APRÓ KÖZLEMÉNYEK. kitépte és tönkretette, hogy ennek következtében

Átírás

1 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. \torfáb gólyák életéből. Az 1897-ik évi nyár vége felé, vándormadaraink költözése idején, itt a főváros környékén dolgozó munkások egy gólyát ejtettek foglyul, a mely levágott szárnyaival el nem költözhetvén, Szobon, Gregersen gazdaságán tölté át a telet, hol a nagyobb hidegek ellen a kacsákkal egyetemben a takarmánynak használt istállóban talált magának helyet. A tavasz eljöttével a nagy és tágas kert lett volna az ő birodalma, ha ugyan itt magát megbecsülte volna. A kertész állítása szerint azonban több kárt tett mint hasznot, a mennyiben vakondok vadászása közben, mert itt ez volt az ő kedves foglalkozása, a szőnyegnövényeket és veteményeket annyira kitépte és tönkretette, hogy ennek következtében ki kellett tiltani e»paradicsom «-ból. A mi gólyánk tehát ismét előbbi helyére, a baromfi-udvarra került, a hol pompásan érezte magát az egész nyáron át és itt éli még ma is világát. Az idei nyár folyamán nemcsak az apró háziállatokkal barátkozott meg, hanem a legjobb egyetértést, sőt egyes esetekben bizonyos felsőbbséget tudott kivívni magának a felsőbbrendűek fölött is, a mely lassanként fokozódva, most már mondhatni majdnem egész zsarnoksággá fajult.»hanzi«ugyanis mert így nevezték el rövid idő alatt annyira megszokta helyzetét és megismerte környezetét, hogy nem félt, úgyszólván, senkitől és semmitől. Együtt járt-kelt a tyúkokkal és kacsákkal nemcsak az udvaron, hanem később az utczán és a közeli földeken is ; sőt éjjel a trágyadombnak rendesen azon magaslatát választotta alvóhelyeül, a mely köré a kacsasereg telepedett le nyugodni s mint valami vigyázó őr, úgy tűnt fel ott a darabból álló csapat felett. E nagy barátkozás azonban nem volt állandó és folytonos, hanem egyes esetekben meg is szakadt, a mikor azután a többi teleptársak bizony elégszer kikaptak, míg a Hanzi kivánta helyzethez ők is hozzá nem szoktak. Evés idején ugyanis, avagy ha ingerelték, legott felmondta a jó viszonyt, sőt mintegy követelte, hogy ilyenkor ő legyen úr a portán. Az ő különleges ételéhez nem volt szabad nyúlni senkinek, még akkor sem, ha már jól lakott; ott őrizte tovább a maradékot, vagy kiczipelte az utczára a farakás közé, hol társai nem juthattak hozzá: ő ellenben bátorságot vett magának kóstolgatni mindenikét, még a sertésekét és a házőrző kuvaszkutyáét is. Evés idején jaj volt annak a kacsának, a melyik hozzá mert közelíteni; úgy nyakon csípte, megrázta és eldobta jó darabra, hogy szegény szárnyasnak legott elment a bátorsága, sőt talán még az ételvágya is. Meghunyászkodott előtte még a» Vitéze kuvaszkutya

2 6 6 2 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. is, a mely pedig megkötött állapotban sem tűrt meg közelében állatot, különösen akkor, ha enni kapott. Hanzi kivétel volt nála is. Mikor a cseléd délnek idején levitte a kutya ételét, többször láttuk, hogy a gólya, ha itthon volt és talán nem kapott délelőtt a konyháról elég bélhulladékot, azonnal a fazék mellett termett és szegény kutya az ételétől félreállva, sóvárogva ugyan, de nyugodtan tűrte, míg az ő»zsarnoka«a kedvére való darabokat belőle kihalászta. Ételneműekben különben eleinte nem válogatott; utóbb azonban már ezekben is tett kiváltságot. Tavasszal a kertben egyebeken kívül különösen a vakondokot szerette, ha t. i. foghatott; később a békát már nem ette meg, csak az állati bélhulladék lett kedves eledele és ezt annyira megszerette, hogy utóbb és még most is, ha nem kap belőle eleget, önkényileg maga szerez magának egész egyszerűen úgy, hogy egy-egy kisebb szárnyast, különösen a csirkét egyenesen főbe koppintja és kész a jó és pompás falat, melyet egyszersmind azon mód el is fogyaszt Érdekes és jellemző e gólya viselkedése az emberekkel szemben is, kiket teljesen megszokott mind a háznál, mind kint az utczán, hol kénye-kedve szerint sétál. A járókelőknek a legtöbb esetben magoknak kell előle kitérni, mert ő bizony nem áll félre útjából avagy helyéről még az emberfiának sem ; sőt ha próbálták kitéríteni, még neki állt feljebb, mert legott készen volt a csípéssel. Ismeri is jól nemcsak a falubeli, hanem a szomszéd nép is, a kik sokszor csodálták szinte flegmatikus természetét, avagy bátorságát, mellyel a gyermekeket üldözte. Megjegyzendő ugyanis, hogy a pajkos paraszt gyermekek iránt a legnagyobb ellenségeskedéssel viseltetik. Mihelyt meglát egyet akár az udvarból, akár kint az utczán, azonnal utána megy, hogy a rajta elkövetett ingerkedésért avagy bántalmazásért elégtételt vegyen. És e tekintetben ismerő tehetsége is kiválóan nyilvánul, a mennyiben meg tudja különböztetni, ki bántotta. A többek között említésre méltó a következő érdekes eset. A család egyik jó ismerőse eleinte a legjobb barátságban volt Hanzival, a mit szorosabbra fűzött az is, hogy többször adott neki valami ennivalót. Egyszer azonban jövetelekor, hogy-hogy nem, a kezében levő szivardarabot dobta oda az elébe jövő gólyának ; de vesztére! Igen! mert ez időtől kezdve felmondta a további jó barátságot annyira, hogy ha azóta jő vagy megy az illető akár egye-' dűl, akár többed magával, a megsértett Hanzi nem szűnik meg utána kapkodni, hogy megcsípje; avagy ha távolabb van, haragjának legalább azzal ad kifejezést, hogy nyakát hátraszegve, elkezd hatalmasan kelepelni. Az idei nyár folyamán teljesen kinővén csonka szárnya, kiváncsi voltam, vájjon a költözés idején el fog-e repülni többi társaival, 'minthogy azt mondják, hogy az ilyen rab gólyában is megvan a vágy átszállni ama»szebb hazába, hol a pálya nincs elzárva s a szabadság honja kéklik!«a mi Hanzink legalább úgy vettem észre erre még csak nem is gondolt, hacsak azt nem vesszük ilyen vágyakozásnak, hogy a költözés ideje alatt próbálgatta szárnyait ; legtöbbször azonban abban állt a mulatsága, hogy kirepült a ház előtt lévő farakásra s onnan tekintgetett a közeli szép Duna-tájra, természetesen ekkor is fél lábon állva. Ekként, ha igaz az, a mit a nép róla tart, hogy t. i. mikor a gólya fél lábon áll, azon gondolkozik, vájjon melyik házra szálljon: akkor a mi Hanzink ezen nagyon sokat

3 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 663 és sokszor tűnődhetett, mert a légtöbbször így állott és álldogál még most is itt maradva árvaságban a vele élő háziállatok bánatára és kárára, de az emberiségnek talán hasznára azért, hogy a hozzáfűzött néphitet be is váltsa. L e n g y e l B á l i n t. A világ arany term éséről. A»Zeitschrift für praktische Geologie«ez idei évfolyamának több füzete számadatokat közöl az utolsó évek aranyterméséről. Ez adatokból kitűnik, hogy az összes aranytermés az utolsó tíz év alatt több mint az előbbinek kétszerese : 1887-ben ugyanis az összes arany vidékek mintegy kg-ot szolgáltattak, a múlt évi termés pedig kerekszámban kg-ot tett. Különösen nagy az emelkedés 1896-ról 1897-re. Például az északamerikai Egyesült-Államok termésének értéke 1896-ban 52 9 millió dollár volt, a múlt évben már 55*5 millió dollár; szintúgy Oroszországé 1896-ban 31, a múlt esztendőben 32 millió dollár. Közel ebben az arányban növekedett a többi államok termése is. Ezt az emelkedést nem annyira új termőhelyek fölfedezésének kell tulajdonítani, mint inkább egyrészt az aranyválasztó módszerek tökéletesbítésének, másrészt annak, hogy az ezüst árának hanyatlása következtében az ezüstbányák tulajdonosai nagy részben az aranybányászat felé fordultak. A legutolsó tíz évi termésből középértéket számítva, kg-ot kapunk, a folyó évi aranytermést pedig kg-ra becsülik; ez az utóbbi mennyiség, ha a termés arany faj súlyát középértékben 17-nek vesszük, megfelel olyan koczkának, melynek éle közel 3 m. Hazánk még 1895-ben az összes arany termésnek 2*3 /o-át szolgáltatta. Az 1897-iki összes termésnek majdnem 90% át a következő országok szolgáltatták : az észákamerikai Egyesült- Államok, Transvaal, Ausztrália, Oroszország, továbbá brit India, Kanada és Mexikó; közülök első helyen állanak az Egyesült-Államok, Transvaal és Ausztrália, a melyek mindegyike a múlt évben átlag kg-ot fejtett és mosott. Az irodalomban az utolsó időben különösen Ausztrália aranytermő vidékeit ismertették, nevezetesen tavaly jelent meg róluk rajzokkal s térképekkel ellátott szép munka Schmeisser-től és Dr. Vogelsan g-tól. S c h m e i s- s e r porosz kir. bányatanácsos az irodalom e terén már ismeretes, a mennyiben már 1894-ben megjelent munkájában ismertette a délafrikai (transvaali) aranybányászatot is. Újabb munkájának alapja az 1895-iki tanulmányútja volt, mely esztendőben ugyanis egy angol bányatársaság megbizásából Dr. Vogelsang bányásszal együtt beutazta Ausztrália, Tasmánia és Új-Zéland aranyvidékeit. E munkából kitűnik, hogy az arany Ausztráliában főképen telérekben fordul elő, és pedig többféle őskori kőzetben, sziluri és karbonkori palákban, homokkövekben meg konglomerátokban, továbbá dioritban és Űj-Zéland északi szigetén fiatalabb eruptív kőzetekben is, nevezetesen zöldkő-trachitban. Az említett kőzetek arany tel éréin ek tölteléke * mint általában véve mindenütt kvarcz s ebben, vagy pedig a kvarczban levő kénes ásványokban oszlik el finomul az arany, néha azonban nagyobb darabokban is. Különösen nevezetes a Mount Morgan a Crocodile nevű aranyvidéken. Ez Schmeisser szerint a Föld kerekségének leghatalmasabb arany termőhelye. Mintegy 373 m tengerszín fölötti magasságra emelkedő, tompa kúp. alakú hegy ez, mely legnagyobb részében fejtésre érdemes aranyérczből áll. Jelenleg itt évenként

4 664 APRÓ KÖZLEMÉNYEK / érczet fejtenek, a melyből 4500 kg arany kerül ki. A teléreken kivül az arany Ausztráliában előfordul másodlagos termőhelyeken is, még pedig többnyire régi folyómedrekben (»deep leads«) kavics és homok között, a melyek harmadkoriak. Ezek közt nevezetes a Ballarat-mező (Victoria-kolónia), melynek arany tartalmú lerakodásai helyenként 60 m-nél vastagabbak. Végre vannak negyedkori és jelenkori arany tartalmú lerakodások is ; egyrészt oly folyók mentén, a melyek arany vidékeket szeltek keresztül, másrészt ilyen az aranytartalmú telérek kibúvása fölött levő laza törmelék. Ez utóbbi helyen elég gyakran nagyobb rögök alakjában is találják az aranyat, melyek súlya megüti a 60, sőt a 100 g-ot is. M e i.c z e r G u s z t á v. RÉGI MAGYAR MEGFIGYELÉSEK Tiszólczi felfödözések. Folyó észt. Április elején Tiszólczon Ns. Kis Hont Vármegyében, a régi, s még Hussziták által építtetett templom helyében, újonnan készítendőnek fundamentomait kezdették ásni. Találtak valamelly leányzónak sírjára, mellyet az ő gyöngyből fűzött pártája bizonyított. Haja olly fehér vólt, mint a* kender, hoszszára nézve pedig térdéig ért. Ruhája olly épségben találtatott, hogy széllyel tépni nem lehetett. Találtak egy olly koponyára is, melly 16 fontot nyomott, annak egy lábszár tsontja szinte három lábnyi hosszúságú volt; három zápfogai. három negyedrész fontot nyomtak. A lerontott templom falaiban semmi vasat sem találtak, melly az akkori idő szegénységének, és annak is bizonysága, hogy akkor még ottan vas-hámor nem vólt. A mostan ott álló s virágzó királyi vasbányát Rákóczy Ferencznek engedelmével, tsak a* 17. századnak vége felé, a Dapsinai hasonló Intézet felvigyázása alatt kezdették. (Hasznos Mulatságok, Első félesztendő, ) 419. A kukoricza és dohány behozatala. Amaz igen tápláló s erősítő gabona-faj a kukoricza, melly most Európának egyik tartományában se termesztetik olly mennyiségben, mint magyar és horvát országban, Il-ik Mátyás uralkodásának harmadik évében (1611) legelsőbben is Erdélybe hozatott török ország déli részeiből. Az első dohányt és pipát egy török követség hozá Erdélybe (1571) Báthory Kristófnak; de Bethlen Gábor a* neki Constantinápolyból küldött hasonló ajándékot még használni nem tudta. (Honművész, 1833 évfolyam ) 430. Sáfrán. Sáfránt, melly a magyar asztaloknak már régen elmaradhatatlan fűszere volt közepe után, sokkal jobbat és többet termesztettek a Trencsin és Nyitravidékiek, hogy sem a Bécs körüli lakosok. Amazokénak fontja 24, emezeké csak 14 forinton kelt-el. Most a külföldtől veszi sáfrányát magyar ország, és pedig évenként Schwartner szerint többet 10,000 fontnál. (U. o ) 431. A z els8 üvegablak hazánkban. Üvegeseket és üveg ablakokat lég elsőbben találunk hazánkban (1329) az esztergomi érsek Csanády alatt, ki Szent Albert öszve dőlt kápolnáját az esztergomi székes egyházban négyszögű kövekből ismét fölépittette, oszlopokkal, gyönyörű kuptetővel (kuppel), mesterséges festésekkel s üveg ablakokkal ékesíttette és 40-ben a pozsoni házakon sőt a poroszlók szobájin-is közönségesen már mindenütt üveg ablakok láttattak: (U. o ) 422. Papiros készítése és ára hazánkbán. Papiros Brassóban (1546) legelőször készíttetett Fuchs János város birája, és Benkner János szorgalmok által. Magyarországon Spilenberg Sámuel lőcsei orvos doctor állítá-fel Teplicska faluban az első papirosmalmot (1613). A papiros azonban már jóval előbb használtatott hazánkban. Gentilis Cardin^l-fcövet (1300) Pozsonból papiroson irt levelet az erdélyi püspök Benedekhez; s ha bár azt is állltjuk-is, hogy a Cardinális olasz országból, hol már régebben divatban voltak a* papiros malmok, hozta magával a pa

5 RÉGI MAGYAR MEGFIGYELÉSEK. pirost, de azért bizonyosan mondhatjuk, hogy ekkor már meg tanulták ismerni a* Magyarok a* papirost s olcsósága miatt a drága pergamen felett megkedvelhették. Bredeczky topographiájában említtetik, hogy a pozsoni Magyarok 1439-ben Bécsből kaptak papirost, s egy rizmát 3000 bécsi filléren fizettek ; a\ következő évben már Pozsonban 8 koncz papirost 168 bécsi filléren, 1494-ben pedig egy rizmát 58 kron lehetett venni. (U. o. 62, ) 423. M agyarországi drága Ölyv. Il-ik Lajos, a' ki Mohátsnál a Nemzetnek gyászos ütközetében fiatal életetét elvesztette, igen kedvelte a madarak vadászatát ; és azért egy ollyan Ölyvért, melly a madarak fogására igen jól megvolt tanítva, 40,000 aranyat fizetett, a mi szörnyű sok pénz volt annak idejében. (Hasznos Mulatságok II. félesztendő ) 424. A Rhus Cotinus és Coriaria. a) A Rhus Cotinus nevezetű tsemete, mellyért a tímárok anynyi sok pénzt adnak, Magyar országonn-is terem s tál ál tátik. A minthogy-is F. T. Fridválszky Apát-Úr azt Erdélybenn már régen fel-találta, s azzal azt vitte véghez, hogy a lakosok már most nem küldenek-ki érette anynyi sok pénzt idegen földre. b) Rhus Cotinus, mellyet a Németek Gelbholtznak hivnak, nem tsak terem sok helyütt Magyar országonn, nevezetesen a Bakon körül; hanem felesen fel-is hordatik Bétsbe, Bétsből pedig teli hajókkal Regenspurgba, s onnan tovább szinte Hollandiába. De talábír a Szkompia füvet érti, mellynek népe Linné Systémájábann Rhus Coriariay(M.zgyaiT Hírmondó ) l>é3d. Az Ökörfark kőró, m int patkány irtó. Sok házaknál a pinczékben, kamarákban, pajtákban temérdek károkat okoznak a* patkányok. A* fogó vas, vagy más étető szerek részszerént elégtelenek, részszerént más állatokra nézve is veszedelmesek. Azért az ártatlan, és bizonyos mód annál kedvesebb lehet. Nem kell e hez semmi Patika, sem valamelly keverék: hanem tsupán az ökörfark kórót kell ott lerakni gyökerestől, a' honnan elakaijuk űzni a Patkányokat. Ezen növevény olly irtóztató a* Patkányok előtt, hogy onnan tüstént messze takarodnak, és féoyes nappal is elbujdosnak. Ezen együgyü Mesterség lehet az, mellyel, a mint néha hallani, egyik másik a Malomból a Patkányokat elűzi, s azt végbe viszi, hogy szemlátomást eltakarodjanak. Hogy az ökörfark kóró illy hathatós szer a Patkányok ellen, az bizonyos. Probatum est. (Hasznos Mulatságok ik félesztendő ) Közli L e n g y e l B á l i n t Víz fo já ssa l ellenben mens okos szerszám. Ennek a századnak díszszei közzé tartozik ez a találmány, mely által a* vízen fel-felé való terhes hajókázás könnyebbíttetik, sok nagy költségek, mellyek eddig az hajóknak lovakkal fel-felé való vonattatásokra tétettek; meg-kiméltetpek. Már régen esmeretes M. Gróf Bathyjány Theodor Ő Nsgának ezen találmánya, a melyet sok költsége, s fáradhatatlan szorgalmatossága után, már most annyira elkészíttetett, hogy nagy teréhvel megterhelve, szintén úgy, mint üressen, a* vízen fel-felé. minden evező emberek nélkül magában megyen. A közelebbi próba-tételkor 450 m ájával volt megterhelve, magában is pedig a* machina 700 má sánál többnek mondatik len ni: még is ezen teréhvel, a nézőknek tsudálkozásokra ment a Dunán fel-felé a* sebessen lefelé fojó víz ellen. (Vizsgálódó Magyar Gazda. 1797, ) Sz. K.

6 6 6 6 A CSILLAGOS ÉG. B o lyg ó k: M erkúr deczember 21-ikén alsó együttállásban van a N appal; ekkor láthatatlan, de azután hajnalcsillag, mely januárius Il-ikén legnagyobb nyugoti kitérése alkalmával legalkalmasabban észlelhető. A bolygó jelenleg a Sagittariusnak tejúti részében áll, de minthogy deczember egész második felében hátráló mozgásban van, egészen az Ophiuchusig eljut. Vénus retrográd mozgását deczember 21-ikén váltja fel előretartó mozgással ; ennek megfelelőleg e hónap alatt az égen csak kis ívet ír le, a mely a fi Scorpii és i] Ophiuchi között terjed. Januárius 5-ikén legnagyobb fényében ragyog. M ars a Jászol körül fekvő kis ívben végzi mozgását; szintén retrográd moz- ZENITH NYŰGÖT A csillagos ég északi fele januárius i-én Budapesten este 9 órakor. I. Ursa m inor; 2. Cepheus ; 3. Cassiopeia; 4. Camelopardalis; 5. Ursa maior ; 6. Draco ; 7. L y ra; 8. Cygnus ; 9. Andromeda ; 10. Triangulum ; ii.p e rse u s; 12. Auriga; i3.canes venatici; 14. Bootes ; 15. Corona (borealis); 16. Serpens ; 17. Ophiuchus ; 18. Hercules; 19. Aquila ; 20. D elphinus; 21. Pegasus ; 22. Pisces ; 23. Aries ; 24. Cetus. gású, és, minthogy gyorsan a Nappal való szembenállása felé siet, már alkonyaitól fogva egész éjen át látható. J u p ite r az «Virginis és p Librae között áll és reggeli i/23 óra tájt kel. S a tu rn u s az rj Ophiuchi-től délre áll és reggel 6 órakor kel. U ranus az a és & Scorpiivel alacsony, egyenlőszárú háromszöget alkot, melynek csúcsa az t] Ophiuchi felé fordul. Reggel 5 órakor kel. Tünetnények : Deczember 15-ikén reggel 8b-kor a N ep tu n u s oppoziczióban van a Nappal és ennélfogva egész éjjel látható. 21-ikén e. 8b iom-kor a Nap a Bak jegyébe lép ; ez a tél csillagászati kezdete. Ugyanaznap e. I ih-kor a Merkúr alsó együttállásban van a Nappal. 27-ikén teljes holdfogyatkozás, mely Budapesten is látható. A fogyatkozás kezdete általában e. u h 4111, a teljes elsötétülés kezdete 28-ikán éjfél után 13 perczczel. A sötétülés közepe éjfél után 58m-kor, a teljes sötétülés vége r. ib kor, a fogyatkozás vége általában r. 2b 53m-kor van. Ez egyes időpontokban a Hold sorban : Asszuán, a fessani Gatrum, a szaharai Asab-

7 A CSILLAGOS ÉG rah, El Eglab és a Kap Verdei-Azorok közötti tengerrész zenitjében áll. A fogyatkozás nagysága a holdátmérő részeiben 1*385 ; és a földárnyék a holdtányér legészakibb pontjából Il2 -kal keletre lép be, 95 -kal nyugotra lép ki. A fogyatkozás látható Ázsiában, Európában, Afrikában, az Indiai és Atlanti-óczeánon és Amerikában. 30-ikán éjfél után 46 percczel a Cancri 5-ödrendű csillag geoczentrumos együttállása a Holddal, nálunk is látható födéssel. Ugyanaznap d. u. 4-h-kor Mars együttállásban a Holddal. 31-ikén e. nh-kor a Föld a napközeiben januárius 5-ikén délben a Vénus legnagyobb fényében ragyog. 7-ikén éjfélkor a Jupiter együttállásban a Holddal. 9-ikén r. 3b-kor a Vénus és a Hold együttállásban. Ugyanaznap e. 8^-kor a Saturnus együttállásban a Holddal. 10-ikén reggel 8h-kor a Merkúr együttállásban a Holddal. 11-ikén részleges, Budapesten nem látható napfogyatkozás. A fogyatkozás kezdete NYŰGÖT A csillagos ég déli fele januáiius i-én Budapesten este 9 órakor. 25. Taurus; 26. Gemini; 27. Canis m inor; 28. Cancer.; 29. H ydra; 30. Leó; 31. Coma Berenices ; 32. Virgo ; 33. Libra ; 34. Scorpius ; 35. Sagittarius ; 36. Caper ; 37. Aquarius ; 38. Eridanus ; 39. Orion ; 40. Lepus ; 41. Canis maior ; 42. Crater ; 43. Corvus ; 44. Lupus ; 45. Piscis austrinus ; 46. Columba ; 47. A rgó; 48. Centaurus. e. lob iom-kor, vége 12-ikén éjfél után ih 38m-kor. A fogyatkozás főleg a Nagyóczeán északi Jelében, részben Japánban is, továbbá Ázsia északkeleti partján és Észak- Amerika északnyugoti részeiben látható. Kezdetének illetőleg végének láthatósági pontjai Japántól keletre fekvő zátony és a brit columbiai Stager helység. Ugyanaznap e. nb-kor a Merkúr legnagyobb nyugoti kitérésében ; szögtávolsága a Naptól '. K. R.