I. Bevezető megjegyzések

Átírás

1 1 I. Bevezető megjegyzések Rögtön pontosítanom kell e kiadvány címét: jóllehet, a Magyar Tudományos Akadémia 1972-ben hozta létre a Veszprémi Akadémiai Bizottságot (VEAB), annak kebelén belül csak 1975 novemberében jött létre a Kézművesipartörténeti Munkabizottság. A humán tudományok művelőit tömörítő szakmai testületek között az elsők egyike volt. Mindmáig azon ritka területi akadémiai munkabizottságok közé tartozik, amelyek egy-egy tudományterületen nemcsak a régió szakembereit fogják össze, hanem országos hatókörűek. Esetünkben ez abban leli magyarázatát, hogy a VEAB egy már néhány éve létező, és máris figyelemre méltó szakmai teljesít-ményeket felmutató civil szerveződést, egy önkéntes szakmai csoportosulást emelt be a VEAB vezetése a struktúrájába. Bár jogilag az első közös publikációk ugyan még nem kötődnek a VEAB-hoz, azonban mégis indokoltnak tűnik ezekkel együtt visszatekinteni a később kapott névvel, az MTA VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága megjelöléssel ismertté vált szakmai közösség múltjára. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kezdeményezésére 1971 április 22-én és 23-án az ország egész területéről 33 szakember ült össze Nagyvázsonyban, hogy megvitassák a magyarországi céhkataszter összeállításának és számítógépes feldolgozásának lehetőségét. A tanácskozás másik fő célja az volt, hogy a céhtörténeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek megismerjék egymást, kicseréljék gondolataikat, tapasztalataikat, ismertessék kutatási tevékenységüket és munkamódszereiket, s alakítsák ki az eredetileg 1971 őszére tervezett céh- és kézművesipartörténeti szimpózium témavázlatát an-nak érdekében, hogy a magyarországi gazdaságtörténetnek ezen a meglehetősen elhanyagolt területén egységesebb, szervezettebb, összefogottabb és komplex módon alakulhasson ki az adatgyűjtés, feldolgozás és publikálás. Az eszmecsere első napján a résztvevők a céhkataszter adatlapjai kidolgozására egy bizottságot választottak meg. A Nagy Lajosból, Bácskai Verából, Vörös Károlyból, Domokos Ottóból, Kopasz Gáborból, Bodó Sándorból, Bartócz Józsefből, Nagy Lászlóból és Nagybákay Péterből álló testületre hamarosan újabb feladatokat is testáltak. A tanácskozás más-napján többek között felvetődött, hogy meg kell állapítani az ipartörténeti kutatás széles kereteit és célját, ki kell jelölni a pontos határokat, s ezeken belül célszerű meghatározni a kutatás konkrét soron következő témáit, javaslatot kell tenni a kutatási témák időbeli és hely szerint ütemezésére. A kilencfős testület megbízási köre erre is kiterjedt. Amikor 1975 novemberé-ben Éri István elnökletével megalakult a Kézművesipartörténeti Munkabi-zottság, jószerivel ugyanazok alkotják, mint akiket az első tanácskozáson felkértek: Bodó Sándor, Bácskai Vera, Dóka Klára, Domonkos Ottó, Eperjessy Géza, Heckenast Gusztáv, Kiss

2 2 Mária, Nagy Lajos, Vörös Károly és végül, de nem utolsósorban a fáradhatatlan Nagybákay Péter, mint titkár. A kézművesipartörténet kutatóinak együttmunkálkodása rendszeres szimpóziumokat eredményezett. Hamarosan nemcsak belföldieket, hanem nemzetközi konferenciákat is a munkabizottság szakmai teljesítményére ugyanis a nemzetközi tudományos élet is felfigyelt. A szimpóziumokon elhangzottakat rendszeresen közre is adták. Ebben csak a két utolsó tanácskozás kivétel: a IX. belföldi kézművesipartörténeti szimpózium anyaga előbb csak válogatásban jelenhetett meg. Az akkor kimaradt tanulmányok jelentős része utóbb napvilágot látott a Tanulmányok a kézműipar történetéből c. kötetben, amely voltaképpen az V. nemzetközi szimpózium legtöbb előadását is egy másik tanácskozás anyagával egyetemben publikálta. Az elmúlt három évtized tanácskozásait és közös forrásfeltáró munkáit mintegy 8200 oldalnyi terjedelemben összesen 28 kötet reprezentálja. A október án megrendezésre kerülő Kézművesipartörténeti Szimpóziumot a számvetés jegyében hívtuk össze. Néhány érintkező tudományterület jeles képviselőit felkértük, hogy szaktudományuk szemszögéből értékelje e harminc év termését. Eredetileg az ő felkészülésüket segítendő készült el a Munkabizottság publikációinak a tartalommutatója. Szűk két héttel e konferencia időpontja előtt a Munkabizottság elnöksége azt indítványozta, jó lenne, ha ezt jegyzéket a szimpózium valamennyi résztvevője megkaphatná. E kérésnek tesz eleget szerény kiadványunk. Azzal a reménnyel, hogy hozzájárul ahhoz, hogy számos fontos, de talán kevéssé közismert tanulmányra felhívja a figyelmet. A belföldi szimpóziumok köteteinek leírását arab, a nemzetközi tanácskozásokét római számok jelzik. Mivel a nemzetközi szimpóziumok anyagát nemcsak idegen nyelven, hanem magyarul is publikálták, illetve az V. belföldi tanácskozás előadásaiból egy német kiadó gondozásában válogatás is készült, ezeket a változatokat A, ill. B betűk jelzik. II. Konferencia- és tanulmánykötetek 1.A. Az szeptember i veszprémi kézművesipartörténeti szimpozium vitaanyaga. Veszprém, augusztus. Veszprém, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete, Bevezetés VÖRÖS Károly: Szempontok a kézművesipartörténeti kutatások tárgyának, határainak és főbb részletkérdéseinek a meghatározásához RÓZSA Miklós: A kézművesipartörténeti kutatások kérdései. Vázlat BÁCSKAI Vera: A céhmítosz a várostörténetben

3 NAGYBÁKAY Péter: Lehetőségek és feladatok a céhtörténeti kutatásokban RUZSÁS Lajos: A céhek gazdasági szerepe a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején Magyarországon ( ) DÓKA Klára: Kézműipari szervezetek a polgári forradalom után DOMONKOS Ottó: A mesterlegények vándorlásának jelentősége a kultúra közvetítésében ( század) EPERJESSY Géza: A horvátországi céhek történetéhez a feudalizmus válsága korában BODÓ Sándor: Az észak-magyarországi terület kézművesiparának szerkezete KOPASZ Gábor: Céhek és városigazgatás Pécsett GÖMÖRI János: A középkori kovácsmesterség kutatása K. CSILLÉRY Klára: Magyar bútoripari (faipari)-munkaeszközök és technikák CSAJÁGI Réka: A Veszprém megyei csapó céhlevelek ENDREI Walter: A XVIII. századi posztósmesterek munkarendje és termelékenysége GYŐRIVÁNYI Sándor: A kötélgyártó és hálókötő kézművesipar technikatörténeti vonatkozásai DÓZSA Katalin: Adatok a ruházati kisipar helyzetéről, ízlésformáló szerepéről a dualizmus korában, kitekintéssel a reformkorig SELMECZI KOVÁCS Attila: A mátrai vízimolnárok munkaszervezeteinek változása a XIX. század végén. (A néprajzi vizsgálat lehetőségei a vízimolnárok életének kutatásában) Függelék. A magyarországi céhes iparra vonatkozó 1. sz. adatlapok kitöltésének irányelvei sz. Adatlap a magyarországi céhes iparról (céhenként) Útmutató a magyarországi céhes iparra vonatkozó 2. sz. adatlap kitöltéséhez sz. Adatlap a magyarországi céhes iparról (az egyes céhekhez konkrétan nem köthető, nem azonosítható céhiratokról és tárgyakról) B. Az szeptember 29-én és 30-án Veszprémben megtartott Kézművesipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. Összeállította: NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága Bevezetés.... 5

4 MAKKAI László: A magyarországi ipartörténeti kutatások problémái és feladatai NAGYBÁKAY Péter: A kézművesipartörténeti szimpózium előzményei és célkitűzései I. A kézművesipartörténeti kutatások tárgyának, határainak és főbb szempontjainak meghatározása VÖRÖS Károly: A kézművesipartörténeti kutatások tárgyának, határainak és főbb szempontjainak meghatározása. Vitaindítás RÓZSA Miklós: A kézművesipartörténeti kutatás tárgya, időbeli határa és néhány gondolat a kézművesipartörténet forrásaival kapcsolatban Hozzászólások (Domonkos Ottó, Eperjessy Géza, Vörös Károly) II. Az országos céhkataszter eddigi munkálatai és további konkrét feladatai BARTÓCZ József: Beszámoló az 1971-ben megindított országos céhkataszter összeállítási munkáinak és számítógépes feldolgozásának állásáról és tapasztalatairól EPERJESSY Géza: Hozzászólás Hozzászólások (Makkai László, Vörös Károly, Fügedi Erik, Heckenast Gusztáv, Paczolay Gyula, Czigány Béla) III. A kézművesipartörténeti kutatások gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásai NAGY Lajos: A kézművesipartörténeti kutatások gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásai. Vitaindítás RUZSÁS Lajos: Kiegészítés A céhek gazdasági szerepe a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején Magyarországon ( ) c. vitacikkhez KOPASZ Gábor: Hozzászólás DÓKA Klára: Szempontok a céhek és a városigazgatás kapcsolatának elemzéséhez a céhek válságának idején IV. A kézművesipartörténeti kutatások technikatörténeti vonatkozásai DOMONKOS Ottó: A kézművesipartörténeti kutatások technikatörténeti vonatkozásai. Vitaindítás

5 ENDREI Walter: XVIII. századi posztósmesterek munkarendje és termelékenysége (A szimpózium vitaanyagában közzétett vázlat részletes kifejtése) DÓKA Klára: A hagyatéki leltárak technikatörténeti elemzése WÖLLER István: Hozzászólás Hozzászólások (Incze László, Heckenast Gusztáv, Csajági Réka, Mialkovszky Mária, Halász Béla)..., DOMONKOS Ottó: Vitazáró összefoglaló V. A kézművesipartörténeti kutatások közízlést formáló, művészettörténeti vonatkozásai HOFFMANN Tamás: A kézművesipartörténeti kutatások közízlést formáló, művészettörténeti vonatkozásai. Vitaindító Hozzászólások (Csilléry Klára, Kresz Mária, Domonkos Ottó, Vörös Károly, Dózsa Katalin) DÓKA Klára: A céhek szerepe a közízlés formálásában és konzerválásában BÁCSKAI Vera: Hozzászólás ÉRI István: Összefoglalás. A szimpóziumon elhangzottak összefoglalása és a magyarországi kézművesipartörténeti kutatások elősegítését célzó további konkrét feladatok A. Az december 14-én és 15-én Veszprémben megtartott II. Kézművesipartörténeti Szimpózium vitaanyaga. Szerk.: BARTÓCZ József ÉRI István NAGY Lajos NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtörténeti Szakbizottsága BARTÓCZ József ÉRI István NAGY Lajos NAGYBÁKAY Péter: A magyarországi céhes ipar forrásanyagának katasztere. (Bevezetés) B. Az december 14-én és 15-én Veszprémben megtartott II. Kézművesipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. Összeállította és a bevezetéssel ellátta: NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtörténeti Szakbizottsága NAGYBÁKAY Péter: Bevezetés I. Országos céhkataszter

6 BARTÓCZ József: A céhek által adományozott kiváltság levelek Veszprém megyében NAGY Lajosné: Következtetési lehetőségek a céhkataszter adataiból egyes céhek korábbi alakulására és a céhszervezetek területi összefüggéseire KRESZ Mária: Magyarországi fazekascéhek DOMONKOS Ottó: A céhes anyag térképes feldolgozásának tapasztalatai BÁCSKAI Vera: A céhkataszter szerepe a további kézművesipari kutatásokban Hozzászólások (Veress Éva, Szikossy Ferenc, Földes László, Kopasz Gábor, Füzes Endre, Kaposvári Gyula) II. Mesterségnévszótár 055. Hozzászólások Nagy Lajos mesterségnévszótárához (Kaposvári Gyula, Irena Balata, Milka Mikuska) III. Kézművesipartörténeti bibliográfia 056. NAGYBÁKAY Péter: Céh- és kézművesipartörténeti szakbibliográfia CSORBA Csaba: Hozzászólás a kézművesipartörténeti bibliográfiához Hozzászólások (Heckenast Gusztáv, Bodó Sándor, Szabó László, Ungváry Ferencné, Czigány Béla, Lénárt Andor, Mándoki László, Vámos Éva) IV. Kézművesipari műhelykataszter 059. DOMONKOS Ottó: A vidéki múzeumokban őrzött kézművesipari műhelyek katasztere Hozzászólások (Kaposvári Gyula) V. Általános hozzászólások, adatközlések, kutatási beszámolók és javaslatok 061. EPERJESSY Géza hozzászólása CZIGÁNY Béla hozzászólása SZABOLCSI Hedvig hozzászólása LÉNÁRT Andor: Veszprémi piaci rendszabások 1838-ból RÓZSA Miklós: Beszámoló a kapitalizmuskori iparigazgatási jogszabályok rendelkezéseinek áttekintést nyújtó összefoglalására irányuló munkáról CSORBA Csaba: A mesterjegyek, polgári címerek kutatása

7 BERTA István: A céhbizonyságlevelek városképábrázolásai CSORBA Csaba: Javaslat a XVI-XVIII. Századi leltárak és összeírások számítógépes feldolgozására VÖRÖS Károly: A céhes viszonyok kutatásának további útjai ÉRI István: Zárszó III. Kézművesipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. Fertőd, október Összeáll.: NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője 1., NAGYBÁKAY Péter: Bevezetés NAGYBÁKAY Péter: A III. Kézművesipartörténeti Szimpózium előzményei és célkitűzései I. Az országos céhkataszter munkálatairól 073. LUKÁCS Márta: Számítástechnikai vonatkozások és problémák a magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának számítógépes Hozzászólások a céhkataszter számítógépes feldolgozásához (Dóka Klára, Rózsa Miklós, Petánovits Katalin) NAGY Lajos: A mesterségnév-szótár továbbfejlesztése Hozzászólások a mesterségnévszótárhoz (Rózsa Miklós, Csilléry Klára, Vörös Károly) DOMONKOS Ottó: Műhelykataszter, műhelyfelszerelések, szerszámkataszter LÉTAY Miklós: Hozzászólás a kézművesipari műhely- és szerszámkataszter kérdéséhez Hozzászólások a műhely- és szerszámkataszterhez (Csorba Csaba, Tóth Imre, Éri István) NAGYBÁKAY Péter: A céhkataszter kiegészítése a publikált céhlevelekkel DÓKA Klára: Az Országos Levéltár iratanyaga a céhkataszter kiegészítésénél Nádasdy Lajos: Néhány újabb szempont a céhes kézművesipar írásos és tárgyi forrásanyagának további feltárásához Hozzászólások a céhkataszter kibővítéséhez (Éri István, Domonkos Ottó, Kaposvári Gyula, Csorba Csaba, Rózsa Miklós, Vörös Károly) 084. BARTÓCZ József: A kézműipar kapacitás-számítási problémái

8 8 II. Az árszabások (limitációk) mint az ipar- és gazdaságtörténet forrásanyaga 085. DOMONKOS Ottó: Árszabások feldolgozásának jelentősége DÓKA Klára: Az árszabások összegyűjtésének kérdéséhez HECKENAST Gusztáv: Szempontok és javaslatok a limitációkataszter elkészítéséhez BARTÓCZ József: A limitációk gyűjtése és feldolgozása Hozzászólások az árszabások összegyűjtéséhez és feldolgozásához (Dávidházy István, Faragó tamás, Bácskai Vera, Csorba Csaba, Vörös Károly, Kiss Mária, Marosán Lajosné) III. A szabad királyi városi, mezővárosi és falusi kézművesipar 090. EPERJESSY Géza: Szabad királyi városi céhek ORTUTAY András: Az esztergomi kézművesek gazdasági ereje a XVIII-XIX. században SERGŐ Erzsébet: Az 1480-as varasdi céhlevél útja Csornáig LENDVAI Anna : A nagykanizsai céhek a XVIII-XIX. században SIMONNÉ TIGELMANN Ilona: A céhek szerepe Zalaegerszeg mezőváros közéletében a XIX. század első felében BODÓ Sándor: Falusi kézművesek Észak-Magyarországon FARAGÓ Tamás: Falusi kézművesek egy Buda melletti faluban a 18. században Hozzászólások a szabad királyi városi, mezővárosi és falusi kézművesipar kérdéséhez (Bácskai Vera, Bodó Sándor, Kaposvári Gyula, Solymos Ede, G. Vámos Mária, Domonkos Ottó, Vörös Károly, Eperjessy Géza) IV. Beszámolók a kézművesipartörténet-kutatás különböző területeiről 098. DÓKA Klára: A városi levéltárak iratanyagának felhasználása a kézműipari kutatásokban RÓZSA Miklós: Céhen kívüli iparok és iparosok az Ideiglenes Iparrendtartás igazgatási rendszerében HALÁSZ Margit: Adalékok a magyarországi könyvkötőcéhek történetéhez (Kutatásmódszertani kérdések. Feladatok) TÓTH Imre: A zár és a lakatgyártás céhes, kisipari és nagyipari emlékei a Kiscelli Múzeumban és az Elzett gyár gyűjteményében

9 ÉRI István: Zárszó. A szimpózium eredményei és a kollektíva további munkaprogramja I.A. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém, Red.: SOMKUTI Éva ÉRI István NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Ungarische Akademie der Wissenschaften Veszrémer Akademische Komission SOMKUTI Éva ÉRI István NAGYBÁKAY Péter: Vorwort NEMECZ Ernő: Eröffnungsrede I. Wanderrouten der Handwerksgesellen und technikgeschichtliche Bedeutung der Gesellenwanderschaften 105. DOMONKOS Ottó: Reiserouten der wandernden Handwerksgesellen und die technisch-historische Bedeutung der Gesellenwanderschaften LERNER, Franz: Ungarische Handwerksgesellen in Frankfurt am Main OTRUBA, Gustav: Wanderpflicht und Handwerksburschenwege im Spiegel Wiener und niederösterreichischer Zunftarchivalien JARITZ, Gerhard: Gesellenwanderung in Niederösterreich um 15. und 16. Jahrhundert unter besonderer Berücksichtigung der Tullner Schuhknechte SZABOLCSI Hedvig: Tischler aus Ungarn in den Materialen der Wiener Tischlerinnung WÜTHRICH, Lucas: Kundschaften und Wanderbücher als Belege für die Gesellenfahrten STOPP, Klaus: Die Erstellung einer Bibliographie der Handwerkskundschaften mit Stadtansichten BODÓ Sándor: Ein Töpferzentrum und die Gesellenwanderung Erster Themenkreis Diskussionsbeiträge (Beliczay László, Spiesz Anton, Domonkos Ottó)

10 10 II. Zunftgegenstände als historisches Quellenmaterial und internationalre Zusammenhänge zwischen den Zunftinsignien 114. NAGYBÁKAY Péter: Historischer Quellenwert der Zunftgegenstände, internationale Zzusammenhänge zwischen der Zunftzeichen ENDREI Walter: Das Siegeln von Tüchern PECHSTEIN, Klaus: Zunftaltertümer aus Nürnberg WRÓBLEWSKA, Grazyna: Die Zunftgegenstände der grosspolnischen Zünfte KAPLINSKI, Küllike: Tallinner Zunftzeichen. Zunftzeichen als Quelle zur Untersuchung der Handwerkskontakte der estnischen Städte KAPLINSKI, Küllike:Verbindungen der Talliner Zunftschragen mit den Schragen der dänischen und deutschen Städte Zweiter Themenkreis Diskussionsbeiträge (Friderike Prodinger, Nagybákay Péter) III. Späte Zunftorganisationen des ost-mitteleuropäischen Handwerks im Jh. und Entwicklungsgang zur Manufaktur bzw. zum kapitalistischen Unternehmen 121. DÓKA Klára: Die späten Zunftsorganisationen des ostmitteleuropäischen Gewerbes und die Übergangsperiode in die Manufaktur, bezihungsweisen das kapitalistische Unternehmen SCHEUFLER, Vladimir: Entfaltung der Handwerker in den böhmischen Ländern im Zeitraum des Spätfeudalismus ( ) EHMER, Josef: Entwicklungsbedingungen des Handwerks unter dem Einfluss der kapitalistischen Industrialisierung am Beispiel Wiens im 19. Jahrhundert SCHÖNE, Bernd: Lausitzer Bandweberei vom Zunfthandwerk zur Manufaktur und zur frühen Fabrik BARTÓCZ József: Eindringung des Kapitals und Produktionsstruktur im Zunfthanwerk BELICZAY László: Entwicklung des Lebzelter- und Wachszieherhandwerks mit Berücksichtigung des Produktionswandels der Bienenwirtschaft im 19. Jahrhundert

11 RÓZSA Miklós: Gewerbeorganisationen in Ungarn im Verwaltungssystem der Gewerbeordnung aus dem Jahre SCHULTZ, Helga: Handwerk und Zünfte auf dem Lande unter dem Bedingungen der ostelbischen Gutsherrschaft FARAGÓ Tamás: Dorfhandwerker im Pilis-Gebirge in der Umgebung von Buda um SOMKUTI Éva: Berührungspunkte des Gewerbes und Handels in der Tätigung der Weissgerber von Székesfehérvár im Jahrhundert T. MÉREY Klára: Entwicklungsweg des Gewerbes in den Donausiedlungen zwischen Paks und Mohács ( ) LENDVAI Anna: Vergleichende Untersuchung des Handwerks der Marktflecken im Komitat Zala im Jahrhundert TURNAU, Irena: The Hungarian Knitting in the 18 th Century ZLINSZKY STERNEGG G. Mária: Vom Tischlermeister zum Möbelfabrikanten (Die patentierte Möbelfabrik Sebestyén Vogel in Pest) J. HALÁSZ Margit: Verbindung der ungarischen Buchhändler zu den Zünften und Manufakturen KAPOSVÁRI Gyula: Vom zünftigen Zimmerhandwerk bis zum Sägewerk in Szolnok Dritter Themenkreis Diskussionsbeiträge (Domonkos Ottó, Franz Lerner) DÓKA Klára: Zusammenfassung der III. Themenkreises IV. Forschungen in der Zunft- und handwerksgeschichte 139. SPIESZ, Anton: Das Zunftwesen des Königreichs Ungarn und sein Platz im Gesamteuropäischen Zunftwesen OTRUBA, Gustav: Zur Historiographie von Handwerk und Zunft im Raume der heutigen Republik Österreich BRÄUER, Helmut: Innungsordnungen als Quellen für die Erforschung der bürgerlichen Ideologie MARKUS, Michal: Die vormaligen zünfte der Hammerschmiede und Fuhrmänner ARANY MAGYAR Zsuzsanna: Beitrag zur zauberhaften Manipulierung im Tuchfärben BACH, Ivan: Das Quellenarchiv für die Geschichte der Metallhandwerke in Zagreb ŠIFTAR, Vanek: Zünfte im Murgebiet (Prekmurje)

12 ŠERCER, Marija: Ungarische Fachwörter und Ausdrücke in den Urkunden der Zagreber Knopfmacherzünfte ERB, Teja: Probleme der Terminologie der Handwerksberufe und ihrer lexikographischen oder systematischen Darstellung am Beispiel des mittel- und neulateinischen Materials KAPLINSKI, Küllike: Von den ältesten estnischen Handwerkstermini in den Talliner mittelalterlichen Quellen THALLER, Manfred: Probleme der Computerunterstützten Auswertung historischer Quellen (Ein Konzept computerlesbarer Regesten) Vierter Themenkreis Diskussionsbeiträge (Franz Lerner, Teja Erb, Spiesz Anton) Signaturkataster ungarländischer Preisregelungen (Liminationen) Die Lage der ungarischen Handwerkgeschichtlichen Bibliographie und ihre weiteren Aufgaben Vorschlag zur internationalen Zusammenarbeit von Forschern der Handwerksgeschihte Diskussion, Beiträge zum Vorschlag bezüglich der Möglichkeiten der weiteren internationalen Zusammenarbeit (Teja Erb, Spiesz Anton, Franz Lerner, Heckenast Gusztáv, Domonkos Ottó, Küllike Kaplinski, Irena Turnau, Vörös Károly, Éri István, Dobrovits Dorottya, Szabolcsi hedvig, Vladimir Scheufler, Helga Schultz) RÁNKI, György: Schlusswort I.B. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, november Szerk.: ÉRI István BÁCSKAI Vera DÓKA Klára NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője 2, ÉRI István BÁCSKAI Vera DÓKA Klára NAGYBÁKAY Péter: Bevezető NEMECZ Ernő: Megnyitó

13 13 I. A kézműves legényvándorlások útvonala és a éegényvándorlások technikatörténeti jelentősége 158. DOMONKOS Ottó: A kézműves legényvándorlások útvonala és a legényvándorlások technikatörténeti jelentősége LERNER, Franz: Magyar vándorlegények Frankfurt am Mainban OTRUBA, Gustav: Mesterlegények vándorlási kötelezettsége és útvonala a bécsi és alsóausztriai céhiratok alapján JARITZ, Gerhard: Legényvándorlás Alsóausztriában a XV-XVI. században, különös tekintettel a Tulln-i vargalegényekre SZABOLCSI Hedvig: Magyarországi asztalosok a bécsi Tischler Innung anyagában WÜTHRICH, Lucas: Legényfelszabadító levelek a XVIII-XIX. századból a zürichi Landesmuseum gyűjteményéből STOPP, Klaus: Városábrázolásos céhbizonyság-levelek bibliográfiája BODÓ Sándor: Egy fazekasközpont és a legényvándorlás viszonya Hozzászólások (Beliczay László, Spiesz Anton, Domonkos Ottó) II. A céhek tárgyi emlékei, mint történeti forrásanyag és a céhjelvények nemzetközi összefüggései 167. NAGYBÁKAY Péter: A céhek tárgyi emlékei, mint történeti forrásanyag, a céhjelvények nemzetközi összefüggései ENDREI Walter: Posztóáruk ólom pecsételése PECHSTEIN, Klaus: Nürnbergi céhtárgyak WRÓBLEWSKA, Grazyna: Nagy-lengyelországi céhtárgyak KAPLINSKI, Küllike: Tallini céhjelvények. Források az észt városok kézművesipari kapcsolatainak kutatásához KAPLINSKI, Küllike: Tallin céhprivilégiumainka kapcsolata a skandináv és német városokkal Hozzászólások (Friderike Prodinger, Nagybákay Péter) III. A közép-kelet-európai kézművesipar késői, századi céhszervezetei és az ipari fejlődés átmenete a manufaktúrába, illetve a tőkés vállalkozásokba 174. DÓKA Klára: A közép-kelet-európai kézművesipar késői, XVII-XIX. századi céhes szervezetei és az ipari fejlődés átmenete a manufaktúrába, illetve tőkés vállalkozásokba SCHEUFLER, Vladimir: A kézművesipar kibontakozása a cseh tartományokban a kései feudalizmus idején ( )

14 EHMER, Josef: A kézművesipar fejlődési feltételei a kapitalista iparosodás befolyása alatt a XIX. századi Bécsben SCHÖNE, Bernd: A lausitzi szalagszövőipar. Kézművesség, manufaktura, korai gyáripar BARTÓCZ József: A tőke behatolása és a termelési struktúra a céhes kézművesiparban BELICZAY László: A mézeskalácsos-viaszöntő ipar és a méhészek XIX. századi termelési módszerei közti összefüggések RÓZSA Miklós: Iparos szervezetek magyarországon az évi iparrendtartás igazgatási rendszerében SCHULTZ, Helga: A falusi kézművesipar és a céhek a kelet-elbai nagybirtokrendszer feltételei között (XVIII-XIX. század) FARAGÓ Tamás: Falusi iparosok a Pilisben és Buda környékén a XVIII. században SOMKUTI Éva: Az ipar és kereskedelem érintkezési pontjai a XVIII-XIX. századi Székesfehérvár féhér-tímár (tobak) iparban T. MÉREY Klára: Az iparfejlődés útja a Paks és Mohács közötti Duna-szakasz településeiben ( ) LENDVAI Anna: Zalai mezővárosok kézműiparának összehasonlító vizsgálata a XVIII-XIX. században TURNAU, Irena: A magyarországi kötő-hurkolóipar története a XVIII. században ZLINSZKYNÉ STERNEGG Mária: Asztalosmesterből bútorgyáros (Vogel Sebestyén szabadalmazott pesti bútorgyára) J. HALÁSZ Margit: Céhek és manufaktúra kapcsolata és szerepe a könyvterjesztésben KAPOSVÁRI Gyula: A szolnok céhes ácsipartól a fűrészmalmokig Hozzászólások (Domonkos Ottó, Franz Lerner) DÓKA Klára: Összefoglaló a harmadik témakörrel kapcsolatban IV. Céh- és kézművesipartörténeti kutatások 192. SPIESZ, Anton: A céhrendszer a magyar királyságban és helye az összeurópai céhrendszerben OTRUBA, Gustav: A kézművesipar és a céhek historiográfiájához a jelenlegi Ausztria területén BRÄUER, Helmut: Céhszabályzatok, mint a polgári ideológiai kutatások forrásai MARKUS, Michal: A hámoros és fuvaros céhekről

15 ARANYNÉ MAGYAR Zsuzsanna: Adalékok a bűbájos manipulációkra a posztófestésben ŠIFTAR, Vanek: Céhek a Muravidéken (Prekmurje) BACH, Ivan: A kézműves fémipar forrásarchívuma Zágrábban ŠERCER, Marija: A zágrábi gombkötőcéh magyar szakkifejezései ERB, Teja: A kézműves mesterség elnevezések, szótári vagy rendszeres bemutatásuk problémái, a közép- és újlatin forrásanyag példáján KAPLINSKI, Küllike: Észt mesterségelnevezések THALLER, Manfred: Történelmi források számítógépes kiértékelésének problémái. Számítógép által olvasható regeszták tervezete) Hozzászólások (Franz Lerner, Teja Erb, Spiesz Anton) Tájékoztató a kézművesipari árszabások (limitációk) jelzet kataszterének munkálatairól Tájékoztató a kézművesipartörténeti bibliográfiáról Javaslat-tervezet a nemzetközi együttműködésről Hozzászólások (Teja Erb, Spiesz Anton, Franz Lerner, Heckenast Gusztáv, Domonkos Ottó, Küllike Kaplinski, Irena Turnau, Vörös Károly, Éri István, Dobrovits Dorottya, Szabolcsi hedvig, Vladimir Scheufler, Helga Schultz) RÁNKI, György: Zárszó IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, december 1-2. Szerk.: NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Történelmi Szakbizottsága VEAB Értesítő, NAGYBÁKAY Péter: Bevezetés... 5 I. Gazdaságtörténet kézművesipartörténet céhtörténet 210. BÁCSKAI Vera: Gazdaságtörténet kézművesipartörténet céhtörténet MAKKAI László: Céhek és kereskedő tőkések a XVI. századi Debrecenben (Akadályoztatása miatt el nem hangzott előadásának kivonata)... 11

16 VARGA Gyula: Néhány debreceni céhes iparág termelése a XVIII. század végén EPERJESSY Géza: Az iparűzők számának megoszlása a reformkori szabad királyi városokban LÉNÁRT Andor: Céhenkívüli ipar Egerben a XVIII. században DOBROVITS Dorottya: A 18. századi építőcéhek és a nagybirtokos uradalmak kapcsolatai KÁLLAY István: Céhesipar és uradalmi igazgatás a XVIII-XIX. században TÓTH Zoltán: Bécsi iparosok életviszonyai hagyatéki iratok tükrében ( ) II. Magyarországi árszabások 218. DOMONKOS Ottó: Soproni és Sopron megyei árszabások és a limitációkataszter tanulságai LUKÁCS Márta: Az országos árszabás jelzetkataszter számítógépes feldolgozásának módszertani kérdései ENDREI Walter: Limitációkban és vectigálokban szereplő textiltermékek azonosítása BALOGH István: Megyék és a városok harca a limitációk körül a XVI-XVII. században NYAKAS Miklós: A hajdúkerület 1793-as limitációja KISS Mária: Vas megyei limitációk a XVI-XIX. században SOMKUTI Éva: Fejér megyei és székesfehérvári kézműves árszabások a XVIII. század első felében MIHÁLY Ferenc: Magyaróvár mezőváros limitációi DÓKA Klára: Limitációk egy mezőváros életében (Szentendre) NEMES Lajos: Észak-Kelet magyarországi limitációk a XVII-XVIII. században (Néhány szempont a limitációk feldolgozásához különös tekintettel az árak és a bérek vizsgálatára) KÁLNICZKY László: A felvidéki vármegyék limitációinak kutatásáról III. Kutatási beszámolók 229. RÓZSA Miklós: Az első magyar általános ipartörvény iparigazgatási rendszere KERECSÉNYI Edit: Kézműipar-történeti gyűjtések és kutatások Zala megyében ESZES László: A keszthelyi kőfaragó műhely ( ) NÁDASDY Lajos: A kemenesaljai vízimalmok

17 FARAGÓ Tamás: Szeszipari és szeszfogyasztás Buda környékén a 18. században KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI Erzsébet: A Pest-budai kocsigyártó céhek és szerepük a fogatolt járművek gyártásában NÉMETH Gábor: A felső-magyarországi kannagyártó céhek a XVI-XVIII. században TÓTH Imre: Adalékok a főváros céhes inasképzéshez a pesti rajziskola megalakulásától a céhek feloszlásáig Vita (Balogh István, Eperjessy Géza, Dobrovits Dorottya, Tóth Zoltán, Vörös Károly, Lénárt Andor, Bácskai Vera, Heckenast Gusztáv, Lábadi Imréné, Bodó Sándor, Rózsa Miklós, Nagy Lajos, Domonkos Ottó, Szabolcsi Hedvig, Faragó Tamás, Dóka Klára) ÉRI István: Zárszó II.A. II. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém, Band 1-2. Red.: FÜLEP Zsófia NAGYBÁKAY Péter Somkuti Éva. Veszprém, Ungarische Akademie der Wissenschaften Veszprémer Akademische Komission , 372. Bd ÉRI István: Einleitung ÉRI István: Introduction ÉRI István: Introduction MARKÓ László: Eröffnungsrede I. Handwerk und industrielle Revolution A. Im Allgemein 243. MENDELS, Franklin: Sur les rapports entre l artisanat et la révolution industrielle en Flandre SCHULTZ, Helga: Die Herkunft der Berliner Handwerker im 18. Jahrhundert KOMLOS, John: The Diffusion of Technology into Bohemia during the Phase-Transition ( ) KAPLINSKI, Külike: Zur Frage der Entstehung der Manufakturen und der Entwicklung der Industrie in Estland bis zum 20. Jahrhundert BÁCSKAI Vera: Wirtschaftliche Rolle und soziale Stelle der städtischen Handwerker im Vormärz in Ungarn

18 OTRUBA, Gustav: Zunftordnung und Fabriksprivileg. Rechtliche Kontunuität im Industrialisierungsprozess? RÓZSA Miklós: Das Verwaltungssystem des zweiten ungarischen allgemeinen Gewerbegesetzes bis zum Ende des 19. Jahrhunderts ENDREI Walter: Kampf der Textilzünfte gegen die Innovationen KERKHOFF-HADER, Bärbel: Vom Handwerk zur Industrie: Bildquellen zum Umbruch in der Textilproduktion LERNER, Franz: Positive und negative Folgen der Technik, dargetan am Beispiel der Industrialisierung in Hessen im 19. Jahrhundert KALAVSKÝ, Michal: Die Funktion des Handwerks im Leben der Gesellschaft während des Kapitalismus in der Slowakei EPERJESSY Géza: Jüdische Handwerker in den ungarischen Städten vor BINDER Pál: Der Verfall und die Aufhebung der Zünfte in der Stadt Braşov (Kronstadt) L. CSAJÁGI Réka: Craftsmen in Szeged in the 18 th century SAUER, Walter: Wiener Grundherrschaftsakten des ausgehenden 18. Jahrhunderts als handwerksgeschichtliche Quelle B) Gesellenbewegungen, Gesellenmigration 258. REININGHAUS, Wilfried: Gesellenvereinigungen als Problem der Kontinunität in der deutschen Sozialgeschichte BRÄUER, Helmut: Überlegungen zur Auswertung von Wanderbüchern PICKL, Othmar: Bruderschaften, Gesellenverbände und Gesellenordnungen in der Steiermark ELKAR, Rainer S.: Die Mühsal der Walz. Selbstzeugnisse wandernder Handwerksgesellen als Quellen für die Sozial- und Bildungsgeschichte des Hadwerks im 19. Jahrhundert GRIESSINGER, Andreas: Streikbewegungen im deutschen Baugewerbe an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. Eine vergleichende Analyse DÓKA Klára: Ungarländische Gesellenbewegungen und deren internationale Beziehungen ( ) Bd. 2. C) Dorfhandwerk 264. FARAGÓ Tamás: The rural artisan family-, household- and work organization in the 18 th century

19 T. MÉREY Klára: Die Äusserungsformen der Krise des Handwerks in einer Agrarregion um die Jahrhundertwende KETTEMANN, Otto: Ländliches Handwerk in Schleswig- Holstein im 19. Jahrhundert: Projektbericht und erste Ergebnisse KOVÁCH Géza: L artisanat dans les villes de la partie occidentale de la Roumanie à la fin du XVIII e et au début du XIX e siècle RODEKAMP, Volker: Handwerk in industrieller Welt Beiträge der Lebensgeschichtsforschung für die jüngere Handwerksgeschichte aus volkskundlichen Sicht KALESNÝ, František: Die Weingärtnerzünfte im Kleinkarpatischen Weinbaugebiet der Slowakei II. Die Erbe und Zukunft des Handwerks Zunftaltertümer Handwerksgeschichtliche Museologie Beiträge zur Geschichte verschiedener Handwerke 270. STÜRMER, Michael: Höfische Kultur in Alteuropa: ihr Erbe an die Industriewirtschaft SZABOLCSI Hedvig: Meisterstück und Markt: Möbeltypenwechsel an der Wende des 18. und 19. Jahrhunderts FYOT, Jean-François: Les espaces de l artisanat d art aujourd hui TINTO I SALA, Margarita: L artisanat à la ville de Barcelone au Moyen Age BARTÓCZ József: Die Regelung der Qualität bei den ungarländischen Zünften FINKENSTAEDT, Thomas: Zur Erfassung von Zunftaltertümern, besonderns in Bayern AZZOLA, Friedrich-Karl: Kleindenkmale als Quellen ikonographischer Forschungen auf dem Gebiet der historischen Handwerkszeichen GÜRTLER, Wolfgang: Zunftaltertümer des Burgenländischen Landesmuseums und ihre Probleme CSIFFÁRY Gergely: Zunftfahnen im Museum von Eger (Erlau) ERB, Teja: Das Bauhandwerk im frühen Mittelalter unter sozialökonomischen Blickwinkel STEININGER, Hermann: Zur Geschichte und Entwicklung der Hafnerei in Ostösterreich bis um

20 VOSSEN, Rüdiger: Traditioneller Keramikhandel in Spanien und Marokko Ansätze zur Bildung von Modellen LENTIĆ, Ivo: Die Silberpunzen der Republik Dubrovnik BACH, Ivan: Weitere Entwicklung des Quellenarchivs für die Geschichte der Metallhandwerke in Zagreb TORANOVÁ, Eva: Ergebnisse der Forschungen im Bereich der Zinngiesserkunst in der Slowakei TÓTH Imre: Uhrensammlung des Museums Kiscell aus dem Jahrhundert sowie einige ausländische Aspekte der Ersatzteilversorgung LUKÁCS László: Beiträge zur Geschichte der Székesfehérvárer Stiefelmacherzunft (Stuhlweißenburg) OSTROLUCKÁ, Milena: Beiträge zur Geschichte der Lebkuchenbäckerzunft von Košice (Kaschau) NAGYBÁKAY Péter: Handwerksgeschichtliche Forschungen in Ungarn LUKÁCS Márta: Anwendung von rechentechnischen Methoden in der handwerksgeschichtlichen Forschungen in Ungarn Zusammenfasungen der Vorsitzenden (Heckenast Gusztáv, Bácskai Vera, Domonkos Ottó, Helga Schultz, Thomas Finkenstaedt, Herman Steininger) OTRUBA, Gustav: Beitrag ÉRI István: Schlussrede II.B. II. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, Augusztus k. Szerk.: DÓKA Klára ÉRI István NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága , DÓKA Klára ÉRI István NAGYBÁKAY Péter: Bevezetés MARKÓ László: Megnyitóbeszéd I. Kézművesség és ipari forradalom A) Általában 295. MENDELS, Franklin: A kézművesség és az ipari forradalom összefüggései Flandriában

21 SCHULTZ, Helga: Honnan származtak a 18. századi berlini kézművesek? KOMLOS, John: A gépesített technológia elterjedése Csehországban az közötti átmeneti időszakban KAPLINSKI, Külike: Adalékok az észtországi manufaktúrák keletkezéséhez és az ipar fejlődéséhez a 20. századig BÁCSKAI Vera: A városi kézművesek gazdasági szerepe és társadalmi helyzete a reformkori Magyarországon OTRUBA, Gustav: Céhszabályzat és gyári privilégium. Jogfolytonosság az iparosodási folyamatban? RÓZSA Miklós: A második magyar általános ipartörvényen alapuló iparigazgatás rendszere a 19. század végéig ENDREI Walter: A textilipari céhek harca az innovációk ellen KERKHOFF-HADER, Bärbel: A kézművességtől az iparig: képforrások a textiltermelés forradalmi átalakulásához LERNER, Franz: A technikai fejlődés pozitív és negatív következményei Hessen 19. századi iparosodásában KALAVSKY, Michal: Milyen szerepet játszott a kézművesség a társadalom életében Szlovákiában a kapitalizmus idején? EPERJESSY Géza: Zsidó kézművesek az 1848 előtti magyarországi városokban BINDER Pál: A céhek hanyatlása és megszűnése Brassóban L. CSAJÁGI Réka: Szeged kézművesei a 18. században SAUER, Walter: Bécsi földesúri akták a 18. század végéről, mint kézművesipartörténeti források B) Legénymozgalmak, legényvándorlás 310. REININGHAUS, Wilfried: Legényegyletek: kontinuitásprobléma a német társadalomtörténetben BRÄUER, Helmut: Gondolatok a vándorkönyvek forrásértékéről PICKL, Othmar: Testvéregyesületek, legényszövetségek és legényrendtartások Stájerországban ELKAR, Rainer S.: A vándorlás keservei. Vándorlegények eredeti tanúbizonyságai, mint a 19. századi kézművesség társadalom- és művelődéstörténeti forrása GRIESSINGER, Andreas: Sztrájkmozgalmak a német építőiparban a század fordulóján. Összehasonlító elemzés DÓKA Klára: Legénymozgalmak Magyarországon és nemzetközi kapcsolataik ( ) kötet

22 22 C) Falusi kézművesség 316. FARAGÓ Tamás: Falusi kézművesek család-, háztartás- és munkaszervezete a 18. században T. MÉREY Klára: A kézműipar válságának megnyilvánulási formái a századfordulón egy mezőgazdasági jellegű régióban KETTEMANN, Otto: Falusi kézművesség Schleswig-Holsteinben a 19. században. Kutatási programbeszámoló és az első eredmények KOVÁCH Géza: A mezővárosi kézművesség elterjedése a 18. század első felében a Bánság és a Kőrösök vidékén (Románia) RODEKAMP, Volker: Kézművesség az iparosított világban. Az élettörténet-kutatás feladatai az újabbkori kézművesipar-kutatás területén néprajzi szempontból KALESNÝ, František: Szőlőműves céhek a szlovákiai Kis-Kárpátok bortermő vidékén II. A kézművesség öröksége és jövője Céhtárgyak Kézművesipartörténeti muzeológia Adalékok egyes szakmák történetéhez 322. STÜRMER, Michael: Udvari kultúra a régi Európában, öröksége az iparosított gazdasági életben SZABOLCSI Hedvig: Mesterremek és piac. Bútortípusváltás a 18. és 19. század fordulóján FYOT, Jean-François: A művészi kézműipar lehetőségei napjainkban TINTO I SALA, Margarita: Kézművesség a középkori Barcelónában BARTÓCZ József: A minőség szabályozása a magyarországi céheknél FINKENSTAEDT, Thomas: A régi céhtárgyak számbavételéről, különös tekintettel Bajorországra AZZOLA, Friedrich-Karl: Sírkövek, mint a kézműves mesterségjelvények ikonográfiai kutatásának forrásai GÜRTLER, Wolfgang: A Burgenländisches Landesmuseum céhtárgyai és az ezzel kapcsolatos problémák CSIFFÁRY Gergely: Céhzászlók az egri múzeumban ERB, Teja: A korai középkor építőiparának szociálökonómiai aspektusai

23 STEININGER, Hermann: Adalékok a kelet-ausztriai fazekasság történetéhez az 1500-as évekig VOSSEN, Rüdiger: Tradicionális kerámiakereskedelem Spanyolországban és Marokkóban. A modellképzés szempontjai LENTIĆ, Ivo: A dubrovniki köztársaság ezüstfémjelzései BACH, Ivan: A zágrábi fémművesség történeti forrásdokumentációjának további fejlődéséről TORANOVÁ, Eva: A művészi ónművesség kutatásának eredményei Szlovákiában TÓTH Imre: A Kiscelli Múzeum századi óragyűjteménye és az alkatrészellátás néhány külföldi vonatkozása LUKÁCS László: Adatok a székesfehérvári csizmadia-céh történetéhez OSTROLUCKÁ, Milena: Adalékok a kassai mézeskalácsos céh történetéhez NAGYBÁKAY Péter: Kézművesipartörténeti kutatások Magyarországon LUKÁCS Márta: Számítástechnikai módszerek alkalmazása a magyarországi kézművesipartörténeti kutatásokban Elnöki összefoglalók (Heckenast Gusztáv, Bácskai Vera, Domonkos Ottó, Helga Schultz, Thomas Finkenstaedt, Herman Steininger) OTRUBA, Gustav: Hozzászólás ÉRI István: Zárszó A. V. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, november Szerk.: NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor: Bevezetés I. Kézművesipar a török hódoltság idején 346. SZAKÁLY Ferenc: Magyar kézművesség a 16. századi hódoltsági mezvárosokban HEGYI Klára: Török iparosok a hódoltságban HECKENAST Gusztáv: Török hódítás és a felsőmagyarországi vasipar

24 24 II. A kézművesipar újjászerveződése a török alóli felszabadulás után 349. EPERJESSY Géza: Céhesedés a török uralom alól fölszabadult területen DÓKA Klára: A budai kézművesség a török kiűzése után GÁL Éva: Kézművesség az óbudai uradalom mezővárosaiban a török hódoltság után FARAGÓ Tamás: Pilis-Budakörnyék kézművesipara a török uralom után ( ). Forráselemzés RÓZSA Miklós: A török alól felszabadult Budán és Pesten megtelepedett cukrászok származási, valamint inas- és legényéveik eltöltésének helye TIMAFFY László: Győr kézművesiparának újjáéledése a török megszállás után L. CSAJÁGI Réka: A céhek megalakulása Szegeden a 18. század elején NEMES Lajos: Eger város kézműiparának újjászerveződése és fejlődése a török kiűzésétől a 18. század közepéig, különös tekintettel a kézművesipar és a szőlőtermesztés kapcsolatára PRAZNOVSZKY Mihály: A nógrádi céhes iparról az új kutatások tükrében PÁLMÁNY Béla: Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád vármegyében a török hódoltság végén és az újratelepítés korszakában ( ) DÁVIDHÁZY István: Adalék a Bánáti Határőrkerület és Pancsova céhszabadságához III. Főcéhek és céhfiliák 360. DOMONKOS Ottó: A főcéhek vonzáskörzetei NÉMETH Gábor: Céhek és céhfiliációk a Hegyalján a században IV. Kutatási beszámolók 362. SZULOVSZKY János: A kisiparok néprajzi rekonstrukciójáról. Gondok és gondolatok BURIĆ, Mirko: Az eszéki mészáros céh KALESNÝ, František: Kézművesipar és céhszervezetek az észak-szlovákiai Rajec mezővárosban a században SOLYMOS Ede: A magyarországi halászcéhek

25 KÜRTI Béla: A hatvani takácscéh létének bizonyítékai WÖLLER István: Vízimalmok Veszprém megyében NÁDASDY Lajos: A pápai molnárcéh vízmesterének szolgálati szabályzata TÓTH Imre: Oktató eszközök a budapesti tudományegyetemen a nagyszombati korszaktól 1870-ig NAGYBÁKAY Péter: A történelmi Magyarország kézművesipartörténetének kutatottsága a VEAB szimpóziumain Hozzászólások Vita Javaslatok Zárszó (Bácskai Vera, Faragó Tamás, Dávidházy István, Gál Éva, Nagybákay Péter, Somkuty Éva, Vörös Károly, Domonkos Ottó, Heckenast Gusztáv, Kiss Mária, Németh Gábor, Rózsa Miklós, Tóth Imre, Szulovszky János, Éri István) Zusammenfassungen B. Handwerksgeschichte in Ungarn: Vom ausgehenden 16. bis zum frühen 19. Jahrhundert. Hrsg. und. bearb. von Rainer S. ELKAR, unter mitw. Von Péter NAGYBÁKAY, Cornelius NEUTSCH, Rolf HUTHSTEINER. Bochum, Studienverl. Dr. N. Brockmeyer (Mobilität und Normenwandel, Bd. 3.) Vorwort ELKAR, Rainer S.: Ungarn, Türken und das Handwerk Bemerkungen zur ungarischen Geschichte vom 15. Bis 18. Jahrnudert BRÄUER, Helmut: Zur ungarischen Handwerkgeschichts-forschung Bemerkungen aus Leipziger Sicht NAGYBÁKAY Péter: Umrisse der ungarischen Handwerkgeschichte Ein Bericht über die Symposien des Veszprémer Handwerkgeschichtlichen Arbeitsausschusses PÁLMÁNY Béla: Zur gewerblichen und agrarische Produktion im Komitat Nógrád am Ende der Türkenherrschaft und in der Zeit der Neuansiedlung ( ) HEGYI Klára: Türkische Handwerker unter der Osmanenherrschaft in Ungarn

26 EPERJESSY Géza: Die Neuorganisation der Zünfte nach der Zeit der türkischen Herrschaft DOMONKOS Ottó: Die Einzugsbereiche der Hauptladen des ungarischen Handwerks DÓKA Klára: Handwerk in Buda nach der Türkenherrschaft FARAGÓ Tamás: Hungarian assesments after the Turkish rule An analysis of sources with special regard of the handicraft of Pilis, Buda, and environs III.A. III. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. III. International Symposium of Handicraft History. III. Symposium International de l'histoire de l'artisanat. Veszprém, Band/Vol./Tome 1-2. Red.: NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor. Veszprém, Ungarische Akademie der Wissenschaften Veszprémer Akademische Komission , 375. Bd NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor: Einleitung NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor: Introduction NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor: Introduction SALÁNKI János: Eröffnungsrede I: Das Handwerk und der Handwerker in der Wirtschaft und in der Gesellschaft 387. BRÄUER, Helmut: Bemerkungen zur sozial-ökonomischen Entwicklung des Zunfthandwerks in Sachsen zwischen 1648 und FORBERGER, Rudolf: Zum genetischen Zusammenhang zwischen Handwerk und Industrie in Sachsen während der Industriellen Revolution FLORÉN, Anders: Artisans and artisans attitudes towards work in the transition to large-scale production-units The exemple of the Swedisch armament industry during the 17 th century VERMAUT, Joseph: La question sociale dans les industries de textile en Flandre et au Brabant, principalement aux 16 e -18 e siècles KNIERIEM, Michael: Dezentrale Textilmanufakturen im Bergischen Land am Vorabend der Frühindustrialisierung,

27 27 dargestellt am Beispiel der Firma Caspar Engels Söhne in Wuppertal-Barmen WILSSENS, Marie-Anne: The social and economic relevance of rural industries and handicrafts in the Waasland region in the 18 th century. A standard of living approach WESOLY, Kurt: Die Auswirkungen der sogenannten Preisrevolution im 16. Jahrhundert auf die Handwerkerschaft am Mittelrhein REITH, Reinhold: Strukturen des Arbeitsmarkt im Augsburger Handwerk des 18. Jahrhunderts EGGERS, Petra: Hamburger Handwerkslehrlinge der Schuhmacher und Schiffzimmerer Zunft im 18. und 19. Jahrhundert KETTEMANN, Otto: Die Bedeutung des Landhandwerks im Modernisierungprozess der Landwirtschaft. Ein Beispiel aus Schleswig-Holstein VÁMOS Éva: The Appearence of Women Masters as an Accompanying Phenomenon of the Beginning Disintegration of the Guild System in Hungary STEINDL, Herald: Handwerk, errette dich! Meister und Gesellen im Kampf gegen die Gewerbefreiheit im Vormärz und in der Revolution von 1848/ KALAVSKÝ, Michael: Die Probleme der gesellschaftlichen Aktivierung der Handwerker nach der Auflösung der Zünfte PÁLMÁNY Béla: Jahrmärkte in Ungarn und Siebenbürgen, als Stätte des Verkaufs der Handwerks- und Agrarprodukten ( ) DÓKA Klára: Die Umwandlung der Struktur des Handwerks in Pest und Ofen (Buda) unter besonderer Berücksichtigung an die Entwicklung der Industriearbeiterschaft ( ) T. MÉREY Klára: Handwerker in Süd-Transdanubien zur Zeit der kapitalistischen Wirtschaftskrisen (Ende 19. Jh., ) II. Migration und Mobilität 403. TEIBENBACHER, Peter: Handwerksimmigration in Wien