Jogesetek a törvényességi felügyelet köréből a méltatlanság
|
|
- Marcell Szőke
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Da nk a Fer enc főosztályvezető-helyettes Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi felügyeleti Osztály Dr. K r ä hling Er zsébet szakügyintéző Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi felügyeleti Osztály Jogesetek a törvényességi felügyelet köréből a méltatlanság 1. Bevezetés Írásunk címének megválasztásakor nem titkoltan az a szándék vezérelt minket, hogy egy sorozatot indítsunk el, tapasztalataink szerint ugyanis kevés olyan mű látott napvilágot, amely a törvényességi felügyeletre való áttérés óta a joggyakorlat számára is hasznosítható ismereteket adna át, miközben a törvényességi felügyeleti ellenőrzéssel foglalkozó jogalkalmazók (helyes) jogszabály értelmezésén dől(het) el a helyi önkormányzatok működésének szakszerűsége és természetesen ezzel együtt a jogszerűsége is. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy szisztematikus műhelymunkával javítani lehet ezen a helyzeten, kiváltképpen akkor, ha jogerős bírósági döntések is születtek az egyes ügyekben. Írásunkban a mindössze néhány éves múltra visszatekintő jogintézmény méltatlanság egyik, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 38. (1) bekezdés b) pontjának tényállását elemezzük, az irányadó bírósági döntések feldolgozásával. A Mötv. e paragrafusban rögzített előírásával szemben az egyszerű, világos megfogalmazás ellenére is számos, pro és kontra szakmai érv fogalmazódott meg, amely tény már önmagában is mutatja, hogy a szabályozás mekkora jelentőséggel bír. A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője, a köz szolgálatában álló, fontos közfunkciót betöltő és gyakorló személy. A közmegbízatást teljesítő személyeknek feladataik ellátása során fokozott elvárásoknak, követelményeknek kell megfelelniük. Ezen fokozott elvárást testesítik meg a polgármestert érintően megfogalmazott összeférhetetlenségi és méltatlansági előírások, illetve a méltatlanság jogintézményére vonatkozó szabályozási előírások folyamatos szigorodása. 2. A jogi szabályozás változásai A polgármester büntetőjogi felelősségre vonásának tényét első ízben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény 2. (1) bekezdésének j) pontja értékelte amikor kimondta, hogy a polgármester e tisztsége megszűnik a polgármesternek a tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával. Ez a szabályozás kizárólag a polgármesteri tisztséggel összefüggésben elkövetett cselekményekhez fűzött jogkövetkezményt. Azt a követelményt, hogy a polgármesterrel szemben nem állhat fenn bűntett miatti jogerős szabadságvesztést kiszabó ítélet hatálya a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) módosításáról rendelkező évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ötv. Mód.) 1. -a fogalmazta meg, és vezette be december 24-i hatályba lépéssel. A hivatkozott Ötv. Mód. kiegészítette az Ötv. összeférhetetlenségről rendelkező 33/A. -át egy (2a) bekezdéssel, amelynek b) pontja kimondta, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, akit bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. A törvény tehát ekkor még összeférhetetlenségi oknak minősítve szabályozta a jogerős elítélés tényét. A jogszabályi előírás időbeli alkalmazhatósága kérdésében az Ötv. Mód. 7. (2) bekezdése átmeneti szabályt fogalmazott meg. Rendelkezése értelmében összeférhetetlenség miatt az Ötv. 33/A. (2a) bekezdés b) pontja alapján a törvény hatálybalépésekor polgármesteri tisztséget betöltők megbízatását akkor kell megszüntetni, ha velük szemben az Ötv. 33/A. -ának a törvénnyel megállapított (2a) bekezdés b) pontja szerinti öszszeférhetetlenségi ok a törvény hatálybalépését követően keletkezett. Vagyis a jogalkotó nemcsak az összeférhetetlenségi 67
2 68 ok bekövetkeztének, hanem a bekövetkezés időpontjának is jelentőséget tulajdonított, és ezt szabályozásával is határozottan kifejezésre juttatta. Módosította az Ötv.-t az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 149. (2) bekezdése is. A módosítás következtében az Ötv. 33/A. (2) bekezdésének a) pontja április 20-i hatálybalépéssel leszögezte, hogy ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a polgármesternek, akit képviselői megbízatásának ideje alatt bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Az időbeliségnek a jogalkotó jelen esetben ugyancsak jelentőséget tulajdonítva külön is kiemelte, hogy a jogszabályi szankcióval (összeférhetetlenség kimondása) csak az a polgármester sújtható, akit képviselői megbízatásának ideje alatt ítéltek el. A Mötv.-nek a évi általános önkormányzati választások napján 1 hatályba lépett 38. -a a méltatlansági eseteket már önállóan, az összeférhetetlenségtől elkülönítetten szabályozza. A méltatlansági okoknak az összeférhetetlenségi kérdéskörből történő kiemelése tudatos jogalkotói megfontolást feltételez. Az alkalmazott szerkezeti megoldás (önálló jogintézményként történő szabályozás) is azt tükrözi, hogy a jogalkotó kiemelt jelentőséget tulajdonít a méltatlanság jogintézményének, figyelemmel arra a tényre is, hogy a méltatlanság a feloldhatóság szempontjából a képviselői megbízatással illetve a polgármesteri tisztséggel abszolút összeegyeztethetetlen helyzetet teremt, fennállásának megállapítása a megbízatás/tisztség megszűnését eredményezi, vagyis a méltatlanság esetköreibe tartozóan az összeférhetetlenségnél súlyosabban minősülő eseteket sorol fel a törvény. A Mötv. 38. (1) bekezdés b) pontjának, december 28-i közlönyállapot szerinti szövegezése azt mondta ki, hogy méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak a polgármesternek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Ez a rendelkezés megszorítóan határozta meg a szóba jöhető érintetti kört azzal, hogy kizárólag a végrehajtandó szabadságvesztést minősítette méltatlansági oknak. A Mötv. 38. (1) bekezdés b) pontjának jelenleg hatályos szövegezése a évi CXLV. törvény 3. -ával történt módosítását követően a szabályozást tovább szigorítva a szabadságvesztésre ítélés tényének tulajdonít jelentőséget. A hatályos szabályozás az Ötv. 33/A. (2) bekezdés a) pontjában rögzítettektől eltérően a képviselői megbízatásának ideje alatt kitételt már nem tartalmazza, ami egyértelműen arra utal, hogy a jogalkotó nem tulajdonít jelentőséget az időbeliségnek. Ha megnézzük az Ogytv. 88. a) pontjának rendelkezését, abban azt találjuk, hogy ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, akit képviselői megbízatásának ideje alatt bűntett miatt jogerősen elítéltek. Az időbeliség tekintetében alkalmazott szabályozási technika jól példázza: ha és amennyiben a jogalkotó az ítélet meghozatala (elítélés) időpontjának jelentőséget tulajdonít, az a jogi szabályozás szintjén is egyértelműen kifejezésre jut október Hatályos rendelkezések jogi következtetések A évi általános önkormányzati választások napján hatályba lépett rendelkezés szerint, amelyet az egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról rendelkező évi CXLV. törvény 3. -a állapított meg, méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. A Mötv. 72. (4) bekezdésének utaló szabályából következően a polgármesterre megfelelően alkalmazni kell többek között az önkormányzati képviselőre vonatkozó méltatlansági szabályokat. 2 A méltatlansággal, mint erkölcsi alapokon nyugvó jogintézménnyel kapcsolatosan a törvényhez fűzött indokolás kihangsúlyozza, hogy a polgármesteri megbízatás a közélet szempontjából kiemelten fontos tisztség, melynek elnyerése a választópolgárok bizalmának megtestesülését jelenti, a közügyek intézésére adott széles körű társadalmi felhatalmazást és legitimációt biztosít. Az önkormányzati testületek munkájában történő részvétel mind morális, mind jogi értelemben feddhetetlenséget követel meg a választópolgárok bizalmát elnyert polgármesterek részéről, melynek fontos, nélkülözhetetlen eleme a közmegbízatásra vállalkozó polgárok erkölcsi tisztasága és példamutatása. 3 A Mötv. 38. (1) bekezdésének b) pontja a szándékosan elkövetett bűncselekményeket tekinti a méltatlanság szempontjából mérvadónak. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 4 A méltatlan helyzet felderíthetősége érdekében az eljáró bíróság kötelezettségeként rögzíti a törvény a méltatlansági ok bekövetkeztéről történő értesítést a képviselő-testület, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal felé. A Mötv. 38. (1) bekezdésének b) pontja szerinti méltatlanságot három körülmény egyidejű fennállása alapozza meg: szándékos bűncselekmény elkövetése, szabadságvesztés büntetés kiszabása, jogerős ítélet. A jogalkotó további feltételt nem kíván meg, vagyis a jogerős ítélet meghozatalának (keletkezésének) időpontja nem bír jogi relevanciával. A jogi szabályozás nem követeli meg, hogy az ítélet meghozatalára az éppen fennálló polgármesteri ciklusban kerüljön sor. Az adott (éppen betöltött) polgármesteri tisztség fennállásának a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt indított per során van jelentősége. A bíróság KGD ; valamint KGD számú döntéseiben leszögezte: a polgármesteri tisztség megszüntetésére irányuló eljárásban csak a tisztség létrejötte utáni tevékenység vehető figyelembe. A Mötv. 2 A felhasznált jogszabályi idézeteknél, törvényi indokolásoknál élünk a behelyettesítés módszerével, a szövegben ezt dőlt betűvel jelezzük. 3 Lásd a évi CXLV. törvény 3. -ához fűzött indokolást: [a] évi általános önkormányzati választások napjától hatályos szabályozás fenntartja ( ), a polgármester elveszti mandátumát abban az esetben, ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. 4 Lásd a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 7.
3 70. (1) bekezdése szerinti eset azonban nem mutat analógiát a méltatlanság jogintézményével (az analógiát a magyar jog egyébként sem ismeri el). Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy ebben az esetben a polgármesteri tisztségből adódó munkaköri feladatok végrehajtásához kötődő törvénysértő tevékenység vagy mulasztás alapozza meg a polgármesterrel szembeni fellépést. Az Ogytv. 88. a) pontjára történő hivatkozást 5, a tanulmányunkban a történeti jogértelmezés módszerével feltárt ellentétes következtetés ismeretében, nem tartjuk megfelelő érvnek annak alátámasztására, hogy nincs olyan jogalkotói akarat, amely az önkormányzati képviselők és polgármesterek esetében más (szigorúbb) méltatlansági szabályokat kívánt volna alkalmazni, mint az országgyűlési képviselők tekintetében 6. Figyelemmel a méltatlanság közbizalom romboló hatására, valamint tekintettel a jogintézmény céljára és a méltatlansági szabályok folyamatos szigorodására, nem férhet kétség ahhoz, hogy a polgármesteri tisztség tekintetében megfogalmazott erkölcsi követelményeknek folyamatosan fenn kell állniuk: a polgármesternek megválasztott személlyel szemben alapkövetelmény, hogy ne álljon szándékos bűncselekmény miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés hatálya alatt. A Mötv. 38. (1) bekezdés b) pontjának megfogalmazása a képviselő-testület megszünteti annak a polgármesternek a megbízatását éppen ezt juttatja kifejezésre. A méltatlanságot az alapozza meg, hogy létezik olyan szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést kiszabó jogerős ítélet, amely közfunkciót betöltő személyt marasztal el. Ez azt is jelenti, hogy az elkövetett bűncselekménynek nem kell a polgármesteri tisztségből következő feladatellátással összefüggenie vagy abból következnie; méltatlanságot kizárólag akkor eredményez, ha az elkövető személy egyúttal polgármesteri tisztséget is betölt. Azon túl, hogy a törvényi szabályozás az ítélethozatal időpontjának nem tulajdonít jelentőséget, a jogintézmény céljával, szellemével sem áll összhangban az olyan értelmezés, amely a polgármesteri pozíció ugyanazon személy általi időközi választással létrejövő ismételt betöltésekor a méltatlansági helyzetet megalapozó ítélet meglétét azért tartja figyelmen kívül hagyhatónak, mert az a megelőző ciklusban született. A Mötv. 38. (1) bekezdés b) pontjának szabadságvesztésre ítéltek megfogalmazása nem egy egyszeri, hanem a tisztség betöltésekor mindig vizsgálandó és folyamatosan figyelembe veendő állapotot jelöl. Értelmezésünkben a méltatlanság mindaddig fennáll, amíg az érintett az alapul szolgáló büntetőjogi jogkövetkezményeket viseli, ebből a szempontból a polgármesteri ciklusra hivatkozás nem releváns, a pozíciónak (tisztségnek) ugyanazon személy általi a büntetés hatálya alatt történő újbóli betöltése ismételten méltatlansági okot eredményez. (A Mötv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a polgármesterrel szembeni hatályos ítélet figyelmen kívül hagyását lehetővé tenné a képviselő-testület számára.) 5 Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, a) akit képviselői megbízatásának ideje alatt bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve, ha a közügyek gyakorlásától eltiltották, ( ) 6 Budapest Környéki Törvényszék 8.Mpkf /2017/3. 2. o. A méltatlanság anyagi jogi szabályai az eljárásjogi rendelkezésekkel együtt értelmezendők. A Mötv. indokolása leszögezi: A méltatlanság jogintézményével való visszaélések megelőzése érdekében a törvény garanciaként rendeli alkalmazni az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó szabályokat, a méltatlansági eljárás során is. A Mötv. 37. (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a méltatlansággal kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja a méltatlanság alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja a méltatlanságot. A képviselő-testületnek tehát egy, a bizottság által már feltárt tényhelyzetet kell megítélnie, amikor arról kell döntenie, hogy a méltatlanság kimondásának Mötv.-ben előírt feltételei bizonyítottan fennállnak-e. Ahogy arra az előzőekben már utaltunk, a Mötv. 38. (1) bekezdésének b) pontja szerinti méltatlanság fennállását három tényező együttes megléte idézi elő. A szabályozás fókuszában ezek közül az ítélet, az elítélés áll (a képviselő-testület megállapítja annak a méltatlanságát, akit elítéltek). Elítélésen a bűncselekmény elkövetése miatt jogerős határozattal kiszabott büntetést kell érteni, melyhez büntetőjogi és büntetőjogon kívüli következmények és hátrányok fűződnek. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 97. (1) bekezdése szerint a büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg. A Mötv. 38. (1) bekezdésének b) pontja az elítélés tényéhez a méltatlanság jogkövetkezményét fűzi. Az elítéléshez fűződő nem büntetőjogi következmény az is, hogy az elkövető nem számít büntetlen előéletűnek, és szerepel az ún. bűntettesek nyilvántartásában. A bűnügyi nyilvántartásról szóló évi XLVII. törvény 10. -a értelmében akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedése napján az évi IV. törvény vagy a Btk. alapján nem mentesült, a bűntettesek nyilvántartásában kell nyilvántartani. Figyelemmel arra, hogy az elítélés ténye büntetett előéletet keletkeztet, a Mötv. 38. (1) bekezdésének b) pontja azt a követelményt is magában foglalja expressis verbis szabályozás hiányában is, hogy a polgármesteri tisztséget betöltő személy a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepelhet. Az elítélés és az ezzel együtt járó büntetett előélet kizárja a polgármesteri tisztség betölthetőségét. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) a 28. cikk második mondatában leszögezi, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Az idézett rendelkezést, amely a bíróságok jogalkalmazására nézve került megállapításra kiterjesztő értelmezéssel minden jogalkalmazó szerv számára irányadó elvnek tekintjük. A hivatkozott alaptörvényi rendelkezéssel, amelynek jogértelmezési kiindulópontja, hogy a jogszabályok a józan észnek megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak, ellentétben állna az a felfogás, amely le- 69
4 70 hetővé tenné, hogy büntető ítélet hatálya alatt álló (büntetett előéletű) személy polgármesterként tevékenykedhessen. A Mötv. 38. (1) bekezdésének b) pontja értékracionális, azaz erkölcsi, közjót szolgáló célzatú rendelkezés is, ebből pedig szintén az következik, hogy közfunkciót csak olyan személy tölthet be, aki arra nem érdemtelen, nem méltatlan. A jogalkotó a közbizalmi pozícióhoz (ideértve mind a képviselői, mind a polgármesteri tisztséget) kapcsolódó magas erkölcsi követelményeknek való megfelelést olyannyira fontos követelménynek tekinti, hogy méltatlansági ok fennállása esetén a reparáció lehetőségét sem biztosítja. A reparálhatatlan (nem visszaállítható) helyzetet az elítélés ténye keletkezteti, amelyen az újraválasztás sem változtathat. A Mötv át kommentáló magyarázat szerint [a] méltatlansági szabályok meghatározásával megjelölésre kerülnek azok az esetek, amelyek bekövetkeztekor a polgármester méltatlanná válik e tisztség további betöltésére. Az e tisztség kifejezés alatt a polgármesteri tisztség általában (és nem csak az adott ciklusra vonatkoztatva, illetve az adott mandátum tekintetében) értendő, míg a további kitétel a tisztség méltatlansági ok fennállása alatti ismételt betöltése lehetőségének a kizárását is magában foglalja. A kommentár továbbá kiemeli, hogy [a]z összeférhetetlenség jogintézményéhez hasonlóan a törvény rendelkezik a polgármesteri tisztség betöltéséhez szükséges társadalmilag elvárt, méltó magatartás mércéjéről is. ( ). Önmagában az a tény, hogy a hatályos jogi szabályozás a választáson történő induláskor nem tekinti kizáró oknak a jogerős büntető ítélet meglétét, nem jelenti automatikusan azt, hogy a jelölt megválasztása esetén az adott tisztséget be is töltheti. A választójog fennállásának feltételei nem azonosak egy adott tisztség betölthetőségének feltételeivel, hiszen két különböző jogterületről, két különböző jogintézményről van szó. A jelöltként történő indulás szabályszerűségének megítélésekor a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak vizsgálhatók vagyis, hogy a jelöltként indulás jogszabályi követelményei fennállnak-e. 4. A bíróságok jogértelmezése Méltatlansági okot olyan negatív megítélésű cselekmények alapoznak meg, amelyek bekövetkeztét követően a jogalkotó nem tartja a választással elnyert mandátumot/tisztséget a továbbiakban fenntarthatónak, 7 tehát a méltatlanság megállapítása és kimondása végső soron a választói akarat felülírását eredményezi. Ez azt is jelenti, hogy a méltatlan helyzet felszámolását a jogalkotó a választói akaratnál magasabb rendű érdeknek tekinti. 8 7 Önkormányzati Hírlevél évi 3.szám 9. o. 8 A bíróság ismételten azt hangsúlyozza, hogy a méltatlanság megállapítása annak szabályozási koncepciója alapján nem függ a választói akarattól. Másrészről a jogszabály annak sem tulajdonít jelentőséget, hogy ugyanazt, vagy más tisztséget tölt be az érintett személy. ( ) a méltatlanság jogintézménye szemben az összeférhetetlenséggel nem hordozza magában a reparáció lehetőségét. Azáltal, hogy ( ) tisztségéről lemondott, nem szüntethette meg a méltatlanságot, csupán a polgármesteri tisztség betöltése nélkül már fogalmilag kizárt méltatlanságról beszélni, az csak a tisztség betöltése tekintetében értelmezhető. Tény, hogy a polgármesterré történő választhatóság feltételei nem egyeznek meg a méltatlansági esetkörökkel. 9 A bíróság álláspontja szerint a választhatóság és a méltatlanság között ilyen kapcsolat nem teremthető. A választhatóság nem zárja ki, hogy utóbb méltatlanság megállapítására kerüljön sor, de méltatlansági esetkörök sem jelentik a választhatósági feltételek szigorítását. ( ) itt két önálló jogintézményről van szó. Természetesen felvethető, hogy indokolt-e a évi L. törvény 1. (4) bekezdésében foglalt feltétel (»jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti«) és a Mötv. 38. (1) bekezdés b) pontjában fogalt feltétel (»szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek«) közötti különbség fenntartása, ez azonban a jogalkotóra tartozó kérdés. A fentiekre tekintettel a bíróság a méltatlanságra vonatkozó rendelkezések Alaptörvénybe ütközését nem látta megállapíthatónak, ezért az Alkotmánybíróság eljárását nem kezdeményezte. 10 A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogvita elbírálása szempontjából két körülménynek van jelentősége. Az egyik, hogy a jogerős büntető ítélethez kapcsolódóan a büntetőjogi szankciókon túl van-e egyéb jogkövetkezmény, megvalósult-e a jogviszony szempontjából releváns, külön törvényben meghatározott tényállás valamennyi eleme. A másik az, hogy az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésre sor került-e. 11 A Btk. 97. (1) bekezdése értelmében a büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg. A terhelt a vele szemben elrendelt büntetés alkalmazásával büntetett előéletűvé válik, és a büntetőjogi elítéléshez (büntetett előéletűvé váláshoz) a büntetőjogi mellett más jogágak által szabályozott hátrányos jogkövetkezmények is fűződhetnek. Számtalan törvény ( ) pl. az egyesülési jogról szóló törvény, a Ptk. családjogi könyve stb. fűz jogkövetkezményt a büntetett előélethez, és azt, hogy a külön törvény által szabályozott jogviszonyban milyen feltételek teljesülése esetén fűződik a büntetett előélethez jogkövetkezmény, és milyen, azt a külön törvény alapján kell megítélni, és akkor, ha a külön törvény szerint szabályozott jogviszony fennáll, vagy létrejön. ( ) a Btk. 97. (1) bekezdés értelmében büntetőjogon kívüli egyik szankcióként kapcsolódik a Mötv. 72. (4) bekezdés értelmében alkalmazandó 38. (1) bekezdés b./pont. A Mötv. hivatkozott szakaszai értelmezést, mérlegelést nem igényelnek, azokból egyértelműen állapítható meg, hogy a polgármesteri tisztségre való méltatlanság megítélése során a jogkövetkezmény pusztán ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy valakit ( ) szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés- Újraválasztását követően azonban ( ) újra meg kell felelnie a Mötv. szerinti, közbizalmi pozíciót betöltő személyekkel szemben támasztott magasabb követelményeknek. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján az a jogerős ítélet, amely korábban megalapozta ( ) méltatlanságát, néhány hónappal később már figyelmen kívül lenne hagyható. Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.Mpk /2016/5. 5. o. 9 Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.Mpk /2016/5. 5. o. 10 Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.Mpk /2016/5. 5. o. 11 Budapest Környéki Törvényszék 8.Mpkf /2017/3. 3. o.
5 re ítéltek, és ennek következtében büntetett előéletűvé vált. Az elítélés időpontjának a Mötv. hivatkozott szabályai értelmében nincs jelentősége. ( ) A másodfokú bíróság álláspontja szerint annak van jelentősége, hogy a büntetett előélethez fűződő egyéb hátrányok alól a terhelt mikor szabadul, ugyanis az elítélés tényéhez maga a jogalkotó kapcsolta a rehabilitáció (mentesítés) intézményét, ezért megvizsgálta azt is, hogy az újraválasztás ténye eredményezhet-e mentesülést. A rehabilitáció mint arra az Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatában rámutatott az emberi méltósághoz való jogból levezetett olyan garanciális intézmény, amelynek célja, hogy az elítéltet feloldja mindazon hátrányok alól, amelyeket a különböző jogszabályok a büntetett előélethez fűznek. A rehabilitáció jogintézménye azon alapszik, hogy a terhelt a büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazásával büntetett előéletűvé válik, és e jogi tényhez (a büntetett előéletűvé váláshoz) büntetőjogi és azon kívüli joghátrányok is kapcsolódnak. Ezek a hátrányok viszont nem lehetnek időben korlátlanok, mert az már alapjogi sérelmet jelentene. Az emberi méltósághoz való jogból következik, hogy az elítéltnek lehetőséget kell biztosítani a rehabilitációra, arra, hogy a büntetőjogon kívüli megszorítások megszűnésével a büntetlen előéletűeket megillető tisztségek ellátására, állások betöltésére stb. legyen lehetősége. A rehabilitáció (mentesítés) szabályait a jogalkotó a Btk rendelkezéseivel alkotta meg. A Btk. 98. (1) bekezdése mondja ki, hogy a mentesítés folytán az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesítésre vonatkozó szabályok között nincs olyan, amely a Btk. 97. (1) bekezdéshez hasonló felhatalmazást adna a mentesülés szabályainak más törvényben való szabályozására. E rendelkezésből egyértelműen következik, hogy az elítélés tényéhez, és az ebből fakadóan a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesülésre beleértve ebbe az egyéb törvény által meghatározott következményeket is csupán a Btk ában szabályozott módok alapján van lehetőség. Az Alaptörvény mentesülésre vonatkozó részletszabályt nem tartalmaz, az a tény pedig, hogy a választójogról szóló törvény a ( ) konkrét elítéléshez nem fűzött választhatatlanságot, és a választási eljárás során a választópolgárok rendkívül magas arányú támogatottsága mellett ( ) ismételten polgármesteri tisztséget nyert el, a Btk. 97. szerinti jogkövetkezmény alól nem mentesíti, ugyanis ezek a jogszabályok még mérlegeléssel és normakontrollal sem értelmezhetők akként, hogy azok a Btk. 99. szerinti mentesítési módnak felelnének meg. A törvényi mentesítés feltételeit a Btk. 100., a bírósági mentesítés szabályait a Btk. 101., míg a kegyelmi mentesítés feltételeit a ban szabályozza. A mentesítésre vonatkozó szabályok összességéből egyértelműen állapítható meg, hogy a más jogszabály a jogvitával érintett esetben a Mötv. 72. (4) bekezdés értelmében alkalmazandó 38. (1) bekezdés b./pont által meghatározott jogkövetkezmények is a mentesülésig tartanak, ( ) az elítéléshez fűződő valamennyi hátrány a Btk. által meghatározott időtartam alatt sújtja a terheltet, ( ). A másodfokú bíróság álláspontja szerint ( ) a polgármesteri tisztségre való méltatlanság egészen addig fennáll, amíg a mentesülés be nem következik Budapest Környéki Törvényszék 8.Mpkf /2017/ o. 71
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos
Tárefy. alkotmányjogi panasszal
Alkotmánybíróság Budapest Donáti u. 35-45. 1015 Tárefy Ugyszám: Érkezett: 2017 AU6 2 8, l//168t-0, 2017 Példánv: Kezelöiroda: ^ Tisztelt Alkotmánybíróság! Melléklet: 3S db (J-^- Alulirott Gyenes Levente
TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény
TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
Frissítve: július 6. 2:22 Netjogtár Hatály: közlönyállapot (2000.VI.2.) Magyar joganyagok évi XLIV. törvény - a polgármesteri tisztség e
Magyar joganyagok - 2000. évi XLIV. törvény - a polgármesteri tisztség ellátásának eg 1. oldal 2000. évi XLIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról
1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak
Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi
időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás
A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A kitiltás 57. (1) E törvényben
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
Az új Ptk. nak való megfelelés
Az új Ptk. nak való megfelelés 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Március 15.-éig a létesítő okiratot az új Polgári törvénykönyvhöz kell igazítani Létesítő okirat felülvizsgálata Országos Bírósági
2012. évi... törvény
2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
az alkotmánybíróság határozatai
2016. augusztus 12. 2016. 18. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3170/2016. (VIII. 12.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 1020 1020 Az alkotmánybíróság
1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
ELŐTERJESZTÉS. Tárgy: Tájékoztatás és intézkedési javaslatok a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/1653-1/2016. számú törvényességi felhívásáról.
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2017. január 26-án tartandó ülésére Tárgy: Tájékoztatás és intézkedési javaslatok a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/1653-1/2016. számú törvényességi
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Javaslat a Soroksári Sportcsarnok NKft. alapító okiratának módosítására
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának POLGÁRMESTERE 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a Soroksári Sportcsarnok NKft. alapító okiratának
1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től
A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági
Tárgy: Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző
ELŐTERJESZTÉS SAJÓIVÁNKA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2017. ÁPRILIS 26-I MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1313-2/2017. V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB I. NAPIREND Tárgy: Javaslat a
A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány alapító okiratának 13. számú módosítása
A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány alapító okiratának 13. számú módosítása 1. Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete alapító (továbbiakban: Alapító ), a Dorogi Szénmedence Sportjáért
Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
a) egy ügyvezető igazgatói tisztség, két nem ügyvezető igazgatói tisztség, b) négy nem ügyvezető igazgatói tisztség.
A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv
2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)
2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Na, mit írtam májusban? Bizony azt, hogy AB döntés ide vagy oda a jogalkotók bohócot csinálnak a testületből
2015. évi... törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosításáró l
Ly n sm.wj ;iyaiitla rn a... M Irumányszáml S ^ ' Érkezett: 2015 JÚN 0 9. 2015. évi... törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáró l 1. (1) A Magyarország
Fiatalkorúak
2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra
KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY. A bírósági ülnökök jelöléséről
KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY A bírósági ülnökök jelöléséről Magyarország köztársasági elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztése alapján kitűzte a 2015. évi ülnökválasztást, mely 2015. március
Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása
Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése
A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez
T/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
Tisztelt Képviselő-testület!
6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat
A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.
A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Miskolci Közjegyzői Kamara Elnöksége pályázatot hirdet. Ózd székhelyű közjegyzői állás betöltésére.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Miskolci Közjegyzői Kamara Elnöksége pályázatot hirdet Ózd székhelyű közjegyzői állás betöltésére. A közjegyzői állásra azok pályázhatnak, akik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.
Magyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol
Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról
TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható
2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
Választójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Választójog Alkotmányjog 1. előadás 2017. május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 1. A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás demokratikus legitimáció néprészvétel 2. A hatalomgyakorlás
Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
Önkormányzatok törvényességi felügyelete. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény
Önkormányzatok törvényességi felügyelete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2012.-2013. Országgyűlés a Kormány javaslatának benyújtását követő soron következő ülésén
A munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE Ha a terheltet olyan cselekmény miatt ítélték el törvénysértően, amelyet háborús, népellenes bűntettnek tekintettek, de amely nem tartozik
a Képviselő-testület június22-én tartandó ülésére
GÖDÖLLŐ VÁROS JEGYZŐJE. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2017. június22-én tartandó ülésére Tárgy: Tájékoztatás és intézkedési javaslatok a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/00731-2/2017. számú törvényességi
Az új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
/2018 I. TÉNYÁLLÁS
66965-3/2018 Tárgy: állásfoglalás az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes
2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté
om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító
ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET június 07-ei ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 149/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. június 07-ei ülésére Tárgy: Javaslat a közszolgálati tisztviselők juttatásainak és
a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati
Magyar joganyagok évi CXCVII. törvény - a büntetőeljárásról szóló évi X 2. oldal A Büntető Törvénykönyvről szó
Magyar joganyagok - 2017. évi CXCVII. törvény - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi X 1. oldal 2017. évi CXCVII. törvény a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes
Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1
Prof. Dr. Vókó György: A rehabilitáció kérdései a Btk Általános részének tervezetében 1 A rehabilitációt a mai jogállami büntetőjog díszes kalapjának hívnám inkább, hasonlítva létrejöttének idején történt
T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról
T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 16-AI ÜLÉSÉRE
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
T/8289. számú törvényjavaslat. az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8289. számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről
Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos
Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.
Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Ügyszám: NAIH/2019/1073. [ ] részére. Tisztelt [ ]!
Ügyszám: NAIH/2019/1073 [ ] részére [ ] [ ] Tisztelt [ ]! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett konzultációs megkeresésében hatósági erkölcsi bizonyítványok
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA
1860 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való
A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése
A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető
Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester
Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya
2. oldal b) akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; c) akit valamely foglalkozástól elti
1. oldal 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról 1 E törvény célja, hogy - figyelembevéve a Magyar Köztársaság Alkotmányának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, a magántulajdon garanciáira
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10051. számú törvényjavaslat a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
9. n a p i r e n d i p o n t E L Ő T E R J E S Z T É S
9. n a p i r e n d i p o n t E L Ő T E R J E S Z T É S 2015. január 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A Képviselő-testület alakuló ülésével kapcsolatos törvényességi felhívás megvitatása
A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint
VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
Magyar joganyagok évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 2. oldal (3)1 A bírósági határozattal elbírált cselekményhez ren
Magyar joganyagok - 2000. évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 1. oldal 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről 1 Az Országgyűlés a gépjárművezetők
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
EGYSÉGES JA VASLA T. zárószavazásához
ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELŐ Ellenjegyezte : 19zk'S I A Érkezett:?~ Z DE 14. T/9243/. sz. EGYSÉGES JA VASLA T egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló
A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok
A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.
V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG
V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A
Előterjesztés Prevenció K.B. Bt sz. felnőtt háziorvosi körzet - feladat-ellátás felmondásáról
Előterjesztés Prevenció K.B. Bt. - 3. sz. felnőtt háziorvosi körzet - feladat-ellátás felmondásáról 1. előterjesztés száma: 248/2018. 2. előterjesztést készítő személy neve: Bajtekné Halász Ildikó 3. előterjesztést
A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata
Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése
Önkormányzati törvény évi módosításai
Önkormányzati törvény 2010. évi módosításai 2010. június 5-től A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt módosította a 2010.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról
2015. évi törvény a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 19-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 19-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről
2013. évi... törvény. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
mm
ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének december 15-ei rendes, nyílt ülésére. elbírálására
Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány
v é g z é s t: A bíróság a.. Helyi Választási Bizottság.. számú határozatát megváltoztatja, és az
A Kaposvári Törvényszék dr. Takács Norbert ügyvéd (.) által képviselt... szám alatti kérelmezőnek... Helyi Választási Bizottság... szám alatti kérelmezettel szemben népszavazási ügy iránt indított nem
Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993.
Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993. január 1-től 2 1. SZ.MELLÉKLET A MAGYAR ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓ ÉS SEGÉLYEZŐ
T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések
A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 3.napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról és ehhez kapcsolódóan
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról Ó z d, 2019. június 27. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő:
A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 7-i ülésének 5. számú napirendi pontja
Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. november 7-i ülésének 5. számú napirendi pontja Rendelettervezet a megyei közgyűlés tagjainak, bizottsági elnökeinek, tagjainak tiszteletdíjáról
Az összbüntetésbe foglalás újabb kérdései január 12-től 1
Az összbüntetésbe foglalás újabb kérdései 2009. január 12-től 1 1./ Csak végrehajdandó szabadságvesztések foglalhatók összbüntetésbe A Btk. 92. -ának 2009. január 12. előtt (1999. március 1-től) hatályos
ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet
1. Napirend gyermekvédelmi rendelet - előterjesztés 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet Tisztelt képviselő-testület!