STILLMUNGUSZ MÁRIA MARGIT PÁLYÁJA ÉS PEDAGÓGIAI MUNKÁSSÁGA

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS STILLMUNGUSZ MÁRIA MARGIT PÁLYÁJA ÉS PEDAGÓGIAI MUNKÁSSÁGA TÉMAVEZETŐ: DR. BARTA RÓBERT EGYETEMI DOCENS KÉSZÍTETTE: IVANICS ANDREA MENTORTANÁR SZAKOS HALLGATÓ DEBRECEN 2014

2 Dolgozatomban a bajor alapítású, Magyarország területén 1858-tól működő SSND, neveléssel-oktatással foglalkozó, római katolikus szerzetesrend egyik, a XIX-XX. század fordulóján, Debrecen nevelésügyére is hatást gyakorló tagjának, Stillmungusz Mária Margitnak pedagógiai munkásságát mutatom be, akinek nevelői pályáját, pedagógusi tevékenységét alapvetően meghatározták Rendjének nevelési-oktatási elvei és szerzetesi Szabálya. Stillmungusz M. Margit fontos szerepet töltött be Debrecen (nem csupán) katolikus leánygyermekeinek oktatásában, nevelésében, illetve a városban 1896 óta működő Svetits Intézet életében. Pedagógiai varázsa leginkább abban rejlett, hogy korának pedagógiai felfogásához képest meglehetősen újszerű volt nevelői hitvallása és gyakorlata. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy az alapvetően református városban több generáción keresztül is megőrződött a római katolikus apácaként oktató és nevelő Stillmungusz M. Margit emléke. 1

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...3 Az SSND alapításának célja...4 Az SSND főbb nevelési elvei...7 A nevelés-oktatás terén működő rend tagjainak felvétele, a jelentkezőkkel szemben támasztott elvárások és a rendtagok képzése...13 Az SSND magyarországi megtelepedése...17 Stillmungusz Mária Margit életútja. Első periódus: Perjámos és Temesvár...24 Második periódus: a debreceni évek. Stillmungusz Mária Margit, az elöljáró...27 Stillmungusz Mária Margit, a nevelő...30 Harmadik periódus: a battonyai évek...45 Stillmungusz Mária Margit halála...47 Stillmungusz Mária Margit emlékének ápolása...48 Összefoglalás...49 Bibliográfia...52 Könyvek, kéziratok, napilapok, elektronikus források...52 Iskolai évkönyvek...56 Függelék

4 BEVEZETÉS A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, SSND 1 a XIX. században, Bajorországban alapított római katolikus szerzetesrend, mely alapítójának szándéka szerint elsősorban neveléssel, oktatással foglalkozik. Dolgozatomban az SSND a XIX. században rendkívül modernnek számító főbb nevelési elveinek, a rendtagok képzettségével szemben támasztott követelményeknek és a Rend magyarországi megtelepedésének ismertetését követően arra keresem a választ, miként érhetők tetten az iskolanővérek által alapított, fenntartott és vezetett iskolanővéri intézményekben, a rendtagok mindennapi pedagógiai munkájában a rendalapító, Karolina Gerhardinger, szerzetesnevén Maria Theresia von Jesu által írott, majd később többször megreformált 2 rendi szabály nevelési-oktatási elvei. Az iskolanővéri neveléssel kapcsolatos irányelvek megvalósulásának egyes szerzetesekre vonatkozó, személyes dokumentumokkal történő bizonyítása azonban a fennmaradt személyes okiratok, egyéb, az egyes szerzetesekre vonatkozó írásos anyagok csekély volta miatt korlátozott körűen lehetséges csak. Az okiratok hiányának oka egyrészt az, hogy az SSND magyar tartományi központjának levéltára a Rend 1858-as magyarországi letelepedését követően különböző események miatt többször költözött. 3 Másrészt különösen a XIX. században és a XX. század első felében, a női szerzetesrendekre jellemzően az egyes rendtagok saját munkaterületükön elért egyéni, pedagógiai sikereinek dokumentálása, az adott szerzetes személyét kiemelve, illetve hangsúlyozva nem volt szokásban. 1 SSND: School Sisters of Notre Dame. A Rend magyarországi megtelepedésekor használt neve: Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek óta a Rend Magyar Tartományának neve Boldogasszony Iskolanővérek 2 Az alapító szabálytervezetét IX. Pius pápa 1859-ben ideiglenesen, majd 1865-ben véglegesen hagyta jóvá. Az SSND észak-amerikai működése érdekében módosított szabályát 1880-ban erősítette meg XIII. Leó pápa. A Konstitúció újabb reformját 1924-ben hagyta jóvá a Szerzetesi Kongregáció. 3 Az SSND első tartományi központja 1858-tól Temesvárott volt. Majd a trianoni döntést követően, 1923-tól Szegedre költözött a Magyar Tartomány központja től a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek a női szerzetesrendek közül egyedüliként legálisan működhetettek Magyarországon, ekkor Magyar Tartományuk központja Budapestre költözött. Mind az első világháború után, mind a második világháború alatt, mind a magyarországi szerzetesrendek 1950-es feloszlatását követően a Magyar Tartomány központi irattárának egy része vagy megsemmisült, vagy az érintett egyházmegyék levéltárába, esetleg ismeretlen irattárba került. Az SSND központjaként működő, müncheni rendházának irattára a második világháború alatt javarészt elpusztult. Ebben az irattárban őrizték a Rend valamennyi tagjával kapcsolatos dokumentumok másolatát. Az Iskolanővérek Rendjének központja 1956-ban költözött Rómába. 3

5 Az iskolanővéri pedagógiai elvek mindennapokban történő megvalósításának gyakorlatát a Rend Magyar Tartományának egyik kiemelkedő hatású szerzetesének, Stillmungusz Mária Margit munkásságának áttekintésével igyekszem ismertetni. Választásom azért esett Stillmungusz Mária Margitra, mert mind pedagógiai, mind iskolaszervezési, mind életvezetéssel kapcsolatos tanácsadói tevékenysége olyan hatású volt, amely őt nem csupán az iskolanővérek körében tette igen tisztelt és megbecsült rendtaggá, de városi, sőt országos hírű szakemberré emelte. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a kor rendi szokásaival ellentétben Mária Margit, az SSND debreceni rendházából történő elhelyezése alkalmából, még a Tiszántuli Hirlap is Főnöknő változás a Svetits-intézetben címmel említést tett arról, hogy Stillmungusz Mária Margit 24 évnyi debreceni szolgálat után, elöljárói döntés alapján új szolgálati állomáshelyre került 4. AZ SSND ALAPÍTÁSÁNAK CÉLJA Az SSND Kongregációját október 24-én Karolina Gerhardinger, szerzetesnevén Maria Theresia von Jesu alapította a bajorországi Stadtamhofban. Az alapító és tanácsadói 6 olyan szerzetesrendet akartak létrehozni, amelynek fő működési területe a női ifjúság nevelése, különösen kis városokban és vidéki plébániákon. 7 Rendünk fő feladata a leányifjúság tanítása, nevelése bölcsődékben, népiskolákban, árvaházakban, bentlakásos intézményekben,... 8 A XIX. századi Bajorországban a napóleoni háborúk megrázkódtatását követően, valamint a háborúkat lezáró Szent Szövetség által kigondolt és végrehajtott a német nemzeti elvet tulajdonképpen tagadó rendezés légkörében az alapítás abban a meggyőződésben történt, hogy ha új és jobb nemzedéknek, új és jobb időnek kell jönnie, akkor a bevezetést a női ifjúság nevelésével kell kezdeni. Mindenekelőtt jámbor, keresztény anyákra van szükség, mert ők az első nevelői és képzői az új nemzedéknek. 9 4 A cikk a Tiszántuli Hirlap szeptember 16. számában látott napvilágot. Stillmungusz Mária Margit, római katolikus szerzetesnő Debrecenből, a reformáció központjából, más szolgálati helyre történő elhelyezéséről nagyobb terjedelmű tudósításban számolt be a Hírlap, mint a debreceni Déri Múzeum alapkőletételéről, melyről szintén ebben a lapszámban olvashattak az érdeklődők. 5 A szerzetesjogban az újkorban alapított szerzetesrendek megnevezése 6 Georg Michael Wittmann ( ), regensburgi püspök, az SSND alapítójának lelkivezetője és Franz Sebastian Job ( ), egyházmegyés pap, G. M. Wittmann közeli barátja, a bajor kormány szakfelügyelője 7 F. S. JOB 1839, 7. 8 M. THERESIA VON JESU február 12-én, a Felső-bajorországi Királyi Kormányhoz írt leveléből 9 F. S. JOB 1839, 3. 4

6 Igaz ugyan, hogy ekkortájt Bajorországban a női ifjúság nevelésére szolgáló intézetek közül már több feltámadt sírjából...mégis jelentékeny hiány mutatkozik Ugyanis valamennyi, a bajor nőnevelés terén ekkoriban jeleskedő szerzetesrend 11 nagyobb településeken és elsősorban nem a szegényebb rétegek számára biztosították a tanulás lehetőségét. Ennek oka abban állt, hogy a női tanító-és nevelőintézetek, melyeknek jelenleg örvendhetünk, csakis nagy városokban állanak és állhatnak fönn, kisebb községeknek hozzáférhetetlenek épület és alap hiánya miatt, melyre a megalapításuknál és fönnállásánál szükségük volna... a nem nagyon tehetős gyermekeink, különösen a polgári és egyszerűbb származású gyermekek részére, a magasabb kiképzéssel járó költségek miatt hozzáférhetetlenek és nem is alkalmasak, mert ha a leányok jövendő működési területük látókörét meghaladó műveltségi fokkal állapotukba visszatérnek,... igen sokszor egész családok lesznek általuk szerencsétlenekké, amint a tapasztalás tanítja. írja Franz Sebastian Job, majd felteszi a kérdést: A kis városok és helységek szegény népe figyelmen kívül maradjon 12 lényegében anyagi okok miatt? Az alapító tehát olyan szerzetesrendet kívánt létrehozni, amely a német nyelvű területek elmaradottabb vidékeinek szegény társadalmi csoportjai között éppen úgy képes szolgálni a nevelés ügyét, mint a fejlettebb tartományok magasabb társadalmi rétegei között:...túlnyomólag a városoknak és falvaknak közép és alsóbb rangú gyermekei nevelését tűzi ki rendünk a munkaköréül. 13 Az SSND megtelepedésének és működésének nem lehetett akadálya az alapító szándéka szerint az adott település pénztelensége:...fizetést ne kérjenek az iskolanővéreknek, Ennek megfelelően előírás volt, hogy ahol a rend szükségletei...fedezve vannak, ott nem szabad többé tandíjat szedni, 15 ugyanakkor a szegény növendékek segélyezése (élelemmel, ruházattal, esetleg pénzzel) bevett szokássá vált. A szegény iskolanővérek mindenekelőtt szegény gyermekekkel foglalkoznak, legyenek bár azok földi javakban, tehetségben vagy jóakaratban szegények. Ők szorulnak leginkább segítségre A rend nem gyűjthet, és nem őrizhet meg semmilyen készletet a távoli jövőre,...illetve a többletet a következőképpen használhatja fel: 10 Uo Pl.: Erzsébet Nővérek, Irgalmas Nővérek (FdC), Szaléziek (SDB), Orsolyiták (OSU), Angolkisasszonyok (I. B. M.V.) 12 F. S. JOB 1839, KONSTITUCIÓ MAGYARÁZATA XV. fejezet. I. Szabály F. S. JOB 1839, Uo KONSTITUCIÓ A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 133.b) pont

7 - szegény iskolás gyermekek élelmezésére, különösen olyanoknak, kik az iskolától messze laknak; - olyan szegény leányok nevelésére és kiképzésére, kik tehetségük...által kitűnnek Ugyanakkor a rendtagok nem zárkóztak el a gazdagabb és előkelőbb szülők gyermekeinek nevelésétől, oktatásától sem: Ezen szándékkal szerveztünk nevelőintézeteket és felsőbb leányiskolákat! 18 Az SSND megtelepedésének egyetlen kritériuma az volt, hogy az adott egyházmegye, város, falu, község önként hívja az iskolanővéreket a nevelői szolgálatra: Az iskolanővérek azt a munkateret vállalják el..., sőt csak oda mennek, ahová őket hívják, még ha kicsiny és szerény községek is azok, Ez azt jelentette, hogy az SSND tagjai számára az alapítás helyétől számított legtávolabbi kiterjeszkedés is megengedett volt, azonban annak látszatát is kerülni akarták, hogy valahová betolakodjunk, hogy a világ módjára magunknak újabb és jobb helyeket nyerjünk és házaink nagy számával, kiterjedt és fényes eredményeinkkel magunkat híressé tegyük. 20 Az SSND a mai napig alapítójának elképzeléséhez híven a nevelés-oktatás minden területén rugalmas, a kor új pedagógiai elképzelései és módszerei előtt nyitott, földrajzi tekintetben kifejezetten mozgékony kongregációként állt és áll a nevelés szolgálatában. A rugalmasság, nyitottság, készség a bárhol földrajzi értelemben és nevelésügyi téren egyaránt történő szolgálatra, a XIX. században szokatlan, a kor gondolkodásmódjához képest újszerű rendi felépítést 21 és igen alapos, sokoldalú, a nevelők gyakorlati képzettségére is hangsúlyt fektető felkészülést kívánt a rendtagoktól. Nem kapják-e meg a papok és az orvosok is a lehető legmagasabb kiképzést, hogy annál nagyobb készséggel menjenek szegények és gazdagok közé egyaránt, alaposan kikutassák a bajt,...helyes felvilágosítást adjanak a tudatlanoknak? Misszionáriusnak is a legkiválóbb férfiakat választják. Árthatna-e hasonló viszonyok között az iskolanővéreknek, ami nekik javukra válik? F. S. JOB 1839, KONSTITUCIÓ MAGYARÁZATA I. Szabály KONSTITUCIÓ A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés. 133.a) pont KONSTITUCIÓ MAGYARÁZATA A rendi hierarchia és annak irányítása az SSND missziós jellegét szolgálta már a kezdetektől:...rendünk bármennyire kiterjedjen is, egy anyának (generálisnak) közös vezetése alatt álljon és...kis településekre is szétágazhasson. KONSTITUCIÓ MAGYARÁZATA I. Szabály M. THERESIA VON JESU május 20-án írt leveléből 6

8 AZ SSND FŐBB NEVELÉSI ELVEI Az iskolanővéri nevelés lényege a a lélek kiművelése. 23 A nevelés, azaz a jellemformálás kiindulópontja a közös szellemi alap megteremtése 24 mind a pedagógusok és a neveltek között, mind a nevelési-oktatási intézményekben működő nevelők körében. A nevelést úgy kell tekinteni, mint egy folytonos, szellemi csereérintkezést és kicserélődést... a tanítónők és a tanítványok között. 25 Ez a nevelési alapelv a XIX. század felfogásához képest merőben új szemlélet volt, amely a pedagógustól a növendék személyére szabott kísérést írt elő. Az iskolanővérek minden nevelőintézetében és gyermekotthonában egészséges családi szellemnek kell honolnia, és az ún. tömegneveléssel ellentétben vegyék szeretettel és megértéssel figyelembe az egyes növendékek hajlamait, szükségleteit és igyekezzenek azokat a nevelés céljaira értékesíteni; mert csak így juthatnak el nevelői munkájuk magaslatára. 26 Előírás volt tehát a növendék alapos feltérképezése, megismerése, vele az intenzív szellemi és lelki kapcsolat kiépítése és fenntartása, adottságainak, képességeinek kibontása, további fejlesztése. A Rend iskoláiban függetlenül attól, hogy milyen társadalmi rétegből érkező tanulókról vagy milyen típusú intézményről van szó a cél: a gondjaira bízott növendékek testi, szellemi és erkölcsi összhangzó fejlesztése, A nevelés során e három terület egyike sem szenvedhet sérelmet. A nevelőnek tehát kötelessége ügyelnie arra, hogy növendéke személyisége harmóniában fejlődjék. Érdemes részletesebben is szemügyre vennünk, milyen alapokon nyugszik az iskolanővéri személyiségformálás. A nevelésnek négy tartópillére van, 28 ezek tulajdonképpen isteni ajándékok: test, lélek, kegyelem és szabadság. E négy pillérnek felelnek meg az alakítandó személyiségterületek. Ennek megfelelően a nevelő elsőrendű feladata a természetes emberi képességek tudatos és főleg tervszerű fejlesztése annak érdekében, hogy a növendék becsületes embertípussá váljék. Érdemes tisztáznunk, mit jelent a becsületes embertípus. A becsületesség mértékét az adja, mennyire képes, hajlandó az adott személy tárgyilagos és 23 KONSTITUCIÓ MAGYARÁZATA XV. Fejezet. VI. Szabály NEVELÉSI ALAPPILLÉREK 25 F. S. JOB KONSTITUCIÓ A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés pont ÉRTESÍTŐ 1909, NEVELÉSI ALAPPILLÉREK: Az iskolanővéri nevelés tartópilléreinek, nevelői feladatoknak leírása 7

9 önzetlen cselekedetre a közjó érdekében akár saját, önös érdeke ellenében is. Az ilyen ember emberszabású ember, aki lelke szerinti nemes teremtményként aktív másokért. A nevelő feladatai közé tartozik a közösségi érzület fejlesztése növendékében. Ennek lényege az a szemléletmód, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy Krisztus mellől szemlélje a másik embert és a történéseket. A nevelőnek ehhez a fejlesztő munkához megfelelő emberismeretre, empátiára és pedagógiai érzékre van szüksége, és lényegében ugyanezeket a képességeket kell kibontania neveltjében is. Arra kell megtanítania a gyermeket, miképpen legyen képes felnőtt korában embertársai álarca mögé nézni, hogyan tudja őket felkeresni (lelki értelemben), mikor hagyhatja magukra őket, hogyan kell őket meghallgatnia, velük beszélnie, velük nevetnie vagy sírnia. Miközben a nevelő ezeket a képességeket fejleszti növendékében, becsülnie kell tanítványát, és alkalmazkodnia kell annak egyéniségéhez, képességeihez. Ez a pedagógus részéről nem más, mint sorsközösség vállalása tanítványával. A diák személyes kísérésében fontos mértéket tartania a nevelőnek, azaz annyi ideig kell növendékét irányítania, amíg az szükséges, addig és oly mértékben kell tanácsokkal ellátnia, amilyen mértékben az a diák fejlődése és önállóságának kialakítása érdekében kell. A pedagógus egyik nagy feladata az is, hogy fokozatosan tegye magát fölöslegessé. Az iskolanővéri nevelés harmadik követelménye a római katolikus hit és Egyház iránti hűségre nevelés. Ez azonban nem vallásos szentimentalizmust, a hit igazságainak és titkainak érzelgős feloldását jelenti, hanem annak tudatosítását a növendékben, hogy a hit a teljes emberhez, annak értelmi, érzelmi és akarati egységéhez szóló üzenet, amely a személytől egységes és hiteles választ kíván. Mindehhez pedig szükség van a megfelelő teológiai tudás megszerzésére, elmélyítésére, és a vallásgyakorlásban fellépő megszokások elleni küzdelemre. Az iskolanővéri nevelés negyedik, mindig szem előtt tartandó követelménye a szabadság eszméjének alkalmazása a nevelésben. Ami a szükségesben egységet, a megengedettben szabadságot biztosít, és mindennek mértékéül a szeretetet teszi meg. 29 A lélek nemesítésének fontos területeként kezelte az iskolanővéri nevelés a szépérzék fejlesztését, az igényesség kialakítását, az esztétikai nevelést: Az értelmi, érzelmi és akarati képzéshez járuljon az esztétikai is, amely...az életet magasabb, derültebb szempontból tekinti s azt szebbé és boldogabbá teszi...a szépérzék tehetsége velünk születik...tanulmány és gyakorlat élesítheti a szépérzéket...az ízlés és a kritika a legszorosabban összefügg a 29 Szent Ágostonnak tulajdonított gondolat alkalmazása a nevelésre, a nevelésben. Eredetileg: A lényeges dolgokban egység, egyebekben szabadság, de mindenben szeretet. 8

10 műveltséggel. Az egyéni ízlés különféleségét a természettől adott fogékonyságon kívül a nevelés (íme a tanítónők hivatása!), a műveltség...magyarázza meg. 30 Az iskolanővéri nevelés vallotta, hogy az igényesség és a szépérzék fejleszthető, ezért annak formálása már kisgyermek kortól kezdve szükséges, a gyermekekkel foglalkozó nevelő figyelmének erre a területre is ki kell terjednie. Az iskolanővéri nevelési-oktatási intézményeknek az esztétikai nevelést segítő demonstrációs eszközökkel és felszereltséggel is rendelkezniük kellett. Az Iskolanővérek első magyarországi központjában, Temesvárott nagy rajzterem, ének-, zene- és kézimunkaszobák, hegedű- és zongoragyakorlásra (17 darab) kialakított termek is voltak. Emellett az építkezések nagy részének befejezésekor az iskolanővéri nevelési-oktatási intézménynek 360 férőhelyes, erkélyes, tűzbiztos, alápincézett színpaddal ellátott, többfunkciós díszterme is volt, melynek színpadát a kulisszák és színpadrészek beállítására és elsüllyesztésére is alkalmas emelőszerkezettel látták el. Később, a két világháború között a díszterem mellé vetítőterem is épült, tűzbiztos ajtóval. A személyiségfejlődés részét képező testi fejlesztés fontosságáról, a tanítványok egészséges növekedését szolgáló körülmények megteremtéséről sem feledkezett meg az iskolanővéri nevelés. A nevelési-oktatási intézmények építésekor, bővítésekor az igen gyakran fellépő anyagi nehézségek ellenére is fontos szempont volt a Rend tagjai számára, hogy neveltjeiknek megfelelő körülményeket teremtsenek: Ez az építkezés teljesen megfelelt a modern iskola követelményeinek, sőt már az eljövendő időkre is számított...a modern követelményeknek megfelelően a főhomlokzaton, vagyis az utca felé fordulva nincsenek tantermek, csak hozzájuk vezető folyosók, hogy az utcai zaj ne zavarja a tanítást. A tágas új épületnek átlagosan több mint három méter szélesek a keresztfolyosói...világosak, ezért barátságosabbnak hatnak...külön fejezete volt az építkezésnek a pompás tornaterem...szükség volt erre olvashatjuk az Iskolanővérek első központjának építkezéseiről, illetve annak bővítéséről szóló beszámolóban. Érdemes említést tennünk arról, hogy az építkezések során két külön helyiséget is emeltek iskolaorvosi célokra. Az Iskolanővérek egy másik, szintén több iskolatípust magába foglaló, 1896-tól, Debrecenben működő intézményének évkönyvében a testi nevelés kapcsán a következőt olvashatjuk: Nagy súlyt fektetett az intézeti elöljáróság a testi nevelésre. Ezen cél elérésére szolgáltak a rendesen végzett testgyakorlatok, - melyekre az idén még az elemi osztályokban is kiváló gond fordíttatott tornajátékok, télen a korcsolyázás az intézeti jégpályán és a hatheti tánckurzus...bentlakó 30 SZEGEDI ÉRTESÍTŐ WEBER 9

11 növendékeinknek ezeken kívül rendelkezésükre állott szabad idejükben a Turul és a karikajáték. Növendékeink minden óra végén...elhagyták az osztályokat, hogy a tágas, fás udvaron kis mozgást végezhessenek. Ezalatt a tantermek szellőztetéséről lelkiismeretesen volt gondoskodva. 32 Egy másik iskolanővéri intézmény évkönyvében hasonló törekvésről olvashatunk: A testi nevelés szintén kiváló gondosság tárgya. A testi nevelést előnyösen befolyásolja az intézet egészséges fekvése, a növendékeknek a szabadban való tartózkodása. Éppen a testi nevelés céljaira létesítette az intézet fenntartója a 936 m² kiterjedésű játékteret, mely télen korcsolyapálya, nyáron pedig lawn tennis-játékra is alkalmas. 33 A diákok számára a megfelelő látási viszonyok biztosítása érdekében az iskolanővéri iskolákat amint ez lehetségessé vált villanyvilágítással látták el. A Rend első magyarországi központjában működő, négy utcára nyíló nevelési-oktatási központjának valamennyi helyisége már a XIX- XX. század fordulóján villamos világítással vannak ellátva. 34 Természetesen a nevelés mellett oktatási tevékenység is folyt az iskolanővéri intézményekben mégpedig igen magas színvonalon. A rendtagok számára az oktatás gyakorlatában elsőrendű követelmény a növendékek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó, szemléltetésen alapuló, a modern tudományos eredményeket is felhasználó, a gyermek kreativitását és önállóságát fejlesztő módszerek, munkaformák, tanszerek, demonstráló eszközök használata....az egyes tudományszakok és művészetek fejlődésével a tanítás anyaga is változik. Az anyag változásával legtöbbször a tanítási eljárás, annak menete, sőt a módszere is módosítást szenved...becsüljük meg és értékeljük kellőleg a történeti igazságokat, de alkalmazkodjunk a kor változott viszonyaihoz, a tudományok és művészetek fejlődéséhez olvashatjuk a Rend Magyar Tartományának első központjában, Temesvárott működő, rendkívül sok iskolatípust felölelő intézetének, XX. század eleji évkönyvében a korszerű iskolanővéri oktatásról. A nagyobb iskolanővéri oktatási intézményekben általában természettudományi előadótermeket, hozzájuk kapcsolódó laboratóriumot, szertárakat, különféle szemléltető-és kísérletekhez használatos eszközöket is találunk már a XIX-XX. század fordulóján. Amint azt már említettem, M. Theresia von Jesu elsősorban a leánynevelést jelölte meg a Rend fő működési területéül, és bár a XX. századi igényekhez igazodva ez a törekvés 32 SVETITS ÉRTESÍTŐ 1911, TEMESVÁRI ÉRTESÍTŐ 1915, Uo Uo

12 kissé módosult a rendtagok fiúk nevelését-oktatását is vállalták a múlt század közepéig az SSND több intézménytípust magába foglaló, nevelési-oktatási központjaiban továbbra is elsősorban leánygyermekek nevelésével foglalkoztak a szerzetesek és világi munkatársaik. Érdemes röviden összefoglalnunk, miért tartotta az SSND alapítója kiemelt fontosságúnak a nőnevelést. Az iskolanővéri iskolákban is gyakran forgatott, nőneveléssel foglalkozó szakirodalomban az SSND alapítójának elképzelésével megegyező gondolatokat olvashatunk a leányok hivatásbeli felkészítésének szükségességéről és céljáról: Nagyrészt a nőkön múlik a polgárosodás, ugyanis a nő a család belső világára és fejlődésére döntő befolyást gyakorol...e befolyás kiszámíthatatlan, épen mert gyengéd, folytonos és majdnem észrevehetetlen. Nem csak a család boldogsága függ tehát csaknem kizárólag tőle, de erkölcsi fejlődése is...nevelni az új nemzedéket...ez az anyák feladata, kezökben van a haza sorsa. 36 Erre a feladatra megfelelő módon kell felkészíteni a leányokat. A nőnevelés nem csupán a megfelelő tudományos és művészeti ismeretek elsajátíttatását jelenti, de cél a leányok lelkének emelése, tehetségük összhangzatos kiképzése, annak érdekében, hogy a tudás a növendékekben csonttá és vérré váljék, ne holt betűvé vagy külső mázzá. 37 Fontos tudatosítani a növendékekben bár a társadalomban betöltött szerepük eltér a férfiakétól nem maradhatnak közömbösek a közdolgok és a haza sorsa iránt, mert az ily közömbösség a lélek alsóbbrendűségét vagy fejletlenségét bizonyítva, nem csak szégyen reá nézve, de bűn is. 38 A leánygyermek később anyaként kizárólag akkor tud méltó társa lenni férjének, lesz képes a közügyekkel kapcsolatos tudást átadni gyermekeinek, csak akkor tud példát mutatni a családjában, ha ő maga is gyakorolja a honleányi erényeket. Az előbb említett, 1880-ban megjelent, nőneveléssel foglalkozó mű női írója részletesen taglalja, milyen módon szeretheti hazáját egy nő, és milyen kötelességeket ró reá a hazaszeretet. A hazaszeretet elemei a szabadságszeretet, az igazság és a jóság szolgálata, a törvények és az emberek szívbéli tisztelete. Az absolutismus csak gépeket alkot...a törvények tiszteletéhez...emberek kellenek. Embereket csak a nevelés által nyerünk. 39 A hazaszeretet eleme a politikai és polgári egyenlőség akarása, a szellemi bátorság (a nő ne mondjon, ne tegyen soha semmit meggyőződése, lelkiismerete ellen, férjének, fiának gyáva tanácsokat ne adjon ). 36 DE ANTONINA 1880, Vö. DE ANTONINA Vö. Uo Uo Uo

13 Mindehhez a nőnek fennkölt lélekre és szilárd jellemre van szüksége. Ez is a nevelés által szerezhető meg, illetve fejleszthető. A nőnek kötelessége hinnie a haladásban, önfeláldozónak kell lennie, mert a női nem inkább képes az önfeláldozásra, mint a férfiak,... és az erkölcsi érték legcsalhatatlanabb mértéke az önfeláldozási képesség. 41 A nőnek amint a férfinak is akarnia kell a szellemi élet előmozdítását, mely a közmívelődést annyira előbbre viszi és mely nálunk úgy szólván alig létezik, A leányifjúság önálló, nyitott és rugalmas gondolkodásra, a közjóért való tevékeny életre, az igazságosság előmozdítására történő nevelés tehát szintén fontos területe az iskolanővéri pedagógiának, így nem véletlen, hogy a szerzetesrend magyarországi intézményeiben a nevelők körében kedveltté vált a fentebb említett kiadvány. Szükséges tudnivalóként olvashatjuk egy iskolai évről szóló évkönyvben, hogy az intézet a gondjaira bízott növendékeket úgy törekszik oktatni és nevelni, hogy...az életben kilépvén, a szükséges női erények birtokában, hitökért buzgó nők, derék honleányok, a családnak és a társadalomnak alaposan képzett, hasznavehető tagjai legyenek. 43 Ugyanerről a törekvésről a két évvel korábban kiadott és néhány száz kilométerrel délebbre fekvő, másik iskolanővéri intézmény évkönyvében ezt olvashatjuk: Legyenek jó honleányok, akik a haza szent oltára előtt nemcsak hangzatos himnuszokat zengenek, hanem arra, ha a szent haza érdeke úgy kívánja, áldozatokat is tudnak hozni. Ezer éves történetünkből sok nagy magyar női alak emelkedik ki, kik nemcsak mint honleányok érdemelték ki az utókor dicsőítését, hanem egyszersmind vallásos, jámbor kötelességtudó, házias magyar nők is voltak. 44 Természetesen a fentiek elérése érdekében a legtöbbet maga a nevelő tehet, ezért a Rend Szabálya leszögezi, a szerzetesnek tudatában kell lennie annak, hogy a (leány)gyermekek önkéntelenül is rátekintenek, és példája hatással van rájuk, ha akarja, ha nem...a nővér példája a leghathatósabb prédikáció a gyermek számára, melyet a legkönnyebben megjegyeznek és a legszívesebben követnek. 45 A rendi szabályzat arra is felhívja a neveléssel foglalkozó rendtagok figyelmét, hogy önmagában a puszta szó nem feltétlenül biztosítéka a hatékony nevelésnek: többet kell Istennel gyermekeiről beszélnie (imádkoznia értük), mint gyermekeivel Istenről. 46 A leghatásosabb prédikáció, mely 41 Vö. Uo Uo SVETITS ÉRTESÍTŐ 1911, TEMESVÁRI ÉRTESÍTŐ 1909, KONSTITUCIÓ A nővérek kötelességei. 6. fejezet. Oktatás és nevelés pont Uo pont

14 eltörölhetetlen benyomást tesz, különösen gyermekeknél, az a példa...a példa előzze meg és kísérje mindig az oktatást..., 47 olvashatjuk a Rend alapításakor keletkezett írásokban. A NEVELÉS-OKTATÁS TERÉN MŰKÖDŐ REND TAGJAINAK FELVÉTELE, A JELENTKEZŐKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK ÉS A RENDTAGOK KÉPZÉSE A jelentkezők hivatásbeli rátermettsége (szerzetesi és nevelői téren) alapkövetelmény. A Rendbe történő felvétel elbírálását arra kijelölt szerzetesek végezték, akikkel szemben alapkövetelmény volt, hogy érett ítélőképességgel, emberismerettel rendelkezzenek és a legnagyobb körültekintéssel járjanak el 48 az új rendtagok felvétele során. A kánonjogi 49 előírások figyelembe vétele mellett nem volt ajánlatos a búskomorsággal vagy hasonló betegséggel küzdők 50 felvétele, ugyanakkor kívánalom volt a jelölttel szemben a nyílt, barátságos és vidám lelkület, a munkakedv... és a képesség a tanítói hivatáshoz, mely kiválóbb szellemi tehetséget és nevezetesen oktatásbeli ügyességet kíván. 51 A felvételt nyertek számára az ún. jelöltségi idő alatt a Rend elegendő időt biztosított a tanítói hivatásra történő kiképzésre, nevezetesen előkészületre az iskolai oktatás átvételéhez és egyéb hivatásbeli teendőikhez szükséges vizsgálatokra,... és a jelöltség ideje a tanítónőjelöltek számára addig tartott, míg az oktatáshoz vagy neveléshez szükséges utolsó vizsgát le nem tették. 52 A nevelőnek készülő rendtagok képzési folyamatában kiemelt szerepet kapott az úgynevezett gyakorlati képzés. A Rend első magyarországi tanítóképzői eleinte kizárólag a rendtagok képzésével foglalkoztak, néhány évnyi működést követően azonban nyitottakká váltak a nem szerzetesnek készülő, de pedagógusi hivatást választók felé is. Az SSND Magyar Tartományának első központjában működő tanítóképző, a temesvár-józsefvárosi római kath. 47 F. S. JOB KONSTITUCIÓ I. Rész. A fölvétel, az újoncidő és a fogadalomtétel. 1. fejezet. A jelentkezők fölvétele. 6. pont A Római Katolikus Egyház saját jogszabályainak rendszere, amely meghatározza a hívek életét, egymáshoz valamint az egyházi hierarchiához való viszonyát, az egyház szervezetét és működését. 50 KONSTITUCIÓ 8/c pont Vö.: Uo. 8/f, g pont Vö.: Uo. 14/c pont és 16. pont

15 Elemi népiskolai tanítónőképző-intézet a vallás és közoktatásügyi minisztérium 4563/1884. sz. a. kelt rendelete alapján 53 nyert nyilvánossági jogot. A Rend fenntartásában működő, magyarországi tanítóképzők tanári karának a pedagógusképzés során szem előtt kellett tartaniuk, hogy a nagy magyar parlag -nak égető szüksége van a kiművelt emberfő -re, s a magyar tanítónőnek a megsokasodott és erősen fokozott szellemi igényekkel szemben helyt kell állania. Éppen ezért a tanári kar egyöntetű munkával törekszik arra, hogy a nagymennyiségű...anyagot elmemozdító, elmélyedő és gyakorlati irányú munkával 54 sajátíttassák el a tanítóképző növendékeivel. A megfelelő iskolai végzettség mellett a tanítóképző első évfolyamába oly ép testű, ép érzékszervekkel és zenei hallással bíró, egészséges tanulók vehetők fel, akik a tanítói pályára alkalmasak Ezt természetesen hatósági (tiszti, községi vagy kör-) orvosi bizonyítvánnyal kellett igazolniuk a felvételizőknek. A rendtagok tudatában voltak annak is, hogy minőségi nevelő-oktató munkára kizárólag színvonalas pedagógusképzéssel készíthető fel a jövendőbeli nevelő. A növendékek gyakorlati kiképzése valóságos életkérdés. Mit használ a szerzett ismereteknek akár halmaza, ha nem képes a tanítónő az ismeretek átadására, ha nincs meg benne a gyakorlati érzék. Erre való tekintetből intézetünk kezdettől fogva kiváló gondot fordított a növendékek ebbeli ügyesítésére...a tanítóképző méltán nevezhető legyen a népiskolai tanítói módszer szakiskolájának. 56 Ennek érdekében a pedagógusképzés során a mindennapok gyakorlatában valóban hasznosítható ismereteket igyekeztek nyújtani az SSND tanintézeteiben tanuló jelöltek számára: Intézetünk mindenkor kiváló gondot fordított a gyakorlati kiképzésre. E fontos kiképzésnek irányító zsinórmértékül szolgálnak a tantervi Utasítás és a Rendtartási Szabályzat idevonatkozó pontjai...minden tantárgy köréből választott tétel tanításán mutatják be az illető tárgy specifikus módszerét (a tanítójelölteknek), a gyakorló iskolai tanítónő s a pedagógiai tanítónővel történt megbeszélés alapján. E tanításhoz, mint konkrétumhoz fűzi a maga fejtegetéseit a pedagógia tanítónője... Az I-IV. évf. növendékei betűrendben és a kitűzött terv szerint hospitálnak a gyakorló iskolában...a hospitáló növendékek látogatásaik eredményéről naplót vezettek, s a tanulságosabb eseteket a pedagógia tanára az osztállyal meg is beszélte TEMESVÁRI ÉRTESÍTŐ 1909, SZEGEDI ÉRTESÍTŐ 1928, TEMESVÁRI ÉRTESÍTŐ 1918, TEMESVÁRI ÉRTESÍTŐ 1915, TEMESVÁRI ÉRTESÍTŐ 1918,

16 A tanítóképző növendékei számára a hospitálások feladata és tárgyainak köre (a megfigyelési szempontok) évfolyamonként előre megállapított volt. Néhány példa: A helyes és hibás szerkezetű iskolapadok hatása a gyermekek testtartására...mi vezethet az iskolában gerincferdülésre?...a levegő befolyása a gyermekek szellemi munkabírására?..a gyermekeknél megnyilvánuló beszédhibák. (I. évfolyamos tanítójelöltek). Kísérlet a színvakság megállapítása céljából. A szemléltetés módjai a különböző tantárgyaknál. A népiskolai gyermek képzetköre és képzettársításának leggyakoribb módja. A gyermek megfigyelése játék közben. Az első osztályos gyermek szókincse. A figyelem feltételei. A gyermek érzelemvilága. (II. évfolyamos tanítójelöltek). Az egyes tanítási leckék anyagi, alaki és gyakorlati célja, a tanítás alakjai, tanmenet, lélektani fokozatok. Segédkezés a rendtartásban, az írásbeli feladatok ellenőrzésében, gyermekek játékának irányításában. (III. évfolyam). Az összes tantárgy tanítása több ízben, az elemi népiskolai adminisztratív teendőinek és a népiskolai élet egyéb vonatkozásainak megismerése. (IV. évfolyam.) 58 A tanítói hivatás nagyrabecsülésének, szeretetének bizonyítéka az állandó lelki diszponáltság, mely a gyermekek nevelésével-tanításával járó számtalan vesződséget örömmel vállalja,...annak a tiszta ideálizmusnak, amellyel a tanítójelölt a gyakorló iskolában a gyermekek elé lép, nem szabad megfogyatkoznia soha, semmiféle mostohának nevezett körülmények között, a hétköznapok szürke egyformaságában sem. Az iskola lelke a tanító. 59 olvashatjuk a nevelői hivatásról vallott iskolanővéri hitvallást a Rend egyik magyarországi tanítóképzőjének évkönyvében. A rendi vezetés arról is gondoskodott, hogy a már végzett és pedagógusként tevékenykedő rendtagok tudása, ismeretei tovább bővüljenek, illetve korszerűek maradjanak. Erről a nevelőként dolgozó szerzetesekkel szemben támasztott követelményről így ír a rendalapító:...visszautasíthatatlan követelmény, hogy szorgosan tovább képezzük magunkat, s így, amennyire lehet, eleget tegyünk korunk követelményeinek 60 Az Iskolanővérek Szabályzata így rendelkezik erről a kérdésről: Az iskolanővér eszményéhez tartozik, hogy az egyszer megszerzett műveltségi fokon nem áll meg, hanem magát hivatásában tökéletesíteni igyekszik...nagyon fontosnak tartjuk a tanítónők és nevelők továbbképzését Uo SZEGEDI ÉRTESÍTŐ M. THERESIA VON JESU 1869-ben, rendtársainak írt leveléből 61 KONSTITUCIÓ 132. pont

17 Az alapító annak érdekében, hogy a Rend tagjai képesek legyenek maximális rugalmassággal válaszolni szolgálati területük kihívásaira hangsúlyozta, a szerzetesek kizárólag akkor tudnak megfelelni nevelői hivatásuknak, ha hasznosítják és alkalmazzák azokat a nevelésre vonatkozó előírásokat, ismereteket, amelyeket az anyaházból (központi rendházból) kapnak. 62 Ez nem szükségtelen és elviselhetetlen kötöttséget jelentett a Rend tagjai számára éppen ellenkezőleg lehetővé tette számukra, hogy az alapvető iskolanővéri nevelési elveket szem előtt tartva, azokhoz igazodva, az adott ország szokásait és törvényeit tiszteletben tartva, a felmerülő társadalmi szükségletekre bátran válaszoljanak, anélkül, hogy a földrajzilag meglehetősen szétszórtan tevékenykedő rendtagok közötti egység megszűnne. A Szegény Iskolanővérek rendje missziós rend...tagjainak feltétlen azonos, egységes kiképzésre van szükségük. 63 Ennek a törekvésnek tulajdonítható, hogy egy-egy országon belül működő valamennyi iskolanővéri intézmény kiadványaiban jelesül iskolai évkönyvekben megjelenő írások azonos elvi alapvetéssel, olykor csaknem megegyező szóhasználattal fogalmazódtak meg. A fentiek értelmében túlzás nélkül mondhatjuk, ha csak egyetlen iskolanővéri intézmény egyetlen tanévére vonatkozó évkönyvét olvastuk, lényegében ismerjük az adott ország (rendtartomány) területén működő valamennyi iskolanővéri intézmény nevelési elveit és működési rendjét. Egy adott országon belül, a Rend fenntartásában lévő intézmények egységes nevelési elvek szerinti működését szolgálta egyrészt az életük során a szolgálati helyek között többször is helyeződő szerzetesek egységes képzése. Másrészt az egységes elvi működést szolgálta az is, hogy igen gyakran az iskolanővéri intézmény épülete mellett állt a szerzetesközösség rendháza, melynek vezetője (a házfőnök) az adott oktatási-nevelési intézményben a fenntartó Rend képviselőjeként fő őrzője volt az iskolanővéri nevelési elvek megvalósításának. A későbbiekben látni fogjuk, hogy mindebből fakadóan, milyen felelősség és feladat hárult a szerzetesközösség vezetőjére, illetve milyen jogkörrel rendelkezett, különös tekintettel arra az esetre, ha nem rendtag (például egyházmegyés pap) volt az adott nevelésioktatási intézmény igazgatója. A Rend alapítási céljának, nevelési elveinek és tagjai képzésének rövid ismertetését követően említést kell tennem arról is, hogy bár az SSND ún. klauzúrás 64 rend, már a 62 Vö. M. THERESIA VON JESU 1869-ben, rendtársaihoz írt levelével 63 M. THERESIA VON JESU 1852 áprilisában írt leveléből 64 Klauzúra/Clausura: rendházakban a szerzetesek számára fenntartott épületrész, melybe nem szerzetesnek belépni, illetve azt szerzetesnek elhagyni csak indokolt esetben, elöljárói engedéllyel lehetséges. A szerzetesség történetében a női rendek klauzúrára vonatkozó előírásai szigorúbbak voltak a férfirendeknél. 16

18 Kongregáció alapítója bizonyos engedményeket tett annak érdekében, hogy a nevelés-oktatás szolgálatában álló szerzetesek rugalmasan alkalmazkodhassanak pedagógusi hivatásuk követelményeihez. 65 Érdemes megvizsgálnunk, milyen esetekben tette lehetővé a rendi szabályzat a klauzúrából történő kilépést, ugyanis a felsorolt, nyomós indokok egyúttal arról is árulkodnak, milyen hivatásbeli felkészültséget kívánt meg és milyen tájékozottságot várt el a Rend nevelői munkát végző tagjaitól. Nem csupán a szerzetesre vonatkozó hosszabb távolmaradás okait határozta meg, de a klauzúra napi elhagyásának lehetőségét is megteremtette a rendi szabályzat a vallásgyakorlati, egészségügyi indokok és életveszélyes helyzetek említése mellett, részletesen felsorolva a pedagógiai tevékenységgel összefüggő, kivételt jelentő indokokat: Az iskola és hivatásbeli továbbképzésük érdekében szabad a nővéreknek a klauzurából kimenni: a) hogy iskoláikba menjenek,... b) főiskolák látogatására... c) tanítói vagy iskolai konferenciákra, oktatási tanfolyamokra, stb., ahol az elő van írva vagy célszerűnek látszik... d) iskolakirándulásokon való részvétel céljából,... ifjúsági egyletek vezetése végett,... bennlakó növendékek sétájára... e) múzeumok látogatására vagy olyan előadásokra és kiállításokra, melyek a gyermekek oktatására és a tanítónők továbbképzésére szolgálnak, AZ SSND MAGYARORSZÁGI MEGTELEPEDÉSE A Rend magyarországi megtelepedése először 1851-ben került szóba. Az alapító az akkori esztergomi érsekkel, Scitovszky Jánossal váltott levelet a letelepedés lehetőségéről, az első kolostor és tanintézet megnyitásáról, Budán. Itt Magyarországon is már évek óta vágyva kívánt a leányifjúság nevelésére ezen áldásos intézmény (az iskolanővérek) bevezetése, ezennel barátilag keresem fel Főtisztelendőségedet, miután tanácskozott a rend főnöknőjével, hozza tudomásomra, nem lenne-e lehetséges, hogy a müncheni anyaházból egyelőre öt vagy hat nővért kapjunk egy budai ház megalapítására, amely később Magyarország anyaházának rangjára emelkedhetne... milyen feltételekkel és mikor jöhetnének az erre szánt nővérek Magyarországra? - írta Scitovszky János június 22-én Esztergomból 67. Az alapító, M. 65 A szerzetesi elöljáró kizárólag súlyos okból adhatott engedélyt arra, hogy egy hónapnál hosszabb ideig távol legyen rendházától egy szerzetes, ez alól akár hat hónapot is meghaladóan kivételt jelentett, ha a rendtag tanulmányai miatt volt kénytelen távol maradni. (KONSTITUCIÓ alapján) 66 KONSTITUCIÓ A klauzura pont A levél címzettje Siegert Mátyás, ambergi javadalmazott hivatalvezető, beteggondnok, M. Theresia von Jesu akkori tanácsadója volt. 17

19 Theresia von Jesu válasza: Eminenciád kegyeskedett...tudomásunkra hozni, szeretne néhány iskolanővért meghívni Budára, hogy ott rendházunk alapíttassék. Éppen most készülök Rómába rendi szabályzatunk jóváhagyása végett, és ha Eminenciádnak megfelel, visszafelé Bécsből Esztergomba utazom, hogy élőszóval beszélhessük meg a kérdéses ügyet. 68 Buda azért kerülhetett szóba, mert jelentős német anyanyelvű lakossága volt, és M. Theresia von Jesu bajorként elsősorban az Európában és az Amerikai Egyesült Államokban szétszórtan élő németség nevelését, és az adott országba történő beilleszkedését igyekezett segíteni. A budai alapítással kapcsolatos tárgyalások ugyan megszakadtak, azonban érdemes megismernünk az alapító által megfogalmazott feltételeket, ugyanis az évtized végén bekövetkező magyarországi letelepedéskor a feltételek változatlanok: Az iskolákat és a tantárgyakat illetően az iskolanővérek az ország törvényeihez, valamint annak a fölöttes hatóságnak a rendelkezéseihez igazodnak, amely alá tartoznak,...maguk az iskolanővérek...mindarra oktatnak,...amit a Katolikus Egyház, az állam törvényei, a korszerű haladás, a gyermekek helyzete és a helyi viszonyok megkívánnak. 69 A Rend alapítójának ez a törekvése maradéktalanul megvalósult, bármely földrészen és országban hoztak létre oktatási intézményt a Rend tagjai. Az előbbiek értelmében a fennmaradt dokumentumok szerint a nem szerzetes, kinevezett rendes tanárok, akár világiak, akár egyházmegyés paptanárok voltak, a rendház elöljárója és az adott iskola igazgatója előtt kötelesek voltak az alábbi hivatalos esküt letenni: Én N. N... esküszöm az élő Istenre, a boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden Szentjeire, hogy Ő császári és apostoli királyi Felségéhez, Őfelsége uralkodó házához, a magyar Szent Korona országainak alkotmányához hű leszek; a törvényeket, a törvényes szokásokat, rendeleteket, utasításokat és szabályokat, valamint elöljáró hatóságaim rendeleteit és utasításait tisztelni fogom és pontosan megtartom A magyarországi megtelepedést sürgető újabb tárgyalásokat Csajághy Sándor csanádi püspök kezdeményezte 1855-ben, saját egyházmegyéjére vonatkozóan. Csajághy püspök 1857-ben kelt levelében így ír:...a dolog úgy áll, már reménnyel várhatom azon régi vágyam teljesülését, hogy a leányifjúság neveléséről szerzetesrend által gondoskodhatom...a Szegedtől idáig (Temesvár) kiépített vasútvonal nagyon megkönnyítené és siettetné az ide 68 M. THERESIA VON JESU november 28/30-án írt leveléből 69 M. THERESIA VON JESU november 15-én írt leveléből 70 TEMESVÁRI SZERVEZETI SZABÁLYZAT 18

20 utazást...látni fogja,...hogy tágas terület nyílik a csanádi egyházmegyében az Iskolanővérek számára, Az SSND alapítója, M. Theresia von Jesu számára a püspöki meghíváson kívül ösztönző erő lehetett a Rend letelepítésére az, hogy mind Temesvárott, mind a vármegyében igen magas volt a német anyanyelvűek aránya, hiszen a török uralmat követően elsősorban német területekről érkező polgárokkal, telepesekkel igyekezett a kormányzat újraindítani az életet. Ugyanakkor a betelepített lakosság gyermekeinek, különösen a leányoknak iskolai oktatása nem volt széleskörűen biztosított és kellő mértékben színvonalas. A tanítás nyelve a városi iskolákban a német,... a magyar nyelv tanításával 1791-ig még csak kísérletet sem tettek egyetlen egy iskolában sem. 72 kesereg Dr. Berkeszi István Temesvárról írt munkájában. Temesvár népességének jelentős részét a magyarosítási törekvések ellenére még 1900-ban is a német anyanyelvű lakosság teszik ki: A városban működő népiskolák tanulóinak száma 5171 fő. Ezek között anyanyelvre nézve magyar 25,3%, német 64,5%, szerb 1,7%, román 2,9%. 73 Dr. Berkeszi István arról is említést tesz, hogy 1868-tól a temesvári népiskolákban a tanítás német nyelven folyt és a gyermekeket még a magyar nyelvből is németül kérdezték ki. 74 A fordulat majd az 1874/75. tanévben következik be, amikor a Temesvár községi iskoláiban minden tantárgyat magyarul magyaráznak, majd az 1888/89. tanévtől valamennyi temesvári népiskola kötelező jelleggel magyar tannyelvű iskolává vált. A Rend alapítója nyitottan fogadta Temesvár Tanácsa, mint a temesvári közösség képviselője által megfogalmazott, az iskolanővérek rendjének Temesvárott történő letelepedésével kapcsolatos feltételét: Nyomatékos feltétel, hogy az ily formában létrejövő tanintézetbe mindenféle vallású leányifjúságot föl kell venni és tanítani. 75 Ezt a kikötést az SSND maradéktalanul teljesítette. A Csanádi Egyházmegye központjában október 10-én megnyílt, első magyarországi, iskolanővéri tanintézmény a következő öt évtized során hatalmas fejlődésnek indult, és az ország egyik legnagyobb iskolaépületévé nőtte ki magát, és a nőképzés minden fokozatát felölelte. 76 Az ötven éves évfordulón 71 Csajághy Sándor Csanádi megyéspüspök december 11-én, az alapítóhoz írt leveléből 72 BERKESZI 1900, Uo Uo Részlet az május 22-én, Temesvárott megfogalmazott ún. Átadási okiratból, melyet Csajághy Sándor megyéspüspökön kívül, von Speurquel királyi biztos, a magisztrátus elnöke, Constant Paulovitch képviselő és Carl Rauch erdőtanácsos írt alá 76 TEMESVÁRI ÉRTESÍTŐ 1909,

21 kiadott, jubileumi Értesítő arról számol be, hogy az 1858-ban, Temesvár-Belvárosban alapított Elemi és polgári leányiskolához és internátusához tartozó növendékek száma 370 fő. A Temesvár-Gyárvárosban 1860-ban alapított Kisdedóvó, elemi és polgári leányiskola és internátusa neveltjeinek száma összesen 777 fő. A Temesvár-Józsefvárosban, 1881-ben alapított kisdedóvó, elemi, polgári felső leányiskola, továbbképző tanfolyam, óvónő-és elemi tanítónőképző valamint annak internátusa létszáma 1490 fő, az 1896-ban, Temesvár- Erzsébetvárosban létrehozott elemi leányiskola tanulóinak száma 273 fő. (Tehát a Temesvárott, az Iskolanővérek által oktatott növendékek száma egyetlen tanév tekintetében összesen 2910 fő.) A különböző iskolatípusok növendékei között magyar, német, szerb, román, horvát nemzetiségű, római katolikus, görögkeleti szerb, görögkeleti román, ágostai hitvallású evangélikus, református, unitárius és izraelita felekezethez tartozó növendék van, és különböző társadalmi réteget alkotó szülők, mint őstermelő (nagy-és kisbirtokos), gyáros, iparos, kereskedő, hivatalnok, katona, más szellemi foglalkozású (pl.: ügyvéd, orvos, tanár, mérnök, gyógyszerész), magánzó, szolga és napszámos gyermeke egyaránt megtalálható. 77 Az SSND temesvári megtelepedését követően sorra alapultak és bővültek a Rend magyarországi oktatási intézményei. Perjámoson 1860-tól voltak jelen az iskolanővérek, itt kisdedóvó, elemi és polgári leányiskolát és internátust működtettek. A lippai gyermekeket 1862-től nevelték a szerzetesek elemi és polgári leányiskolában, amelyhez internátus is tartozott ben Versecen nyitottak elemi, polgári leányiskolát és női kézimunkatanfolyamot. Oravicán szintén 1864-től voltak jelen az iskolanővérek kisdedóvóban, elemi és polgári leányiskolában. A rendalapító többször is meglátogatta a magyarországi rendházakat, ellenőrizte a szerzetesek munkakörülményeit, tárgyalt újabb alapítási lehetőségekről, felmérte az újonnan adódó szükségleteket október 28-án írt levelében így összegzi a magyarországi helyzettel kapcsolatos tapasztalatait: Hihetetlen, mennyire elhanyagoltak ott az emberek. A rendtagok munkájáról, nevelési-oktatási módszerük elismertségéről két évvel később, október 20-án a következőket veti papírra: Az iskolák zsúfolásig vannak gyermekekkel. A szülők szeretik a nővéreket, és nagyon hálásak nekik Valamennyi itt közölt adat az egyes temesvári, iskolanővéri tanintézmények 1908/1909-es, az iskolanővérek megtelepedését követő, 50. tanévére vonatkozik. Az adatok forrása: TEMESVÁRI ÉRTESÍTŐ 20

22 A rendalapító halálának évében, 1879-ben a Magyar Tartományhoz tartozó szerzetesek száma 143 fő. Ugyanebben az évben 64 leány készül iskolanővérnek. A rendtagok által oktatott növendékek száma pedig 4052 fő ig összesen 14 településen 78 nyitottak kisdedóvót, elemi vagy polgári iskolát és internátust a Rend tagjai. 79 Egyúttal Temesvár valamennyi városrészében működtek iskolanővéri nevelési-oktatási intézmények. 80 Dr. Berkeszi István 1900-ban, Temesvár tanügyével kapcsolatban megjegyzi, hogy a városban lévő valamennyi római katolikus népiskola leányiskola, és ezek az Iskolanővérek vezetése alatt állnak. 81 Az SSND Bánátban végzett nevelői-oktatói munkájának elismeréseként 1872-ben, I. Ferenc József látogatást tett az Iskolanővérek temesvári (központi) házában. 82 Majd 1894-ben az Iskolanővérek harmadik magyarországi, az önállóvá vált Magyar Tartomány első főnöknőjének, Litschgi M. Abundantia-nak 83, a magyarországi nőnevelésben eltöltött 36 évnyi szolgálatáért, I. Ferenc József a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Nem M. Abundantia volt az egyetlen kitüntetett iskolanővér. Müller M. Berchmana 84 szintén a magyarországi nevelésügyben végzett tevékenységéért kapta meg I. Ferenc Józseftől a szolgálati kereszt arany fokozatát. A bánáti lakosság körében végzett nevelői munka színvonalának emelését az a Rend számára szomorú esemény is segítette, hogy az 1860-as években kibontakozó, ún. Kulturkampf idején Poroszországból kitiltották az SSND tagjait, ezért a rendalapító a kiutasított szerzeteseket (vestfáliai rendházakból is) Bánátba irányította, így ebben a régióban ugrásszerűen megnőtt a magasan képzett, nevelői tevékenységet folytató rendtagok száma. A külföldről érkező szerzetesek mellett a helyi nagy valószínűséggel elsősorban német anyanyelvű rendi utánpótlás is megjelent. Három évvel a magyarországi megtelepedést 78 Az alapítások időrendben: Temesvár, Perjámos, Lippa, Versec, Oravica, Szeged, Lugos, Nagybecskerek, Földeák, Kiskunmajsa, Csákova, Detta, Debrecen, Újarad. 79 A fejlődést érzékletesen mutatják az 1908/09. iskolai év adatai, melyek szerint e 14 település iskolanővéri intézményeiben összesen 8513 fő növendék tanult az említett tanévben, összesen 248 szerzetes és 75 szerzetesjelölt irányításával. 80 A városrészek felsorolása az alapítások időrendjében: Temesvár-Belvárosban elemi és polgári leányiskola internátussal, Temesvár-Gyárvárosban kisdedóvó, elemi és polgári leányiskola internátussal, Temesvár- Józsefvárosban árvaház és elemi leányiskola, később ugyanitt kisdedóvó, polgári felső leányiskola, továbbképző tanfolyam, óvónő-és elemi tanítónőképző internátussal, Temesvár-Erzsébetvárosban elemi leányiskola. 81 Vö. BERKESZI 1900, Tizenegy évvel később, 1883-ban a szegedi rendházban is látogatást tett az uralkodó. 83 M. Abundantia 1858-ban, 28 évesen, az első hat iskolanővér egyikeként érkezett Temesvárra ben nevezte ki a rendalapító az összes bánáti nővér elöljárójává ban hunyt el. 84 M. Berchmana 1884-ben érkezett Temesvárra, az SSND Magyar Tartományának harmadik tartományfőnöke volt, aki tizenöt éven át irányította a tartomány szerzeteseit. Hivatali ideje alatt a Rend telephelyeinek száma 19-ről 34-re emelkedett, a szerzetesek száma megkétszereződött (624 fő) ban hunyt el. 21