Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. Szerkesztette: Kiszl Péter

Átírás

1 Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben Szerkesztette: Kiszl Péter

2

3 Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben Szerkesztette: Kiszl Péter Líceum Kiadó Eger, 2013

4 Lektorálta: Iván Géza ny. tudományos főmunkatárs, ELTE BTK ISBN A kiadásért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában Igazgató: Kis-Tóth Lajos Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Borítóterv: Vincze Bálint Borítófotó: Megjelent: január Készítette: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdája Felelős vezető: Kérészy László

5 Voit Krisztina emlékének

6

7 Tartalom Kiszl Péter: Hallgatót tolláról... 9 I. Kommunikáció Ungi Zsuzsanna Zahari István: Nézzünk tükörbe! Könyvtárak az országos sajtóban Erdélyi Ildikó: Országos könyvtári rendezvények az elmúlt öt év tükrében. Rendezvények olvasóknak, használóknak, érdeklődőknek Bilicsi Erika: Hazai szakmai programok a könyvtáros közösség számára Nagy Zsoltné: A szakmai információáramlás fejlődése. A KATALIST levelezőlistára írt üzenetek áttekintő elemzése II. Képzés Goda Beatrix: A felsőfokú információs szakemberképzés helyzete Ausztriában, Németországban és Svájcban Nagy Ildikó: Az információs szakemberképzés sajátosságai amerikai, brit, cseh és norvég egyetemeken Csónaki Boglárka: A magyarországi informatikus könyvtáros BA tantervek összehasonlító vizsgálata Fecz Ágnes: A magyarországi informatikus könyvtáros MA képzések összehasonlító vizsgálata

8 Varga Mária: Mennyire futja? Frissdiplomás (informatikus) könyvtárosok a munkaerőpiacon III. Pályázatok Koletár Katalin: Könyvtári pályázati körkép kiírások, nyertesek, eredmények Csoma-Simon Mária: NKA pályázatok górcső alatt: népszerű forrásszerzés könyvtáraknak IV. Ráadás Csajbók Edit: Könyvtárépítészeti trendek a világban Simon Eszter Kamocsa Gábor: Mit kíván a hallgató? Elvárások a korszerű könyvtárral szemben Bencze Eszter: Mit csinálnék másként, ha főnök lennék? Takács Dániel: Külföldi könyvtári marketing képekben

9 HALLGATÓT TOLLÁRÓL Rendhagyó kötetet tart kezében a tisztelt olvasó, hiszen gyűjteményünk minden egyes tanulmányát az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének informatikus könyvtáros mesterszakos hallgatói készítették szemináriumi munkájuk keretében. Diákjaim a hazai és nemzetközi könyvtárügy trendjeinek elemzéséből nyújtanak át egy színes csokrot (nem csak) a szakma számára. Hol és merre tartunk? Ez a kérdés áll írásaik középpontjában, rohamtempóban változó társadalmi-gazdasági-technológiaipolitikai környezeti tényezők között, amelyek természetszerűen kihatnak a könyvtári rendszer működésére, fejlődésére, alapjaiban meghatározva a lehetőségeket és a kihívásokat. Tanulmánykötetünk négy fő fejezetben adatokkal, tényekkel gazdagon alátámasztva, azokat grafikusan ábrázolva, továbbá a mondanivalót illusztrációkkal kísérve tárja fel a könyvtári szféra aktualitásait. Napjainkban minden tevékenység megköveteli a kommunikációs eszközök észszerű és kívánatos mértékű használatát. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, így a bibliotékák sajtóban való megjelenésének, a könyvtárak által a nagyközönségnek és a könyvtárosoknak szervezett rendezvényeknek, de a KATALIST levelezőlistára írt üzeneteknek áttekintése is okulásként szolgálhat mindannyiunk számára. Az élethosszig tartó tanulás olyan parancsa korunknak, melytől egyetlen szakember sem szabadulhat: képzéssel foglalkozó dolgozataink reflektorfényében a külföldi és hazai felsőoktatási intézmények tanterveinek összehasonlító vizsgálatai állnak, különös tekintettel a háromciklusú (BA, MA, PhD) programok tapasztalataira, de sarkalatos momentumként ugyanakkor kitérünk a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek mérlegelésére is. Pénz, pénz, pénz a csökkenő költségvetési támogatással szemben összes gyűjteményünk napi problémája egyre több és szerteágazóbb multifunkciós szolgáltatás biztosítása. Kézenfekvő tehát a pályázati kiírások és a nyertes indulók aprólékos témakör, földrajzi elhelyezkedés stb. szerinti áttekintése. Aki pedig eddig eljut, megérdemli a ráadást: könyvtárépítészet, hallgatói elvárások, főnöki viselkedés és nemzetközi (elsősorban amerikai) könyvtári marketing képekben. 9

10 Kötetünk célja, hogy pillanatképet fessen: hogyan látják a hallgatók a mai könyvtárosság problémáit. Az oktató-szerkesztő pedig fiatal kutatók elindulását szerette volna támogatni, első komolyabb írásaik megjelentetésével. Tapasztalják meg a tudományos munka magával ragadó ízét, minden kínját, keservét s természetesen örömét, sikerélményét; mutassák meg, a tömegoktatás keretei között is léteznek önállóan megfogalmazott gondolatok, eredetiséget tükröző, korszerű kutatói vállalások, virágozhat az egyetemi tehetséggondozás. Nem utolsósorban pedig: felgyorsult, információval túlterhelt és elbulvárosodott világunkban hirdessük a lényeglátás, az elmélyült, kritikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések feltárásának, a fegyelmezett munkavégzésnek a fontosságát. A tanulmányok olvasásakor tapasztalható hibákért már ehelyütt is elnézést kérünk. Érdeklődéssel fogadunk minden észrevételt, segítő véleményt, mely előreviheti a hallgatók további kutatómunkáját. Itt kell megjegyezni: a dolgozatok többsége a 2009/2010-es tanévben született, és az egyre szorító pénzügyi akadályok miatt jelentősen húzódott a megjelenés. Mindenezek ellenére azonban bízom abban, hogy a tudományterület főbb kurrens irányzatainak szemléltetésére is alkalmas lesz az összeállítás, és kiállja az idő próbáját. Gyűjteményünk nem jöhetett volna létre barátaim és kollégáim nélkül. Köszönettel tartozom: dr. Iván Gézának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK) nyugalmazott könyvtárigazgatójának és tudományos főmunkatársának a kimagaslóan lelkiismeretes lektorálásért, a rendszeres szerzői és szerkesztői konzultációkért; dr. Kis-Tóth Lajosnak, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) általános és fejlesztési rektorhelyettesének, a Médiainformatika Intézet vezetőjének, a Líceum Kiadó igazgatójának kötetünk megjelentetésének biztosításáért és a két könyvtárosképző intézmény közötti több sikeres projektben is testet öltő kiváló együttműködésért; Nagy Sándorné, Maminak a tördelésért, és azért, hogy türelmesen viselte a sorozatos korrektúrafordulókat; Kormos Ágnesnek, az EKF Líceum Kiadó referensének az adminisztráció gördülékenységéért; Vincze Bálint grafikusnak a borító tervezéséért; Juhász Éva doktorandusznak (ELTE BTK) az angol rezümék nyelvi lektorálásáért; dr. Patkósné Tóth Zsuzsa könyvtárosnak és Uri-Kovács József demonstrátornak (ELTE BTK) az olvasószerkesztésért; és persze a szerzőknek, volt diákjaimnak a közös munkáért. 10

11 Összeállításunkat dr. Voit Krisztina, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke nyugalmazott vezetőjének, a könyvtártudomány doktori (PhD) program alapítója emlékének ajánljuk, aki a magyar könyvtárosképzés évtizedeken át meghatározó, közismert és szeretett alakja, pótolhatatlan tudós, tanár és kolléga volt, és aki mindvégig töretlen szakmai elhivatottsággal, példamutatással, segítő odaadással és nem utolsósorban felejthetetlen életkedvvel állt a katedrán. Fogadják jó szívvel és biztató reményekkel az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete végzett hallgatóinak első tudományos szárnypróbálgatásait! Budapest, 2012 decemberében Dr. habil. Kiszl Péter 11

12

13 I. KOMMUNIKÁCIÓ

14

15 Ungi Zsuzsanna Zahari István NÉZZÜNK TÜKÖRBE! KÖNYVTÁRAK AZ ORSZÁGOS SAJTÓBAN A tanulmány célja annak bemutatása, hogyan jelennek meg a könyvtárak a médiában, milyen kép alakulhat ki a közemberben, ha csak az országos napilapok, híradók és online híroldalak alapján tájékozódik. A mai sajtó szinte kivétel nélkül a bulvárhírekre, illetve a közönséget minél jobban megdöbbentő híradásokra fókuszál, így kutatásunkkal arra is választ kerestünk, vajon ez a hozzáállás mennyiben befolyásolja a könyvtárakról készült riportokat, írásokat. Bevezetés Az elemzést a Népszava, 1 a Magyar Nemzet 2 és a Népszabadság 3 cikkeit, az elektronikus sajtó képviselőiként az Index 4 és az Origo 5 híreit, valamint öt országos népszerűségű televíziós csatorna: az M1, M2, Duna Tv, TV2 és az RTL Klub híradóit vizsgálva végeztük öt évre visszamenőleg, ezenkívül kísérletet tettünk a Magyar Rádió 6 műsorainak áttekintésére is. Mivel a napilapok a cikkeiket archiválják a saját weboldalaikon, tulajdonképpen az egész kutatás az interneten zajlott. Azonban a keresés mindhárom napilapnál nehézkes volt, nem lehetett sem logikai operátorokat használni, sem részletesebb szűkítést alkalmazni. Ezért már az is 1 (2009. október 30.) 2 (2009. október 30.) 3 (2009. október 30.) 4 (2009. október 30.) 5 (2009. október 30.) 6 (2009. október 30.) 15

16 előnynek számított, hogy lehetőségünk volt behatárolni az évet. Csak a Magyar Nemzet tette lehetővé egy +/- jel alkalmazásával a több szóval történő keresést, így sajnos csak a találatok ötöd-hatodrésze releváns. Emellett hátrány volt az is, hogy a Népszava cikkei csak 2006 novemberétől érhetőek el az archívumban. 7 Azonban a másik két napilap cikkeiben volt annyi releváns találat, amivel megfelelő mennyiségű reprezentatív adatot tudtunk gyűjteni a trendek évenkénti feltérképezéséhez. A keresés célirányosan folyt, a lehető legtöbb és legrelevánsabb találatot hozó kulcsszavakkal: könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Ehhez először felmértük a Magyar Nemzet 2005-ös évét a könyvtár -ra keresve, így ki tudtuk gyűjteni a leggyakrabban előforduló kifejezéseket, valamint fel lehetett állítani a többi évben is használt szempontokat. 8 A következők szerint csoportosítottuk végül a könyvtárakkal kapcsolatos cikkeket, híreket: politika/finanszírozás, minőségmenedzsment, kultúra, kiállítás, bulvár, digitalizálás; továbbá az egyéb aktualitások: Sárospatak, Pokol-ügy, Pécs mint Európa leendő Kulturális Fővárosa (EKF), Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), Europeana. Minden évben volt ugyanis néhány kiemelt jelentőségű esemény, amely nagy port kavart, nagy hírértékű volt, például 2005-ben és 2006-ban a &search_to= &in_articles_title=1&in_articles_text=1&articles _authors_name=&articles_authors_id=&labels= (2009. október 26.) 8 search_type=1&str_yearfrom=2005&str_mounthfrom=01&str_dayfrom=01&str_yearto=200 9&str_mounthto=10&str_dayto=21&id_user=0&btn_search_0=mehet (2009. október 27.) 16

17 sárospataki könyvtár meglelt állománydarabja Oroszországban. Ezeket a szempontokat az időszerű mikro- és makrokörnyezeti tényezőket, valamint a politikai, gazdasági helyzetet is felmérve alakítottuk ki. A nyomtatott sajtóban és a tv-híradókban többnyire csak magyar könyvtárakról esett szó, a külföldiekéről inkább csak egy-egy bulvárhír erejéig. A tv-híradókat azért választottuk ki a többi műsorközvetítésből, mert ezekben foglalkoznak legtöbbet a könyvtárakkal, egyébként alig-alig beszélnek róluk még a kulturális közvetítésekben is. Az OSZK Történeti Interjúk Tárában 9 megtalálható 2001-től az M1, M2, Duna Tv, TV2 és az RTL Klub híradóarchívuma, amely ingyenes, szabadon kereshető adatbázis, keresőmotorja jó, a tartalmat fésüli át. A napilapokat és a híradókat is évenkénti bontásban elemeztük, így sikerült azt is felmérni, hogy melyik évben milyen témakör volt a jellemzőbb. Az áttekinthetőséghez diagramokat is készítettünk, amelyeken nyomon követhetjük a híradások változó trendjeit. Az internetes hírportálok közül bátran nevezhetjük az alábbiakat a legközismertebbeknek vagy legnagyobbaknak: Origo, Index, Magyar Távirati Iroda (MTI). Az Origo és az Index oldalain a kulcsszavas keresés nagyszámú és használható találati halmazt eredményez. Egyéb keresési mód, a weblapok funkciójából adódóan amely naprakész információk szolgáltatása, nem pedig azok archiválása nem hoz érdemleges eredményt. Ez annak köszönhető, hogy az egyes cikkek vagy nincsenek indexelve, vagy a kulcsszavak közt nem szerepel az általunk keresett. A találati halmazba került cikkek többsége teljes szöveggel megtalálható, de találkozhatunk olyan hivatkozásokkal, amelyek üres oldalakra mutatnak. Ezeket a cikkeket törölték különböző, de leginkább technikai okok miatt. Az MTI 10 kereshetősége teljesen megegyezik az előző két portáléval, de sajnálatos módon a cikkek tartalma csak a regisztrált tagok számára olvashatóak. Mivel ebben az esetben a vizsgálat/keresés eredménye a legkevésbé sem nevezhető hitelesnek, így az MTI-vel a továbbiakban nem is foglalkozunk. 9 (2009. október 30.) 10 (2009. október 30.) 17

18 Napilapok, híradók Az élen Sárospatak A 2005-ös év legfelkapottabb híre a sárospataki kötetek visszaszerzésének problémája volt, és az ún. Pokol-ügy az OSZK öt tonna aprónyomtatványának megsemmisítésével, majd rejtélyes előkerülésével. 11 Ahogy az 1. ábra mutatja, a sorban a politika/finanszírozás témaköre következik, a teljesség igénye nélkül: új könyvtárépület, költségvetés és problémás finanszírozás, az Államkincstár iratmegsemmisítési terve, majd a MEK és a digitalizálás. Ugyanis ekkor változott a szerzői jogi törvény, mely szerint a szerző halála után 71 évig kell fizetni az örökösöknek jogdíjat, emiatt néhány szerző műveit törölni kellett a MEK adatbázisból (például József Attiláét). 1. ábra 2005-ben a napilapokban megjelent hírek, főbb témák szerint csoportosítva Ezután sokat írtak az Europeana digitális könyvtár létrejöttéről, a Nagy Könyvről, a Bibliotheca Corviniana UNESCO világemlékezet-listájára kerü- 11 Kivizsgálják a Széchényi könyvtári kiadványégetést (2009. október 27.) 18

19 léséről, valamint a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) beüzemeléséről. Volt néhány kulturális témájú cikk is (többek között az OSZK 20 éve a Várban, az Év Könyvtára, a FSZEK 100 éves évfordulója alkalmából készült ismertetés), a bulvár viszont még kevés (például csőtörés az OSZKban). 2. ábra 2005-ben a TV-híradókban elhangzott hírek, főbb témák szerint csoportosítva A 2. ábrán láthatjuk, hogy a TV-híradókban a főbb témák voltak: Sárospatak, 12 bulvár, kiállítás, politika/finanszírozás és a kultúra, illetve szó esett még a Nagy Könyvről, a Bibliotheca Corviniana-ról, a MEK-ről és a digitalizálásról, valamint a Fogadj örökbe egy könyvet! kezdeményezésről. A bulvár a híradókban a második helyen állt, több érdekes cikkel: könyvrongálások a Szegedi Egyetemi Könyvtárban, biztonsági őr késelése a FSZEK-ben, náci indulókat tartalmazó CD-k forgalmazása a Könyvtárel- 12 Keresztes Lajos: Mégsem adják vissza az oroszok a sárospataki könyveket? (2009. október 27.) 19

20 látó (KELLÓ) keretein belül. A szenzációhajhász megfogalmazás miatt a híradóknál a bulvár témába került a Pokol-ügy is. Ezenkívül írtak a FSZEK 100 éves évfordulója alkalmából rendezett kiállításról és a Leonardo Da Vinci-kiállításról. A találatokban több kulturális hír is előfordult: a Történelmi Levéltár átalakítása, Olvasson és szavazzon! Nagy-Britanniában, Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) könyvtári dísztermének átadása, a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciája. Megjelenik a kultúra 2006-ban még mindig sok cikk témája volt a sárospataki könyvtár, ugyanis végre megérkeztek a könyvek, és elvégezhették az állapotfelmérésüket. Sokat írtak továbbá olyan kulturális eseményekről, mint a Könyvhét, a Nagy Könyv és a Könyvtárak összefogása a társadalomért. Ezután a politika/finanszírozás témájú cikkek száma volt magas, amely főként az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a kulturális intézmények átszervezésének köszönhető. Ezenkívül új könyvtárépület felépítéséről, költségvetésről és finanszírozási problémákról esett szó több helyen (például OSZK). Néhány kiállításról is hírt adtak, ekkoriban volt az OSZK arisztokrata könyvgyűjteményeinek és az ELTE kódexgyűjteményének a kiállítása. Ebben az évben nyerte el Pécs pályázat útján az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címet, amellyel kapcsolatban nagyon sok cikk készült, s több tervezetet tettek közzé az építendő Tudásközpontról. Az Europeana terve, illetve a digitalizálás kevésbé volt jellemző: a MEK-be új művek kerültek és a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) köszönhetően digitálisan elérhető Kőrösi Csoma Sándor könyvtára. A bulvár aránya sem túl nagy, mindössze öt százalék: az OSZK, szegedi és Somogy megyei könyvtárak elázása, továbbá a börtönben népszerű a könyvtár. 13 A híradókban hasonlóképpen szintén Sárospatakról, bulvár jellegű témákról, digitalizálásról, kulturális eseményekről (szótárcsere-akció a FSZEK-ben), kiállításokról, politikáról/finanszírozásról és Pécsről esett szó. A bulvár itt is a második helyen állt, a hírek húsz százaléka foglalkozott ezzel: több nagy eső- 13 Varsányi Gyula: Börtönben a könyvtár népszerű (2009. október 28.) 20

21 zés és árvizek miatt az OSZK, az esztergomi, a szegedi és a Somogy megyei könyvtárak elázásával. Emelkedőben a bulvár 2007-ben a napilapoknál kedvező változás állt be (3. ábra), mivel sokat írtak kulturális eseményekről és kiállításokról. Előbbire példák: Veszprém megyétől 76 muzeális könyvet kaptak vissza a szerzetesrendek; a Megbocsátás hete ; cikk Szabó Ervinről, születésének 130 éves évfordulója alkalmából; az OSZK elkészítette az 1956-os forradalom adattárát; levéltári anyagok elhelyezésének kritikája; az Év Könyvtára (Berzsenyi Dániel Főiskola); a Vatikáni Könyvtár három évre bezár felújítás miatt. Elemezték az olvasási szokásokat: több olvasó a könyvtárakban, mivel kevés az emberek pénze. Szó esett a könyvtáros képzésről a felsőoktatásban. Azonban harmadik helyen már a bulvárcikkek állnak: városházi szextelefonnal gyűjtenek a könyvtárnak Bécsben; az Országos Levéltár megnyitotta szigorúan őrzött részlegét, a titkosított aktákat; Nagy Olvashow; könyvtár a Szigeten; 47 év után vitte vissza a könyvet valaki Magyarországon. Ezután a digitalizálás következik (például elindult a Nyugat 100 elnevezésű honlap), majd a Pécsen engedélyezett Tudásközpont fejleményei kerültek előtérbe, végül a politika/finanszírozás és a Nádasdy-könyvtár esete annak okán, hogy a család könyveinek egy része végre visszakerülhetett eredeti helyére. 14 Az alábbiakban, ahogy a 4. ábra is szemlélteti, a híradókban már első helyre került a bulvár: börtönkönyvtár, fiatalok zavargása Franciaországban és egy könyvtár felgyújtása, Peking nemzeti könyvtárában a magyar irodalom legnagyobb bemutatkozása. Ezután a kiállítások (Múzeumok éjszakája, Kutatók éjszakája első megrendezése), és a politika/finanszírozás az Európai Uniós források megérkezésével. Kultúráról, író-olvasó találkozókról, könyvtári napokról is olvashattunk, valamint Pécsről és a MEK-ről (József Attila művei újra bekerülnek az elektronikus könyvtárba). 14 Cs. L.: A Nádasdy-könyvtár meglelt töredékei (2009. október 28.) 21

22 3. ábra 2007-ben a napilapokban megjelent hírek, főbb témák szerint csoportosítva 4. ábra 2007-ben a TV-híradókban elhangzott hírek, főbb témák szerint csoportosítva 22

23 Politika, technológia, kultúra és a bulvár versenye A 2008-as évben a napilapok az Europeanával 15 és a digitalizálással (például Humanus létrehozása) voltak elfoglalva. Ugyanis jogi eljárás indult a Nagy Imre-per hanganyagának nyilvánossá tételéről és az internetes digitális elérhetőségéről. Az Europeana rendszere pedig még beindulásának napján összeomlott, hetekig nem sikerült helyreállítaniuk, végül mégis újraindult. Második helyen a kultúra állt, több témával: FSZEK új fiókkönyvtárat nyit könyvtárbemutató; FSZEK közönségtalálkozója és az olvasási szokások; EU-sarok létrehozása a könyvtárakban; az Év Könyvtára; a kötelespéldány szabályozásának bemutatása és Veszíts el egy könyvet! játék. Hasonló arányban adtak hírt a kiállításokról, hiszen ekkor volt a reneszánsz éve és a Biblia éve is: OSZK kiállítása Vitéz Jánosról; Biblia éve alkalmából az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban kiállítás; Bibliák a Várban, valamint sminkleckék a könyvtárban a Könyvtári hetek alkalmából. A bulvár ekkor a mezőny közepére került (kilenc százalék): strandkönyvtár; Adorjáson van az ország legkisebb könyvtára tizenkét négyzetméteren; 16 nem bontják le az OSZK 200 éves épületét; 106 éves késéssel vittek vissza egy könyvet Finnországban. Hasonló arányban fordulnak elő a politikával/finanszírozással kapcsolatos cikkek: kölcsönzési jogdíj a szerzőknek, európai uniós pályázati források és a FSZEK új fiókkönyvtárainak nyitása. Pécs és a Tudásközpont annyira nem kapott nagy figyelmet, az utolsó helyre került. A híradókban a bulvár továbbra is az első helyen állt: például a hódmezővásárhelyi könyvtár pincéjében muzeális könyveket találtak ládákban, Szlovákiából és Magyarországról lopott könyvek árveréseken kerültek elő, és hasonlók. A sorban a finanszírozással/politikával kapcsolatos hírek következtek, majd hasonló arányban a kultúrával (Szegeden könyvtári éjszaka, könyvtári amnesztia) és a kiállításokkal foglalkozók. Ezután a digitalizálás és a Nagy Imre-per nyilvánossá tételéről szóló híradások, végül Pécs. 15 Balhó Miklós: Európai digitális könyvtár nyílik (2009. október 28.) 16 Matkovich Ilona: Tizenkét négyzetméter könyvtár (2009. október 28.) 23

24 Pécs és a bulvárhírek fej fej mellett 2009-ben rádöbbentek arra, mennyire közel vagyunk Pécs Európa Kulturális Fővárossá válásához, ezért a legnagyobb figyelem a körülötte gyűrűző bonyodalmakra irányult. 17 Második helyen, hasonló arányban a digitalizálás (például felgyorsult a dokumentumok digitalizálása; létrejött a Digitális Képkönyvtár 18 ), és a politika/finanszírozás szerepelt: drága könyvek, lottóbevételekből könyvtárak finanszírozása, közintézmények élére kinevezések OSZK élére Sajó Andrea. A kultúra (Országos Idegennyelvű Könyvtár előadássorozata, FSZEK-konferencia a nyugati magyar irodalmi körök működéséről, az Év Könyvtára) és a kiállítások (Fejtő-archívum és könyvtár új otthona a fehérvárcsurgói kastélyban) témái azonos arányúak. A bulvár hátrább szorult: Siófokon a tervek szerint egy milliárd forintból építenek könyvtárat, 46 év késéssel vittek vissza egy könyvet, könyvtárban verte meg volt barátnőjét egy fiatalember. Végül írtak még a Tudásdepó Expressz pályázat nyerteseiről és a szerzői jogok miatt kitört Google Digitális Világkönyvtára körüli botrányról (5. ábra). A híradókat csak májusig sikerült feldolgozni, mivel a későbbi adások kutatásunk idején még nem voltak elérhetőek. Természetesen első helyen már a bulvár állt így is: börtönkönyvtár; a szegedi könyvtárban nem lehet pornóoldalt letölteni; Nagykálló úgy spórol a fűtéssel, hogy egy hétre bezár a könyvtár is (6. ábra). A legtöbbet ezután a politikáról és a finanszírozásról beszéltek, majd a kiállításokról, és szó esett a Veszíts el egy könyvet! játékról, valamint a Föld órája klímavédelmi eseményről (OSZK fényei is elaludtak egy órára). 17 Hamarosan jön a program (2009. október 28.) 18 Elekes Éva: Viharok a digitális világkönyvtár körül (2009. október 28.) 24

25 5. ábra 2009-ben a napilapokban megjelent hírek, főbb témák szerint csoportosítva 6. ábra 2009-ben a TV-híradókban elhangzott hírek, főbb témák szerint csoportosítva 25

26 Változások bulvárhírek térnyerése az évek során A diagramokon évről évre nyomon követhetőek a változások. Jól megfigyelhető, hogyan alakultak a trendek az éppen aktuális mikro- és makrogazdasági, politikai, kulturális eseményekhez igazodva. Ilyen volt ben a sárospataki könyvtár és a Pokol-ügy, később Pécs és az Európa Kulturális Fővárosa pályázat, valamint a kiállítás- és rendezvénysorozatoknál a Reneszánsz Év. Az évek során emelkedett a kiállításokról és a kulturális eseményekről szóló cikkek száma, ahogy sajnálatos módon a bulvár is (7. ábra). Talán a 2008-as év az egyetlen, amikor zömmel közérdekű hírek kerültek előtérbe, olyanok mint a kultúra, a kiállítás és a digitalizálás bár itt főleg az Europeana beharangozása, összeomlása, majd újjáéledése körül forgott minden. A híradók jobban alkalmazkodtak az éppen időszerű témákhoz, környezeti változásokhoz, könnyebben és gyorsabban tudták követni azokat. Itt több bulvárhírt találunk, mivel meg kell felelniük az elvárásoknak, így elvárják tőlük a minél nagyobb port kavaró híradásokat. Figyelmük kevesebb téma felé oszlik, azokat viszont a napilapoknál jobban feltárják. Láthatjuk, hogy a bulvárhírek minden évben jelen voltak közepes számmal, általában vezetve a sort. Emellett legtöbbször kiállításokat mutattak be, vagy éppen valamely finanszírozási problémáról, politikai eseményről tudósítottak. 7. ábra Bulvárhírek aránya éves bontásban a különböző médiumokban 26

27 Online tájékoztatási eszközök, rádiók Online hírforrások A keresés folyamán az Origo eredményezett több találatot, majdnem 2800-at. Tartalmat tekintve azonban az Index nyert től 2009-ig az Origo 58, az Index 111 találatot eredményezett, melyek a könyvtárak helyzetével voltak kapcsolatba hozhatóak (8. ábra). 8. ábra Találatok száma a vizsgált portálok szerint A találatokat két csoportba osztottuk aszerint, hogy melyek foglalkoznak a külföldi, illetve melyek a hazai könyvtárüggyel. A két csoport cikkeit további kategóriákba soroltuk. Külföldi könyvtárüggyel kapcsolatos cikkek az online adatátviteli csatornákban Külföldi könyvtárüggyel kapcsolatos cikkek kategóriái (9. ábra): Elektronikus könyvtár, Digitális könyvtár, Online könyvtár, Digitalizálás, Europeana, Könyv és könyvtártörténet, Könyvtárfejlesztés és megnyitás, 27

28 Kiállítás, Rendezvény, Finanszírozás, Adomány (anyagi), Bulvár. 9. ábra Külföldi témájú cikkek kategóriák szerint A szenzációhajhászat napjainkra egy igen virágzó médiatermékké fejlődött, amely az élet minden területére beszőtte magát így a könyvtártudományba is. Ebben a csoportban a legnagyobb szerepet a bulvárhírek kapták amennyiben az egyes kategóriákat külön-külön kezeljük. Második helyen végzett az elektronikus könyvtár, digitális könyvtár, online könyvtár, harmadik lett a digitalizálás, negyedik a Europeana. A sort folytathatnánk, de nem fogjuk. A kategóriák helyezéseiből tisztán meg lehet határozni, milyen területekkel foglalkozik kiemelten az elektronikus média. A második, harmadik, negyedik kategória jelentősebb mértékű nyilvánosságának az informatika nagyléptékű fejlődése lehet a kiváltó oka. A fennmaradó témák kevésbé publikáltsága annak tulajdonítható, hogy ezek a területek a hétköznapi ember számára kevésbé fontos információt vagy szenzációt hordoznak. Ez alól kivétel talán a kiállítás, rendezvény kategória. 28

29 Hazai könyvtárüggyel kapcsolatos cikkek az online médiában Hazai könyvtárüggyel kapcsolatos cikkek kategóriái (10. ábra): Elektronikus könyvtár, Digitális könyvtár, Online könyvtár, Digitalizálás, Könyvtárfejlesztés és megnyitás, Kiállítás, Rendezvény, Finanszírozás, Adomány (anyagi), Sárospataki könyvek, NAVA, WEB 2.0, 3.0, Jövőkép, Kulturális főváros (Pécs), Káreset, Nagy Könyv, Szerzői jog, Kisnyomtatvány, Bulvár. A 9. és a 10. ábrák jól illusztrálják, hogy hazánk médiatermése miben tér el a külföldi trendektől. A bulvár kategória háttérbe szorul az egyéb kategóriák közt is fellelhetőek a nem tudományos vagy informatív jellegű, hanem inkább szenzációhajhász színezetű cikkek. A vizsgált ötéves periódus alatt a kiállításokról és a rendezvényekről amelyeket főként az ELTE Egyetemi Könyvtár szervezett tudósító tájékoztatók kaptak nagy nyilvánosságot. Hasonlóan fontosnak bizonyult a média számára a sárospataki könyvek hazahozatala, valamint a Pécs Európa Kulturális Fővárosa program. Az ezzel foglalkozó cikkek nagy részét is be lehetett volna sorolni a bulvár kategóriába. Kedvelt témák közé tartozott a 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben lezajlott eszmecsere a szerzői jogról Weöres Sándor és József Attila műveivel kapcsolatban. Ennél kisebb, de jelentősnek tekinthető sajtóvisszhangja volt 2005-ben a Pokol- ügy néven elhíresült botránynak amelynek kiváltó oka az volt, hogy az OSZK-ban jelentős mennyiségű kisnyomtatványt semmisítettek meg. Mint külföldön, úgy hazánkban is nagy jelentőséget kapott az informatika terén történt változásokról, fejlesztésekről szóló tájékoztatás, vagyis az elektronikus 29

30 könyvtárakkal, digitalizálással, a Nemzeti Audiovizuális Archívummal, vagy a legnagyobb nyilvánosságot kapott WEB 2-vel foglalkozó híradás. 10. ábra Hazai témájú cikkek eloszlása kategóriák szerint Az interneten fellelhető hírforrások előszeretettel tájékoztatnak a manapság a média világában leginkább eladható bulvárhírekről. Háttérbe szorul a tudományos és kulturális tájékoztatás, amelyek inkább a szakmai oldalak feladatává válnak. Jellemző, hogy az informatív jellegű közlések is főként érdekességeket mint tényeket tartalmaznak. A hazai könyvtárüggyel kapcsolatban fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a cikktermés 2005-ben volt a legnagyobb, amely azóta folyamatosan csökken. Ugyan a 2009-es évet nem lehetett teljes egészében vizsgálni, mégis tíz hónapot áttekintve a találatok száma kevesebb mint a fele volt a évinek (11. ábra). 30

31 11. ábra Hazai könyvtárüggyel kapcsolatos találatok száma éves bontásban Az MR zárt kapui A Magyar Rádió sajnos zsákutcának bizonyul a hétköznapi ember számára. A honlapon való kulcsszavas keresés nem jár értékelhető eredménnyel, az archívum használata pedig igen szigorú követelményekhez kötött, valamint időigényes. Idézet a Magyar Rádió Zrt. Kutatási Szabályzatából: Az MR Archívumában külső kutatók által végzett kutatás az MR Kutatási Szabályzatának (5./2009. sz. elnöki utasítás a kutatási szabályzatáról) alábbi vonatkozó szabályai szerint történik: az MR Archívumának kutatása külső (nem főállású rádiós alkalmazott) kutatók számára Az MR Archívuma (a továbbiakban: Archívum) nem nyilvános közgyűjtemény. Kutatók fogadása nem elsődleges feladata. Az intézményhez érkező kutatási kérelmeket korlátozott számban a következő módon szabályozza. 31

32 7. Kutatást a kutatási engedélyt kérő nyomtatvány (I. sz. melléklet) kitöltésével lehet kezdeményezni. A nyomtatvány az MR honlapjáról ( letölthető. Az aláírt kérelmet postán, vagy szkennelve a kutatas@radio.hu. címre lehet küldeni, vagy személyesen a vevőszolgálaton lehet leadni. A meghatározott időre szóló kutatási engedély indokolt esetben, legfeljebb kétszer az Archívum vezetője által hosszabbítható meg 8. A kutatást az Archívum igazgatója engedélyezi. A beérkezett kutatási igények sorszámot kapnak. Az érkezési sorrendet a sürgősség felülírhatja. A sürgősségért 50% felárat kell fizetni. A kutatás időtartamáról, időpontjáról a kutató tájékoztatást kap. 18. Az Archívum nem minősül nyilvános közgyűjteménynek, ezért a kutatásért az MR díjat számít fel. A kutatás díja óránként Ft+ÁFA. Az aktuális díjakról a kutató az MR honlapján tájékozódhat. A díjak kiegyenlítése a Vevőszolgálaton történik. A Magyar Rádióval kapcsolatos kudarc után, próbálkoztunk más kulturális jellegű nem kereskedelmi rádió háza táján keresgetni, de sajnos ez sem vezetett eredményre. Az esetek egy részében nem archiváltak, vagy különösen egy területre vonatkoztak a tartalmak például a Magyar Katolikus Rádiónál 19. A NAVA 20 adatbázisa pedig többnyire a televízió műsorok megőrzésében jár jelenleg előrébb. Összegzés Összességében a könyvtárak pozitívan jelentek meg a nyomtatott sajtóban. A vizsgált öt év alatt többnyire kulturális témájú cikkek íródtak kiállításokról és megnyitókról. Ugyanakkor az idő múlásával egyre több bulvárszerű témában is jelentek meg írások. Ezzel szemben a híradókban többnyire nagy port kavaró politikai ügyek kapcsán, vagy a közvélemény 19 (2009. október 30.) 20 (2009. október 30.) 32

33 számára érdekes, izgalmas riportokban kerültek elő. A probléma, hogy a társadalom nagyobb része nem a nyomtatott sajtót olvassa, hanem a televíziós műsorokból, vagy az internetről értesül a legfrissebb hírekről. Az átlagember könyvtárról alkotott képét is nagyban befolyásol(hat)ja, hogy honnan szerez tudomást az eseményekről. A vizsgálat során szerzett tapasztalatokból következtetésként azt állapíthatjuk meg, hogy a hétköznapi média igen kevés valódi információtartalommal szolgál a szakma számára, s inkább előtérbe helyezi a figyelemfelkeltést és az érdekességeket. Azonban az átlagember számára felüdítő, mókás, kedvcsináló, olykor bosszantó információk tárházát nyújthatják az országos (nem szak-) sajtó termékei. Kivonat Nézzünk tükörbe! Könyvtárak az országos sajtóban Ungi Zsuzsanna, Zahari István A tanulmány bemutatja, miként jelennek meg a könyvtárak a médiában, illetve milyen kép alakul ki a közemberben, ha csak az országos napilapok, híradók és online híroldalak alapján tájékozódik. Többrétű kutatómunka eredményét láthatják, mely egyedi szempontok alapján készült statisztikai adatokra támaszkodva, a teljesség igénye nélkül elemzi öt éves időintervallumban a nyomtatott és elektronikus sajtót, valamint a tv-híradókat. A kutatási eredményeket számos diagram segítségével közli, melyek egyértelműen szemléltetik a könyvtárak országos sajtóban való szereplését. Rávilágít az egyes médiatípusok által adott témában közvetített hírek közötti különbségekre és hasonlóságokra. Emellett választ ad arra a kérdésre is, a mai médiumok milyen jellegű híradásokra fokuszálnak, és hogy ez a hozzáállás mennyiben befolyásolta a könyvtárakról készült riportokat, írásokat. 33

34 Abstract Let s look into the mirror! Libraries in the national press Zsuzsanna Ungi, István Zahari This study presents how the libraries appear in the media and also points out what images are formed in lay people minds by gathering information merely from news, online portals and national daily papers. Result of the multifaceted research is supported by statistical data of individual points of view. The article analyses printed/ online press and TV news considering a 5-year interval without aiming to immerse into the full scope of the subject. The findings are demonstrated by several charts, which unequivocally illustrate the libraries appearance in the national press, highlighting the similarities and distinctions in news presented by each medium. Besides the paper answers the following two questions: What kind of news do present-day media focus on? How did this approach influence the reports and articles made and written about libraries? Ungi Zsuzsanna könyvtáros Edutus Főiskola, Tatabánya Budapesti Tagozat Könyvtára ungi.zsuzsanna@edutus.hu Zahari István könyvtáros Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtár zahari.istvan@btk.elte.hu 34

35 Erdélyi Ildikó ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK AZ ELMÚLT ÖT ÉV TÜKRÉBEN. RENDEZVÉNYEK OLVASÓKNAK, HASZNÁLÓKNAK, ÉRDEKLŐDŐKNEK Könyvtár. Többeknek egy olyan hely jut az eszébe ennek a szónak a hallatán, ahová, ha belép az ember, csöndben kell lenni. Az ott található könyvek egy részét kizárólag helyben használhatjuk, a többit hazavihetjük egy bizonyos időre, miután kikölcsönöztük. Valóban kimerül ennyiben a könyvtár funkciója? Bevezető A könyvtár tevékenysége nem korlátozódik a fentebb említettekre: jó néhány szolgáltatást kínál a felhasználóképzésektől kezdve a tájékoztatáson át a programok szervezésig. Számos olyan országos rendezvényt bonyolítanak le a könyvtárak, amelyek az olvasók, a használók bevonásával folynak. Az egyes évfordulók (írók, költők születési és halálozási dátumai, a történelmi eseményekhez kapcsolódó napok stb.) arra sarkallják a könyvtárakat, hogy ilyen alkalmakra valamilyen programmal várják a könyvtárhasználókat és az érdeklődőket. Sokszor nem kizárólag könyvtáraké az érdem, hanem más intézmények (például iskolák, civil szervezetek) is bekapcsolódnak a szervezésbe és a mind színvonalasabb kivitelezésbe. Olyan országos hatáskörű programokat kívánok ismertetni, amelyek jobbára a könyvtárak tevékenységének a fokozását tűzték ki célul. A témához kapcsolódóan a szaklapok közülük is javarészt a Könyvtári Fi- 35

36 gyelő cikkeit vettem alapul, valamint különböző internetes forrásokat használtam fel. Az összesített adatok ismertetésére táblázatokat készítettem, hogy még inkább érzékelhető legyen az eredmény. Arra szerettem volna választ kapni, hogy az általam felvázolt rendezvények milyen hatással voltak a könyvtárat használókra és azokra, akik korábban még nem vettek igénybe könyvtári szolgáltatásokat. Az általam vizsgált időszak: Két csoportot különítettem el: az egyik (mivel márciusra tevődik) a tavaszi rendezvények sorozata, a másik pedig az ősszel (októberben) megrendezésre kerülő programok sokasága. Végül említést teszek egy 2005-ben megrendezett programról: A Nagy Könyvről. Ennek a kezdeményezésnek nem lett hagyománya, csupán egyszeri volt. Internet Fiesta Március hónapban rendezték meg az Internet Fiestát, amely 2009-ben ünnepelte 10. születésnapját. Hazánk 2000-ben csatlakozott a francia indítványozásra született akcióhoz, amelyben főként könyvtárak vettek és vesznek azóta is részt és amelynek sikerült az évek során országos méreteket öltenie. Az internetkultúra népszerűsítését szolgáló, világméretű rendezvénysorozatot az Internet Society rendezi. Az Internet Fiesta középpontjában az információs és kommunikációs technológiák állnak. Fő célnak azt tekinti, hogy minél szélesebb körben megismertessék a digitális kultúra, az új írásbeliség lehetőségeit és hozzáférhetővé tegyék az erre épülő szolgáltatásokat. 1 Állandó együttműködők: az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, a Hallgatói Információs Központ; állandó támogatók pedig: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Katona József Megyei Könyvtár. A programsorozat nyitó és záró rendezvé- 1 Móré Ibolya: Internet Fiesta = Könyvtári Levelező/lap április. 17. p. 36

37 nyein elhangzott előadásokban rámutattak többek között arra, hogy hazánk igen előkelő helyet foglal el Európában a szélessávú internethasználat terén. Többek között az elérendő célok is megfogalmazódtak. Három fő területet különítettek el: az információs társadalmat, a kutatást, végül az oktatást és a humán tőkét. Az e-oktatás is a jövőbeli célhoz, az életfogytig tartó tanulás eszméjéhez illeszkedik. 2 A as időszak elsődleges stratégiai céljai között a gazdaság versenyképességének növelése, a foglalkoztatás bővítése, az egészségi állapot javítása és a társadalmi összetartozás erősítése szerepel. Az álom az életszínvonal növelése hogy minden családban legyen számítógép 3 A feladatok tehát adottak, a megvalósítás pedig a könyvtárakra (is) vár. A könyvtárak gyűjtő, megőrző, szolgáltató funkciójuknak köszönhetően sok lehetőséget hordoznak magukban, így ezeket az intézményeket az információs társadalom alapjának tekinthetjük. A fő cél: könyvtári szolgáltatások falak nélkül fogalmaz előadásában Skaliczki Judit. Kihangsúlyozza az internet kapcsolatteremtő erejét. Igaz, hogy vannak veszélyei, de képes arra, hogy sokkal gazdagabbá tegye az embert. 4 A könyvtárak olyan, a könyvtári szolgáltatásokat népszerűsítő programok összeállítását vállalták, amelyek alkalmazkodtak a különböző rétegek igényeihez. Nemcsak egy intézményként, hanem többen mások bevonásával (például az egyes települési könyvtárak az iskolákkal, művelődési központokkal, civil szervezetekkel vagy a megyei könyvtárak kisebb települési könyvtárakkal) alkottak színesebbnél színesebb programokat. A vizsgált időszak elején alig akadt könyvtár, amely bekapcsolódott a rendezvénybe. Míg 2004-ben mindössze 34 könyvtár vállalta programok lebonyolítását, addig az évek során jelentősen megemelkedett ez a szám és 2009-re elérte a 260-at (1. ábra). 2 Patyi Adrienn: Internet Fiesta. = Könyvtári Levelező/lap április. 33. p. 3 Ua. 4 Ua. 37

38 1. ábra Az Internet Fiesta programjaiba bekapcsolódó könyvtárak számának alakulása között A programok számát tekintve ugyanolyan emelkedést tapasztalhatunk, mint a bekapcsolódó könyvtárak számának növekedése esetében: míg 2004-ben 200 programból válogathattak országos szinten az érdeklődők, addig 2009-ben 1158 rendezvényből (2. ábra). 2. ábra Az Internet Fiestához kapcsolódó könyvtári programok számának alakulása között 38

39 3. ábra 2008 a programokon résztvevők életkori megoszlása 2007-es adatokat figyelembe véve szinte teljesnek könyvelhető el az országos lefedettség (igaz, eltérő mértékben). Rendkívül gazdag volt a programkínálat: 605 eseményből választhattak az érdeklődők. Ez több mint 60 százalékos növekedést jelent az előző, a 2006-os évhez képest. A legtöbb programot Bács-Kiskun megyében szervezték (130), majd Budapest (87), Borsod (82), Csongrád (46), Heves (46) és a Jászság (46) következett a rangsorban. 5 Az egy évvel későbbi statisztika közel hasonló eredményeket rögzített: 2008-ban szintén első helyen állt Bács-Kiskun megye. Második volt Budapest, őt követte Borsod, majd Hajdú-Bihar megye. 6 Életkori megoszlást tekintve kissé eltérőek az eredmények (3. ábra). Míg 2007-ben a programok 51 százaléka felnőtteknek, 20 százaléka gyerekeknek, két százaléka ún. nagyi korúaknak (27 százalék pedig korosztályi megkötöttség nélküli) szólt, addig 2008-ban a kölyök -programokon az összes résztvevő 44 százaléka jelent meg. 33 százalékuk felnőtt korú, 5 Ramháb Mária: Internet Fiesta Könyvtári Levelező/lap. = április. 7. p. Ramháb Mária: 10 éves a könyvtári Internet Fiesta. = Könyvtári Levelező/lap április. 3. p. Ramháb Mária: Ne cs@k lógj a neten! Internet Fiesta = Könyvtári Levelező/lap április. 3. p. 6 Ua. 39

40 19 százalékuk tini, a maradék 4 százalék pedig a nagyi korosztályt képviselte. 7 A különbség függ természetesen attól is, milyen arányban rendeztek az egyes korosztályoknak programokat. Összefogás őszi rendezvénysorozat Ezekhez a programokhoz a helyi lehetőségek és sajátosságok figyelembevételével csatlakozhattak a könyvtárak azokkal a helyben tervezett összefogás programokkal, amelyek elsősorban a nagyközönségnek szóltak. A megyei könyvtárak koordinátori szerepet gyakoroltak a térség rendezvényeit illetően. A társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával ugyan, de célcsoportokra felépítve mutatták meg azokat a könyvtári szolgáltatásokat, amelyekkel elsősorban a tájékoztatás és a tájékozódás lehetőségeinek a megteremtésével hozzá tudnak járulni az emberek életminőségének javításához. Változatos, ötletes programokkal igyekeztek bemutatni, hogy a helyi társadalom közösségi, információs és kultúraközvetítő intézményei elsősorban a könyvtárak, amelyek ma már sokféle szolgáltatással várják az embereket. Kiemelt támogató: az NKA, de az IKSZ is folyamatosan meghatározó szerepet tölt be. Az évek során sikerült bevonni a következő intézeteket is valamilyen mértékben: Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Magyar Távirati Iroda, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Országos Egészségfejlesztési Intézet. A programoknak megfelelően más és más szervezetek úgyszintén megállapodást kötöttek az azokat szervező könyvtárakkal, többek között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Védőnők Egyesülete, az egyszervolt.hu, az Országos Tisztiorvosi Hivatal, a 7 Ramháb Mária: Internet Fiesta = Könyvtári Levelező/lap április. 8. p. Ramháb Mária: Ne cs@k lógj a neten! Internet Fiesta = Könyvtári Levelező/lap április. 4. p. 40

41 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, csatlakozott az Informatikai és Könyvtári Szövetség és az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Kapcsolatba léptek a megyei könyvtárak a Külügyminisztérium Európai Uniós Tájékoztatási Szolgálatával annak érdekében, hogy a legkisebb településekre is eljussanak a különböző tájékoztató kiadványok, programok. 8 Az Összefogás programsorozat 2005-ben ünnepelte 10. születésnapját. A programok évente eltérő témákkal vonzották az érdeklődőket. Az egyes korosztályokat felváltva emelték ki az adott év rendezvényeinek szervezésekor. 9 A megfigyelt időszakban az alábbiak szerint alakult a tematikus választék: 2005: Összefogás a könyvtárakért összefogás az olvasókért 2006: Könyvtárak összefogása a társadalomért 2007: Nagy olvashow 2008: Országos Tini Könyvtári Napok 2009: Országos Nagyi Könyvtári napok Tiniolvashow a Pest Megyei Könyvtárban 8 Ramháb Mária: Könyvtárak összefogása a társadalomért. = Könyvtári Levelező/lap december p. 9 Ramháb Mária: Kezdetektől összefogás. = Könyvtári Levelező/lap október p. 41

42 Az októberi rendezvénysorozat záró eseménye minden évben a Könyves vasárnap. Évről évre emelkedett azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyek vállalták, hogy egy vasárnapon nyitva tartanak és vetélkedőkkel, előadásokkal, kiállításokkal várják a közönséget. A Könyves vasárnap központi szervezője a Magyar Rádió. A Kossuth Rádió élő közvetítéssel szolgált A mi időnk című műsorban az országban zajló programokról a hallgatóságnak. Ezen a napon került kiosztásra az Év Könyvtára Díj. Az alábbi statisztikai adatokkal szeretném alátámasztani azt a tényt, mennyire voltak látogatottak a rendezvények, és hogy időben előre haladva egyre inkább emelkedett a bekapcsolódó intézmények és érdeklődők száma ben a Nagy olvashow keretei között minden korosztály kedvére válogathatott a rendezvények közül (4. ábra). A megoszlást tekintve legmagasabb arányban (24 százalék) a Kölyökolvasók dúskálhattak a programokban, majd ezeket a piciknek szervezett Babaolvashow - rendezvények (18 százalék) követték. A Felnőtt (14 százalék), a Tini (13 százalék) és a Nagyiolvashow (11 százalék) rendezvények közel azonos arányban szerveződtek. A fennmaradó 20 százalék, vagyis a látogatók 1/5-e ebben az évben az Összefogás rendezvénysorozatának utolsó napján, a Könyves vasárnapon vett részt a programokon ban a hangsúly a tizenévesekre helyeződött. Az összesített adatokat figyelembe véve 1500 programot szerveztek országos szinten a éveseknek. Természetesen, további programkínálattal jó néhány helyen gondoltak a többi korosztályra is, így nem maradtak programok nélkül a babák (126), kölykök (400), felnőttek (427) és a nagyik (500) sem. 10 Ramháb Mária: Beszámoló a Nagy olvashow projektről. = Könyvtári Levelező/lap december p. 42

43 4. ábra 2007 Nagy olvashow az egyes korosztályoknak szervezett rendezvények megoszlása Babaolvashow a Pest Megyei Könyvtárban Ezeknek az adatoknak függvényében alakult az egyes korosztályok aránya is: a résztvevők mintegy 57 százaléka tini, 20 százaléka felnőtt és 43

44 nagyi, 19 százaléka kölyök és 4 százaléka baba. 11 A 2009-es évben a nagyik -ra fókuszáltak a könyvtárak. Országos szinten 3400 rendezvényt regisztráltak, melyből 1338-at kifejezetten nagyi korúaknak hirdettek meg. Szinte ugyanennyi rendezvény (1337) korosztályi megkötés nélkül volt látogatható. Mint ahogy az előző években, most sem maradtak árván a fiatalabbak: számukra is előálltak a könyvtárak ötletes dolgokkal. A nagyi programokat az alábbi témákra osztották fel (mellettük a programok számának alakulása látható 5. ábra): Tájékozott nagyi 558 Kreatív nagyi 246 Egészséges nagyi 238 Társas nagyi 205 Egyéb rendezvények 74 Nagyiolvashow a Pest Megyei Könyvtárban 11 Ramháb Mária: Országos Tini Könyvtári Napok. = Könyvtári Levelező/lap november p. 44

45 5. ábra 2009 Nagyiolvashow A különböző témájú rendezvények szám szerinti megoszlása Statisztika készült a részt vevő települések, és az ott megrendezett öszszes program megyénkénti eloszlásáról is (6/a. és 6/b. ábrák). A legtöbb program (385) Jász-Nagykun-Szolnok megye 46 településén volt elérhető. Mögötte nem sokkal maradt el Somogy megye, ahol 94 települési könyvtár készült 364 programmal. Itt jegyzem meg, hogy az összes megyét figyelembe véve a legtöbb települési könyvtárat ez a megye mozgósította. Harmadik legtöbb rendezvénnyel (283) Bács-Kiskun megye büszkélkedhetett, majd (260) Borsod-Abaúj-Zemplén megye és (258) Budapest következett a sorban (2009. október 20.) (2009. október 20.) (2009. október 26.) Országos Könyvtári Napok (2009. október 20.) 45

46 6/a. ábra 2009 Országos Nagyi Könyvtári Napok programok megyénkénti eloszlása Az Összefogás rendezvényekkel kapcsolatosan elmondható, hogy az intézmények összefogása révén, a könyvtárak a lakossággal együtt tevékenyen vettek részt az információk átadásában, közvetítésében. A résztvevők száma arra következtet, hogy szükségesek az ilyen programok, hiszen van érdeklődő és aktív résztvevő bőven az országban. A Nagy Könyv programsorozat A Nagy Könyv 2005-ben egy országos felmérés és programsorozat volt Magyarországon. Célja az országosan legnépszerűbb regény kiválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése. Alapja a 2003-ban az Egyesült Királyságban szervezett Big Read című rendezvény. A felmérés egy szavazással kezdődött: bárki bármilyen magyarul kiadott regényt ajánlhatott. A szavazatok alapján kiválasztották a legnépszerűbb 75 külföldi és 75 magyar regényt, majd pedig ezekből ötvenet-ötvenet. Magyarországon ebben a körben összesen szavazat érkezett. Ezt követően a Magyar Televízió egy showműsorában kiválasztották a tizenkét 46

47 kedvenc regényt. Ezekből rövid filmeket készítettek és bemutatták őket, majd versenyeztették egymással. Végül a közönség egy hasonló műsor keretében, SMS-ek és telefonhívások útján adta le voksát az első három alkotásra. A győztes regénynek, amely megkapta a Magyarország legkedveltebb regénye 2005 címet, az Egri csillagok bizonyult, (már a rövidfilmek bemutatása előtt is az első helyen szerepelt). A második helyet A Pál utcai fiúk, a harmadikat pedig az Abigél nyerte el. 13 Kitűzték célul a Nagy Könyv program folytatását, de a korábbiaktól eltérő formában, ez azonban nem talált különösebb visszhangra. Az összesítés során kimutatták, hogy hozzávetőlegesen 1400 könyvtár, 500 könyvesbolt és 1300 iskola vett részt a versenyben különféle programokkal. 14 Hiába a sok résztvevő, mégsem tudott újból életre kelni ez a programsorozat. Persze mindenképpen más testet kellett volna öltenie, hiszen ugyanazok az elvek már egyrészt unalmasak lettek volna, másrészt az eredmények hasonlóságot mutattak volna a korábbival. Felmerülhet a kérdés sokakban: miért nem került sor mindeddig a folytatására? Nincs ötlet? Nincs elég támogató? Vagy az érdeklődés hagyott alább? Összegzés Az országos könyvtári rendezvények felettébb sikeresnek könyvelhetők el. Viszont a legnagyobb kihívás az, hogy meg tudják-e tartani a könyvtárhasználók körében azokat a gyerekeket, tizenéveseket és felnőtt korosztályt, valamint az újonnan beiratkozottakat, akiknek ezek a programok valamelyike keltette fel az érdeklődését a könyvtárak iránt. Törekedni kell rá, hogy az események ne csak egyszeri események maradjanak, hanem szolgáltatásokká váljanak és bekerüljenek a könyvtárak repertoárjába. Az egyik programsorozat záró konferenciáján hangzottak el Szekfű Gyula szavai: Az internet csodálatos világát nem tudjuk mindenkinek nyújtani, ez is hozzájárul a kommunikációs megosztottsághoz, amely eddig minden kommunikációs eszköznél jelentkezett (a távíró kivételével). Az innováció felülről lefelé terjed, és a digitális megosztottság a technikai 13 (2009. október 28.) 14 Ua. 47