településrendezési terve I. kötet

Átírás

1 Bük Város településfejlesztési koncepciója és településrendezési terve I. kötet Helyzetfeltárás, helyzetelemzés és helyzetértékelés 2015

2 KÉ )ÜLT BÜK VÁRO ÖNKORMÁNY)ATA MEGBÍ)Á ÁBÓL KÖ)REMŰKÖDŐK: HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT. Hegedüs é Mészáros Nóra Kövesdi Va da Fódi Vero ika dr. Tóth Péter Páli Já os BENCHMARK KFT. dr. Csapó Ta ás dr. Palkovits Istvá Magyar Márta MÁTIS ÉS EGRI TERVE)Ő KFT. Mátis Bar a 2015.

3 Tartalo jegyzék. HELY)ETFELTÁRÁ Településhálózati összefüggések A területfejlesztési doku e tu okkal való összefüggések A területre dezési tervekkel való összefüggések Vas Megye Területre dezési terve Országos Területre dezési Terv A szo szédos települések hatályos településszerkezeti tervei ek Bük fejlesztését befolyásoló egállapításai Hatályos településfejlesztési dö tések be utatása A hatályos fejlesztési ko ep ió, i tegrált településfejlesztési stratégia vo atkozó egállapításai Hatályos településfejlesztési és településre dezési szerződések Bük településre dezési tervi előz é yei ek vizsgálata A hatályba lévő településre dezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv egállapításai, egvalósult ele ek A település társadal a De ográfia, épesség Térbeli-társadal i rétegződés, ko fliktusok, érdekviszo yok Települési ide titást erősítő té yezők A település hu á i frastruktúrája Hu á közszolgáltatások Esélyegye lőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jelle zői A gazdasági szervezetek jelle zői, fo tosabb beruházásai települést éri tő fejlesztési elképzelése A gazdasági verse yképességet befolyásoló té yezők Ingatlanpiaci viszonyok Az ö kor á yzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és i téz é yre dszere Az ö kor á yzat gazdálkodása Az ö kor á yzat településfejlesztési tevéke ysége, i téz é yre dszere

4 ... Gazdaságfejlesztési tevéke ység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás I téz é yfe tartás E ergiagazdálkodás Településüze eltetési szolgáltatások A táji és ter észeti adottságok vizsgálata Ter észeti adottságok Tájhasz álat, tájszerkezet Védett, véde dő táji-, ter észeti értékek, területek Tájhasz álati ko fliktusok és problé ák értékelése )öldfelületi re dszer vizsgálata A települési zöldfelületi re dszer ele ei A zöldfelületi re dszer ko fliktusai és problé ái Az épített kör yezet vizsgálata Területfelhasz álás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Ö kor á yzati tulajdo kataszter Az épületállo á y és a kör yezet geodéziai fel érése Az épít é yek vizsgálata Az épített kör yezet értékei Az épített kör yezet ko fliktusai, problé ái Közlekedés Hálózatok és hálózati kap solatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Köz űvesítés Víziköz űvek Energia Elektro ikus hírközlés vezetékes elektro ikus hálózat, vezeték élküli hírközlési épít é yek Kör yezetvédele és településüze eltetés Talaj Felszí i és a felszí alatti vizek

5 ... Levegőtisztaság és védel e Zaj- és rezgésterhelés ugárzás védele Hulladékkezelés Vizuális kör yezetterhelés Árvízvédele Fe álló kör yezetvédel i ko fliktusok, problé ák Katasztrófavédele területfelhasz álást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó té yezők Építésföldta i korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb korlátok Ásvá yi yersa yag lelőhely Városi klí a HELY)ETELEM)É A vizsgált té yezők ele zése, egy ásra hatásuk összevetése Kul sté yezők, té yleges állapotok Az éri tett polgárok véle é ye a település helyzetéről HELY)ETÉRTÉKELÉ A helyzetele zés ered é yei ek értékelése WOT ele zés Problé atérkép Eltérő jelle zőkkel re delkező településrészek

6 1. HELYZETFELTÁRÁS 5

7 .. Településhálózati összefüggések Bük hel e a településhálózat a Bük helyét az ország településhálózatába sak az országos jele tőségű gyógyidege forgal i vo zása alapjá lehet értékel i. E vo atkozásba egyike azo fürdővárosok ak gyógyhelyek ek, a elyek kie elt jele tőséggel bír ak a agyar településhálózato belül. A város helye a yugat-du á túli régióba, ha i de estől értékeljük és e sak idege forgal i sze po tból, eléggé perifériális, sak a kisvárosok közül e elkedik ki. Mi él kisebb térségbe ézzük a város helyét, jele tősége a ál agyobb. Vas egyébe ár egyike a kistérségi-járási közpo tok ak a ak elle ére, hogy erőfeszítések elle ére e kapott járási székhely szerepkört. Ki sit ro tja Bük helyzetét az, hogy közvetle ül ellette va Csepreg, ely település ek a városi últja sokkal agyobb. Igaz, az utóbbi évekbe Bük agyo sokat fejlődött turisztikai, ipari és egyéb közpo ti fu k iók vo atkozásába. E ek elle ére soka va ak Vas egyébe, akik Büköt Csepreggel együtt tarják, i tegy ikervároské t a Felsőrép e- e te közpo tjá ak, egyfajta szi biózisba, fu k io ális szerep egosztásba. Bük vo záskörzete ige agy, agyobb, i t sok ás Já osháza, Őrisze tpéter, Vép vasi városé. A kistérség települései Csepreg kivételével közpo tké t teki te ek a településre. Egy korábbi vizsgálat szeri t település vo zódik kisebb- agyobb értékbe Bükhöz. Térségi kap solatok Bük város szoros kap solatokat tart a kistérséggel, több egyei szervezettel és tagja országos szövetség ek is. Bük az alábbi szervezetek ek a tagja: Felsőrép e- e ti Több élú Kistérségi Társulás Bük, Bükfürdő Közhasz ú Turisztikai Egyesület Települési Ö kor á yzatok Országos zövetsége Vas egyei zakképzés-szervezési Társulás UTÍRO Utak az Írottkő Oltal ába el evezés rövidítése LEADER Egyesület Hegyhát-Ke e esaljai Vízre dezési Társulás Írottkő Natúrparkért Egyesület Nyugat-du á túli Regio ális Hulladékgazdálkodási Ö kor á yzati Társulás Fürdővárosok zövetsége Testvérvárosi kap solatok Bük ek két testvérvárosa va, a é etországi Illi ge és Törökbáli t. A fra ia határ közelébe, a Saar-vidéke fekvő Illingennel 1999-be került sor az első kap solatfelvételre. A testvérvárosi egállapodást ájusába írták alá. A aarbrü ke ellett található ezer lakosú kisváros lát ivalókba ige gazdag, gazdaságába a szolgáltatások do i ál ak, akár sak Bük él. A testvérvárosi kap solattól i dkét település szorosabb kulturális, idege forgal i, sport, szo iális és gazdasági együtt űködést várt, a kap solatot eze élok érdekébe kötötték eg. A kap solatot Bük város részéről a Polgár estere kívül 6

8 elsősorba a város Né et Kisebbségi Ö kor á yzata tartotta, akik fiatalokkal együtt yará részt vettek az Illi ge i Ifjúsági Találkozó. A Budai-hegység és a Tété yi-fe sík között elhelyezkedő, ezer lakosú Törökbáli ttal az ezredforduló kör yéké kezdődtek a for ális kap solatok, elyet áprilisába Bükö a két település között együtt űködési egállapodás aláírása követett. A testvérvárosi kap solat kialakulásába szi té szerepe volt Bük Város Né et Kisebbségi Ö kor á yzatá ak, hisze Törökbáli t Grosstur all részbe é et település, vala i t Bük vezetői részéről a ak a törekvés ek, hogy testvér-települési kap solatok az országhatárai ko belül is épülje ek. A egállapodás legfőbb éljai, hogy a polgárok, az i téz é yek, az egyházak és a ivil szervezetek közötti együtt űködés szorosabbá váljo. E ek érdekébe több közös re dezvé yre és találkozóra került sor az el últ évek sorá. 7

9 .. A területfejlesztési doku e tu okkal való összefüggések Az 1 /. VII.. Kor. határozat re delkezett a területfejlesztési politika egújításáról, a -be ég külö tervdoku e tu ké t készült ko ep iók, az Országos Területfejlesztési Ko ep ió OTK és az Országos Fejlesztési Ko ep ió OFK i tegrált kidolgozásáról, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Ko ep ió OFTK elkészítéséről, egtere tve ezzel a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési élok közvetle összeha golását. A törvé yi előírások ak egfelelőe yará stratégiai kör yezeti vizsgálat készült, a elybe egfogal azott javaslatok szi té bekerültek az OFTK-ba. Többszöri társadal i egyeztetést követőe októberére készült el az OTFK jele legi u kaváltozata, elyet ove berébe -de e berébe tárgyal ak az Országgyűlés szakbizottságai. A doku e tu véglegesítése. I. egyedévébe várható. A helyi fejlesztési elképzelések egvalósítását elősegítő európai u iós források felhasz álásá ak irá yt adó, progra ozási időszakra vo atkozó operatív programok jele leg part erségi egyeztetés szakaszába áll ak. A társadal i egyeztetés 013. december 15-é zárul le, az operatív progra ok véglegesítése. I. egyedévbe várható. A Vas Megye Területfejlesztési Ko ep iója a tervezési folya atot teki tve szi té javaslattételi szakaszba áll. Teki tettel a vo atkozó fejlesztési doku e tu ok véglegesítésé ek várható időpo tjára, jele fejezet részletes kifejtése, az összefüggések, szi ergiák vizsgálata elejé válhat értel ezhetővé. 8

10 .. A területre dezési tervekkel való összefüggések Vas Meg e Területre dezési terve A megyei szerkezeti terv alábbi közlekedési ele ei éri tik Bük város területét: A Bük és Csepreg között tervezett M gyorsforgal i út. A település fő közúti közlekedési ele e, a. szá ú Cirák-To paládo y-zsira összekötő országos ellékút e té országos törzshálózati kerékpárút vezet. A kerékpárút a település teljes hosszá kiépítésre került. A Büköt zo bathellyel összekötő tervezett térségi kerékpárút nyomvonala a szá ú Bük-A sád összekötő utat követi. A eglévő vasúti hálózat a tra szeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeké t űködő országos törzshálózati vasútvo al.. á ra: Bük a megyei szerkezeti tervben Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve A települést a egyei TRT alábbi övezetei éri tik részbe vagy egészbe : Ökológiai folyosó és pufferterület a Rép e e té.. á ra: Ökológiai fol osó és pufferterület Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve ökológiai folyosó övezete puffer terület övezete A települése korábba kijelölt védel i élú erdőterületek a egyei re dezési tervbe kiváló ter őhelyi adottságú erdőterület övezetbe kerültek besorolásra. 9

11 3. á ra: kiváló ter őhel i adottságú erdőterületek Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve kiváló ter őhelyi adottságú erdőterület övezete A település D-i részé a góri és sepregi határ e ti egyes területek és részbe a tervezett árvízi tározó területe tájképvédel i övezetbe került besorolásra.. á ra: Tájképvédel i övezetek Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve országos jele tőségű tájképvédel i terület övezete térségi jele tőségű tájképvédel i terület övezete Bük törté el i közpo tja törté eti települési terület övezete.. á ra: Törté eti települési területek Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolás Kie elte érzéke y felszí alatti víz i őség-védel i terület övezete: 10

12 A büki gyógyfürdő ter álvízbázisá ak hidrogeológiai védőido ai a Nyugat-Du á túli Kör yezetvédel i, Ter észetvédel i és Vízügyi felügyelőség -3/11-/2007 sz. határozatába kijelölésre kerültek. A vízbázis-védel i vizsgálatok szeri t a város és kör yéké ek vízellátását szolgáló vízbázis a sérüléke y vízbázisok közé tartozik. A Bük Körzeti Vízbázis védőterületei a Nyugat-Du á túli Kör yezetvédel i, Ter észetvédel i és Vízügyi felügyelőség - / /. szá ú határozatába kijelölésre kerültek. A / VII.. Kor. re delet. szá ú elléklete szeri ti, övezeteke belüli korlátozásokat és tilal akat az elkészült hidrogeológiai tervek alapjá, a jóváhagyó határozat szeri ti tartalo al, a re dezési terv ellékleteké t kell kezel i. A védőido okat és a vo atkozó korlátozásokat a település re dezési tervébe szerepeltet i kell.. á ra: Víz i őség-védel i területek Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve kiemelten érzékeny felszín alatti víz i őség-védelmi terület övezetei A település re dezési tervé ek készítése óta eltelt időszakba a egyei re dezési tervbe a vízerózió ak kitett terület övezete po tosításra került.. á ra: Vízerózió ak kitett területek Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve vízeróziónak kitett terület övezetét pontosító lehatárolás A település külterületé ek agy része ezőgazdasági űvelésre ásodlagosa alkalmas területek övezetébe tartozik. A egyei re dezési terv Bük és Csepreg területét együtt tervezhető térségek övezeté ek jelölte ki. 11

13 . á ra: Eg ütt tervezhető térségek Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve együtt tervezhető térségek övezete zélerő ű elhelyezésére vizsgálat alá vo ható terület övezete: A települése az évi átlagos szélsebesség agasságba, -5 m/s - erőse preferálható terület. A szélerő űvek elhelyezését korlátozó té yezők: beépített vagy beépítésre szá t területek, a tájképvédel i, a vízerózió ak kitett és a védel i erdőterületek.. á ra: Szélerő ű elhel ezésére vizsgálat alá vo ható területek Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve szélerőmű elhelyezésére vizsgálat alá vonható terület övezete - az évi átlagos szélsebesség (m/s) területi eloszlása 50 m magasságban: 4,5-5 m/s - erősen preferálható terület Új beépítésre szá t terület kijelölését korlátozó övezetek: agterület övezete, ökológiai folyosó övezete, kiváló ter őhelyi adottságú erdőterület övezete; erdőtelepítésre alkalmas terület övezete.. á ra: Új eépítésre szá t területek új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó összesítő - övezet Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve 12

14 A települést e éri tő eg ei övezetek: Kiváló ter őhelyi adottságú szá tóterület övezete Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vo ható terület övezete Felszí i vizek víz i őség-védel i vízgyűjtő területe övezete Ásvá yi yersa yag-gazdálkodási terület övezete Nagyvízi eder övezete, re dszerese belvíz járta terület övezete Földta i veszélyforrás terület övezete Erdőtelepítésre ásodlagosa alkal as területek övezete... Országos Területre dezési Terv A települést éri tő országos övezetek: Országos ökológiai hálózat övezete. Kiváló ter őhelyi adottságú erdőterület övezete. Országos jele tőségű tájképvédel i terület övezete: az országos re dezési tervbe az övezettel éri tett települések kerültek kijelölésre, az övezettel éri tett terület a egyei re dezési tervbe po tosításra került. Kie elte érzéke y felszí alatti víz i őség-védel i terület övezete. Együtt tervezhető térségek övezete: az Országos Területre dezési Tervbe ilye térségké t szerepel zo bathely és a kör yező települések, a egyei re dezési terv eze felül több ás terület ellett Bük és Csepreg területét együtt tervezhető térségi övezetké t jelölte ki. A települést e éri tő országos övezetek: Kiváló ter őhelyi adottságú szá tóterület övezete. Felszí i vizek víz i őség-védel i vízgyűjtő területe övezete. Ásvá yi yersa yag-gazdálkodási terület övezete. Országos ko ple tájrehabilitá iót igé ylő terület övezete. Kie elt fo tosságú eglévő ho védel i terület övezetével éri tett település. Az országos területre dezési terv ek a törvé y által előírt éve ké ti felülvizsgálata elkezdődött, a közigazgatási egyeztetési a yag re delkezésre áll. Ebbe a települést éri tő változás, hogy a víz i őség védel i terület a korábba e lített, időközbe elkészült hidrogeológiai határozatok alapjá po tosításra került. A egyei és országos területre dezési tervekbe po tosításra került övezeteket a település re dezési tervébe át kell vezet i, vala i t a települést éri tő övezetekre előírt korlátozásokat a város re dezési tervébe szerepeltet i kell. 13

15 1.4. A szo szédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Bük fejlesztését befolyásoló egállapításai Csepreg A sepregi / helyrajzi szá ú telek sze yvíziszap lerakó, -es védőtávolsága éri ti Bük város közigazgatási területét, a védőtávolság és az azzal kap solatos korlátozások Bük város településre dezési tervébe is szerepel ek, a védőtávolságo belül Bükö sze yvíziszap lerakó került kijelölésre. Az M gyorsforgal i út tervezett yo vo ala Csepreg és Bük között halad és éri ti Bük területét. Bük re dezési tervébe a tervezett yo vo al szerepel, a korlátozásokat eg kell határoz i.. á ra: Csepreg - RT Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve. á ra: Gór - RT Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve 14

16 Gór A Bük-Góri árvízi tározó leg agasabb vízszi tje teljes elö tés eseté éri ti Gór település külterületét, ezzel Gór településre dezési terve szá ol. Bő A község településre dezési tervébe a büki golfpályától ÉK-re fekvő területeke jele tős üdülő, tartalék üdülő, külö leges és gazdasági terület került kijelölésre. A tervezett fejlesztés közúti közlekedési hálózati ele ei részbe igazod ak Bük közúthálózatához. A tartalék üdülőterület közúti satlakozása a golfpálya DK-i határá eglévő / helyrajzi szá ú út eghosszabbításához tud a satlakoz i. A többi, Bük közigazgatási területéhez satlakozó tervezett közúti ele összekap solása a eglévő büki közúti úthálózathoz sak hosszútávo és jele tős költséggel lenne kialakítható. A község településre dezési tervébe a tervezett Bük-Bő-Góri árvízi vésztározó szerepel. Ló s Ló s község településre dezési terve Bük város közigazgatási területére vo atkozó korlátozást e tartal az. 14. á ra: Ló s - RT. á ra: Bő - RT Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve Forrás: VMTRT Bük településre dezési tervébe szerepel a korábba távlati élké t eghatározott gyorsvasút javasolt yo vo ala. A yo vo al a szo szédos települések re dezési tervébe e folytatódik. A re delkezésre álló i for á iók alapjá a távlati élok között a térségbe gyorsvasút létesítése e szerepel. A yo vo al a jövőbe térségi illetve országos egyeztetést tesz szükségessé, így a ak szerepeltetése a re dezési tervbe jele leg szükségtele. 15

17 .. Hatályos településfejlesztési dö tések be utatása Bük Város Ö kor á yzata a. évbe az alábbi terület- és településfejlesztési, illetve településre dezési tárgyú határozatokat hozta: KEOP /A Napele es re dszer kiépítése Felsőbüki Nagy Pál Általá os és Ve déglátóipari zakiskola Büki Művelődési és portközpo t, Kö yvtár (Csodaország Óvoda, Büki portpálya, Büki Közös Ö kor á yzati Hivatal NYDOP-3.1.1/A-09-2f szá ú Városközpo t fu k ióbővítő egújítása Bükö í ű városrehabilitá iós projekt FILMKLUB A RÓMAI KATOLIKU PLÉBÁNIÁN í ű mini-projekt; Mi uzsikus lelkek a tagú Cigá yze ekar szólistái és a Pa o Cigá yze ekar közös ko ertje í ű i i-projekt; I. Tavaszi labdarúgó utá pótlás tor a Bükö, a helyi horvát e zetiség közre űködésével í ű i i-projekt) Közösségi közlekedés fejlesztése í ű pályázati ko struk ió yertes pályázata: Bük és környéke közösségi közlekedése fejlesztése című és NYDOP-3.2.1/B azonosító számú pályázat NYDOP-5.3.1/B A büki Csodaország Óvoda fejlesztése - Nevelési i téz é yek fejlesztése í ű ko struk ió Bük város településfejlesztési ko ep iójá ak és településre dezési tervé ek felülvizsgálata - Bük as időszakra szóló településfejlesztési ko ep iójá ak, és re dezési tervé ek egalkotása Bük Város Ö kor á yzatá ak Képviselő-testülete a Városközpo t fu k ióbővítő egújítása Bükö í ű NYDOP-3.1.1/A-09-2f szá ú pályázat egvalósításához kap solódóa a Re dezvé ytér kialakításához kap solódó u kák elvégzése tárgyú hirdet é y élküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatása 8/2013. (III.29.) BM re delettel kiírt pályázato részt kívá ve i. A Büki Művelődési és portközpo t, Kö yvtár ko u iká iós és építészeti akadály e tesítésével és a yílászárói ak seréivel. A pályáz i kívá t tá ogatási i te zitás 100 %. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési tratégiák LEADER fejezeté ek végrehajtásához -ba yújta dó tá ogatások részletes feltételeiről szóló / V.. VM re delet szeri t pályázatot yújt be, melyben az alábbi fejlesztési eg evezés alatt Játszótér kialakítása Bük városba fejlesztéseket kívá egvalósíta i... A hatál os fejlesztési ko ep ió, i tegrált településfejlesztési stratégia vo atkozó egállapításai Bük Város hatályos I tegrált Városfejlesztési tratégiáját (IVS) októberébe a De i vest Magyarország Kft. készítette. Az IVS a ár iusába, a HHP Co ta t Kft. által készített Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Ko ep iója. doku e tu alapjá, azt kiegészítve, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Mi isztériu Területfejlesztésért és Építésügyért felelős zakálla titkársága által kiadott Városfejlesztési Kézikö yv -ben eghatározott ódszerta szeri t készült. A doku e tu ba ele zés alá vo t adatok többsége. évi, szegregá iós adatok teki tetébe figyele be vételre kerültek a évi lakossági adatok is. 16

18 Az IVS (2009) fő egállapításai: Településhálózat (2007): Az egy ás szo szédságába elhelyezkedő települések közti fu k io ális kap solatokra irá yuló vizsgálatok szerint a Nyugat-du á túli régióba Győr közpo ttal alakult ki agglo erá ió, a vo záskörzetébe tartozó településsel együtt. zo bathely, vala i t Zalaegerszeg egy-egy agglo erálódó térség közpo tja, illetve vo zott településsel, előbbiek közé Bük is beletartozik. A Csepregi kistérségbe jelzőszá a település található, ebből kettő város Bük, Csepreg, és község. Lakosságszá ot teki tve i dössze Bük fő és Csepreg fő tartozik a agyobb települések közé. Gazdaság (2007): Bük gazdaságá ak a Csepregi kistérsége elüli súl át legi kább az repreze tálja, hogy Csepreggel közöse a kistérség regisztrált vállalkozások %-át összpo tosítják úgy, hogy közbe Bük és Csepreg között is ásfélszeres a külö bség. A Bükö -ben regisztrált vállalkozás a egyei jogi sze élyiségek, %-át adta, a i ö agába e tű ik jele tős ek, azo ba a település lakó épességéhez viszo yítva szá ottevő. Bük az lakosra jutó vállalkozások teki tetébe több i t kétszerese haladja eg a egyei utatókat. Az üze éret teki tetébe ár é ileg el arad a egyei átlagtól, és szá ottevőe a városi szi ttől, hisze a íg az előbbi település soportba az összes vállalkozás kb. egyhar ada társas for ába űködik, addig a városokba kétötöde, Bükö pedig sak egynegyede. Ez azt jele ti, hogy olya spe ifikus tevéke ységet pl. szobakiadás folytat ak, a ely több yire e igé yel társas vállalkozási for át. Bük jele legi gazdasági szerkezete agy értékbe eltolódik a ter ier szektor felé, utatva ezzel is a turizmus, mint fő gazdasági ág do i á s szerepét. Bük turiz us vezérelte gazdasági életét jól illusztrálja, hogy a vállalkozásai ak közel fele közvetle ül a turiz usba %, egy egyede pedig bizo yosa a ak vala elyik háttérágazatába i gatla ügyletek, gazdasági szolgáltatás % űködik. Más sze po tból Bük vállalkozásai ak tevéke ysége teki thető egysíkú ak is, ivel a e ter ier ágazatokba érdekelt gazdasági szervezetek, jogi sze élyek együttes ará ya alig haladja meg a 10 %-ot, gya íthatóa a iatt, ert a turiz ussal sze be Bükö se az agráriu se pedig az ipar e jele t ko oly alter atívát ár-érték ará y teki tetébe. A gazdaságo belül a ezőgazdaság ará ya alulpreze tált. Az egyé i vállalkozók és őster elők szá a a re dszerváltás óta fokozatosa övekszik és a földhasz álati és állattartási te de iák az egyé i gazdálkodói kör egyértel ű egerősödését utatják. Bükö őster elő, saládi gazdaság, ezőgazdasági vállalkozó és egy szövetkezet tevéke ykedik, elyből regisztrált ter elő. Jelenleg ez a két leg agyobb ipari foglalkoztató a városba Nestlé, Vog, és együttes munkáslétszá uk fő fölötti, tehát több dolgozót foglalkoztat ak, i t a e yi iparba érdekelt aktív kereső va Bükö, tehát erős u kaerő-vo zásuk va. 17

19 A u ka élküliség 2001-be é ileg agasabb volt, % vala e yi Vas egyei települési szi t átlagá ál, azo ba a agasabb fokú foglalkoztatás ezt a hátrá yt elle súlyozta. -re Bükö sökke t a u ka élküliségi ráta, 3,2 %-ra (KSH 2005). Bük, i t hazá k har adik leglátogatottabb gyógyfürdőjé ek, illetve a gyógyturiz usból, i t hosszabb tartózkodási idővel együtt járó turisztikai ág ak köszö hetőe agy szálláshel -kapa itással rendelkezik. A Nyugat-du á túli régió fürdőhelyei ek kereskedel i szálláskí álatát teki tve Hévíz kí álatát db követőe a ásodik helye áll db, egelőzve árvár, )alakaros, Kehidakustyá és )alasze tgrót kí álatait. A kereskedel i eg ségek esetébe is ugya az a helyzet, i t a ve déglátóeg ségek él: nagy az összterületük, de ki si és egy e ű a választékuk. A leg agyobb kereskedel i egységek által lefedett terület egközelíti a ²-t, a i a település éretéhez képest jó ellátottságot utat. A leg agyobb kiterjedésű a Forrás Üzletház, a ely ek az élel iszer részlege ellett egy belső bevásárló ut ája is va, de gyakorlatilag az egyetle fedett bevásárló övezet Bükö. Az üzletek választéka agyo szűk spektru ba ozog, agy része vagy ruházati, vagy élel iszer-jellegű üzlet. A ruházati boltok kizárólag butikokat jele te ek, i s egyetle árkabolt se ebbe a vertiku ba. Az élel iszerellátást teljes egészébe a kis agá üzletek, illetve a COOP-áruházlá vegyeskereskedései biztosítják, illetve egyetlen ulti a io ális vállalatké t a CBA jelent meg a helyi piacon. Társadalom, de ográfia (2007): Vas egyébe -ben a lakó épességet teki tve a községek db közül egyedül Vép lakosságszá a fő haladta eg Bük agyközség lakosságszá át fő. Ez az érték a egye városai közül azo ba eghaladta Rép elak város, s az időközbe városi ra got yert Őrisze tpéter lakosságszá át, s egközelítette Csepreg lakosságát. A külö féle területi szi tekkel összehaso lítva egállapítható, hogy íg a többi település és területi szi t lakossága erőteljes értékbe sökke t, addig az utóbbi két évbe Bük lakosságszá a stag ált. Bük de ográfiai súlya i d a egyé, i d pedig a kistérsége belül őtt. Ez utóbbi belül -be i ár a lakosságszá %-át adta. Az el últ évekbe ez a te de iai felerősödött, a té yleges szaporodás elsősorba a egatív ter észetes szaporodást elle súlyozó pozitív vá dorlási egye leg ek köszö hető. A e ek ará át tekintve Bükö -be férfi élt, és ezzel ará yuk, %-ot tett ki, a i jóval kedvezőbb a vala e yi Vas egyei település átlagá ál. A korstruktúra vizsgálatá ak legfo tosabb ele e az öregségi i de eghatározása, ely a fiatal/idős ará yt fejezi ki. Ha e ek az i de ek az értéke - él kisebb, akkor az adott térségbe, települése a éve felüliek va ak túlsúlyba, ha agyobb - él, akkor fiatalos a korstruktúra. Bük esetébe ez az érték 1-be, volt, kedvezőbb képet utatva Vas egye települési átlagá ál. Bük épességé ek iskolázottsága kiegye lített ek, átlagos ak o dható. Ni se ek agy iskolázatla tö egek, és viszo ylag kevés a felsőfokú végzettségű, ugya akkor agy ará yba va jele az általá osa űvelt, érettségizett réteg. I frastruktúra (2007): Bük i frastrukturális helyzete vala e yi Vas egyei településszi t él kiépítettebb és agasabb szí vo alú. 18

20 ... Hatál os településfejlesztési és településre dezési szerződések Bük Város Ö kor á yzat Képviselő-testülete a Bük város településfejlesztési ko ep iójá ak és településre dezési tervé ek felülvizsgálata tárgyú hirdet é y élküli közbeszerzési eljárás ered é yké t. ájus -é kötötte eg a vállalkozási szerződést a HHP Co ta t Ta á sadó Kft., a Mátis és Egri Tervező Kft. és a BENCHMARK Területfejlesztési Kutató és Ta á sadó Kft. alkotta ko zor iu al a település településfejlesztési ko ep iójá ak és településre dezési tervé ek felülvizsgálatára. A felülvizsgálatra a / XI.. Kor re deletbe foglaltak alapjá kerül sor. A szerződés teljesítésé ek határideje. augusztus. A szerződés ered é yké t elkészül a település középtávú településfejlesztési ko ep iója, elkészül az i ár éves településre dezési terv felülvizsgálata és projektterv szi te települési kul sprojekt is előkészítésre kerül. 19

21 .. Bük településre dezési tervi előz é yei ek vizsgálata A hatál a lévő településre dezési eszközök Településfejlesztési ko ep ió Bük város jele leg érvé yes Településfejlesztési ko ep ióját az ö kor á yzat Képviselőtestülete a /... szá ú határozatával fogadta el. Az azóta eltelt időszakba a település a ko ep iót az alábbi élok érdekébe egészítette ki: : a tervezett árvízi tározó egvalósítása, /... szá ú Képviselőtestületi határozat, településfejlesztési dö tés. : a Bük és Bükfürdő közötti, az Európa úthoz satlakozó településközpo t vegyes terület bővítése, /... szá ú Képviselő-testületi határozat. Településszerkezeti terv Bük város jele leg érvé yes településszerkezeti terve a -ben elfogadott településfejlesztési ko ep ió elhatározásai ak egvalósítása érdekébe -ban, a terv fe tiek szeri ti ódosításai -be kerültek elfogadásra. Sza ál ozási terv és Hel i építési sza ál zat A települése jele leg a Bük város zabályozási Tervé ek, vala i t Helyi Építési zabályzatá ak jóváhagyásáról szóló /. V.. ö kor á yzati re delet va érvé ybe, ely ek utolsó ódosítása. szepte ber 2-á került elfogadásra. A zabályozási terv a település közpo ti területé ek a kivételével a településszerkezeti tervvel összha gba került elfogadásra. A közpo ti területeke a tö bbelső feltárás érdekébe a településközpo t vegyes tö böket kiszolgáló utak és zöldterület kerültek kijelölésre, ezek azo ba a település hosszú távú tervei között szerepel ek, így azok kiszabályozását az ö kor á yzat e tartotta szükséges ek. A tö bbelső feltárás egvalósíthatóságát és a ak ódját felül kell vizsgál i A hatál os településszerkezeti terv egállapításai, egvalósult ele ek Településközpo t kialakítása: A település közpo tja az Eötvös és zé he yi ut ákba került kijelölésre, a legtöbb városi i téz é y itt található. Az el últ évekbe a közi téz é yekbe, közlekedési- és zöldterületeke végzett fejlesztések ered é yeképpe a közpo t városias for át kapott. Az Eötvös ut ába park épült szökőkúttal, a egújult Polgár esteri hivatal előtti ligetes park felújításra került vala i t a kör yék i téz é yei ek hivatal, óvoda, sportpálya stb. kiszolgálására parkoló épült. A kisvárosias jelleg fejlesztésé ek következő lépéseké t lehetőséget kell biztosíta i a Polgár esteri Hivatal kör yéké a jele leg űködő kereskedel i, szolgáltató és ve déglátó fu k iók bővítésére. A él elérése érdekébe a terület vegyes övezetbe sorolása, vala i t a jele legi él i te zívebb, és a kisvárosias jelleghez jobba illeszkedő zártsorú beépítés lehetőségé ek a egtere tése segítheti. 20

22 A fejlesztések folytatása érdekébe és további, a város űködéséhez szükséges i téz é yek elhelyezésé ek biztosítására a belvárosi tö bbelsőbe eglévő kihasz álatla területek feltárása ele gedhetetle. A tö bbelső feltárására a jele leg érvé yes településszerkezeti terv által adott javaslat az el últ évek tapasztalatai alapjá túl erésze változtatott a kialakult állapoto, a tulajdo viszo yok ilye értékű egváltoztatása sak hosszabb távo valósítható eg, ezért a fejlesztést kisebb lépése ké t kell egte i. A közpo ti területek tö bbelső feltárására éves távlatba egvalósítható léptékű fejlesztési javaslatot kell kidolgoz i a re dezési terv felülvizsgálata sorá. Bük és Bükfürdő közötti kap solat: A két településrész közötti belterületi jellegű közlekedés kialakításra került, az Európa út e té gyalogos járda és kerékpárút létesült. Az út e té az üdülést szolgáló létesít é yek egtelepedése a él, a terület fu k iókkal való feltöltése folya atos. A Kossuth Lajos és az Ifjúság ut ák találkozásá ál tervezett vegyes terület beépítése ugya sak egkezdődött. Gazdasági területek: A Kossuth Lajos utca K-i végé tervezett gazdasági területe több vállalkozás is épült, a terület felhasz álása egkezdődött, de itt ég sok a felhasz álatla i gatla. A település Ny-i végé eglévő ipari területe további létesít é yek elhelyezésére va lehetőség. )öldfelületek: A települése a zöldfelületek kialakítása és karba tartása folya atos, erről bővebb leírás az.. po tba található. Közlekedési és köz ű i frastruktúra: A egvalósult fejlesztések is ertetése a vo atkozó al í ek alatt találhatók. Ne egvalósult ele ek: Bük-Bő-Góri árvízi vésztározó: Is ertetése az.... po tba. portpálya bővítés A település sportpályájá ak a bővítésére kijelölt terület ég e került felhasz álásra, azon újabb sportpályák elhelyezésére lesz lehetőség. Külö leges területek Bük és Bükfürdő között: A település szerkezeti terve az Európa út és a ajtoskálra vezető. szá ú országos ellékút között jele tős területet jelölt ki külö böző turisztikai élokra, azo ba eddig a területe se ilye beruházás e kezdődött eg. Lakóterületek A aj eggyes és Nyárfa ut ák folytatásába tervezett lakóterületek beépítése az Európa út felől egkezdődött, de itt is jele tős terület aradt kihasz álatla ul. zélerő űvek 21

23 A település egfelelő adottságokkal re delkezik szélerő űvek telepítésére, a szerkezeti terv ki is jelölte a szélerő űvek elhelyezésére alkal as területeket, ezzel a lehetőséggel azo ba egyelőre e éltek. A település az el últ időszak a jele tős területeket jelölt ki fejlesztési élokra. Ezek közül az ö kor á zati eruházások ag érték e előre haladtak, sőt, izo os élokra a re delkezésre álló területek teljes érték e felhasz álásra is kerültek, íg a tová i fejlesztések részére úja területeket kell iztosíta i. A vállalkozói és lakás élú eruházások részére kijelölt területek ezzel sze e jele tős tartalékokkal re delkez ek a ak elle ére, hog az ezeket kiszolgáló közlekedési és köz ű eruházások rész e ö kor á zati fi a szírozással el is készültek. 22

24 .. A település társadal a... De ográfia, épesség.... A épesség szá a és változása Bük területe hektár, ezzel a egyé ek Rép elak utá a legkisebb területű városa. Népsűrűsége -ben 158,2 fő/k 2, amellyel a Vas egyei városok között középe helyezkedik el, mivel a város közül a. legsűrűbbe lakott. Bük lakó épessége -ben 3301 fő volt, ezzel hazá k városa közül a. leg épesebb, azaz összese hazai város ál agyobb, de egyértel űe hazá k törpevárosai közé tartozik. A Nyugat-Du á túlo hét kisebb épességű város található, így Bük a régió. leg agyobb városa. Vas egyébe városi jogállású település va, közülük háro Csepreg, Őrisze tpéter és Rép elak lakossága kisebb, vagyis Bük Vas egye kile edik leg épesebb városa. A szo szédvárat, vagyis Csepreget 2011-be hagyta le Bük, lakó épessége fővel agyobb. A város álla dó épessége fő, a ely i dössze 9- el több, i t a lakó épesség. Hogy a külö bségeket értékel i tudjuk, tisztáz i szükséges a lakó- és az álla dó épesség fogal át. Lakó épesség ek evezzük az adott területe /települése lakóhellyel re delkező, de ásutt tartózkodási hellyel e re delkező, vala i t az ugya eze helye tartózkodási hellyel re delkező sze élyeket. Álla dó épesség ek az adott területe /települése bejele tett, álla dó lakással re delkező sze élyeket jele ti, függetle ül attól, hogy va -e áshol bejele tett ideigle es lakásuk. Az álla i fi a szírozás sze po tjából az álla dó lakosság szá a a fo tosabb, de egy település valódi épességét a lakó épesség fejezi ki jobba, e véletle, hogy az ele zők, a statisztikák i d ezzel szá ol ak. Bükö csaknem egybeesik a kettő, a i ritkaság a vasi és a hazai települések között. Azo ba egy település valódi, a apo ta té ylegese elláta dó épességét az úgy evezett appali épesség fejezi ki a legjobba, de ezt a statisztikák általába e jegyzik, kivéve a épszá lálásokat. A appali épességet úgy szá olják ki, hogy egvizsgálják, e yie e ek el áshová dolgoz i és ta ul i a lakó épességből, illetve ás települések lakó épességéből e yie e ek a vizsgált településre dolgoz i és ta ul i. Azaz a bejárók és eljárók egye legét is figyele be veszik. Nos, ez Bük esetébe pozitív volt ár 2001-ben is. Akkor 716 fővel többe jöttek Bükre dolgoz i/ta ul i, i t a e yie elmentek ugya ilye élból. Tehát 2001-be a város appali épessége fő volt. A agyobb u kaadók, beleértve az ö kor á yzatot is véle é ye és adatai szeri t fővel többe jár ak be Bükre dolgoz i, i t a e yie eljár ak, illetve fővel többe jár ak be a városba ta ul i, i t a e yie áshová jár ak el. Mi dez azt jele ti, hogy Bük appali épessége -be i tegy fő részletesebbe lásd. később. Ha ehhez hozzászá ítjuk a települése apo ta tartózkodó üdülőve dégeket, akkor Bük appali té yleges épessége átlagosa egközelíti a ezer főt. Ez éves átlag, a ely szezo álisa változik, ég akkor is, ha a gyógyturiz us ál ás turisztikai ágazatokkal összevetve - viszonylag ki si a szezo alitás hatása. Mértékadó be slések szeri t a yári időszakba a település appali épessége eghaladja a ezer, íg az év többi részébe és, ezer fő körül ozog. Ez azért lé yeges, hisze egy településfejlesztési ko ep ió ál i dig a 23

25 té yleges, vagyis a appali épességgel kell szá ol i, ugya is a város ellátóre dszeré ek e yi e bert kell ellát ia, és erre kell tervez i. Bük középkori épességéről szi te se it se tudu k. Az első egbízható,. évi rovásadó-összeírás szeri t Alsóbük ek i tegy - lakosa lehetett, feltételezve, hogy Közép- és Felsőbükö későbbiekbe is i dig kevesebbe éltek, a háro település összlakossága fő körül lehetett Gyurá z F.. Az. évi a o i a visitatio jegyzőkö yve szeri t a háro Bük ek összese lakója volt, a i egy seppet se ki si y településre e ged következtet i. Összehaso lítás végett -be, a ár egyeszékhely ek szá ító zo bathely ek, i t ezőváros ak is sak i tegy lakosa volt. A város épessége, i t az. táblázatból látható, a. századtól a. század közepéig egye letese, á viszo ylag lassa övekedett. A tre det sak a. század elejei járvá yok okozta visszaesés törte eg. A település lakosságszá á ak o dhat i robba ásszerű övekedését dö tőe az -as évek elejé létesített ukorgyár, az iparosodás, a opro - Nagyka izsa vasútvo al -ös átadása okozta. Mi dezek hatására Bük épessége az első épszá lálásra sak e egduplázódott és eghaladta a főt, sőt rá húsz évre ezer fő fölé e elkedett. Ezt követőe, hiába egyesült a háro Bük -ben közigazgatásilag, a lakosság szá a le sökke t, és -ig és fő között i gadozott. Külö öse a két világháború között volt egy élypo t a épesség szá ába, a i elsősorba a Tria o i békediktátu, a ukorgyár leégése és a világgazdasági válság következ é ye.. tá lázat: Bük lakó épességé ek változása Év A lakosság szá a fő Év A lakosság szá a fő Év A lakosság szá a fő 1549* *** ** * e slés, ** jele lévő épesség, *** appali épesség Forrás: Gyurá z F.,. évi épszá lálás, Vas egye statisztikai évkö yve 2010, KSH A település épessége a II. világháborút követőe kezdetbe lassa, ajd az -as évektől kezdve gyorsuló üte be is ét övekedett, a ely ekkor ár egyértel űe a város egyre jele tősebb idege forgal i vo zerejével függ össze. Bük épessége -at követőe, rá évre, -be haladta eg is ét a ezer főt, de a leg agyobb övekedés az el últ dekádba törté t, %. Ha a település épességé ek változását és között vizsgáljuk, a övekedés e túl jele tős, a ak értékét i d Csepreg, i d a Vas egyei kisvárosok zo bathely élküli városok átlaga eghaladja. tá lázat. Ha azonban az elmúlt év épességszá változását ézzük, úgy Bük lakossága százalékkal övekedett, sze be a Vas egyei kisvárosok, százalékával. Csepreg lakossága pedig éppe séggel sökke t eze idő alatt. 24

26 2. tá lázat: Bük épességszá á ak lakó épesség alakulása -2011) Meg evezés % 1890 % 1900 % 1910 % 1920 % Csepreg , , , , ,9 Bük , , , , ,6 Vas egyei kisvárosok , , , , ,9 Vas megye , , , , ,8 Meg evezés % 1941 % 1949 % 1960 % 1970 % Csepreg , , , , ,7 Bük , , , , ,0 Vas egyei kisvárosok , , , , ,8 Vas megye , , , , ,2 Meg evezés % 1990 % 2001 % 2011 % Csepreg , , ,0, ,7 109,3 83,4 Bük , , , ,0 113,5 124,7 Vas egyei kisvárosok , , , ,8 203,9 118,1 Vas megye , , , ,7 142,8 90,7 Forrás:. és. évi épszá lálás Vas egyei kötetei, KSH Budapest 25

27 Mi de település épessége, és a ak változása a ter észetes szaporodástól és a vá dorlási külö bözettől függ. A ter észetes szaporodás ak két összetevője va, az élveszületés és a halálozás, a vá dorlási külö bözet pedig a bevá dorlás és az elvá dorlás egye legét jele ti. Magyarországo az élveszületések szá a -től e éri el a halálozásokét, az országba azóta tehát ter észetes fogyás va. Mi dez Vas egyébe is eg utatkozott, itt is akár sak országosa először sak a falvakba. Bük esetébe is sökke t az élveszületések, ugya akkor övekedett a halálozások szá a és ará ya, haso lóa a hazai és a Vas egyei tre dekhez, de i dkettő kisebb értékbe. őt, az élveszületési ráta az el últ égy évtized mindegyikébe agasabb volt a Csepreg, és a egye kisvárosai ak az átlagához képest (3. tá lázat. Az élveszületés értéke drasztikusa le sökke t az -es évekbeli 19,3 %-ról a jelenlegi 9,9 %-ra. Ez az ará y ige agas a egyébe, átlagosa egy százalékpo ttal agasabb i d a egyei, i d a kisvárosi átlagok ál. Mi deközbe a halálozási ráta is sökke t 13,5 %-ról, %-ra. Ez i de képpe örve detes, hisze javult a ortalitás a települése. A halálozási ráta kedvezőbb, i t Cseprege, illetve a kisvárosokban, és sokkal jobb a egye átlagá ál, a elyet a falvak ro ta ak le. Mi dezek következtébe Bükö a ter észetes szaporodás az -es évtizedbeli, százalékról, százalékra sökke t az -as évtizedbe, de pozitív aradt, sze be Csepreggel. A fordulat a -as évek közepétől törté t, azóta többe hal ak eg a városba, i t a e yie szület ek, azaz ter észetes ódo fogy a épesség. Mértéke az el últ két évtizedbe vala elyest eg őtt, de e olya agyo, i t Cseprege, vagy a megye kisvárosaiba. A har adik évezred első évtizedébe gyer ek született és e ber halt eg Bükö, vagyis éves átlagba, illetve,. A ter észetes fogyás értéke az évezred első dekádjába -2,3 %, íg Cseprege és a egye kisvárosaiba egyará t -3,8 illetve -3,9 %. Vas egye átlaga a falvak kedvezőtle de ográfiai utatói ak következtébe igen rossz, -5,4 %. Mi de képpe leszögezhetjük tehát, hogy a de ográfiai tre dek az utóbbi háro évtizedbe kedvezőtle ek voltak Bükö is, ely ek hátterébe egyedül az élveszületés agyará yú visszaesése áll, de égis jobbak, i t a egye egészébe és a egye kisvárosaiba. Bük vá dorlási egye lege az el últ égy évtized mindegyikébe pozitív volt, vagyis többe költöztek a városba, i t a e yie elvá doroltak o a áshová sze be például Csepreggel, ahol az egye leg és között egyértel űe egatív volt. Ige kedvező, és Bük egyre agyobb vo zerejére utal, hogy a város vá dorlási egye lege e supá pozitív, ha e dekádo ké t is egyre agyobb pozitívu ot utat. A íg az -es évtizedbe az egye leg supá, % volt, addig a -as évtizedbe ez ár, %, a esbe ár, %, az el últ tíz évbe pedig ár, %. Volt olya év és között, a ikor több i t fővel őtt a település épessége a vá dorlás következtébe. Egyértel űe le lehet tehát szögez i, hogy a város épességszá változásá ak, vagyis a épesség övekedésé ek a hátterébe és között a ter észetes szaporodás és a vá dorlási külö bözet együtt, íg óta sak a vá dorlási külö bözet áll, hisze ter észetes ódo fogy Bük lakossága. 26

28 . tá lázat: A épességszá -változás összetevői % Bükö és között Meg evezés élveszületés halálozás ter észetes szaporodás vá dorlási külö özet élveszületés halálozás ter észetes szaporodás vá dorlási külö özet Csepreg 16,0 12,5 3,5-2,3 12,5 13,6-1,1-0,5 Bük 19,3 13,5 5,8 0,9 14,1 12,5 1,6 5,1 Vasi kisvárosok 17,6 11,4 6,2 7,1 12,6 12,1 0,6 0,1 Vas megye 16,2 12,8 3,4-0,5 11,9 13,6-1,7-1,7 Meg evezés élveszületés halálozás ter észetes szaporodás vá dorlási külö özet élveszületés halálozás ter észetes szaporodás vá dorlási külö özet Csepreg 11,5 12,8-1,3 1,3 8,6 12,5-3,9-3,4 Bük 12,7 13,6-0,9 7,1 9,9 12,2-2,3 9,3 Vasi kisvárosok 11,2 13,4-2,2 1,7 8,7 12,5-3,8-0,4 Vas megye 10,9 15,4-4,5 1,6 8,7 14,1-5,4 1,1 Forrás:. és. évi épszá lálás Vas egyei kötetei, K H, Budapest 27

29 .... Bük u kaerő és oktatási vo zása, a település appali épessége Mi t azt az előző fejezetbe kifejtettük, egy település té yleges épességét a appal ott tartózkodók szá a, vagyis a appali épessége jele ti, hisze egy település ek részükre kell biztosíta ia a legkülö félébb ellátásokat. Általába a városok appali épessége agyobb, i t lakó épessége, hisze egy város ak va ak közpo ti fu k iói, a elyek vo zó hatást gyakorol ak a kör yező településekre. Egy település vo zását, a ak értékét a statisztika évtizede ké t egyszer éri, a épszá lálások alkal ával, éghozzá a u kavállalás és az oktatás vo atkozásába. Azt vizsgálják e yi e két aspektusba a bejárók és e yi az eljárók szá a. Bükre -ben fő járt be ta ul i és dolgoz i ás településről, íg fő járt el ás településre. A bejárók tehát jóval többe va ak, i t az eljárók, a bejárókra jutó eljárók ará ya, %. Ugya ez Csepreg esetébe supá, %. Másképp fogal azva, a lakó épesség közül eljáró, %, bejáró pedig 40,4 %. tá lázat. Mindennek ered é yeképpe Bük appali épessége 2001-ben fő volt, azaz százalékkal több, i t lakó/éjszakai épessége. Ez agasabb, i t a Vas egyei kisvárosok átlaga. aj os a legújabb adatokat ég e is erjük, oha a 2011-es épszá lálás ered é yei ár yilvá osságra kerültek (a u kaerő- és az oktatási vo zás településsoros adatai később kerül ek publikálásra). Így i for á iókat kértü k a leg agyobb u kaadóktól és az ö kor á yzattól és ezek alapjá be sültük eg a település appali épességét, a ely 2011-be fő. Ez ár százalékkal agyobb, i t Bük lakó épessége.. tá lázat: A lakó- és a appali épesség szá a fő, a ejáró és eljáró épesség ará a % 2001 Meg evezés Lakó- Nappali Nappali/lakó- A lakó épesség ől épesség épesség épesség Eljáró Bejáró Csepreg ,89 23,5 12,4 Bük ,23 17,2 40,4 Vasi kisvárosok ,15 15,2 26,0 2011* Bük ,28 17,8 41,6 Forrás:. évi épszá lálás K H Bp. * a égek és az ö kor á zat adatai alapjá Az eljárók és a bejárók szá át két aspektusba vizsgálhatjuk, a u kaerő- és az oktatási vo zás sze po tjából. Bükö -be aktív kereső volt, ebből fő, % helybe vállalt u kát, a többi fő, % áshol dolgozott. Ugya akkor a városba fő járt be ás településről, vagyis Bükö fő dolgozott, külö böző égek él és i téz é yekbe. Bük ek tehát ár évvel ezelőtt is jele tős u kaerővo zása volt, a i a fel érésü k szeri t kis értékbe övekedett az el últ egy évtizedbe, ezt az is bizo yítja, hogy több i t háro szor a yia jár ak be dolgoz i, i t a e yie eljár ak, tehát áshol va ak alkal azásba. tá lázat be a égek, és az ö kor á yzat i for á iói szeri t az aktív keresőből 140 dolgozik helybe, %, íg fő, % jár el dolgoz i. Tehát őtt az aktív keresők, a helybe dolgozók és az eljáró dolgozók szá a is. Ugya akkor a évvel ezelőtti fővel sze be - 28

30 be ár fő jár be Bükre ás településről, így összese fő -zal több, i t be dolgozik a városba. Megfogal azhatjuk tehát, hogy Bük ek agyságához képest jele tős u kaerő vo zása va, sze be pl. Csepreggel, ahol az aktív keresők ek a fele áshol dolgozik és a bejáró dolgozók sak har ada yia va ak, i t az eljárók.. tá lázat: Mu kaerővo zás, eljáró és ejáró dolgozók Meg evezés Helyben dolgozik Eljár Bejáró dolgozók az a hel e lakó aktív keresők közül % eljárók %-ban 2001 Csepreg 52,7 47,3 35,2 Bük 72,2 27,8 317,3 Vasi kisvárosok 77,3 22,7 201,3 2011* Bük 73,8 26,2 319,4 Forrás:. évi épszá lálás K H Budapest. * a üki vállalkozások és az ö kor á zat i for á iói alapjá Az eljárók és bejárók ásik aspektusa a ta ulással kap solatos, a ely egyébké t eg utatja Bük oktatási vo zását is. A városba -be ta uló lakott, közülük fő helybe ta ult, %, fő, % pedig ás települése, dö tőe zo bathelye és soka Kőszege, valamint Csepregen tanultak. tá lázat. Bükre i dössze diák járt be ásho a iskolába, a i azt jele ti, hogy jóval kevesebb volt a bejáró ta uló, i t az eljáró, a ak, százaléka. Mi dez azt jele ti, hogy az ezredforduló a város ak lé yegébe e volt oktatási vo zása, a ely dö tőe a középiskola hiá yából fakadt. Csepreg ek viszo t volt kisebb oktatási vo zása, hisze az ott lakó fő ta ulóból fő, % helybe ta ult, és sak fő, % járt el áshová ta ul i. Ezzel sze be fő a bejáró ta uló, ez az eljárók, százalékát adta.. tá lázat: Oktatási vo zás, a áshol ta ulók és a ejáró ta ulók ará a Meg evezés Helyben tanul Eljár Bejáró ta ulók az a hel e lakó ta ulók közül % eljárók %-ban 2001 Csepreg 78,6 21,4 127,8 Bük 65,9 34,1 43,0 Vasi kisvárosok 84,1 15,9 184,3 2011* Bük 59,4 40,6 133,1 Forrás:. évi Népszá lálás H H Budapest * a üki iskolák és az ö kor á zat adatai alapjá Napjai kra változott a helyzet, egyrészt le sökke t a városba lakó ta ulók szá a főről főre, a i az élveszületések szá á ak sökke éséből fakadt, ásrészt bei dult a települése a szakiskolai képzés a Felsőbüki Nagy Pál Általá os Iskola és Ve déglátóipari zakiskolába, ely té y jele tőse övelte a bejáró ta ulók szá át, ezzel együtt a város oktatási vo zását. 29

31 Az i téz é ytől kapott adatok szeri t a helybe lakó ta uló közül fő helybe ta ul, %, fő, % pedig eljár középiskolába, ás településekre zo bathely, árvár, Kőszeg, opro, Csepreg, Győr. Az eljárók agas ará yát, % a gi áziu és/vagy szakközépiskola hiá ya agyarázza. Ugya akkor az általá os iskolába fő, a szakiskolába fő jár be ás összese településről. Vagyis több a bejáró, i t az eljáró, illetve a -es adathoz képest fő -be ár összese fő jár be ta ul i a városba..... A épesség szerkezete Bük álla dó lakosai közül vala ivel több a ő fő, i t a férfi fő. Azaz őtöbblet va, a it a fe i itási i de, vagyis az ezer férfira jutó ők szá a fejez ki a legjobba. A büki fe i itási i de, a i az el últ évtizedek sorá vala elyest őtt, de összességébe alig változott. Összehaso lítva Csepreggel, vagy a egye kisvárosaival, illetve a egye egészével, egállapítható, hogy a őtöbblet Bükö a városok közül a legkisebb, ásképp fogal azva a épesség e i struktúrája sak e kiegye súlyozott. A őtöbblet kialakulása és övekedése ögött sak e i de esetbe a épesség elöregedési folya ata áll. Ez így va Bük él is, de értéke, i t lát i fogjuk kisebb, i t a többi vasi városba. A viszo ylag kiegye súlyozott e i ará yt a agy vá dorlási többlet is okozza, hisze közis ert té y, hogy a vá dorlók többsége férfi, a ely té y eleve érsékeli a őtöbbletet.. tá lázat: A e ek ará a és változása -2011) Meg evezés Fe i itási i de férfira jutó Nők Férfiak ők szá a szá a Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Forrás: Vas egye épszá lálási kötetei -2011, KSH Hazá kat, eze belül Vas egyét külö öse sújtja a épesség elöregedése, a ely apjaink egyik leg agyobb de ográfiai problé ája. E té y ögött egyértel űe a kedvezőtle de ográfiai folya atok, jelesül az élveszületés sökke ése és a halálozás övekedése, vagyis az e kettőből fakadó ter észetes fogyás áll. Az elöregedés a falvakba általába agyobb értékű, aga a folya at is a községekbe érvé yesül arká sabba, de a városokra is jelle ző. Ezt a folya atot jól utatja a. tá lázat, elyből egyértel űe kiderül, hogy az el últ évbe a gyer ekkorúak - évesek ará ya a épessége belül ilye agy értékbe esett vissza, dö tőe az élveszületések sökke ése iatt. Bükö például, százalékról, százalékra. A gyer ekkorúak ará ya e ek elle ére ég agasabb, i t Cseprege, vagy a egye kisvárosaiba. Bükö -ben 498 gyermekkorú élt. Az időskorúak ará ya ezzel sze be kissé övekedett, a kitolódó várható élettarta következtébe, de Bükö a többi városhoz képest ég kisebb értékbe, és supá az el últ évtizedbe. -be a épesség ek, százaléka fő idős, ez az ará y a vasi városokhoz képest kedvezőbb, ala so yabb. 30