Hajdú-Bihar III. 253,6 232,0 231,2 III. 271,3 298,7 Heves 196,2 193,9 223,9 207,1 227,4 Jász-Nagykun-Szolnok 210,2 217,6 233,1 232,5 269,9 Komárom-Esztergom II. 267,1 III. 234,7 226,0 237,4 267,3 Nógrád 208,8 205,2 228,9 233,2 302,0 Pest III. 253,6 I. 287,9 I. 309,7 II. 297,9 II. 352,9 Somogy 222,1 233,5 II. 262,0 I. 311,3 I. 359,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 217,0 226,3 225,3 248,0 302,2 Tolna 171,0 164,7 147,5 195,4 288,4 Vas 174,4 186,1 197,1 201,9 240,1 Veszprém 169,8 172,9 167,0 150,4 212,8 Zala 163,8 141,6 148,5 148,0 204,7 Átlag 205,5 206,6 213,3 223,1 269,7 25

26 A táblázatból kitűnik, hogy a vizsgált időszakban Pest megye folyamatosan, míg Somogy megye között a három leginkább leterhelt megye között szerepelt. Különösen aggályos, hogy a vizsgált időszakban a szervezeti egységeknek mintegy fele tartozik azon szervezeti egységek kategóriájába, amely az átlagot meghaladó ügyszámbeli leterheltség mellett végzi a munkáját. Ez súlyos szakmai és kapacitásbeli problémákat vet fel. Az adatok áttekintéséből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a KIMISZ-nek a jövőben is az egyik legjelentősebb jogszabályi kötelezettsége, hogy az országos ügyforgalmi adatok elemzésén alapuló hatásvizsgálatokkal segítse elő a megyei/fővárosi létszámkereteknek a teljes Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyforgalmi statisztikáihoz igazodó meghatározását, a fejlesztések ezen alapuló, országosan összehangolt tervezését. Ennek érdekében különös jelentősége van a Korm. rendelet 5. e) pontja szerinti országosan egységes informatikai rendszer működtetésének, mely feladatnak a kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzata szerint is prioritást kell élveznie A Szolgálat munkakörülményeinek változása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a büntetés-végrehajtási feladatok adta lehetőségeken belül mindent elkövet annak érdekében, hogy az ügyfélbarát jelleg erősödjön, például azzal is, hogy félfogadásait a terheltek lakóhelyéhez/tartózkodási helyéhez minél közelebb tartsa meg. Ez azért is szükséges, mert a terheltek és az utógondozottak között rendkívül magas számban találhatóak olyanok, akiknek semmilyen forrásuk nincs az utazási költségek fedezésére, különösen ilyenek a jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorúak. Így esetükben pusztán anyagi okok is eredményezhetnék azt, hogy például felfüggesztett szabadságvesztésük utólagos végrehajtását rendelje el a bíróság, ha jelentkezési kötelezettségüket elmulasztják. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat ezért az eltelt évek során a megyeszékhelyeken és a fővárosban található központi irodáin kívül részirodák/területi irodák működési feltételeit is megteremtette. Elsősorban a pártfogó felügyelők szervezőképessége, jó szakmaközi kapcsolatainak eredményeként ezen felül más szervezetek által rendelkezésre bocsátott hivatali helyiségekben, minden költség vállalása nélkül, szívességi használóként kerülhetett sor ügyfélfogadásra. (Főként bíróságok, rendőrségek, gyermekjóléti szolgálatok révén jutottunk ilyen lehetőségekhez.)2010-ben például összesen 299 helyszínen érhették el a terheltek a pártfogó felügyelőket az előírt jelentkezési kötelezettségük teljesítése érdekében. A pártfogó felügyelők rendszeresen jelen voltak a kistelepüléseken, ezzel hozzájárultak a közrend fenntartásának erősítéséhez is. A év során több igazságügyi szolgálat központi irodája korábbi helyéről elköltözött, illetve némileg csökkent a részirodák, szívességi használatú irodák száma is. Különösen a szükséges intenzitású kontroll érvényesítése, az ellenőrzések lefolytatása, a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése érdekében a pártfogó felügyelők területi munkavégzése (az irodai típusú, dokumentációs jellegű feladatok ellátása mellett) kiemelkedő jelentőségű. Ezt elsősorban saját gépkocsi használatával lehet hatékonyan, a forrásokat kímélő módon biztosítani (mivel így a költségvetést csak a benzinköltség térítése terheli, az amortizációé nem). A KIMISZ jogelőde az évek során pártfogó felügyelőnként és havonta legfeljebb 800 kilométer keretet biztosított, amelynek pártfogó felügyelőként és havonta mért átlagos felhasználása (kerekítve) 500 km volt. 26

27 Az integráció előtt a területi munkavégzést a minden megyében rendelkezésre álló hivatali gépkocsik is támogatták év során e vonatkozásban változás következett be; a hivatali gépkocsik többsége a kormányhivatali flotta részévé vált, a működésszervezők a törzshivatalok állományába integrálódtak. Számos szervezetnél problémát okoz, hogy megszűnt, vagy minimális szintre csökkent a kilométer keret, ami a feladatok ellátását jelentősen megnehezíti. A Szolgálat informatikai, irodatechnikai felszereltsége egyelőre elfogadható, miután azonban az eszközök beszerzése lényegében egyszerre történt a és a években, az amortizáció folyamatosan nő, amely az elkövetkező évben már problémákat okozhat. 3. A évi pártfogó felügyelői tevékenység összesített ügyforgalmi adatainak bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a működését megalapozó, 2001-ben készült koncepción nyugvó július 1-jei intézményi átalakulás során és az azt követően kibővült tevékenységei körében) az alábbi feladatokat látta el a év során is. Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: ügy). Környezettanulmány készítése (összesen: ügy). A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: ügy). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: ügy). A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: ügy). A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: ügy). A pártfogó felügyelők a évben mindösszesen ügyet láttak el a különböző ügycsoportokban, amely a 2010-ben mért teljes ügyforgalomhoz ( ügy) képest üggyel jelent többet (7,88%-os növekedés). Az ügyszámok bővülése nem csak a éveket jellemezte, hanem az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrejötte óta (2003) folyamatos volt. A szervezeti átalakulást követő első teljes év (2004) és a évek között tendenciaszerűen, összesen 44,6%-kal emelkedett az ügyforgalom. Az ügyszám évek közötti növekedését az alábbi diagram szemlélteti. 27

28 9. sz. ábra Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása között (zárójelben az előző évihez való változás) (+10,5%) (+5,9%) (+1,7%) (+3,4%) (+1,1%) (+7,8%) (+7,9%) év év év év év év év 2011.év Az adatokból kitűnik, hogy a évi átfogó büntetőpolitikai változásokkal összefüggésben megerősödött Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyforgalmában és 2005 között nagymértékű (+10,5%-os) ügyszámemelkedés következett be, miközben nem volt olyan jogszabályi változás, amely ezt indokolta volna. Az ügyforgalmi adatok módosulása elsősorban a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása ügyek számának a növekedésével hozható összefüggésbe, amely az elrendelő ügyészek és bírák alternatív szankciók hatékonysága iránti bizalmának a növekedésén alapult. Az ügyszámok emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy a költséges börtönférőhelyek kiváltását a közérdekű munka és a pártfogó felügyelettel együtt járó szankciók alkalmazása megfelelően szolgálta. Akövetkező években a növekedés továbbra is folyamatos volt, de mértéke hullámzóan, 5,9% és 1,1% között változott. Ehhez képest a évek viszonylatában ismét markánsan emelkedett a növekedés %-os aránya, mindkét évben közel 8%-os (7,8-7,9%) volt a mérték, de míg ez a évben ügyet, addig a évben már ügyet jelentett. Az ügyforgalom bemutatott változását a bűnügyi statisztika adatai csak kismértékben támasztják alá. Az ismertté vált bűncselekmények száma, például és évek között kifejezetten csökkent. (2007-ben , 2008-ban , 2009-ben volt az összes bűncselekmény száma 3 ). A büntetőeljárások lefolytatása miatti időbeli eltolódásra is tekintettel eközben a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyeinek a száma között is folyamatosan emelkedtek. A bűncselekmények számának a változása a évben tendenciát váltott, az év során regisztrált közvádas bűncselekmények abszolút száma ( ) a 2009-ben mérthez képest 13,5%-kal nőtt. A évben a regisztrált bűnelkövetők száma szintén nőtt (2009. év: A Tájéjkoztató a bűnözésről c. kiadványok évek között kiadott kötetei 28

29 51,8% 48,2% 44,9% 44,3% 55,1% 55,7% 57,7% 42,3% 41,3% 39,2% 38,4% 35,6% 58,7% 60,8% 61,6% 64,4% fő; év: fő), a növekedés 8,6%-os volt 3. Következésképpen a bűnelkövetők és az általuk elkövetett bűncselekmények száma is növekedett az elmúlt évben, vagyis egyre több bűnelkövető egyre több bűncselekményt követett el, figyelemmel arra, hogy a regisztrált bűncselekmények %-os aránya (13,5%) meghaladta a bűnelkövetők számában mért 8,6%-os növekedést. Az a körülmény, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámai azokban az években is emelkedtek, amikor a bűnözés egyébként csökkent, arra utal, hogy az alternatív szankciók alkalmazási gyakorisága egyre nagyobb teret nyer, míg más (végrehajtását tekintve költségesebb) szankcióké csökken. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat, mint a büntetésvégrehajtás civil ága eredményesen vett részt, például a börtönzsúfoltság és ezáltal a büntetésvégrehajtási szervezet ráfordításainak a csökkentésében. A évi bűnügyi statisztikai adatok kedvezőtlenebbé válása okán feltételezhető, hogy az elkövetkező években a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámai további emelkedést fognak mutatni, abszolút számban és a megelőző évhez képesti %-os arányban egyaránt. Ez mindenképpen szükségessé tenné a források (pl. pártfogó felügyelői létszám, gépkocsi használat, informatikai és irodatechnikai eszközök stb.) bővítését, és az egységes módszertani irányítás további koncentrálását, a kapacitás szélesítését (pl. humánerőforrás növelése, képzések biztosítása, sztenderdek és új eszközök kidolgozása, jogszabályok korszerűsítése stb.) a szakmai menedzsment, a felnőtt és a fiatalkorúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelői szakterületen egyaránt. Az ügyforgalom összességében mért emelkedésében a fiatalkorúak és felnőtt korúak eltérő mértékben reprezentáltak. 10. sz. ábra Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása az egyes életkori csoportokban 2004 és 2011 között Felnőtt korú Fiatal korú Összesen (+17,7%) (+10,6%) (+3%) (+6,8%) (+5,8%) (+4,6%) (+5,5%) (+1,7%) (-3,1%) (+5%) (+3,3%) (+1,1%) (+4,7%) (+1,1%) (-4,1%) (+9,3%) (+7,8%) (+5,4%) (+12,7%) (+7,9%) (+0,2%) év év 2006.év év év év év év A 10. számú diagram adataiból látható, hogy a felnőtt korú bűnelkövetők ügyei a teljes időszakban, az összforgalomét meghaladó mértékben növekedtek. Az emelkedés mértéke a évek között volt a legjelentősebb (17,7%), majd az azt követő évek között 4,7 és 9,3% között változott. A évek viszonylatában ismét kiugróvá (12,7%) vált a növekedés %-os aránya 4. A fiatalkorú elkövetők ügyei (2007. és a kivételével) tendenciaszerűen úgyszintén 4 A Tájéjkoztató a bűnözésről c. kiadványok évek között kiadott kötetei 29

30 emelkedtek, a mérték 0,2% és 5,4% között változott. Míg a fiatalkorúak össznépességen belüli részesedése a demográfiai adatok szerint évről évre romlik, addig a fiatalkorú bűnelkövetők teljes bűnelkövetői sokaságon belüli részesedése évek között emelkedett (2,1%-ról 2,4%-ra), ami a Pártfogó Felügyelői Szolgálat e szakágának ügyforgalmi adatait is befolyásolta (5,4%-os növekedés). Mindezekből következően a Pártfogó Felügyelői Szolgálat mindkét szakágának a megerősítése lenne indokolt annak érdekében, hogy a bűnügyi statisztika által közvetített kérdésekre az elkövetkezőkben is megfelelő választ tudjunk adni. Összességében a Pártfogó Felügyelői Szolgálat a évben is biztosította, hogy az igazságszolgáltatás szervei a társadalom védelme és a büntetőpolitikai célok érvényesülése érdekében a környezettanulmányok és a pártfogó felügyelői vélemények felhasználásával a cselekmény súlyának megfelelő büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. Ezáltal az alkalmazott büntetőjogi következmény valóban hatékony, maradéktalanul érvényre jutó megoldás legyen és járuljon hozzá a bűnismétlés veszélyének csökkentéséhez, az állampolgárok biztonságérzetének növekedéséhez, a közrend erősítéséhez. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a feladatkörébe utalt (a végrehajtandó szabadságvesztés kiváltására alkalmas költségkímélő alternatív, közösségi) szankciók végrehajtásával, a terheltek szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével az ismételt bűnelkövetés kockázatát hatástalanító integrációs esély elősegítése mellett arra is törekszik, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és sérelmek (a sértettek és a közösség vonatkozásában egyaránt) mérséklődjenek. Az elkövető szembesüljön tettének következményeivel és különösen a közvetítői eljárás keretében kövessen el mindent a jóvátétel érdekében. Az elítéltek kérésére a büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben, továbbá az onnan való szabadulást/elbocsátást követően biztosított utógondozói tevékenység hozzájárult ahhoz, hogy a szabad élet körülményei között a beilleszkedési, (re)integrációs esélyek növekedjenek, az ismételt bűnelkövetés kockázata csökkenjen. Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár úr november 23-án, a Pártfogás Napja ünnepi konferencián elhangzó nyitóbeszédében az alábbiakról szólt: Hisszük, hogy a büntetéssel való fenyegetettség visszatartó ereje, a szigorú megtorlás, valamint az áldozat érdekeit szolgáló helyreállítás és az elkövető lehetőség szerinti reintegrációja nem vagylagos kérdés. A kormány által kívánatosnak tartott büntetőpolitikának és büntetés-végrehajtásnak ezen elvek összességének kell megfelelnie, valamennyi jogalkotói, jogalkalmazói és társadalmi igény egyidejű figyelembevételével. 4. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai tevékenységének ügycsoportok szerinti bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat által ellátott szakmai területek a július 1-jei reform idején öt ügycsoportra terjedtek ki (1. környezettanulmány készítése, 2. pártfogó felügyelői vélemény készítése, 3. közérdekű munka szervezése és ellenőrzése, 4. pártfogó felügyelet végrehajtása, 5. utógondozás). A szakterületek január 1-jétől kiegészültek a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció), így a Pfr. a szakmai feladatokat január 1-jétől már hat ügycsoportban határozza meg. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a év során összesen ügyet látott el, ami azt is 30

31 jelenti, hogy közel ennyi terheltet vontak látókörükbe a pártfogó felügyelők. Ez a szám a ben mért teljes ügyforgalomhoz ( ügy) képest 7013 üggyel jelent többet (7,88%-os növekedés). Az ügycsoportok rövid szöveges bemutatását, az ügyforgalmi adatok változását az alábbiak szerint fejtem ki. [A évről szóló beszámolóban foglaltak az OSAP keretein belül gyűjtött adatokon alapulnak (az OSAP táblák az 1. számú mellékletben találhatóak).] Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 3,4%-a, a részesedés 2010-ben 3,8% volt). Környezettanulmány készítése (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 15,65%-a, a részesedés 2010-ben 17,5% volt). A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 6,2%-a, a részesedés ben 5% volt). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 43,1%-a, a részesedés 2010-ben 44,9% volt). A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: ügy, amely a teljes ügykör 29%-a, a részesedés 2010-ben 25,5% volt). A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: 2.451ügy, amely a teljes ügykör 2,55%-a, a részesedés 2010-ben 3,3% volt). Az ügyszámok ügycsoportok szerinti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. A diagramon feltüntetjük az adott ügycsoportban a évben folyamatban volt összes ügy számát és az adott ügycsoport teljes ügyforgalmon belüli részesedésének %-os arányát kerekítve. Zárójelben az adott ügycsoportban folyamatban volt ügyek számának az elmúlt évhez képest mért változását tüntettük fel. 11.sz.ábra A évben folyamatban volt ügyek ügycsoportok szerinti bontásban 5980; 6% (+34,35%) 15033; 16% (-3,17%) 3277; 3% (-4,18%) 2451; 3% (-16,63%) 27853; 29% (+22,92%) 41417; 43% (+3,53%) Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció 31

32 Az egyes ügycsoportok teljes szakfeladaton belüli %-os aránya az elmúlt két évben hullámzó mértékben változott, de ez nem érintette a megoszlás eddigiekben érvényesülő, jellemző szóródását. A teljes ügyforgalmon belül továbbra is a pártfogó felügyelet végrehajtása (43,1%), a közérdekű munka végrehajtása (29%) és a környezettanulmány készítése (15,65%) a legjelentősebb ügycsoportunk. Azonban a évek között a közérdekű munka teljes ügykörön belüli aránya növekedett (21,91%-ról 29%-ra), míg a pártfogó felügyelet részesedése (44,9%-ról 43,1%-ra) és a környezettanulmány (17,5%-ról 15,65%-ra) teljes ügykörön belüli aránya csökkent. A mediáció ügycsoportban folyamatban volt ügyek száma a évben jelentős mértékben (34,35%-kal) tovább emelkedett, így az ügycsoport teljes ügykörön belüli részesedése 2011-ben már 6,2% volt (a évben 5%-ot mértünk). A évben a pártfogó felügyelői vélemények száma tovább csökkent (4,36%-kal). Különösen jelentős volt az utógondozás ügyek visszaesése (19,95%-kal). Az alábbi diagram a években folyamatban volt ügyek számának az egybevetését mutatja be, az egyes ügycsoportok szerinti bontásban. 12. sz. ábra Az adott évben folyamatban lévő ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban 2009 és 2011 között (+3,5%) (+3,6%) (+7,1%) (-3,2%) (+22,9%) (+21,9%) (-2,5%) 3277 (-4,2%) 5980 (+34,4%) 4451 (+11,7%) (-12,9%) 2451 (-16,6%) Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Az adatokból kitűnik, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat összességében folyamatosan növekvő ügyszámaiban az egyes ügycsoportok eltérő módon és mértékben vannak jelen. A környezettanulmány ügycsoportban a év valaha mért legmagasabb, 7,1%-os növekedése után a évben az ügyszámok 3,2%-os visszaesése figyelhető meg, ami valószínűleg a demográfiai adatok változásával hozható összefüggésbe. A pártfogó felügyelői vélemények száma a korábbi évek dinamikus (2,59-19,18%-os) emelkedése után az elmúlt három évben csökkent, ami a későbbiekben bemutatottak szerint jogszabályi változással hozható elsősorban összefüggésbe. A mediáció évi bevezetése óta az ügyszámemelkedés évről évre folyamatos volt (8,59% és 49,69% között változott). A évben is jelentős volt az ügyek számának a növekedése (34,4%). A közérdekű munka végrehajtása ügycsoportban az ügyszámok emelkedése 2003 óta folyamatos, de a években különösen jelentőssé vált (21,91% és 22,9%). 32

33 A végrehajtás alatt álló pártfogó felügyeletek száma a években emelkedett 3,5 és 3,7%-kal, ami az ügyek mértéke miatt jelentős, ügyet jelent. Az utógondozás ügycsoportban kezelt ügyek száma 2003-től kezdődően öt éven keresztül emelkedett, azonban 2009-től évről évre csökkenést regisztrálunk, amelynek a mértéke egyre nő. Összességében elmondható, hogy a környezettanulmányok és a pártfogó felügyelői vélemények készítése továbbá az utógondozás ügycsoportokban mért csökkenést messzemenően kompenzálja a pártfogó felügyelet végrehajtása, a mediáció és a közérdekű munka ügyek terén realizálódó emelkedés, ami abszolút értékben különösen az utóbbi tekintetében volt jelentős a évben (22,9%-os, ügy). A Pártfogó Felügyelői Szolgálat számára az egyik legnagyobb szakmai kihívást az időben több, esetenként öt évet is meghaladóan elnyúló pártfogó felügyeletek és közérdekű munka büntetések végrehajtása jelenti. Az életviszonyok (különösen 2009-től tapasztalható) romlása pl. a gazdasági válság hatására az elszegényedés mélyülése, a munkanélküliség növekedése stb. egyre nehezebben kezelhető problémákat idéz elő. Az alábbi diagram és táblázat azt szemlélteti, hogy a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyforgalmi adatai hogyan változtak az időszak végén (az adott év december 31-én) folyamatban volt ügyek tekintetében a évek között. 13. sz. ábra Az időszak végén folyamatban maradt közérdekű munka, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyszámai 2007 és 2011 között Pártfogó felügyelet Közérdekű munka Összesen ügy Összesen ügy Összesen ügy Összesen ügy Összesen ügy

34 14. sz. ábra Az időszak végén folyamatban maradt ügyek változása, %-ban kifejezve Pártfogó felügyelet végrehajtása -0,5% +2,53% +5,13% +5,17% Közérdekű munka végrehajtása +9,94% +8,66% +23,92% +22,9% A vizsgált időszakban összesen 36,4%-kal nőtt azoknak az ügyeknek a száma, ahol a pártfogó felügyelők tevékenysége nem korlátozódik, pl.: egy legfeljebb 30 nap alatt befejezett szakértői vélemény elkészítésére, vagy egyszeri segítség nyújtására az utógondozottnak, hanem hosszú éveken keresztül kell a kontroll és a támogató funkciót érvényesíteni. Láthatjuk, hogy az időszak végén folyamatban maradt ügyek száma mindkét ügycsoportban évről évre nő, ami nem csak az elrendelések számának emelkedésével van összefüggésben, hanem a végrehajtás tartamának növekedésével is, amely utóbbi a súlyosabb bűncselekményt elkövetett bűnelkövetők számának az emelkedését jelenti A környezettanulmány készítése A jogintézmény jellemzői A pártfogó felügyelői tevékenységet érintő jogtörténeti előzményekben a környezettanulmány készítésének a pártfogó felügyelet végrehajtásához hasonlóan több mint 100 éves történeti hagyománya van. A magyar királyi igazságügy miniszternek a pártfogókról és a pártfogói tisztviselőkről szóló /1909.I.II. számú rendelete erre vonatkozóan részletes szabályokat (és a maihoz sok tekintetben hasonlító) formanyomtatvány mellékletet tartalmazott. 5 Ennek ellenére csak július 1-jétől nyílt meg ismét a lehetőség arra, hogy a büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő által elkészített környezettanulmányt be lehessen szerezni. (Azt megelőzően az ilyen dokumentumokat a rendőrség bocsátotta a hatóságok rendelkezésére.) A környezettanulmányok számának a változását az alábbi táblázat szemlélteti. 15. sz. ábra A pártfogó felügyelők a évben összesen db környezettanulmányt készítettek, ezzel az ügycsoport teljes ügykörből való részesedése 15,66%-ossá vált. Az adott évben elkészített környezettanulmányok számának a változását az egyes életkori csoportok szerinti bontásban az alábbi diagram szemlélteti. 5 A fiatalkorúak támogatására hivatott jótékonycélú intézmények Magyarországon (Szerk.: Dr. Kun Béla, Dr. Marschalkó János, Dr. Rottenbiller Fülöp) 34

35 16. sz. ábra Folyamatban lévő környezettanulmányok számának változása felnőtt korúak fiatal korúak Amint a diagram adataiból nyomon követhető, az ügyek túlnyomó többségét (pl.: 2011-ben 91,76%-át) a fiatalkorúak ügyeiben érkeztetett megkeresések teszik ki és között folyamatosan növekedett az ügyszám, majd 2009-ben csökkent (ebben az évben a fiatalkorú bűnelkövetők száma a megelőző évhez képest 12,3%-kal lett kevesebb 6 ). Majd a évben ismét a fiatalkorúak ügyeinek a korábbi évekét meghaladó, 6,2%-os emelkedését mértük. A évben az ügyforgalom ismét (3,2%-kal süllyedt, amelyet a fiatalkorú bűnelkövetők ENYÜBS adatok szerinti csökkenése ( ről re) magyaráz. A felnőtt korúak ügyeiben készített környezettanulmányok száma az elmúlt három évben növekedett, a tárgyévben 13%-kal. Ez elsősorban a méltányossági ügyekben (pl.: rendbírság elengedése) való gyakoribb alkalmazásból adódik. Az ilyen ügyek számának az emelkedésére a évben is várható, figyelemmel arra, hogy a Be. módosulása folytán január 1-jétől már a terhelteken kívül más kötelezettek (pl. tanúk esetében) is el lehet rendelni a beszerzését A környezettanulmány készítésének esetei, a vonatkozó ügyforgalmi statisztikák bemutatásával A fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás során készített környezettanulmányok A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás egyik kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköze [Be (2) bekezdése]. A környezettanulmány készítésével a fiatalkorúval szemben folytatott büntetőeljárás korai szakaszában szerepet kap a pártfogó felügyelő. A bűncselekmény elkövetését követő legrövidebb időn belül történik adatgyűjtés a bűnelkövetéshez vezető okok feltárása, a beavatkozási stratégia kialakításához szükséges széleskörű információk biztosítása érdekében. 6 Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség évi tájékoztatója a bűnözésről 35

36 A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség közreműködését (elsősorban a helyszín és a meghallgatások biztosítása érdekében) veheti igénybe. A környezettanulmányt a tárgyaláson ismertetni kell, ahol a pártfogó felügyelőt tanúként meghallgathatja a bíróság. A környezettanulmány tartalmazza a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket, továbbá a terhelttel kapcsolatos szakmai ténymegállapításokat. A környezettanulmány szükséges melléklete a pedagógiai vélemény [Be (2) bekezdése], amelynek beszerzése során különös körültekintéssel kell eljárnia a pártfogó felügyelőnek annak érdekében, hogy a tanulót indokolatlan joghátrány ne érhesse az iskolában. A pártfogó felügyelők a környezettanulmány készítésekor tájékoztatást adnak a közvetítői eljárásra utalás lehetőségeiről is, ezzel erősítve a resztoratív elvek érvényesülését. A bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényre jutását szolgálja, hogy a pártfogó felügyelők feltárják a családon belüli erőszakra utaló információkat is, szükség esetén azonnal intézkedést kezdeményeznek. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a jelzőrendszer részeként a gyermekvédelmi veszélyeztetettség és a szociális rászorultság észlelése esetén is a jogszabályok és a szakmai protokoll szerint jár el a sérelmet szenvedettek, veszélyeztetett helyzetben lévők érdekében. A pártfogó felügyelők adatokat szereznek be a terhelt és családtagjai munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan, és tájékoztatást adnak a lehetőség szerinti munkába állás, vagy a munkaügyi központoknál történő regisztráció vonatkozásában is. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a környezettanulmányok elkészítése során a lehető legteljesebb körben, a szakértői véleményekhez hasonló igényességgel (ezzel az elrendelők visszajelzése szerint sok esetben kiváltva azokat) tárja fel a szükséges adatokat. Ezek sorában különös jelentőségűek a gyermekvédelem intézményeitől beszerzett, előzményekre vonatkozó információk. A környezettanulmány elkészítésére rendelkezésre álló idő általában 30 nap, amely augusztus 13.-tól a Be (1) bekezdése szerinti bíróság elé állítás esetére is vonatkozik (azt megelőzően 15 nap alatt volt lehetőség a törvényi feltételek fennállása esetén a bíróság elé állításra). Az elsődleges jogalkotói cél a büntetőeljárás rövidítése volt ennek az eszköznek a szélesebb körben való alkalmazásával, de hatására a Pártfogó Felügyelői Szolgálatot rendkívüli mértékben megterhelő rövid határidő okozta probléma is megszűnt. Az alábbi diagram szemlélteti, hogy a határidőt előnyösen érintő jogszabály módosítás hatására már a év során (3,6 %-os), a év során pedig jelentősebb (26,2 %-os), emelkedést tapasztaltunk az ilyen ügyek számában. A fiatalkorúak ügyeiben a bíróság elé állításra a évben is többször nyílt lehetőség, mint a évben, a növekedés 4%-os volt. 36

37 e l r e n d e l é s e m i a t t - f i a t a l k o r ú a k 17. sz. ábra Adott időszakban készített környezettanulmányok száma bíróság elé állítás Fiatal korúak A szabadságvesztés végrehajtásának az elítélt kérelmére történő félbeszakítását megelőzően készített környezettanulmányok A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 179. (1) bekezdése értelmében az elítéltnek igazolnia kell, hogy kérelme a valóságnak megfelelően alátámasztott, amelyet az intézet ellenőrizhet. Ennek során megkeresheti az elítélt által megjelölt lakcím/tartózkodási hely szerint illetékes igazságügyi szolgálatot a környezettanulmány elkészítése érdekében. A félbeszakítások ügyében készített környezettanulmányok ügyforgalmi adatait az alábbi diagram szemlélteti. 18. sz. ábra és között folyamatban volt szabadságvesztés félbeszakítása ügy megkereséseinek száma 75 fiatal korú felnőtt korú

38 A évben összesen 750 ilyen megkeresésnek tettünk eleget, amely a tárgyév során elkészített összes környezettanulmány (15.033) 5%-a. A megkeresések száma az elmúlt évhez képest (661) 13,5%-kal emelkedett. Az ilyen környezettanulmányok túlnyomó többségét (96,9%-át) a felnőtt korúak ügyeiben kérik a büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) intézetek. A bv. intézetek részéről folyamatosan igény merül fel arra vonatkozóan, hogy az intézetet más okból pl. eltávozás, kimaradás stb., engedéllyel elhagyók esetében is rendelkezésükre álljon a környezettanulmány. Ezeket a megkereséseket a jogszabályi felhatalmazás hiánya miatt a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak általában el kell utasítania, kivéve, ha erre vonatkozó együttműködési megállapodás készült a bv. intézet és a területileg illetékes igazságügyi szolgálat között, valamint az elítélt adatkezelésre vonatkozó hozzájárulását is továbbítják. A bv. intézetek igénye alapján a jogalkotónak érdemes lenne megfontolnia a Pártfogó Felügyelői Szolgálat hatáskörének a bővítését azzal, hogy ez mindenképpen a kapacitás növelését igényelné, figyelemmel az alábbi táblázatban 7 bemutatott esetkör terjedelmére. 19. sz. ábra A büntetés-végrehajtási intézetet engedéllyel elhagyó elítéltek száma Előterjesztve Engedélyezve Büntetés-végrehajtásának félbeszakítása Rövid tartamú eltávozás Kimaradás Súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, hozzátartozó temetésén való részvétel A fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor készített környezettanulmány július 1-jétől kötelező a fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor a róla készült környezettanulmány beszerzése [a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 209. (1) bekezdése alapján]. Az ilyen, speciális tartalmú környezettanulmány a jó nevelési terv alapja, egyben a későbbi utógondozások és feltételes szabadságra bocsátások mellett megállapított pártfogó felügyeletek eredményességéhez is hozzájárul ben összesen 258 db, 2010-ben összesen 227 db, ben összesen 288 db megkeresést érkeztettünk. Környezettanulmány készítése a méltányossági és a kegyelmi eljárásban Az igazságügyért felelős miniszternek az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntéseinek előkészítése során [Be (2) bekezdése], illetve a kegyelmi eljárásokban [Be (1) bekezdése] elrendelt környezettanulmányok elkészítése is a Pártfogó Felügyelői Szolgálat feladata. A évben összesen 396 ilyen megkeresésnek tettünk eleget, ami a évhez képest (245 db) 61,6%-os emelkedést jelent. Az ilyen ügyek száma a évben tovább nőtt (427 megkeresés, ami 7,8%-os növekedés)

39 Ebben az ügykörben a év során, január 1-jétől hatályba lépő jogszabály módosítására került sor, amely a Be át érintette. A gyakorlatban számos esetben előfordult, hogy az első fokú bíróságok nemcsak a terheltekre kivetett rendbírság elengedése/mérséklése, hanem más fizetésre kötelezett kérelmező (pl.: tanúk) ügyében is kértek a Pártfogó Felügyelői Szolgálattól környezettanulmányt (esetenként pártfogó felügyelői véleményt). Az ilyen megkereséseknek a Pártfogó Felügyelői Szolgálat eddig nem tehetett eleget, mert a Minisztériummal egyeztetett álláspont szerint erre nem volt megfelelő jogszabályi felhatalmazása a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak. [A Pfr. 8. (1) bekezdése szerint csak terheltek ügyében volt lehetőség jogszerűen ezen eljárás lefolytatására.] A Be. módosítása folytán a évtől kezdődően a terhelteken kívül más fizetésre kötelezett esetében is elkészíthető a részleges környezettanulmány, amelyhez az egyszerűsített formanyomtatvány rendelkezésre áll A pártfogó felügyelői vélemény készítése A szakértői vélemény pártfogó felügyelő általi elkészítésére július 1-jétől van lehetőség. A dokumentum beszerzését az ügyész, illetve a bíróság rendelheti el büntetés vagy intézkedés alkalmazása, vádemelés elhalasztása, és közvetítői eljárásra utalás előtt a Be. 114/A. (1) bekezdése szerint. A vélemény egyrészt a büntetőeljáráshoz, másrészt a büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik A pártfogó felügyelői vélemény tartalma A pártfogó felügyelői vélemény négy részből áll, tartalmazza: 1. az ügyre és a terheltre vonatkozó tényadatokat, 2. az alkalmazott vizsgálati eljárások és módszerek felsorolását, 3. a szakmai ténymegállapításokat, továbbá 4. az elrendelő által feltett konkrét kérdésekre adott válaszokat. A pártfogó felügyelői vélemény (az összefüggéseket elemző módon) mutatja be a terhelt személyiségét, életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket: családi, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatásának jellemzőit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, munkába állási lehetőségeit, jövedelmi, vagyoni viszonyait, mindezek alapján a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokat és a bűnismétlés megelőzése érdekében szükséges optimális és reális beavatkozásokat. A pártfogó felügyelő a véleményben javaslatot tehet a terhelt számára egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére, amelyhez kapcsolódóan az elkövető (jóvátétel esetén a sértett) nyilatkozatát is beszerzi [Be. 114/A. (2)-(4) bekezdései]. A vélemény elkészítése során a pártfogó felügyelő megvizsgálja a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helyét, tanulmányozza az ügy iratait, meghallgatásokat folytat le, és beszerzi mindazokat az adatokat, amelyek a döntés előkészítéséhez szükségesek. Az eljárás során a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályokat is figyelembe kell venni, pl.: meg kell hallgatni a terhelt törvényes képviselőjét, és tájékozódni kell a gyermekvédelmi előzményekről is. 39

40 A vélemény beszerzésének kötelező esetei július 13-ától az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló évi LXXXIX. törvény 12. -a szűkítette a kötelezően beszerzendő pártfogó felügyelői vélemények körét. Így már mérlegelési jogkörbe tartozik a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a felnőtt korú terhelttel szemben alkalmazandó vádemelés elhalasztása előtt, ha az ügyész külön magatartási szabály vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek. Bár többek között emiatt is a Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámai a Pártfogó felügyelői vélemény készítése ügycsoportban némiképpen csökkentek (143 üggyel, vagyis 4,18%-kal), a változást (amelyet megelőzően nem volt lehetőségünk észrevételek megtételére) szakmai szempontból mégsem üdvözöljük. A külön magatartási szabály a legfontosabb eszköze annak, hogy az elrendelő ügyész vagy bíróság megfelelően tudja egyéniesíteni és befolyásolni a pártfogó felügyelet végrehajtásának tartalmát azáltal, hogy bizonyos magatartásformákat (vagy azok tilalmát) jogkövetkezmények terhe mellett írja elő. Abban az esetben, ha az egyéniesítés nem kellő hatásfokú vagyis a külön magatartási szabály túlságosan általános, formális, vagy végső esetben végrehajthatatlan, a jogintézmény kiüresedhet. Megfelelő külön magatartási szabályra csak a pártfogó felügyelő tud véleményében javaslatot tenni, hiszen ő ismeri a terheltek körülményeit és a végrehajtó Pártfogó Felügyelői Szolgálat aktuálisan rendelkezésére álló eszközöket. Ezért határozott véleményünk az, hogy külön magatartási szabály előírására csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzése után kerülhessen sor. A jogalkotó előtt nem válhatott ismeretté e szakmai álláspontunk, így a Be. 222/A. -a szerinti ügyekben ( Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a vádelhalasztás tartama a törvényben meghatározott büntetési tétellel azonos. ), amikor a külön magatartási szabály előírása kötelező [Be (2) bekezdése] úgyszintén nem kötelező e súlyos bűncselekményeket elkövetett elkövetői kör vonatkozásában a vélemények beszerzése. Mindezek következtében július 13-ától már csak két olyan esetet ismerünk, amikor a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését törvény kötelező teszi. A fiatalkorú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt [Be (2) bekezdése]. Az ilyen ügyekben elkészített véleményeknek kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy az ügyészek az ügy sajátosságaihoz igazodó, megfelelően egyéniesített és jól ellenőrizhető külön magatartási szabályok és kötelezettségek előírásával határozhassák meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának tartalmi kereteit, ezáltal a diverziós eszköz súlya növekedjen. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható resztoratív jellegű külön magatartási szabályokról speciális rendelkezést tartalmaznak a Be (2) bekezdésének a)-c) pontjai, a kár megtérítése, a sértett, illetve a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. A év során is folytatott gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor az ügyész ilyen jellegű kötelezettség előírását vette fontolóra, a pártfogó felügyelői vélemény elrendelése során külön kérdést tett fel. Ilyenkor a pártfogó felügyelő mind a sértett, mind az elkövető vonatkozásában vizsgálta a resztoratív jellegű kötelezettség teljesítésével és annak elfogadásával kapcsolatos hajlandóságot. 40

41 A munkahely kijelölése előtt a közérdekű munka végrehajtása során A Bv. tvr. 60. (1) bekezdése szerint csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzését követően kerülhet sor a közérdekű munka büntetés végrehajtása során munkahely kijelölésére. (A felügyeletünket biztosító minisztérium 2003-ban hozott döntése alapján az ilyen ügyekben készített pártfogó felügyelői vélemények az OSAP adatközlésben nem kerülnek külön feltüntetésre, számuk évente között változik.) Szakmai véleményünk szerint az ilyen ügyekben nem indokolt pártfogó felügyelői vélemény készítése, elégséges lenne, ha a Pártfogó Felügyelői Szolgálat az elítélttel és a munkahellyel való egyeztetés után önállóan határozhatná meg a közérdekű munka végrehajtása során a letöltőhelyet. Ezzel a pártfogó felügyelőknél (és a büntetés-végrehajtási bíráknál is) munkakapacitás szabadulna fel, továbbá várhatóan az eljárások is lerövidülnének A vélemény beszerzésének lehetséges esetei Ügyészi vagy bírósági döntés előkészítése során A büntetés vagy az intézkedés alkalmazásáról, a vádemelés elhalasztásáról, vagy a közvetítői eljárásra utalásról szóló ügyészi vagy bírósági döntés megalapozásához pártfogó felügyelői vélemény beszerzése rendelhető el [Be. 114/A. (1) bekezdése]. A büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódva A bíróságok (különösen a büntetés-végrehajtási bírók) az alábbi ügyekben rendelhetik el a pártfogó felügyelői vélemény elkészítését: a) a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt [Bv. tvr. 8. (1) bekezdése], b) a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó halasztás engedélyezése előtt [Bv. tvr. 11/A. (6) bekezdése], c) a magatartási szabályok módosítása előtt [Bv. tvr ], d) a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelését megelőzően [Bv. tvr (2) bekezdése], e) a kegyelmi ügyben hozott döntés előtt [a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. (2) bekezdése], f) a közérdekű munka végrehajtása során szükségessé váló más/új munkahely kijelölése előtt [Bv. tvr. 10. (2) bekezdése, 64. (2) bekezdése A pártfogó felügyelői vélemények készítésére vonatkozó ügyforgalmi adatok bemutatása A év során a Pártfogó Felügyelői Szolgálat összesen 3277 pártfogó felügyelői véleményt készített, amely a tárgyévben folyamatban volt, összesen ügynek a 3,41%-át teszi ki. Az alábbi táblázat az adott évben folyamatban volt ilyen ügyek számának alakulását mutatja be. 20. sz. ábra

42 A táblázatból kitűnik, hogy a pártfogó felügyelői vélemények száma a évek között folyamatosan növekedett, az elrendelő ügyészek és bíróságok évről évre emelkedő mértékben alkalmazták ezt az eszközt az egyes döntéseik előkészítése során. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat működése első teljes évének (2004.) adataihoz képest (amikor összesen 2238 db pártfogó felügyelői vélemény készült) a évben (amikor összesen 3678 db pártfogó felügyelői vélemény készült) az ügyek száma összesen 64,34%-kal emelkedett. Az ügyszámok növekedése jogszabályi változással volt összefüggésbe hozható január 1- jétől módosult a Be (2) bekezdése, ezáltal már nem csak a bíróság, hanem az ügyész is határidőt biztosíthatott a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére (korábban erre az ügyészeknek nem volt lehetőségük, csak a 30 napos, rendes határidő állt rendelkezésükre). A évtől azonban csökkenés következett be, amely az elmúlt két évben is mérhető volt. A folyamat magyarázata érdekében az egyes életkori csoportok szerinti változást kell megvizsgálnunk. Az alábbi diagram a felnőtt korúak és a fiatalkorúak ügyeiben készült pártfogó felügyelői vélemények számának a és évek közötti változását mutatja be (zárójelben a megelőző évhez képest mért %-os módosulás). 21. sz. ábra Az adott évben folyamatban lévő pártfogó felügyelői vélemények ügyszámának változása között (-5,9%) 921 felnőtt korúak fiatal korúak 1003 (+8,9%) 1476 (+14,2%) 1141 (+13,8%) 1789 (+21,2%) 1297 (+13,7%) 1867 (+4,4%) 1811 (+39,6%) 1908 (+5,4%) 1599 (-14,4%) 2090 (+9,5%) 2068 (-1,1%) 1330 (-16,8%) 1209 (-10%) A diagram adataiból látható, hogy az elrendelések száma a fiatalkorúak vonatkozásában folyamatos növekedést mutatott egészen a legutóbbi évig, amikor is kismértékű (1,1%) csökkenés következett be, amely a demográfiai adatokkal hozható összefüggésbe. Figyelemre méltó a évi kiugró, 39,6%-os növekedés, amelynek az volt az egyik oka, hogy január 1-jétől módosult a Be (2) bekezdése. E szerint a fiatalkorúak ügyében tervezett vádemelés elhalasztását megelőzően minden esetben kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése. Az ügyszámok növekedésének másik oka a már ismertetett, határidő biztosítását lehetővé tevő szabály beiktatása volt. Például, az új rendelkezés beiktatását megelőző évben, a fiatalkorúak ügyeiben nyilvántartásba vett ügyészi elrendelések számához (amely 1822 volt) képest az emelkedés 2008-ban (amikor az ilyen ügyek száma 2471 volt) 35,62 %-os, 2009-ben (amikor 2596 véleményt készített a Pártfogó Felügyelői Szolgálat) 42,5%-os volt. Az ügyészek általi elrendelések száma a évben is növekedett (2663 ilyen ügy volt), amely 2,58%-os emelkedést jelent a évhez képest. 42

43 A felnőtt korúak vonatkozásában a tendencia változó volt a vizsgált időszakokban, az utóbbi három évben (a közötti időszakot jellemző növekedés után) az elrendelések száma csökkent. Az ügyszámok felnőtt korúak esetkörében mért évek közötti csökkenése is jogszabályi változásokkal hozható összefüggésbe. Egyrészről augusztus 9-étől megváltozott a Btk. 82. (2) bekezdése. Eszerint, ha a felnőtt korú elkövetővel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztja, már nem kötelező a pártfogó felügyelet megállapítása, az immáron ügyészi mérlegelés körébe tartozik. Az ilyen ügyek visszaesése azt is jelenti, hogy lényegesen kevesebb esetben tervezi (tervezheti) az ügyész külön magatartási szabály előírását, ezzel összefüggésben a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. Másrészről a III.2.2. pontban kifejtettek szerint július 13.-tól már nem kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a felnőtt korú terhelttel szemben alkalmazandó vádemelés elhalasztása előtt, ha az ügyész külön magatartási szabály vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek. Ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a évek viszonylatában 10%-kal csökkent a felnőtt korúak ügyeiben készített pártfogó felügyelői vélemények száma. A pártfogó felügyelői vélemények elrendelők szerinti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. 22. sz. ábra Az adott évben elrendelt pártfogó felügyelői vélemények száma, az elrendelő szerinti megoszlásban % 80% % 40% % 0% Ügyész által elrendelt Bíróság által elrendelt Bv. bíró által elrendelt A diagram adataiból megállapítható, hogy a pártfogó felügyelői vélemény elsősorban az ügyészi döntéshozatal megalapozásának az eszköze, vagyis évről évre főként az ügyészek rendelkeznek a dokumentum elkészítéséről. Az ügyszámok növekedése a évek között folyamatos volt, a évben mért csökkenést a már ismertetett jogszabályi változások magyarázzák (a Be. módosítása folytán a pártfogó felügyelet végrehajtása és a pártfogó felügyelői vélemény kötelező alkalmazásának a köre szűkült). A bíróságok továbbra is alacsony esetszámban rendelkeznek a pártfogó felügyelői vélemények elkészítéséről, de az ügyforgalom évről-évre (a évben is) növekszik. A büntetés-végrehajtási bírók az évek során egyre csökkenő mértékben intézkednek a pártfogó felügyelői vélemények beszerzése érdekében, annak ellenére, hogy a Legfőbb Ügyészség például a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátások ügyeinek vizsgálata során rámutatott arra, hogy az elbocsátás utáni körülmények fokozottabb felderítését (pl.: pártfogó felügyelői 43

44 vélemények beszerzésével) fontos érdeknek tartják. A pártfogó felügyelői vélemények alkalmazási körének bővítése (pl.: minden olyan ügyre, ahol külön magatartási szabály előírását veszi fontolóra az elrendelő) fontos szakmai érdek lenne a még jobban megalapozott döntések meghozatala érdekében annak ellenére, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkaterheinek további növekedése a kapacitás bővítése nélkül megoldhatatlanná tenné a feladatok korábbi szakmai színvonalon történő ellátását A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) Bevezetés A közvetítői eljárás a büntetőeljárások során már öt éve alkalmazott jogintézmény, amely egyben a helyreállító igazságszolgáltatás legfontosabb magyarországi eszköze is. Meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén a közvetítés (mediáció) alkalmazásával a sértett és az elkövető között a bűncselekményhez kapcsolódó, vagy az által kiváltott konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás jöhet létre, amely a cselekménnyel okozott sérelem jóvátételét tartalmazza. A mediáció lehetőséget ad a terheltnek és a sértettnek egy biztonságos, semleges környezetben történő, megfelelő szakértelemmel vezetett személyes találkozásra, ahol az okozott testi, anyagi, érzelmi sérelmek, a cselekmény valamennyi, a sértettre és környezetére gyakorolt hatása felszínre kerülhet, az elkövető pedig szembesül tettének másra gyakorolt hatásával. A terhelti felelősségvállalás ezekért a következményekért elengedhetetlen része a mediáció folyamatának. Általában a folyamat dinamikai csúcsa a felek számára sokszor katartikus erejű bocsánatkérés és megbocsátás. Ezt követi a jóvátétel részleteinek közös kidolgozása és a megállapodás írásba foglalása. A megállapodás tartalma elsősorban a sértett igényei szerint alakul, nyilvánvalóan a terhelt lehetőségeinek figyelembe vételével. A megállapodásban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése szintén a Pártfogó Felügyelői Szolgálat feladata. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítése a terhelt számára a Btk ában foglalt szabályok alkalmazásával kedvezőbb büntetőeljárási helyzetet eredményez. A közvetítői eljárás nem csak a sértetti érdekeket szolgálja hatékonyan, hanem az igazságszolgáltatás szerveit is tehermentesíti, valamint a társadalom szintjén is hasznosul azzal, hogy olcsóbb, gyorsabb, a felek érdekeit szem előtt tartó, az elkövető magatartását hosszú távon befolyásoló eljárást kínál a hagyományos büntetőeljárás alternatívájaként. A Mediáció ügycsoportban ellátott ügyek száma a jogintézmény évi bevezetése óta (akkor 2451 volt az éves ügyforgalom) óta folyamatosan, összesen 144%-kal emelkedett, tehát elmondható, hogy ez az új büntetőpolitikai eszköz egyre szélesedő körben kerül alkalmazásra. 44

45 23. ábra 7000 A 2007 és 2011 között folyamatban volt közvetítői eljárások száma (+49,38%) 3984 (+8,59%) 4451 (+11,72%) 5980 (+34,35%) A évben az erre a feladatra külön kiképzett, a mentori rendszer keretein belül folyamatos szakmai továbbképzésben részesülő párfogó felügyelők és a KIMISZ-szel szerződésben álló ügyvéd mediátorok összesen 5980 közvetítői eljárást folytattak le. Ez a évhez képest 34,35%-os emelkedést jelent, akkor 4451 közvetítői eljárás volt összesen folyamatban az év során A évi ügyforgalmi adatok bemutatása A 2011-ben összesen folyamatban volt 5980 ügyből 4794 új ügyet érkeztettünk. Az időszak alatt érkezett ügyek száma a jogintézmény bevezetése óta folyamatosan nőtt, amit az alábbi diagram szemléltet. 24. ábra Érkezett közvetítői ügyek száma 2007 és 2011 között A jogintézmény hazai történetének ötödik évében az előző évben érkeztetett ügyekhez (3532) képest minden eddiginél magasabb, 36%-os növekedés tapasztalható az újonnan érkeztetett ügyek tekintetében, amelyet az alábbi diagram szemléltet. 45

46 25. sz. ábra Növekedés mértéke az előző évi közvetítői ügyek számához képest 40% 36% 30% 21% 20% 12% 10% 0% % Az ügyszámnövekedés kiugró mértékének legfontosabb oka, hogy egyszerűsödtek a közvetítői eljárásra utalást megelőző ügyészi eljárás szabályai, vagyis már nem kötelező e szakaszban az érintettek személyes meghallgatása. Erre utal az is, hogy a bíróságok által közvetítői eljárásra utalt ügyek (ebben az eljárásban korábban sem volt szükség ilyen típusú egyszerűsítésre) száma a tavalyi évhez képest érdemben nem változott. A növekedésben emellett szerepe lehet a Btk. tevékeny megbánásra vonatkozó szabályai kiterjesztésének a halmazati bűncselekményekre is, valamint a jogintézmény általános ismertségének növekedése, és a rendőrség javuló tájékoztatási tevékenysége is ebbe az irányba hat. Az alábbi táblázat az elrendelők megoszlását és a fiatalkorúak részesedését mutatja be. 26. sz. ábra Közvetítői eljárások év év év év év Összes érkezett ügy Bíróságról érkezett Ügyészségtől érkezett Fiatalkorú terhelt ügyében összesen Amint látható, az elrendelések jellemzően az ügyészségektől érkeznek, az ilyen határozatok száma évről évre nő. A bíróságok kezdeti aktivitása után a tőlük érkezett ügyek száma csökkent, majd a években lényegében stagnált. Örvendetes módon a évben (számszerűségét tekintve) nagymértékben növekedett a jogintézmény fiatalkorúak esetkörében való alkalmazása is. 46

47 Az ügyérkezések havi adatai 2011-ben az alábbiak szerint alakultak. 27. sz. ábra 2011-ben érkezett új közvetítői ügyek havi megoszlása január február március április május június július augusztus szeptember október november december A korábbiakban tapasztaltakhoz hasonlóan, 2011-ben is hullámzó havi forgalommal érkeztek a közvetítői ügyek. Az év elejei alacsony ügyérkezésekhez képest a tavaszi időszakot kiegyenlítetten magas havi érkeztetési adatok jellemezték. A már megszokottnak tekinthető, az ítélkezési szünettel összefüggő augusztusi visszaesést követően az év végére erősen emelkedő tendencia volt jellemző az érkezett ügyek számában. A évi vádemelések számáról egyelőre nem áll rendelkezésünkre információ, de a közvetítői eljárások vádemelések számához mért arányában (2010-ben ez 1,9% volt) várhatóan némi növekedést prognosztizálhatunk. A megyei arányokat csak a pontos vádemelési információk birtokában fogjuk tudni elemezni Elrendelő szervek szerinti megoszlás bemutatása A közvetítői eljárás bevezetése óta fokozatosan nő az ügyészség által mediációra utalt ügyek aránya a bírósági elrendelésekhez képest. Míg 2007-ben az ügyek 62%-a érkezett az ügyészségektől, 2011-ben az összes közvetítői eljárás majdnem 92%-át az ügyészek rendelték el. Az ügyészségi elrendelések száma a közvetítői eljárás bevezetésének éve óta csaknem megháromszorozódott. Mindez azt jelzi, hogy a gyakorlat egyre inkább az eljárás korai szakaszában, tényleges diverziós eszközként alkalmazza a közvetítői eljárást, amely harmóniában van a jogalkotói szándékkal. Egyben a közvetítői eljárás céljainak elérését is segíti, hiszen a mediáció annál hatékonyabb lehet, minél hamarabb sikerül megszervezni azt a bűncselekmény elkövetési időpontjához képest. A évben tapasztalt ügyszámnövekedés az ügyészségi elrendelések számának növekedéséhez köthető, mivel a bíróságoktól érkezett közvetítői ügyek száma a tavalyi évhez képest érdemben nem változott (2010-ben 375, 2011-ben 382 ügy). Az alábbi diagram az elrendelő szervektől érkezett ügyek számának alakulását mutatja be az elmúlt öt évben. Jól látható az ügyészségi elrendelések számának dinamikus növekedése. 47

48 95% 98% 91% 93% 96% 95% 83% 93% 97% 97% 100% 96% 94% 86% 83% 88% 95% 94% 98% 93% 5% 2% 9% 7% 4% 5% 17% 7% 3% 3% 0% 4% 6% 14% 17% 12% 5% 6% 2% 7% 28. sz. ábra Ügyészségi és bírósági közvetítői ügyek száma 2007 és 2011 között Ügyészség Bíróság A következő diagram a 2011-ben érkezett közvetítői ügyek elrendelők szerinti megoszlását mutatja be megyénként. 29. sz. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Bíróság Ügyészség Figyelemre méltóak az elrendelő szervek megyei megoszlásában tapasztalható eltérések. Kiemelkedő a bíróságok elrendelői aktivitása Pest, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a fővárosban is. A fővárosi adatok tanúsága szerint annak ellenére, hogy a bírósági elrendelések aránya változatlanul a legmagasabb az országban (17%), egyre inkább kezdik használni a közvetítői eljárás lehetőségét az ügyészségek is, hiszen nem csak az ügyszámok növekedtek Budapesten, de az ügyészségi elrendelések aránya is jóval magasabb, mint a korábbi években. Érdekes módon Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen közvetítői eljárás sem indult bírósági elrendelés alapján a tavalyi évben. 48

49 84% 91% 84% 84% 91% 83% 91% 86% 93% 92% 96% 90% 86% 89% 96% 85% 81% 98% 87% 86% 16% 9% 16% 16% 9% 18% 9% 14% 7% 8% 4% 10% 14% 11% 4% 15% 19% 2% 13% 14% A jogalkalmazói jogértelmezések az elmúlt öt évben nagyrészt egységessé váltak, főként a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság tevékenységének, valamint a jogszabályok pontosításának és az ezekhez fűzött indokolásoknak köszönhetően. Ugyanakkor még mindig több olyan kérdés van, amelyben álláspontunk eltér a fenti jogértelmezésektől [különösen a Be. 221/A. (3) bekezdésének vonatkozásában, a sérelem és a jóvátétel kérdése, illetve a felfüggesztési határidő megállapítására vonatkozó iránymutatások tekintetében]. E kérdésekben továbbra is szükséges a társszervekkel való konzultációk folytatása. Az ügyészségeken és bíróságokon túl fontos szerepe van az ügyek közvetítői eljárásra utalásának előkészítésében és az ügyfelek tájékoztatásában a rendőrségeknek. Ezt a feladatot hangsúlyozta a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet (Nyor.) 2010 áprilisától hatályos módosítása is, amely szerint a rendőröknek kiemelten dokumentáltan kell az arra alkalmas ügyekben a sértettet és a gyanúsítottat tájékoztatni a közvetítői eljárás lehetőségéről. Fontos lenne jogszabályban rögzíteni azt is, hogy amennyiben a gyanúsított közvetítői eljárásra utalható bűncselekménnyel történő gyanúsítása esetén nem tesz vallomást, úgy kapjon tájékoztatást arról, hogy ebben az esetben a beismerő vallomás hiánya miatt elesik a közvetítői eljárás lehetőségétől. A rendőrség tájékoztatási kötelezettségének teljesítését 2011-ben is több képzés megtartásával segítettük. A képzések folytatását a jövőben is fontosnak tartjuk annak érdekében, hogy a közvetítői eljárás szabályainak ismerete a rendőri állomány körében minél teljesebb körű legyen Közvetítői eljárásra utalás egyes életkori csoportok szerinti megoszlása 2011-ben a fiatalkorúak ügyeiben elrendelt közvetítői eljárások száma is nőtt, összesen 550 fiatalkorú ügyében nyílt lehetőség a konfliktus mediációval történő rendezésére. Ez az összes érkezett ügy 11,5%-a, ami arányait tekintve megegyezik a megelőző évben mérttel. A közvetítői eljárásban érintett terheltek büntetőjogi életkori megoszlása az alábbiak szerint alakult 2011-ben az egyes megyékben. 30. sz. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Közvetítői eljárásra utalt terheltek aránya büntetőjogi életkor szerint Fiatalkorú Felnőtt korú 49

50 A fiatalkorúak ügyeinek aránya az összes érkezett ügy 11,5%-a, de a fenti ábrán is látható, hogy az egyes megyei arányok ettől eltérőek, és úgy tűnik, évről-évre változnak is. Míg a tavalyi évben az országos átlaghoz képest kiemelkedő arányban alkalmazták a közvetítői eljárást fiatalkorúak ügyeiben Pest és Zala megyében, valamint a fővárosban, 2011-ben ezekben a megyékben éppen az átlaghoz közeli, vagy az alatti a fiatalkorúak ügyeinek aránya ben az országos átlagot jelentős mértékben meghaladó arányban érkeztek fiatalkorú ügyében elrendelt közvetítői eljárások Fejér és Tolna megyében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kisebb ügyszámú megyékben akár egy-egy, fiatalkorúaknál nem ritkán előforduló, csoportosan elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban történő közvetítői eljárásra utalás torzíthatja az adatokat. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a nemzetközi tapasztalatokkal való harmóniában a fiatalkorúak esetében még az igen kedvező összesített eredményességet is meghaladó mértékben sikeres az eljárás alkalmazása. A közvetítői eljárás során a sértettel való személyes találkozás, a felelősség vállalása, a hibák felismerése és saját erőből történő, önkéntes jóvátétele olyan pedagógiai eszköz a különösen első bűntényes fiatal elkövetők esetében, amelynek alkalmazása álláspontunk szerint nem csak gyors, a nem kívánt magatartásra hamar reagáló, olcsó és személyre szabott, hanem eredményességében és visszatartó hatásában is messzemenően alkalmas arra, hogy a mediáció a fiatalkorúakkal szemben folytatott büntetőeljárás eddigiekhez képest gyakrabban alkalmazott jogintézménye legyen Megyei esetszámok szerinti megoszlás Az alábbi diagram a közvetítői ügyek megyei esetszámait mutatja be. 31. sz. ábra Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 2011-ben a megyék többségében növekedett az új közvetítői eljárások száma, de ezzel együtt egyre inkább jelentkeznek a megyék közötti (nem kifejezetten specifikumaikból adódó) különbségek is. Míg 2010-ben a legmagasabb és legalacsonyabb éves ügyszámú megyék között a különbség hétszeres volt, addig 2011-ben ez a különbség csaknem tizenkétszeresére nőtt (pl.: főváros: 698 ügy, Zala megye: 59 ügy). Az alábbi diagram az érkezett közvetítői ügyek számának alakulását mutatja be megyénként, az 50

51 előző évi ügyszámhoz képest. 32. sz. ábra 200% 180% 160% 140% 120% 100% 185% 162% 147% 137% 128% 127% 126% 119% 138% 135% 133% 130% 127% 115% 168% 155% 153% 121% 80% 92% 84% 2011-ben az országban átlagosan 34,1%-kal nőtt a közvetítői eljárásra utalt ügyek száma a tavalyi évhez képest. A fenti ábrán látható, hogy ez rendkívül egyenlőtlenül oszlik el a megyék között. Az országos átlagot jelentősen meghaladó arányban emelkedtek az ügyszámok mindenekelőtt Győr-Moson-Sopron megyében (85%), valamint Csongrád (62%), Szabolcs- Szatmár-Bereg (68%), Vas (55%), Tolna (53%) megyékben, továbbá a fővárosban (47%). Néhány megyében ugyanakkor az országos növekedési tendencia ellenére csökkentek a közvetítői elrendelések a 2010-es adatokhoz képest, így például Somogy és Zala megyében Bűncselekmények szerinti megoszlás Az alábbi diagram a közvetítői eljárásra utalt ügyek bűncselekményi megoszlását mutatja a évben. A közvetítői eljárásra utalt ügyek bűncselekményi összetétele a tavalyi évhez képest nem változott, az ügyek csaknem felét vagyon elleni bűncselekmények (nagyobb számban lopás, rongálás, csalás, sikkasztás), harmadát a közlekedési bűncselekmények (elsősorban közúti baleset gondatlan okozása), ötödét pedig személy elleni cselekmények (elsősorban testi sértés és zaklatás) teszik ki. 51

52 33. sz. ábra A közvetítői eljárások bűncselekménytípusok szerinti megoszlása a 2011-es évben 18,9% 32,6% Személy elleni Vagyon elleni Közlekedési 48,6% Befejezett ügyek, eredményesség szerinti megoszlás A évben összesen 3950 ügy fejeződött be, ez 20%-kal több mint az előző évben befejezett ügyek száma (3275). A 2011-ben befejezett 3950 ügy közül a közvetítői eljárás egyik fontos eredménye a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás 3235 esetben, tehát az összes befejezett ügy 82%-ában létrejött, amint ezt az alábbi diagram szemléltet. Ez az arány némileg magasabb a tavalyi év hasonló adatához képest (2010: 80,4%). 34. sz. ábra Megállapodások aránya a 2011-ben befejezett ügyekben (N=3950) nincs megállapodás; 715; 18% megállapodás; 3235; 82% Ugyanakkor szakmai szempontból mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a megállapodások száma nem lehet a mediáció sikerességének fokmérője. A mediációs folyamat elsődleges célja, hogy képessé tegye a résztvevőket arra, hogy meghallják és megértsék egymást, hogy empátiával és bizalommal forduljanak egymás felé, hogy fel tudják dolgozni a cselekmény érzelmi hatásait. Ennek elengedhetetlen feltétele a bűncselekményt elkövető felelősségvállalása, elsősorban azokért a következményekért, melyeket a konkrét esetben a sértett fél számára okozott. Mindezek után kerülhet csak sor a jóvátétel kérdésének rendezésére és a megállapodás kidolgozására. 52

53 Szakmailag sikeresnek tartunk olyan ügyeket is, ahol a felek ugyan eljutottak a konfliktus kezeléséig, a felelősség kérdésének tisztázásáig és a megbocsátásig, de valamilyen oknál fogva (elsősorban a sértett reális, de a terhelt által nem teljesíthető igénye miatt) a megállapodás nem jön létre közöttük. A mediátornak sem javaslata, sem érdekeltsége nem lehet a megállapodás létrejöttével kapcsolatosan, külső, pártatlan szerepét csak ebben az esetben tudja megőrizni. Az ilyen körülmények között megállapodás nélkül végződő ügyek a közvetítői eljárás bizonyos céljainak teljesülése mellett jogi szempontból a sikertelen ügyek csoportjába tartoznak. Megvizsgáltuk azt is, hogy az időszak alatt befejeződött ügyekben a megállapodások hány százaléka teljesült. Ezt mutatja be a következő diagram. 35. sz. ábra Megállapodások teljesítése a 2011-ben befejezett közvetítői ügyekben nem teljesített megállapodás; 308; 10% vádemelés elhalasztása; 52; 2% teljesített megállapodás; 2875; 88% Látható, hogy a megállapodások 88%-a teljesült, ami bár a tavalyi év 93%-os teljesítési arányához képest visszaesést jelent jelentős arány, figyelembe véve azt is, hogy a pártfogó felügyelők csak ellenőrzik, de az eljárás önkéntessége miatt nem ösztönözhetik, vagy kényszeríthetik ki a megállapodás teljesítését. A megállapodások teljesítésének magas aránya jelzi azt, hogy a megállapodások túlnyomó része valóban a terhelt reális és belülről jövő vállalását tartalmazza a sértett felé, amelynek záloga az, hogy a közvetítő nem tesz javaslatot a megállapodás tartalmára vonatkozóan. A nem teljesült megállapodások között szerepelnek azok az ügyek is, ahol több sértett esetében nem mindenkivel szemben teljesült maradéktalanul a vele kötött megállapodás. Hasonlóan az előző esethez, szintén e körbe tartozik minden olyan megállapodás, amelyben a terhelt a megállapodást csak részben teljesítette, tehát ezen ügyek egy részében a sértettek hozzájuthattak valamiféle jóvátételhez, de a megállapodás maradéktalanul nem teljesült, ezért ezekben az ügyekben a tevékeny megbánás szabályai nem alkalmazhatók ben mindössze 52 ügyben került sor a megállapodásban foglaltak teljesítésének idejére a vádemelés elhalasztására. Ezekben az ügyekben a megállapodás teljesítése még folyamatban van, de annak ellenőrzése már a vádemelés elhalasztása keretein belül zajlik. A fiatalkorúak ügyeit külön vizsgálva még kedvezőbb adatokat láthatunk a közvetítői eljárás kimenetére vonatkozóan, hiszen esetükben a megállapodások 93%-a teljesült, 6 esetben pedig vádemelés elhalasztására került sor. Bár a jogintézmény eredményességének semmiképpen nem fokmérője, mégis érdekes adat, hogy mennyi volt az adott évben az anyagi jóvátétel mértéke, vagyis viszonylag rapid módon milyen 53

54 összeggel próbálták a terheltek a sértettek sérelmeit enyhíteni. A terheltek által a sértetteknek a közvetítői eljárás keretében kifizetett anyagi jóvátétel összege 2011-ben ,-Ft volt, ami az elmúlt évhez képest ( ,-Ft) lényeges emelkedésnek tekinthető. Az előző évekhez hasonlóan a megállapodások többségében szerepel nem anyagi jellegű jóvátétel, így pl.: gyermekfelügyelet, ebédmeghívás, kerékpár ajándékozása, ház körüli munkákban való segítségnyújtás, különböző tárgyak és termékek ajándékozása, az eredeti állapot helyreállítása a terhelt munkájával, terápián történő részvétel vállalása Folyamatban maradt ügyek Az év végi statisztikai adatok szerint a tavalyi évhez képest (1175) jóval több, 1995 közvetítői ügy maradt folyamatban, tehát a mediátorok leterheltsége a tavalyi adatokhoz hasonlítva hiába a tavalyinál több befejezett ügy növekedett Létszám, ügyvédi rendszer 2011-ben néhány megyében komolyabb változás volt tapasztalható a közvetítők létszámában végén összesen 58 fő pártfogó felügyelő és 10 ügyvéd közvetítő látott el mediációs feladatokat. Az ügyvédi közvetítői rendszerben lényeges változás állt be 2011 júliusától, ugyanis a korábbi szerződések lejárta után mivel nem volt további forrás a díjazásra az ügyvédek immár önkéntesként látják el a közvetítői feladatokat, az addig teljesítettnél kevesebb ügyet vállalva. A 17 szerződött ügyvéd közül 10 fő vállalta az önkéntes közvetítői tevékenységet, de 2012-től már csak 9-en folytatják azt. Az önkéntes feladatellátásra tekintettel az ügyvédek ismét megyéhez kötötten és nem régiós rendszerben dolgoznak, összesen 8 megyében számíthatnak a mediátorok ügyvéd közvetítő segítségére. Az ügyvéd közvetítőkre szignált ügyek száma 2011-ben összesen 293 volt, ez az összes érkezett ügy 6%-a. A korábbi években az ügyvéd közvetítők évente átlagosan 600 ügyet láttak el, így az összes ügy 15-20% megfelelő számban tehermentesítették a pártfogó felügyelő mediátorokat. Látható, hogy az ügyvédi kapacitás lényegesen lecsökkent, és az önkéntes feladatellátás miatt ez az arány a jövőben várhatóan tovább csökken majd, vagyis a pártfogó felügyelő mediátorok leterheltségének növekedését prognosztizáljuk ben szintén forrás hiány következtében újabb mediációs képzés szervezésére nem nyílt lehetőség. Egyedül Pest megyében sikerült a kormányhivatal finanszírozásában három pártfogó felügyelő kollégát kiképezni, akiknek a mentorálása jelenleg is folyamatban van. Néhány megyében a növekvő mediációs ügyterhekre tekintettel korábban kiképzett pártfogó felügyelők vállalnak mediációs ügyeket, az ő visszatérésük a mediációs rendszerbe szükségessé teszi ismételt betanításukat, mentorálásukat. A tárgyév során két megyében távozott a Pártfogó Felügyelői Szolgálattól a mentori feladatokat is ellátó mediátor kolléga Mentorálási rendszer, képzések A közvetítői eljárás speciális módszertanára tekintettel az elmúlt években széles körben feladatokat ellátó mentori rendszert alakítottunk ki. A mentori rendszer a közvetítői eljárás magyarországi működésének nemzetközi viszonylatban is elismert innovációja, amelyet a jövőben más ügycsoportok szakmai fejlesztésében is irányadónak tekinthetünk. 54

55 A rendszer alapelemét a megyei/fővárosi szinten működő 1-1 fő mentori feladatot is ellátó pártfogó felügyelő közvetítők, valamint az országos szinten működő módszertani szakemberek, továbbá a tanácsadó mentor, szupervízor együttműködése jelenti. Sajnálatos módon 2011-től kezdődően a strukturális változások és a forráshiány a szupervízió biztosítását, illetve tanácsadó mentor foglalkoztatását már nem tette lehetővé, ami hosszú távon a mediációs feladatellátás szakmai színvonalának visszaeséséhez vezethet. A mentori rendszeren belül valósul meg a mediációs gyakorlat megkezdésekor adott szakmai támogatási, mentorálási folyamat, és működik a közvetítők értékelési rendszere, amely a mentorálási folyamat végén formális, összetett értékeléssel zárul (önértékelés, mentori és vezetői értékelés). A folyamatos továbbképzés szintén a mentori rendszer igénybevételével valósulhat meg hatékonyan úgy, hogy a megyei/fővárosi mentorok az országos képzéseken megszerzett információkat megyei szinten adják tovább a közvetítőknek (pártfogó felügyelők és ügyvédek) ben mindössze egy alkalommal nyílt lehetőség fél napos országos mentori értekezlet tartására. A mentori rendszer hatékonyságának növeléséhez, és az egyes megyékben meglévő szakmai tapasztalat közvetlenebb átadásának lehetősége érdekében alakítottuk ki 2010-ben a regionális mentori rendszert, amely 2011-ben némileg átalakult. A megyei igényeket is figyelembe véve a korábbi hét szakmai régió helyett 5 régiót alakítottunk ki. A régiós együttműködés célja a kiégés, a rutinmunka megelőzése, a szakmai tapasztalatok szélesebb körben történő megosztásának, feldolgozásának igénye. Mivel a megyék többségében 1-3 fő végez mediátori feladatokat, szükséges, hogy időközönként más mediátoroktól, nagyobb szakmai körben tudjanak tapasztalatot cserélni. Ez a fórum lehet terepe a jó gyakorlatok terjesztésének is. A régiós találkozókat változó helyszínnel, a helyszínt biztosító megye mentora szervezi. Emellett cél a régiókon belül rendszeres hospitálási napok megszervezése, más megyében dolgozó mediátor munkájának megfigyelése, vagy ügyek komediálása. Fontos előrelépés volt a év során, hogy a mentori rendszer működésének alapelveit szakmai állásfoglalás keretében a KIMISZ főigazgatója is megerősítette. A mentori rendszer célja az is, hogy a gyakorló mediátorok folyamatosan kérhessenek és kapjanak szakmai támogatást az ügyeik megfelelő viteléhez. Ennek érdekében a mentorok és a módszertani szakemberek közötti kommunikációt levelezőlista segíti Közvetítői eljárás ismertségének fokozása 2011-ben folytatódott a mediáció területén a rendőrséggel történő együttműködés azért, hogy az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő rendőrök megfelelő információkat tudjanak átadni az érintett ügyfeleknek ben öt ügyeletes tiszti továbbképzésen lévő csoport számára oktathattunk 4 tanórában mediációs ismereteket. Emellett a TÁMOP kiemelt projektben elkészült tájékoztató szórólapokat átadtuk az igazságügyi szolgálatok részére abból a célból, hogy gondoskodjanak azok rendőrőrsökön, kapitányságokon történő tartós, az ügyfelek számára elérhető elhelyezéséről. A közvetítői tevékenység iránti szakmai érdeklődés folyamatosan magas, az év folyamán az igazságügyi szolgálatokkal együttműködésben több esetben biztosítottunk megfigyelői, hospitálási lehetőséget a szakma képviselői, valamint egyetemi hallgatók, doktoranduszok és külföldi szakemberek részére mediációs üléseken, valamint adatokat szolgáltattunk a dolgozatok elkészítéséhez. 55

56 A KIMISZ munkatársa mindemellett több szakmai rendezvényen tartott előadást a közvetítői tevékenységről, így a Magyar Bíróképző Akadémia, a Magyar Testvéri Börtöntársaság, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet valamint a Rézler Gyula Alapítvány szakmai konferenciáján Nemzetközi kapcsolatok, pályázati együttműködés Továbbra is tagjai vagyunk az Európai Fórum a Resztoratív Igazságszolgáltatásért (European Forum for Restorative Justice) nevű nemzetközi szervezetnek, amely a helyreállító igazságszolgáltatás területén Európában működő kormányzati és nem kormányzati szervezeteket, gyakorló szakembereket, valamint egyetemeket tömöríti ben folytatódott a Schleswig-Holstein-i Társadalmi Felelősségért a Büntető Igazságszolgáltatásban Egyesület által koordinált projekt megvalósítása, amelyben szolgálatunk partnerként szerepel. A két éves programban további partnerek a tartomány Igazságügyi Minisztériuma, a Kiel-i Egyetem, valamint angol, észt, orosz szervezetek, emellett támogató a Pártfogás Európai Szervezete (CEP) és a European Forum for Restorative Justice is. A projekt célkitűzései: a) A helyreállító igazságszolgáltatásról való ismeretek fejlesztése a nemzetközi szakmai hálózatban. b) Különböző országok gyakorlatának, pénzügyi és jogi megoldásainak összehasonlítása általános jó gyakorlatok, eszközök azonosítása. c) Különböző típusú ügyekre és ügyfelekre vonatkozóan azonosítani a leghatékonyabbnak tűnő helyreállító igazságszolgáltatási eszközt. d) Jogalkalmazók együttműködésének erősítése a helyreállító igazságszolgáltatás területén. A projekt keretében 2011 februárjában Kiel-ben (Németország), ősszel pedig Tallinnban (Észtország) vettünk részt nemzetközi találkozón, ahol a KIMISZ munkatársai előadást tartottak, illetve workshopot vezettek. A projekthez kapcsolódóan adatokat szolgáltattunk a nemzetközi összehasonlító kutatás elvégzéséhez. Új pályázati együttműködés kezdődött a Minisztérium, a KIMISZ, a Foresee Kutatócsoport és három megyei kormányhivatal között a Békítő kör módszerének hazai meghonosítását célzó nemzetközi projektben való részvétel kapcsán. A program részeként magyar szakemberek 5 napos képzésen vehettek részt Belgiumban, ahol amerikai trénerektől sajátíthatták el a békítő körök facilitálásának módszerét. A kísérleti projekt részeként 2012-ben a módszer alkalmazásával levezetett közvetítői eljárások kutatása, értékelése zajlik majd Jogszabályi környezet változása, jövőbeli fejlesztési tervek A közvetítői eljárásokkal kapcsolatosan a legfontosabb szakmai feladat a növekvő ügyszámok mellett az ügyek jogszabályi előírásoknak megfelelő, gyors és magas szakmai színvonalon történő ellátása. Ennek érdekében továbbfejlesztendő a megyei, regionális és országos szinten működő mentori rendszer működése, valamint elengedhetetlen a közvetítők és vezetők továbbképzésének és szupervíziójának biztosítása. Az ügyszámok emelkedésének függvényében egyes megyékben további pártfogó felügyelők mediátori képzése és a tevékenységbe történő bekapcsolódása is indokolt, illetve kidolgozás alatt van a mobil mediációs team (MMT) koncepciója, amely részben szupervíziós, részben tehermentesítő szerepet látna el a megyékben. A közvetítői eljárás jogszabályi környezetének változása miatt kiemelt feladat az ügyészségekkel folytatandó szakmai konzultáció, mivel 2011-ben egyfelől hatásköri változások történtek a 56

57 büntető ügyekben eljáró ügyészségeket érintően, másfelől a közvetítői eljárásra vonatkozó döntést megelőzően tartandó ügyészi meghallgatás március 1-jétől nem kötelező minden ügyben, hanem az ügyész mérlegelési jogkörébe került át ennek alkalmazása. A sikeres együttműködésre tekintettel folytatni kívánjuk a rendőrök számára biztosított képzések megtartását is ben több jogszabály módosítás is érintette a közvetítői eljárások lefolytatását, részben ennek köszönhető a területen tapasztalt ügyszámnövekedés is. Örömteli, hogy január 1- jétől lehetőség nyílik arra, hogy az állam állja azokat a költségeket, amelyek a sértett oldalán merülnek fel amiatt, hogy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, vagy a magyar nyelvet nem ismeri. A közvetítői eljárás költségviselésre vonatkozó újabb szabályainak (a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló évi CXXIII. törvény 17. -a) végrehajtásához szükséges bizonyos kérdések rendeleti szintű szabályozása. Tisztázandó kérdés, hogy a jövőben indokolt-e fenntartani azt a rendszert, hogy az igazságügyi szolgálatok eljárásaiban keletkező tolmácsköltségeket a KIMISZ fizeti meg A közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése A Pártfogó Felügyelői Szolgálatot érintő jövőbeni stratégiai tervezés szempontjából kulcsfontosságú annak a figyelembe vétele, hogy milyen mértékben nőtt a évek során a közérdekű munka szervezése és ellenőrzése ügycsoportban az adott évben folyamatban volt ügyek száma, amit az alábbi diagram szemléltet. 36. sz. ábra Amint a diagram adataiból látható, az emelkedés a évek között egyenletes volt, mértéke 5,7% és 10,5% között változott. Az ügyszámok növekedése a évben vált különösen jelentőssé, mértéke (a évhez viszonyítva) lényegében a kétszeresére emelkedett (21,9%) és között az ügyszámok összességében több mint kétszeresükre nőttek (118,2%-os emelkedés). A közérdekű munka büntetés végrehajtására vonatkozó ügyforgalmi adatokat az alábbi diagram szemlélteti. 57

58 37. sz. ábra A közérdekű munka büntetés végrehajtásának ügyforgalma a év folyamán Felnőtt korú Fiatalkorú Előző időszakról foly. maradt Időszak alatt érkezett Időszak alatt befejezett Időszak végén foly. maradt Amint a diagram adataiból látható a év december 31-én (időszak végén) folyamatban maradt ügyek száma jelentősen (3522 üggyel) meghaladja a december 31-én folyamatban maradt ügyek számát (ami számszerűen egyezik az előző időszakról áthozott ügyek számával) A közérdekű munka büntetés általános jellemzői A közérdekű munka büntetést a magyarországi szankciórendszer egyik legkorszerűbb jogintézményének tartjuk. Középen álló, a szabadságvesztés és a pénzbüntetés között elhelyezkedő büntetési nem. Ha az adott bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka is alkalmazható 8, tehát e büntetés alkalmazhatósági köre igen széles. A szankció egyaránt szolgálja a társadalom, az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás, az állampolgárok és az elítéltek érdekeit, például az alábbiak miatt. Költségek megtakarítása A legfeljebb háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetője esetében nem szükséges költséges börtönférőhelyet igénybe venni, ami a költségvetés és az adófizető számára jelentős megtakarítást eredményez. A évben a büntetés-végrehajtási szervezet költségvetése ,5 Mft volt, ami az igazságszolgáltatás teljes forráskeretének kb. 18%-a 9. Ha a közérdekű munka büntetés, mint a szabadságvesztés alternatívája nem működne (vagy nem jól működne) az a forrásigényeket megsokszorozná. 8 A Büntetı Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 38. -ának (3) bekezdése. 9 A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya, valamint a Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai alkalmazási és Információs Főosztálya által között kiadott Bűnözés és Igazságszolgáltatás című kiadványaiban szereplő adatok szerint. 58

59 A évben, kizárólag letöltött közérdekű munka büntetések végrehajtása során napot ( órát) dolgoztak le az elítéltek, vagyis ennyi munkanapot/munkaórát töltöttek a köz érdekében álló, hasznos munka végzésével. Ez azt is jelenti, hogy a bíróságok ugyanennyi napot nem változtattak át végrehajtandó szabadságvesztésre. Miután (a rendelkezésre álló adatok szerint) a büntetés-végrehajtási szervezet egy elítélt fogva tartására átlagosan naponta 8.000,-Ftot fordít, végső soron, csak ezen a területen a tárgyévben MFt költségmegtakarítást lehetett elérni. További költségmegtakarítást eredményez, hogy a közérdekű munkára ítéltet nem érintik a börtönártalmak, tehát a szabad élethez való reintegrációt elősegítő költségek (pl.: segélyek biztosítása) nem terhelik a különböző alrendszereket. Börtönzsúfoltság csökkentése március 7-ei adat szerint férőhelyen fogvatartott került elhelyezésre, azaz vel volt kevesebb a férőhelyek száma a szükségesnél. Ez 138%-os átlagos telítettséget jelent. Ugyanezen forrás szerint a bv. intézetek átlagtelítettsége 2002-ben volt a legmagasabb, 159%-os. Majd 2003-tól a mutatók fokozatosan javulni kezdtek, 2008-ban az átlagos telítettség 118%-os volt. A mutatók javulásának oksági hátterében nyilván több tényező együttes hatása áll, de ezek között szerepel az is, hogy 2003-ban (ettől az évtől javultak a telítettségi mutatók) létrejött az önálló, az alternatív szankciók végrehajtásáért jellemzően felelős, éves ügyszámait folyamatosan növelő, a büntetés-végrehajtás civil ágát jelentő professzionális Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Ezzel egyidejűleg kialakult és az évek során megerősödött az elrendelők részéről az alternatív szankciók hatékonyságába vetett bizalom tól a börtönök átlagtelítettsége ismét emelkedik, a hivatkozott forrás megállapítása szerint A büntetés-végrehajtási szervezetnek tehát hagyományosan az egyik legnagyobb problémáját a túltelítettség okozza. A büntetés-végrehajtás eminens érdeke, hogy minden lehetséges esetben alternatív szankciót, például közérdekű munkát alkalmazzanak a bíróságok, ezzel is lehetővé téve, hogy a szankciórendszer legköltségesebb büntetési nemét, a végrehajtandó szabadságvesztést valóban csak végső eszközként alkalmazzák a bíróságok. Közvetlen gazdasági haszon A munkavégzéssel lehetőség nyílik arra, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt a közösség számára végzett hasznos munkával jóvátegye, ezért a közérdekű munka büntetés a resztoratív igazságszolgáltatás egyik legfontosabb jogintézménye. Az elítéltek minden térítés nélkül végeznek, sok esetben olyan tevékenységet, amelyre munkavállalót egyébként nem lehetne alkalmazni (például a források hiánya miatt ilyen munkakör nincs). Így e büntetésnek össztársadalmi szinten is pozitív gazdasági kihatása van. (Például az árvízvédelmi munkák főként kistelepüléseken történő, hosszú évek óta tartó elhanyagolása, a csatornák tisztításának a mellőzése ahhoz vezetett, hogy az utóbbi idők nagy árvizei az elkerülhetetlennél nagyobb károkat okoztak. A közérdekű munkára ítéltek munkája e területen is fontos előrelépést eredményezhet.) 10 Csóti András: A büntetőjog változásainak hatása a büntetés-végrehajtási szervezetre. Börtönügyi Szemle 2011/2. 6. oldal 59

60 Az elítéltek által végzett hasznos, a köz érdekében végzett munka érték teremtő erejét, a büntetés gazdasági jelentőségét forintosítani is lehet, a közérdekű munkára ítéltek makrogazdasági méretekben mérve is jelentős értéket teremtenek. A gazdasági költség haszon elemzés számításai szerint, a évben, kizárólag a már eredményesen letöltött közérdekű munka büntetések esetében MFt munkabért kellett volna munkajogi viszonyok között kifizetni a munkáltatóknak 11. A közösségi erőforrások aktivizálása, az előítéletes gondolkodás csökkentése A büntetés végrehajtása a közösség bevonásával, jellemzően nyilvánosan zajlik, így lehetővé válik a belső, helyi, addig esetleg nem működő erőforrások mozgósítása, az előítéletes gondolkodás csökkentése. A közérdekű munkára ítélt bűnelkövetők akár társadalmi megbecsülést is élvezhetnek, hiszen a büntetés végrehajtása alatt olyan tevékenységet végeznek, ami a közösség számára hasznos. Legfőképpen akkor mondható el ez, ha a közérdekű munka végrehajtása ott zajlik, ahol a bűncselekmény történt, esetleg a bűncselekménnyel elkövetett kár reparációját is magába foglalja. (Például az elítélt, aki a polgárok által ismert módon megrongálta a közparkot, vagy a játszóteret a közérdekű munka végrehajtása során akár ugyanannak a területnek a karbantartásáról, megóvásáról is gondoskodhat.) Mentesülés a prizonizációs ártalmak elszenvedésétől A közérdekű munkára ítélt nincs kitéve a börtönártalmaknak, ezáltal ilyen depriváció nélkül, szabadsága meghagyása mellett, az elítélése után is képes (családi, munkahelyi, tanulmányi stb.) kötelezettségeit teljesíteni. A prizonizációs ártalmak legsúlyosabbika, hogy a fogvatartottak közül számosan nem látják be bűnösségüket, nem érzik jogosnak a kiszabott szabadságvesztést vagy annak mértékét, tehát a bv. intézetekben töltött idő alatt a társadalommal való szembenállásuk erősödhet, a normákkal való azonosulásuk tovább csökkenhet, és számos aszociális érdekérvényesítő technikát tanulhatnak meg. Mindezek a közérdekű munkára ítélteket jellemzően nem sújtják, így a büntetési célok stabil megvalósulására elvileg nagyobb az esély. Az elítélt saját erőforrásainak aktiválása A büntetés az elítélt aktivitására épít, így az elítélt nem csak passzív elszenvedője a büntetésnek mivel a közérdekű munkavégzés során az elkövetett bűncselekménnyel, az okozott sérelemmel való szembesülése is fokozottabb, mint más büntetési nemek esetében. Ez a körülmény a bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényre juttatását is elősegíti. A büntetés másodlagos hatása, hogy az elítélt munkaerőpiaci megjelenése is javulhat, például munkatapasztalatokat szerezhet, esetleg foglalkoztatási esélyei is előnyére változhatnak Az ítélkezési gyakorlat változása Mindezeket az előnyöket felismerve az utóbbi években Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerültek a végrehajtandó szabadságvesztés kiváltására alkalmas alternatív, a közösség bevonásával végrehajtott, illetve a közösség vagy a bűncselekmény sértettje részére nyújtandó jóvátételi szankciók. 11 A kötelező legkisebb munkabér (minimumbér) és a garantált bérminimum megállapításairól szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. 60

61 Ennek eredményeként az elmúlt években alkalmazott közérdekű munka büntetések száma is nagymértékben emelkedett. A növekedés és között 264,4%-os volt, tehát több mint három és félszeresére nőtt az ilyen ítéletek száma 12. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy az egyes büntetések alkalmazási gyakorlata miként változott a vizsgált időszakban (ezen belül a közérdekű munkára vonatkozó sort zöld kiemeléssel láttuk el). 38. sz. ábra Fb Éf. 12 Hsz Km Pb ,03% 13 +8,3% % ,1% ,2% ,48% 9-30,8% ,003% ,1% ,7% ,5% % ,2% % ,5% ,75% % ,6% ,8% ,1% ,9% 22 0% ,5% % ,6% ,2% 10-54,5% ,8% % ,7% ,33% % ,6% ,3% ,8% ,62% ,2% ,9% ,1% ,9,3% ,5% 9-43,75% ,2% ,2% ,9% ,03% ,7% ,74% ,12% Rövidítés: Fb.: Főbüntetés, Éf.: Életfogytig tartó szabadságvesztés, Hsz.: Határozott ideig tartó szabadságvesztés, Km.: Közérdekű munka, Pb.: Pénzbüntetés A táblázatból kitűnik, hogy míg az egyes főbüntetések száma az években tendenciáját tekintve (az egész idősor viszonylatában 11%-kal) csökkent, addig a közérdekű munkára ítélések száma ugyanebben az időszakban 264,4%-kal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok bizalma egyre megalapozottabb; az ítélkezési repertoár markáns eleme lett a közérdekű munka büntetés. Különösen figyelemre méltó adat, hogy 2003-tól kezdődően (éppen az alternatív szankciók többségének végrehajtásáért felelős, önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrehozatalának évétől) 2009-ig a határozott idejű szabadságvesztésre ítélések száma évről évre csökkent. Tehát az ítélkezési gyakorlat nagyon érzékenyen reagált arra, hogy a börtönférőhelyek kiváltásához fontos büntetőpolitikai és gazdasági érdek fűződik, és az erre alkalmas alternatív szankciók végrehajtásáért felelős önálló intézmény már rendelkezésre áll tól csökkenés tapasztalható a pénzbüntetések alkalmazása tekintetében is, pedig e vonatkozásban éppen a szankciók számának a növelése fogalmazódott meg jogalkotói igényként. A jogalkalmazói gyakorlat valószínűleg a terheltek részéről mutatkozó fizetésképtelenséghez alkalmazkodott (amely a tételek megemelése folytán fokozódott), és a pénzbüntetések helyett, például a közérdekű munkára ítélést preferálta. Megállapítható, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat adott évben folyamatban volt ügyeinek a száma (36. sz. ábra) és az újonnan érkeztetett ítéletek (39. sz. ábra) száma egyaránt növekedett. -3,6% ,18% ,6% ,26% ,31% ,07% 12 A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya, valamint a Legfőbb Ügyészség Számítástechnikaalkalmazási és Információs Főosztálya által között kiadott Bűnözés és Igazságszolgáltatás" című kiadványaiban szereplő adatok szerint. 61

62 39. sz. ábra és 2011 között érkezett közérdekű munka büntetések korcsoportok szerinti megoszlásban Felnőtt korú Fiatalkorú Összesen A 38. sz. ábra és a 39. sz. diagram adatai közötti eltérés (vagyis a Pártfogó Felügyelői Szolgálat évente több közérdekű munkára ítélésről szóló határozatot érkeztet, mint amennyit a bírósági statisztikák rögzítenek) abból adódik, hogy az elítéltek gyakori költözése miatt ugyanazt az ítéletet többször is új kezdőiratként kell érkeztetni a különböző megyei/fővárosi szervezeti egységeknél A pártfogó felügyelők szerepe a közérdekű munka végrehajtásában, a végrehajtást negatívan befolyásoló tényezők bemutatása A büntetés végrehajtásához kapcsolódó pártfogó felügyelői tevékenység többrétű. Egyrészt kettős kontroll-funkciót lát el a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, amennyiben ellenőrzi, hogy az elítélt, illetve a munkahely a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesze, másrészt segítheti az elítéltet, elsősorban a büntetés letöltésének eredményességét fokozó körülmények optimalizálásában. A pártfogó felügyelők a közérdekű munka szervezésében is meghatározó szerepet töltenek be. A munkaügyi központok (annak ellenére, hogy számukra ezt a feladatot a Bv. tvr. 60. (3) bekezdése előírja) szinte elenyésző mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a pártfogó felügyelők tudomást szerezhessenek azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik. Így az elítéltek foglalkoztatását vállaló letöltő helyek felderítése még mindig elsősorban a pártfogó felügyelők személyes kapcsolatain múlik. A közérdekű munka végrehajtásában közreműködő munkahelyek együttműködési szándékára az elmúlt évben is aggasztó mértékben kihatott az egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet annak ellenére, hogy a köz érdekében foglalkoztatott elítéltek munkáltatásához nem csak büntetés-végrehajtási, hanem gazdasági érdekek is kötődnek. Számos munkahely megszűnt, vagy olyan mértékben csökkentek a megrendelései és a munkafeladatai, hogy az elítéltek fogadásától elzárkóztak. Ezt a folyamatot erősítette, hogy míg a szabálysértési bírság átváltoztatása folytán kiszabott közérdekű munkát az önkormányzatoknak mindenképpen végre kellett hajtaniuk, addig a büntetés esetében ilyen kötelezettségük nem volt. 62

63 Tovább gyengíti a közreműködő szándékot, hogy a közhasznú/közmunka foglalkoztatás keretein belül megteremtett munkalehetőségen túl sok esetben nincs további helyi szintű igény a munkaerő hasznosítására. Erre való tekintettel számos munkahely, a kistelepüléseken egyedüli munkáltatóként fellépő önkormányzat nem vállalja a büntetés végrehajtásában a közreműködést, ami a későbbiekben a büntetések tömeges elévüléséhez vezethet. A években számos korábban kijelölhető munkahely vonta vissza együttműködési szándékát arra való hivatkozással is, hogy nem rendelkezik anyagi eszközökkel az elítéltek munkaegészségügyi vizsgálatának az elvégeztetésére. A közérdekű munka a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény pontja alapján szervezett munkavégzésnek minősül, így a vizsgálat nem mellőzhető, azonban finanszírozása a kötelezett munkahelyek részéről nem megoldott. Ennek a problémának az orvoslása érdekében hosszú ideje folynak tárcaközi egyeztetések, amelyek eddig nem vezettek eredményre. Mindezeket a problémákat súlyosítja, hogy a bíróságok sokszor nem a legmegfelelőbb elítélti körben alkalmazzák a közérdekű munka büntetést. Az elítéltek között nagy számban jelennek meg egészségi, mentális állapotuk, személyi körülményeik miatt munkavégzésre nem fogható, munkatapasztalattal, képzettséggel nem rendelkező, vagy más okból közösségbe nem illeszthető, a munkahelyek által nehezen instruálható, vagy a kisközösségben összeférhetetlenségükről ismert személyek. Az ő esetükben szinte lehetetlen olyan munkahelyet találni, amely a közérdekű munka végrehajtásában való közreműködést vállalja. Az is negatívan befolyásolja a büntetés eredményes végrehajtását, hogy az arra vonatkozó, lényegében az 1993-as életviszonyokat tükröző szabályok átfogó korszerűsítése a évben is elmaradt, így továbbra is körülményes, nem életszerű és kevéssé hatékony a jogszabályi környezet. Különösen ilyennek tekinthető az, hogy a munkahelyek kijelölését a bv. bíró hatáskörében tartja a jogalkotó, ami az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat évi létrehozatala óta szükségtelen, felesleges időmúlást eredményez és a végrehajtást nehezen tervezhetővé teszi. Mindezek együttesen egyre inkább szükségessé teszik a büntetés alkalmazásának és különösen a végrehajtás szabályozásának rendszerszintű átgondolását. Összességében a közérdekű munka büntetés végrehajtását hátráltató körülmények különösen: a) a jogszabályi környezet korszerűtlensége, b) a büntetés-végrehajtási és a munkajogi szabályok együttes alkalmazásának kidolgozatlansága, c) a büntetés nem kellőképpen egyéniesített alkalmazása, d) a közreműködő letöltő helyek alacsony száma, továbbá az a tény, hogy nincs egyértelműen kötelezett munkahelyi kör a jogszabályokban nevesítve, e) az összeférhetetlenségi szabályok kidolgozatlansága, f) a végrehajtásért felelős Pártfogó Felügyelői Szolgálat kapacitáshiánya A közérdekű munka büntetés végrehajtására vonatkozó főbb statisztikai adatok A évben a Pártfogó Felügyelői Szolgálat összesen folyamatban volt közérdekű munka végrehajtásáért felelt, az ügycsoport ezzel a teljes ügykör ( ügy) 29%-át tette ki. (A részesedés 2010-ben 25,5%-os, 2009-ben 21,91%-os volt.) A korábban bemutatottak szerint az ítélkezési gyakorlatban egyre nő a közérdekű munka büntetés súlya, így évről évre emelkedik az érkeztetett ítéletek száma, amelyet az alábbi diagram szemléltet. 63

64 40. sz. ábra és 2011 között közérdekű munka büntetés ügycsoportban érkezett ügyek száma A év során a Pártfogó Felügyelői Szolgálat összesen közérdekű munka büntetésről szóló ítéletet érkeztetett. Ezáltal a tárgyévben mért emelkedés 21,72%-os volt, ami alatta marad a évinek (42,81%), de felülmúlja a (11,5%) és a évit (8,5%). Az időszak végén folyamatban maradt ügyek száma is emelkedett, amelyet az alábbi diagram (2011. december 31-ére vonatkozóan) az egyes életkori csoportok szerinti bontásban szemléltet. 41. sz. ábra Az adott év végén folyamatban maradt közérdekű munka büntetések száma Felnőtt korúak Fiatal korúak A sz. diagramok adataiból tehát megállapítható, hogy a évi, a korábbi időszakot meghaladó emelkedés csak kisebb részben hozható azzal összefüggésbe, hogy az újonnan érkeztetett ügyek száma emelkedett, nagyobb mértékben befolyásolta, hogy a már ismertetett nehézségek miatt egyre nőtt a közérdekű munka végrehajtására fordított idő. Az évek során folyamatban volt összes közérdekű munka végrehajtása ügycsoportban keletkezett ügyek számát (az egyes életkori csoportok szerinti bontásban) az alábbi diagram szemlélteti. 64

65 42. sz. ábra Az adott időszakban folyamatban lévő közérdekű munka büntetések korcsoport szerinti bontásban (az előző évihez mért változás) Fiatalkorúak Felnőtt korúak 405 (+65,98%) (+6,65%) 506 (+24,94%) (+7,47%) 540 (+6,72%) (+5,72%) 588 (+8,89%) (+6,93%) 680 (+15,65%) (+10,37%) 978 (+43,82%) (21,08%) 1207 (+23,42%) (+22,9%) A fiatalkorúak esetkörében az elmúlt két évben mutatkozó nagymérvű ügyszámnövekedés (43,82% és 23,42%) jogszabályi változással áll összefüggésben május 1-jétől a Btk módosítása folytán, a korábbiakkal ellentétben már nem csak a 18. életévét betöltött, hanem a 16. évnél idősebb terheltek esetében is alkalmazni lehet a közérdekű munka büntetést. Ez a körülmény a pártfogó felügyelői gyakorlatban speciális módszertani megközelítést igényelt. A év közötti elítéltek esetében a munkahely felkutatásánál figyelembe kell venni a fiatal munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályokat, esetenként a tankötelezettségre vonatkozó szabályokat is (pl. a mentális deficittel rendelkező, tanulmányaikat még folytató terheltek köre). A szokásosnál is képzetlenebb, munkakultúrával még kevésbé rendelkező, életkori sajátosságaik miatt, például nehezen instruálható fiatalkorúak foglalkozásától a munkahelyek döntő többsége elzárkózik, tehát az ő esetükben a munka büntetés letöltése tovább súlyosítja a végrehajtás egyébként is égető problémáit. Az ügyforgalmi adatok és az ügyterhek növekedése, a végrehajtás eredményességét csökkentő tényezők azzal az együttes eredménnyel jártak, hogy 2011-ben megemelkedett az elévüléssel (amely a folyamatban lévő ügyek többségében még három év) befejezett ügyek száma, felnőtt korúak körében 28,6%-kal, fiatalkorúak esetkörében 83%-kal. 65

66 43. sz. ábra 800 Elévüléssel végződő közérdekű munka büntetések száma 2007 és 2011 között Fiatal korúak Felnőtt korúak Ez aggodalomra ad okot még akkor is, ha az elévülés miatt nem hatályosuló ítéletek számának a befejezett ügyek körén belüli részesedése (felnőtt korúak esetében: 8,1%, fiatalkorúak esetében: 10,5%) nem tekinthető magasnak. Az alábbi diagram között, a Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése ügycsoportban befejezett ügyeket mutatja be, az egyes befejezési módok szerinti %-os megoszlás alapján történő bontásban. 44. sz. ábra A közérdekű munka végrehajtása befejeződéseinek aránya között 100% 90% 80% 70% 60% 11,7% 8,1% 9,4% 7,7% 8,1% 10,3% 8,1% 6,8% 6,8% 6,4% 9,5% 21,4% 7,6% 8,5% 7,2% 9,4% 6,7% 1,7% 4,3% 2,6% 6,0% 5,0% 5,2% 2,4% 7,9% 10,1% 8,0% 8,1% 2,9% 2,7% 7,3% 7,2% 7,7% 12,6% 7,1% 10,5% 18,4% 15,0% 16,6% 17,6% 20,1% 21,1% 17,3% 18,9% 24,1% 18,8% 29,3% 22,6% 50% 40% 30% 20% 57,8% 59,5% 55,7% 54,8% 55,7% 59,8% 66,7% 65,9% 59,2% 46,4% 46,4% 59,0% 10% 0% Felnőtt korú Fiatalkorú Végrehajtották Szabadságvesztésre változtatták át Elévült Egyéb okból végrehajthatatlan Áttételre került sor 66

67 A fenti diagram (44. sz. ábra) adataiból látható, hogy a különböző befejeződési okok szerinti szóródás az évek során tendenciáját tekintve hullámzóan, kismértékben változik. A letöltött ügyek aránya felnőtt korúak esetkörében a vizsgált időszakban viszonylag kiegyenlítetten 54,8% és 59,8% között mozgott, fiatalkorúak esetkörében 46,4% és 66,7% közötti változást mértünk. Ez utóbbi nagyobb amplitúdó a kisebb esetszámmal és azzal a ténnyel hozható összefüggésbe, hogy a fiatalkorúak esetében kevésbé kiszámíthatóak a végrehajtás körülményei mind az alanyi, mind a tárgyi oldal tekintetében. Minkét életkori csoport vonatkozásában megállapítható, hogy a teljes időszakot tekintve nőtt, az előző évhez képest csökkent a szabadságvesztésre való átváltoztatással zárult ügyek aránya. Ami aggasztó, hogy a fiatalkorúak ügyeiben ez némileg nagyobb gyakorisággal válik szükségessé, mint felnőtt társaiknál, ami újabb óvatosságra intő tapasztalat az esetkörükben alkalmazott közérdekű munka büntetések megfelelő alkalmazhatóságát illetően. A statisztikai adatok elemzése során érdemes kitérni egy augusztus 13.-tól alkalmazható jogszabályi változásra, amelynek a hatása különösen a évtől jelentkezett. A Be (1) bekezdése szerint a közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével a bírósági titkár is alkalmazhatja. Ez a korábban hatályos jogszabályok szerint törvénysértő volt, hiszen így a bíróságnak lehetősége sincs arra, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen a büntetés alkalmazhatóságáról, a terhelt munkára való alkalmasságáról, és ennek ismeretében határozhassa meg az elvégzendő munka jellegét [Btk. 49. (2) bekezdése]. A problémát olyan módon is lehetne kezelni, hogy a közérdekű munka tárgyalás mellőzésével történő alkalmazása előtt kerüljön sor pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére, amely azonban a kapacitásának csúcsán dolgozó Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügyszámait kezelhetetlen mértékben növelné meg. Az adatok szerint a évben összesen 2756 db közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével alkalmazó ítélet érkezett, ami az összes tárgyévben érkeztetett ítélet ( db) 22%-a. A évben összesen 1839 ilyen ítélet érkezett, ami az összes ügy (10.298) 17,85%-át tette ki. A tárgyalás mellőzésével alkalmazott büntetés kiszabás egyre szélesedő körben történő megjelenése a végrehajtás szempontjából azért aggályos, mert így egyre több olyan elítélt jelenik meg a gyakorlatunkban, akiknek az esetében a bíróság még fizikai szemrevételezéssel sem győződhetett meg arról, hogy pl. egészségi állapotuk alkalmassá teszi-e őket a munkavégzésre. Az alábbi diagram az egyes megyék/főváros szerinti jogalkalmazói gyakorlatot mutatja be a évben. 45. sz. ábra Tárgyalás mellőzésével kiszabott közérdekű munka büntetés

68 A diagram adataiból látható, hogy közérdekű munka büntetést tárgyalás mellőzésével kiegyenlítetten nagy gyakorisággal elsősorban a fővárosban alkalmaznak (2010-ben 420 ítélet, 2011-ben 416 ítélet). A vizsgált két évben a megyék többségének a joggyakorlata azonban megváltozott. Például Komárom-Esztergom megyében (2010-ben 203 ítélet, 2011-ben 94 ítélet) és Baranya megyében (2010-ben 200 ítélet, 2011-ben 70 ítélet) számottevően csökkent az ilyen határozatok száma. Kiugró mértékben megnövekedett azonban a tárgyalás mellőzésével történő büntetés kiszabás Bács-Kiskun megyében (2010-ben 8 ítélet, 2011-ben 219 ítélet), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2010-ben 97 ítélet, 2011-ben 230 ítélet) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2010-ben 175 ítélet, ben 354 ítélet) Az elítéltek személyi jellemzőire vonatkozó statisztikai adatok A közérdekű munkára ítéltekről nagyon fontos információt jelent, hogy milyen bűnelkövetői karriert tudhatnak maguk mögött. Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a évben befejezett közérdekű munka ügyekben (összesen: 9013 ügy) érintett elítéltek megoszlása ebből a szempontból milyen volt. 46. sz. ábra A 2011-es évben befejezett közérdekű munka büntetések visszaesési arányszámai Nincs információ; 1695 Első elkövetés; 2305 Különös visszaeső; 224 Többszörös visszaeső; 445 Első elkövetés Bűnismétlő Visszaeső Többszörös visszaeső Különös visszaeső Nincs információ Visszaeső; 354 Bűnismétlő; 3990 A bejezett ügyek 18,8%-ában (1695 ügy) nem állt rendelkezésünkre adat a korábbi bűnelkövetésekről. Az elítélteknek csak 25,6%-a volt első bűntényes, ami rendkívül alacsony szám ahhoz képest, hogy pl. a évi bűnügyi statisztikai adatok szerint 13 az összesen regisztrált bűnelkövető 72,2%-a volt első bűntényes. A visszaesőként közérdekű munkára elítéltek aránya (1023 fő, 11,3%) némileg meghaladja az összbűnözésen belüli szóródást a évi adatok szerint (10.9%). Az alábbi diagram a nemek arányáról tájékoztat az összbűnözésen belül és a közérdekű munkára ítéltek körében. 13 Tájékoztató a bűnözésről

69 Összesen Férfiak Nők 47. sz. diagram Adott évben érkezett közérdekű munka büntetések nemek szerinti megoszlása az összbűnözésen belül Össz. bűnelkövető (16,1%) (15,2%) (15,7%) (16,7%) (17,3%) Km. büntetés alatt állók 602 (9,8%) 550 (9,5%) 591 (9%) 707 (9,8%) 1083 (10,6%) Össz. bűnelkövető (83,9%) (84,8%) (84,3%) ,3%) (82,7%) Km. büntetés alatt állók 5526 (90,2%) 5214 (90,5%) 5641 (91%) 6510 (90,2%) 9122 (89,4%) Össz. bűnelkövető Km. büntetés alatt állók % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az adatokból az látszik, hogy az összbűnözésen belül 2007 és 2010 között a nők aránya évről évre növekszik, 15,2% és 17,3% közötti a részesedésük. A közérdekű munkára ítélteken belül viszont számottevően kevesebb a női elítéltek száma (9% és 10,6% között változik a megoszlás), bár a évek között e körben is növekedést mértünk. A nők összbűnözésen belüli arányukhoz képesti alulreprezentáltsága a közérdekű munkára ítéltek körén belül azt támasztja alá, hogy az elrendelők a közérdekű munkán első sorban fizikai munkát értenek. Az elítéltek személyi jellemzőinek a megállapításhoz, a közérdekű munka büntetés végrehajtásának módszertanához fontos ismerni azt is, hogy jellemzően milyen bűncselekmények elkövetőit ítélik a bíróságok közérdekű munka büntetésre, amelyről az alábbi diagram szolgáltat adatokat. 48. sz. ábra A 2011-ben befejezett közérdekű munka büntetések bűncselekmények szerinti megoszlása Járművezetés ittas Magánlaksértés; 73; Közúti veszélyeztetés; vagy bódult Testi sértés; 537; 6% 1% 40; 0% állapotban; 619; 7% Kiskorú veszélyeztetése; 67; 1% Egyéb; 633; 7% Zaklatás; 121; 1% Jármű önkényes elvétele; 55; 1% Orvgazdaság; 73; 1% Rongálás; 236; 3% Csalás; 433; 5% Tartás elmulasztása; 471; 5% Hamis tanúzás és hamis vád; 95; 1% Garázdaság; 1230; 14% Önbíráskodás; 60; 1% Sikkasztás; 147; 2% Lopás; 3046; 34% Készpénz-helyettesítő eszközzel való visszaélés; 72; 1% Számvitel rendjének megsértése; 108; 1% Visszaélés kábítószerrel; 211; 2% Közokirat-hamisítás; 275; 3% Magánokirathamisítás; 273; 3% Közokirattal visszaélés; 49; 1% Egyedi azonosító jel meghamisítása; 89; 1% 69

70 E diagram is azt támasztja alá, hogy a közérdekű munka alkalmazhatósági köre széles. A évben befejezett ügyek (9013 ügy) 34%-ában lopás, 14%-ában garázdaság miatt alkalmazta a közérdekű munkát a bíróság. A más bűncselekményi tényállások megoszlása 10% alatt marad. Ez a megoszlás arányait tekintve megfelel az összbűnözésre vonatkozó statisztikai adatgyűjtések eredményeinek. A bűnügyi statisztikai adatok szerint 14 a bűnözés terjedelmét döntően meghatározó bűncselekménycsoport a vagyon elleni bűnözés, amelyen belül a legnagyobb arányban a lopás fordult elő (2010-ben ügy, ez 67,7%-ot jelent). Bár a közérdekű munkára ítéltek is leggyakrabban a lopás törvényi tényállását valósítják meg, de e bűncselekmény %-os aránya alatta marad az összbűnözésen belüli mutatónak A közrend elleni bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekményeket követően a második legmagasabb részarányt foglalják el az összbűnözésen belül. A kategórián belül a legjelentősebb hányadot a garázdaság bűncselekmények száma teszi ki ben ilyen ügy volt, amely 27,9%-kal több mint a évben (10 384) A közérdekű munka végrehajtásának hatékonyságát növelő jó gyakorlatok A évben is sikerült folytatni azt a modell értékű kezdeményezést, amelyet 1992-ben angol mintát követve vezetett be a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kalocsán. Ennek keretében egy felsőfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens közvetlen irányítása mellett végzik munkájukat az elítéltek csoportjai. Számos esetben, a legnehezebb terepeken ellátott közterület szépítő tevékenységük, a polgárok számára jól érzékelhető hasznot hajtott, ami hosszabb távon hozzájárult a közösségi integrációs esély növekedéséhez is. E program tapasztalatait használta fel a Pártfogó Felügyelői Szolgálat a TÁMOP kiemelt projekt egyik elemének a tervezésekor, aminek eredményeként már három megyében (Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) van lehetőség a csoportos végrehajtás kipróbálására, protokolljának kidolgozására. A projekt eredményei meggyőzőek, amit az alábbi táblázat illusztrál. 49. sz. ábra B-A-Z megye Heves megye Nógrád megye Összesen Bevontak száma (fő) Ledolgozott órák száma Ledolgozott napok száma Gazdasági haszon forintban A 2011 márciusától kezdődő leöltések 4 fő közérdekű munkafelügyelő irányítása mellett nyitott és zárt csoportokban folyamatosak. A kommunális tevékenység a következő helyszíneken folyt: Miskolc Vadaspark, Felsőzsolca, Onga, Kistokaj, Tiszanána, Füzesabony, Litke, Nógrdmegyer, Salgótarján. Az ügycsoport megnövekedett ügyforgalmi adataira részben megfelelő kezelési mód lenne, ha a csoportos lettöltés módszerét országosan elérhetővé lehetne tenni. 14 A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya valamint a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya által kiadott Tájékoztató a évi bűnözésről című kiadványa 70

71 4.5. A pártfogó felügyelet végrehajtása A jogintézmény jogtörténeti előzményei, elkövetkező fejlesztési feladatai A pártfogó felügyelet végrehajtásának magyarországi jogtörténeti előzményei (a környezettanulmányok készítéséhez hasonlóan) az évre nyúlnak vissza. Az I. Büntető Novella hatályba lépésével európai léptékkel mérve is korszerű jogszabályi környezetet teremtettek a jogintézmény alkalmazásához a korabeli jogtudósok (pl. Angyal Pál, Balogh Jenő, Fayer László, Finkey Ferenc, Vámbéry Rusztem), és ezzel egyidejűleg (pl. az angliai és a holland gyakorlattal harmóniában) az intézményi struktúra alapjait is létrehozta az akkori jogpolitika. A máig használatos fogalomhasználat is ebből az időből ered, Angyal Pál javaslatára került bevezetésre a pártfogó megnevezés. Az elmúlt évszázad történelmi változásai a jogintézmény fejlődésének nem kedveztek, de a több évtizedes visszaesés után a pártfogó felügyelet napjainkra ismét a hatályos hazai jogrendszer stabil részévé vált. Ezt a folyamatot különösen felgyorsította az Európai Unióhoz való csatlakozás, ami azt eredményezte, hogy a közösségi jognak a szakterületre vonatkozó ajánlásait Magyarországon is érvényesíteni kellett, többek között az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat évi létrehozatalával is. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásai közül elsősorban a közösségi büntetésekről és intézkedésekről szóló R (92) 16 számú, és a közösségi büntetések és intézkedések európai szabályainak fejlesztéséről szóló R (2000) 22 számú volt különösen jelentős. Ezek együttesen határozták meg a pártfogó felügyelet, mint közösségi szankció fő jellemzőit, az alábbiak szerint: nem a szabadságtól való megfosztás a szankció célja, hanem a szabadságvesztés kiváltása, nem szeparálja az elkövetőt a közösségtől, aki a végrehajtás tartama alatt is a közösség része marad, a szankció végrehajtása a közösség integráló erőforrásaira épít, amelynek aktivizálása a végrehajtó szervezet feladata, egyoldalú és passzív kapcsolat helyett személyes, kétoldalú, aktív együttműködést tételez fel az elkövető és a végrehajtó szerv között, amelynek következtében a kontroll tűrése mellett az elkövető jellemzően viselkedés korrekciós hatású kötelezettségeket teljesít (magatartási szabályok, kötelezettségek), a szankciót a korlátozó/kontroll és a támogató/segítő elemeknek az adott ügy sajátosságaihoz igazodó intenzitása és egyensúlya jellemzi, jogkövetkezményekkel jár, ha a bűnelkövető nem teljesíti az előírt feltételeket. A év különösen fontos volt az európai, így a hazai pártfogás gyakorlatának a fejlesztése szempontjából, mert a Miniszteri Bizottság kibocsátotta a CM/Rec (2010) 1. sz. Ajánlását a tagállamok számára, az Európa Tanács Pártfogási Szabályairól (a továbbiakban: Ajánlás). Az Ajánlás előkészítésében részt vett a Pártfogás Európai Szervezete nevű nemzetközi szervezet (CEP) is, amelynek a Pártfogó Felügyelői Szolgálat is tagja. A dokumentumot a Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkatársai tették magyar nyelven hozzáférhetővé. Az Ajánlás összesen 108 pontban rögzíti a pártfogó felügyelő szolgálatok megfelelő működésére vonatkozó elvárásokat, melyeknek való maradéktalan megfelelés az elkövetkezendő évekre nézve is kijelöli a végrehajtandó feladatokat. 71

72 Az Ajánlásban foglaltak mintegy előkészítettek egy még jelentősebb, a szakterületet és a közösségi joganyagot érintő változást. A évben, a belga elnökség ideje alatt már fontos előrelépések történtek a Kerethatározatnak történő tagállami megfelelés érdekében, amelynek december 6-ig kellett eleget tenniük az egyes országoknak. A Kerethatározat célja az elítéltek társadalmi beilleszkedésének elősegítése, az áldozatok és a lakosság védelmének fokozása, valamint a megfelelő, próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók alkalmazásának megkönnyítése az olyan elkövetők esetében, akik nem az elítélés szerinti államban élnek. A Kerethatározatnak való megfelelés érdekében tett nemzetközi előkészületeket a belga fél koordinálta, ennek keretében a Pártfogó Felügyelői Szolgálat adatszolgáltatási kötelezettséget teljesített és konferencián vett részt A jogintézmény jellemzői Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben a pártfogó felügyelet, mint önállóan nem alkalmazható intézkedés jelenik meg. Számarányát tekintve főként vádemelés elhalasztásához, próbára bocsátáshoz, felfüggesztett szabadságvesztéshez, kisebb részben feltételes szabadságra bocsátáshoz, továbbá a fiatalkorúak vonatkozásában javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódik. A visszaeső felnőtt korú és a fiatalkorú esetében a pártfogó felügyeletet meg kell állapítani, egyéb esetben mérlegelési jogkörbe tartozik az elrendelése [Btk. 82. (1)-(2) bekezdései és a]. A pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha tartama/próbaideje eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges [Btk. 82. (1) bekezdése]. Ez az intézkedés a bűncselekményt elkövetők ellenőrzése, irányítása mellett, a társadalomba való beilleszkedésük segítését és támogatását is szolgálja. A pártfogó felügyelet célja, hogy a folyamatosan érvényesített pártfogó felügyelői kontrollal elősegítse annak a megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújtson a társadalmi integrációhoz, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez [Bv. tvr. 92. (1) bek.]. A pártfogó felügyelők individualizált tervek alapján hajtják végre a pártfogó felügyeletet, amelyben az eset sajátosságaihoz igazodóan határozzák meg a kontroll és a segítő funkció intenzitását, arányát, a bűnismétléshez vezető okok kezelésére alkalmas beavatkozásokat, illetve az egyéni és csoportos esetkezelés szükséges eszközeit A pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó statisztikai adatok A év során összesen pártfogó felügyelet végrehajtása volt folyamatban. Ezzel ez az ügycsoport az összes ügy (96.011) 43%-át teszi ki. Bár a Pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban a évben folyamatban volt ügyek száma a 2010 évhez képest 3,5%-kal emelkedett, a teljes ügycsoporton belüli részesedés mégis csökkent (44,9%-ról 43%-ra). Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése ügycsoportban folyamatban lévő ügyek számának az emelkedése sokkal dinamikusabb (pl. a évben 22,92%-os volt). Az alábbi diagram adataiból nyomon követhető, hogy a pártfogó felügyelők egyes szakmai tevékenységei között, a folyamatban lévő összes ügyek számarányát tekintve, évről évre a pártfogó felügyelet végrehajtása a legjelentősebb. 72

73 50. sz. ábra Az adott évben folyamatban volt ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban 2009 és között (+3,5%) (+3,6%) (+7,1%) (-3,2%) (-2,5%) 3277 (-4,2%) (+22,9%) (+21,9%) (-12,9%) 2451 (-16,6%) 5980 (+34,4%) 4451 (+11,7%) Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Az ügyforgalmi adatok változásában az egyes életkori csoportok és a kapcsolódó szankciók alkalmazási gyakorisága eltérő mértékben reprezentáltak, amit az alábbi diagram szemléltet az adott években érkeztetett ügyek vonatkozásában. 51. sz. ábra Az adott évben érkezett új pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) 2699 (-0,5%) Feltételes + Ideiglenes elbocsátás Felfüggesztett szabadságvesztés (+12,7%) 859 (+16,4%) 1933 (+11,3%) 2616 (-6,4%) (-10,5%) (+8%) 3426 (-3,7%) 353 (+18,4) 1578 (+2,7%) Próbára bocsátás Vádemelés elhalasztása - kábítószer Vádemelés elhalasztása - egyéb Felnőtt korú Fiatalkorú 73

74 Azz adatokból kitűnik, hogy az érkeztetett ügyek száma 2010-ben , 2011-ben volt. Az így mért 1,6%-os növekedés alatta marad az ügycsoport teljes ügyforgalma emelkedésének (3,5%). Ezen belül a felnőtt korúak ügyei ról re nőttek (4,51%-os emelkedés), a fiatalkorúak ügyei 7391-ről 7198-ra csökkentek (2,7%). A teljes ügyforgalmon belül a felnőtt korúak ügyeinek növekedése nagyjából egyező, 4,5%-os volt, míg a fiatalkorúak esetében a valamennyi folyamatban lévő ügy az újonnan érkezettekkel szemben növekedett (2,1%-kal), ami a végrehajtás tartamának emelkedésével hozható összefüggésbe. A diagram adataiból kitűnik, hogy a évben a felnőtt korúaknál elsősorban a próbára bocsátásról rendelkező határozatok száma emelkedett (16,4%-kal) és a Be (1) és (3) bekezdése szerinti vádemelések elhalasztása csökkent (6,4%-kal). Fiatalkorúaknál a tárgyévben főként a Be (2) bekezdése szerinti vádemelés elhalasztásáról szóló határozatok érkeztek a korábbi évnél nagyobb számban (18,4%) és a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélések száma csökkent (10,5%-kal). A következőkben (először felnőtt korúak majd fiatalkorúak esetében) azt szemléltetjük, hogy az egyes kapcsolódó szankciók alkalmazásának a gyakorisága hogyan változott az elmúlt évek során. 52. sz. ábra Adott évben folyamatban lévő, felnőtt korú pártfogó felügyelet ügyszámának változása 2004 és 2011 között Vádemelés elhalasztása Próbára bocsátás Felfüggesztett szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás Felnőtt korúak esetkörében a teljes idősort tekintve 2011-ben először a felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazott pártfogó felügyeletek száma lett a legmagasabb, 8935 folyamatban lévő ügyet hajtott végre a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Az emelkedés a vizsgált időszakban folyamatos, de különösen a évtől meghatározó. Ennek oka jogszabály módosításban keresendő augusztus 9-étől változott a Btk. 89. (1) bekezdése, ezáltal a szabadságvesztés végrehajthatóságának a felfüggesztése egy évről két évre módosult (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. 74

75 Új jogintézményként megjelent továbbá a jogalkalmazói gyakorlatban a részben felfüggesztett szabadságvesztés, amely a két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén (a fele rész letöltése után) teszi lehetővé a végrehajtás felfüggesztését. 16 Évről évre emelkedik a feltételes szabadságra bocsátások mellett végrehajtott pártfogó felügyeletek száma is, aminek oka a fogvatartotti létszám növekedéséhez és a Btk. feltételes szabadságra vonatkozó 48. (3)-(4) bekezdését érintő, augusztus 9-étől hatályos változásában keresendő. Eszerint a korábbival ellentétben a feltételes szabadságra bocsátott visszaeső elítélt pártfogó felügyeletének megállapítása nem mellőzhető. A próbára bocsátások száma is évről évre emelkedik annak ellenére, hogy augusztus 9-étől a Btk.-t érintő módosulás folytán alkalmazhatósági köre szűkült. A vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeletek száma 2006-ban érte el a csúcspontját, amikor ilyen ügyet hajtott végre a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Azóta 30,4%-os visszaesés következett be az ügyek számában, a évben már csak 8663 ügyünk volt ebben a kategóriában. Az ügyszámok csökkenése a jogszabályok változásával hozható összefüggésbe. Egyrészt január 1-jétől, mint új diverziós eszköz bevezetésre került a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás. Másrészt a Be a (1) bekezdésének h) pontját 17 érintő, július 1- jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges kezelés önkéntes megkezdése esetén. (A változás már a évben is érzékelhető volt a növekedés arányának csökkenésében.) Ennek eredményessége büntethetőséget megszüntető joghatással jár, így a Be (2) bekezdése 18 szerinti vádemelés elhalasztására (és pártfogó felügyelet megállapítására) már nem kerül sor ezekben az esetekben. Az azóta eltelt években a terheltek éltek ezzel a lehetőséggel, és külön kötelezettségeiket inkább a büntetőeljárás korai szakaszában teljesítik, amely az ilyen ügyek számának csökkenéséhez járul hozzá. Harmadrészt a vádemelés elhalasztásának Be. 221/A. (7) bekezdése 19, továbbá 222. (1) 20 és (3) bekezdései 21 szerinti vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek számában is csökkenés volt mérhető, ami szintén jogszabályi változással hozható összefüggésbe (2) A próbaidő tartama ha e törvény eltérően nem rendelkezik egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években és hónapokban kell meghatározni (1) A két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a szabadságvesztés fele részének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. 17 Be.188. (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve, hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges. 18 Be (2) Ha a Btk ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt /A. (7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk a (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk a (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja (1) Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a bűncselekmény súlyára, és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető (3) Az ügyész a vádemelést tartás elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. 75

76 augusztus 9-étől megváltozott a Btk. 82. (2) bekezdése. Eszerint, ha a felnőtt korú elkövetővel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztja, már nem kötelező a pártfogó felügyelet megállapítása, az immáron az ügyészi mérlegelés körébe tartozik. Fiatalkorúak esetkörében az ügyszámok kizárólag a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek vonatkozásában módosultak számottevően, a többi szankció esetében lényegében stagnálnak az ügyszámok. 53. sz. ábra Adott évben folyamatban lévő, fiatalkorúak pártfogó felügyelete ügyszámának változása között Vádhalasztás Felfüggesztett szabadságvesztés Próbára bocsátás Feltételes szabadság + Ideiglenes elbocsátás A évben fiatalkorúak ügyeiben mindösszesen 3361 vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása volt folyamatban. Az ilyen ügyek száma 2011-ben 10%-kal, 3694-re emelkedett. Bár a kábítószeres elterelés ügyek száma a felnőtt korúaknál bemutatott módon a fiatalkorúak esetkörében is visszaesett, a évek viszonylatában 29%-os emelkedést mértünk (452-ről 583-ra nőttek az ügyszámok) Újonnan bevezetett jogintézmények Elsőként a kétéves szabály alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól érdemes szólni augusztus 9-étől a Btk. (pártfogó felügyelet tartamára vonatkozó) 82. (3) bekezdése új rendelkezéssel bővült. Az ún. kétéves szabály beiktatásával lehetővé vált, hogy a nem visszaeső terhelt esetében alkalmazott pártfogó felügyelet fele részének, de legalább két évnek az eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhassa a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn, pl. mert az intézkedés az eredetileg meghatározott tartam leteltét megelőzően meghozta a kívánt eredményt. 76

77 A szabály rendkívül előrevivő, korszerű és hatásában a költségek csökkentésére alkalmas. Egyrészt, mert alkalmas lehet arra, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat kapacitásának a felhasználását racionalizálja azáltal, hogy nem szükséges a pártfogó felügyelői beavatkozásokat érvényesíteni, ha a pártfogó felügyelet céljai már megvalósultak, vagyis a további bűnelkövetés kockázata megszűnt vagy minimalizálódott. Másrészt a Szolgálat, ezáltal egy új, az elítéltek motivációjának emelésére alkalmas eszközt kapott, hiszen még közvetlenebb érdekük fűződik az újabb bűncselekmény elkövetésétől való tartózkodáshoz, a szabályok megtartásához és a pártfogó felügyelővel való együttműködéshez. Harmadrészt az új szabály kifejezetten harmóniában áll az Ajánlásban megfogalmazottakkal, amennyiben a bűnelkövető aktivitására épít a szankció végrehajtása során. Azonban a rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban annak beiktatása óta számos jogértelmezési probléma merült fel a gyakorlatban, például a fiatalkorúak esetkörében való alkalmazhatóság kérdésében és az eljárások részletszabályait illetően. Mindezek következtében a kétéves szabály alkalmazása szempontjából a év óta eltelt évek nem hoztak előrelépést, a jogintézmény egyelőre nem megfelelő módon illeszkedik a jogalkalmazói gyakorlatba. A év során összesen 63 ilyen ügyben tettek javaslatot a pártfogó felügyelők, ebből 52-re felnőtt korú, 11-re fiatalkorú ügyében került sor (ez utóbbinak kizártsága csak a tárgyév második felében lett egyértelmű). A fiatalkorúak ügyeiben megszüntetésre egyetlen esetben sem került sor, a felnőtt korúak ügyeiben 23 felterjesztés zárult a pártfogó felügyelet bírói határozat általi, idő előtti befejezésével. A év során összesen 36 ügyben tettek javaslatot a pártfogó felügyelők, amelyek közül 24 ügy fejeződött be érdemi intézkedéssel. 3 esetben utasította el az ügyész, 1 esetben a bíróság a felterjesztést. 18 ügyben az ítélkező bíróság, 2 esetben pedig a büntetés-végrehajtási bíró szüntette meg határozatában idő előtt a pártfogó felügyeletet. A részben felfüggesztett szabadságvesztés jogintézményét május 1-jétől iktatta be a jogalkotó a Btk ában. Előnye, hogy nagyobb differenciálást tesz lehetővé az ítélkezés során, és ezzel a büntetés jobb egyéniesítését szolgálja, emellett a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztésénél csak a büntetés egy részét kell letölteni, amivel börtönéveket és börtönférőhelyeket lehet megtakarítani. A szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztésére a két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén van lehetőség, tehát alkalmazása ott kezdődik, ahol a teljes felfüggesztés lehetősége véget ér. A büntetés végrehajtásának részbeni felfüggesztése esetén a kiszabott büntetés két részből áll: az egyik rész a végrehajtandó, a másik rész a végrehajtásában feltételesen felfüggesztett szabadságvesztés. A törvény a két rész sorrendjét is meghatározza, a próbaidő a végrehajtandó rész letöltése után kezdődik. A végrehajtásában felfüggesztett rész tartamára a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának teljes felfüggesztéséhez hasonlóan próbaidőt határoz meg, amely legalább a felfüggesztett résszel megegyező tartamú, két, legfeljebb öt év lehet. A szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztése komoly joghátrány, leghosszabb tartama akár két és fél év végrehajtandó részből, valamint további ötévi próbaidőből is állhat, ami összesen hét és fél évet jelent. 77

78 Az új jogintézményhez kapcsolódó pártfogó felügyelet végrehajtása ügyek tömeges megjelenése még várat magára, hiszen a szabály hatálybalépése óta eltelt némileg több mint másfél év alatt jellemzően még csak a végrehajtandó rész letöltése van folyamatban. Ennek megfelelően május 1-je és december 31-e között mindössze három olyan ítélet érkezett, amelyben részben felfüggesztett szabadságvesztést alkalmazott a bíróság, és a mellette elrendelt/megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása már folyamatban van. Ezek olyan ügyek, amelyben a végrehajtandó részt előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben már kitöltötte az elítélt. A évben összesen 26 olyan ítélet érkezett, amelyben részben felfüggesztett szabadságvesztést alkalmazott a bíróság, és a mellette elrendelt/megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása már folyamatban van. Megállapítható, hogy ez a jogintézmény alkalmazási gyakorlata sem felel meg az előzetes várakozásoknak. A év során pártfogó felügyelők olyan ügyészi határozatokat is érkeztettek, amelyekben a felnőtt korú terheltek ügyeiben alkalmazott vádemelés elhalasztása mellett a pártfogó felügyeletről nem történt rendelkezés de külön magatartási szabályok előírására sor került. Így olyan, álláspontunk szerint törvénysértő jogesetek jöttek létre, amelyekben a pártfogó felügyelet és a külön magatartási szabályok végrehajtása elvált egymástól. A pártfogó felügyelői gyakorlatban jelentkező jogértelmezési problémáról a Legfőbb Ügyészségtől kértük álláspontja kifejtését A pártfogoltak fontosabb személyi jellemzői A visszaeső kategória az elítélésre vonatkozóan vizsgálható, relevanciája elsősorban a felnőtt korú elkövetők esetében van. Az alábbi diagram adataiból látható, hogy a évtől a visszaesőként elítélt felnőtt korú pártfogoltak száma tendenciaszerűen növekszik. (E tekintetben a és a év képezett kivételt. Az adat értelmezéséhez hozzátartozik, hogy e két évben a visszaesők összbűnözésen belüli aránya is lecsökkent.) Ez azt is jelenti, hogy az elrendelők a pártfogó felügyelettel együtt járó szankcionálási lehetőségeket egyre több esetben alkalmazzák olyan személyek esetében is, akik nem tekinthetőek első bűntényes, bagatell bűncselekmények elkövetőinek. 54. sz. ábra Pártfogó felügyelet alatt állók visszaesésének százalékos aránya 2006 és 2011 között az összbűnözésen belül 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% Pártfogó felügyelet alatt állók adatai Összbűnözés adatai 11,40% 10,29% 9,95% 10,35% 9,84% 8,99% 14,63% 11,98% 15,85% 10,86% 13,86% 9,98% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00%

79 A diagram adataiból látható, hogy a pártfogoltak körében a visszaesők minden vizsgált évben felülreprezentáltak az összbűnözésen belül elfoglalt arányukhoz képest, részesedésük 9,84% és 15,85% között változik. A visszaesők számának az egyes életkori bontás szerinti alakulásáról az alábbi diagram ad képet 55. sz. ábra Visszaesők száma a pártfogoltak között 2006 és 2011 között az adott év végén Visszaesők száma Nem visszesők száma Felnőtt korú Fiatalkorú A diagram adataiból látható, hogy a felnőtt korúak esetkörében az elmúlt három évben a visszaesők számának nagymérvű növekedése következett be, ami a pártfogó felügyelői esetkezelés változását, főként a kontroll erősítését igényli. Az alábbi diagram szemlélteti, hogy milyen a nemek aránya a pártfogó felügyelői tevékenység valamennyi ügycsoportjában, a pártfogó felügyelet és a közérdekű munka végrehajtásában érintett terheltek körében. 56. sz. ábra 2011-ben érkezett ügyek terheltjeinek nemek szerinti megoszlása Összesen [31,3%] [21,5%] Nők 8083 (14,1%) 2308 (12,8%) 1273 (10,3%) Férfiak (85,9%) (87,2%) (89,7%) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Összes terhelt Pf. alatt állók Km. büntetés alatt állók 79

80 Összesen Nők Férfiak 2011-ben érkezett ügyek terheltjeinek nemek szerinti megoszlása (14,1%) (85,9%) [31,3%] 2308 (12,8%) (87,2%) [21,5%] 1273 (10,3%) (89,7%) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Összes terhelt Pf. alatt állók Km. büntetés alatt állók Amint látható a nők aránya az alkalmazott szankció súlya szerint csökken. Míg a teljes pártfogó felügyelői ügykörön (valamennyi ügycsoport) belül 14,1% a részesedésük, ez a pártfogó felügyelet végrehajtása során már csak 12,8%, a közérdekű munka büntetésre ítélésnél 10,3%-os. A pártfogoltak körén belül a nemek aránya lényegesen eltér a bűnügyi statisztika általános adataitól. amint azt az alábbi diagram szemlélteti. 57. sz. ábra Évek óta tapasztalható, hogy a pártfogoltak körében a nők aránya alacsonyabb, mint az összbűnözésen belüli, ugyanakkor a vizsgált időszakban a női elkövetők reprezentáltsága mindkét statisztikai adatgyűjtésen belül emelkedett, azonban a növekedés mértéke a pártfogoltak között alacsonyabb. Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a pártfogoltak évben befejezett ügyeiben milyen volt az elkövetett bűncselekmények szerinti megoszlás. 80

81 58. sz. ábra Adott évben befejezett pártfogó felügyelet ügytípus bűncselekmények szerinti megoszlása Személyi szabadság Egyéb; 1410; 8% megsértése; 121; 1% Zaklatás; 339; 2% Emberölés; 120; 1% Testi sértés; 1431; 8% Magánlaksértés; 119; 1% Jármű önkényes elvétele; 205; 1% Orvgazdaság; 104; 1% Rongálás; 418; 2% Zsarolás; 183; 1% Rablás; 815; 5% Közúti baleset okozása; 108; 1% Járművezetés ittas vagy bódult állapotban; 215; 1% Kiskorú veszélyeztetése; 122; 1% Csalás; 464; 3% Sikkasztás; 157; 1% Tartás elmulasztása; 677; 4% Garázdaság; 2321; 13% Közokirat-hamisítás; 272; 2% Lopás; 4896; 28% Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés; 157; 1% Visszaélés kábítószerrel; 2245; 13% Magánokirat-hamisítás; 269; 2% Közokirattal visszaélés; 145; 1% A diagram adataiból látható, hogy széles azoknak a bűncselekményeknek a köre, amelyek miatt pártfogó felügyelettel együtt járó ügyészi intézkedést vagy szankciót alkalmaznak az elrendelők. A legjellemzőbben megvalósított törvényi tényállás a lopás (28%), amely harmóniában áll a bűnügyi statisztikai adatokkal 22, amely szerint a bűnözés terjedelmét döntően meghatározó bűncselekménycsoport a vagyon elleni bűnözés, ezen belül a legnagyobb arányban a lopás fordul elő (pl ben ügy, ez 67,7%-ot jelentett), de amint látható a részesedés mértéke a saját adatgyűjtésünkben kisebb. Jelentős a kábítószerrel való visszaélésekkel és a garázdasággal összefüggésben megvalósított bűncselekményi tényállások aránya is (13-13%-os) Az általános és a külön magatartási szabályok, kötelezettségek, megszegésük jogkövetkezményei A pártfogó felügyelet alatt álló terhelt köteles a jogszabályban meghatározott (például a munkaképes pártfogoltat lehetőség szerinti munkavégzési kötelezettség terheli, a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot kell tartania, továbbá részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás megadása szintén előírás) és a bíróság/ügyész határozatában előírt külön 22 A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya valamint a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya által kiadott Tájékoztató a évi bűnözésről című kiadványa 81

82 magatartási szabályokat, kötelezettségeket megtartani. A magatartási szabályok, és kötelezettségek megszegése jogkövetkezményeket von maga után. A Btk. 82. (5) bekezdése szerint külön magatartási szabály lehet különösen: bizonyos személyekkel való kapcsolattartás, meghatározott jellegű nyilvános helyek látogatásának, nyilvános helyen történő szeszes ital fogyasztásának tilalma, illetve gyógyító kezelés, jelentkezési, tanulmányi kötelezettség előírása, de az ügyészek és a bíróságok ezeken túl is terjeszkedhetnek rendelkezéseik során. A szabályozás távoltartási elemmel is gazdagodott. A külön magatartási szabályok típusai: a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben álló személyektől, magatartástól, tevékenységtől való eltiltás, a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben álló, elsősorban a viselkedést, szokásokat érintő problémák, hiányosságok kezelésének előírása, képzettségi hiányok felszámolására irányuló előírások, a munkaerőpiaci megjelenés javítása érdekében előírt külön magatartási szabályok, jóvátételt tartalmazó magatartási szabályok. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy az elmúlt három évben összesen hány és milyen jellegű külön magatartási szabály és kötelezettség végrehajtását kellett a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak ellenőriznie és elősegítenie. 59. sz. ábra Külön magatartási szabályok típusok szerinti megoszlása ben Megnevezése: 2009-ben 2010-ben 2011-ben Tanulmányok folytatása Gyógykezelés előírása Jóvátétel Jelentkezési kötelezettség előírása Szabadidő eltöltése Egyéb Álláskeresés, közmunkára bejelentkezés Távoltartás Csoportos foglalkozáson való részvétel Tanulássegítő programon való részvétel Kapcsolattartás tilalma Nyilvános helyek látogatásának a tilalma Alkoholfogyasztás tilalma Pszichológus igénybevétele Tartási kötelezettség előírása Összesen: Amint látható az ilyen rendelkezések száma a évben nőtt, különösen élénken a csoportfoglalkozások és a pszichológus támogatásának igénybevétele terén. 82

83 Az elrendelők a pártfogó felügyelet tartalmát a külön magatartási szabályok előírásával tudják megfelelően meghatározni. Ezek a rendelkező rész elemei, tehát a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak precízen végre kell hajtani azokat. Ezért különösen fontos, hogy például a közösségi foglalkoztatók fejlesztésével, a pártfogó felügyelők viselkedés korrekciós tréningek (szociális készségfejlesztés, agressziókezelés, önismereti, munkaerőpiaci, élménypedagógiai stb.) tartására és resztoratív programok alkalmazására való képzésével egyre fokozottabb mértékben legyen képes ennek az igénynek megfelelni a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Ezt támasztja alá az Ajánlás és a Kerethatározat is. E módszerek egyben a hagyományos és leginkább elterjedt egyéni esetkezelés kiegészítői is, amely Pártfogó Felügyelői Szolgálat feladatellátásának hatékonyságát fejleszti, költségeinek csökkentését idézi elő. A magatartási szabályok megszegése, a külön kötelezettség nem teljesítése jogkövetkezményekkel jár, mely esetekben a pártfogó felügyelő javaslatot tesz vádemelés elhalasztása esetén vádemelésre, próbára bocsátás esetén próbaidő meghosszabbítására, vagy büntetés kiszabására, felfüggesztett szabadságvesztés esetén a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelésére, feltételes szabadság esetén annak megszüntetésére, javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás esetén annak megszüntetésére. A javaslatok egyes típusának az elmúlt hat év szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be. 60. sz. ábra 60 Magatartási szabályok megszegése okán tett javaslatok megoszlása a 2005 és 2011 között folyamatban lévő ügyek vonatkozásában FN FK FN FK FN FK FN FK FK Vádemelés Próbaidő meghosszabodása + büntetés kiszabása Szabadságvesztés végrehajtása Feltételes szabadság megszüntetése Javítóintézeti elbocsátás megszüntetése Rövidítések: FN- felnőtt korú, FK- fiatalkorú 83

84 A évben a pártfogó felügyelők mindösszesen 449 esetben (ez az összes ügy 1,08%-a) tettek javaslatot a magatartási szabályok megszegése miatt. Ez a évhez képest elhanyagolható mértékű növekedést jelentett. (Tavaly 421 ügyben készült jelentés, amely az összes ügy 1,05%-a volt). Bemutatásra érdemes, hogy az egyes befejezési okok szerint milyen volt a évi megoszlása a végrehajtás szempontjából sikertelennek tekintett ügyeknek a befejezett ügyeken belül, amelyet az alábbi táblázat szemléltet. 61. sz. ábra Befejezési ok: 2010-ben Összes befejezett ügy: ben Összes befejezett ügy: Próbára bocsátás megszüntetése: 551 ügy (3,1%) 633 (3,6%) Javítóintézeti nevelés elrendelése: 10 ügy (0,05%) 12 (0,07%) Más ügyben szabadságvesztés foganatba vétele: 207 ügy (1,2%) 204 (1,1%) Szabadságvesztés utólagos elrendelése: 460 ügy (2,6%) 545 (3,15%) az elterelés megszakadt: 150 ügy (0,8%) 160 (0,9%) A pártfogó felügyelet az elterelést a terhelt nem fejezte be időben: 202 ügy (1,1%) 233 (1,3%) tartama letelt, de az elterelést a terhelt nem kezdte meg: 219 ügy (1,3%) 308 (1,8%) a tartási kötelezettséget a terhelt nem teljesítette: 191 ügy (1%) 312 (1,81%) Vádemelés: 477 (2,7%) 270 (2,7%) Összesen: ügy (15,4%) ügy (13,8%) A táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt évben eredménytelenül befejezett ügyek száma jelentősen (8,5%-kal) megemelkedett a évhez képest, különösen a próbára bocsátások megszüntetése és a felfüggesztett szabadságvesztések utólagos elrendelése terén, ami valószínűleg a pártfogó felügyelői kapacitások beszűkülésével hozható összefüggésbe Legjobb gyakorlatok április 16-án megkezdődött a TÁMOP kiemelt projekt megvalósítása, amelynek egyik eleme, hogy a miskolci helyszínen működő közösségi program bázisán egy közösségi foglalkoztató került létrehozásra. Ezáltal már az ország két nagyvárosában (a fővárosi Jóvá- Tett-Hely és a miskolci Zöld Pont Közösségi Foglalkoztatókban biztosítható a Kerethatározat és az Ajánlás szövegével harmóniában a szükséges viselkedéskorrekciós programokon való részvétel azon terheltek számára, akiknek ezt az ügyészségek/bíróságok előírták, vagy a pártfogó felügyelő rendelkezése szerint ez mellőzhetetlen. A év során a Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató összesen 6 különböző tematikájú (ART, élménypedagógia, szociális készségfejlesztő) csoportot indított, amelyet 56 pártfogolt fejezett be eredményesen. Egyéni pszichológiai tanácsadást 21-en vettek igénybe. 20 pártfogolt teljesített egyéni jóvátételi tevékenységet. (Mancsosok, Krisna, Lánglovagok, Ágyszínház, Modul Close To, Clubnet) ben a Zöld Pont Közösségi Foglalkoztató összesen 415 ügyfél számára alkalommal, szolgáltatást nyújtott. Közösségi jóvátételi programok működtek a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban, a Szimbiózis Alapítvány majorságában, a Miskolci Állatsegítő Alapítványnál. A szabadidő strukturált eltöltése érdekében könyvtár használatot, internet 84

85 hozzáférést, sportolási lehetőséget és társasjáték használatát biztosították, továbbá éjféli sportbajnokságot szerveztek. Különböző csoportos foglalkozások, egyéni tanácsadások, tanulást segítő, munkaerőpiaci és drogprevenciós programok segítették elő a sikeres reintegrációt, a külön magatartási szabályok teljesülését Utógondozás A pártfogó felügyelői ügycsoportok közül az utógondozás történeti gyökerei a legmélyebbek, a jogintézmény fejlődése több száz éves múltra tekint vissza. Legújabb kori fejlődését a szabadságvesztésből szabadult személyek utógondozásáról szóló évi 20. törvényerejű rendelet teremtette meg, amelynek következtében egységes irányítás alatt, a pártfogó felügyelői szervezeteken belül létrejött az utógondozás rendszere. Az utógondozás ma is hatályos, átfogó szabályozását a Bv. tvr. teremtette meg 1979-ben. Az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat évi létrehozatala megerősítette a pártfogó felügyelők szerepét a szabadulás előtti (börtönpártfogás) és az azt követő utógondozásban, amely az elítéltek és a szabadultak önkéntes kérelmére vehető igénybe. Az utógondozó pártfogó felügyelők előzetes letartóztatásban lévők börtönpártfogását nem biztosíthatják. A pártfogó felügyelők az ország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetében (amelyeknek elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be 23 ) és javítóintézetében jelen vannak. 62. sz. ábra Létszámproblémák miatt kevés kivételtől eltekintve (például Fejér megye) nincs arra lehetőség, hogy a pártfogó felügyelők specializáltan utógondozói feladatokat lássanak el, ezt más ügycsoportokban végzett tevékenységük körébe illesztik. Az utógondozói kapacitással egyáltalán nincsenek arányban a fogvatartotti igények, amelyeket az alábbi ábrák szemléltetnek

86 63. sz. ábra 64. sz. ábra 65. sz. ábra A legfrissebb adatok szerint a évben a börtönférőhelyek kihasználtsága már 133%-ossá vált. 86

87 A jogintézmény főbb jellemzőinek a bemutatása Az utógondozás során a pártfogó felügyelő segítséget nyújt a (büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből) szabadult/elbocsátott társadalomba való beilleszkedéséhez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. Ennek érdekében a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulás várható időpontja előtt legalább hat hónappal, a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás várható időpontja előtt legalább két hónappal megkezdődik az önkéntesen igénybe vehető börtönbeli, illetve a javítóintézeti pártfogolás. A pártfogó felügyelő természetesen akkor is segítséget nyújt az elítéltnek, ha azt a szabadulás után (egy éven belül) kéri. Az utógondozás céljainak elérése érdekében biztosítani kell az elítélt megfelelő tájékoztatását lehetőségeiről és azok megvalósításának szabályairól (pl. az esetleg elveszett iratai pótlása, szükség szerinti egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének előmozdítása, munkavégzés, tanulmányok folytatása, letelepedéssel, szállás vagy lakhatás biztosításának problémája, tanácsadó vagy felvilágosító programon való részvételének előmozdítása). Emellett fel kell készíteni az elítélt családját, gondozóját a szabaduló lehetőség szerinti visszafogadására. A pártfogó felügyelő indokolt esetben minimális összegű segélyben részesítheti az utógondozottat. A szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet például a munkába állásához, a letelepedéshez, szállás biztosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához, a gyógykezeléshez. Az utógondozás kiterjed a büntetés-végrehajtási intézetben büntetésüket töltő elítéltek meghallgatására, illetve a javítóintézeti nevelés alatt állókkal való kapcsolat felvételére, továbbá a mindkét helyszínen történő csoportos foglalkozások megtartására. A évben elkezdődött, a évben pedig folyamatos volt a TÁMOP kiemelt projekt végrehajtása, melynek egyik szakterületünket érintő legfontosabb eleme az intenzív utógondozás bevezetése. Az utógondozó koordinátorok (Baranya, Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben) speciális módszer-együttes biztosításával segítik elő a szabaduló és a szabadult elítéltek eredményesebb társadalmi beilleszkedését Az ügyforgalmi adatok bemutatása Az utógondozás számszerű adatait tekintve a legkisebb ügycsoportunk. Például a évben összesen ellátott ügynek mindössze 3%-át teszi ki az ebben az ügykörben keletkezett 2451 ügy. Az utógondozási ügyek a és évek közötti ügyforgalmi adatainak a változását összességében és az életkori csoportok szerint az alábbi diagramok szemléltetik. 87

88 66. sz. ábra (+65,2%) Folyamatban volt utógondozás ügyszámainak változása között 2494 (-13,8%) 2902 (+16,4%) 3486 (+20,1%) 3374 (-3,2%) 2940 (-12,9%) 2451 (-16,6%) A diagram adataiból látható, hogy az ügyek évig tartó, hullámzó, tendenciaszerű emelkedését mértük, amely az önálló Pártfogó Felügyelői Szolgálat stabilizálódásával, a évig megvalósuló létszámfejlesztéssel, a tevékenységet racionalizáló képzésekkel volt összefüggésben. Ezt az időszakot a Pártfogó Felügyelői Szolgálat részéről az a törekvés jellemezte, hogy az utógondozói tevékenység ellátására specializálódott pártfogó felügyelők munkacsoportját kívánta létrehozni, akik más ügycsoport feladatainak az ellátásában nem részesednek. Sajnos a kapacitás ilyen módon történő felszabadítása hosszabb távon nem vált megoldhatóvá, így az ügyek 2009-től folyamatosan csökkennek. A következő diagram az "Utógondozás" ügycsoportban keletkezett ügyek életkor szerinti megoszlását mutatja be. 67. sz. ábra Az adott évben folyamatban lévő utógondozások ügyszámának változása 2004 és között felnőtt korúak fiatalkorúak 2483 (+56,8%) 2187 (-12%) 2643 (+20,8%) 3229 (+22,2%) 3152 (-2,4%) 2805 (-10%) 2333 (-16,8%) (+143, 2%) 307 (-25,3%) 268 (-12,7%) 257 (-4,1%) 222 (-13,6%) 135 (-39,2%) 118 (-12,6%)

89 Amint látható, a fiatalkorúak ügyei törtrészét teszik ki a felnőtt korúakénak, és esetükben az ügyszámok csökkenése (a év nagymérvű növekedése után) már 2005 óta folyamatos, míg a felnőtt korúaknál csak 2008 óta vált tendenciává ez a folyamat. A fogvatartotti létszám növekedése mellett mért utógondozói ügyek csökkenése egyértelműen kapacitás problémára vezethető vissza. A más, "kötelezően" végrehajtandó ügycsoportokban realizálódó leterheltség mellett a pártfogó felügyelők egyre kevesebb egyéni meghallgatást és csoportos foglalkozást tartanak a büntetés-végrehajtási- és a javítóintézetekben, ezáltal csökken az esélye annak, hogy az elítéltek kérelmezhessék az utógondozói támogatás biztosítását Jó gyakorlatok bemutatása A KIMISZ a TETT program Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozási modelljének kialakítása című alprojektjének keretein belül kilenc főállású utógondozó koordinátort foglalkoztat a projekt által érintett kilenc megye területén, összesen tizenegy (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kettő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében három) büntetés-végrehajtási intézetre kiterjedően. A pártfogó felügyelői utógondozóktól eltérően az utógondozó koordinátorok az előzetes letartóztatásban lévőkre is kiterjesztik esetkezelésüket. A projekt lehetőségeket nyújt az önkéntesek bevonására. Az önkéntesek feladata a szabaduló személyek változásra irányuló motivációjának fenntartása, segítségnyújtás a szociális ellátásokhoz való hozzáféréshez, az álláskereséshez, tanulmányok folytatásához, a lakhatási problémák megoldásához, valamint a családi döntéshozó csoportkonferencia megállapodásában foglaltak teljesítéséhez. A tevékenység lényege az eset által indokolt (nagy) intenzitású jelenlét, a feladatorientált személyes elkísérés. Új lehetőséget kínál továbbá a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia módszerének bevezetése az utógondozás tevékenységei közé. A módszer központjában a család és az elítélt, továbbá az ügyben érintett szakemberek, segítők részvételével tartott megbeszélés áll, amelynek célja, hogy a problémákat azonosítsa és azokhoz megfelelő kezelési módokat társítson. Az Utógondozás ügycsoportban mért ügyszám csökkenést az is indokolja, hogy a fogvatartottak és a szabadulók ügyeinek intézésben az utógondozó koordinátorok is szerepet vállalnak A pártfogó felügyelők Egyéb ügycsoportban végzett szakmai tevékenysége Az ügycsoport jellegénél fogva kiegészítő funkciót lát el az alapvető szakmai feladatok teljesítését illetően. Az alábbi diagram adataiból azonban az is nyomon követhető, hogy az összes ügy (2825) 18,1%-ában tényleges szakmai feladatot valósítanak meg közreműködőként a pártfogó felügyelők, így indokolt e rövid kitekintés ezekre az ügyforgalmi adatokra is, amelyek az OSAP adatgyűjtésen kívül esnek. 89

90 68. sz. ábra 2011-ben befejezett, Egyéb ügycsoportban végzett pártfogói tevékenység megoszlása Egyéb 79; 2,8% 21; 0,7% 39; 1,4% Intézkedés lezárt ügyek kapcsán Közreműködés jegyzőkönyv felvételében Közvetítői eljárásban való közreműködés 180; 6,4% 231; 8,2% 18; 0,6% Környezettanulmány készítésében való közreműködés Pártfogó felügyelői vélemény készítésében való közreműködés Végzés nélküli előgondozás 2257; 79,9% 90

91 II. A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI TEVÉKENYSÉG 1. Áttekintés Az európai uniós tagságra készülve Magyarország az Európai Bizottság értelmezése szerinti jogi segítségnyújtást igyekezett létrehozni a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Jst.). Az Európai Bizottság értelmezésében a jogi segítség jelenti egyrészt a jogász által nyújtott ingyenes vagy alacsony összegű jogi tanácsadást, bíróság előtti képviseletet, valamint teljes vagy részleges mentesítést minden olyan bírósági költség alól, amelyet főszabályként a félnek kell viselnie. A jogintézményt életbe léptető, Jst. megalkotása során Magyarország a többféle európai megoldás közül azt a rendszert választotta, amelyben egy állami szervezet dönt az anyagi helyzet alapján a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek. A peren kívüli támogatások igénybevételére április 1-eje óta van lehetőség a megyeszékhelyeken kialakított jogi segítségnyújtó szolgálatoknál. Az eredeti elképzelések szerint a Jst. gyökeres változásokat hozott volna a polgári peres és nemperes eljárásokban igénybe vehető költségkedvezmények terén. A költségkedvezményi reform szabályainak január 1-jei hatályba léptetését azonban a évi CXXXV. törvény költségvetési fedezet hiányára hivatkozással elhalasztotta. Végül az Országgyűlés 2007-ben már egy jelentősen módosított koncepcióról szavazott, melynek eredményeként a jelenlegi január 1-je óta hatályos szabályozás megkettőzte a költségkedvezmények vizsgálatát és feltételrendszerét a bírósági peres és peren kívüli, valamint az igazságügyi szolgálatok előtti közigazgatási eljárásban, a jogi segítségnyújtás és a költségkedvezmények közötti híd pedig a pártfogó ügyvédi tevékenység maradt. A Jst. teljes eszköztára a lépcsőzetes hatályba léptetéssel január 1-jétől áll a jogkeresők rendelkezésére, a törvénynek a polgári perrendtartásbeli költségkedvezményi szabályokkal történő végleges összesimítása végrehajtási szempontból pedig február 6. napjával történt meg. A jogi segítségnyújtási szolgáltatások igénybevételét a kormányhivatali átalakulást követően január 1-jétől a fővárosi/megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységei (a továbbiakban: területi hivatal) engedélyezik közigazgatási hatósági eljárás keretében. Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét (peren kívüli segítségnyújtás esetében a jogi segítő, perlés esetén a pártfogó ügyvéd díját) állam átvállalja, vagy megelőlegezi az erre szolgáló Jogi segítségnyújtás elnevezésű fejezeti kezelésű célelőirányzatból. A statisztikai adatokat tekintve megállapítható, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a évi kisebb visszaeséstől eltekintve folyamatosan növekvő ügyfélszám mellett, egyre ismertebb intézményként folytatja tevékenységét ben azonban az ügyfélforgalom csekély visszaesését tapasztaltuk, az összesített adatok szerint ugyanis a teljes ügyfélszám el, vagyis 5,26%-kal az előző évi alatt maradt. A mintegy 8 évre visszanyúlóan rendelkezésünkre álló statisztikai adatok egyértelműen igazolják, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat az állampolgárok esélyegyenlőségét javító, a rászorulókat segítő, ügyfélbarát közigazgatás rendszerének szerves részévé vált. E 91

92 körülménynek köszönhetően a kormányhivatali átalakuláshoz kapcsolódó kezdeti nehézségek, az egyes területi hivatalok székhelyének, elérhetőségének változása, a kihelyezett ügyfélfogadások technikai és költségtényezőknek betudható átmeneti visszaesése összességében csupán az ügyfélforgalom csekély mértékű apadását eredményezte. A teljes ügyfélforgalom jogi segítségnyújtó szolgálatok közötti megoszlása nem sokban változott az előző évekhez képest. Értelemszerűen a kisebb területű és kevesebb lakosságszámmal bíró megyékben a legalacsonyabb az ügyfélszám, és változatlanul a főváros, és az ország északnyugati részének jogi segítségnyújtó szolgálatai fogadják a legtöbb ügyfelet, melynek magyarázata az ország nyugati felében élők erőteljesebb érdekérvényesítő képességében rejlik. A Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtási Osztályai Összes ügyfélforgalmának összehasonlítása évenként között A Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata Jogi Segítségnyújtási Osztályai összes ügyfélforgalma évben megyénkénti bontásban (összes ügyfélforgalom: )