XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA

Átírás

1 XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA 12 TH ENVIRONMENTAL SCIENCE CONFERENCE OF THE CARPATHIAN BASIN Tanulmánykötet június 1 4. Beregszász, Ukrajna

2 Szerkesztette: Csicsek Gábor Kiss Ibolya Pincehelyi Zita Éva ISBN Kiadó: PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium Dr. Hatvani Zsolt Nyomda: B-Group Kft. Felelős vezető: Borbély Zsolt Az összefoglalók tartalmáért kizárólag a szerzők felelősek. A szerkesztési munkákat március 10-én lezártuk.

3 Homoktalajok vizsgálata Debrecen környéki mintaterületen BODA PÉTER 1, MÁRTA LÁSZLÓ 1, SÁNDOR GÁBOR 2 1Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. mlaci2093@gmail.com, bodapeti@citromail.hu 2Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út sandor.gabor@tajk.szie.hu Összefoglalás Tanulmányunkban három talajszelvényt vizsgáltunk, melyből kettő délnyírségi mintaterületről, a Debreceni Köztemető néhány éve használatba vett részéről, míg a harmadik Debrecen belterületéről származik. A Nyírségben található humuszos homoktalajok egy gyengén fejlett, alacsony humusztartalmú A szintből és C szintből állnak. Az eredeti talajok azonban az antropogén hatás mértékének függvényében kisebb nagyobb mértékben módosulhatnak. Az emberi hatás csekély módon ugyan, de a szelvények felső részén, egy fedőréteg és egy áthalmozott réteg formájában jelenik meg. Kulcsszavak talajtulajdonság, homok talajok, antropogén hatás, temető Bevezetés A települések terjeszkedésének egyik kísérő jelensége a környezet átalakítása és károsítása. Az építkezésekkel együttjáró tereprendezési munkálatok akár teljesen megváltoztathatják a felszín eredeti morfológiáját. A terepegyengetés alkalmával a talajok is nagymértékben sérülhetnek. A feltöltésből adódóan számolnunk kell a mesterséges anyagok mennyiségi növekedésével illetve egy teljesen új kultúrréteg kialakulásával. Másrészt a magasabb térszínek elegyengetésével, elhordásával a talaj egy mélyebb szintje kerül felszínre, amelyet így az antropogén hatások közvetlenül is érintenek (Szabó, 1998). A debreceni talajok jelentős mértékben megváltoztak az antropogén hatások következtében. A korabeli épületek maradványait, az útépítések nyomait, a közműhálózatok kialakításához kapcsolódó bolygatás hatásait a város belterületén csaknem mindenhol megfigyelhetjük. Tanulmányunk célja, hogy képet kapjunk a temető talajtani adottságairól és a talajokat ért antropogén hatások mértékéről. Ennek érdekében vizsgáljuk a talajtulajdonságok vertikális alakulását, s a vizsgált tulajdonságok között fennálló kapcsolatokat. 24

4 Anyag és módszer Kutatásunkban két, a Debreceni Köztemetőben néhány éve használatba vett részén létesített talajszelvényt hasonlítunk össze egy szintén dél-nyírségi mintaterületről származó szelvénnyel. A mintavételezést genetikai szintenként végeztük, összesen 11 darab mintát gyűjtöttünk be a debreceni területről. 1. ábra. A szelvények elhelyezkedése A minták vizsgálatát a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének talajtani laboratóriumában végeztük el. A talajmintákat 40 o C-on kiszárítottuk, majd homogenizáltuk. A növényi részek elválasztásához 2 mm-es szitát használtunk. A további vizsgálatainkhoz már csak az így nyert földes részt használtuk fel. A talaj szemcseösszetételét a 0,2 mm-nél durvább frakció esetében szitálással, a 0,2 mm alatti frakció esetében pedig ülepítéssel határoztuk meg. A minták ph-ját elektromos ph-mérővel mértük, 1:2,5 arányú vizes és KCl-os szuszpenzióban. A talaj CaCO 3-tartalmát Scheibler-féle kalciméterrel, a szervesanyag-tartalmát Tyurin módszere szerint határoztuk meg. A debreceni mintaterület bemutatása Debrecen a Dél-Nyírség, a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság határán fekvő, több mint fős város, ahol keverednek egymással a három kistáj természeti adottságai. Debrecen éghajlata átmenetet képez a hűvösebb és csapadékosabb Nyírség és a melegebb, szárazabb Közép-Tisza-Vidék és Hortobágy között. A város területének nagyobbik, keleti része egyértelműen a Nyírséghez tartozik, míg a déli-délnyugati városrész a Hajdúság tájegységhez sorolható (Baranyi & Dancs, 2001). A tájhatár a felszínen nagyjából a Böszörményi út - 25

5 Nyugati utca - Nagyállomás vonal mentén húzódik, de 5-10 méteres mélységben már sokkal nehezebb egy éles határvonalat húzni, ugyanis a Nyírségre jellemző homok az utolsó eljegesedési fázisban több helyen ráhordódott a hajdúsági löszre, ugyanakkor az is előfordul, hogy a homokot borítja be egy vékony löszös lepel (Csorba, 2008). Az eltérő táji adottságok a talajtani viszonyokra is hatással vannak, hiszen a löszös síkságainkon, így a Hajdúságban is a leggyakrabban előforduló talajtípusok a csernozjomok. A nyírségi futóhomokos területeken döntően futóhomok váztalajok és humuszos homoktalajok borítják a felszínt (Martonné, 2008). Napjainkban Debrecen keleti részén a kertes családi házas beépítés jellemző, a mesterséges talajfedés aránya itt 50% alatt van. Ezzel szemben a város nyugati felén a lakótelepek 4-14 emeletes panelházai uralkodnak és a mesterséges talajfedés aránya 50-75% között van. Ez az érték a városközpontban a legmagasabb, 75% (Szegedi, 2003). Debrecen, levegőtisztasági szempontból a kevésbé szennyezett városok közé tartozik, ennek ellenére a belvárosban fokozottan számolnunk kell a közlekedési eredetű szennyezésekkel. Az ipari vállalatok mint a szennyező anyagok másik fő kibocsátó forrásai összesen négy ipari parkba koncentrálódnak. A város ipari szerkezetében a gyógyszergyártás, a könnyűipar, a csapágygyártás, a műanyagipar, az orvosiműszer-gyártás és az elektronika mellett a hagyományos, főleg élelmiszeripari cégek jelentőségét is kiemelhetjük (Debrecen Környezetvédelmi Programja, 2009). Eredmények A 3. számú szelvényben az antropogén hatás egyértelműen megfigyelhető. Magas műtermék tartalommal rendelkezik (építési és bontási törmelék), valamint a szelvény felső harmadában egy technikai szilárd réteg bizonyítja a bolygatottság mértékét (2. ábra). Az első és második szelvény emberi hatás tekintetében mutat ugyan hasonlóságot, de messze elmarad a korábbi példánktól. A közel múltban használatba vett temetői területen nem volt még olyan mértékű bolygatás, amely a talajszelvények genetikai szintjeit megzavarták volna így azok minden esetben egyértelműen felismerhetők. Az antropogén hatás csupán a felszín felső fél méterében kimutatható, ami a mesterséges technikai szilárd réteg (0-35 cm beton) meglétét és ember által áthalmozott talajanyagot jelent. Az elsőnél a 0-25 cm-es, míg a másik esetben cm-es réteg (2. ábra). Az urbán talajok általában magas műtermék tartalommal rendelkeznek, ezzel szemben az általunk vizsgált temetői szelvények nem tartalmaztak antropogén eredetű anyagokat. A talajtulajdonságok értékelésénél jellemzően azonos tartományban mozogtak az értékek. A homoktalajokra jellemző alacsony, általában 1 % körüli humusztartalmat állapítottunk meg mindhárom szelvény A szintjében. A humusztartalom a mélység felé mutatott csökkenő 26

6 tendenciát, a C szintekben a 0,2% volt a legkisebb kimutatott érték. Nem fedeztünk fel szembetűnő különbséget a mésztartalom tekintetében sem, 2% és 3% közötti kalcium-karbonát mennyiséget mutattunk ki. A városi szelvénynél ugyan előfordult építési törmelék, ami magas kalcium tartalma miatt hatással lehet a talajok mésztartalmára (Puskás et al. 2008; Sándor & Szabó, 2013) de várakozásainkat felülmúlva nem 2. ábra. A vizsgált szelvények tapasztaltunk kiugró értékeket. Az uralkodó szemcsecsoport minden esetben a homok volt, külön említést érdemel a 0,1-0,2 mm átmérőjű szemcsék dominanciája (50-60%), ugyanis a szedimentológiai elemzések alapján a szelvényünk mechanikai összetétele a hazai tipikus futóhomokra jellemző szemcseeloszlású (Lóki et al., 2008). A kémhatást tanulmányozva határozott különbséget figyeltünk meg. Az első szelvény ph értékei alapján a gyengén savas és semleges kategóriába sorolható, ezzel szemben az utóbbi két szelvény kémhatása a lúgos tartományokban helyezkedik el. Következtetések Vizsgálatunk rávilágított a városi talajok bolygatottságának mértékére. A három példaszelvény Debrecen olyan területeiről származnak, ahol nem túl nagy vagy csekély az emberi tevékenység talajokra gyakorolt hatása. Az antropogenitást bizonyító jegyek a műterméktartalom, az áthalmozott talajanyag és a technikai szilárd réteg jelenlétével azonosíthatók. A talajtulajdonságok tekintetében csak a kémhatás esetében figyeltünk meg markáns különbséget. Az általunk vizsgált többi paraméter (humusztartalom, szervesanyagtartalom, mésztartalom, szemcseméret) értékei hasonló tartományban változtak. További terveink közt szerepel, hogy meglévő kutatásunkat bővítsük és Debrecen más részeiről származó, korábban már vizsgált homoktalajokat (Sándor & Szabó, 2014) meghatározott szempontrendszer szerint együttesen értékeljünk. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program (DETEP) keretein belül készült. 27

7 Investigation of Sandy Soils on the Outskirts of Debrecen Abstract In our study we investigated three soil profiles, two of which are originated from the South-Nyírség sample area, the part of Debrecen Public Cemetery which recently put into use, while the third is originated from inner area of Debrecen. In the Nyírség landscape unit we can find humic sand soil, which is made up of a poorly developed A horison with low humus content, and a C horison. However, the original soils may be more or less modified in accordance with the extent of anthropogenic effect. The anthropogenic effect is manifested in a minor way in the upper part of the sections, in a form of a covering and reaccumulated layer. Keywords soil properties, sandy soil, anthropogenic effect, cemetery Irodalomjegyzék BARANYI B., DANCS L. (2001): Hajdú-Bihar megye - Debrecen és térsége. (Főszerk.: Baranyi Béla) Hatvan, CEBA Kiadó, /Magyarország kisrégiói, 8/2./. 292 p. CSORBA P. (2008): Városökológiai sétaút Debrecenben Meridián Alapítvány, Debrecen, 44 p. LÓKI J., DEMETER G., NÉGYESI G., VASS R.., MOLNÁR M. (2008.): Holocén korú homokmozgások a Nyírségben, Tanulmányok a geológia tárgyköréből, Debreceni Egyetem, pp MARTONNÉ E. K. (2008): Magyarország tájföldrajza Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 192 p. PUSKÁS, I., PRAZSÁK, I., FARSANG, A., MARÓY, P. (2008): Physical, chemical and biological aspects of human impacts on urban soils of Szeged. Journal of Environmental Geography, Vol.1.(1-2), 2008, pp SÁNDOR G., SZABÓ GY. (2013): Az antropogén eredetű anyagok vizsgálata Debrecen talajaiban- XIV. Műszaki Tudományok Ülésszaka Kolozsvár, november 23. pp SÁNDOR G., SZABÓ GY. (2014): Influence of human activities on the soils of Debrecen, Hungary, Soil Science Annual 65:(1) pp (2014) SZABÓ J. (1998): A települések hatásai in: A társadalom hatása a földfelszínre (antropogéngeomorfológia) szerk. Borsy Z. Általános Természetföldrajz, 832 p. SZEGEDI S.(1999): Közlekedési eredetű nehézfémek Debrecen talajaiban és növényzetében, ennek talajtani összefüggései és városökológiai hatásai Doktori értekezés. Kossuth Lajos Tudományegyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék, Debrecen. 138 p. SZEGEDI S. (2003): A debreceni hősziget jellegzetességei Környezetvédelmi Mozaikok- Tiszteletkötet Dr. Kerényi Attila 60. születésnapjára, Debrecen, pp Internetes forrás Debrecen Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja (2009): 208 p. %20.pdf 28