KEOP-1.2.0/B/ Simontornya Város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása

Átírás

1 KEOP-1.2.0/B/ Simontornya város lakosságának véleménye a város csatornázásáról és a szennyvíz kezeléséről

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 3 II. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ÉS A VIZSGÁLT MINTA ALAPVETŐ JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA... 6 II/1. A KÉRDŐÍVEKRŐL... 7 II/2. NŐK ÉS FÉRFIAK ARÁNYA A MINTÁBAN... 9 II/3. A MINTA ÉLETKORI MEGOSZLÁSA II/4. A MINTA MEGOSZLÁSA A VÁLASZADÓK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE SZERINT II/5. A MINTA MEGOSZLÁSA AZ EGY HÁZTARTÁSBAN ÉLŐK SZÁMA SZERINT II/6. A MINTA MEGOSZLÁSA A PROJEKTRŐL VALÓ TÁJÉKOZOTTSÁGA SZERINT II/7. A MINTA MEGOSZLÁSA AZ SZERINT, HOGY HONNAN KAPTA AZ INFORMÁCIÓT A PROJEKTRŐL III. A SZENNYVÍZKEZELÉS JELENLEGI HELYZETÉNEK VIZSGÁLATA III/1. A SZENNYVÍZELVEZETÉS JELENLEGI MEGOLDÁSAI A LAKOSSÁG KÖRÉBEN III/2. A HÁZI SZENNYVÍZTÁROLÓK (EMÉSZTŐGÖDRÖK) ÜRÍTÉSÉNEK GYAKORISÁGA A LAKOSSÁG KÖRÉBEN III/3. ÉVES ÁTLAGBAN A SZENNYVÍZ KEZELÉSÉRE KÖLTÖTT ÖSSZEG NAGYSÁGA A LAKOSSÁG KÖRÉBEN IV. A MEGKÉRDEZETT LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE A SIMONTORNYA VÁROS SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA PROJEKTRŐL, A TERVEZETT BERUHÁZÁSRÓL IV/1. A CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZKEZELÉS FONTOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE A LAKOSSÁG KÖRÉBEN IV/2. KIK ÉS MIÉRT TARTJÁK FONTOSNAK A CSATORNÁZÁST, A SZENNYVÍZ KÖZPONTOSÍTOTT KEZELÉSÉT IV/3. A BERUHÁZÁS ÉRTÉKÉNEK, NAGYSÁGRENDJÉNEK ISMERTSÉGE A LAKOSSÁG KÖRÉBEN IV/4. AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁS NAGYSÁGRENDJÉNEK ISMERTSÉGE A LAKOSSÁG KÖRÉBEN V. A MEGKÉRDEZETT LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE A KÉRDŐÍVRŐL, MEGJEGYZÉSEK, JAVASLATOK, KÉRDÉSEK VI. ÖSSZEFOGLALÁS VII. MELLÉKLET: KÉRDŐÍV... 39

3 I. Bevezetés Simontornya városa közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, vonzáskörzete kistérségén a Tamási kistérségen belülre korlátozódik. A 311/2007. (XI.17.) Korm. Rendelet a Tamási kistérséget, mint Tolna megye egyetlen leghátrányosabb helyzetű kistérségét határozza meg. Országos viszonylatban fejletlenség tekintetében a 30. helyet foglalja el, 2,15-ös komplex mutatóval. Simontornya a Kelet-Dunántúl közepén két tájegység, a Mezőföld és a Tolnai-hegyhát, valamint két megye, Fejér és Tolna megye találkozásánál, a Sió-völgy kistáj területén fekszik. Budapesttől dél-nyugatra, a Duna-hídtól mintegy 40 km-re nyugatra, a Balatontól szintén mintegy 40 km-re keletre található. A legközelebbi városok Tamási, Dunaföldvár és Paks. A megyeszékhely Szekszárd déli közvetlen útkapcsolat híján csak jelentős kerülővel érhető el. Simontornya lakosságának iskolai végzettségi szintje elmaradást mutat a megyei, régiós és országos értékhez képest, de meghaladja a kistérségi átlagot sz. ábra: Simontornya lakosságának iskolai végzettsége Simontornyán és környékén rendkívül magas a munkanélküliség, jelenleg sincs a településen, illetve a

4 mikrotérségben egyetlen jelentősebb foglalkoztató sem, amely képes lenne a munkaerő-kínálat felszívására. További problémát jelent a Önkormányzatának forráshiánya, mely megakadályozza a befektetői szándékok megvalósulását. A település önkormányzata ugyanis több befektetővel tárgyalt magas iskolai végzettséget nem igénylő, a térség adottságainak megfelelő, gyártóüzem létrehozásáról, azonban a környezeti kármentesítést egyik befektető sem vállalta fel. A vállalkozások betelepüléséhez szükséges bőrgyári területek helyreállításának, kármentesítésének jelentős költségét pedig a helyi önkormányzat sem tudta magára vállalni. A települési munkahelyhiány napi ingázásra ösztönzi a város lakosságának egy részét. A évi népszámlálás KSH adatok alapján a településen az aktív korú munkavállalók mintegy 27%-a kényszerül napi ingázásra. Túlnyomórészt az alacsony (legfeljebb általános) iskolai végzettséggel rendelkező lakosok, akik az iparban/építőiparban (66%), illetve a szolgáltatói szektorban helyezkednek el. A legnagyobb vonzerővel rendelkező települések napjainkban Székesfehérvár, Tab, Szekszárd sz. táblázat: Statisztikai adatok - Simontornya (2011. KSH) Lakónépesség (fő) Lakások (db) Területnagyság (hektár) Népsűrűség (fő/km²) ,78 Simontornya város körülbelül egy-ötöd része rendelkezik szennyvízelvezető csatornával, mely a régi bőrgyár működése kapcsán épült szennyvíztisztító telepre vezeti a kommunális szennyvizet. Erre a telepre szállítják be a csatornázatlan területekről a települési folyékony hulladékok egy részét, más részük elszivárog, terhelve ezzel a környezetet. A város vezetése elhatározta, hogy a település szinte teljes területét érintő csatornázási beruházásba fog, illetve a régi vezetékszakaszok egy részén rekonstrukciót hajt végre. Ennek

5 kapcsán azonban szükségessé válik egy a város igényeinek megfelelő tisztítótelep megépítése (a jelenlegi telep engedélyezett kapacitása 270 m3/d). A bőrgyári szennyvíztisztító jelenleg magántulajdonban van (TERVEPO Kft.), Simontornyai Városüzemeltetési Kft. a tulajdonostól bérli a tisztítótelepet és üzemelteti azt. A telep tulajdonosa jelenleg felszámolás alatt áll, a bérleti díjat felszámolásra kijelölt szervezet szedi. A város vezetése szeretne függetlenedni az idegen tulajdonban lévő, korszerűtlen és leromlott állapotban lévő teleptől, és azért szükségesnek tartja egy új, a város központjától távolabb eső, a város kapacitás igényeit kielégítő korszerű, saját tulajdonú tisztítótelep megépítését. A beruházás a KEOP pályázati lehetőség segítségével valósul meg. 5

6 II. A kutatás módszertanának és a vizsgált minta alapvető jellemzőinek bemutatása Simontornya város lakosságát az alapsokaságot (4 086 fő, lakás) reprezentáló minta kiválasztására többlépcsős, rétegzett mintakiválasztás módszerét alkalmaztuk. Első lépcsőben azt biztosítottuk, hogy a város egyes részeinek, utcáinak lakossága a lakosság lélekszámával arányos számban kerüljön be a vizsgálati mintába. A második lépcsőben a súlyozott, rétegzett kiválasztás módszerével igyekeztük biztosítani, hogy a szennyvízelvezetéssel, szennyvíztisztítással leggyakrabban kapcsolatba kerülők legaktívabb rétege, a szolgáltatásokat használó és egyben a potenciális megrendelőknek tekinthető a év közötti korosztály jelentős, valódi súlyának megfelelő arányban kerüljön a mintába. A harmadik lépcsőben a véletlenszerű kiválasztás módszerét alkalmazva arra törekedtünk, hogy az adott településrész (utca) minden lakosának azonos esélye legyen a mintába kerülésre. Annak érdekében, hogy kérdőíves felmérés során a város lakásainak minél nagyobb részéről kapjunk információkat, a kérdezőbiztosaink akiket a helyi gimnázium tanárai és diákjai közül kértünk fel lakásonként csak egy-egy fővel töltették ki a kérdőívet. Mindezek eredményeként a kitöltve visszakapott 502 db kérdőív a lakosság 12,3%-a fedi le, és ez a minta egyben képviseli a lakások (háztartások) 27%-át. 6 Megjegyzés: a kérdőívünk online kitölthető változatát elhelyeztük a projekt honlapján. GJYWHJSd2FZVGZqcVE6MQ#gid=0 Miután mindösszesen négy kitöltés történt a mai napig (ebben benne van a mi 2 db teszt kitöltésünk is), ezek érdemben nem használhatóak fel az elemzéshez.

7 II/1. A kérdőívekről 502 db kérdőívet juttattunk el helyi kérdezőbiztosok segítségével Simontornya város lakosságához az 2. sz. ábra szerinti bontásban. A város egyes utcáiban kitöltött kérdőívek számát összehasonlítva az egyes utcákban lévő lakások számával megállapítható, hogy az arányos és reprezentatív kiválasztás elve érvényesült a mintavétel során. 7

8 KEOP-1.2.0/B/ sz. ábra: Kijuttatott és visszakapott kérdőívek száma településrészenként (utcánként) kitöltött kérdőívek száma utcánként (db) Ady AranyJános BemJózsef Bercsényi BeszédesFerenc DózsaGyörgy Dr.KissIstván Felszabadulás Fürdő Gyár Hársfa Hegyhát Hunyadi Ifjúság Igari IlyésGyula Iskola Jókai JózsefAttila Kálvin Kossuthtér Könyök Lapositér Lászlókirály Malom Mátyáskirály Mészáros Némedi Óvoda Pásztor Petőfi Pósapart Rákóczi SándorJózsef Sió Sport Szarvas Széchenyi Sziget Szilfa Szív Táncsics Temető Templom Tükör Új VakBottyán Várkert Vöröshadsereg Zrínyiltp.

9 II/2. Nők és férfiak aránya a mintában Megvizsgálva a választ adó nők és férfiak arányát (3. sz. ábra), egyértelműen látható, hogy a válaszadók körében nagyobb a nők aktivitása, mint a férfiaké. 3. sz. ábra: A kérdőíveket kitöltő nők és férfiak aránya választ adó nők és férfiak száma mindösszesen (fő) férfi; 44% nő; 56% A vizsgált mintában a nők 12 %-os főlényének a férfiakkal szemben több oka is lehet. A vizsgálatunk ennek feltárására nem tért ki ugyan, de feltehetően a kérdőívek felvételének időszakában inkább a nők tartózkodtak otthon, mint a férfiak. Ugyanakkor az is lehet az ok, hogy a nők nyitottabbak és közlékenyebbek, valamint a kérdezőbiztosaink (a kérdezőbiztosaink helyi pedagógusok és helyi középiskolások voltak a pedagógusok irányításával) is szívesebben fordultak hozzájuk, mint a férfi lakosokhoz.

10 II/3. A minta életkori megoszlása Megvizsgálva a választ adók életkori megoszlását (4. sz. ábra), azt tapasztaljuk, hogy a közép korosztály (30-60 év közöttiek) képviselteti magát a legnagyobb számban és a legnagyobb arányban a mintában, ahogy az alapsokaságban is sz. táblázat: A lakosság életkori megoszlásának százalékos aránya (KSH) Simontornya lakónépességen belül a 18 év alattiak aránya Simontornya lakónépességen belül a év közöttiek aránya Simontornya lakónépességen belül a 59 év felettiek aránya A legifjabb korosztály (18 év alattiak) bevonása a megkérdezettek közé alulreprezentált, csak igen kis arányban szerepelnek a válaszadók között, mivel ez a korosztály még nem fordít különösebben figyelmet és gondot a család háztartási, gazdasági problémáira, így a szennyvízkezeléssel kapcsolatos problémákra sem. 4. sz. ábra: A válaszolók életkori megoszlása a vizsgált mintában 16 % 61 % 23 % választ adók életkori megoszlása összesen (%) 60 feletti; 22% 18 év alatti; 2% éves; 17% éves; 59% A fiatal felnőttek és a felnőttek együtt (18-60 év közöttiek) valamivel nagyobb arányban kerültek a mintába, mint

11 amekkora részt a város össznépességén belül elfoglalnak (lásd 2. sz. táblázat). A legidősebb korosztály - a 60 év felettiek - képviselete arányos a város össznépességén belül képviselt súlyával, nagyságával. 11

12 II/4. A minta megoszlása a válaszadók iskolai végzettsége szerint A minta megoszlását a választ adók legmagasabb iskolai végzettsége szerint az 5. sz. ábra mutatja be. 5. sz. ábra: A válaszolók legmagasabb iskolai végzettsége 12 választ adók iskolai végzettségének megoszlása összesen (%) felsőfokú szakképzés; 6% főiskola, egyete m; 14% általános iskola; 22% gimnázium, szakk özép; 26% szakmunkásképz ő; 32% A vizsgált mintában valamennyire túlreprezentált a felsőfokú, főiskolai, egyetemi végzettségűek száma a város lakosságához képest a évi népszámlálás adataihoz viszonyítva (lásd: 1. sz. ábra). Ezt részben az eltelt 11 esztendő alatt bekövetkezett változások, részben a felsőfokú végzettségűek magasabb közéleti aktivitása magyarázhatja. Kissé alulreprezentált a csak általános iskolát végzettek aránya, aminek fő oka lehet, hogy a 18 évnél fiatalabb lakosságot kevésbé vontuk be a vizsgálatba a tanulmányunkban korábban már elemzett indokok miatt. Összességében megállapítható, hogy a minta életkori megoszlása alkalmas az alapsokaság megfelelő a vizsgát témához való viszonyulása szerint súlyozott képviseletére jelen tanulmányunk céljait tekintve.

13 Talán nem felesleges megvizsgálnunk az iskolai végzettség szerinti megoszlást külön a két nemre vetítve is. 6. sz. ábra: A válaszolók legmagasabb iskolai végzettsége nemek szerint legmagasabb iskolai végzettség megoszlása nemek szerint (%) 13 főiskola, egyetem felsőfokú szakképzés férfiak ; 8% férfiak ; 5% nők ; 7% nők ; 18% gimnázium, szakközép szakmunkásképző általános iskola férfiak ; 25% nők ; 27% nők ; 24% férfiak ; 19% nők ; 24% férfiak ; 43% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% A 6. sz. ábrán jól látható, hogy a vizsgált mintában a férfiak többsége (62%) általános iskolai és legfeljebb szakmunkásképző végzettséggel rendelkezik, a nők többsége (52%) viszont legalább középiskolát (gimnázium, szakközépiskola), vagy felsőfokú iskolát végzett. Egyetemi, főiskolai végzettsége több mint kétszer annyi nőnek van, mint férfinak. (Ezek az arányok hasonlóan alakulnak az ország össznépességében is.)

14 II/5. A minta megoszlása az egy háztartásban élők száma szerint A 7. sz. ábrán látható, hogy a vizsgált mintában a 3-4 fős családok vannak a legmagasabb arányban (43%), őket a 2 fős háztartások (32%) követik, míg az egyedül élők aránya 15%, ami szintén elég magas. A klasszikus értelemben vett nagycsaládok (5-6 fős háztartás) csak 10 %-ban vannak jelen a mintában, míg a 6 fő felettiek szinte elvétve (1%) sz. ábra: A válaszolók megoszlása az egy háztartásban élők száma szerint (%) egy háztartásban élők számának százalékos megoszlása összesen (%) 5 vagy 6; 10% 6 felett; 1% 1; 15% 3 vagy 4; 43% 2; 32%

15 II/6. A minta megoszlása a projektről való tájékozottsága szerint A projekt előkészítése, a pályázat elkészítése, a nyertes pályázattal kapcsolatos események, történések mind-mind a település nyilvánossága előtt zajlottak az elmúlt időszakban is (testületi ülések láthatósága a helyi tv-ben, helyi sajtó hírei, városgyűlések, nyilatkozatok a különböző médiában stb.). Megvizsgáltuk a közvélemény-kutatásunk során, hogy mennyire jutott el az információ a projekt által érintett lakossághoz, a célközösséghez, annak egyes szegmenseihez. Arra a kérdésünkre, hogy halott-e már korábban a projektről, a válaszadók döntő többsége (89 %-a) igennel válaszolt, ami igen jó arányt jelent sz. ábra: A válaszolók megoszlása az szerint, hogy hallott-e már a projektről (%) Hallott már a projektről? (%) nem; 11% igen; 89%

16 II/7. A minta megoszlása az szerint, hogy honnan kapta az információt a projektről Igen örvendetes, hogy a város önkormányzata, Polgármesteri Hivatala sikeres tájékoztatási kampányt folytatott már a pályázat elnyerése előtt a nagyberuházással a jelen projekttel kapcsolatban, amit igazol a megkérdezettek visszajelzése. A vizsgált minta túlnyomó többsége (56%) a városi Polgármesteri Hivatal tájékoztatásaiból értesült a projektről. Ezt a hivatalos információforrást követi a szájreklám, az ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól hallott információ (31%). Kissé meglepő, hogy a médiából (tv, rádió, újság) származó információra alig többen hivatkoznak 10%-nál, míg az internetről csupán minden 10. ember szerzett információt a projektről. Ez utóbbi azért is furcsa egy kissé, mert a városnak viszonylag informatív és naprakész, jól használható a weboldala, és a kérdőívek felvételekor már üzemelt a projekt naprakész információkkal rendelkező saját weboldal is sz. ábra: A válaszolók honnan kaptak információt a projektről? (%) Honnan kapta az információit a projektről? (%) egyéb módon 0% internetről, a város honlapjáról 10% ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól 31% a Polgármesteri Hivatal tájékoztatásából 56% televízióból, rádióból újságból 16% 14% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

17 III. A szennyvízkezelés jelenlegi helyzetének vizsgálata A közvélemény kutatás kérdéseinek összeállításakor igyekeztünk úgy megfogalmazni a kérdéseket, hogy a lakosság valamennyi rétege számára érthető és egyértelmű legyen. Ennek megfelelően kellett a szennyvízkezelés problémáját is lebontani egyszerű, világos és egyértelmű mutatókra, jellemzőkre. A kapott válaszok és a hozzáfűzött megjegyzések alapján megállapítható, hogy ez többnyire sikerült. Egyedül a Házi tisztítás után újra felhasználom megfogalmazásunk jelentett némi értelmezési problémát a megkérdezettek körében néhány lakos számára. 17

18 III/1. A szennyvízelvezetés jelenlegi megoldásai a lakosság körében A 10. sz. ábra adatai jól mutatják, hogy a kiválasztott mintának csupán 12%-a lakik csatornázott, a jelenlegi csatornahálózatra rákötött lakásban. A vizsgált minta közel háromnegyede (72 %) szippantó kocsival oldja meg a felgyülemlett szennyvíz elszállítását, de jelentős (15%) azok aránya is, akik a talajterhelés szempontjából legveszélyesebb megoldást, az emésztő gödörben való elszikkasztást (talajba elszivárogtatást) választották megoldásnak sz. ábra: A szennyvízelvezetés problémáinak jelenlegi megoldásai a válaszolók körében (%) Hogyan oldja meg ön jelenleg a szennyvize elvezetését? (%) csatornázva vagyunk; 12% elszikkad magától az emésztő gödörben; 15% házi tisztítás után újra felhasználom; 2% szippantó kocsival elszállítatom; 72% Az a 2%, aki a házi szennyvíztisztítással kapcsolatos választ adta, feltehetően a házi szennyvíztározóban való ülepítés utáni fűre, kertbe való kilocsolást érthette házi szennyvíztisztításon, mert más csatornákból nincs olyan információnk, hogy Simontornyán tényleges házi szennyvíztisztítás létezne. Így ez a módszer is csak a talajterhelést, talajszennyezést növelő módszerek egyikének tekinthető jelen esetünkben.

19 III/2. A házi szennyvíztárolók (emésztőgödrök) ürítésének gyakorisága a lakosság körében Ha vizsgáljuk azt is, ki milyen gyakorisággal szippant (11. sz. ábra), akkor még inkább feltételezhető, hogy az évente, vagy ritkábban szippantók (34%) egy része is élhet az elszikkasztás, talajba szivárogtatás módszerével, ami a talaj fokozott elszennyeződéséhez vezet. Ugyancsak magas azok aránya is, akik félévente (29%) és akik negyedévente (27%) vitetik el a szippantó kocsival a szennyvizüket. Igazán pontos képet a talajba kerülő szennyvíz nagyságáról persze úgy kaphatnánk, ha a vízfogyasztást hasonlítanánk össze a csatornába vezetett és az elszállított szennyvíz mennyiségével, de erre a területre jelen vizsgálatunk nem terjedt ki sz. ábra: A szennyvízelvezetés problémáinak jelenlegi megoldásai a válaszolók körében (%) Milyen gyakran kell szippantatni? (%) évente, vagy ritkábban; 34% havonta; 11% negyedévenként; 27% félévente; 29% Egy kissé meglepő, hogy a legnépesebb kategóriába tartozó lakásokban lakók, a 3-4 fős háztartásban élők, alig szippantanak gyakrabban, mint az átlagos háztartás nagyságú minta egésze (lásd: 11/a. sz. ábra).

20 KEOP-1.2.0/B/ /a. sz. ábra: A szennyvízelvezetés problémáinak jelenlegi megoldásai a fős háztartásokban élő válaszolók körében (%) Milyen gyakran kell szippantatni fős háztartásokban? (%) évente, vagy ritkábban; 22% havonta; 13% 20 negyedévenként; 27% félévente; 33% A várakozásainknak nak megfelelő, megfelelő hogy az egyedül élők vízfogyasztása sokkal alacsonyabb, mint az átlagos létszámú családoké, így a szippantások gyakorisága is sokkal kisebb náluk (lásd: 11/b. sz. ábra). 11/b. sz. ábra: A szennyvízelvezetés problémáinak jelenlegi megoldásai az egyedül élő válaszolók körében (%) Milyen gyakran kell szippantatni az egyedülélőknek? (%) évente, vagy ritkábban; 64% havonta; 3% negyedévenként; 27% félévente; 15%

21 III/3. Éves átlagban a szennyvíz kezelésére költött összeg nagysága a lakosság körében Közismert, hogy gazdasági váltságok sújtotta környezetben Magyarország lakosságának jelentős része, ezen belül fokozottan a Dél-Dunántúli régió, Tolna megye, és a Simontornya várost is magában foglaló kisrégió lakossága igen nehéz gazdasági helyzetben van, napi megélhetési gondokkal küzd sz. ábra: Éves átlagban a szennyvíz kezelésére költött összeg a válaszolók körében (%) Éves átlagban mennyit költenek a házi szenyvíz kezelésére? (%) nem tudja; 15% semmit; 13% Ft alatt; 14% Ft felett; 38% Ft között; 21% Ilyen társadalmi, gazdasági körülmények között igen fontos mutató, a 11. sz. ábrán látható adatsor. A lakosság viszonyát, vélekedését a most indult projekthez nagyban befolyásolja az a tény, hogy mennyivel kerül az egyes háztartásoknak többe (vagy kevesebbe?) e?) a város szennyvízelvezetési, szennyvízkezelési a projekt keretében kiépítendő új rendszere. Nyílván azok, akik ez idáig nem költöttek semmit, vagy alig valamit költöttek a szennyvíz kezelésére, nem fogadják örömmel, hogy ezután rendszeresen fizetni kell a csatornába kerülő szennyvíz után, ill. egy jelentős összeggel

22 hozzá kell járulni a csatornahálózatba való rácsatlakozáshoz, a bekötésért fizetni kell. A vizsgált minta közel egyharmada nyilatkozott úgy, hogy ez idáig semmit (13%), vagy alig valamit (14%) kellett költenie a szennyvízre. Ugyanakkor nem elhanyagolható azok aránya is, akik viszont jelentős (10 000Ft feletti) összeget költöttek évente a szennyvizük elszállítatására, kezelésére. Az is igaz, hogy ha külön vizsgáljuk azokat, akik jelenleg már csatornára kötött lakásban laknak, akkor körükben közel 50% azok aránya, akik Ft-nál is többet költenek évente a szennyvízre. A csatornázás nem kiadáscsökkentést fog várhatóan jelenteni a lakosság számára, hanem kiadásnövekedést. Ezért is fontos a jó kommunikáció, melynek során a csatornázás egyéb más előnyeire, hasznára (környezetvédelem, jövőkép, komfortosság stb.) kell tenni a kommunikáció során a hangsúlyt. Ugyanakkor az is tény, hogy a talajterhelési díj bevezetésével már lehet, hogy anyagilag is az jár jobban, aki ráköttet a csatornára. 22

23 IV. A megkérdezett lakosság véleménye a projektről, a tervezett beruházásról A közvélemény-kutatásunk kutatásunk egyik célja az volt, hogy megtudjuk, milyen arányban ismerte fel Simontornya lakossága a beruházás fontosságát, jelentőségét és milyen arányú a lakosság körében a projekt támogatása. 23 IV/1. A csatornázás, szennyvízkezelés fontosságának megítélése a lakosság körében A 13. sz. ábráról leolvasható, hogy a lakosság (a vizsgált minta) közel háromnegyed része (70%-a) egyértelműen támogatja a beruházást, a szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projektet. 13. sz. ábra: Mennyire tartja fontosnak a csatornázást, a szennyvíz kezelését? (%) Mennyire tartja fontosnak a csatornázást, a szennyvíz kezelését? (%) nem ért vele egyet, jó ahogy most nem tartja van; 17% fontosnak; 12% más; 1% kevésbé tartja fontosnak, de támogatja; 21% fontosnak tarja és támogatja; 49% Közel fele (49%-a) pedig nem csak támogatja, hanem egyértelműen fontosnak is tartja a beruházás mielőbbi

24 megvalósítását. Nem jelentéktelen azonban azok aránya sem, akik nem értenek egyet a beruházással (17%), akiknek minden jó úgy, ahogy jelenleg van. 13/a. sz. ábra: Mennyire tartják fontosnak a csatornázást a csak 8 ált. isk. végzettek (%) Mennyire fontos a csatornázás a csak 8 ált.isk. végzettek körében (%) 24 nem ért vele egyet, jó ahogy most van; 25% fontosnak tarja és támogatja; 35% nem tartja fontosnak; 18% kevésbé tartja fontosnak, de támogatja; 22% A legfeljebb 8 általános iskolát végzettek körében jelentősen nagyobb arányban (43%) nem tartják fontosnak a beruházást és nem értenek vele egyet, mint a teljes lakosságot reprezentáló mintában (29%). Ebben a lakossági szegmensben 14%-al kevesebben támogatják és tartják fontosnak a beruházást, a projektet, mint a teljes mintában. A főiskolát, egyetemet végzettek körében ugyanakkor csaknem teljes es körű, 88%-os a projekt támogatottsága és háromnegyedük (75%) fontosnak is tartja a projekt megvalósítását (13/b. sz. ábra). Mindösszesen 3% az, aki nem tartja fontosnak a beruházást és csak 7% nem ért egyet a projekt megvalósításával.

25 KEOP-1.2.0/B/ /b. sz. ábra: Mennyire tartják fontosnak a csatornázást a főiskolát, egyetemet végzettek (%) Mennyire fontos a csatornázás a főiskolát, egyetemet végzettek körében (%) nem ért vele egyet, jó ahogy most van; 7% nem tartja fontosnak; más; 1% 3% 25 kevésbé tartja fontosnak, de támogatja; 13% fontosnak tarja és támogatja; 75% IV/2. Kik és miért tartják fontosnak a csatornázást, a szennyvíz központosított kezelését A következő kérdésünkben arra kerestük a választ, mennyire környezettudatos a város lakossága, miért tartja fontosnak Simontornya város szennyvízproblémájának megoldását, még anyagi áldozatok árán is. 14. sz. ábra: Miért tartja fontosnak a csatornázást? (%) Miért fontos a szenyvízkezelés központosított megoldása? (%) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 55% Ne kerüljön káros anyag a természetbe 17% Kevésbé legyen érzékelhető a szennyvíz szaga a városban 45% A gyerekeink, unokáink egészségesebb környezetben nőjenek fel 29% Kényelmesebb, komfortosabb legyen a város a lakosság számára Más 60% 2%

26 A 14. sz. ábra mutatja, hogy a megkérdezettek több mint fele (55%-a) a természetes környezet védelmét tartja fontosnak, hogy a szennyvízből ne kerüljön káros anyag a természetbe. Ugyancsak magas azok aránya is (45%), akik gyermekeik, unokáik jövőjét féltik, és szeretnék, ha ők egészségesebb környezetben nőhetnének fel. A kevésbé környezettudatos választ adók, akik a minta közel egy harmadát (29%) képviselik, a kényelmet, a magasabb komfortot tartják fontosnak, míg a válaszok 17% esztétikai jellegű javulást (kevésbé legyen érezhető a szennyvíz szaga a városban) várnak a beruházástól. ástól. Megvizsgálva a nemek szerint adott válaszokat nem találtunk lényeges eltérést. Ugyanakkor a legmagasabb iskolai végzettség szerint külön vizsgálva a két szélső kategóriát (csak általános iskolát végzettek és a diplomások) már igen jelentős eltérést kaptunk az értékítéletek tekintetében (14/a. és 14/b. sz. ábrák) /a. sz. ábra: Miért tartja fontosnak a csatornázást, a szennyvíz kezelését? általános iskolát végzettek körében (%) Miért fontos a szenyvízkezelés központosított megoldása? általános iskolát végzettek körében (%) 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% Ne kerüljön káros anyag a természetbe 35% Kevésbé legyen érzékelhető a szennyvíz szaga a városban 22% A gyerekeink, unokáink egészségesebb környezetben nőjenek fel 18% Kényelmesebb, komfortosabb legyen a város a lakosság számára 25% Jelen vizsgálatunk másik fő célja az volt, hogy feltárjuk, mennyire van tisztában Simontornya város lakossága azzal,

27 hogy mibe kerül összességében a jelen projekt keretében megvalósuló beruházás, és tisztában van-e azzal a város lakossága, hogy a beruházás finanszírozásából mekkora részt vállalt át az EU, az állami költségvetés, és mekkora az az összeg, amivel a városnak, a város lakosságának is hozzá kell járulnia a jelen projekt megvalósíthatóságához 27 14/a. sz. ábra: Miért tartja fontosnak a csatornázást, a szennyvíz kezelését? főiskolát, egyetemet végzettek körében (%) Miért fontos a szenyvízkezelés központosított megoldása? - főiskolát, egyetemet végzettek körében (%) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Ne kerüljön káros anyag a természetbe 71% Kevésbé legyen érzékelhető a szennyvíz szaga a városban 12% A gyerekeink, unokáink egészségesebb környezetben nőjenek fel Kényelmesebb, komfortosabb legyen a város a lakosság számára 44% 50% A főiskolát, egyetemet végzettek körében kétszer akkora arányban (71%) tartották fontosnak a káros anyag természetbe kerülésének a megakadályozását, mint a csak általános iskolát végzettek (35%) körében. Ugyanakkor fele akkora arányban tartották fontosnak a diplomások (12%) a szennyvíz szagának problémáját, mint az általános iskolát végzettek (22%). Ugyancsak jelentős az eltérés a két réteg megítélésében a gyermekek, unokák jövőjét érintő válaszadásban; amíg a diplomások 50%-a szerint fontos, hogy gyerekeik, unokáik egészségesebb környezetben nőjenek fel, addig ugyanezt az általános iskolát végzettek csupán 18%-a tartja fontosnak. Ugyanakkor a kényelmes, komfortosabb város, mint fontos szempont szintén a magasabban iskolázottak

28 körében kapott nagyobb jelentőséget. A diplomások 44% tartja ez utóbbi szempontot fontosnak, míg az általános iskolát végzetteknek csak a 25%-a. IV/3. A beruházás értékének, nagyságrendjének ismertsége a lakosság körében 28 A 15. sz. ábrán látható, hogy - meglepő, vagy kevésbé meglepő - tény az, miszerint a vizsgált minta több mint fele (52%-a) nem tudja, mibe kerül a most induló, a város egész lakosságát valamilyen módon érintő nagyberuházás, amit több éves előkészítő munka előzött meg. 15. sz. ábra: Tudja, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás? (%) Tudja-e, mennyibe fog kerülni a teljes beruházás? (%) Több, mint 1 milliárd Ft; 25% Nem érdekel ez a téma; 4% 100 millió és 1 milliárd Ft között ; 13% Kevesebb, mint 100 millió Ft; 5% Nem tudom; 52% További 5 % jelentősen (nagyságrendűen) alábecsüli a beruházás nagyságát, 4 %-ot nem is érdekel a beruházás bekerülésének értéke és 13% kisebb mértékben, néhány százmillió Ft-tal tal becsüli alá a beruházás bekerülési értékét. Mindösszesen a megkérdezettek 25%-a tudat megmondani, hogy a Simontornya város projektje több mint egymilliárd Ft-os forrásigényű beruházás.

29 15/a. sz. ábra: Tudja, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás? Legfeljebb 8 általános iskolát végzettek válaszai (%) Tudja-e, mennyibe fog kerülni a teljes beruházás? Legfeljebb 8 ált. isk. végzettek (%) 100 millió és 1 milliárd Ft között ; 13% Több, mint 1 milliárd Ft; 13% Nem érdekel ez a téma; 4% 29 Kevesebb, mint 100 millió Ft; 6% Nem tudom; 65% Ha az iskolai végzettség mentén vizsgáljuk az adott válaszokat, már valamivel árnyaltabb képet kapunk. A legfeljebb csak általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosságnak mindösszesen 13%-a tudta megmondani (15/a. sz. ábra), hogy mibe fog kerülni a készülő beruházás. A főiskolát, egyetemet végzetteknek már a 36%-a csaknem háromszor nagyobb arány, mint a csak 8 általános iskolát végzettek körében volt képes pontosan megbecsülni, megmondani a beruházás várható bekerülési költségét (15/b. sz. tábla). A nem érdekel válasz aránya négyszer akkora a csak 8 általánost végzettek körében, mint a diplomások körében, igaz, hogy ez is csak 4%-a az adott szegmensből vett mintának. A nem tudom válaszok arányában már kisebb az eltérés a két csoport válaszai között. Az alacsony iskolai végzettségűek 65%-a, tehát többsége adta ezt a választ, míg a legmagasabb iskolai végzettségűek 43% adta a nem tudom választ. Ez ugyan kevesebb, mint a válaszadók fele, mégis túl soknak tűnik, mivel a város értelmiségéről van, akitől elvárható lenne az alaposabb tájékozottság egy ilyen jelentős közügyben.

30 KEOP-1.2.0/B/ /b. sz. ábra: Tudja, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás? Főiskolát, egyetemet végzettek Tudja Tudja-e, mennyibe fog kerülni a teljes beruházás? Főiskolát, egyetemet végzettek (%) Több, mint 1 milliárd Ft; 36% Nem érdekel ez a téma; 1% 100 millió és 1 milliárd Ft között ; 16% Nem tudom; 43% Kevesebb, mint 100 millió Ft; 3% IV/4. Az Európai Uniós támogatás nagyságrendjének ismertsége a lakosság körében köréb Még ennél a mutatónál is rosszabb képet látunk a 16. sz. ábrán, ami azt az adatsort tartalmazza, hogy a megkérdezettek milyen arányban ismerik az Európai Unió hozzájárulásának mértékét a saját városukban folyó nagyberuházás megvalósulásához. 16. sz. ábra: Tudja, mekkora arányban támogatja az EU a beruházást? (%) Tudja-e, e, mekkora arányban támogatja az Európai Unió a beruházást? (%) % közötti mértékben; 21% Több, mint 80%ban; 9% Kevesebb, mint 50%-ban; 4% Nem tudom; 66% 30

31 Megállapítható, hogy a megkérdezettek nagy többsége (66%-a) egyáltalán nem tudja, hogy az EU milyen arányban támogatja a beruházást, további 25 % alábecsüli az EU-s támogatás nagyságát és mindösszesen a válaszadók 9%-a tudja helyesen az Európai Unió hozzájárulásának mértékét a jelenleg is folyó nagyberuházáshoz. 16/a. sz. ábra: Tudja, mekkora arányban támogatja az EU a beruházást? Legfeljebb 8 általános iskolát végzettek (%) 31 Tudja-e, mekkora arányban támogatja az Európai Unió a beruházást? Legfeljebb 8 ált. isk. végzettek (%) Kevesebb, mint 50%-ban; 5% 50-80% közötti mértékben; 12% Több, mint 80%- ban; 6% Nem tudom; 77% Megállapítható, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők csoportja még az átlagnál is tájékozatlanabb e téren. Az ő válaszuk több mint háromnegyed részben nem tudom és mindösszesen a csoport 6%-a becsülte meg, tudta helyesen az EU támogatásának nagyságrendjét a jelen projekt megvalósításában. Az elvártaknál jelentősen gyengébb eredmények születtek a válaszok terén a diplomások körében. Ebben a csoportban a megkérdezetteknek még mindig több mint fele (52%) nem tudott választ adni a kérdésre, és mindösszesen a 15%-a tudta, vagy becsülte meg az Európai Unió hozzájárulásának nagyságát a városukban folyó beruházási projekt költségeihez.

32 Mindezekből tanulság képen leszűrhető, hogy a továbbiakban jobban kell kommunikálni az EU-s támogatás nagyságát, jelentőségét. 16/a. sz. ábra: Tudja, mekkora arányban támogatja az EU a beruházást? Főiskolát, egyetemet végzettek (%) 50-80% közötti mértékben 28% Tudja-e, mekkora arányban támogatja az Európai Unió a beruházást? Főiskolát, egyetemet végzettek (%) 32 Több, mint 80%- ban 15% Kevesebb, mint 50%-ban 5% Nem tudom 52%

33 V. A megkérdezett lakosság véleménye a kérdőívről, megjegyzések, javaslatok, kérdések A kérdőívben kértük, hogy írják le a megkérdezettek a kérdőívvel, a szennyvíz-projekttel kapcsolatos megjegyzéseiket, javaslataikat, kérdéseiket. Az alábbiakban néhány megjegyzést idézünk - egy lehetséges, értelmezhető logikai megközelítés szerint csoportosítva - a teljesség igénye nélkül: csoport: A projekt során megvalósuló szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási korszerű rendszerre való rácsatlakozás (rákötés) és az új rendszer működtetési költségeinek (szennyvízdíj) nagysága miatti aggodalmat kifejező hozzászólások: Nőni fog a családi kiadás a csatornadíj miatt. Rákényszerítik a lakosságot! (Ady ú., év közötti, felsőfokú iskolát végzett, nő) Már öreg vagyok, nincs rá pénzem. (Arany János ú., 60 év feletti, ált. isk. végzett, nő) Nagyon jónak tartom, de Ft-ból még ennivalóra sem jut, nem hogy a rákötésre. (Bercsényi ú., év közötti, ált. isk. végzett, nő) Egyedülálló kisnyugdíjas vagyok, nem tudom fizetni. (Bercsényi ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) Nem gondolom, hogy a lakosságnak van a szennyvízelvezetésre pénze. (Hegyhát ú., év közötti, középiskolát végzett, nő) Aki akarja, fizesse ki, mert nekem nincs erre pénzem. (József Attila ú., év közötti, középiskolát végzett, nő) Jó lenne, de nincs rá keret. Meg kell gondolni, mire költünk. (Malom ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő)

34 Nagyon sokba kerül. (Mészáros ú., év közötti, felsőfokú végzettségű, nő) Munkanélküliek vagyunk, kevés pénzből élünk, nem tudjuk fizetni. (Óvoda ú., év közötti, középiskolát végzett, nő) Kispénzű nyugdíjas vagyok (Petőfi ú., 60 év feletti, szakmunkásképzőt végzett, férfi) 34 Csak az árral van probléma. Családi háznál öntöznek. Állatokat itatnak, és ez nem kerül a csatornába, mégis ki kell fizetni, ezért nem reális a csatornadíj. (Széchenyi ú., év közötti, ált. isk. végzett, férfi) A kevés jövedelemből nehéz finanszírozni. (Szilfa ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, férfi) Kevés a jövedelmem, nehéz lenne fizetni. (Szív ú., év közötti, felsőfokot végzett, férfi) A befizetéssel nem ért egyet. (Petőfi ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, férfi) Munkanélküli vagyok. (Temető ú., 60 év feletti, ált. isk. végzett, férfi) Amíg a Bőrgyár működött, akkor kellett volna csinálni, mert akkor volt pénz. (Temető ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, férfi) Megkérdezte valaki a sok segélyből élőt, adót fizetni nem tudót, ők miből törlesztik ennek az árát? És ennek plusz költségét? Ezt nem hangoztassa (SIC) senki! (Zrínyi Ltp., 60 év feletti, ált. isk. végzett, férfi)

35 2. csoport: A megvalósítás sikerével, a megvalósíthatósággal kapcsolatos aggályaikat, kétségeiket megfogalmazók: A pénz fele nem a beruházásra megy, az biztos. (Bercsényi ú., év közötti, középiskolát végzett, nő) Nem tudjuk, hogy mikor kezdődik, és mikor fejeződik be! (Dózsa Györgyi ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) 35 Fontosnak tartom, de a város felkészületlen. (Hunyadi ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) A magasabban lévő városrészeken hogyan lesz megoldva? (Iskola ú., 60 év feletti, ált. isk. végzett, nő) Az utak helyreállítása is nagyon fontos. (József Attila ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) A beruházás után az utak járhatóak legyenek! (Petőfi ú., 60 év feletti, felsőfokú végzettségű, férfi) Remélem, nem csak terv marad ez a beruházás! (László király ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) A Könyök utcában hol lesz a vezeték? Középen gáz megy és rossz az út. (Könyök ú., év közötti, felsőfokú végzettségű, nő) A véleményem a polgármester asszonnyal ellentétben, hogy ide nem fog munkahely teremtő vállalkozás települni, csak azért, mert szennyvízcsatorna lesz a városban. (Malom ú., év közötti, ált. isk. végzett, nő)

36 3. csoport: A beruházással való egyetértését, a projekt támogatását hangoztató hozzászólások: Már előbb kellett volna, mert Simontornya város 20 éve. (László király ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) Örülnék, ha megkezdenék ezt a projektet. (Malom ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) Támogatom a beruházást. (Igari ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) 36 Támogatom és egyetértek. (Némedi ú., év közötti, középiskolát végzett, nő) Már rég meg kellett volna csinálni! (Pásztor ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, férfi) Jónak tartom. (Sió ú., 60 év feletti, középiskolát végzett, férfi)

37 4. csoport: Közvetlenül a kérdőívvel, a kommunikációval kapcsolatos megjegyzések: Köszönettel veszi, hogy kíváncsiak vagyunk a véleményére. (József Attila ú., év közötti, szakmunkásképzőt végzett, nő) Konkrét tájékoztatást kér a csatornázás megkezdése és befejezése időpontjáról. (Táncsics ú., 60 év feletti, ált. isk. végzett, férfi) 37

38 VI. Összefoglalás Rövid összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Simontornya Város projekt megvalósításának kezdete során az érintett lakosság reprezentatív megkérdezésének eredményeként létrejött tanulmány adatai mindenben alátámasztják a beruházás megalapozottságát és szükségességét. A város lakossága elégedetlen a jelenlegi szennyvízkezeléssel és egyértelműen támogatja a tervezett beruházást. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a jelen felmérés adatainak elemzése nagyban hozzájárul a projekt során alkalmazandó kommunikáció eredményes megtervezéséhez. 38 Szekszárd, április 15. Készítette: EU-MI-KaveczkiTerv Konzorcium

39 VII. Melléklet: kérdőív Tisztelettel Köszöntjük! Örömmel tájékoztatjuk, hogy a város kitartó pályázati tevékenysége eredményeként, elkezdődhetett Simontornyán egy másfél milliárdos szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt (nagyberuházás) megvalósítása. A megvalósítást előkészítő munka fontos része, hogy megismerjük az érintett lakosság véleményét, elvárásait a projekttel kapcsolatban. Kérjük, szánjon néhány percet a kérdőív kitöltésére, mert ezzel Ön is hozzájárul a másfélmilliárdos beruházás sikeréhez! A kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen. 39 A válaszadás időpontja: március Opcionálisan kitölthető: Melyik utcában lakik? 1.) Neme: a) nő b) férfi 2.) Életkora: a) 18 év alatti b) év közötti c) év közötti d) 61 év feletti 3.) Legmagasabb iskolai végzettsége: a) általános iskola b) szakmunkásképző, szakiskola c) gimnázium, szakközépiskola d) felsőfokú szakképzés e) főiskola, egyetem 4.) Hányan élnek egy háztartásban? a) egyedülálló b) 2 fő c) 3-4 fő d) 5-6 fő e) 6 fő felett 5.) Hallott-e már a elnevezésű beruházásról (projektről) korábban? Igen nem 6.) Ha igen, akkor honnan kapta az információt? (Több választ is megjelölhet) a) újságból b) televízióból, rádióból c) a Polgármesteri Hivatal tájékoztatásából d) ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól e) internetről, a város honlapjáról f) egyéb módon, éspedig: 7. Hogyan oldja meg ön jelenleg a szennyvize elvezetését? a) elszikkad magától az emésztő gödörben b) házi tisztítás után újra felhasználom c) szippantó kocsival elszállítatom d) egyéb módon, éspedig:

40 8.) Ha a szippant, milyen gyakran kell szippantatnia az emésztő gödröt: a) havonta b) negyedévente c) félévente d) évente vagy ritkábban 9.) Éves átlagban mennyit költenek a házi szennyvíz kezelésére a) semmit b) Ft alatt c) Ft között d) Ft felett e) nem tudja 10.) Mi a véleménye arról, hogy mennyire fontos a szennyvíz kezelésének központosított megoldása, a város csatornázása? a) Fontosnak tartom a beruházást és támogatom b) Kevésbé tartom fontosnak, de támogatom c) Nem tartom fontosnak d) Nem értek vele egyet, jó nekem így, ahogy most van e) Más, éspedig ) Ön szerint miért fontos a szennyvíz kezelésének központosított megoldása, a város csatornázása? (Több válasz is megjelölhető) a) Ne kerüljön káros anyag a természetbe b) Kevésbé legyen érzékelhető a szennyvíz szaga a városban c) A gyerekeink, unokáink egészségesebb környezetben nőjenek fel d) Kényelmesebb, komfortosabb legyen a város a lakosság számára e) Más, éspedig 12.) Tudja-e, mennyibe fog kerülni a teljes beruházás? a) Nem tudom b) Kevesebb, mint 100 millió Ft c) 100 millió és 1 milliárd Ft között d) Több, mint 1 milliárd Ft e) Nem érdekel ez a téma 13.) Tudja-e, mekkora arányban támogatja az Európai Unió a beruházást? a) Nem tudom b) Kevesebb, mint 50%-ban c) 50-80% közötti mértékben d) Több, mint 80%-ban 14.) Kérjük, írja ide a kérdőívvel kapcsolatos megjegyzéseit, javaslatait, kérdéseit! Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet, és ezzel Ön is hozzájárult a szennyvízprojekt sikeres megvalósításához! A felmérés eredményeiről és a projekt eseményeiről Ön is folyamatosan tájékozódhat a honlapon.