Hajfonatkorongok Északkelet-Magyarországon

Átírás

1 Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Őstörténeti és Régészeti Tanszék Hajfonatkorongok Északkelet-Magyarországon Készítette: Katona Evelin BA történelem szak régészet szakirány Konzulens: Pusztainé Dr. Fischl Klára Miskolc,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...4. oldal Rövid kutatástörténeti áttekintés, hajfonatkorongok ismertetése...5. oldal Hajfonatkorongok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében...6. oldal Karos - Eperjesszög...6. oldal Sárospatak - Baksahomok oldal Hajfonatkorongok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében oldal Anarcs 12. oldal Ibrány - Esbóhalom 14. oldal Mándok - Tetenke oldal Rakamaz - Fő utca oldal Rakamaz - Túróczi-part (Gyepiföld)..18. oldal Tiszabercel - Ráctemető.20. oldal Tiszaeszlár - Bashalom oldal Tiszaeszlár - Dióskert oldal Tiszaeszlár - Vörösmarty utca oldal Tiszalök - Kisvajasdomb 28. oldal Hajfonatkorongok Hajdú-Bihar megyében oldal Biharkeresztes - Bethlen Gábor utca..29. oldal Hencida - Szerdekhalom.31. oldal Nyíracsád - Szentirmay föld oldal Püspökladány Eperjesvölgy.34. oldal Sárrétudvari Hízóföld oldal Temetkezés a honfoglalás korában.40. oldal Hitvilág és díszítőművészet kapcsolata a hajfonatkorongok esetében.42. oldal Fémművesség.43. oldal 2

3 Összefoglalás.46. oldal Irodalomjegyzék oldal Képek forrásai oldal 3

4 Bevezetés Szakdolgozatom célja, az északkelet-magyarországi régészeti lelőhelyeken előkerült honfoglalás korából származó hajfonatkorongok bemutatása, főként arra szeretnék rámutatni, mennyire változatos ezeknek a korongoknak a díszítése. Először szeretném röviden megemlíteni azokat, akik ezeknek a hajfonatkorongoknak a kutatásában, ismertetésében jelentős szerepet játszottak, valamint ismertetni a hajfonatkorongokat, rendeltetésüket. Dolgozatomban az alábbi megyékre térek ki, Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. Ennek a három megyének a területéről gyűjtöttem össze olyan lelőhelyeket, amiknek a területén hajfonatkorongok kerültek elő. Az ismertetni kívánt hajfonatkorongok mindegyikét sír rejtette, emiatt dolgozatomban röviden említést teszek a honfoglaló magyarság temetkezéséről, ezen belül főként a temetkezési szokásaikról. A korongok vizsgálatába érdemes bevonni, amit eddig tudunk a magyarság hitvilágról, ami hatással volt többek között a díszítőművészetre is. A korszakhoz kapcsolódó fémművességnek csak azon részét ismertetem, ami segít hozzájárulni a hajfonatkorongok anyagának és díszítési módjának megismeréséhez. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből két lelőhely, Szabolcs-Szatmár-Beregből tíz, Hajdú- Biharból pedig öt lelőhely kerül itt ismertetésre. Két lelőhellyel kiemeltebben foglalkozok, ezek a borsodi Karos és Sárrétudvari Hajdú-Bihar megyéből. 4

5 Rövid kutatástörténeti áttekintés Elsőként Fettich Nándor vizsgálta részletesebben a hajfonatkorongokat, különösen előállításuk módját és kialakulásuk, készítésük helyét próbálta leírni. Utána Csallány Dezső foglalkozott a lelőhelyek összeírásával, viseleti rekonstrukcióval és a hajfonatkorongokon szereplő ábrázolások elemzésével. Ezekhez szolgált újabb adalékokat Szabó János Győző ásatásai nyomán. Dienes István tanulmányaiban részletes értelmezést ad a hajfonatkorongokon szereplő ábrázolásokról, ezeken keresztül pedig az akkori világképről. László Gyula munkáiból segítségünkre lehetnek a hajfonatkorongok megismerésében a korszak hitvilággal és ötvösművészettel foglalkozó írásai. A honfoglaló magyarság művészetében fellelhető irániszászánida elemekre Fodor István mutat rá, több munkájában. 1 A hajfonatkorongok A női viselet egyik legjellegzetesebb darabjai. 2 A férfiak és nők varkocsokban hordhatták a hajukat, a nők ezekbe a varkocsokba bőrből vagy textilből készült szalagokat fontak. A szalagokat különbféle alakú veretekkel díszíthették majd a végükhöz erősítették a hajfonatkorongokat. A fiatal, még házasság előtt álló lányok egy hajfonatkorongot viseltek, a férjezett asszonyok kettőt. Olykor gyöngyfüzérrel, csigaházakkal, kagylókkal is változatosabbá tették ezeket a szalagokat. Sírban végzett megfigyelések alapján a szalagok a mellkasig is leérhettek. A mesterek öntött és kalapált lemezes korongokat készítettek. Leggyakrabban ezüstből készültek, aranyozhatták őket. Díszítésül figurális (gyakran lóalak) vagy ornamentális motívum szolgált. 3 Ezeknek a motívumoknak a megjelenésében szerepet játszott a honfoglaló magyarság hiedelemvilága. 1 A karosi honfoglalás kori temetők Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében

6 Hajfonatkorongok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Karos Eperjesszög A Karostól nyugati irányban 500 m-re lévő dombvonulaton 1899 őszén földműveléshez kapcsolódó munkálatok során néhány sír megrongálódott. A domb Sennyei Miklós báró Eperjesszög nevű tanyáján terült el. A megmaradó leletanyag Dókus Gyulához került. A leletek többek között kengyelek, zablák, övveretek, szíjvégek, ingnyakdíszek, pántkarperec, nyakperec, hajkarikák, köves gyűrű, szablya voltak. 1 Később, 1935-ben ismét számos sír (40-50) áldozatául esett egy szőlőtelepítésnek. Ekkor 20 pár kengyel bukkant elő februárjában és márciusában Horváth Tibor végzett feltárást, ami 13 sírt eredményezett. A feltárt sírok bolygatottak voltak. A begyűjtött leletanyag legkiemelkedőbb darabjai az 1. számú sírból előkerülő 2 db sast ábrázoló veretek, amik ezüstből készültek novemberében jelentették a Jósa András Múzeumnak, hogy a lelőhelyen ismét leletek kerültek elő. Ezek övveretek, lószerszámok, arab dirhemek voltak emberi és állati csontok kíséretében. Ezt követően 1986 és 1990 között Révész László a dombvonulaton lévő három kiemelkedő rész közül feltárt egy újabbat, ahol 73 sír került elő. 3 Ez a II. temető. A II. temető sírjai az I. temetőtől 200 m-re helyezkedtek el, szintén a dombvonulaton. A sírok sorokba és csoportokba rendeződtek, közöttük m-es üres sávokkal. A temető sírjai közül 30 férfi sír, ezekből a sírokból többek között visszacsapó íjhoz tartozó csontlemezek, vas merevítőpálcás nyíltartó tegezek részei kerültek elő, előbbi 17 sír, utóbbi 16 sír esetében. Három sír baltát, nyolc pedig szablyát rejtett. Számos méltóságjelvény is bekerült a sírokba, aranyozott ezüst vagy bronz veretes övek, öt tarsolylemez, amik közül három veretes, kettő lemezes borítású. Lószerszámot két sír rejtett, amiket aranyozott ezüstveretekkel díszítettek. A férfiak sírjaiból előkerültek még arany és ezüst hajkarikák, ezüstből készült huzal karperecek, pántkarperecek, ezüstpántok, a 11. számú sír esetében aranygyűrű, amit ékkővel díszítettek, az 52. sírból pedig egy kőbetétes aranygyűrű. Szintén az 52. sírban találták azokat a levél alakú vereteket, amik a szügyhámon kaptak helyet. Ezen kívül még 12 db érme díszítette ruházatát. 4 A II. temető női viseletére jellemző, hogy a leggazdagabb előkelők viseltek főként ékszereket. Két sírból, a 45. és 47. számúból került elő gyűrű, előbbi sírból 2 db ezüst köves gyűrű, utóbbiból egy aranyból készült gyűrű. Kevés hajkarika került elő. A megtalált pántkarperecek ezüstből készültek, végük lekerekített, díszítetlenek. Gyakori lelet a gömbsorcsüngős fülbevaló és a gyöngyök. Kiemelendő a 45. és 49. sírban eltemetett nők nyakláncának díszítésére szolgáló díszített ezüstgyöngyök szépége. 6

7 Hajfonatkorongokat rejtettek a 47., 56. és 72. számú sírok, mindegyikbe nőt temettek. 5 Előkerültek még a női sírokból többek között rombusz alakú ingnyakveretek, csizma díszítésére szolgáló ezüst veretek. A női sírokból előkerült lószerszámveretek az alábbiak: rozettás veretek, nyereg díszítésére szolgáló ezüstlemezek, 21 db díszítésként használt érme. A gyermeksírokban főként gyöngyök, agyagedények, ételmellékletek és állatcsontok kaptak helyet. A 47. számú női sírban az elhunytat NY-K-i tájolással, háton fekve, nyújtott helyzetben temették el. A sírban talált leletek a következőkből álltak: állati csontok, töredékes aranylemezek, gömbsorcsüngős fülbevaló, nyitott ezüstkarika, hajfonatkorongok és vereteik, rombusz ingnyakveretek, fülesgombok, bőrlukasztó ár, ezüst karpántok, préselt ezüstlemezes korongok, kőbetétes aranygyűrű, vas kengyelpár, csikózabla és 10 db palmettás kantárveret. 6 A hajfonatkorongok az elhunyt nő mellkasának jobb és bal oldalán hevertek. 7 Ezüstből készültek. Préselő technikát alkalmaztak rajtuk. Díszítésül mitikus állatalak szolgál, ami kidomborodik. A minták háttere aranyozott. A leginkább lóra hasonlító állatalakok végtagjai növényekké (palmettacsokrokká) formálódnak át. A palmettacsokrok leveleit körben vonalak díszítik. Erezetüket vonalak adják, amik a levelek közepén haladnak és pontban végződnek. Az állatalakok testén szintén több helyen (nyak, lábak, felsőtest) ilyen vonalak futnak. Az egyik korongon (képen a bal oldali) a perem alsó részén négy lyuk, a másikon (képen a jobb oldali) öt lyuk kapott helyett, ezek a díszítést szolgáló selyembolytok befűzésére szolgáltak. 8 Mindkét korong felső peremén 3 pár vagyis összesen korongonként 6 db szegecs maradt meg. Ezeknek a szegecseknek a feje félgömb formájú. Rendeltetésük a korongok függesztőszíjakra rögzítése. 9 A szíjakra veretek kerültek, amik közül néhány szerencsésen megmaradt a sírban. Ezek a szíjak alul háromfelé ágaztak, amik közül a szélső szíjakon 3-3 db, a középsőn 2 db veret szolgált díszítésül. A veretek kerek alakúak, közepük bemélyed, aranyozottak, átmérőjük 1,2 cm. Az elágazásnál egy-egy nagyobb (2,2 cm átmérő) rozetta kapott helyet, felfelé a szíjakon 3-3 db kisebb (1,5 cm átmérő) átlyukasztott közepű rozetta. A korongok nem egy időben készültek, erre az egyik kopottabb külseje is enged következtetni. 1 A karosi honfoglalás kori temetők A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A karosi honfoglalás kori temetők

8 Az 56. számú sírba temetett nőt NY-K-i tájolással, háton fekve, nyújtott helyzetben helyezték sírba. Az elhunyt nyughelyéről az alábbi leletek kerültek elő: állati csont, gömbsorcsüngős fülbevaló, ezüstlemezek, üveggyöngyök, öt karikából álló bronz hajfonatkorong pár, gemma, bronz fülesgombok, vas ár, ezüst karperec, 24 db ezüst csizmaveret, rozettás lószerszámveretek, rozsezüst csörgő, oldalpálcás zabla, vas kengyel. A korongpár egyike a jobb, a másik a bal kulcscsonton heverve került elő. Öntéssel készültek, áttörtek. Kialakításuk ötkarikás. Bronzból készültek. 10 A 72. számú sírban az elhunyt nőt NY-K-i tájolással, háton, nyújtott helyzetben temették el. Sírjának mellékletei az alábbiak voltak: bronz fülesgombok, gömbsorcsüngős fülbevaló, aranyozott ezüst hajfonatkorong pár, ezüst huzalkarperec, vas ár. A hajfonatkorongok a gerinccsigolyák alatt, a kulcscsontok találkozásánál hevertek egymást kissé fedve. Ezüstből készültek, aranyozottak, lemezesek. A peremeiken körben kiemelkedő félgömbök helyezkednek el, amiket préseléssel alakítottak ki. Díszítésül a korongok közepén egy-egy bemélyített köralak kapott helyett, amik aranyozottak. Körülöttük kereszt alakban 4 cseppforma, amik szintén aranyozottak, bemélyítettek. 11 A III. temetőben között folyt ásatás, ahol 19 sír került feltárásra. A feltárás előzménye, hogy májusában terepbejárás során csonttöredékek, bronz rozettás szíjvég és bronz rozettás övveretek kerültek elő. 12 Ez a temető a II. temetőtől délre 200 méterre található. Kiemelendő, a rendkívül sok méltóságjelvénnyel ellátott 11. számú sír. Veretes övvel, készenléti íjtegezzel, ezüstszerelékes szablyával, veretes lószerszámmal temették az elhunyt férfit. A többi férfi sírban a melléklet szegényes volt, néhány sírból kerültek elő íjak, íjtegezek, balták, kettőből pedig lószerszám. A gyereksírokból gyöngyök, agyagedények kerültek elő. A női sírok melléklete is szegényesnek mondható. Két sírban hajkarika hevert, ezen kívül előkerült még néhány lekerekített végű pántkarperec, övveretek, csizma veretek (6. és 9. számú sír) A karosi honfoglalás kori temetők A karosi honfoglalás kori temetők A honfoglaló magyarság A karosi honfoglalás kori temetők A karosi honfoglalás kori temetők A karosi honfoglalás kori temetők A honfoglaló magyarság

9 Az 5. számú női sírban egy lemezes hajfonatkorong pár semmisült meg szántás következtében. Az összeszedett darabokból megállapítható volt, hogy a korongok ezüstből készültek, aranyozottak, kialakításuk lemezes. Díszítésül mitikus állatalak szolgált, aminek néhány testrésze volt csak látható a töredékeken. 14 A karosi temetők első sírjai a 9. század végére, az utolsók pedig a 10. század közepére keltezhetők. Feltehetőleg a fejedelmi kíséret harcosai, vezetői és azok családtagjai valamint szolgálói temetkezhettek itt. Erre a férfi sírok magas arányából és a melléjük helyezett fegyverek, méltóságjelvények sokaságából következtethetünk. 15 Karos Eperjesszög, hajfonatkorong pár (47. sír) 14 A karosi honfoglalás kori temetők A honfoglaló magyarság

10 Sárospatak Baksahomok Az 1950-es években a Sárospataktól 4 km-re lévő Baksahomokon lévő dombból földhordás közben előbukkant néhány honfoglalás kori lelet. A leletek közül egy kengyel és egy szablya bekerült a sárospataki múzeumba. Mint később kiderült a munkálatok következtében a területen számos sír jelentősen megrongálódott ben Kovrig Ilona próbaásatást végzett a területen majd Kalicz Nándor közötti ásatása eredményeképpen négy sír került feltárásra. 1 A sírok mindegyike lovastemetkezés volt, kettő (1. számú, 3. számú sír) közülük bolygatott. Ebből a két sírból kengyelek, zablák és egy bronzból készült karperec került elő. A másik két sírban főként lószerszám (zabla, kengyel, hevedercsat) kapott helyett. A 2. sírban ezen felül tegez, nyílhegyek, a 4. sírban bronzból készült hajkarikák, szablya is hevert. Ezeknek a síroknak a közelében (pontos helyük nem ismert) végzett szintén 1956-ban ásatást Bartha Antal. Hat leletanyaggal gazdagon ellátott sírt sikerült feltárnia. A hat sír közül csupán kettő női sír, a másik négy sír férfi csontvázát rejtette. Az 1. számú férfi sírból lószerszám, szablya, nyílvesszők, 10 db ezüst dirhem, a 2. számú férfi sírból 2 db bronzból készült hajkarika, bronz függesztőveretek, 5 db nyílcsúcs, csiholó, kova, zabla, 7 átfúrt dirhem került elő. A 4. számú férfi sír 5db nyílcsúcsot, lószerszámot és két átfúrt ezüstből készült dirhemet rejtett. Az 5. számú férfi sírban a lószerszámok mellett 5db nyílcsúcs és 2 db ezüstből készült hajkarika kapott helyet. 2 A területen még számos szórványlelet előkerült, ékszerek és lószerszám. A két női sír közül a 3. számú sírból számos ékszer (gömbsorcsüngős fülbevaló, ezüst pántkarperec, gyöngyök), zabla, hevedercsat, edény és egy aranyozott korongpár került elő. A 6. számú női sír bronzból és ezüstből készült karpereceket, orsógombot és lószerszámot (kengyelpár, hevedercsat) rejtett. A 3. sírból előkerül korongpár ezüstből készült, aranyozott. Mintázatukat poncolással készítették. A díszítésül szolgáló növényi mintázat (életfa) leveleinek szegélyét vésett vonalak díszítik. A levelek közepén (erezetén) végig futó vonalak végén kis pont látható. A kirajzolódó fa levelei vastagok. A fa szára és ágai szintén vastagok, az ágak kétoldalra ágaznak el és levélcsokrokban végződnek, ahogyan a felfelé tartó ág is. A felső peremen kétoldalt levélre hasonlító motívum található, ezek a levelek szintén vonalkázással díszítettek. Mindkét korongot egy formából öntötték. A korongpár kitűnő példánya a palmettás díszítőművészetnek. 3 Hasonló korong került elő Anarcs lelőhelyen. 10

11 Sárospatak - Baksahomok, hajfonatkorong pár 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

12 Hajfonatkorongok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Anarcs Rómer Flóris 1870 áprilisában szemügyre vette Czóbel Albert anarcsi földbirtokos magángyűjteményét, amiben honfoglalás kori leletek is voltak. Ezek a leletek egy palmettadíszes ezüst csattest és két aranyozott ezüstből készült övveret, amit levélcsokor minta díszít. Az említett tárgyak a Nemzeti Múzeumba kerültek. A leletegyüttes egy másik darabja egy ezüstcsüngő, amit később Dienes István sorolt hozzájuk. 1 Az ezüstcsüngő félhold alakú, granulált díszű. Nincs pontosan lehatárolva a lelőhely, ahonnan 1899-ben egy hajfonatkorong és kengyelpár került elő, annyi bizonyos, hogy egymás közelében három sírra bukkantak Czóbel anarcsi birtokán és feltehetőleg ezek a sírok ahhoz a temetőhöz tartoztak, ahonnan a korábbi leletek is előkerültek. A hajfonatkorong a nyíregyházi múzeumba került. A hajfonatkorong ezüstből készült, amit aranyoztak. Maga a lemez vékony, aprólékos munkával elkészített. A mintázat hátulról domborított, a háttere mélyebben helyezkedik el, amit kalapálással ért el a készítője. Dúsan díszítették arannyal. A lemezen körbe fut párhuzamosan egy-egy vonal. Díszítésül életfa szolgál. Az életfa ábrázolása: egyenes vastag szár, ami alul két szalagból egyesült, majd egyenesen tart felfelé. A szár legfelső ága felfelé tart, két ága pedig két oldalra elágazik. A legfelső levélcsokor három vastag levélből tevődik össze, amik közül az oldalra hajló levelekből mindkét oldalon egy újabb levél indul a középső levél csúcsa felé, lefelé pedig egy-egy rügy hajt ki belőlük. A két oldalra kihajló ág palmettacsokorban végződik. Hasonlóan a felül lévő levélcsokorhoz az oldalsó palmettacsokroknál is az oldalra kiálló levelekből mindkét oldalon egy-egy levél tart felfelé a felső levélcsokorhoz. Másik két levél pedig lefelé hajlik. A levelek tövénél vonalkázott körsáv található, ez a minta megjelenik több helyen is. A levelek középen pontban végződő vonalakkal tagoltak. 2 Ugyanilyen pontban végződő vonalak futnak végig középen a szár azon részén is, ahonnan három irányba elágaznak. A hajfonatkorong hátlapja nem került elő, de az összekapcsoláshoz használt nittszegek közül három megtalálható volt a korong oldalán elhelyezkedő lyukakban. A lyukak közül három fent, egy lent és kétoldalt szintén egy-egy helyezkedik el. A bőr vagy textil szalagok a hátlap és a hajfonatkorong közé kerültek. 3 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

13 A sír, amiből a hajfonatkorong előkerült egy gazdag nőé lehetett. A hajfonatkorongon megjelenített életfa és magának az egész lemeznek a megmunkáltsága magas mesterségbelitudásról árulkodik. Ezenkívül ez a fajta életfa ábrázolás ritkának számít a hajfonatkorongok díszítését figyelembe véve. Hasonló díszítés látható a sárospataki korongpáron. Anarcs, hajfonatkorong 13

14 Ibrány Esbóhalom A lelőhelyre 1984 októberében terepbejárás során bukkantak, ami szántás következtében bolygatott volt. Elhelyezkedése Ibrány és Kótaj között egy korábban a területen lévő vízmeder nyugati pártján. A területen leletmentő ásatást folytatott Istvánovits Eszter 1985 és 1990 között, összesen 269 sírt feltárva. A kirajzolódó X-XI. századi temető sírjai egy 3,5 méter magas ovális homokdombon helyezkednek el. A temető teljesen fel lett tárva, csekély elpusztított sírral kell csak számolni. Az előkerülő csontvázak a homokos talajban rossz megtartásúak voltak. Jellemző a temetőre, hogy az eltemetettek a köznéphez tartoztak, megfigyelhető koporsó használata. A temető leletei a Jósa András Múzeumba kerültek. 1 A sírokból többek között előkerültek vaseszközök, ékszerek (gyűrűk, karperecek, torques, bokaperecek, gyöngyök, fülbevalók, hajkarikák), tűtartó, csipesz, veretek, csüngők, fokos, balta, fazekak, ásópapucs, zabla, csörgő és egy griffes hajfonatkorong A 197. számú sír kettős sír. A 197/a. sírban éves lányt temettek. A sír mellékletei ezüst hajkarika, három bronz szálból sodort torques, gyöngysor 66 db gyöngyből. A gyöngyök rendkívül változatosak, színeik zöld, fekete, fehér, kék, bordó, barna, barnássárga, díszítésük pettyes, hullámvonallal díszített, alakjuk gömb, korong, lapított gömb. A gyöngyökön kívül egy ólomkereszt is helyet kapott a nyakláncon. További mellékletek még füles bronzgomb, domborított aranyozott ezüst hajfonatkorong, kaftándíszveret, vaseszköz, csüngő, bronzcsörgő, bronzgombok, ezüst lemezkarperec, bronz huzalkarperecek, bronz bokaperecek. 2 A 197/b. sírban szintén éves nő volt eltemetve. Mellékletei a következők, dirhemtöredék, bronzveret, nyitott bronz hajkarika, bronz huzalkarperecek, gyűrűk, bokaperecek, obszidiánszilánkok. 3 A 197/a. sírból előkerülő hajfonatkorong aranyozott ezüst. A gyöngysor fölött, bal oldalon feküdt. 4 Díszítése növényeket ábrázoló elemekből és egy griffből áll, amik poncolt technikával készültek. A griff befelé néz. A hajfonatkorong domborított. Átmérője 7,3 cm. 1 A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyag A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyag A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyag A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyag

15 A hátoldalán található bőr és a lemez között négy szalag maradványai voltak. Fent egy, alul három, ezek a szalagok selyemből készültek. 5 Díszítése alapján feltételezhető, hogy ugyanabban a műhelyben készült, ahol a rakamazi korongpár (Rakamaz Túróczi-part lelőhely). Ibrány - Esbóhalom, hajfonatkorong 5 A honfoglaló magyarság

16 Mándok Tetenke A lelőhely egy homokdombon helyezkedik el, Mándoktól északkeletre. Először 1896-ban bukkant elő két sír földmunkák közben, amikből oldalpálcás zablatöredékek, 60 darab rozettás lószerszámveret és egy hajfonatkorong pár került elő. Az egyik sír női nyughely volt. A leleteknek csak egy része került múzeumba, amit a földbirtokos Forgách László a nyíregyházi múzeumnak adományozott, a többi magángyűjteményben maradt. A leletek a 10. század első felére keltezhetők. 1 A helyszínen ásatás nem történt, de feltételezhető, hogy a domb további sírokat rejt. A hajfonatkorongok bronzból készültek. Előlről enyhén domborítottak, hátulról laposak. Öntéssel készültek, áttörtek. Díszítésül egy stilizált lóalak hátán ember alakkal vagy életfa motívummal. A ló alak egyes részeinél (fej, farka, hátsó lábai) rajta hagyták a korongon az öntési varratokat. 2 A hajfonatkorongok megjelenésükben megegyeznek a Rakamaz-Fő utca lelőhelyen előkerült koronggal. 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

17 Rakamaz Fő utca 1914 júliusában kerültek be a nyíregyházi múzeumba Grósz Miksa magángyűjteményből vásárlás során egy női sírnak a leletei. A sír egy homokos területen bukkant elő. A leletegyüttes az alábbi tárgyakból állt: áttört bronzkorong, ezüst lemezes korong töredék, paszta gyöngyök (7db), spirálos csüngődíszek (4db), ezüst karperec. A leletekkel Jósa András és Kiss Lajos foglalkoztak, a sírban és környékén ásatás nem történt. 1 A hajfonatkorong anyaga bronz. Öntéssel készült, áttört. Díszítésül sematikus ló ábrázolás szolgál, aminek hátából levélalak (vagy egyszerűsített életfa) nő ki. 2 A korong díszítése hasonlít a Mándok-Tetenke lelőhelyen talált hajfonatkorong párhoz. Rakamaz Fő utca, hajfonatkorong 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

18 Rakamaz Túróczi-part (Gyepiföld) A Rakamaztól északra lévő Túróczi-part/Gyepiföld lelőhelyen az 1950-es évektől homokkitermelés folyt, ami során sírok kerültek felszínre ban egy a területen található sírból leletek kerültek be egy magánygyűjteményből a nyíregyházi múzeumba. A leletegyüttest ingnyakveretek és egy aranyozott ezüst hajfonatkorongpár alkotta. A hajfonatkorongpárt Kalicz Nándor és Csallány Desző vizsgálta. A leleteket szolgáltató sírban már nehéz volt újabb ásatást folytatni, mivel azt jelentősen megrongálták, néhány női csizmaveretet sikerült még megmenteni. Az itt eltemetett nő előkelő családból származhatott, amire a kiemelkedően szépen megmunkált és díszített hajfonatkorong enged következtetni. Később 1960-ban a sír közelében a homokbánya területén egy koponya került elő, aminek hatására Csallány Dezső egy ásatás keretében újabb leleteket talált. A feltárt férfi sír füles gombot, csiholóvasat, kovát és késtöredéket rejtett nyarán újabb két sír bukkant elő, amik közül a 4. számú egy bizánci bronzcsatot rejtett, a másikban (5. számú sír) lócsontok és arany tárgyak hevertek. 2 Leletmentő ásatások folytak között Dienes István vezetésével, amiknek eredményeképpen újabb sírokkal és leletanyaggal gazdagodott a lelőhely. Az 1963-as ásatás során 3 új sírhely látott napvilágot, mindegyik nyughely férfié volt. Az 1964 őszén lefolytatott ásatás során pedig két női sírhelyre bukkantak. A feltárt sírok alapján egy 10. századi temető lehetett a lelőhelyen. A temető a X. század első felére keltezhető a sírokból előkerülő halotti szemfedők alapján, amiknek a használata ősi halotti szokás. 3 Az 1956-ban múzeumba került korongpár vékony aranyozott ezüstlemezből készült. Mindkét korong díszítéséül sas szolgál, a minták kidomborodnak, dúsan aranyozottak. A madarak kiterjesztett szárnyakkal vannak ábrázolva, karmaikban madárfiókákat tartanak. Csőrükben egy-egy ág látható. Testüket növényi elemek borítják, amiket beütögetéssel, poncolós technikával készítettek rájuk. 4 A madarak kisebb tollainak részletes kidolgozottsága, amit vésővel és lyukasztóval készítettek a mesterek munkáját dicsérik. Ugyanígy a levelek kidolgozottsága is kiemelkedő. A két korong állatábrázolása nem teljesen egyforma és nem is ugyanakkor készültek, erre a kopottságban való eltérésük is rámutat. Széleiken felül és alul kétkét lyuk helyezkedik el, amiken keresztül szegecsekkel erősítették a korongokat a hátlapokhoz és a szalagokhoz. A felerősítéshez domború fejű szögeket használtak. 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

19 Rakamaz Túróczi-part (Gyepiföld), hajfonatkorong pár 3 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

20 Tiszabercel Ráctemető A Tiszaberceltől 3 km-re található Ráctemető nevű domb többször is áldozatául esett a folyónak, időnként őskori leletek bukkantak elő, amik a nyíregyházi múzeumba kerültek. A lelőhelyen Kalicz Nándor folytatott ásatást 1956 és 1957 között. Ásatása során 30 honfoglalás kori sírra bukkant, amik egy nagyobb temetőhöz tartozhattak. A sírok nagyrésze szegényesen volt ellátva mellékletekkel, kettő pedig melléklet nélküli. Két sírt lehet kiemelni, amik mellékletük tekintetében különböznek a többitől, ezek a 4. és 10. számú sírok. Az 4. sír egy nő, a 10. sír pedig férfi csontvázát rejtette, mindkettőt gazdagon ellátták mellékletekkel. 1 A gazdag férfi sírjában lován kívül lószerszám (kengyel, csikózabla, hevedercsat), kisméretű vasbalta, nyílhegy, vaskés, tegez, ezüstszemfedő kapott helyet. A 4. számú sírban nyugvó nőt rendkívül díszes ruházatban temették, emellett egy szépen megmunkált hajfonatkorongpár is viseletéhez tartozott. További mellékletei a sírnak az ingnyak díszítésére szolgáló csüngős aranyozott ezüstveretek, 4 db rombusz alakú veret, 3 db szív alakú veret, préselt aranyozott ezüstrozetta, rozetta töredék, bronz fülesgomb, bronz pödrött végű pántkarperec, bronz huzalkarperec, törött üveggyöngy, préselt aranyozott ezüstrozetta, négyszögletű préselt ezüstveretek, vastöredék, bronz fülkarika. 2 Az kettőscsüngők közül 5-nek a felső tagja rombusz közepén kiemelkedő dudorral, alsó tagja szív alakú, amit levelek díszítenek. A 4. számú sírból előkerült hajfonatkorongok vékony ezüstlemezből készültek. Az egyik hajfonatkorong a mellkason hevert, a másik (a kopottabb példány) a gerinc alatt, díszített oldalával lefelé. 3 A díszítésül szolgáló növényi minta kiemelkedik a háttérből, amit domborítással értek el. A háttér a minták között aranyozott. A növényi elemekből álló díszítés középpontját három középen elhelyezkedő levél adja. Ezek a levelek cseppformájúak, erősen kiemelkednek a többi minta közül, közepükön két-két köralak kapott helyet. A levelek három irányban a perem felé mutatnak, csúcsaikból levelek ágaznak el mindkét oldalra, amik a mellettük lévő levelekkel összekapcsolódnak. A három kidomborodó levél közötti részekből egy-egy szár indul kifelé, amiknek a végén levelekből álló levélcsokor található. A levélcsokrok szintén három levélből tevődnek össze. A korongokat hátlapjaikhoz erősítették, amihez a peremükön több helyen látható lyukakon keresztül nittszögeket használtak. A hátlapokat bronzból készítették. 4 Néhány nittszög a korongok között elhelyezkedő 2 cm-es bőrszalagok rögzítésére szolgált, néhányuk pedig dísztésként. 5 A két korong nem egy időben készülhetett, amire a különböző mértékű kopottság is utal. 20

21 Az aranyozottság mértéke és az egyik korongon középen lévő foglalat megléte is eltérést mutat. A foglalatban ékkőberakás kaphatott helyet. 6 Tiszabercel Ráctemető, hajfonatkorong pár 1 A honfoglaló magyarság A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyag A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyag A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyag A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

22 Tiszaeszlár Bashalom A Tiszaeszlártól keletre lévő Bashalmon melletti lelőhelyen két rangos honfoglalás kori temető található, illetve a közelében egy köznépi temető és falutelepülés nyomai is megtalálhatóak. Kovalovszki Júlia végzett ásatást a területen. Az első világháború idején sajnos néhány előbukkanó sír leletei magánkézbe kerültek. Később 1945-ben Rohács József bukkant újból sírokra a területen, majd Kiss Lajossal ásatást végeztek. 22 sírt sikerült feltárniuk. Ezt ban Fettich Nándor és Párducz Mihály egy újabb sírhelyjel egészítették ki ban Dienes István végzett munkálatokat az 1948-ban talált sírnál és egy újonnan felfedezettnél. 1 Az I. számú temetőnek a két legjelentősebb sírja a temető közepén elhelyezkedő két rangos férfisír 2, amik közül az egyikből övveretek, a másikból díszcsat, tarsolylemez, karperecek és egy trepanáló kés került elő. A második temetőre 1947-ben derült fény, szintén Rohács József felfedezéseként. 3 A II. temető az I. temetőtől 200 m-re helyezkedik el. A Fenyvesdomb nevű halomnál öt sírt tárt fel, majd a leletek egy évvel később a Nemzeti Múzeumba kerültek. Dienes István 1958-as ásatása nyomán nyolc új sír került elő. Három férfi sír szablyát, négy veretes övet rejtett. A 10. és a 12. számú női sírok gazdagon el voltak látva mellékletekkel. A 12. sírban többek között az alábbi mellékletek voltak, hajfonatkorongok más varkocsdíszekkel, ingnyakveretek, karperec. A 10. sírban ezüst szemlemezek, ezüst szájlemezek. 4 A 12. sírban talált női hajfonatkorongok ezüstből készültek, aranyozottak. Megtalálásuk szerencsésnek mondható mivel azontúl, hogy eredeti helyzetükben feküdtek még a függesztésükhöz használt szalagok egy része és a rajtuk helyet kapó veretek is előkerültek. A korongok díszítése lóalak növényi elemekkel. A lovak hátából egy-egy ág indul felfelé, amik három levélből álló levélcsokrokban végződnek. Mindkét koronghoz egy-egy kagylóból készült korong kapcsolódik. A kagylókorongokon kívül még mindkét koronghoz 16 db gyöngyöt erősítettek felfűzve. Ezek színei vörös, türkizkék, sárga, fekete és piros. Változatuk üvegpaszta, szemesgyöngy. A korongokhoz tartozó veretek egy-egy szalagra kerültek, amik bőrből készültek. Mindkét bőrszalagra 5 db aranyozott ezüstből készült veretet erősítettek. Kilenc veret állatábrázolás (tehén), egyik rombusz alakú. 5 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

23 4 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

24 Tiszaeszlár Dióskert Először 1965 őszén kerültek elő Tiszaeszlár Paptag-dűlőben fekvő Dióskertből honfoglalás kori leletek, amiket egy női sír rejtett. Ezeket a leleteket homokgödrökből rejtették. A sír mellékletei Kalicz Nándor által a Jósa András Múzeumba kerültek, ahol Németh Péter vizsgálta meg őket. 1 Sajnos később kiderült, hogy a területen több sír is megsemmisült földmunkák következtében. Ennek ellenére Dienes Istvánnak sikerült még október folyamán 11 újabb sírt feltárnia. Ezekben a sírokban az elhunytakat csak kevés melléklettel látták el ban szintén 11 sír lett feltárva, amik közül háromban (14., 17., 19 számú sír) voltak mellékletek. Összesen 26 sír került elő a temető területéről. A legelőször megtalált női sír (1. számú sír) mellékletei a következőkből álltak: gömb alakú, öntött bronz fülesgomb, vasdarabkák, gyöngyök, fülbevaló, ingnyakdíszek, övveretek, hajfonatkorongok. A két hajfonatkorong közül az egyik a bal oldalon, a kulcscsont és a bordák környékén heverve került elő, a másik a test jobb oldalán a bordák közepe táján. Ez utóbbi korong töredezett, egy darabja a jobb karon feküdt. 2 Mindkét hajfonatkorong bronzból készült. Erősen töredezettek. Díszítésül indák szolgálnak, amiket vonalak osztanak ketté és szív alakokat formálnak. A két korong díszítése nem teljesen egyforma, az egyiken az alul spirálosan visszacsavarodó indák egy háromlevelű palmetta két alsó levelét adják, a másikon az indák alul kifelé csavarodnak, belül spirálokban végződő levélmintát hoznak létre. 3 Az utóbbi korongál az indák között négy perem felé tartó levélminta látható. A korongok peremén két vonal fut végig körben, közöttük pontok. A bal hajfonatkoronghoz tartozó 17 db gyöngy között megtalálható hengeres, kerek, lapított gömb alakú. 12 db közülük csurgatottan bordázott. Az állkapocs bal oldalán hevertek. 4 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

25 Tiszaeszlár Dióskert, hajfonatkorong pár 25

26 Tiszaeszlár Vörösmarty utca Az első ásatásra 1961 áprilisában került sor a nyíregyházi múzeumnak tett bejelentés alapján, miután munkálatok közben egy csontváz és mellékletei kerültek felszínre a Vörösmarty utca 37. szám alatti telken. A feltárást Csallány Dezső és Makkay János végezték, ami során újabb két sír került elő. Mindhárom sírhely gazdag női temetkezés volt a honfoglalás korából. 1 A legelőször feltárt sír bolygatott lovastemetkezés volt, lószerszám (kengyel, zabla), csizmaveretek, rombusz alakú ingnyakdísz, rozettás veretek, hajkarika, berakásos fejesgyűrű került elő. A második sírból előkerült egy gyöngyházkorong gyöngyfűzérrel és egy hajfonatkorong gyöngysorral. A gyöngyházkorong a koponya alatt, a másik korong a bal könyöknél hevert. 2 A korongokon kívül még ezüst lemezkarperec, bronz fülesgombok, ékköves fejesgyűrű, csizma díszítésére szolgáló kerek veretek, préselt ruhadíszek és vaskés voltak a 2. számú sírban. A harmadik sírban aranyozott ezüst szügyelőveretet, ezüst kettőscsüngőket, gyöngysort, ezüst huzalláncot, karpereceket (egy fonott, egy ezüst lemezkarperec), csizma díszítésére szolgáló gömbszegecseket találtak. 3 A 2. számú sírból előkerült hajfonatkorongok közül az egyik ezüstből készült. A koronghoz gyöngysort erősítettek. Díszítésül palmetta motívum szolgál, amit bekarcoltak. A díszítés középpontját két levélcsokor adja, amik egymás felett helyezkednek el. Három levél alkot egy levélcsokrot, a levélcsokrok két-két oldalra kihajló leveleit vonalkázott minta díszíti. Körben a lemez peremén félpalmetta fut. A korong felső és alsó peremén is egy-egy lyuk található, amik közül a fentibe a szalagot, az alsóba a gyöngysort rögzítették. A gyöngysor 10 db pasztagyöngyből és 2 db orsódíszből áll. A gyöngyök színei sárga, kék, fehér, fekete türkiz. 4 A gyöngyházkorong díszítése mára már kevésbé kivehető, bekarcolt geometrikus minták díszíthették, erősen töredezett is a korong. A palmettás hajfonatkoronghoz hasonlóan a gyöngyházkorongot is szintén felül a pereménél egy lyukon keresztül szalaghoz erősítették, a perem lenti részén lévő lyukba pedig gyöngyfűzért erősítettek. A gyöngysor 10 db pasztagyöngyből és 2 db bronz csüngőből áll. A gyöngyök színei sárga, kék, barna, piros, türkiz. 5 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

27 Tiszaeszlár - Vörösmarty utca, hajfonatkorong 27

28 Tiszalök Kisvajasdomb Tiszalöktől 3 km-re Kisvajasdombon 1941 és 1943 között folyt ásatás. Kiss Lajosnak 88 sírt sikerült feltárnia, amik századiak. Összesen 26 sír volt mellékletekkel ellátva. 1 A mellékletek gyöngyökből, karperecekből (huzal és fonott), gyűrűkből, hajkarikákból (sima és S-végű), ingnyakveretből, nyílcsúcsokból és edényekből álltak, valamint előkerült egy hajfonatkorong is. A hajfonatkorong bronzból készült. Alakja karika, amin négy fül helyezkedik el körben aszimmetrikusan. Ezek a fülek áttörtek, a rögzítésre szolgáltak. 1 A honfoglaló magyarság Tiszalök Kisvajasdomb, hajfonatkorong 28

29 Hajfonatkorongok Hajdú-Bihar megyében Biharkeresztes Bethlen Gábor utca Gázvezeték bekötési munkálatok során 1994 októberében Bethlen Gábor u. 25. számú lelőhelyen honfoglalás kori leletek bukkantak elő. Ezek a leletek a Déri Múzeumba kerültek. A lelőhelyen Módy György végzett helyszínelést. A felső talajréteg alatti homokból kerültek elő csontok és egy koponya majd a homokot újra átvizsgálva további ékszerek és fémtárgyak is előbukkantak. A leletek a következők voltak: gazdagon díszített aranyozott ezüstkorong, 22 db szintén aranyozott ezüst rombusz alakú ingnyakveret, 3 pár füles bronz félgomb, 4 db szintén aranyozott ezüst rozetta, 1 db ezüst pántkarperec, 1 db vésett díszítésű, pödrött végű bronz karperec, 2 db kőbetétes ezüst gyűrű, 1 db vaskés töredékes fatokkal, a tok díszítéséül szolgáló ezüstlemez töredékei, 1 db ezüst pénz (I. Lothar) ben újabb ásatás zajlott a területen, akkor még két sír került elő. Az előkerült hajfonatkorong ezüstből készült, amit aranyoztak. A korong közepe kicsit kiemelkedik. A díszítésül szolgáló négy palmetta minta négy részre osztja a korong mintázatát. A levélcsokrok mindegyike három vastag levélből áll, száraik szintén vastagok. A levelek közepén több irányba vonalak futnak, amik pontban végződnek. A levélcsokrok szárai indaként csavarodnak, a korong közepén futnak össze (szvasztika alak). A hajfonatkorong hátlapja bronzból készült. A hátlapot és a korongot szegecsekkel erősítették egymáshoz. Ezek közül a szegecsek közül 7 db látható a korongon, felül 2 db, alul 1 db, oldalain 2-2 db. A lemezhez hasonlóan ezek is aranyozottak, ezüstből készültek, a fejük félgömb alakú. A korong alatt pamutszövet töredéke volt megtalálható. 2 1 A honfoglaló magyarság Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész

30 Biharkeresztes Bethlen Gábor utca, hajfonatkorong 30

31 Hencida Szerdekhalom A lelőhely egy 80 m magas, 100 m hosszú domb. Útépítés során 4 sír bukkant elő, amikből a leletek nem kerültek be múzeumba május-júniusa között újabb 22 sír került elő, az ásatásokat Fettich Nándor végezte. A sírok között voltak férfi, női és gyerek sírhelyek is, 6 sír ezek közül lovas temetkezés. 1 Az elhunytak nyughelyei közül főként a nőkét gazdagon ellátták mellékletekkel. Leletek tekintetében a temető legkiemelkedőbb sírhelye az 1. számú sír, ami egy fiatal lány nyughelye. A sírban veretes párta és hajfonatkorongok kaptak helyet. Másik szintén gazdag melléklettel ellátott az 5. számú női sír. A sírból csizma veretek, rozettás lószerszám (állatfejes zabla, hurkos fülű kengyel) került elő. Összesen 5 női sírt tártak fel, a másik három női sírhelyet kifosztották. A 13 férfi sír közül a 3. számú sírból előkerülő bronz övveretek a legjelentősebb leletek, a többi sír melléklete meglehetősen szegényes, hiányoznak a fegyverek és méltóságjelvények. Egy nyílhegy és balta került elő csupán, ez arra utalhat, hogy az itt eltemetetteknek nem a katonáskodás volt a fő feladatuk. 2 Az 1. számú sír hajfonatkorongjai bronzból készültek, áttörtek. Díszítésül mitikus állatábrázolás szolgál mindkettőn. Öntéssel készültek, ugyanabból az öntőmintából. A fiatal lány halántékainál feküdtek. 3 Az állatalakok fejükkel balra fordulnak, testük ívelt. Hasonló hajfonatkorongok: Sarkad-Peckesvár, Gyula. 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

32 Hencida Szerdekhalom, hajfonatkorong pár 32

33 Nyíracsád Szentirmay föld A nyírmártonfalvi út északi oldalán található egyik homokdombon földmunkák közben sírok bukkantak elő 1936 őszén, amik meg is semmisültek a munkálatok miatt. Az előkerült leletek Szentirmay Lajoshoz kerültek, aki a Hajdúsági Múzeumnak adta óta már a Déri Múzeumban őrzik ezeket a leleteket. A sírok mellékletei között voltak többek között nyílcsúcsok, pajzs alakú veretek, lószerszám (zabla, kengyelek, bronz szíjelosztó karika), líra alakú csat, tegezvasalások, aranyozott bronzpánt, csüngős veret és két hajfonatkorong. 1 A hajfonatkorongok anyaga fehérfém. Öntéssel készültek, áttörtek. Díszítésül mitikus állat ábrázolás szolgál. Az állatalakok arccal balra fordulnak. Mindkettőnek a farka növényre hasonlít, az állat háta felé visszahajlik. 2 Hátukból egy-egy kis szár nő ki, amik levélcsokorban vagy feltehetően életfában végződnek. Három levél alkot egy levélcsokrot. Nyíracsád Szentirmay föld, hajfonatkorong pár egyik példánya 1 A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyarság

34 Püspökladány Eperjesvölgy A lelőhelyen császárkori szarmata sírok keresése közben bukkantak elő századi sírhelyek. Ennek előzménye, hogy korábban 1908 nyarán Nagy Sándor különbféle gyöngyöket talált szántások után, amiket bevitt a múzeumba majd az általa említett területen Zoltai Lajos végzett terepszemlét s újabb leleteket talált. Ezeknek a leleteknek a hatására indult meg kutatás a helyszínen, ahol végül egy 10. századi temető hat sírja került elő. 1 Később 1977 és 1982 között folytak ásatások a területen, összesen 640 sír került feltárásra, kirajzolva egy temető képét. Szerencsésnek mondható, hogy a sírok egyike sem rongálódott meg földmunkák következtében A leletek alapján a temető használata a 10. század elejétől a 11. század végéig folyamatos volt. Az előkerült sírok közül körülbelül nyughely a honfoglalás korából származik. Az eltemetettek nagyrésze köznép volt. A X. századi férfi sírokból előkerült kiemelkedőbb leletek többek között: 2 nyereg, 2 szablya, 3 balta, 2 tegez, 1 csontos íj, nyílhegyek, övveretek, vas oldalpálcás zabla valamint számos vaskés. A női sírok legkiemelkedőbb leletei az aranyozott ezüst és aranyozott bronz ruhaveretek. Egyik legjelentősebb női sír a 17. számú, amiből hajfonatkorongpár mellett előkerült bronzgyűrű, karperecek, gyöngyök, préselt aranyozott bronz veretek és aranyozott ezüst veretek. 2 A 17. számú sírból előkerült hajfonatkorongok egyike az eltemetett nő jobb melle fölött, a másik alatta a gerincoszlopra csúszva hevert. 3 Ezüstből készültek. Préselő technikát alkalmaztak rajtuk. A peremeiken körben két-két vonal fut, árkot alkotva, amiket aranyoztak. A korongok közepén kör alakban szintén végig fut egy-egy árok, szintén aranyozottan. A peremén lévő aszimmetrikusan elhelyezkedő fúrt lyukakon keresztül erősítették fel a korongokat. A lyukak mellett mindkét lemezen két-két szegecs található a másodlagos használathoz. A szegecsek díszítettek, gomba formájúak, ezek segítségével lehetett bőrszíjakra rögzíteni. A korongokhoz tartozik egy-egy alátétlemez (emiatt kettős lemezeknek is nevezhetők), amiket bronzból készítettek. 4 Az alsó hajfonatkorong alatta egy 2 bronzverettel díszített bőrszíj volt megtalálható. A veretek kerek alakúak, díszítésük árkolt. 5 Ez a korongpár a kevésbé díszített hajfonatkorongok között foglal helyet. 1 Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1.rész A honfoglaló magyarság Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész A honfoglaló magyarság Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész

35 Püspökladány Eperjesvölgy, hajfonatkorong pár 35

36 Sárrétudvari Hízóföld 1980-ban talajjavító munkálatok előkészítése közben a lelőhelyen honfoglalás kori leletek bukkantak elő. Ezek csontváz maradványokból, lócsontokból valamint préselt arany és ezüst ruhadíszekből álltak és 1985 között ásatások folytak a területen, 269 sír látott napvilágot ez idő alatt. Ezek közül 262 a honfoglalás korához kapcsolható, 7 pedig bronzkori. 1 A sírokból származó leletanyag alapján kirajzolódik, hogy három csoport temetkezett ide. Egy vagyonosabb középréteg, akiknek a sírjai közül a férfiaké fegyverekkel, a nőké nemesfém ékszerekkel volt bőven ellátva. Több sírban hevertek állatok csontjai, aminek az oka a hitvilághoz kapcsolható. A hitvilággal és totemizmussal áll kapcsolatban a különféle tárgyakon megjelenő állatábrázolás is. Példa rá a 83. sírban talált áttört füles bronzkorong, amin egy ló és annak lovasa látható. A 267. számú fiatal lány sírban talált szintén áttört bronz korongpáron is mitikus állatábrázolás figyelhető meg egy ló alakjában. A női sírokból számos ingnyakveret került elő, amiknek szembetűnő változatosságuk. Hajfonatkorongok is több női sírban előfordultak, ezeknél is szintén figyelmet érdemel, milyen sokféle változatukat viselték. A férfi sírok leletanyagában fegyverek tekintetében számos nyílhegy, nyíltegez, reflexíj, gyújtónyílhegy, vaskés volt megtalálható. Balta egy, szablya két sírban volt mellékletként. Több sírban megfigyelhető lovastemetkezés. Lószerszámok közül női sírból díszes nyeregveretek, férfi sírokból ezüstberakásos kengyelek is előkerültek. A 32. számú női sírból egy korongpár került elő. Az egyik korong az állcsúcs előtt volt, a másik a bal kulcscsont alatt a bordákon. 2 Mindkettőt ezüst lemezből készítették. Közepükön árkolás fut körbe, aminek belseje aranyozott. Ugyanígy a korongok peremein is aranyozott árkolás található. A lemezek peremén lyukak találhatóak aszimmetrikus elrendezésben, amik a felerősítéshez szolgálnak segítségül. 3 A hajfonatkorong, ami a 102. számú női sírból került elő a jobb kulcscsonton hevert. 4 Ezüstből készült. Kialakítása lemezes, alátétlapja vasból készült. Díszítésre a korong közepén egy kör szolgál, ami bemélyített. A kör körül négy szív alak foglal helyet szimmetrikus elrendezésben. A szív formák aranyozottak. A korong peremen apró trébelt pontszerű bemélyedések találhatóak körben. 5 1 A honfoglaló magyarság Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész

37 A felfüggesztéshez a peremen kialakított lyukak szolgáltak, amik szimmetrikusan helyezkednek el. A 262. számú sírból előkerült korongpár egymásra csúszva az áll alatt hevert. Ezüstből készültek. Kialakításuk lemezes. Mindkettőnek a közepe bemélyedő, a bemélyedés aranyozott. A korongok peremén négy-négy dudor található, amik mellett apró lyukak szolgálnak a felerősítéshez. 6 A hajfonatkorongok, amiket a 267. sír rejtett, bronzból készültek. Egyik a bal kulcscsontnál, másik a térdek környékénél hevert. Öntöttek és áttörtek. Ugyanazt az öntőformát használták mindkettő elkészítéséhez, ezért a két korong egyforma. 7 Díszítésül állatalak szolgál, aminek testrészei (végtagjai, farka) növényekké formálódnak át. A feltárt temető 269 sírja közül a századi sírnak az összetétele: 88 férfi, 67 nő, 93 fiatal,11 felnőtt, 3 nem meghatározható. A legtöbb sír északnyugat-délkelet tájolású (127 sír). A többi sír közül 66 nyugat-keleti, 50 délnyugat-északkelti, 19 pedig nem tájolható. 8 A csontvázak elhelyezésének módja a legtöbb esetben háton fekve, nyújtott helyzetben. Koporsós temetkezés feltételezhető fakorhadványok alapján a 81., 93. és 158. számú sírnál, a 35. és 43. sírban deszkamaradványok igazolják a koporsós eltemetést. 9 Összesen két sírból került elő edénymelléklet, mindkettő gyereksírból, egyik egy ép fazék, ami a 190. számú sírban volt, a 88. sírban pedig csupán egy edény töredék. Ételmelléklet 12 sírban volt, amik közül 3-ban (28., 130., 160.) feltételezhetően a hitvilág játszott fő szerepet az állati maradványok elhelyezésében, a többinél nagyobb a valószínűsége, hogy ételmellékletként kerültek a sírokba. A 262 honfoglalás kori sírból 63 melléklet nélküli A honfoglaló magyarság Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész A honfoglaló magyarság Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész

38 A honfoglalás kori sírok hajfonatkorongokon kívüli egyéb ékszer mellékletei: 148 darab hajkarika, 94 sírból. Alapanyaguk bronz, ezüst, arany. Nők, férfiak, fiatalok sírjaiban. Változataik: egyszerű nyitott huzalkarika, pödrött végű hajkarika. 12 db fülbevaló. Aranyból, bronzból, ezüstből készültek. Nők, férfiak, fiatalok sírjaiban. Változataik: egyszerű, nyitott karika, spirálcsüngős karika, gombsorcsüngős drótfüggő, szőlőfürtös díszű függő, huroksorral dísztett függő, sodrott karika, félhold alakú bizánci fülbevaló gyöngydróttal.9 sírból került elő torques. Egy férfi, nők és fiatalok sírjaiban. Változataik: huzalnyakperec, sodrott nyakperec, vas torques. Gyöngyöket főleg fiatalok sírjaiban találtak, összesen 34-ben. Változataik: bordázott, kis szemes, nagy szemes, virágszemes, csorgatottan bordázott. Díszítésük lehetett hullámvonal, alakjuk hordó, karika, lapított gömb, orsó. Kagylókat és csigákat is fűztek olykor közéjük. 64 db karperec, 43 sírból. Leggyakrabban nők és fiatalok sírjaiban. Anyaguk bronz, ezüst, vas. Legtöbbjük bronzból készült. Változataik: sodrott, hurkos-kampós végű, sodrott, bepödrött végű, fonott, hurkos-kampós végű, fonott, hurkoskampós, visszatekercselt végű, sima, nyitott huzal, öntött, hegyesedő végű, nyitott, elhegyesedő végű, öntött, zárt sima, állatfejes, sima karikájú, zárt, kikerekedő végű lemez, pödrött végű díszítetlen lemez, mindkét végén hurkos. 40 db gyűrű. Bronzból készült a legtöbb. Leggyakrabban női sírokban. Változataik: nyitott huzalgyűrű, nyitott pántgyűrű, fejesgyűrű, kőbetétes gyűrű. Csörgő, kolomp 1-1 darab került elő, ahogyan kereszt és párta is. Sárrétudvari Hízóföld, hajfonatkorong pár (32. sír) 38

39 Sárrétudvari Hízóföld, hajfonatkorong (102. sír) Sárrétudvari Hízóföld, hajfonatkorong pár (267. sír) egyéb ékszer mellékletek: Hajdú-Bihar megye századi sírleletei 1. rész