Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2010) 510 végleges 2010/0264 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről (kodifikált szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

3 INDOKOLÁS 1. A Bizottság a népek Európájának jegyében nagy jelentőséget tulajdonít az uniós joganyag egyszerűsítésének és átláthatóbbá tételének annak érdekében, hogy az a polgárok számára világosabb és könnyebben hozzáférhető legyen, így tovább bővítve a számukra biztosított jogok gyakorlásának lehetőségeit. Ez a cél nem érhető el mindaddig, amíg számos, sokszor jelentősen módosított rendelkezés részben az eredeti jogi aktusban, részben pedig a későbbi, módosító jogi aktusokban szétszórtan található meg. A hatályos rendelkezések megállapításához így jelentős kutatómunka és számos jogi aktus összevetése szükséges. Ezen okból, valamint azért, hogy a joganyag egyértelmű és áttekinthető legyen, szükséges a többször módosított jogi aktusok kodifikációja. 2. A Bizottság április 1-jén úgy határozott 1, hogy szervezeti egységei számára előírja valamennyi jogi aktusnak a legkésőbb a tizedik módosítást követő kodifikációját, hangsúlyozva, hogy ez minimumkövetelményként értendő, és ezen egységeknek törekedniük kell az illetékességükbe tartozó jogi aktusok kodifikációjának még gyakrabban történő elvégzésére annak érdekében, hogy e jogi aktusok rendelkezései áttekinthetők és könnyen érthetők legyenek. 3. Az decemberi edinburgh-i Európai Tanács következtetései 2 is megerősítették e követelményt, amennyiben rámutattak a kodifikáció fontosságára, ugyanis a tekintetben, hogy valamely adott helyzetre az adott időben mely jogi aktus alkalmazandó, a kodifikáció jogbiztonságot teremt. A kodifikációt a szokásos uniós jogalkotási eljárással összhangban kell elvégezni. Mivel a kodifikáció tárgyát képező jogi aktus érdemben nem módosítható, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság december 20-án intézményközi megállapodást kötöttek arról, hogy a kodifikált jogi aktusok elfogadása során gyorsított eljárás alkalmazható. 4. Ezen javaslat célja a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, május 26-i 86/298/EGK tanácsi irányelv kodifikációja 3. Az új irányelv a benne foglalt jogi aktusok 4 helyébe lép. E javaslat teljes egészében megőrzi a kodifikált jogi aktusok tartalmát, és ennek megfelelően, kizárólag a kodifikáció elvégzéséhez szükséges alaki módosítások elvégzésével, azokat pusztán egybefoglalja COM(87) 868 PV. Lásd a következtetések A. részének 3. mellékletét. A Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleménye alapján. A közösségi joganyag kodifikációja, COM(2001) 645 végleges. Lásd ezen javaslat VIII. mellékletének A. részét. HU 2 HU

4 5. A kodifikációs javaslatot a 89/686/EGK irányelv és a módosító aktusok előzetes, 22 hivatalos nyelven készült, egységes szerkezetbe foglalt változata alapján az Európai Unió Kiadóhivatala készítette adatfeldolgozó rendszer segítségével. Abban az esetben, ha a cikkek új számozást kaptak, a régi és az új számozás közötti összefüggést a kodifikált irányelv VIII. mellékletében található megfelelési táblázat tartalmazza. HU 3 HU

5 86/298/EGK (kiigazított szöveg) 2010/0264 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről (kodifikált szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 5, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, május 26-i 86/298/EGK tanácsi irányelvet 6 több alkalommal jelentősen módosították 7. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell HL C [ ], [ ], [ ] o. HL L 186., , 26. o. Lásd a VII melléklet A. részét. HU 4 HU

6 86/298/EGK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (2) A 86/298/EGK irányelv egyike a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 8 felváltott 74/150/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási rendszerre vonatkozó egyedi irányelveknek és technikai előírásokat állapított meg a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kiképzését és felépítését illetően a hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezetekkel kapcsolatban. Ezek a technikai előírások a tagállamok jogszabályainak közelítésére vonatkoztak annak érdekében, hogy a 2003/37/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárást alkalmazni lehessen minden traktortípus esetében. Következésképpen a 2003/37/EK irányelv által meghatározott, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeire vonatkozó rendelkezések ezen irányelvre is alkalmazandók. (3) Ez az irányelv nem érinti a VII. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 86/298/EGK (kiigazított szöveg) 1. cikk Ezt az irányelvet a 2003/37/EK irányelv 2. cikk j) pontjában meghatározott, az alábbi jellemzőkkel rendelkező traktorokra kell alkalmazni: 86/298/EGK a) legfeljebb 600 mm szabad magasság az első-, illetve a hátsó tengely legalacsonyabb pontja alatt, a differenciálművet is beleértve; 8 HL L 171., , 1. o. HU 5 HU

7 89/682/EGK 1. cikk 1. pont (kiigazított szöveg) b) a szélesebb gumiabronccsal felszerelt tengely rögzített, vagy állítható legkisebb nyomtávja legfeljebb mm lehet; elfogadva, hogy a szélesebb abroncsokkal felszerelt tengely mm-es legnagyobb nyomtávra állítható be, a másik tengelynek alkalmasnak kell lennie olyan beállításra, amely biztosítja, hogy a keskenyebb gumiabroncsok külső pereme ne érjen túl a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengely abroncsainak külső peremén ; ahol a két tengely azonos méretű kerekekkel és gumiabroncsokkal van felszerelve, ott mindkét tengely rögzített, vagy állítható nyomtávja legfeljebb mm; 86/298/EGK (kiigazított szöveg) c) 600 kg-nál nagyobb tömeg, és a 2003/37/EC irányelv I. mellékletének A. minta 2.1. pontjában meghatározott terheletlen tömegnek megfelelően, az ezen irányelvvel összhangban felszerelt borulás hatása elleni védőszerkezettel és a gyártó által ajánlott legnagyobb kerékabroncsokkal együtt. 2. cikk (1) Minden tagállam biztosítja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorhoz erősítésének az EK-alkaltrész-típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel az I. és II. mellékletben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek. (2) Az EK-alkaltrész-típusjóváhagyást biztosító tagállam megteszi az igazoláshoz szükséges intézkedéseket és amennyiben szükséges, együttműködik a többi tagállam illetékes hatóságaival annak érdekében, hogy a gyártott modellek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. A vizsgálatok szúrópróbaszerű ellenőrzéssel történnek. 3. cikk A tagállamok a III. melléklet példája szerinti EK-alkaltrész-típusjóváhagyási jelet adnak a traktor vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának, vagy meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a 2. cikknek megfelelően a típusjóváhagyást megadták. 86/298/EGK A tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megelőzzék olyan zavart okozó jelek használatát, amelyek alapján a 2. cikk szerinti borulás hatása elleni védőszerkezetek összetéveszthetők más berendezésekkel. HU 6 HU

8 86/298/EGK (kiigazított szöveg) 4. cikk A tagállamok nem tilthatják meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezeknek a traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkaltrész-típusjóváhagyási jellel rendelkeznek. Azonban a tagállam megtilthatja az EK-alkaltrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól. 86/298/EGK E tagállam haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a megtett intézkedésekről, részletesen megindokolva a döntését. 5. cikk 86/298/EGK (kiigazított szöveg) Minden tagállam illetékes hatósága egy hónapon belül elküldi a IV. mellékletben szereplő minta szerinti EK-alkatrésztípusbizonyítvány másolatát a többi tagállam illetékes hatóságának a borulás hatása elleni védőszerkezet minden olyan típusára vonatkozóan, amelyre a jóváhagyást megadták vagy megtagadták. 6. cikk (1) Amennyiben az a tagállam, amelyik az EK-alkaltrész-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy több, ugyanazzal az EK-alkaltrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet és ezek traktorhoz erősítése nem felel meg a jóváhagyott típusnak, megteszi a szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a gyártott darabok a jóváhagyottal megegyezzenek. E tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a többi tagállam illetékes hatóságait a megtett intézkedésekről, amelyek jelentős és ismételt hiányosság esetén egészen az EK-alkaltrésztípusjóváhagyás visszavonásáig terjedhetnek. Ezek a hatóságok ugyanilyen intézkedéseket tesznek, ha egy másik tagállam illetékes hatóságai értesítik őket ilyen meg nem egyezésről. (2) A tagállamok illetékes hatóságai egy hónapon belül értesítik egymást bármely EKalkaltrész-típusjóváhagyás visszavonásáról és ennek okairól. HU 7 HU

9 7. cikk Ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezés alapján hozott minden döntést a borulás hatása elleni védőszerkezetek EK-alkaltrész-típusjóváhagyásának megtagadásáról vagy visszavonásáról, illetve azok forgalomba hozatalának vagy használatának megtiltásáról részletesen meg kell indokolni. Az érintett felet a döntésről értesíteni kell, és ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a tagállamokban hatályban lévő jogszabályok szerinti jogorvoslatról és a határidőkről, amelyeken belül a jogorvoslattal élhet. 8. cikk 2000/19/EK 2. cikk (kiigazított szöveg) (1) Azoknak a traktoroknak a tekintetében, amelyek eleget tesznek az ebben az irányelvben foglalt követelményeknek, a tagállamok: a) nem utasíthatják el egy traktortípusra az EK-típusjóváhagyás megadását vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását; b) nem tilthatják meg a traktorok első üzembe helyezését. (2) A tagállamok elutasíthatják a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem tesz eleget az ebben az irányelvben foglalt követelményeknek. 86/298/EGK (kiigazított szöveg) 9. cikk A tagállamok nem tagadhatják meg a traktorok forgalomba helyezését, illetőleg nem tilthatják meg azok értékesítését vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták EK-alkatrésztípusjóváhagyási jellel, és megfelelnek az V. melléklet követelményeinek. 89/682/EGK 10. cikk Ezen irányelv nem befolyásolja a tagállamoknak azt a jogát, hogy a Szerződés rendelkezéseinek eleget téve olyan követelményeket írjanak elő, amelyeket a munkavállalók biztonságának megőrzése érdekében a kérdéses traktorok használatakor szükségesnek tartanak, amennyiben ezek nem jelentik a borulás hatása elleni védőszerkezet megváltoztatását ezen irányelvben nem részletezett módon. HU 8 HU

10 11. cikk 86/298/EGK (kiigazított szöveg) (1) Az EK-típusjóváhagyással kapcsolatban az 1. cikkben említett valamennyi traktort fel kell szerelni borulás hatása elleni védőszerkezettel. (2) Amennyiben nem a vezetőülés elé felszerelt két oszloppal rendelkező védőszerkezetről van szó, akkor az (1) bekezdésben említett védőszerkezetnek meg kell felelnie ezen irányelv I. és II. mellékletében vagy a 2009/57/EK 9 vagy a 2009/75/EK 10 európai parlamenti és tanácsi irányelvek I IV. mellékleteiben megállapított követelményeknek. 86/298/EGK 12. cikk 86/298/EGK (kiigazított szöveg) Az I-IV. mellékletben leírt követelményeknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításait a 2003/37/EK irányelv 20. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadják el. 13. cikk A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 14. cikk A VII. melléklet A. részében meghatározott jogi aktusok által módosított 86/298/EGK irányelv hatályát veszti, a VII. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni HL L 261., , 1. o. HL L 261., , 40. o. HU 9 HU

11 Ez az irányelv május 1-jén lép hatályba. 15. cikk 86/298/EGK 16. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt [ ]-ban/-ben, [ ]-án/-én az Európai Parlament részéről az elnök [ ] a Tanács részéről az elnök [ ] HU 10 HU

12 A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 86/298/EGK (kiigazított szöveg) I.MELLÉKLET: II.MELLÉKLET: III.MELLÉKLET: IV.MELLÉKLET: V.MELLÉKLET: VI.MELLÉKLET: VII. MELLÉKLET Az EK-alkaltrész-típusjóváhagyás feltételei Műszaki előírások Jelölések Az EK-alkatrésztípusbizonyítvány mintája Az EK-típusjóváhagyás feltételei Minta: Melléklet egyes traktortípusok EGK típusbizonyítványához a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és traktorra erősítésének szilárdságával kapcsolatban. A. rész: A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai B. rész: A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája VIII. MELLÉKLET Megfelelési táblázat HU 11 HU

13 I. MELLÉKLET AZ EK-ALKALTRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS FELTÉTELEI 2010/22/EU 2. cikk és II. melléklet 1. pont (kiigazított szöveg) 1. A októberi C(2008)128 OECD-határozat 7. kódexének pontjában előírt meghatározások és követelmények alkalmazandók az 1.1. pont (Mezőgazdasági és erdészeti traktorok) kivételével, amelyek szövege a következő: 1. Fogalommeghatározások 1.1. [nem alkalmazható] 1.2. Borulásvédelmi szerkezet (ROPS) Borulásvédelmi szerkezet (biztonsági fülke vagy keret), (a továbbiakban: védőszerkezet): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt abban az esetben érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul. A borulásvédelmi szerkezet jellemzője, hogy elég nagy szabad teret biztosít ahhoz, hogy megvédje a vezetőt, aki ülhet akár a védőszerkezet védelmében, akár a szerkezet külső éleit a traktor bármely olyan részével összekötő egyenesek által határolt térben, amely érintkezésbe kerülhet a sík talajjal, és amely borulás esetén képes a traktort az adott helyzetben megtartani Nyomáv Előzetes fogalommeghatározás: a kerék szimmetriasíkja A kerék szimmetriasíkja egyenlő távolságra található a keréktárcsák külső élén értelmezett kerületét magában foglaló két síktól A nyomtáv meghatározása A kerék tengelyén keresztülhaladó függőleges sík egyenes vonalban metszi a szimmetriasíkot; ez az egyenes egy pontban találkozik az alátámasztó felülettel. Ha a traktor azonos tengelyén található kerekek esetében így meghatározott két pont A és B, akkor a nyomtáv az A és a B pont közötti távolság. A nyomtávot ilyen módon mind az első, mind a hátsó kerekek tekintetében meg lehet határozni. Ikerkerekek esetében a nyomtáv a kerékpárok szimmetriasíkjainak megfelelő két sík közötti távolság. 11 Az OECD egységes kódexe a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteinek hivatalos vizsgálatához. HU 12 HU

14 További fogalommeghatározás: a traktor szimmetriasíkja Az A és a B pontnak a traktor hátsó tengelyére vonatkozó szélső helyzete adja meg a nyomtáv lehetséges legnagyobb értékét. Az AB szakasszal a szakasz középpontjánál derékszöget bezáró függőleges sík a traktor szimmetriasíkja Tengelytáv Az első kerekek, illetve a hátsó kerekek tekintetében az 1.3. pontban meghatározott két AB szakaszon keresztülhaladó függőleges síkok közötti távolság Az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása Az ülés beállítása a vizsgálathoz Az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) 12 Az ülés ellenőrzési pontját az ISO 5353:1995 szabvány szerint kell meghatározni Az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz amennyiben a háttámla és az ülőfelület állítható, akkor úgy kell ezeket beállítani, hogy az ülés ellenőrzési pontja a hátsó, legfelső helyzetében legyen; amennyiben az ülés rugózott, akkor rugózását útjának közepén rögzíteni kell, kivéve ha ez ellentétes az ülés gyártójának egyértelmű utasításaival; azon esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés ellenőrzési pontján átmenő hosszanti tengelynek párhuzamosnak kell lennie a traktornak a kormánykerék középpontján átmenő függőleges hosszanti síkjával, és ettől a síktól legfeljebb 100 mm-re helyezkedhet el Védett tér Referenciasík A védett tér a 7.1. és a 7.2. ábrán látható. A védett tér meghatározása a referenciasíkhoz és az ülés ellenőrzési pontjához (ÜEP) képest történik. A referenciasík egy olyan függőleges sík, amely általában a traktor hosszanti síkja, valamint átmegy az ülés ellenőrzési pontján és a kormánykerék középpontján. A referenciasík általában egybeesik a traktor hosszanti szimmetriasíkjával. Rakodás során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódik, de merőleges marad a traktorra, illetve a borulásvédelmi szerkezet aljára. A védett tér a és a pont alapján határozható meg. 12 Az eredetileg az ülés referenciapontját (ÜRP) alkalmazó vizsgálati jelentésekhez kapcsolódó kiegészítő vizsgálatok esetében a szükséges méréseket az ülés ellenőrzési pontja helyett az ülés referenciapontjára vonatkoztatva kell elvégezni, és egyértelműen jelezni kell az ülés referenciapontjának alkalmazását (lásd az 1. mellékletet). HU 13 HU

15 A védett tér meghatározása nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok esetében A nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok szabad terét az pontok határozzák meg; ha a traktor vízszintes felületen áll, és amennyiben az ülés állítható, a hátsó, legfelső helyzetbe 13 van állítva, illetve amennyiben a kormánykerék állítható, az ülő vezető számára középső helyzetbe van állítva, a szabad teret a következő síkok határolják: az A 1 B 1 B 2 A 2 vízszintes sík (810 + a v ) mm-rel az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) felett úgy, hogy a B 1 B 2 egyenes (a h 10) mm-re az ÜEP mögött található; a referenciasíkra merőleges H 1 H 2 G 2 G 1 ferde sík, amely a B 1 B 2 egyenes mögött 150 mm-rel található pontot és az ülés háttámlájának leghátsó pontját is magában foglalja; a referenciasíkra merőleges A 1 A 2 H 2 H 1 hengeres felület, amelynek sugara 120 mm, és amely érinti az és pontban meghatározott síkokat; a referenciasíkra merőleges B 1 C 1 C 2 B 2 hengeres felület, amelynek sugara 900 mm, 400 mm-re előrenyúlik, és amely a B 1 B 2 egyenes mentén érinti az pontban meghatározott síkot; a referenciasíkra merőleges C 1 D 1 D 2 C 2 ferde sík, amely az pontban meghatározott felületig terjed, és 40 mm-re esik a kormánykerék elülső külső élétől. A kormánykerék emelt állása esetén ez a sík a B 1 B 2 egyenestől az pontban meghatározott felületet érintve nyúlik előre; a referenciasíkra merőleges D 1 K 1 E 1 E 2 K 2 D 2 függőleges sík, amely 40 mm-re esik a kormánykerék elülső külső élétől; az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) alatt (90-a v ) mm-re található ponton keresztülhaladó E 1 F 1 P 1 N 1 N 2 P 2 F 2 E 2 vízszintes sík; a G 1 L 1 M 1 N 1 N 2 M 2 L 2 G 2 felület szükség esetén az pontban meghatározott sík alsó határától az pontban meghatározott vízszintes síkig görbül, merőleges a referenciasíkra, és teljes hosszában érinti az ülés háttámláját; a K 1 I 1 F 1 E 1 és a K 2 I 2 F 2 E 2 függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 250 mm távolságra, azzal párhuzamosan helyezkedik el, és az pontban meghatározott vízszintes sík felett 300 mm-re ér véget; az A 1 B 1 C 1 D 1 K 1 I 1 L 1 G 1 H 1 és az A 2 B 2 C 2 D 2 K 2 I 2 L 2 G 2 H 2 ferde, párhuzamos sík az pontban meghatározott síkok felső élétől indul ki, és a rakodás oldalán a referenciasíktól legalább 100 mm-re csatlakozik az pontban meghatározott vízszintes síkhoz; 13 A felhasználókat emlékeztetjük arra, hogy az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása az ISO 5353 szabvány szerint történik, és ez a traktorhoz viszonyítva egy olyan rögzített pont, amely akkor sem mozdul el, ha az ülést elmozdítják a középső helyzetből. A védett tér meghatározásához az ülést a hátsó legfelső helyzetbe kell állítani. HU 14 HU

16 a Q 1 P 1 N 1 M 1 és a Q 2 P 2 N 2 M 2 függőleges síkrész a referenciasík két oldalán, attól 200 mm távolságra, azzal párhuzamosan helyezkedik el, és az pontban meghatározott vízszintes sík felett 300 mm-re ér véget; az I 1 Q 1 P 1 F 1 és az I 2 Q 2 P 2 F 2 függőleges síkrész merőleges a referenciasíkra és (210-a h ) mm-re helyezkedik el az ülés ellenőrzési pontja előtt; az I 1 Q 1 M 1 L 1 és az I 2 Q 2 M 2 L 2 vízszintes síkrész 300 mm-re helyezkedik el az pontban meghatározott sík felett A védett tér meghatározása megfordítható vezetőhellyel felszerelt traktorok esetében A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a védett tér a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két védett tér burkolófelülete Kiegészítő ülések Olyan traktorok esetében, amelyekbe kiegészítő üléseket lehet beszerelni, a vizsgálatok során az összes lehetséges kiegészítő ülés ellenőrzési pontját magában foglaló burkolófelületet kell használni. A védőszerkezet nem eshet a különböző ülések ellenőrzési pontjait magában foglaló nagyobb védett téren belülre Amennyiben a vizsgálat elvégzése után új lehetőséget kínálnak az ülések elrendezésére, meg kell határozni, hogy az új ülés ellenőrzési pontja körüli védett tér teljes mértékben a korábban megállapított burkolófelületen belülre esik-e. Amennyiben nem, új vizsgálatot kell végezni Mérési tűréshatárok Hosszméret: ± 3 mm kivéve: gumiabroncsok alakváltozása: ± 1 mm a védőszerkezet alakváltozása vízszintes terhelés esetén: ± 1 mm a lengőtömeg esési magassága: ± 1 mm Tömeg: ± 1 % Erők: ± 2 % Szögek: ± 2 HU 15 HU

17 1.8. Jelölések (s (mm) Az ülés vízszintes állítási tartományának fele a v (mm) Az ülés függőleges állítási tartományának fele B (mm) A traktor legkisebb szélessége; B 6 (mm) A védőszerkezet legnagyobb külső szélessége; D (mm) A védőszerkezet alakváltozása az ütközési pontban (dinamikus vizsgálatok), illetve alakváltozás a terhelés helyén és irányában (statikus vizsgálatok); D' (mm) A szerkezet alakváltozása a szükséges számított energiánál; E a (J) Elnyelt alakváltozási energia abban a pontban, ahol a terhelést megszüntették. Az F D görbén belüli terület; E i (J) Elnyelt alakváltozási energia. Az F D görbén belüli terület; E' i (J) Repedés vagy törés keletkezését követő további terhelés után elnyelt alakváltozási energia; E'' i (J) A túlterheléses vizsgálat alatt elnyelt alakváltozási energia olyan esetben, amikor a terhelést megszüntették, mielőtt a túlterhelési vizsgálat megkezdődött volna. Az F D görbén belüli terület; E il (J) Hosszirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia; E is (J) Oldalirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia; F (N) Statikus terhelőerő; F' (N) Az E' i -nek megfelelő szükséges számított energiához tartozó terhelőerő; F-D Erő-alakváltozás görbe; F max (N) A terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő, a túlterhelés kivételével; F v (N) Függőleges nyomóerő; H (mm) A lengőtömeg esési magassága (dinamikus vizsgálatok); HU 16 HU

18 H (mm) A lengőtömeg esési magassága kiegészítő vizsgálatnál (dinamikus vizsgálatok); I (kgm 2 ) A traktor hátsó kerekeinek középvonalára számított, a hátsó kerekek tömegétől független vonatkoztatási tehetetlenségi nyomaték; L (mm) A traktor vonatkoztatási tengelytávja; M (kg) A traktor szilárdsági vizsgálatok során figyelembe vett referenciatömege a pont szerint. 86/298/EGK 2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 86/298/EGK (kiigazított szöveg) 2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezeteket és a traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön a fenti 1. pontban meghatározott alapvető cél Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a II. melléklet követelményei teljesülnek. 3. AZ EK -ALKATRÉSZTÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM 3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EK-alkaltrész-típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be Az EK-alkaltrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat: általános elrendezési rajz a rajzon megadott léptéknek megfelelően, vagy a védőszerkezet fő méreteinek megadásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia, a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképek, a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és szükség esetén a burkolattal kapcsolatos részleteket, a hozzáférés és a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket és a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit. HU 17 HU

19 3.3. Az EK-alkaltrész-típusjóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatása elleni védőszerkezetet Az EK-alkaltrész-típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelelnek az alábbi feltételeknek: a 2003/37/EK irányelv I. melléklet A. minta 2.1. pontja szerinti teher nélküli traktor tömege nem haladja meg 5 %-nál nagyobb mértékben a vizsgálatnál használt referenciatömeget, 86/298/EGK a tengelytáv vagy a hátsó kerekek tengelyére számított tehetetlenségi nyomaték nem nagyobb, mint a referencia-nyomtáv vagy tehetetlenségi nyomaték, a felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak a traktoron, az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és a motorháztető, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak, azonos szilárdságúak és a védőszerkezethez képest azonos helyen vannak, az ülésnek, valamint a kormánykeréknek a védőszerkezethez viszonyított kritikus méreteit és elrendezését, valamint azoknak a pontoknak a védőszerkezethez viszonyított elrendezését, amelyek merevnek minősülnek és amelyeket figyelembe kell venni a szabadtér védelme igazolásának céljából, úgy kell kialakítani, hogy az egyes vizsgálatok során a szerkezet védje a szabadteret, miután ez utóbbinak alakja a különböző vizsgálatok eredményeképpen megváltozott. 4. JELÖLÉSEK 4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni: Védjegy vagy kereskedelmi név A III. mellékletben található példának megfelelő EK-alkaltrész-típusjóváhagyási jel A védőszerkezet sorozatszáma Annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán A szóban forgó jelölések láthatók, olvashatók és kitörölhetetlenek legyenek. HU 18 HU

20 II. MELLÉKLET 2010/22/EU 2. cikk és II. melléklet 2. pont (kiigazított szöveg) Műszaki követelmények A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulásvédelmi szerkezet EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit a (Vizsgálati jelentés), a (Adminisztratív kiterjesztések), a 3.4. (Jelölés) és a 3.6. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével a októberi C(2008)128 OECD-határozat 7. kódexének 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő: 3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK 3.1. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei Általános előírások A vizsgálat célja Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes a vizsgálati terhelést átadó traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését Vizsgálati módszerek A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik A vizsgálatok előkészítésére vonatkozó általános szabályok A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak. A gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték. Megjegyzés: A statikus vizsgálatokhoz nem szükséges egy teljes traktor, de a védőszerkezet és a traktor azon alkatrészei, amelyekre a védőszerkezetet felszerelik, üzemszerű egységet (a továbbiakban: szerkezet) kell, hogy alkossanak Az összeszerelt traktorra (vagy a szerkezetre) mind a statikus vizsgálathoz, mind a dinamikus vizsgálathoz fel kell szerelni a sorozatgyártás összes, a szereléshez szükséges alkatrészeit, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek. Azokat az alkatrészeket, amelyek a védett térben veszélyt jelenthetnek, szintén fel kell szerelni a traktorra (vagy a szerkezetre), hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e az Elfogadási kritériumok című, pontban előírt követelmények. A HU 19 HU

21 traktor vagy a védőszerkezet összes alkatrészét beleértve az időjárás ellen védő részeket is fel kell szerelni, vagy a rajzokon ábrázolni kell A szilárdsági vizsgálatokhoz el kell távolítani az összes leszerelhető burkolatot és nem teherviselő alkatrészt, hogy ezek ne növelhessék a védőszerkezet szilárdságát A kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy a borulásvédelmi szerkezet a vizsgálatok során lehetőleg ne támaszkodjon a gumiabroncsokra. Statikus vizsgálat esetén a kerekeket le lehet szerelni A traktor szilárdsági vizsgálatok során figyelembe vett referenciatömege A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg a traktornak a választható tartozékok nélkül, de legalább a hűtőfolyadékkal, a kenőanyaggal, az üzemanyaggal, a szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyokat, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket Vizsgálatok A vizsgálatok sorrendje A vizsgálatok sorrendje a , a , a és a pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő: 1) ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet hátsó részén (lásd a és a pontot); 2) nyomóvizsgálat hátul (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a és a pontot); 3) ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet elülső részén (lásd a és a pontot); 4) ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet oldalán (lásd a és a pontot); 5) nyomóvizsgálat a szerkezet elején (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a és a pontot) Általános előírások Amennyiben a vizsgálat során a traktort tartó készülék bármelyik része eltörik vagy elmozdul, a vizsgálatot meg kell ismételni A vizsgálatok során a traktoron vagy a védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások A vizsgálatok során a traktor sebességváltójának üres helyzetben, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük. HU 20 HU

22 Amennyiben a traktoron a traktorváz és a kerekek között rugózás van, a vizsgálatok alatt ki kell iktatni Az első ütést (dinamikus vizsgálat esetén) vagy az első terhelést (statikus vizsgálat esetén) a védőszerkezet hátsó részének azon az oldalán kell végezni, amelyiken a vizsgálatot végző hatóságok véleménye szerint az ütések és terhelések sorozata a szerkezet szempontjából legkedvezőtlenebb feltételeket eredményezi. Az oldalirányú ütést, illetve terhelést és a hátulról történő ütést és terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának mindkét oldalán el kell végezni. Az elölről történő ütést vagy terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell végezni, mint az oldalirányú terhelést vagy ütést Elfogadási kritériumok A védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, ha teljesülnek a következő feltételek: a dinamikus vizsgálati eljárás során valamennyi vizsgálat után a pont meghatározása szerint töréstől és repedéstől mentes. Amennyiben a dinamikus vizsgálat során jelentős törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó vizsgálat után a vagy a pontban meghatározott további ütésvizsgálatot vagy nyomóvizsgálatot kell végrehajtani; statikus vizsgálat során annál a pontnál, ahol valamennyi előírt horizontális terhelési vizsgálatnál vagy a túlterhelési vizsgálatnál elérik az előírt energiaszintet, az erőhatásnak nagyobbnak kell lennie mint 0,8 F; amennyiben a statikus vizsgálat során a nyomóerő alkalmazásának eredményeként törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó nyomóvizsgálat után a pontban meghatározott további nyomóvizsgálatot kell végrehajtani; a vizsgálatok alatt a túlterhelési vizsgálat kivételével a védőszerkezet egyetlen alkatrésze sem hatolhat be az 1.6. pontban meghatározott védett térbe; a vizsgálatok alatt a túlterhelési vizsgálat kivételével a védett tér valamennyi részét a védőszerkezetnek kell biztosítania a és a pont szerint; a vizsgálatok alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre; a és a pontnak megfelelően mért rugalmas alakváltozás legfeljebb 250 mm lehet A tartozékok nem jelenthetnek veszélyt a vezető számára. A traktornak nem lehet olyan kiálló alkatrésze vagy tartozéka, amelyik felboruláskor megsebesíthetné a vezetőt, vagy olyan alkatrésze vagy tartozéka, amelyik a szerkezet alakváltozásának következtében beszoríthatná a vezetőt, pl. a lábszáránál vagy lábfejénél [nem alkalmazható] HU 21 HU

23 Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz Lengőtömeg A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a forgáspontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyekkel egymástól függetlenül állítható a tömeg esési magassága, valamint a lengőtömeg és a tartóláncok, illetve tartókötelek közötti szög A lengőtömeg nagysága 2000 ± 20 kg legyen tartóláncok vagy -kötelek nélkül. A tartóláncok vagy -kötelek nem lehetnek nehezebbek 100 kg-nál. Az ütközési felület oldalhossza 680 ± 20 mm legyen (lásd a 7.3. ábrát). A lengőtömeget úgy kell feltölteni, hogy a tömegközéppont helyzete változatlan maradjon és egybeessen a parallelepipedon geometriai középpontjával A parallelepipedont a hátrahúzó rendszerhez gyorskioldó szerkezettel kell kapcsolni, amely kialakításának és elrendezésének köszönhetően a lengőtömeg elengedhető anélkül, hogy ezáltal a parallelepipedon a vízszintes tengelye körül, az inga lengési síkjára merőlegesen lengene A lengőtömeg felerősítése A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1 %-ánál Rögzítések A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz a lengőtömeg alatt olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben (lásd a 7.4., a 7.5. és a 7.6. ábrát) elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez A traktort 13 mm névleges átmérőjű, az ISO 2408:2004 szabványnak megfelelő 6x19 szerkezetű, kenderszíves gömbölyű pászmás sodronykötéllel kell a sínekhez rögzíteni. A fémpászmák szakítószilárdsága 1770 MPa legyen Csuklós traktorok esetében a központi csuklót az összes vizsgálathoz megfelelő módon alá kell támasztani és le kell rögzíteni. Az oldalirányú ütésvizsgálathoz a központi csuklót az ütéssel ellenkező oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem kell feltétlenül egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a drótkötelek megfelelő elhelyezését Keréktámasz és gerenda Az ütésvizsgálatok során a kerekek megtámasztásához 150 x 150 mm keresztmetszetű puhafa gerendát kell használni (lásd a 7.4., a 7.5. és a 7.6. ábrát) Az oldalirányú ütésvizsgálatokhoz a keréktárcsa ütésiránnyal ellentétes oldali kitámasztására puhafa gerendát kell a talajra rögzíteni (lásd a 7.6. ábrát). HU 22 HU

24 Támaszok és rögzítések csuklós traktorokhoz Csuklós traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni. Ezek feladata biztosítani, hogy a traktornak az a része, amelyre a védőszerkezet felszerelték, olyan merev legyen, mint a nem csuklós traktorok megfelelő része Az ütés- és nyomóvizsgálatokhoz további részletes adatokat a pont tartalmaz Abroncsnyomás és alakváltozás A traktor gumiabroncsai nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a traktorgyártó által szántóföldi munkára előírt értékre kell őket felfújni A rögzítéseket minden egyes esetben annyira meg kell feszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a feszítés előtt mért oldalfalmagasságuk (a keréktárcsa legalsó pontjának a földtől mért távolsága) 12 %-a legyen Nyomóberendezés A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát kardáncsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt Mérőberendezések A következő mérőberendezések szükségesek: berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 7.8. ábrát) olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a pontot) Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz Statikus vizsgálathoz használt berendezés A statikus vizsgálathoz használt berendezést úgy kell megtervezni, hogy nyomást vagy terhelést lehessen vele kifejteni a védőszerkezetre Gondoskodni kell arról, hogy a terhelés eloszlása a terhelés irányára merőlegesen, a gerenda teljes hosszában egyenletes legyen. A gerenda hossza 50 többszöröse legyen, továbbá 250 és 700 mm közé essen. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie. A gerendának a védőszerkezettel érintkező éleit legfeljebb 50 mm-es sugárral le kell kerekíteni A gerenda a terhelés irányától függően bármilyen szögben illeszthető legyen, hogy a védőszerkezet alakváltozása esetén követhesse a védőszerkezet teherviselő felületének szögváltozásait. HU 23 HU

25 Az erő iránya (eltérés a vízszintestől és a függőlegestől): a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2 ; a vizsgálat során terheléssel: 10 a vízszintes felett és 20 a vízszintes alatt. Ezeknek az eltéréseknek a lehető legkisebbeknek kell lenniük Az alakváltozási sebességnek elég kicsinek, 5mm/s-nál kisebbnek kell lennie, hogy a terhelést minden pillanatban statikusnak lehessen tekinteni Eszközök a védőszerkezet által elnyelt energia mérésére Fel kell rajzolni az erő-alakváltozás görbét, hogy meg lehessen határozni a védőszerkezet által elnyelt energiát. Az erőt és az alakváltozást nem szükséges abban a pontban mérni, amelyben a terhelés a védőszerkezetet éri; az erőt és az alakváltozást azonban egyidejűleg, ugyanazon az egyenesen kell mérni Az alakváltozás-mérések kezdő referenciapontját úgy kell megválasztani, hogy csak a védőszerkezet és/vagy a traktor bizonyos alkatrészeinek alakváltozása által elnyelt energiát vegyék figyelembe. A rögzítés alakváltozása és/vagy csúszása által elnyelt energiát nem kell figyelembe venni A traktor talajhoz rögzítésének eszközei A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket a vizsgálathoz használt berendezés közelében szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez A traktort megfelelő eszközökkel (lemezek, ékek, drótkötelek, támaszok stb.) úgy kell a sínekhez rögzíteni, hogy a vizsgálatok során ne mozdulhasson el. Ezt a terhelések során a szokásos hosszmérő eszközökkel kell ellenőrizni. Amennyiben a traktor elmozdul, akkor a teljes vizsgálatot meg kell ismételni, kivéve ha az erő-alakváltozás görbe ábrázolásakor figyelembe vett alakváltozás mérésére szolgáló rendszert a traktorra erősítették Nyomóberendezés A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát kardáncsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelyalátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést Egyéb mérőberendezések A következő mérőberendezésekre is szükség van: berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 7.8. ábrát). HU 24 HU

26 olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a pontot) Vizsgálati eljárások Dinamikus vizsgálatok Ütés- és nyomóvizsgálatok Ütés hátulról A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20 -os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak. A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül. A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát. Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet A traktort a 7.4. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyetegyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30 -nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek elé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz Csuklós traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni. HU 25 HU

27 A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet egyikével számított nagyságú legyen: H = 2,165 x 10 8 M L 2 vagy H = 5,73 x 10 2 I A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon A megfordítható vezetőhellyel (megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében a magasság a fentiek és az alábbiak közül a nagyobb érték lesz: H = ,07 M a kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében; H = ,02 M a kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében Ütés elölről A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20 -os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak. A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül. A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát. Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet. HU 26 HU

28 A traktort a 7.5. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyetegyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30 -nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek mögé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz Csuklós traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen: H = ,07 M a kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében; H = ,02 M a kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében. A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében: hátsó kétoszlopos védőkeret esetében a fenti képlet alkalmazandó; egyéb típusú védőszerkezetek esetében a magasság a fent alkalmazott képlettel, illetve az alábbival számított értékek közül a nagyobb érték lesz: H = 2,165 x 10 8 ML 2 vagy H = 5,73 x 10 2 I A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon. HU 27 HU

29 Ütés oldalról A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet 20 -nál kisebb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek ütközéskor továbbra is függőlegesek maradjanak A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az ütközési pontnak az ülés ellenőrzési pontja előtt 60 mm-re, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie, úgy, hogy az ülés a hosszanti ülésbeállítási tartomány közepén legyen, kivéve ha biztos, hogy az él másik része ütközne a talajhoz először A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében az ütközési pontnak az ülés két helyzetének egyesítésével meghatározott két ellenőrzési pontját összekötő szakasz középpontján áthaladó, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie. Kétoszlopos rendszerű védőszerkezetek esetében az ütközési pontnak a két oszlop egyikére kell esnie A traktorkerekeket az ütközési oldalon az első és a hátsó tengely megfelelő végein átmenő drótkötelekkel kell rögzíteni a talajhoz. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a pontban megadott nagyságú legyen. A kötelek megfeszítése után a gerendát a talajra kell fektetni, hozzá kell nyomni a gumiabroncsok ütéssel ellentétes oldalához, majd a talajhoz kell rögzíteni. Amennyiben az első és a hátsó kerekek külső oldalai nincsenek azonos függőleges síkban, akkor két gerendára vagy ékre lehet szükség. Ezután a gerendát a 7.6. ábra szerint az ütéssel ellentétes oldalon a legjobban igénybe vett kerék tárcsájához kell helyezni, szorosan a keréktárcsához kell nyomni, majd rögzíteni kell az alapjánál. A gerenda hosszát úgy kell megválasztani, hogy a keréktárcsához nyomva 30 ± 3 -os szöget zárjon be a talajjal. Ezenkívül a gerenda vastagsága lehetőleg a hosszúságának egyhuszada egyhuszonötöde, a szélességének pedig fele harmada legyen. A gerendát mindkét végén a 7.6. ábrának megfelelően kell kialakítani Csuklós traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100x100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, oldalról pedig a pont szerint a hátsó keréknek feszített gerendához hasonló szerkezettel kell megtámasztani. Ezután a csuklópontot szilárdan a talajhoz kell rögzíteni. HU 28 HU