ZÁRÓ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS

Átírás

1 Simontornya Város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása Simontornya város lakosságának véleménye a város csatornázásáról és a szennyvíz kezeléséről

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 3 II. A KUTATÁS MÓDSZERTANÁNAK ÉS A VIZSGÁLT MINTA ALAPVETŐ JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA... 6 II/1. A KÉRDŐÍVEKRŐL... 6 II/2. NŐK ÉS FÉRFIAK ARÁNYA A MINTÁBAN... 8 II/3. A MINTA ÉLETKORI MEGOSZLÁSA... 9 II/4. A MINTA MEGOSZLÁSA A VÁLASZADÓK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE SZERINT II/5. A MINTA MEGOSZLÁSA AZ EGY HÁZTARTÁSBAN ÉLŐK SZÁMA SZERINT II/6. A MINTA MEGOSZLÁSA A PROJEKTRŐL VALÓ TÁJÉKOZOTTSÁGA SZERINT II/7. A MINTA MEGOSZLÁSA AZ SZERINT, HOGY HONNAN KAPTA AZ INFORMÁCIÓT A PROJEKTRŐL III. A BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSA, A MUNKAVÉGZÉS HATÁSA A HELYI LAKOSSÁGRA IV. A MEGKÉRDEZETT LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE A SIMONTORNYA VÁROS SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA PROJEKTRŐL, AZ MEGVALÓSÍTOTT BERUHÁZÁSRÓL IV/1. MENYIRE ELÉGEDETT A VÁROS LAKOSSÁGA A MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSSAL ÉS ANNAK EREDMÉNYEIVEL? IV/2. MENYIRE TARTJA FONTOSNAK A VÁROS LAKOSSÁGA A MEGVALÓSULT BERUHÁZÁST ÉS ANNAK EREDMÉNYEIT? V. A MEGKÉRDEZETT LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE A KÉRDŐÍVRŐL, MEGJEGYZÉSEK, JAVASLATOK, KÉRDÉSEK VI. ÖSSZEFOGLALÁS VII. MELLÉKLET: KÉRDŐÍV... 23

3 3 I. Bevezetés Simontornya városa közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, vonzáskörzete kistérségén - a Tamási kistérségen - belülre korlátozódik. A 311/2007. (XI.17.) Korm. Rendelet a Tamási kistérséget, mint Tolna megye egyetlen leghátrányosabb helyzetű kistérségét határozza meg. Országos viszonylatban fejletlenség tekintetében a 30. helyet foglalja el, 2,15-ös komplex mutatóval. Simontornya a Kelet-Dunántúl közepén két tájegység, a Mezőföld és a Tolnai-hegyhát, valamint két megye, Fejér és Tolna megye találkozásánál, a Sió-völgy kistáj területén fekszik. Budapesttől dél-nyugatra, a Duna-hídtól mintegy 40 km-re nyugatra, a Balatontól szintén mintegy 40 km-re keletre található. A legközelebbi városok Tamási, Dunaföldvár és Paks. A megyeszékhely Szekszárd déli közvetlen útkapcsolat híján csak jelentős kerülővel érhető el. Simontornya lakosságának iskolai végzettségi szintje elmaradást mutat a megyei, régiós és országos értékhez képest, de meghaladja a kistérségi átlagot. 1. sz. táblázat: Simontornya lakosságának iskolai végzettsége Simontornyán és környékén rendkívül magas a munkanélküliség, jelenleg sincs a településen, illetve a mikrotérségben egyetlen jelentősebb foglalkoztató sem, amely képes lenne a munkaerő-kínálat felszívására. További problémát

4 4 jelent a Simontornya Város Önkormányzatának forráshiánya, mely megakadályozza a befektetői szándékok megvalósulását. A település önkormányzata ugyanis több befektetővel tárgyalt magas iskolai végzettséget nem igénylő, a térség adottságainak megfelelő, gyártóüzem létrehozásáról, azonban a környezeti kármentesítést egyik befektető sem vállalta fel. A vállalkozások betelepüléséhez szükséges bőrgyári területek helyreállításának, kármentesítésének jelentős költségét pedig a helyi önkormányzat sem tudta magára vállalni. A települési munkahelyhiány napi ingázásra ösztönzi a város lakosságának egy részét. A évi népszámlálás KSH adatok alapján a településen az aktív korú munkavállalók mintegy 27%- a kényszerül napi ingázásra. Túlnyomórészt az alacsony (legfeljebb általános) iskolai végzettséggel rendelkező lakosok, akik az iparban/építőiparban (66%), illetve a szolgáltatói szektorban helyezkednek el. A legnagyobb vonzerővel rendelkező települések napjainkban Székesfehérvár, Tab, Szekszárd. 2. sz. táblázat: Statisztikai adatok - Simontornya (2011. KSH) Lakónépesség (fő) Lakások (db) Területnagyság (hektár) Népsűrűség (fő/km²) ,78 Simontornya város körülbelül egy-ötöd része rendelkezik szennyvízelvezető csatornával, mely a régi bőrgyár működése kapcsán épült szennyvíztisztító telepre vezeti a kommunális szennyvizet. Erre a telepre szállítják be a csatornázatlan területekről a települési folyékony hulladékok egy részét, más részük elszivárog, terhelve ezzel a környezetet. A város vezetése elhatározta, hogy a település szinte teljes területét érintő csatornázási beruházásba fog, illetve a régi vezetékszakaszok egy részén rekonstrukciót hajt végre. Ennek kapcsán azonban szükségessé válik egy a város igényeinek megfelelő tisztítótelep megépítése (a jelenlegi telep engedélyezett kapacitása 270 m3/d). A bőrgyári szennyvíztisztító jelenleg magántulajdonban van (TERVEPO

5 5 Kft.), Simontornyai Városüzemeltetési Kft. tulajdonostól bérli a tisztítótelepet és üzemelteti azt. A telep tulajdonosa jelenleg felszámolás alatt áll, a bérleti díjat felszámolásra kijelölt szervezet szedi. A város vezetése szeretne függetlenedni az idegen tulajdonban lévő, korszerűtlen és leromlott állapotban lévő teleptől, és azért tartotta szükségesnek egy új, a város központjától távolabb eső, a város kapacitás igényeit kielégítő korszerű, saját tulajdonú tisztítótelep megépítését. A beruházás a KEOP pályázati lehetőség segítségével valósult meg.

6 6 II. A kutatás módszertanának és a vizsgált minta alapvető jellemzőinek bemutatása Simontornya város lakosságát - az alapsokaságot (4 086 fő, lakás) - reprezentáló minta kiválasztására akár csak a nyitó kérdőív esetében most is a többlépcsős, rétegzett mintakiválasztás módszerét alkalmaztuk. Első lépcsőben azt biztosítottuk, hogy a város egyes részeinek, utcáinak lakossága a lakosság lélekszámával arányos létszámban kerüljön be a vizsgálati mintába. A második lépcsőben a súlyozott, rétegzett kiválasztás módszerével igyekeztük biztosítani, hogy a szennyvízelvezetéssel, szennyvíztisztítással leggyakrabban kapcsolatba kerülők legaktívabb rétege, a szolgáltatásokat használó és egyben a potenciális megrendelőknek tekinthető a év közötti korosztály jelentős, súlyának megfelelő arányban kerüljön a mintába. A harmadik lépcsőben a véletlenszerű kiválasztás módszerét alkalmazva - arra törekedtünk, hogy az adott településrész (utca) minden lakosának azonos esélye legyen a mintába kerülésre. Annak érdekében, hogy kérdőíves felmérés során a város lakásainak minél nagyobb részéről kapjunk információkat, a kérdezőbiztosaink lakásonként csak egy-egy fővel töltették ki a kérdőívet. Mindezek eredményeként a kitöltve visszakapott 502 db kérdőív a lakosság 12,3%-a fedi le, és ez a minta egyben képviseli a lakások (háztartások) 27%-át. II/1. A kérdőívekről A nyitó kérdőívhez hasonlóan most is több, mint 500 db kérdőívet juttattunk el helyi kérdezőbiztosok segítségével Simontornya város lakosságához, amiből 502 db értékelhető kérdőívet kaptunk vissza értékelésre. A város egyes utcáiban kijuttatott kérdőívek számát összehasonlítva az egyes utcákban lévő lakások számával megállapítható, hogy az arányos és reprezentatív kiválasztás elve érvényesült a mintavétel során.

7 7 A kitöltött kérdőíveken ugyanakkor már igen jelentős arányban (51%) nem szerepel az utca neve, mivel így érezték a válaszadók biztosítva névtelenségüket, nem vállalva fel nyíltan, az esetleges negatív megnyilvánulásaikat.

8 II/2. Nők és férfiak aránya a mintában Megvizsgálva a választ adó nők és férfiak arányát (1. sz. ábra), egyértelműen látható, hogy a válaszadók körében kissé nagyobb a nők aktivitása, mint a férfiaké. 1. sz. ábra: választ adó nők és férfiak száma és aránya férfi; 240; 48% nő; 262; 52% A vizsgált mintában a nők 4 %-os főlényének a férfiakkal szemben több oka is lehet. A vizsgálatunk ennek feltárására nem tért ki, de feltehetően a kérdőívek felvételének időszakában inkább a nők tartózkodtak otthon, mint a férfiak. Ugyanakkor az is lehet az ok, hogy a nők nyitottabbak és közlékenyebbek, mint a férfi lakosok.

9 9 II/3. A minta életkori megoszlása Megvizsgálva a választ adók életkori megoszlását (2. sz. ábra), azt tapasztaljuk, hogy a közép korosztály (30-60 év közöttiek) képviselteti magát a legnagyobb számban és a legnagyobb arányban a mintában, ahogy az alapsokaságban is. 3. sz. táblázat: A lakosság életkori megoszlásának százalékos aránya (KSH) Simontornya lakónépességen belül a 18 év alattiak aránya 16 % Simontornya lakónépességen belül a év közöttiek aránya 61 % Simontornya lakónépességen belül a 59 év felettiek aránya 23 % A legifjabb korosztály (18 év alattiak) alulreprezentált, csak igen kis arányban szerepel a válaszadók között, mivel ez a korosztály még nem fordít különösebben figyelmet és gondot a család háztartási, gazdasági problémáira, így a szennyvízkezeléssel kapcsolatos problémákra sem. 2. sz. ábra: választ adók életkori megoszlása összesen (fő) 60 feletti; 20% 18 év alatti; 8% éves; 28% éves; 43% A legidősebb korosztály - a 60 év felettiek - képviselete szintén arányos a város össznépességén belül képviselt súlyával.

10 10 II/4. A minta megoszlása a válaszadók iskolai végzettsége szerint A minta megoszlását a választ adók legmagasabb iskolai végzettsége szerint az 3. sz. ábra mutatja be. 3. sz. ábra: A választ adók iskolai végzettségének megoszlása összesen (%) főiskola, egyetem; 9% általános iskola; 18% felsőfokú szakképzés; 15% gimnázium, szakközép; 25% szakmunkásképző; 33% A vizsgált mintában enyhén túlreprezentált a felsőfokú végzettségűek száma a város lakosságához képest a évi népszámlálás adataihoz viszonyítva (lásd: 1. sz. táblázat). Ezt részben az eltelt 14 esztendő alatt bekövetkezett változások, részben a felsőfokú végzettségűek magasabb közéleti aktivitása magyarázhatja. Kissé alulreprezentált a csak általános iskolát végzettek aránya, aminek fő oka lehet, hogy a 18 évnél fiatalabb lakosságot kevésbé vontuk be a vizsgálatba a tanulmányunkban korábban már elemzett indokok miatt. Összességében megállapítható, hogy a minta életkori és legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása is alkalmas az alapsokaság megfelelő képviseletére a jelen tanulmányunk céljait tekintve.

11 11 II/5. A minta megoszlása az egy háztartásban élők száma szerint A 4. sz. ábrán látható, hogy a vizsgált mintában a 3-4 fős családok vannak a legmagasabb arányban (43%), őket a 2 fős háztartások (33%) követik, míg az egyedül élők aránya 15%, ami szintén elég magas. A klasszikus értelemben vett nagycsaládok (5-6 fős háztartás) csak 8 %-ban vannak jelen a mintában, míg a 6 fő felettiek szinte elvétve (1%). 4. sz. ábra: egy háztartásban élők számának százalékos megoszlása összesen (%) 5 vagy 6; 8% 6 felett; 1% 1; 15% 3 vagy 4; 43% 2; 33%

12 12 II/6. A minta megoszlása a projektről való tájékozottsága szerint A projekt előkészítése, a pályázat elkészítése, a nyertes pályázattal kapcsolatos események, a beruházás megvalósítása mind-mind a település nyilvánossága előtt zajlottak az elmúlt időszakban is (testületi ülések láthatósága a helyi tv-ben, helyi sajtó hírei, lakossági fórumok, nyilatkozatok a különböző médiában stb.). Megvizsgáltuk a közvélemény-kutatásunk során, hogy mennyire jutott el az információ a projekt által érintett lakossághoz, a célközösséghez, mennyire tájékozódott a lakosság tudatosan a projekt történéseiről. A válaszadók nagy többsége (70 %-a) tudatosan gyűjtött információkat, tudatosan tájékozódott a projektről annak megvalósítása alatt, ami jó arányt jelent. 5. sz. ábra: Tájékozódott a projektről annak időtartalma alatt (%) nem; 29% igen; 70%

13 13 II/7. A minta megoszlása az szerint, hogy honnan kapta az információt a projektről Kissé meglepő, hogy minden hivatalos információ forrást megelőz az úgynevezett szájreklám, az ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól hallott információ (49 %). Igen örvendetes, hogy a város önkormányzata, Polgármesteri Hivatala sikeres tájékoztatási kampányt folytatott már a pályázat elnyerése előtt és a megvalósítás során is a nagyberuházással - a jelen projekttel kapcsolatban, amit igazol a megkérdezettek visszajelzése. A vizsgált minta nagy része (37%) a városi Polgármesteri Hivatal tájékoztatásaiból értesült a projektről, ill. a lakossági fórumokon (16%) kapott információkat. Szintén nagy számban jelölték az internetet, a város honlapját információs forrásként (35 %). Ez talán annak is köszönhető, hogy a városnak viszonylag informatív és naprakész a weboldala, és a projekt kezdete óta üzemelt a projekt naprakész információkkal rendelkező saját weboldal is. Kissé meglepő, hogy a médiából (tv, rádió 13 %, az újság 10%) származó információra alig többen hivatkoznak 10%-nál. 6. sz. ábra: Honnan kapta az információit a projektről? (%) egyéb módon 0% lakossági fórum 16% internetről, a város honlapjáról 35% ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól 49% a Polgármesteri Hivatal tájékoztatásából 37% televízióból, rádióból 13% újságból 8% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%

14 14 III. A beruházás megvalósítása, a munkavégzés hatása a helyi lakosságra Egy több éves beruházásnál, melynek során az utcákban végzett földmunkák óhatatlanul megnehezítik a helyi lakosság mindennapi életét, a közlekedést az utakon és a járdákon, nem várható el, hogy a lakosság örömét lelje a munkavégzésben. A kérdéseink is inkább arra irányultak, mennyiben érezte arányosnak az eredménnyel, az elkészült produktummal az elszenvedett nehézségeket a település lakossága. III/1. Milyen mértékben nehezítették meg a beruházási munkák a lakosság minden napi életét? A válaszolók körében szinte azonos arányt képviselnek azok, akik szerint ugyan nap, mint nap érzékelték a városban folyó munkát, de az nem okozott számukra különösebb gondot (43%), mint azok, akik viszont jelentős teherként, a napi mozgásuk jelentős megnehezítőjeként érzékelték a beruházás megvalósításával járó munkálatokat (43%). Jelentős azok száma is, akik szerint nem volt rájuk hatással a munkavégzés (11%). 7. sz. ábra: Milyen hatással voltak az Ön életére a beruházási munkák? egyébb módon; 1% jelentősen megnehezítették a napi mozgást, közlekedést; 44% nem volt hatással; 11% érzékeltem, de nem okozott gondot; 43%

15 15 III/2. Kapott-e megfelelő tájékoztatást a város lakossága a beruházási munkákról? Egy kérdőíves felmérésnél, ami a megkérdezettek véleményét méri fel, természetesen nem a tényleges történésekre kapunk adatokat, hanem csak arra, hogy a megkérdezettek hogyan élték meg ezeket a történéseket. Ezt a jelenséget legjobban egy félig töltött pohár vízzel lehet bemutatni, amit az egyik ember egy csaknem üres pohárként, míg a másik ember egy majdnem teli pohárként érzékel. Így lehet ez a munkavégzéssel kapcsolatos tájékoztatással is. Ugyanabban az utcában lakók egy része szerint kaptak időben tájékoztatást a várható munkavégzésről másik része szerint nem. Az összkép még így is pozitív, a többség szerint volt tájékoztatás (54%). 8. sz. ábra: Kapott-e tájékoztatást a várható munkavégzésről? (%) nem 46% igen 54%

16 16 Egy kicsivel többen vélik úgy a megkérdezettek közül, hogy a házi bekötésekről már több, megfelelőbb tájékoztatást kaptak, mint a környezetüket érintő más munkálatokról (lásd: 9. sz. ábra). 9. sz. ábra: Kapott-e megfelelő információt a házi bekötések menetéről? (%) nem 43% igen 57%

17 17 IV. A megkérdezett lakosság véleménye a Simontornya Város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása projektről, az megvalósított beruházásról A közvélemény-kutatásunk egyik célja az volt, hogy megtudjuk, milyen arányban ismerte fel Simontornya lakossága a beruházás fontosságát, jelentőségét és milyen arányú a lakosság körében a megvalósult projekt támogatása. IV/1. Menyire elégedett a város lakossága a megvalósult beruházással és annak eredményeivel? 10. sz. ábra: Elégedett Ön az elkészült szennyvízelvezetéssel és szennyvíztisztítással? nem érdekli, nincs érintve; 10% még nem tudja megmondani, ez hoszabb távon fog kiderülni; 31% teljes mértékben elégedett; 13% csak részben elégedett; 36% egyáltalán nem elégedett; 9% Egy több éven át elhúzódó nagyberuházással járó munkálatok befejeztekor nem feltétlen azonnal érzékeli a lakosság annak pozitív hatásait, értékeit. Feltehetően erre utal a válaszadók 31 %-a, akik szerint is csak hosszabb távon fog kiderülni, megnyilvánulni számukra a nagyberuházás haszna, előnyei.

18 18 Ugyanakkor még ennek ellenére is a részben (36 %), vagy teljesen (13 %) elégedettek teszik ki a megkérdezettek csaknem felét (49 %), miközben az elégedetlenek aránya még a tíz százalékot sem éri el (9 %). Mivel a csatornaépítés nem terjedt ki minden utcára és minden lakásra, érthető, hogy vannak akiket nem érintett a beruházás (10 %). IV/2. Menyire tartja fontosnak a város lakossága a megvalósult beruházást és annak eredményeit? 11. sz. ábra: Mennyire fontos a szennyvíz kezelésének központosított megoldása, a város csatornázása? nem értek vele egyet, felesleges pénzkidobás volt; 43; 9% fontosnak tartom a beruházást és támogatom; 177; 36% nem tartom fontosnak; 75; 15% kevésbé tartom fontosnak, de támogatom; 197; 40% Az elégedettség mellett a másik fontos mutató, hogy mennyire ismerte fel a lakosság a beruházás fontosságát, mennyire maradt meg a kezdeti támogatottsága a projektnek. A 11. sz. ábrán jól látható, hogy a lakosság minta döntő többsége (76 %) továbbra is támogatja a projektet, több, mint harmada (36 %) fontosnak tartja a megvalósult beruházást, miközben még az egy tizedet sem éri el azok száma, akik nem értenek

19 19 egyet a projekt megvalósításával, feleslegesnek érzik a befektetett pénzt és energiát.

20 20 V. A megkérdezett lakosság véleménye arról, hogy milyen pozitív hatása lesz a beruházásnak a saját és a település életére a jövőben A válaszadók jelentős része (57 fő) élt a kérdőív 12. kérdésében megfogalmazott lehetőséggel és szövegesen is kifejtett véleményét a beruházás várható pozitív (vagy nem pozitív) hatásairól. A.) B.) Az egyik tipikus pozitív eredmény a válaszadók szerint, amit 11 fő is megjelölt: a. nem kell többet szippantani, b. nem telik meg a szennyvízakna, c. nem lesz többé büdös az udvarban, házban a tele szennyvízakna miatt. Ugyancsak tipikus pozitív vélemény, amit 10 Fő is megfogalmazott: a. a beruházás modernizálta a várost, b. magasabb lett a komfortszint, c. élhetőbb a lakókörnyezet. C.) Többen a beruházás környezeti, környezetvédelmi pozitív hatását emelték ki (9 fő), mint pl.: a. nem szivárog be a szennyvíz a talajba, élővizekbe. b. kisebb kockázat belvíz esetében a szikkasztóaknák elöntése, c. Nem szennyezi a környezetet tovább, a szennyvíz tisztítása után a tiszta víz kerül a folyókba. D.) Végül az utolsó tipikus választ a kételkedők, a beruházás szerintük negatív hatásait kiemelők adták elég nagy számban: a. A jövőben biztos lesz pozitív hatása, de a jelenben több a negatív. b. Pozitív hatása akkor lenne, ha a már elméletben működő bekötések a gyakorlatban is működnének.

21 21 c. A lakások értéke nagyobb lesz, de több pénzt kell befizetni a szennyvízelvezetésért. d. Pozitív hatása nem lesz, hiszen a bekötések többsége nem sikeres. A kivitelező pedig nem vállal felelősséget a hibákért. - és még néhány hasonló vélemény.

22 22 VI. Összefoglalás Rövid összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Simontornya Város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása projekt megvalósításának során az érintett lakosság reprezentatív megkérdezésének eredményeként létrejött tanulmány adatai mindenben alátámasztják a beruházás megalapozottságát és szükségességét. Szekszárd, szeptember 20. Készítette: EU-MI-KaveczkiTerv Konzorcium

23 23 VII. Melléklet: záró kérdőív Tisztelettel köszöntjük! Örömmel tájékoztatjuk, hogy befejezéshez közeledik a szennyvízprojekt teljes megvalósítása. A projekt fontos része, hogy megismerjük az érintett lakosság véleményét, tapasztalatait is a beruházással kapcsolatban. Kérjük, szánjon néhány percet a kérdőív kitöltésére! A kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen. A válaszadás időpontja: szeptember Melyik utcában lakik? (nem kötelező kitölteni) 1.) Neme: a) nő b) férfi 2.) Életkora: a) 18 év alatti b) év közötti c) év közötti d) 61 év feletti 3.) Legmagasabb iskolai végzettsége: a) általános iskola b) szakmunkásképző, szakiskola c) gimnázium, szakközépiskola d) felsőfokú szakképzés e) főiskola, egyetem 4.) Hányan élnek egy háztartásban? a) egyedülálló b) 2 fő c) 3-4 fő d) 5-6 fő e) 6 fő felett 5.) Tájékozódott-e Ön a Simontornya Város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása elnevezésű projektről annak időtartama alatt? Igen Nem 6.) Ha igen, akkor honnan kapta az információt? (Több választ is megjelölhet) a) újságból b) televízióból, rádióból c) a Polgármesteri Hivatal tájékoztatásából d) ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól e) internetről, a város/a projekt honlapjáról f) lakossági fórumon g) egyéb módon, éspedig: 7.) Milyen hatással voltak az Ön mindennapi életére a beruházási munkák? a) nem voltak hatással b) érzékeltem, de nem okoztak különösebb gondot c) jelentősen megnehezítették a napi mozgást, közlekedést d) egyéb módon, éspedig: 8.) Kapott-e tájékoztatást a lakóhelyét érintő, várható munkavégzésről?

24 24 a) igen, előzetesen értesültem róla b) nem, egyszerűen szembesültem a munkavégzéssel 9.) Kapott-e megfelelő információt a házi bekötések menetéről? a) igen, világosan tájékoztattak az ügyintézés menetéről b) úgy érzem, nem tájékoztattak kellő mértékben, hogy zajlik a bekötések ügyintézése 10.) Mennyire elégedett Ön összességében az elkészült szennyvízelvezetéssel és szennyvíztisztítással? a)teljes mértékben elégedett vagyok b) csak részben vagyok elégedett c) egyáltalán nem vagyok elégedett d) még nem tudom megmondani, ez hosszabb távon fog kiderülni e) nem érdekel, nem vagyok érintve e) más, éspedig: 11.) Mi a véleménye arról, hogy mennyire fontos a szennyvíz kezelésének központosított megoldása, a város csatornázása? a) Fontosnak tartom a beruházást és támogatom b) Kevésbé tartom fontosnak, de támogatom c) Nem tartom fontosnak d) Nem értek vele egyet, felesleges pénzkidobás volt e) Más, éspedig 12.) Mit gondol, milyen pozitív hatása lesz a beruházásnak az Ön és a település életére a jövőben? Kérjük, írja le! Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet, és ezzel Ön is hozzájárult a szennyvízprojekt sikeres megvalósításához! A felmérés eredményeiről és a projekt eseményeiről a és a honlapon tájékozódhat.