VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 8. évfolyam 4. szám 2001.szept. VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa A TIISZA--TÓ ÖKOLÓGIIAII ÁLLAPOT VIIZSGÁLATA A TISZA-TÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT VIZSGÁLATA című kiadvány folytatása annak a kutatási munkának, melyet Felügyelőségünk Környezetvédelmi Laboratóriumának munkatársai végeznek Kelet-Magyarország legnagyobb állóvizének hasznosítása, ökológiai állapotának meghatározása érdekében. Mint minden évben, ez alkalommal is megpróbáljuk kiemelni a dolgozat azon részeit, melyek szemléltetik a kutatási munka ezen szakaszának fontosabb területeit, illetve melyek felkeltik azon szakemberek figyelmét akiket mélyrehatóbban érdekel a tározó sorsa, ökológiai állapotának alakulása. Ez utóbbiak rendelkezésére áll a kutatási munka teljes terjedelmében a Környezetvédelmi Laboratórium könyvtárában. (Petráss András) E L Ő S Z ó Előszó Tartalom A SZÁM TARTALMÁBÓL A Tisza-tó ökológiai állapotának alakulása, víz, üledék és élővilág vizsgálatok tükrében Vizsgálatok a Tiszafüredi Holt-Tiszán Vizsgálatok az Óhalászi Holt-Tiszán Növényállomány vizsgálatok A Tisza-tó kölcsönhatása a környező mezőgazdasági területekkel Környezetfejlesztési, természetvédelmi, területhasználati funkciók felmérése és főbb feladatainak meghatározása A 127 km 2 -es Tisza-tó (Kiskörei-tározó) hazánk második legnagyobb állóvize. Területénél, regionális helyzeténél fogva igen sok hasznosítási igény jelentkezik, amelyeknek a kielégítése az ökológiai, természetvédelmi, gazdasági érdekek összehangolásával lehetséges. A Tisza-tó funkciójának, hasznosításának fő irányzatait és feladatait a 2048/1993. (XI. 18.) számú kormányhatározat foglalja össze. A szakmai feladatok közül környezetvédelmi szempontból igen fontos a víz, üledék, és élővilág fizikai, kémiai, biológiai állapotának ismerete, a növényborítottság alakulása. A változások figyelemmel kíséréséhez, a különböző ökológiai tényezők hatásának vizsgálatához egy olyan adatbázis létrehozása szükséges, amellyel a Tisza-tó ökológiai állapotának alakulása hosszú távon jól figyelemmel kísérhető. Az ökológiai célállapot meghatározásánál figyelembe kell venni a Tisza-tó funkciójának, a meglévő területhasználati érdekeknek az egymás mellettiségét. Ugyancsak igen fontosnak ítéljük az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából a várható igények, terhelések ismeretét. Fontos alapelvként kell elfogadni, hogy a Tisza-tó nem tekinthető egységes felépítésű víztérnek, sem morfológiai, sem vízminőségi szempontból. Ennek - természetvédelmi közelítésben - nagy jelentősége van, hiszen az élőhelyi sokféleség egy igen gazdag és változatos élővilág kialakulását tette és teszi ma is folyamatosan lehetővé. Ennek a megőrzése alapvető fontosságú feladat, minden további beavatkozást úgy kell tehát megtervezni és elvégezni, hogy a tározótérnek ez a jellege megmaradjon. AA TTII SS ZZAA - TTÓ ÖKO LLÓG IIAA II ÁÁ LLLLAAPPO TT VVII ZZSSG ÁÁ LLAA TTAA című kutatási munkánk

2 eredményeként elkészült jelentésünk hasznos adatokat, információkat tartalmaz a kitűzött céloknak megfelelően, s reméljük, nemcsak a szűkebb szakmai körök számára jelent segítséget, hanem szélesebb körben is felkelti az érdeklődést a Tisza-tóhoz kapcsolódó problémák és megoldási útkeresések iránt. Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk megköszönni a Környezetvédelmi Minisztérium munkánkhoz nyújtott anyagi és erkölcsi támogatását, amely nélkül ezt a többcélú, több témára tagolódó, de lényegileg összetartozó programot nem tudtuk volna megvalósítani. Reméljük, az elkészült jelentés alapja lehet további munkánk folytatásának, s a következő években is módunk és lehetőségünk lesz a Tisza-tó ökológiai, környezetvédelmi állapotához kapcsolódó fontos információk kutatására, s ezek alapján megoldási javaslatok kidolgozására.. Dr. Háfra István Igazgató T A R T A L O M Jelen kutatási munka, mint a korábbi években elkezdett ökológiai állapotfelmérés folytatása, továbbra is azonos témakört foglal magában, kiegészülve néhány új elemmel: I. A Tisza-tó ökológiai állapotának alakulása víz, üledék és élővilág vizsgálatok tükrében Biomonitor területünkön (Poroszlói-medence) víz- és üledékminőségi méréseket végeztünk, valamint az élővilág vizsgálatok alapján összehasonlítottuk a nyílt vizes területek és a növényzettel különböző mértékben fedett térségek minőségét, feltérképeztük a tározó eltérő jellegű térségeinek állapotát, érzékenységét. A felszíni vízréteg mellett a mélységi régió figyelembevételével mélységi vizsgálatokat is végeztünk. II. Vízállás változás és kotrás hatása a Tisza-tó terhelésére és a növényborítottság alakulására A Tiszán levonult cián- és fémszennyezés, valamint a évi hosszan tartó magas vízállás tározóra gyakorolt hatásának felméréséhez, az élővilág struktúra változásának megismeréséhez növénytani, élőbevonat, szitakötő fauna vizsgálatokat végeztünk. Új feladatként a Kiskörei-tározó területén lévő Óhalászi Holt-Tisza állapotfeltáró vizsgálatát kezdtük el. A vízminőség alakulása szempontjából felszíni és mélységi méréseket, az üledék minőség tekintetében tápanyag és nehézfém analízist végeztünk. Megkezdtük az élővilág állapotára vonatkozó felméréseket. A kotort térségben lezajló változások figyelemmel kíséréséhez víz- és üledékvizsgálatokat végeztünk a Tiszafüredi Holt-Tiszán. A tározó egyik legterheltebb területe az Eger-patak térsége. Üledékminőség vizsgálatok keretében tápanyag és nehézfém méréseket végeztünk. III. A Tisza-tó környezetfejlesztési programjának előkészítő vizsgálatai Elkezdtük a tározóval szembeni igények felmérését, a fő funkciók ellátásának, megfelelőségének vizsgálatát. Az Európai Uniós csatlakozáshoz kapcsolódó ökológiai célállapot kialakításához megkezdtük a különböző használati érdekek felmérését. Vizsgáltuk a Tisza-tó kölcsönhatását a tározót körülvevő mezőgazdasági területekkel. Az önkormányzati és idegenforgalmi szervezetek terveinek ismeretében felmértük a Tiszatóval kapcsolatos üdülési, idegenforgalmi igényeket. Dr. Zsuga Katalin témavezető A Tisza-tó ökológiai állapotának alakulása víz, üledék és élővilág vizsgálatok tükrében Vízvizsgálatok A Kiskörei-tározó Poroszlói-medencéjében 2000-ben végzett vizsgálatok mintavételi helyei, a helyszíni mérések komponensköre az előző évek vizsgálataival egyezőek. A helyszíni méréseket a délelőtti, kora délutáni időszakban végeztük. A vízfelszín huszonöt centiméteres rétegéből indulva ötven centiméterenként a mederfenék eléréséig végeztük a méréseket. A vízhőfok az évszaknak, időjárásnak megfelelően változik. A vízhőfok változását az időjárás, a vízmélység, a hullámzás, a növényzet árnyékoló hatása befolyásolja. Az egyes mintaterületek között és a különböző mélységű rétegek között jelentős vízhőfok különbség nem alakult ki. A ph érték esetében sem mutatkozott jelentős mértékű változás a mérési helyek és a különböző vízmélység között. Az egyes területek közötti ph-érték különbség alig haladja meg az egy ph egységet. Az eltérő vízmélység közötti ph változás általában néhány tizedes ph egység. A 2

3 fajlagos vezetőképesség értékek között sem tapasztaltunk jelentősebb különbséget. Az egyes mérési helyek fajlagos vezetőképessége közötti különbség május, július, szeptember hónapban 60 µs/cm körüli érték. Az oldott oxigén és az oxigéntelítettség értékei mintaterületenként és mélységben is jelentős változást mutatnak. Kedvezőbb értékeket a nyíltvizes és a nyíltvizes területekkel határos mintavételi helyeken mértünk. Ezeken a területeken kisebb mélységben lefelé haladva az oldott oxigén koncentráció csökken. A növényzettel sűrűn benőtt területeken a mederfenék közelében oxigénhiányos állapot alakult ki. A redox potenciál mért értékei zömmel a mv-os oxidatív tartományba esnek. Az alacsonyabb értékek a szervesanyaggal terhelt, alacsony oldott oxigén tartalmú, növényzettel sűrűn benőtt területeken tapasztalhatók. Üledékvizsgálatok A 2000-es évben két alkalommal tizenkét mintaterületen végeztünk üledékvizsgálatot, az első mintavétel időpontja a másodiké volt. A TOC értékek a júniusi és szeptemberi vizsgálatsorozat ban közel egyező nagyságúak, az mg/kg szárazanyag koncentráció tartományban helyezkednek el. Az összes nitrogén értékek mintavételi helyenkénti változása, a két mintavételi időpont közötti különbség, a kiugró értékek jelentkezése a TOC értékek változásához hasonló. A mérési eredmények a júniusi mintákban a , a szeptemberi mintákban a mg N/kg szárazanyag tartományban találhatóak. Az üledék fémtartalma mind a tizenkét mintaterületen, mindkét mintavételi alkalommal, jóval a "holland lista" határértékei alatt marad. A MI :1999 határértékeit is csak egy-egy mintavételi helyen, egyegy fém, a nikkel, illetve a cink esetében haladja meg kismértékben A mintavételi helyek közül többnyire a 14. NV2 jelű terület értékei emelkednek ki. Ezen a nyíltvizes területen laza, finom szemcsés, viszonylag nagy rétegvastagságú üledék található. A mért értékek nagy része réz esetében a 20-40, kadmium esetében a 0,2-0,6, a nikkel esetében a 20-40, cink esetében a , ólom esetében a 20-40, króm esetében a 15-30, higany esetében a 0,15-0,30 mg/kg szárazanyag tartományban helyezkedik el. Algológiai vizsgálatok A Poroszlói-medence, Óhalászi Holt-Tisza és Tiszafüredi Holt-Tisza területén, illetve térségében végzett vizsgálataink során 29 algataxont határoztunk meg. Ezek közül egyetlen fajt sem tekinthetünk igen ritkának magyarországi vonatkozásban, ugyanakkor a publikációk hiánya miatt jórészük új faj a területekre vonatkozóan. Ez két alapvető jelenségre hívja fel a figyelmet. A területet algológiai szempontból alig ismerjük. Ebből következően, a változásokra vonatkozóan - melyeket esetlegesen detektálunk vízminőség vagy egyéb tekintetben - fontos információkat pusztán az előző évek vizsgálatai és a jelen vizsgálatok jelentik algológiai szempontból. Általánosságban kijelenthetjük a vizsgált területekre vonatkozóan, hogy a mintahelyeken detektált algaösszetétel igen heterogén képet fest a vizsgált vízterekről. Jórészt nem különösen ritka fajok találhatók meg az év során, inkább az a jellemző, hogy egyes mintahelyeken vett mintákban makroklimatikusan adaptált fajokat találunk, vagy növényállományokhoz kötött előfordulásúakat. A Poroszlói-medence vizsgálata alapján azt állíthatjuk, hogy algaösszetétel vonatkozásában a 2000-es év eltér mind az 1998-as, mind az 1999-es állapotoktól. Az algataxonok megoszlása a következő volt. A Cyanoprocaryota fajok száma és mennyisége kissé megnőtt 1998-hoz és 1999-hez képest. Az Euglenophyta fajok közül a viszonylag nagyobb biomasszájú Euglena fajok fordultak elő gyakrabban. A Chrysophyta és Xanthophyta taxonok száma nem jelentős hasonlatosan az elmúlt két évhez. A Bacillariophyta fajok elsősorban a növényállományok közötti metafitikus életteret uralják hasonlóan az előző évekhez. A Cryptophyta és Dinophyta taxonok száma és mennyisége nem meghatározó a területeken. A Chlorophyta fajok viszont az év egyes szakaszában, néhány mintavételi ponton a biomassza jelentős részét adták. Zooplankton vizsgálatok A zooplankton állomány mennyiségi összetétele térben és időben meghatározott változásokat mutat. A vizsgált vízterek faunájában megtalálhatók a tározóra jellemző planktonikus szervezetek (Keratella cochlearis, Polyarthra spp., Synchaeta spp., Daphnia cucullata, Moina micrura, stb.), 3

4 amelyek elsősorban a nyíltvizes területek domináns szervezetei voltak. Ezek a fajok szintén nagy mennyiségi arányt érnek el a növényzettel kevésbé benőtt területeken, illetve azokban az időszakokban, amikor a növényzet még nem, vagy már nem található jelentős mennyiségben. A mocsári és hínártársulások fajösszetételében a vízinövényzet között előforduló metafitikus fajok, valamint a vízinövényzethez szorosan kötődő szervezetek (Euchlanis, Lecane, Lepadella, Ceriodaphnia, Pleuroxus, spp., Acroperus harpae) a domináns elemek. A zooplankton állomány mennyiségi alakulását nagyban befolyásolta az a tény, hogy 2000-ben a tározó korábbi évekre jellemző üzemvitele a cianid szennyezés miatt eltérően alakult, a tározótér már februárban feltöltésre került. Ugyanakkor az időjárási viszonyok is - korai felmelegedés, nagy tiszai vízhozam - merőben más klímatikus, ökológiai viszonyokat teremtettek, mint amelyek az előző években voltak. Mindez azt eredményezte, hogy egyes területeken már májusban olyan növényborítottság alakult ki, mint ami csak később, júnus-júliusban lett volna várható. Élőbevonat vizsgálatok A Kiskörei-tározóban, a részben természetes úton kialakult medencék és az Abádszalóki -öblözet külön víztájként való kezelése ajánlatos, mivel az integrált vízgazdálkodás keretében az eltérő vízhasználati igények (öntözés, természetvédelem, horgászat, üdülés, vízi sportok, zöld-turizmus, energiatermelés, hajózás, stb.) biztosítása csak így hangolható össze és oldható meg. A megfelelő vízminőség elérésében, a vízhasználati igények kielégítésében fontos szerepet tölt be a vízinövényzetélőbevonat komplexum, amit a tározó életébe történő beavatkozásoknál messzemenően figyelembe kell venni. Meg kell jegyeznünk, hogy az elvégzett makrofita-élőbevonat vizsgálatok adatai csak a vízi növényzet felmérések eredményeinek figyelembevételével és felhasználásával alkalmasak a Tisza-tó egészére vonatkozó megállapítások megadására. Az elvégzett vízkémiai vizsgálataink eredményei alátámasztják a tározó középső medencéinek eltérő vízminőségi állapotát és megerősítik a makrofita-élőbevonat komplexum szerepét a helyi hatások alakításában, mint pl. oxigén túltelítettség, vagy oxigénhiány. Az évente újratermelődő növényi tömeg jelentős része a detritusz táplálékláncban hasznosul, míg a bevonat algái és zooszervezetei fontos haltáplálék bázist képeznek. A hosszantartó magas vízállás szerepet játszhatott az emerz növényzet élőbevonat tömegének csökkenésében, hiszen rövidebb időtartam állt rendelkezésre az élőbevonat benépesülésére és a biomassza növekedéséhez. Az élőbevonat nagyobb szervetlen frakciójának az aránya is megerősíti a kiülepítő és szűrő hatás érvényesülését, de a helyi hatások részben ezt olyan mértékben módosíthatják, hogy meghatározóbbak, mint a primer tényezők érvényesülése. Leírható, hogy az árvíz levonulása után az epifitikus szervezetek az alzatokat gyorsan benépesítik. A vizsgálati eredményeink alapján bizonyítjuk a vízinövényzet-bevonat komplexum biofilter és biológiai vízminőséget befolyásoló szerepét és a hosszú távú biomonitorozásban való alkalmazhatóságát. A cianid mérgezés, hogy elkerülte a Tisza-tó vizsgált víztájait arra a fajokban gazdag fitotekton analízis adataink és a cianid hatására különösen érzékeny néhány zootekton szervezet jelenléte szolgál tanú bizonyságot és ebből mindenképpen kiemelésre érdemes a tegzes bolharák (Corophium curvispinum) populációinak jelenléte. A program folytatása a tározó "biológiai szerkezetének" feltárása után az anyagforgalmi, energiaáramlási, azaz működés szempontjából továbbra is kívánatos. Az utóbbi években elvégzett kutatási eredmények szintetizálására is szükség lenne, hogy a kapott eredményekből az általános összefüggéseket levonhassuk és az integrált vízgazdálkodás, valamint a természetvédelem gyakorlati elvárásainak is megfeleljünk. Vízállás változás és kotrás hatása a Tisza-tó terhelésére és növényborítottság alakulására Vizsgálatok a Tiszafüredi Holt-Tiszán Vízvizsgálatok Az oxigénháztartás vízkémiai jellemzői alapján a Tiszafüredi Holt-Tisza vízminősége 2000-ben is I-II. osztályú, kiváló-jó vízminősítésű. Az oxigénháztartás jellemzői mintavételi alkalmanként, mintavételi helyenként közel azonosak. A holtágra alacsony szervesanyag terhelés, jó oxigén ellátottság jellemző. A nitrogénformák közül az ammónium-nitrogén az I., a nitrát-nitrogén értékek a I-II., a nitrit-nitrogén értékek a II-III. vízminőségi osztályba esnek. A foszforformák alapján végzett minősítés 2000-ben a nitrogénformákhoz hasonló, I-II. osztályú vízminőséget ad. A mikrobiológiai állapotra utaló összes baktériumszám és baktérium biomassza vizsgálati eredmények a melegebb, nyári időszakban magasabbak. A fémvizsgálatok eredményei a 2000-es évben is nagyon kedvező vízminőséget mutatnak. A Tiszafüredi Holt-Tisza vizének oldott fémtartalma alacsony, a 4

5 vizsgálati eredmények nem haladják meg az I. vízminőségi osztály határértékét. Algológiai vizsgálatok A Tiszafüredi Holt- Tisza kedvező vízminőséget mutatott ugyan, de ez a viszonylagos alacsony algamennyiség nem párosul kiegyensúlyozott algaösszetétellel, hanem néhány mintavételi ponton Euglenophyta dominanciát találtuk. Így véleményünk szerint ez egy látens állapot és a Holt-Tisza lényegesen több algát is fel tud nevelni. Itt az Euglenophyta fajok relatíve nagyobb mennyisége jelzi számunkra, hogy az alacsony egyedszám- és biomassza-mennyiség által megítélhető vízminőség igen kedvezőtlen is lehet más környezeti viszonyok között. Zooplankton vizsgálatok A holtág területe teljesen elkülönül a tározó egyéb nagy víztereitől, plankton állománya mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben egyedi. Összegezve megállapítható, hogy a két időszakban (július és szeptember) a plankton mennyiségi és minőségi összetételét elsősorban az évszakos ritmus által meghatározott tényezők befolyásolták. A holtágon különböző szakaszok különíthetők el, a kotrás kismértékű hatása kimutatható volt mind az egyedszám, mind a fajösszetétel alakulásában. A holtág területi tagolódása hasonló az évihez. A júliusban kialakuló nagy abundancia eltérések mutatják, hogy a nem kotort szakaszon potenciálisan jóval nagyobb a hozzáférhető szervesanyag tartalom. Vizsgálatok az Óhalászi Holt-Tiszán Az Óhalászi Holt-Tisza egyike azon holtágaknak, amelyek az 1978-as elárasztás után a tározó részeivé váltak. Víztere azonban többé-kevésbé megtartotta egyediségét, medre jóval mélyebb, mint a Tisza-tó nagy medencéinek nyíltvizes területei. Téli időszakban a vízi állatvilág számára nagyon jó áttelelési lehetőséget biztosít. Vízvizsgálatok A mintavételezést 2000-ben két alkalommal, július 20- án és október 04- én végeztük. Ezek alapján az Óhalászi Holt- Tisza vizének kémiai oxigénigénye magasabb a Tiszafüredi Holt- Tiszáénál, a mérési eredmények között III-IV. osztályba sorolandó értékeket is találunk. A nitrogénformák között az ammónium-nitrogén, a nitrit-nitrogén és a nitrát-nitrogén értékek minden esetben az I. vízminőségi osztályba esnek. Az oldott ortofoszfát koncentrációk a nyári méréssorozatban a magasabbak, 0,01-0,03mg P/l közöttiek, az őszi mintákban alacsonyabbak. A klorofill-a értékei nagyrészt az I-II. vízminőségi osztályba sorolhatók. Magasabb, III-IV. osztályba eső eredményeket az őszi mintavétel során mértünk. Algológiai vizsgálatok Az Óhalászi Holt-Tiszában egy telepet/kolóniát is képző Cyanoprocaryóta faj rendkívül nagymértékű elszaporodását tapasztaltuk a mintavételekkor. Ez igen nagy valószínűséggel egy új faj, melyről vízminőség vonatkozásában nyilvánvalóan információnk nincs. Azt, hogy egy pionír faj első betelepülése, vagy egy 5-10 évente eltérő mennyiségben előforduló szervezetről van-e szó, mindenképpen tisztázni kell. Erre vonatkozó laboratóriumi vizsgálataink folynak, lévén a fajt sikerült tenyészetben fenntartani. Az azonban mindenképpen tény, hogy rendkívül sok C, N, P és mikroelem lehet potenciális táplálékforrás a víztérben. Ez a Cyanoprocaryota faj igen jól mobilizálta a hasznosítható tápanyagkészletet. Így ez a hipertróf állapotot jelző víztérszíneződés más fajok által is létrejöhet. Zooplankton vizsgálatok A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az évszakos változások mellett a holtág hossz-szelvénye mentén is vannak különbségek. A legnagyobb eltérést a 2. mintaterület mélységi rétegződésében tapasztaltuk, nagy eltérés volt a két időszakot összehasonlítva. Ennek valószínű oka, hogy a holtágnak itt van a 5

6 legmélyebb területe, s nyári időszakban ez jelentős vízminőségi különbséget okozhat. A korábbi években történt helyszíni bejárások során bizonyos áramlási eltéréseket is tapasztaltunk, a jelen vizsgálat esetében ez az 1. terület fenék közeli rétegében figyelhető meg, de hogy mennyire időszakos, vagy állandó, egy felméréssel nem állapítható meg. A holtág téli rezervoár szerepének tisztázása érdekében a további vizsgálatok során szükséges lenne egy téli mintavétel is, amelynek kivitelezhetőségét elsősorban az időjárási viszonyok szabják meg. Üledékvizsgálatok Az Óhalászi Holt-Tisza üledékének fémtartalma a 2000-es évben végzett vizsgálatok alapján a Tiszafüredi Holt-Tiszáéhoz hasonló, egyes fémek esetében valamivel alacsonyabb. A holtág mintavételi helyei közül egyik területen sem található kiugróan magas fémtartalom érték. Növényállomány vizsgálatok (Összefoglalás kivonat) A legfontosabb eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a Tiszán levonult cianidés nehézfémszennyezések az esetlegesen érintett tározóbeli szakaszokon sem idéztek elő ebben az évben olyan társulásszerkezeti változásokat, melyek lényegesen különböztek volna a korábbi évektől. Az esetlegesen később jelentkező hatások is főként a szennyező elemek akkumulációjában nyilvánulhatnak meg, melyeket növénykémiai vizsgálatokkal lehetne értékelni. Az ezévi társulásszerkezeti eltérések elsősorban hidrometeorológiai okokra vezethetők vissza: a hosszan tartó nagyvízi időszakot rendkívüli, nagy meleggel társult aszály követte, illetve a két jelenség részben egybe is esett. A vegetáció-periódus mindezek hatására lerövidült, a vegetatív fejlődés és a generatív szakasz egymásba folyhatott. Emiatt, különösen a nagyobb (120 cm feletti) vízmélységeknél, főként a Tiszához közelebb eső területeken (pl. a holtágakban) a sulymosok fiziognómiája eltért a megszokottól: kisebb méretű levéllemezek alakultak ki, a submers levélzet gyakran teljesen hiányzott, kevesebb termés képződött, a hajtásképződés időszakára jellemző antociános szín még a terepfelvételezések idején is jellemző volt, ugyanakkor - különösen az Abádszalóki-öbölben - megindult és igen gyorsan lejátszódott a sulymosok lepusztulása. Erre az okra vezethető vissza az is, hogy július végére már dominánssá vált a rucaörömös társulásokban a Salvinia natans, illetve az, hogy csak kevés helyen, ott is csak alacsony A-D értékkel lehetett pongyola rencét (Utricularia neglecta) találni. A Tisza-tó kölcsönhatása a környező mezőgazdasági területekkel A tározó környezetének talajvízjárását vizsgálva megállapítható, hogy a tározóban tartott maximális üzemi vízszint 1.5 km-ig bizonyíthatóan megemelte a talajvíz szintjét, km között egy átmeneti zóna található, ahol a vízszintemelő hatás a távolsággal csökkenő. Tekintetbe véve azt a tényt, hogy egyrészt a hatásvizsgálat száraz periódusban történt, másrészt a durvább mechanikai összetételű talajokon, az egykori holtmedrekben a hatásterület távolabbi területekre is kiterjedhet, a hatásterület zónáját mintegy 3 km-es szélességben javasoljuk meghatározni. A talajok sótartalma vonatkozásában megállapítható, hogy a Tisza-tó bal parti hatásterületén a 80-as évek elejéig tapasztalható viszonylag erős sófelhalmozódási tendencia a 90-es években nem folytatódott. Az elmúlt évtizedre jellemző alacsony talajvízállás körülményei között inkább a sótartalom csökkenés volt jellemző. Természetesen ez alól a szárazabb periódusban is voltak kivételek. Tiszafüred-Tiszaszőlős térségében ebben az időszakban is előfordultak pozitív sómérlegek, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy Tiszafüred térségében a talajvíz szintje magasabb, sótartalma nagyobb és anion szerinti típusa hidrokarbonátos jellegű. A jövőbeni várható tendenciák az időjárás függvényében eltérőek lehetnek. Amennyiben tovább tart a csapadékhiányos periódus és ezzel összefüggésben a talajvízszint süllyedési tendencia, a sótartalom csökkenése prognosztizálható. Amennyiben nedvesebb periódus következik és visszatérnek az 1970-es as évekre jellemző talajvízszintek, úgy a 80-as évekre jellemző sófelhalmozódási, másodlagos szikesedési jelenségekkel kell számolnunk. A másodlagos szikesedéstől veszélyeztetett terület viszonylag jól behatárolható; ilyen jelenségekre a mélyben sós, mélyben szolonyeces, réti és réti csernozjom talajokon kell számolnunk a tározó mintegy 3000 m-es hatásterületén belül, és természetesen a tározóból kiágazó csatornák mentén. A tározó hatásterületén lévő talajvíz összetételét összevetve a tározótól távolabbi területek talajvízével, az állapítható meg, hogy a talajvíz összetétele még a viszonylag rosszabb talajvizű tiszafüredi térségben is kedvezőbb mint a Tiszától, illetve a tározótól távolabbi 6

7 területeken. A talajvíz kémiai minőségét, sótartalmát tekintve a tározó hatása inkább pozitívnek tekinthető, mert miközben emeli a talajvízszintet, ugyanakkor hígítja is annak sótartalmát. A talajvizek kémiai összetételének ismeretében az a megállapítás tehető, hogy a Tisza-tó térségében az esetek többségében nem, illetve nemcsak a talajvízből bekerülő nátriumsók okozzák a másodlagos szikesedést, hanem ehhez hozzájárulnak a talaj mélyebb rétegeiben felhalmozódott sók is. Következésképp másodlagos szikesedésre elsősorban a mélyben sós, illetve szolonyeces talajokon lehet számítani. Hasznosítási javaslatok Az övcsatorna 250 m-es sávjában a talajvízszint gyökérzónáig való felemelkedése a télvégi-tavaszi időszakban majd minden évben valószínűsíthető. A növénytermesztés szempontjából meghatározó felső talajrétegek az év nagy részében nedvesek, illetve hosszú ideig túltelítettek, levegőtlenek. Fontos jellemző, hogy ebben a sávban sófelhalmozódás, másodlagos szikesedés nem valószínűsíthető. Ez következők abból, hogy a felemelkedő talajvíz a tározó vizének hígító hatása következtében kis sótartalmú. A talajtani folyamatok összefoglalóan sófelhalmozódás nélküli másodlagos mocsarasodásként írhatók le. Vízgazdálkodása révén ez a sáv szántó hasznosításra alkalmatlan. A m közötti sáv hasznosítása talajtípusonként differenciáltan történhet: Az ebben a sávban lévő csernozjom, illetve csernozjom jellegű homoktalajokon a hasznosítást befolyásoló változás nem valószínűsíthető. Ez alól kivételt képeznek a réti csernozjomok, ahol a magas talajvízállással gyakrabban kell számolni, ahol a sófelhalmozódási zóna az eredeti szintnél magasabban valószínűsíthető. Ezek a változások azonban nem olyan mértékűek, hogy a növénytermesztés szerkezetében alapvető változásokat igényelnének. Továbbra is termeszthetők a kapásnövények és természetesen a gabonafélék. Néhány korlátozást azonban figyelembe kell venni: Mélyben sós és szolonyeces talajok ebben a zónában nem javasolhatók öntözésfejlesztésre. Réti csernozjom és réti talajokon nem javasolt az állókultúrák és a nagy értékű évelő szántóföldi növények (pl. lucerna, évelő gyógynövények) termesztése. A talajvízszennyezés elkerülése végett a megengedhető N-trágyaadag max. 100 kg/ha hatóanyag. Ebből ősszel maximum 50 kg/ha juttatható ki. Környezetfejlesztési, természetvédelmi, területhasználati funkciók felmérése és főbb feladatainak meghatározása. A Közép-Tisza vidék elsődleges turisztikai vonzerejét a Tisza-tó jelenti, mint kiváló lehetőség a vízhez kötődő rekreációs tevékenységekre ban duzzasztották fel a Tisza folyót Kiskörénél, amelynek eredményeképpen létrejött egy 33 km hosszú, átlagosan 4-5 km széles, 0,5-2,0 m mély 127 km 2 felületű víztér. A Kormány által kiadott 2048/1993. határozat a hasznosítás átértékeléséről és a fejlesztés fő irányairól szól: A tározó vízbázist teremtő alapfunkciójának megtartása, az öntözővíz mindenkori kielégítése mellett, a hasznosítási módok között a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom prioritást élvez. Az élővilág, a táj terhelhetőségének figyelembevételével a tározó déli része (Abádszalóki-öböl) és az árvízvédelmi töltések melletti vízparti sávok elsőrendűen az üdülés, a középső része (Sarudiés a Poroszlói-medence) az ökoturizmus és a természetvédelem, míg a felső része (Tiszavalki-medence) a természetvédelem érdekeit kell, hogy szolgálja. A térség éghajlata megfelelő feltételeket biztosít a víziturizmus számára. A Dél-Alföld után ez a zóna kapja nyáron a legtöbb napsugárzást az országban. Átlagos évi napfénytartam óra. A júliusi középhőmérséklet o C között változik. Az évi felhőzet a legkisebb az országban. Az évi átlagos csapadék-mennyiség a Közép-Tisza vidékén a legkevesebb. A medence jelleg és a növekvő kontinentalitás miatt a Tisza-tó felszíni vízhőmérséklete sokszor 1-2 o C-kal melegebb a Balatonénál. Gyakori a 25 o C-os vízhőmérséklet. A tó víztömege a mikroklímát kedvezően módosítja a strandolás szempontjából, mivel a tavi szél enyhíti a nyári forróságot. Az Abászalóki-öböl a vízisportokra is alkalmas. A Tisza-tavon megengedett a motorcsónak és a jet-ski használata. A vízisportok szerelmesei tudnak itt vízisízni és vitorlázni is. A nyaralók mellett a horgászok is gyakori vendégek a Tiszatónál. A horgázati szezon kora tavasztól késő őszig tart. 7

8 A jelenlegi vízminőség az érvényben lévő szabvány szerint 80-95%-ban megfelel a horgászati igényeknek végén készült el a Tisza-tó Turizmusának Fejlesztési Koncepciója (TTFK), amely a térség adottságait figyelembe véve hosszú távra igyekezett meghatározni a fejlesztési lehetőségeket és célokat. A TTFK kidolgozása óta a térség kiemelt üdülőkörzeti státuszt kapott és a turizmus új szervezeti rendszerében megalakult a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Ezzel a TTFK-ban megfogalmazott egyik fő cél (a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetté nyilvánítása) formálisan megvalósult. Az érdemi eredmények eléréséhez azonban hiányzik még a kiemelt üdülőkörzeti státusz tartalmának tisztázása a területfejlesztés új rendszerében. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István szeptember 3. Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok, Ságvári krt. 4. Címzett: Város: Utca, házszám: Irányítószám: 8