EGÉSZSÉGÜGYI JOG ÉS BIZTOSÍTÁS

Átírás

1 SEMMELWEIS EGYETEM Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Dr. Nemes András EGÉSZSÉGÜGYI JOG ÉS BIZTOSÍTÁS Egyetemi jegyzet Budapest, 2003.

2 I. Fejezet EGÉSZSÉGÜGYI JOG 1. Alkotmányjogi háttér Az egészséghez való jogot (egészségügyi jogot) az alapvet jogok közül a szociális és kulturális jogok közé sorolhatjuk. Ezen alapvet jogok korlátozzák és kötelezik az államot. Érvényesülésük az egyének szolgáltatási és juttatási igényeként jelentkezik. Azonban nem elegend e jogokat jogszabályban rögzíteni, mert megvalósulásuk függ az állam anyagi-pénzügyi lehet ségeit l is. A szociális jogok célja az alapvet emberi szükségletek kielégítése, mert minden embernek joga van az élethez, s mindenkinek joga van a maga és családja egészségének, valamint jólétének biztosításához (táplálkozás, ruházkodás, lakhatás, rászorultság esetén gondoskodás). A szociális jogoknak két nagy területe van: a szociális biztonsághoz való jog és az egészséghez való jog Az alapvet emberi szükségletek kielégítését els sorban a tulajdonhoz és a munkához való jog garantálja. E jogok hiányában lehet hivatkozni szociális biztonsághoz való jogra. A szociális biztonság két f eleme korunkban: a társadalombiztosítás és a szociális és egészségügyi segítségnyújtás A szociális biztonsághoz való jogot, mint állami célt az Alkotmány 17. -a rögzíti, amikor kimondja, hogy a Magyar Köztársaság kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik a rászorulókról. Ezen célt az Alkotmány 70/E. -a konkretizálja: biztosítja az állampolgároknak a szociális biztonsághoz való jogot; valamint öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz való jogot. Az állampolgároknak ezen ellátásokhoz való jogai a társadalombiztosítás egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás útján, a foglalkoztatáspolitikai rendszer m ködtetésével, valamint a szociális intézmények rendszerével valósulnak meg. A szociális jogok másik nagy területét: az egészséghez való jogot már a felvilágosult abszolutizmus idején elismerték azokban az országokban, ahol a járványok megel zése érdekében a közegészségügy állami feladattá vált. Két nagy területe: az egészséges környezethez való jog és a testi-lelki egészséghez való jog 2

3 Az egészséghez való jogot az Alkotmány 70/D. -a rögzíti, amely alapján a Magyar Köztársaság területén él knek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez, és ezt a jogot a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével; a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. Az ismertetett Alkotmányos alapelvek figyelembevételével alkotta meg az Országgy lés az egészségügyr l szóló évi CLIV. törvényt (Eüt.), amely módosításokkal és kiegészítésekkel ugyan, de jelenleg is hatályban van. 2. Az egészségügyi törvény Az egészségügyr l szóló évi CLIV. törvény felépítése a következ : I. FEJEZET: A törvény célja, alapelvei és hatálya. II. FEJEZET: A betegek jogai és kötelezettségei. III. FEJEZET: Népegészségügy. IV. FEJEZET: Az egészségügyi ellátások rendszere. V. FEJEZET: Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményei. VI. FEJEZET: Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei. VII. FEJEZET: Az állam felel ssége a lakosság egészségi állapotáért, az egészségügy szervezése és irányítása. VIII. FEJEZET: Az emberen végzett orvostudományi kutatások. IX. FEJEZET: Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a m vi medd vé tétel. X. FEJEZET: Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása. XI. FEJEZET: Szerv- és szövetátültetés. XII. FEJEZET: A halottakkal kapcsolatos rendelkezések. XIII. FEJEZET: Vérellátás. XIV. FEJEZET: Katasztrófa egészségügyi ellátás. XV. FEJEZET: Egészségügyi szakért i tevékenység. XVI. FEJEZET: Természetes gyógytényez k, fürd - és klímagyógyintézetek, gyógyhelyek. XVII. FEJEZET: Nemzetközi rendelkezések, és XVIII. FEJEZET: Záró rendelkezések A következ kben az Eüt. alapvet rendelkezéseit, az állampolgároknak járó ellátások rendszerét ismertetjük, s e törvény kapcsolódó el írásait a munkavállalók foglalkoztatáspolitikai és a biztosítottak társadalombiztosítási jogaihoz. Tehát a személyi kör összefoglalóan: az állampolgárok, a munkavállalók és 3

4 a biztosítottak Az Egészségügyi törvény preambuluma Az Országgy lés a lakosság egészsége iránt érzett felel sségét l áthatva, attól a meggy z dést l vezérelve, hogy az egyén egészséghez f z d érdeke és jólléte els bbséget kell élvezzen, továbbá, hogy az orvostudomány fejl désének eredményeit a jelen és a jövend nemzedékek javára kell felhasználni, annak tudatában, hogy az egészség az egyén életmin ségének és önmegvalósításának alapvet feltétele, amely dönt hatással van a családra, a munkára és ezáltal az egész nemzetre, tekintettel arra, hogy az egészség fejlesztését, meg rzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni, figyelemmel a bekövetkezett tudományos, technikai, etikai és társadalmi, valamint a jogrendszert érint változásokra, továbbá nemzetközi kötelezettségeinkre, az egészségi állapot meg rzésének és javításának összetett feltételrendszerét meghatározó alábbi törvényt alkotta meg A törvény célja E törvény célja: hogy el segítse az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közrem köd k feladatainak meghatározásával, hogy hozzájáruljon a társadalom tagjai esélyegyenl ségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden beteg meg rizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, hogy meghatározza a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetét l függetlenül az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, hogy biztosítsa az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéb l fakadó garanciális jelleg intézkedésekkel, 4

5 valamint, hogy lehet vé tegye az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges er források el teremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejl dését Alapelvek 1. Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során a betegek jogainak védelmét biztosítani kell. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. 2. Az esélyegyenl ségnek az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során is érvényesülnie kell. 3. Az egészségi állapot javításának els dleges eszköze az egészség meg rzése és a betegségek megel zése. 4. Az egészségügyi szolgáltatások alapvet szakmai feltételrendszere tulajdon- és m ködtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. 5. Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és m ködése emberközpontú, az eltér jelleg és súlyosságú megbetegedésben szenved k egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költség-hatékony eljárásokon alapul Fogalommeghatározások beteg: az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vev vagy abban részesül személy; kezel orvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, valamint ezek keretében beavatkozásokat végz orvos, aki a beteg gyógykezeléséért felel sséggel tartozik; egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége; egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb fels fokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkez személy, továbbá a beteg ellátását végz vagy az abban közrem köd egészségügyi szakképesítéssel rendelkez személy; egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amelynek célja az egyén egészségének meg rzése, továbbá a megbetegedések megel zése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megel zése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürd ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, a 5

6 szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a m vi medd vé tételt, valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is; egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott m ködési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja; egészségügyi intézmény: a jogi személyiséggel rendelkez, valamint a fekv beteg-szakellátást nyújtó, jogi személyiséggel nem rendelkez egészségügyi szolgáltató; egészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes szerve; sürg s szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne; veszélyeztet állapot: az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyeget helyzetet eredményezne, illet leg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene; vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, egészségének meg rzése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása; beavatkozás: azon megel z, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet el, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefügg eljárás; invazív beavatkozás: a beteg testébe b rön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelent beavatkozásokat; életment beavatkozás: sürg s szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás; életfenntartó beavatkozás: a beteg életének mesterséges módon történ fenntartására, illetve egyes életm ködéseinek pótlására irányuló egészségügyi szolgáltatás; egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától; szakképesítés: az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és fels fokú szakképzésben, az egyetemi vagy f iskolai szint alapképzésben, valamint az egyetemi és f iskolai végzettség egészségügyi dolgozók fels fokú szakirányú szakképzése során megszerzett szakképzettség; 6

7 közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevel szül, a testvér, valamint az élettárs; magyar állampolgár: a magyar állampolgársággal, továbbá az illetékes hatóság által kiadott, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési engedéllyel rendelkez nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek min sül személy A törvény hatálya E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekre, m köd egészségügyi szolgáltatókra, folytatott egészségügyi tevékenységekre. A törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltér szabályokat állapíthat meg. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelel en alkalmazni kell. 3. A betegek jogai és kötelezettségei 3.1. Az egyén szerepe Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és környezete egészségi állapotáért viselt felel sségével együtt biztosítják a lakosság egészségének védelmét és egészségi állapotának javítását. Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük meg rzéséhez és védelméhez, a betegségek megel zéséhez és a gyógyuláshoz A beteg jogai Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van sürg s szükség esetén az életment, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megel zését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Ezen felül minden betegnek joga van olyan egészségügyi ellátáshoz, amely egészségi állapota által indokolt, megfelel, folyamatosan hozzáférhet és megkülönböztetés nélküli. Az egészségügyi ellátás: megfelel, ha az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szabályozás megtartásával történik; folyamatosan hozzáférhet, ha napi 24 órában igénybevehet ; megkülönböztetés nélküli, ha az adott egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a betegek között társadalmi helyzetük, politikai nézeteik, nemzetiségük, származásuk, 7

8 vallásuk, nemük, koruk, családi állapotuk, képzettségük, testi vagy értelmi fogyatékosságuk miatt - nem valósul meg diszkriminatív megkülönböztetés. A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt esetben az ellátását biztosító orvos szabad megválasztásához. A beteg orvosválasztási joga az egészségügyi szolgáltató és a választott orvos egyetértésével gyakorolható. A beteg a kezel orvosa által megállapítottakkal kapcsolatban más orvos által történ vizsgálatot is kezdeményezhet. Ha a beteget a legrövidebb id n belül nem részesítik az egészségi állapota által indokolt szükséges ellátásban, tájékoztatni kell arról, hogy milyen más egészségügyi szolgáltatót vehet igénybe ellátása érdekében. Amennyiben ez nem lehetséges, a beteget várólistára kell helyezni, s tájékoztatni kell a várakozás okáról, valamint annak várható id tartamáról Az emberi méltósághoz való jog A beteg emberi méltóságát az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani. A betegen kizárólag csak az ellátásához szükséges beavatkozások végezhet k el. A beteg jogainak gyakorlása az ellátás során csak az egészségi állapota által indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, ameddig annak oka fennáll. A korlátozó intézkedéseket a beteg kezel orvosa rendelheti el. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. A beteg ruházata az ellátás során csak a szükséges id re és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el A kapcsolattartás joga A kapcsolattartás joga a beteg fekv beteg-gyógyintézetben megillet jogainak összessége, amelyet betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a fekv beteg-gyógyintézet házirendje határozza meg: a betegnek joga van más személyekkel kapcsolatot tartani, látogatókat fogadni; megtilthatja a gyógykezelésével kapcsolatos információk más el tt történ feltárását (kivéve: ha gondozása érdekében szükséges) a súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon; a kiskorú betegnek joga arra, hogy szül je, törvényes képvisel je vagy az általuk megjelölt személy mellette tartózkodjon; a szül n nek joga van arra, hogy a vajúdása és a szülés alatt az általa megjelölt nagykorú személy folyamatosan vele legyen; a szülést követ en pedig arra, hogy amennyiben ez lehetséges újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el; a beteget megilleti a vallás szabad gyakorlásának joga; a beteg jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára. A házirend a fentieken kívül természetesen további jogokat is megállapíthat. 8

9 A gyógyintézet elhagyásának joga A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal nem veszélyezteti mások testi épségét, egészségét. A beteg távozási szándékát kezel orvosának köteles bejelenteni, aki e tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti. Amennyiben a beteg bejelentés nélkül hagyja el a gyógyintézetet, a kezel orvos ezt szintén feltünteti a beteg egészségügyi dokumentációjában, valamint ha beteg egészségügyi állapota ezt indokolja értesíti az illetékes hatóságokat, korlátozottan cselekv képes és cselekv képtelen személy estén a törvényes képvisel t, vagy az erre megjelölt személyt A tájékoztatáshoz való jog A beteg jogosult a teljes kör tájékoztatásra. A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról; a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról; a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges el nyeir l és kockázatairól; a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett id pontjairól; döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében; a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekr l;) az ellátás folyamatáról és várható kimenetelér l; a további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról. A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követ en további kérdezésre. A betegnek joga van ellátása során megismerni az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követ en azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltér eredményt és annak okait. Ezen felül a beteg jogosult megismerni az ellátásában közvetlenül közrem köd személyek nevét, szakképesítését és beosztását. A betegnek joga van arra, hogy számára érthet módon kapjon tájékoztatást - figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára. A beteg tájékoztatásához szükség esetén és lehet ség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítanak Az önrendelkezéshez való jog A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog. A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, melyeket utasít vissza. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érint döntésekben részt vegyen. Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg beleegyezését adja. A beleegyezésnek megtévesztést l, fenyegetést l, kényszert l mentesnek kell lennie, valamint megfelel tájékoztatáson kell alapulnia. A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással adhatja meg. Az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli vagy - amennyiben erre nem képes - két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A cselekv képes beteg közokiratban, teljes bizonyító erej magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekv képes 9

10 személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a tájékoztatni kell. Ugyanakkor a cselekv képes beteg meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történ gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból. Amennyiben a beteg cselekv képtelen és nincs nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogát a beteg törvényes képvisel je, ennek hiányában a beteggel közös háztartásban él, cselekv képes személy (házastársa vagy élettársa, ennek hiányában gyermeke, ennek hiányában szül je, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszül je, ennek hiányában unokája) hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem él, cselekv képes személy (gyermeke, ennek hiányában szül je, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszül je, ennek hiányában unokája) gyakorolja. Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvez bben befolyásoló döntést kell figyelembe venni. A fent említett személy nyilatkozata a kezel orvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történ beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban a beavatkozással fölmerül kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekv képessé válását követ en azonnal tájékoztatni kell. A beteg beavatkozásokba történ beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyez nyilatkozat megtételére nem képes, és a fent említett személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna; valamint invazív beavatkozások esetén akkor, ha a nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van. A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függ - bármilyen célú felhasználásához. A beteg beleegyezése viszont nem kell ezen anyagok szokásos módon történ megsemmisítéséhez. A betegnek joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érint beavatkozásokról. A beteg megtilthatja, hogy holttestéb l szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. 10

11 Az ellátás visszautasításának joga A cselekv képes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erej magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Az életfenntartó vagy életment beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehet ség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid id n belül - megfelel egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a fenti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követ 3. napon - két tanú el tt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehet figyelembe. A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életment beavatkozást, ha várandós és el re láthatóan képes a gyermek kihordására. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. Cselekv képtelen és korlátozottan cselekv képes beteg esetén a fenti ellátás nem utasítható vissza. Amennyiben ezen ellátás visszautasítására mégis sor kerül, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezel orvos a bíróság joger s határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezel orvos az indokolt ellátási kötelezettségének teljesítése érdekében - szükség esetén - igénybe veheti a rend rhatóság közrem ködését Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szerepl adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szerepl adattal pedig a beteg rendelkezik. A beteg jogosult a gyógykezeléssel összefügg adatainak kezelésér l tájékoztatást kapni; a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni; az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni; a fekv beteg-gyógyintézetb l történ elbocsátásakor zárójelentést kapni; valamint egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni. A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt - rá vonatkozó - egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni. 11

12 Amennyiben a betegr l készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitok-védelméhez való jogát érint adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a fent említett egyéb jogosultság. Cselekv képtelen személy dokumentációjába való betekintési jog az általa megnevezett személyt, ennek hiányában törvényes képvisel jét, ennek hiányában a beteggel közös háztartásban él, cselekv képes személyt, ennek hiányában a beteggel közös háztartásban nem él cselekv képes személyt illet meg. Korlátozottan cselekv képes személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, illetve az általa megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képvisel t illeti meg. A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen. A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követ en csak a beteg által adott teljes bizonyító er vel rendelkez magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére. A beteg életében, illet leg halálát követ en házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra ezen személyek életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve egészségügyi ellátás céljából van szükség; valamint az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. A beteg halála esetén törvényes képvisel je, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefügg vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megel z gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni Az orvosi titoktartáshoz való jog A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vev személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségér l, annak várható kimenetelér l kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséb l. Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt a törvény elrendeli; mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végz személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürg s szükség és a veszélyeztet állapot esetén ez elkerülhetetlen. 12

13 A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekv beteg-gyógyintézetbe történ elhelyezésér l, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebb l kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekv beteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezésér l és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelent s mérték változásáról A beteg kötelezettségei Eredményes gyógyító tevékenység csak a beteg és az ellátók kölcsönös együttm ködése révén lehetséges, ezért a betegnek nem csak jogai, de kötelezettségei is vannak. E kötelezettségeknek els sorban a saját és mások gyógyulása érdekében kell eleget tennie. A beteg saját érdekében mindenekel tt köteles együttm ködni az t ellátó egészségügyi dolgozókkal az alábbiak szerint: Tájékoztatni ket mindarról, aminek ismerete szükséges a megfelel gyógykezeléshez. Különösen fontos elmondani korábbi betegségeit, gyógykezelését; azt, hogy milyen gyógyszereket szed, illetve szedett, valamint fel kell tárnia azokat a kockázati tényez ket is, amik az egészségét károsíthatják. Tájékoztatni kell az ellátókat saját betegségével összefüggésben mindarról, ami mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fert z betegségekr l és a foglakozás végzését kizáró megbetegedésekr l, állapotokról. A betegnek el kell mondania, hogy egészségügyi ellátásával kapcsolatban korábban milyen jognyilatkozatokat tett (pl. helyettes döntéshozót nevezett meg, él végakaratot készített). Miután a beteg hozzájárult a beavatkozásokhoz, köteles betartani az orvosoknak a gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezéseit. Természetesen köteles betartani a jogszabályokat, az intézmény házirendjét és a térítésköteles ellátások ellenértékét megfizetni. Hitelt érdeml en igazolnia kell a személyes adatait és azt, hogy van-e egészségbiztosítása? Köteles tiszteletben tartani más betegek és az egészségügyi dolgozók jogait A beteg jogainak érvényesítése E törvény biztosítja a beteg jogainak érvényesítését, a panaszainak kivizsgálását és megteremti a betegjogi képvisel rendszerét, aki együttm ködik az ÁNTSZ szerveivel. Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget - egészségi állapotától függ en - a felvételekor, illet leg az ellátás el tt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehet ségeir l, illetve a gyógyintézet házirendjér l. 13

14 A betegjogi képvisel A betegjogi képvisel ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti ket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képvisel tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében; segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását; a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezet jénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefügg ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget; rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesülésér l az egészségügyi szolgáltatónál. A betegjogi képvisel egyedi ügyekben kizárólag a betegt l kapott meghatalmazás keretei között járhat el. A betegjogi képvisel a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató m ködésével kapcsolatban észlelt jogsért gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezet jének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képvisel jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni. A betegjogi képvisel kiemelten kezeli az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lév k betegjogi védelmét. A betegjogi képvisel - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult: az egészségügyi szolgáltató m ködési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni. A betegjogi képvisel köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. A betegjogi képvisel a külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait. A betegjogi képvisel nem állhat azzal az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa képviselend betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt. Az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék. Az egészségügyi szolgáltató vezet je 10 munkanapon belül, a fenntartó 30 munkanapon belül - ha a fenntartó önkormányzati képvisel -testület vagy közgy lés, a soron következ testületi ülésen - érdemben megvizsgálja a betegjogi képvisel észrevételeit és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról t tájékoztatja. 14

15 A közvetít i tanács A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerül jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetít i eljárás keretében történ rendezését. A közvetít i tanács összetételét, a közvetít i eljárás rendjét külön törvény szabályozza. 4. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei 4.1. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Sürg s szükség esetén az egészségügyi dolgozó - id ponttól és helyt l függetlenül - az adott körülmények között a t le elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközökt l függ en az arra rászoruló személynek els segélyt nyújt, illet leg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürg s szükség fennállását vélelmezni kell. A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e min ségében hozzáforduló beteg megfelel ellátása iránt intézkedik. Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult - a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függ en a beteget ellátja, vagy - a megfelel tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén - a megfelel feltételekkel rendelkez orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja. A beteg vizsgálata kiterjed a kezel orvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórel zményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására. A fentiekben foglaltaktól eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem t r beavatkozások esetén lehet. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkez egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga, illet leg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása id tartamára a beteg vizsgálatára és kezelésére a kezel orvos munkáltatója, a munkáltató hiányában a kezel orvos, a kezel orvos akadályoztatása esetén - az egészségügyi szolgáltató költségére - a területileg illetékes egészségügyi hatóság köteles a beteg vizsgálatáról és kezelésér l más orvos útján gondoskodni, ide nem értve azt az esetet, amelyben a kezel orvos feladatait az ügyeletes orvos látja el. A felkért kezel orvos, illet leg ügyeletes orvos köteles a beteg egészségi állapotával kapcsolatos eseményekr l a kezel orvost megfelel id ben és módon tájékoztatni. A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó a folyamatos ellátás biztosítása érdekében - a munkáltató rendelkezésének és a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelel en - a 15

16 rendes munkaid n kívül elérhet vagy meghatározott helyen készenlétben áll, illetve ügyeleti feladatokat lát el. Készenlétnek min sül a rendkívüli munkaid ben, az egészségügyi szolgáltató által elérhet, vagy meghatározott helyen munkavégzés céljából való készen állás. Ügyeletnek min sül - amennyiben m szak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges - rendkívüli munkaid ben, ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén való rendelkezésre állás, továbbá az ügyeleti és munkaköri feladatok ellátása Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása (gyógymódválasztási szabadság) A kezel orvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közrem köd személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhet eljárást. A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illet leg a kockázat vállalására alapos ok legyen. A kezel orvos - feladatkörében - jogosult más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkez egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közrem ködésre felkérni, konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni. A kezel orvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közrem köd egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelm en tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közrem ködésre felkérend további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. A közrem köd egészségügyi dolgozó az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelel en hajtja végre, amennyiben a végrehajtás során el re nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezet esemény történik, err l a kezel orvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közrem köd más orvost - haladéktalanul értesíti, amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvez tlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezel orvos - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közrem köd más orvos - tudomására hozza, az utasítás végrehajtását - a kezel orvos egyidej tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a t le elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszer en kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna. 16

17 Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó - szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének megfelel en - önállóan határozza meg a általa elvégzend feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét Az ellátás megtagadásának joga A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közrem köd orvos megtagadhatja, ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagy a beteghez f z d személyes kapcsolata miatt feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja. Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követ en tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel, a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt, a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végz orvos a beteget kés bbi id pontra visszarendeli, illet leg a b) pontban foglaltak szerint jár el. Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja. Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggy z désével ellenkezik, a beteg együttm ködési kötelezettségét súlyosan megsérti, vele szemben a beteg sért vagy fenyeget magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza, saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkez egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan Tájékoztatási kötelezettség A kezel orvos a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a t le elvárható ismereteknek megfelel en és legjobb tudása szerint tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. Amennyiben a beteg cselekv képtelen, illetve korlátozottan cselekv képes, a kezel orvos az arra jogosult személyeket is tájékoztatja. 17

18 A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthet az el re elkészített általános ismertet segédanyagok átadásával. A kezel orvos a beteg tájékoztatását körültekint en, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi. A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelent s mellékhatásaira, az esetleges szöv dményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok el fordulási gyakoriságára. Meg kell gy z dni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról Dokumentációs kötelezettség A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelel en tükrözze az ellátás folyamatát. Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni a beteg személyazonosító adatait, cselekv képes beteg esetén az értesítend személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képvisel nevét, lakcímét, elérhet ségét, a kórel zményt, a kórtörténetet, az els vizsgálat eredményét, a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének id pontját, az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísér betegségeket és szöv dményeket, egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényez k megnevezését, az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét, a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét, a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat, a bejegyzést tév egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés id pontját, a betegnek, illet leg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését, a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek id pontját, minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet. Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell rizni: az egyes vizsgálatokról készült leleteket, a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat, az ápolási dokumentációt, a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint a beteg testéb l kivett szövetmintákat. 18

19 Több résztevékenységb l álló, összefügg ellátási folyamat végén vagy fekv beteg-gyógyintézeti ellátást követ en írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és azt a betegnek át kell adni Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, id beli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegt l, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja el Az egészségügyi dolgozók védelme Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy a látlelet kiadása, a keres képesség, illetve a munkaképesség-csökkenés mértékének elbírálása, a munka-, illetve pályaalkalmasság elbírálása, az egészségügyi alkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok, az egyéb egészségügyi, egészségbiztosítási vagy szociális ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok, a kötelez népegészségügyi intézkedések ellátása, a hatóság megkeresésére vagy megrendelésére végzett vizsgálat, illetve beavatkozás, az ügyeleti szolgálat, illetve sürg sségi ellátás során mindezekkel összefüggésben közfeladatot ellátó személynek min sül A szakmai fejl déshez való jog és kötelezettség Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejl désével összhangban történ - folyamatos továbbfejlesztésére. 5. Népegészségügy 19

20 A népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása az egészség meg rzése, a betegségek megel zése révén. A népegészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai és természeti-társadalmi környezeti feltételeit, az egészség meg rzésének, a betegségek megel zésének hatékony, hozzáférhet és a lakosság által elfogadható módszereit, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait. Az egészséget támogató társadalompolitika céljainak meghatározásánál, valamint a döntések el készítésénél támaszkodni kell a népegészségügyi tevékenység során feltárt adatokra. A lakosságot a népegészségügyi helyzetr l, a felmerült problémákról, az el idéz tényez kr l, a várható következményekr l, a megoldás lehet ségeir l és korlátairól rendszeresen tájékoztatni kell Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés célja az egészségi állapot és az életmin ség javítása, valamint az egészség védelme. Az egészség védelmének els dleges eszközei a betegségek és sérülések megel zése, valamint az egészségnevelés. Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórmegel z állapotok megel zésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozni kell az egyén lehet ségeit és felel sségét egészsége meg rzésével kapcsolatban. Minden egészségügyi dolgozó feladata az egészségnevelésben való aktív részvétel, ezért az egészségügyi dolgozók képzése során kiemelt figyelmet kell fordítani az életmód-tanácsadásra történ felkészítésre. Az egészségnevelés szempontjait a közszolgálati rádió és televízió m sorpolitikájának kialakítása során is figyelembe kell venni. A lakosság egészségét veszélyeztet tényez ket és tevékenységeket észlel, illetve ilyen tevékenységet folytató személyeket és szervezeteket bejelentési kötelezettség terheli. Ezen személyek és szervezetek tudomására jutott információkat az egészségkárosodás megel zéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve nyilvánosságra kell hozni. Az egészségvédelem alapvet eszközei az egészségnevelés mellett a fert z megbetegedések megel zését szolgáló véd oltások, a betegségek és kórmegel z állapotok korai felismerését célzó sz r vizsgálatok rendszere, valamint az egészségügyi ellátás keretében végzett egészségügyi felvilágosító tevékenység. A lakosság egészségi állapotát hosszú távon is jelent sen befolyásoló területek - a háziorvos ilyen irányú tevékenysége mellett - a család- és n védelmi gondozás, a gyermekek és ifjak közösségeinek egészségügyi gondozása (a továbbiakban: ifjúság-egészségügyi gondozás), a foglalkozásegészségügy, az id skorúak gondozása és a sportegészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás 20

21 A népegészségügy erny je alatt kell gondoskodni az Ifjúság-egészségügyi gondozásról. Az ifjúságegészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejl désének el segítése. Ennek során biztosítani kell az egészségnevelést, az életkoruknak megfelel sz r vizsgálatokat, az életkorhoz kötött kötelez véd oltásokat, illetve azok megtörténtének és eredményességének vizsgálatát, továbbá a kampányoltásokat, a pályaválasztási tanácsadás egészségügyi feladatait, a beiskolázás el tti vizsgálatokat, a szakmai alkalmasság elbírálását, a szakképesítést is nyújtó oktatási intézményekben az id szakos alkalmassági vizsgálatok elvégzését. Ebben a feladatkörben ellen rizni kell a közegészségügyi követelmények érvényesülését az elméleti és gyakorlati képzésre szolgáló helyiségekben, továbbá a szabadtéri foglalkoz6tatási és rekreációs területeken, a bölcs dében, a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetést, a járványügyi el írások betartását, az els segélynyújtás feltételeinek meglétét, alkohol, kábítószer, egyéb pszichotrop anyagok és a dohánytermékek (tiltott) fogyasztására vonatkozó szabályok betartását, a tanulók pszichológiai állapotát, terhelhet ségét; fert z megbetegedés esetén meg kell tenni a szükséges járványügyi intézkedéseket; a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek és tanulók els orvosi ellátását. Az ifjúság-egészségügyi gondozás részét képezi a külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskola-egészségügyi ellátás Sportegészségügyi gondozás A sportegészségügyi gondozást is el írja a törvény. A sportegészségügyi gondozás célja: a diáksportban és a szabadid sportban rendszeresen részt vev személyek el zetes alkalmassági vizsgálata és rendszeres ellen rzése, a fokozott fizikai megterhelésre alkalmatlan személyek kisz rése, a rejtett megbetegedések feltárása, a fizikai állapotnak megfelel kedvez élettani hatást kifejt, szakszer en irányított testmozgás sportegészségügyi ellen rzése, a sporttevékenységre és az ezzel kapcsolatos életmódra vonatkozó tanácsadás, az iskolai testnevelési, könnyített és gyógy-testnevelési feladatok ellátásával kapcsolatos tanácsadás, sportrendezvények felügyelete, a sportsérülések megel zése és els dleges ellátása, a szükséges további intézkedések megtétele, sport- és mozgásprogramok kidolgozása, valamint ezek hatásának vizsgálata, lehet ség szerint rehabilitációs szakorvossal közös ellen rzése. 21

22 A sportegészségügyi gondozás speciális szakterülete a versenysportolók sportorvosi vizsgálata és felügyelete, amelynek célja az adott sportágban folytatott sporttevékenységre való alkalmasság megállapítása, illetve e sporttevékenység esetleges egészségkárosító hatásainak megel zése id szakos sportorvosi ellen rz vizsgálat révén. A meg nem engedett teljesítményfokozó gyógyszerek, egyéb anyagok és készítmények, valamint módszerek tilalmának ellen rzése, az ezzel kapcsolatos kutatás, tanácsadás és megel zés a sportegészségügyi gondozás feladatkörébe tartozik Sugáregészségügy A sugár-egészségügyi tevékenység célja, hogy védje az emberek és utódaik egészségét az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások ártalmas hatásaival szemben a sugárzások rendeltetésszer alkalmazása során. (A sugárzások biztonságos a társadalom számára elfogadható kockázattal járó alkalmazása érdekében a sugáregészségügy feladata): az emberi sugárterhelés forrásainak megismerése, mértékének felmérése és alakulásának nyomon követése, a sugárzás tulajdonságainak és az él anyaggal való kölcsönhatásának tanulmányozása, az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata megfigyeléses orvostudományi kutatási, klinikai és epidemiológiai módszerekkel, a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés szabályainak, hatékony és gazdaságos eszközeinek és módszereinek a kidolgozása, a sugár-egészségügyi szempontból biztonságos munka- és életfeltételek kialakításához és fenntartásához szükséges intézkedések meghozatala, és végrehajtásuk ellen rzése. Ionizáló sugárforrásokat m ködtetni csak egészségügyi hatósági engedély birtokában szabad, ennek sugár-egészségügyi szabályozását és felügyeletét, a túlexpozíciók esetén teend intézkedéseket, a radioaktív anyagok alkalmazásának, a radioaktívhulladék-kezelés és tárolás feltételeit az atomenergiáról szóló törvény követelményeivel és el írásaival összhangban kell végrehajtani. A sugár-egészségügy kapcsolódik a munka törvénykönyvér l szóló évi XXII. törvényhez (Mt.), amelynek a kimondja, hogy a munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása. Az Mt a (4) bekezdése pedig öt munkanap pótszabadságot biztosít annak a dolgozónak, aki az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltölt. További munkajogi rendelkezés, hogy ezeken az egészségre ártalmas, vagy különösen veszélyes munkahelyeken a munkaid heti 36 óra. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (Tny.R.) 1. számú melléklete 10. pontja szerint az ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka korkedvezményes nyugellátásra jogosítja a biztosítottat. Az Eüt. vonatkozó alapelvének megfelel en a Kormány meghatározta az egészségügyi programot, amely szerint megállapítható, hogy az alapellátásban jelent s el rehaladást jelentett a háziorvosi, az 22

23 alapellátási struktúra átszervezése, a háziorvosi rendszer privatizációja, így jobb kapcsolat alakult ki, el nyösebb ellátást tudott biztosítani a lakosság számára, illetve megalapozta a továbbfejlesztés elemeit. Növekedett az önkormányzatok szerepe ebben a kérdésben. Fontos reform a járó-, illet leg fekv beteg-ellátás új formában történ m ködtetése. Jellemz erre a kötelez egészségbiztosításról szóló évi LXXXIII. törvény (Ebt.)-ben meghatározott szolgáltatói szerz dés rendszere. A sz r program csoporthoz is kapcsolódik az Ebt. rendelkezése, amikor meghatározza a biztosítottak sz r vizsgálatát betegség- és korcsoportok szerint. Alapvet elhatárolás a két törvény személyi köre tekintetében az, hogy míg az Eüt. a lakosság számára biztosít egészségügyi ellátást, addig az Ebt. kötelez en teszi lehet vé az ott meghatározott egészségügyi ellátásokat a biztosítottak részére, kiegészítve meghatározott pénzbeli ellátásokkal, amelyek keresetpótló jelleg ek. (Az Ebt. részletes rendelkezései ismertetésével a kés bbiekben foglalkozunk.) Az Eüt. hatálya alá tartozó egyén társadalmi kötelessége a saját és környezete egészségi állapotáért viselt felel ssége, amely keretében köteles figyelemmel lenni mások egészséggel kapcsolatos jogára. Kötelessége tartózkodni minden olyan magatartástól és tevékenységt l, amely a társadalmilag elfogadható kockázati szinten felül köztudottan mások egészségét, testi épségét veszélyezteti. Ez a magatartás markánsan három területen jelentkezik: nevezetesen a dohányzásban, alkoholfogyasztásban és a tiltott szerek használatában (drogok). Feladat e káros szerek lehet ség szerinti jelent s háttérbe szorítása, esetlegesen fogyasztásuk megszüntetése. (itt csak a dohányzás és az alkoholfogyasztás nemkívánatos hatásával foglalkozunk. A drog-problematikára jegyzetünk másik része terjed ki.) 5.3. Az alkoholfogyasztásról Az alkoholfogyasztás általában az egyén privát életében valósul meg. E negatív magatartással kapcsolatban azonban pozitív védekez rendelkezést tartalmaz a Munka törvénykönyvér l szóló évi XXII. törvény (Mt.), amely kötelez en el írja, hogy a munkavállaló köteles a kijelölt helyen és id ben munkára képes állapotban megjelenni és ezt az állapotot a munka befejezéséig megtartani. (Ezt az állapotot befolyásoló tényez az alkohol, droghatás.) Az Mt. bérrendszere lehet vé teszi a munkabér 1/5-ének természetben való kiadását. Ez azonban nem terjedhet ki az egészségre káros hatást kifejt termékekre, még abban az esetben sem, ha annak a munkáltató az el állítója. Az Mt. rendelkezésével összhangban, mintegy kiegészítésül adta ki a Legfels bb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma a 122. sz. állásfoglalást, amely lehet vé tette a munkáltatónak az alkoholszondáztatást, s pozitív eredmény esetén az alkoholtól befolyásolt állapotban lév munkavállaló munkától való eltiltását. Az Ebt a meghatározza meg az üzemi baleset fogalmát, az ilyen balesetet szenvedett egyén f szabály szerint baleseti ellátásra jogosult. Az Ebt a azonban szigorító rendelkezéseket is tartalmaz: el írja, hogy társadalombiztosítási szempontból nem üzemi baleset az a baleset, amely a sérült kizárólagos ittassága miatt következett be A dohányzás káros hatása 23

24 Magyarország egészségi állapota riasztó statisztikai adatokat mutat. Els helyen a szív és érrendszeri betegségek állnak, második helyen a daganatos betegségek. Mindkett nél a tudomány igazolta a dohányzással kapcsolatos káros összefüggést. A daganatos megbetegedések a tüd, gége, nyel cs daganatos megbetegedésekre vonatkoznak. A népesség csökkenése a várható élettartam megrövidülése f leg a férfiaknál figyelemre méltó. Vajon mit tehetünk az el idéz okok elhárítása érdekében? Egészségneveléssel, ismeretterjesztéssel, a médiák segítségével, talán még nem kés javítani a lakosság egészségi állapotán, f leg a felnövekv nemzedék körében. A meggy zés ráhatás tudat átformálás lassú és fáradságos munka eredménye lesz. Gyorsabban mutatkozó eredmény és alkalmazható eszköz erre a célra a kényszerít jelleg jogi szabályozás. Ennek megfelel en lépett hatályba a dohányzás elleni küzdelemr l szóló évi XLII. törvény, amely január 1.-jét l hatályos. A jogszabály rendelkezik arról, hogy mi min sül dohányterméknek. Továbbá említi még a közforgalmú intézmény zártlégter helyiség meghatározását. Felsorolja a jogszabály, hogy hol nem szabad dohányozni, illetve hol nem jelölhet ki dohányzó hely. Ilyen egészségügyi intézmény az alap- és járóbeteg-ellátást biztosító, valamint a közoktatási intézmények, nappali bentlakásos, gyermekvédelmi intézmények. Meghatározza a törvény, hogy a szórakozó és vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú helyeken milyen esetben engedélyezhet a dohányzás, vagy jelölhetnek ki dohányzó helyet. Itt található az a rendelkezés is, amely kimondja, hogy a kijelölt dohányzóhely szell ztethet legyen. Füst nem juthat arra a területre, ahol olyan személyek is tartózkodnak, akik nem dohányzók. Az el írt rendelkezést ellen rzi az ÁNTSZ és a t zvédelmi hatóság. A jogszabály kifejezetten kimondja, hogy dohánytermék nem forgalmazható közoktatási - gyermekjóléti -, gyermekvédelmi intézményben, egészségügyi intézményben. Vásárlás esetén, ha szükséges, a vásárló köteles hitelt érdeml en igazolni magát. A dohánytermékek fogyasztására, forgalmazására vonatkozó tilalmak megszegése esetén egészségvédelmi bírság kiszabható. A bírság mértékét igazítani kell a cselekmény súlyosságához. Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására az ÁNTSZ jogosult. 6. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások. Az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások. A m vi medd vé tétel és az abortusz. Embrió: minden él emberi embrió a megtermékenyítés befejez dése után a terhesség 12. hetéig, Magzat: a méhen belül fejl d emberi lény a terhesség 12. hetét l Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel, 24

25 ivarsejt adományozásával történ testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, embrióadományozással végzett embrióbeültetés, a n i ivarsejt megtermékenyülését, illet leg megtermékenyíthet ségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejl dését el segít egyéb módszer alkalmazható. Reprodukciós eljárás során történ megtermékenyítéshez, illet leg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel. Holttestb l - ideértve az agyhalottat is - vagy halott magzatból származó ivarsejt reprodukciós eljáráshoz nem alkalmazható. Reprodukciós eljárásként kizárólag a fent meghatározott módszereket lehet alkalmazni. Reprodukciós eljárás házastársi vagy különnem ek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhet el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (medd ség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószín séggel egészséges gyermek nem származhat. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhet, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban. A reprodukciós eljárás csak akkor végezhet, ha a medd ség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak, és az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének. Reprodukciós eljárás megfelel szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott m ködési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhet. Reprodukciós eljárás - egyedülálló n esetén annak folytatása - a házastársak, illet leg élettársak együttes, illetve az egyedülálló n írásbeli kérelmére végezhet. A kérelmet teljes bizonyító erej magánokiratba kell foglalni. Az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak. A beavatkozás megkezdését megel z en a beavatkozást végz orvos, illet leg orvoscsoport tagja az egyidej leg személyesen megjelent kérelmez ket az adott esetben elvégezhet reprodukciós eljárásról szóban és írásban tájékoztatja. A reprodukciós eljárás csak a kérelmez k - tájékoztatásukat követ en tett - együttes írásbeli beleegyez nyilatkozata alapján kezdhet meg, illetve - egyedülálló n esetén - a kérelmez írásbeli beleegyez nyilatkozata esetén folytatható. A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók m ködésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, valamint az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben határozza meg. Reprodukciós eljárások végzésére m ködési engedély csak olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidej leg megfelel az ivarsejtek, illet leg az embriók fagyasztva tárolására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is Ivarsejt-adományozás és -letét 25

26 Reprodukciós eljárás végzéséhez, illetve orvostudományi kutatás céljából ivarsejt adományozható, amely kizárólag az adományozás szerinti célra használható fel. Egyazon reprodukciós eljárás végzése során csak azonos személy által adományozott ivarsejtek használhatóak. Ivarsejt adományozásáért ellenérték nem kérhet és nem adható. Ivarsejtet bármely - reprodukciós eljárás céljából történ adományozás esetén 35. életévét be nem töltött - cselekv képes személy adományozhat, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. Ivarsejtet reprodukciós eljárás végzésére, illetve ivarsejt kutatására jogosult egészségügyi szolgáltatónak, illet leg kutatóhelynek lehet közvetlenül felajánlani. A felajánlás az adományozónak az ivarsejt elfogadására jogosult egészségügyi szolgáltatóhoz vagy kutatóhelyhez intézett írásbeli adományozó nyilatkozatával és a szolgáltatónál az ivarsejtet tartalmazó anyag levétele céljából történ személyes megjelenésével történik. Reprodukciós eljárás érdekében történ adományozás esetén az adományozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adományozó nevét (családi és utónév, leánykori név), anyja leánykori nevét, lakcímét, születési idejét, nemét, küls dleges testi jegyeit, a felajánló el tt ismert megbetegedéseit. A felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltató a reprodukciós eljárás céljából adományozott ivarsejtek levételét megel z en intézkedik a nála személyesen megjelent adományozó el zetes orvosi vizsgálatáról és az adományozót szóban tájékoztatja az adományozás céljáról és feltételeir l. Az adományozónak a személyes megjelenés során hitelt érdeml módon igazolnia kell a közölt személyes adatok helytállóságát. Az adományozott ivarsejtek elfogadására jogosult egészségügyi szolgáltató vagy kutatóhely a felajánlást indokolás nélkül visszautasíthatja. Vissza kell utasítani a reprodukciós eljárás céljából tett adományozást, ha az adományozó az adományozást kizáró megbetegedésben szenved; az adományozó a személyes és különleges adatok közlését megtagadja és az adatokról más hitelt érdeml módon nem szerezhet tudomás; az adományozás nem a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltatónál személyes megjelenés során nyert, ivarsejteket tartalmazó anyaggal történik. Bármely személy vagy szerv köteles a jogosulatlanul, illet leg jogszer en, de a visszautasított felajánlás során birtokába jutott ivarsejtek, illetve ivarsejtet tartalmazó anyagok haladéktalan megsemmisítésér l gondoskodni. Az adományozó személyes megjelenése és vizsgálata alapján az egészségügyi szolgáltató vagy az ivarsejt-adományozás során a kutatóhely tudomására jutott személyes és különleges adatok kezelésére a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésér l és védelmér l szóló évi XLVII. törvény rendelkezései megfelel en irányadóak. Az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja. A ivarsejtek tárolása külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárható, 26

27 illet leg id tartama korlátozható. A korlátozott id tartamig tárolható ivarsejteket a tárolási id lejártát követ en meg kell semmisíteni. Egészségügyi okból szakorvosi javaslat alapján, illet leg egyéb indokolt kérelemre ivarsejtek fagyasztva tárolás céljából cselekv képes személyt l kés bbi, a letev saját felhasználása céljából is átvehet k (ivarsejtletét). Letétként kizárólag a letev saját és személyesen átadott ivarsejtjei vehet k át. A letétbe helyezett ivarsejtek a letev írásbeli rendelkezése alapján, a reprodukciós eljárást végz egészségügyi szolgáltató részére szolgáltathatók ki. A letev írásbeli kérelmére az ivarsejteket a tárolási id lejárta el tt meg kell semmisíteni. Az ivarsejtek tárolása során a különböz donoroktól származó, az azonos donoroktól nem egyidej leg levett, a különböz célból adományozott ivarsejtek, valamint az ivarsejtletét céljából tárolt különböz ivarsejtminták nem keverhet k össze. A tárolt ivarsejtekr l, azok kiadásáról, felhasználásáról, illet leg megsemmisítésér l folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás érdekében a tárolás során az ivarsejteket személyazonosításra alkalmas, kutatási célból végzett tárolás esetén személyazonosításra nem alkalmas módon, tárolási egységenként, azonosítási kóddal kell ellátni Embrióadományozás és letét Reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos rendelkezés jogát az embriót létrehozó házastársak (élettársak) - a családi állapotukban, illet leg élettársi kapcsolatukban bekövetkezett változástól függetlenül - valamelyik fél haláláig közösen gyakorolják, rendelkezési jogáról azonban bármelyik fél közokiratban vagy teljes bizonyító erej magánokiratban lemondhat. Véleményeltérés esetén az embrióletét szabályait kell megfelel en alkalmazni. Az ivarsejt-adományozás révén testen kívül létrehozott embrió feletti rendelkezési jog az ivarsejt felhasználása szerinti reprodukciós eljárásban részt vev házastársakat (élettársakat) együttesen illeti meg, a fent meghatározott feltételek egyidej figyelembevételével. A rendelkezés joga az embriónak a saját célú esetleges kés bbi felhasználás érdekében történ letételér l (embrióletét) szóló döntést, vagy más személyeknél végzend reprodukciós eljáráshoz (embrióadományozás), illet leg orvostudományi kutatás céljára történ felajánlását foglalja magában. Megfelel rendelkezés - vagy annak ismerete - hiányában az egészséges embrió letételének szándékát kell vélelmezni. Az azonos személyekt l származó embriók legfeljebb két másik személynél végzend reprodukciós eljárásban használhatók fel. Az embrió felajánlása a rendelkezésre jogosultak írásbeli nyilatkozatával történhet, amely tartalmazza a felajánlás célját, valamint - az embrióadományozás céljából történ felajánlása esetén - az embriót létrehozó ismert személyek életkorát, küls dleges testi jegyeit, a nyilatkozattev el tt ismeretes megbetegedéseit. Az embrió felajánlására, illet leg visszautasítására a pontban foglalt rendelkezések megfelel en irányadóak. 27

28 Az egészségügyi szolgáltató, illet leg a kutatóhely az embriók adományozási, illetve kutatási célra történ felajánlásával összefüggésben tudomására jutott személyes és különleges adatokat az ivarsejtek adományozásával kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó, e törvényben foglalt rendelkezések megfelel alkalmazásával kezelheti. Az embrióadományozásra irányuló eljárás során nem tekinthet jogszer tlennek az az adatkezelés, amely az embriók, illet leg az ivarsejtek adományozásával összefüggésben jogszer en az egészségügyi szolgáltató tudomására jutott és legalább az egyik eljárásban kezelhet személyes és különleges adatok összekapcsolásával történik. Az embrió letétele a hozzá kapcsolódó rendelkezési jog gyakorlására jogosult intézkedése vagy e törvény szerint vélelmezett szándéka alapján lehetséges. Az embrió letételéhez a letét alapjául szolgáló egészségügyi ok megjelölése vagy egyéb indokolás nem szükséges. A letett embrió - bármelyik fél halálának, illet leg rendelkezési jogáról történ lemondásának esetét kivéve - kizárólag a rendelkezési jog jogosultjainak egybehangzó írásbeli nyilatkozata alapján adható ki. A házastárs (élettárs) halála miatt egyedülálló, rendelkezésre jogosult n testébe történ beültetés céljából a letett embrió a kizáró nyilatkozat hiányában adható ki. Kizáró nyilatkozat esetén a letett embrió felhasználására a rendelkezésre jogosult nyilatkozata irányadó, ennek hiányában az embrió adományozására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel en alkalmazni azzal, hogy a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltatónak a letétbe helyezés helye szerinti egészségügyi szolgáltatót kell tekinteni. Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az id tartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A letétbe helyezett embrió tárolásának leghosszabb id tartama 10 év. A fel nem használt embrió a fagyasztva tárolás határidejének letelte el tt - az embrió valószín károsodásának esetét kivéve - nem semmisíthet meg. A határid leteltét követ en az egészségügyi szolgáltató az embriót megsemmisíti vagy tudományos kutatás céljára - a reprodukciós eljárásban történ felhasználás lehet ségének kizárásával - felhasználhatja, illetve ilyen célból arra jogosult kutatóintézetnek átadhatja. Az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja. A ivarsejtek tárolása külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárható, illet leg id tartama korlátozható. A korlátozott id tartamig tárolható ivarsejteket a tárolási id lejártát követ en meg kell semmisíteni. Egészségügyi okból szakorvosi javaslat alapján, illet leg egyéb indokolt kérelemre ivarsejtek fagyasztva tárolás céljából cselekv képes személyt l kés bbi, a letev saját felhasználása céljából is átvehet k (ivarsejtletét). Letétként kizárólag a letev saját és személyesen átadott ivarsejtjei vehet k át. A letétbe helyezett ivarsejtek a letev írásbeli rendelkezése alapján, a reprodukciós eljárást végz egészségügyi szolgáltató részére szolgáltathatók ki. A letev írásbeli kérelmére az ivarsejteket a tárolási id lejárta el tt meg kell semmisíteni. 28

29 Az ivarsejtek tárolása során a különböz donoroktól származó, az azonos donoroktól nem egyidej leg levett, a különböz célból adományozott ivarsejtek, valamint az ivarsejtletét céljából tárolt különböz ivarsejtminták nem keverhet k össze. Ivarsejt-, illet leg embrióadományozás eredményeként fogant, illetve született gyermeknek joga, hogy a nagykorúságának elérését követ en fogamzásának, születésének körülményeit a rendelkezésre bocsátható adatok körére kiterjed módon megismerje. Ezen tájékoztatást a gyermek vér szerinti szül je, illet leg a nagykorúságának elérését közvetlenül megel z en törvényes képvisel jének min sül személy jogosult megadni. Az ily módon fogant, illetve született gyermek vér szerinti szül jének az ivarsejt felhasználására, illetve az embrió beültetésére irányuló reprodukciós eljárást kérelmez ket kell tekinteni. A testen kívül létrejött embriót a méhmagzat jogállása a beültetés napjától illeti meg. A gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás során az eljáró hatóság, illet leg a reprodukciós eljárásban részt vev házastársak (élettársak) bármelyikének kérelmére a reprodukciós eljárás végzésének tényér l és annak eredményér l a beavatkozást végz egészségügyi szolgáltató igazolást ad ki Embriókkal, ivarsejtekkel végezhet kutatások, vizsgálatok és beavatkozások Embriókkal, illetve ivarsejtekkel a Humán Reprodukciós Bizottság engedélye alapján, az engedélyben meghatározott dokumentációs rendnek és az egyidej leg jóváhagyott kutatási tervnek megfelel en, a kutatás célja szerinti szakmai feltételekkel rendelkez egészségügyi szolgáltatónál vagy más kutatóhelyen végezhet kutatás. Embrió kutatási célból nem hozható létre, kutatáshoz csak a reprodukciós eljárások során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján vagy az embrió károsodása esetén. Embrió állat szervezetébe nem ültethet, emberi és állati ivarsejtek egymással nem termékenyíthet k meg. Reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során embriót több embrió vagy a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltér vagy további sajátossággal rendelkez egyed léthozatalára felhasználni nem lehet, egymással genetikailag megegyez egyedek nem hozhatók létre. Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethet be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A kutatás során felhasznált embrió - a fagyasztva tárolás idejét nem számítva - legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban, a kutatás tartamát is figyelembe véve. E törvény alkalmazása szempontjából nem min sül embriókutatásnak a diagnosztikai vagy gyógykezelési célból, valamint az embrió visszaültetésre vagy beültetésre való alkalmasságának megállapítása érdekében végzett vizsgálat. Az utód nemének születése el tti megválasztására irányuló eljárások a nemhez kötötten örökl d megbetegedések felismerésére vagy a megbetegedések kialakulásának megel zésére végezhet ek. 29

30 Az embriónak a fentiekt l különböz genetikai jellemz i a születend gyermek várható betegségének megel zése, illet leg kezelése céljából változtathatóak meg, a cél szerint feltétlenül szükséges mértékben és módon. Az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születend gyermek valószín síthet megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet. A fent meghatározott eljárások az embriót létrehozó házastársak (élettársak) - tájékoztatásukat követ en tett - írásbeli beleegyez nyilatkozata alapján, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónál alkalmazhatóak Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben Többes terhesség fennállása esetén egyes embriók (magzatok) orvosilag valószín síthet életképtelenséggel járó fejl dési rendellenessége vagy az élettel összeegyeztethet, de súlyos és gyógyíthatatlan fogyatékosságot okozó károsodása miatt méhen belüli beavatkozással a terhesség az egészséges embriók (magzatok) kihordására korlátozható. Az illetékes genetikai tanácsadó javaslatára - a magzatok számának méhen belüli korlátozására a terhesség 20. hetéig, a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig kerülhet sor. A terhesség megtartása, egészséges gyermek(ek) világrahozatala, illet leg az embrióknak (magzatoknak) az anya életét vagy testi épségét nem veszélyeztet biztonságos kihordása érdekében a többes terhességben kihordandó embriók (magzatok) száma valamennyi embrió (magzat) épsége esetén is korlátozható. A kihordandó embriók (magzatok) száma - szakorvosi javaslatra - a terhesség 12. hetéig, a többes terhesség korábbi diagnózisát befolyásoló ok fennállása esetén a 14. hetéig csökkenthet. Az embriók (magzatok) számának méhen belüli csökkentésére irányuló eljárás során a magzati élet védelmér l szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Mtv.) rendelkezései az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében megfelel en irányadóak. Az e törvényben foglalt rendelkezések nem érintik a magzatok számának az Mtv. szerint a terhességmegszakítás indokaként figyelembe vehet egyéb feltételek alapján történ csökkentésének lehet ségét Az abortusz jogi kérdései. M vi megtermékenyítés Az abortusz jogi kérdései Lényege: Ez egy komplex, közjogi és magánjogi problémákat is felvet jogi probléma. Az érintett jogok: - jogképesség - élethez való jog - emberi méltósághoz való jog - az önrendelkezési jog - orvostudományi, erkölcsi, demográfiai, filozófiai kérdések 30

31 - Szabályozása pro life: az élet a fogamzással kezd dik, a magzat személy, jogalany, akit megillet a jogképesség és az élethez való jog - csak akkor fogadható el az abortusz, ha az anya élete is veszélyben van, mert mindig a már meglev életet kell védeni - más indokok csak szigorú korlátozásokkal fogadhatók el pro choice: az élet a születés pillanatában kezd dik. A magzat az anyatest része, nem személy, fennáll rajta a terhesség alatt az anya önrendelkezési joga. A terhesség-megszakítás joga alapvet jog. Figyelmet érdemel, hogy adott esetben egy egészséges testrész is az anyatest része, azonban senkinek sincs alapvet joga arra, hogy pl.: az egészséges karját amputáltassa. A gyakorlatban A két nézet között kompromisszum nem lehetséges, de a gyakorlatban tisztán egyik sem létezik. A világon mindenütt korlátozott abortuszrendszer van érvényben. A különbség a korlátozás mértékében és módjában van. indikációs rendszer: a terhesség megszakításához mindig valamilyen ok szükséges, amit a kérelmez nek igazolnia kell (Anglia, Svájc, Finnország). határid modell: a fogamzástól számított meghatározott ideig (ált. a 12. hétig) ok meghatározása nélkül megszakítható a terhesség. A határid letelte után a másik rendszerhez hasonlóan ok megjelölése szükséges (Ausztria, Olaszország, Franciaország). - Orvosi alapok Orvosi alapon: az emberi élet a fogamzással kezd dik: a hímivarsejt és a petesejt egyesülésével kialakul az a genetikai felépítés, amely egy adott embernek élete végéig fennmarad (egyes nézetek szerint a genetikai kód a fogamzást követ 24. órában alakul ki). a fogamzás pillanatától kezdve teljesen egyedi: minden terhesség alatt olyan genetikai felépítés jön létre, ami megismételhetetlen a terhesség megszakítás nélküli folyamat: a magzat mindig ugyanaz, nincs min ségi változás. Az ember élete folyamán nem teljesen ugyanolyan (pl. fiatal - öreg), de mégis ugyanaz ez vonatkozik a magzatra is. egyes orvos csoportok szerint az emberi élet a megtermékenyített petesejtnek a méhfalba való beágyazódásától kezd dik (megtermékenyítés utáni 14. nap): evvel az els két hétben kivonják az embriót a magzatnak járó általános védelem alól. Ez a m vi megtermékenyítés szempontjából jelent s: a megtermékenyített, de fel nem használt petesejtet egyszer en ki lehet dobni. 31

32 liberális nézet: az emberi nézet az agym ködéssel kezd dik ( hétt l). Ellenvélemény: agym ködés már korábban is kimutatható, másrészt az ember nem az agym ködésével egyenl. Az agym ködés lehet sége potenciálisan már az embrióban is megvan. a legálisan végrehajtott abortusz az anyának és a jövend beli magzatainak is árt: súlyos kés bbi szöv dmények (medd ség, menstruációs zavarok) vagy halálos is lehet. Megn a spontán vetélés esélye. Eredményeképpen a már kívánt gyermek pusztulhat el. - Bioetikai alapok A Hippokrateszi eskü is kimondja a ne árts kitételt. Az is szerepel benne, hogy az orvos nem segíti hozzá az anyát magzata elhajtásához. Az orvos-társadalom szemben áll a legális abortusz intézményével as Genfi Deklaráció: az emberi élet a fogamzástól kezd dik, az orvos kötelessége védeni a magzatot es Oslói Deklaráció: a m vi terhesség megszakításáról minden egyház szemben áll az abortusz gyakorlatával - Az abortusz jogi megítélése nemzetközi szinten Jogtörténeti alapok A XX. századig sehol nem létezett abortusz-legalizáció ben, a Szovjetunióban jelent meg tisztán gazdasági (!) okból, mert az állami szociálpolitikában jelent s szerepet szántak a n i munkaer nek. Ezt követ en a 30-as években megjelennek az els abortusz-legalizációs mozgalmak, melyek csak az anya egészségkárosodása, ill. a gyermek súlyos genetikai elváltozása esetén engednék meg. Ezután illetve ennek hatására a es évek: Nyugat-Európában bevezetik az indikációs rendszert USA: Roe vs. Wade ügy nyomán példátlan szabadság teremt dik meg: a magzat semmilyen védelmet nem kap. A döntés káros hatásait felismerve az ben meghozott Webster döntés nyomán a Roe vs. Wade döntés csak formailag marad hatályban. A Nyugat-Európai modell jellemz i: mindenütt megadják a magzat életjogát, a vita arról szól, hogyan ütközik ez az anya önrendelkezési jogával és mi az els dleges az állam kötelezettsége a magzati élet védelmére (elbeszélgetés, segélyek) törvényi szinten szabályozzák a kérdést az abortusz-legalizáció együtt járt a fogamzásgátlás elterjedésével, így csak vészkapuként szolgált 32

33 - Az abortusz szabályozása Magyarországon a XX. században: 1945-ig gyakorlatilag nem volt legális abortusz. Az 1945-öt követ en egészen 1990-ig Magyarországon végezték a lakosság arányához képest a legtöbb abortuszt (Kb. 5 millió 200 ezer) tól statisztikát is vezettek róla. Ezen id szakban a jogi szabályozás alacsony szint jogszabályokkal zömében miniszteri rendeletekkel történt. Az abortusz elvégzése amely az Ab döntése szerint, egy egyedi élet el re megfontolt kioltása 1992-ig a szülész-n gyógyászoknak munkaköri kötelességük volt amennyiben elvégzését megtagadták, úgy fegyelmi úton voltak felel sségre vonhatók ma azonban már erre nem kötelezhet k. A magyar szociálpolitikának centrális eleme volt a születések visszaszorítása, mivel a kiépített szociális támogatási rendszerben (GYES, GYED, családi pótlék, ingyenes iskola) a gyermek nagy kiadás volt az állam számára. Szabályozása - a Csemegi-kódex b ncselekménnyé nyilvánította kúriai határozat: az orvos nem büntethet (ez még nem abortusz-legalizáció) es évek (Ratkó-korszak): nem tiltják be az abortuszt, hanem alkotmányellenes módszerekkel hajtják végre a tilalmat. Miniszteri rendelet sz k kivételeket állapított meg, de az ezt megszeg orvost súlyosan megbüntették. Az anyát is büntették. A szülész-n gyógyászokat nyomozásra kényszeríttették. - Rákosi-kor: liberális szabályozást vezetnek be (a 12. hétig szabadon meg lehet szakítani), egy bizottságtól lehet kérni alkotmányellenesen alapjogokat szabályoznak rendeleti szinten t l szigorítás: indikációs rendszer, 6 okból meg kellett, 10 okból meg lehetett adni t l létrejönnek az életvéd szervezetek (Pacem in Utero) cél: a nyugati színvonal elérése, megfelel szint jogi rendezés - 64/1991-es AB. megsemmisíti a hatályos jogszabályokat A magyar szabályozás sajátosságai: nem mondta ki a magzatnak az élethez való jogát MT rendelet formájában szabályoztak alapjogokat az abortusz a születésszabályozás egyetlen eszköze volt nem léteztek életvéd szervezetek - Az abortusztörvény évi LXXIX. tv. a magzati élet védelmér l Nem sikerült jól, nem változtatott a gyakorlaton. -ed része arról szól, hogyan kell elpusztítani a magzatot. Nyugaton ilyen tv.-ek a m vi megtermékenyítést szabályozzák. Pozitívumai: várandósági pótlék bevezetése, gondolkodási id, kötelez felvilágosítás. A terhességmegszakítás okai: az anya életveszélye, a terhesség b ncselekmény következménye, az anya egészségkárosodása, 33

34 az anya válsághelyzete (Az anya súlyos testi-lelki megrendülése, társadalmi ellehetetlenülése, ami veszélyezteti a magzat egészséges fejl dését). - a végrehajtási rendelet az állam semlegességét írta el, pedig annak az élet védelme a kötelessége (a Családsegít Szolgálat szerepe pusztán tájékoztatásra terjed ki, a n döntését nem befolyásolhatja). 1992: az egyesület megtámadja a válsághelyzetet, mint indikációt. Az AB a válsághelyzet törvényi megfogalmazását megsemmisítette és június 30-ig új határid t adott a kimunkálására. Kimondja, hogy az állam kötelezettsége a magzati élet védelme. Az anya önrendelkezése és a magzatnak az élethez való joga közötti ellentétet a válságtanács szerepének módosításával lehet kiküszöbölni M vi megtermékenyítés - Esetei Beavatkozás a születés és a megtermékenyítés folyamatába. A törvény fejezet címe: Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a m vi medd vé tétel. - az Egészségügyi törvény legvitatottabb területe, magánügy és közügy egyszerre - ütköz jogok: az anya önrendelkezési joga, a magzat életjoga, az apa joga, az állam joga az orvos kötelezettsége, hogy élet- és egészségellenes beavatkozást ne vigyen véghez. területei: 1. m vi medd vé tétel 2. az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások 3. ivarsejt adományozás- és letét 4. embrióadományozás- és letét 5. dajkaterhesség - M vi medd vé tétel Lényege: öncsonkítás orvosi segítséggel. Irreverzibilis. A gyerekhez való jog alapvet állampolgári jog. medd vé tétel: a nemz - ill. fogamzásképességet megakadályozó m vi beavatkozás. A törvényben meghatározott esetei: 1. családtervezési cél 2. egészségügyi indok Az érintett írásbeli beleegyezése és megfelel szakorvosi vélemény szükséges. - az okokat a tv. nem szabályozza, evvel elég tág teret ad 34

35 Családtervezési célból ha a kérelmez 35. életévét betöltötte, vagy 3 vér szerinti gyermeke van (ekkor nem kell 35 évesnek lennie) mindkét esetben: az illet magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkez magyar állampolgár Eljárás: a kérelem benyújtásától sz. 3 hónap után végezhet el, kivéve ha szülészeti vagy más m téti beavatkozás soron kívüli elvégzését lehet vé teszi a n életét vagy testi épségét a bekövetkez terhesség közvetlenül veszélyeztetné - Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások Hibái: 1. rossz cím 2. különbséget tesz embrió és magzat között, amivel arra utal, hogy az embrió nem ember embrió: a megtermékenyítést l a 12. hétig magzat: a méhen belül fejl d emberi lény a terhesség 12. hetét l A magzatra és az embrióra eltér szabályok vonatkoznak, pedig az emberi fejl désben nincsenek szakaszok. - az Egészségügyi törvény nem mondja ki azt, hogy az emberi élet a fogamzással kezd dik, a védelmet csak a 12. hétt l adja meg - ezzel egy mesterséges elemet visznek a természetes folyamatba, bizonytalan rokoni kapcsolatok jönnek létre, hisz mind a pete-, mind az ivarsejt kívülálló személyt l is származhat ellenszolgáltatás: lehet-e a megtermékenyített petesejtért vagy ivarsejtért ellenszolgáltatást kérni? A tv. szerint csak költségtérítésre jogosult, ami azonban elég tág keret ad az emberkereskedelem lehet ségére. - mi van, ha nem olyan gyerek születik, amilyet a pár akart (garancia?) mesterséges megtermékenyítés: a. mesterséges ivarsejt bevitel: méhen belül történik - egyszer bb esetben a férj ivarsejtjével, rosszabb esetben máséval b. m vi megtermékenyítés: testen kívül történik - jobb esetben a férj és feleség ivarsejtjével, de történhet idegen ivarsejttel is - ezután vagy a feleség, vagy más n méhébe ültetik vissza (dajkaterhesség, béranya) 7. A pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása 7.1. Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni. A pszichiátriai beteg jogai - egészségügyi ellátása során - csak az e törvényben foglaltak szerint, a feltétlenül szükséges mértékben és ideig, továbbá abban az esetben korlátozhatók, ha a beteg 35

36 veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartást tanúsít. Az emberi méltósághoz való jog azonban ebben az esetben sem korlátozható. Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy pszichiátriai gyógykezelése lehet ség szerint családi, illet leg lakókörnyezetében, továbbá pszichiátriai gyógykezelésére az állapotának megfelel és a többi beteg fizikai biztonságát véd, a lehet legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel, illetve pszichiátriai gyógykezelése során korlátozó vagy kényszerít intézkedés alkalmazására, valamint korlátozó feltételek közötti elhelyezésére csak feltétlenül indokolt esetben, önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerüljön sor. A pszichiátriai beteg gyógykezeléshez való beleegyezésére az általános szabályok az irányadók. Ha a beteg veszélyeztet vagy közvetlenül veszélyeztet magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezését l, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehet séghez képest meg kell kísérelni. A pszichiátriai intézetbe felvett beteget az általánosan el írt tájékoztatáson túlmen en szóban és írásban tájékoztatni kell jogairól, különös tekintettel a bírósági eljárás lényegére, a betegnek azzal kapcsolatos jogaira. A veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartás megsz nése után a beteget az általános szabályok szerint részletesen tájékoztatni kell. Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartású beteg korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illet leg olyan mérték és jelleg lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A korlátozás elrendelésének oka a beteg önmaga, illetve mások életét, testi épségét, egészségét különösen veszélyeztet, környezetét súlyosan fenyeget, támadó magatartása lehet, továbbá ha a beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg, valamint ha a beteg a vizsgálattal, gyógykezeléssel szemben aktív ellenállást tanúsít. A korlátozás elrendelésére és módjára az általános szabályok az irányadók. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni. A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellen rizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelel kielégítését. A pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az id szakos ellen rzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés id tartamára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha alapos okkal feltételezhet, hogy a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené az egészségügyi dokumentáció megismerése. A korlátozás elrendelésére kizárólag orvos jogosult. 36

37 A korlátozások elrendelésér l a betegjogi képvisel t és a beteg törvényes vagy meghatalmazott képvisel jét haladéktalanul értesíteni kell. Az e fejezetben foglalt betegjogi korlátozásokat részletesen dokumentálni és indokolni kell. A betegnek joga van a terápiás foglalkoztatáshoz, de sem terápiás, sem egyéb munka végzésére nem kényszeríthet. Lehet vé kell tenni, hogy a beteg önként részt vehessen az intézet fenntartását szolgáló munkák végzésében is, ha ett l állapotának javulása remélhet. A beteg munkájáért díjazásban részesül az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében foglaltaknak megfelel en Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételének a beteg beleegyezésével vagy az arra jogosult személy kérelmére (a továbbiakban: önkéntes gyógykezelés), azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tev közvetlen veszélyeztet magatartás esetén, az azt észlel orvos intézkedése alapján (a továbbiakban: sürg sségi gyógykezelés), a bíróság kötelez intézeti gyógykezelést elrendel határozata alapján (a továbbiakban: kötelez gyógykezelés) van helye Az önkéntes gyógykezelés 1. A gyógykezelés akkor tekinthet önkéntesnek, ha abba a cselekv képes beteg a pszichiátriai intézetbe történ felvétele el tt írásban beleegyezett. 2. A korlátozottan cselekv képes vagy cselekv képtelen beteg az arra jogosult személy kérelmére vehet pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe. A bíróság az intézeti gyógykezelés indokoltságát és a beleegyezés érvényességét az els esetben a beteg, illetve az arra jogosult személy kérelmére, a második esetben hivatalból vizsgálja. Az els esetben a pszichiátriai intézet, osztály (a továbbiakban együtt: pszichiátriai intézet) vezet je a kérelmet köteles haladéktalanul továbbítani a bíróságnak, a második esetben pedig a felvételr l haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság az értesítés beérkezését l számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozathozatal el tt meghallgatja a beteget, az intézet vezet jét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi független - a beteg gyógykezelésében részt nem vev - igazságügyi elmeorvos szakért véleményét. A fent meghatározott eljárás során, amennyiben a gyógykezelés nem indokolt, a bíróság elrendeli a beteg elbocsátását. Ebben az esetben a beteget a bíróság joger s határozatának közlését l számított 24 órán belül el kell bocsátani az intézetb l. Az önkéntes gyógykezelés alapjául szolgáló beleegyez 37

38 nyilatkozat, illetve kérelem érvénytelensége esetén - amennyiben annak az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a bíróság elrendeli a beteg kötelez intézeti gyógykezelését. A cselekv képes beteget kérelmére, a cselekv képtelen, illetve korlátozottan cselekv képes beteget a gyógykezelésbe vételét kér személy kérelmére az intézetb l el kell bocsátani. Az önkéntesen felvett beteg nem bocsátható el, ha a gyógykezelés során veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartást tanúsít, és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szüksége. Ekkor sürg sségi gyógykezelést kell lefolytatni. A bíróság az intézeti gyógykezelés szükségességét id szakosan felülvizsgálja. A felülvizsgálatra pszichiátriai fekv beteg-gyógyintézetben harmincnaponként, pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében hatvannaponként kerül sor. A fent említett els esetben a bíróság általi felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha ez ellen a beteg nem tiltakozott Sürg sségi gyógykezelés Ha a beteg pszichés állapota, illetve szenvedélybetegsége következtében közvetlen veszélyeztet magatartást tanúsít és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az észlel orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelel pszichiátriai intézetbe szállításáról. A beteg beszállításához szükség esetén a rend rség közrem ködik. A beteg felvételét követ en a pszichiátriai intézet vezet je 24 órán belül a bíróság értesítésével kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelez pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését. A bíróság az értesítés kézhezvételét l számított 72 órán belül határozatot hoz. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható. A határozat meghozataláig els sorban a heveny veszélyeztet magatartás megszüntetésére vagy a gyors állapotromlás megel zésére kell törekedni. A szakmailag lehetséges mértékben és módon kerülni kell az olyan beavatkozások elvégzését, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bíróság a személyes meghallgatás során a beteg pszichés állapotát megítélje. Amennyiben erre mégis sor kerül, azt részletesen dokumentálni és indokolni kell. A bíróság a sürg sséggel felvett beteg esetében akkor rendeli el a kötelez gyógykezelést, ha a beteg veszélyeztet magatartást tanúsít és fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. A bíróság a határozathozatal el tt meghallgatja a beteget, az intézet vezet jét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi egy független - a beteg gyógykezelésében részt nem vev - igazságügyi elmeorvos szakért véleményét. A bírósági eljárást a sürg sséggel felvett betegnél akkor is le kell folytatni, ha a beteg a határozat meghozataláig beleegyezését adta az intézeti gyógykezeléshez. A bíróság a gyógykezelés szükségességét harmincnaponként felülvizsgálja. A pszichiátriai intézetb l el kell bocsátani a beteget, ha intézeti gyógykezelése a továbbiakban nem indokolt. 38

39 Kötelez gyógykezelés A bíróság annak a betegnek a kötelez intézeti gyógykezelését rendeli el, aki pszichiátriai megbetegedése vagy szenvedélybetegsége következtében veszélyeztet magatartást tanúsít, de sürg sségi gyógykezelése nem indokolt. A kötelez gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi, és javaslatot tesz a gyógykezelést végz pszichiátriai intézetre. A bíróság az értesítés kézhezvételét l számított 15 napon belül határoz a kötelez intézeti gyógykezelés elrendelésér l. A bíróság a határozat meghozatala el tt meghallgatja a beteget és a meghallgatásra idézett független - a beteg gyógykezelésében részt nem vev - igazságügyi elmeorvos szakért t, valamint az eljárást kezdeményez szakorvost. Ha a beteg a bíróság idézésére nem jelenik meg, a bíróság elrendelheti el vezetését. Egyéb kényszerít eszköz azonban nem alkalmazható. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelez intézeti gyógykezelését és a beteg a joger s határozat kézhezvételét l számított három napon belül nem jelenik meg a végzésben megjelölt pszichiátriai intézetben, az eljárást kezdeményez orvos intézkedik a beteg beszállítása iránt. A beteg beszállításához a rend rség szükség esetén közrem ködik. A bíróság a kötelez intézeti gyógykezelés szükségességét meghatározott id szakonként felülvizsgálja. A kötelez intézeti gyógykezelésre kötelezett beteget az intézetb l el kell bocsátani, ha gyógykezelése már nem indokolt Közös eljárási szabályok A bíróság az ezen pontbanban szabályozott eljárások során nemperes eljárásban jár el. Ha e törvényb l, illetve az eljárás nemperes jellegéb l más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény szabályait kell megfelel en alkalmazni. Az ezen pontban szabályozott nemperes eljárások tárgyi költségmentesek. A kötelez pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárásra a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi bíróság illetékes. A pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó eljárásban a pszichiátriai intézet székhelye szerinti helyi bíróság illetékes. A bírósági eljárásban biztosítani kell a beteg megfelel képviseletét. A beteg képviseletére a beteg vagy törvényes képvisel je meghatalmazása alapján a betegjogi képvisel is jogosult. Ha a betegnek az eljárás során nincs törvényes vagy meghatalmazott képvisel je, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki. A beteg képviseletét ellátó betegjogi képvisel vagy ügygondnok köteles a beteget a bírósági meghallgatás el tt felkeresni, tájékozódni a beszállítás körülményeir l és tájékoztatni az eljárással kapcsolatos jogairól. A meghallgatást szükség esetén a bíróság hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani. 39

40 A meghallgatás során az igazságügyi elmeorvos-szakért arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy a beteg ügyeinek vitelére képes-e. Az eljárás során hozott határozat ellen a közlést l számított 8 napon belül lehet fellebbezni. A sürg sségi gyógykezelés során a kötelez intézeti gyógykezelést elrendel határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Amennyiben az igazságügyi elmeorvos szakért i vélemény szerint a beteg ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy hiányzik, a bíróság a szakért i véleményt megküldi a beteg lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása céljából. 8. A szerv-és szövetátültetés A szerv-és szövetátültetés, amir l egykoron csak álmodoztak, ma sok helyütt valóság. A csúcstechnológia alkalmazása, ott ahol arra lehet ség van,megváltoztatta mind az orvosok, mind a laikusok szemléletét az élettel, a halállal, magával az orvostudománnyal szemben. Az óriási befektetést, pénzt, id t, szakértelmet, speciális osztályokat-igényl látványos életment beavatkozások nyomán kialakul az a hiedelem, hogy a halál legy zhet, és csak az életmeghosszabbítós lehet mindig az egyetlen racionális cél. Mindehhez még társul az orvosi hivatás bizonyos köreiben elterjedt ama hitvallás, hogy amit meg lehet tenni, azt meg is kell tenni", vagyis sem a források felhasználása, sem a szerv-vagy szövetátültetésben részesül k várható életmin sége nem lehet olyan szempont, amelyet komolyan mérlegelni kellene. Ez a felfogás végül is annak az elvnek a hirdetését jelenti, amely szerint a halálán lév ember megmentése, a sürg sségre való hivatkozás minden estköz bevetését szentesítheti. Jóllehet a hihetetlen nagy anyagi beruházást követel transzplantációs programok számos életet megmentettek és a média figyelmét nagymértékben felkeltették, a leglátványosabb siker mégis másnak köszönhet. Általában a közpénzekb l fedezett vese-, szív-, tüd -, hasnyálmirigy-, csontvel -stb. átültetések vitathatatlanul korlátozzák a más területekre (pl. id sek, vakok, magasvérnyomásúak, mentálisan retardáltak stb.) vagy akár az iskolák, parkok, múzeumok létesítésére juttatható anyagi és emberi források mértékét. Az igazságos elosztás mellett számos más kérdés is felmerül a szervátültetés etikájában: recepiensek és donorok kiválasztása, az utóbbiak önkéntessége vagy feltételezett beleegyezése, az agyhalál megállapítása körüli problémák, a transzplantációk gyógyító, illetve kísérleti jellege, az elfogadható szakértelem mértéke, az ember és a technológia artifaktok viszonya, az ember és a gép szimbiózisa, bioemporiumok létrehozásának erkölcsi megengedhet sége, a halálraítéltek szervadományozásának elfogadhatósága. A legnagyobb egyházak egyetértenek a szervátültetéssel és az él, illetve a halott szervadományozással. Az évi CLIV. törvény az egészségügyr l a következ képpen fogalmaz: Átültetés céljára els sorban halottból eltávolított szervet és szövetet kell felhasználni. Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen célú felhasználás céljára reklámozni. Tartósan tárolható, átültetés céljára felhasználható, él b l vagy halottból eltávolított szerveket, szöveteket szerv- és szövetbankban kell tárolni. 40

41 A szerv- és szövetátültetésre és -tárolásra vonatkozó részletes szabályokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben határozza meg. Alapfogalmak: a) szövet: az emberi test bármely része (ide nem értve a spermiumot és a petesejtet, az embriót és a magzatot, a vért és a véralkotórészt); b) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezet egysége, és amelyet - egészben történ eltávolítása esetén - a szervezet nem képes regenerálni; c) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testb l, valamint annak más él személy testébe történ beültetése; d) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéb l halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történ átültetés céljából; e) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyb l eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából; f) agyhalál (biológiai): az agy - beleértve az agytörzset is - m ködésének teljes és visszafordíthatatlan megsz nése; g) klinikai halál: amely a szív és a tüd m ködésének megsz nésével veszi kezdetét. Ma már lehet ség van rövid id n belül a szív- és tüd m ködés újraindítására (reanimáció). h) halál: amikor a légzés, a keringés és az agym ködés teljes megsz nése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul Szerv, szövet eltávolítása él személy testéb l Minden él személyb l eltávolított szervet, szövetet kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. Nincs szükség a kórszövettani vizsgálatra, ha az eltávolítás más személy testébe való átültetés céljából történt, ha az eltávolítás célja speciális diagnosztikai vizsgálat elvégzése, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes szervek, szövetek esetén. Él személy testéb l más személy testébe történ átültetés céljára csak a következ szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot, olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelent sebb funkciókiesés nélkül m ködik tovább; regenerálódó szövetet. Szervet, illetve szövetet csak cselekv képes személy adományozhat. Szervet cselekv képes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens egyeneságbeli rokona, egyeneságbeli rokonának testvére, testvére, 41

42 testvérének egyeneságbeli rokona. Kivételesen a fenti feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggy z dött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszert l, fenyegetést l és megtévesztést l mentesen történt. Csontvel, illetve haemopoetikus ssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására - kizárólag a fent meghatározott hozzátartozó testébe való átültetés céljából - kiskorú személy testéb l is sor kerülhet. Ebben az esetben a törvényes képvisel beleegyezése a kórházi etikai bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. A kórházi etikai bizottság döntésének meghozatalakor lehet ség szerint a kiskorú személyt is meghallgatja, és meggy z dik arról, hogy a kiskorú a beavatkozásnak kényszert l, fenyegetést l, megtévesztést l mentesen veti alá magát. Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet. A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt - társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett - költségeinek megtérítésére. E költségeket az állam viseli. Szerv, szövet átültetésének elvégzése el tt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végz orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállnak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállnak és a szerv átültetésre alkalmas. A szerv, illetve szövet eltávolítása el tt a donort az általános szabályokon túlmen en szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményr l, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelez boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vev orvos végzi. Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmen en a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszert l, fenyegetést l és megtévesztést l mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához. Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erej magánokiratba kell foglalni. A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt el, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet. A recipienst az általános szabályok szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményr l különösen arról, hogy a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy 42

43 halála esetén kórboncolásnak kell alávetni, szervezetébe milyen eredet szervet vagy szövetet kívánnak beültetni. A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni. Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében vagy testi épségében károsodott - ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából ered károsodást -, megrokkant vagy meghalt és ez a beavatkozást végz egészségügyi dolgozónak fel nem róható, t, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg Szerv, szövet eltávolítása halottból Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekv képes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erej magánokiratban) vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezel orvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekv képes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képvisel jének közrem ködése nélkül is tehet. A cselekv képtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képvisel je tehet. A kezel orvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló id n belül köteles meggy z dni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat. Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló id n belül nem kerül el, illetve ilyet nem juttatnak el a kezel orvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni. Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhet fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhet meg, ha ahhoz törvényes képvisel je írásban hozzájárult. A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhet meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai - véleményüket egymástól függetlenül kialakítva - egybehangzóan, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát. A bizottság tagjai a gyógyintézet vezet je által erre a feladatra kijelölt, kell gyakorlattal rendelkez és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok. A bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki a szerv, szövet kivételében, átültetésében vagy a recipiens gyógykezelésében részt vesz. A bizottság jegyz könyvben rögzíti a klinikai és eszközös vizsgálatok eredményét és a halál valószín okát. Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak abban az esetben indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek m köd képességének megtartása érdekében végzik. A halottból transzplantáció céljára eltávolított, de fel nem használt szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. 43

44 Szerv- és szövetátültetés céljára b ncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv és szövet eltávolítására, amennyiben a nyomozó hatóság ahhoz el zetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell Szerv és szövet beültetése Azokat a betegeket, akiknél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi. A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményr l. A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik. A várólistára kerülés, a listáról történ kiválasztás szakmai kontrollját és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi hatóság végzi. 9. Az eutanázia 9.1. Bevezetés Az elmúlt években egyre többet foglalkoztak és jelenleg is sokat foglalkoznak az eutanázia kérdésével. Ez a probléma nem csak Magyarországon jelent megoldatlan gondot, hanem szinte az egész világon. Már hosszú évekkel ezel tt is létezett az eutanázia, de egyre inkább el térbe kerül. Ennek oka többek között, hogy egyre fejlettebb az orvostudomány, így rengeteg eszköz és lehet ség van az élet meghosszabbítására és a kioltására is, illetve a társadalmi felfogás is megváltozott. Az eutanáziát, mint problémát jogi, etikai és pszichológiai oldalról is meg kell közelíteni. A halál eseményéhez számos jogi kérdés kapcsolódik, többek között, a halál pontos id pontjának a megállapítása. Az eutanázia kérdésköre igen összetett. Számos megválaszolatlan kérdés merül fel ezzel a témával kapcsolatban. Az eutanázián kizárólag valaki -orvos vagy családtag- által a beteg vagy haldokló emberért végrehajtott cselekedetet értjük? Alkalmazható-e arra a betegre aki segítség nélkül önmaga vet véget az életének? Elhatárolható-e az öngyilkosság vagy gyilkosság más formáitól? Milyen kapcsolatban áll egymással az eutanázia és a fájdalom? El lehet-e választani egymástól a testi és a lelki szenvedést? Meg lehet-e állapítani a szenvedés mértékét? 9.2. Az eutanázia fogalma Eutanázia ( görög eu = jó, thanatosz = halál) az a tett, melynek során A kioltja B életét B érdekében. Az eutanázia így egy másik ember életének szándékos kioltása az érdekében, legtöbbször azért, mert az illet elviselhetetlenül szenved egy gyógyíthatatlan betegségben. 44

45 9.3. Az eutanázia fajtái Végrehajtásának módja szerint A. aktív eutanázia: ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét (pl. halálos dózisú káliumklorid szándékos beadása halál okozása céljából), ez gyilkosságnak, b ncselekménynek min sül. A tradicionális orvosi felfogás szerint az orvosnak soha nem szabad elvégeznie. Ritka esetben indokolt, de mégis célszer jogilag tiltani, mert el re ki nem számítható társadalmi problémákat okozhat. B. passzív eutanázia: az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná.(pl. öngyilkosság segítése). A passzív eutanázia bizonyos esetekben az orvosi gyakorlatban megengedhet, de ez nem azt jelenti, hogy jogilag elfogadhatóvá kellene tenni Az önkéntesség alapján A. önkéntes: ha az eutanáziát a beteg kérésére hajtják végre, mert azt valamilyen oknál fogva nem képes megtenni. (pl: mozgásképtelen, nincsenek megfelel eszközei a szuicidum végrehajtásához). Voltaképpen asszisztált öngyilkosságnak, vagy az áldozat kérésére végzett emberölésnek tekinthet. B. Nem-önkéntes: a beteg nincs olyan helyzetben, hogy megkérdezhet lenne, és ezért mások döntenek úgy, hogy az érdekében eutanáziát végeznek. C. Kényszer-eutanázia: a beteget úgy részesítik eutanáziában, hogy nem kérik a beleegyezését, pedig megkérdezhet lenne Jogi háttér Magyarországon Számos cikk jelenik meg ezzel a problémával kapcsolatban különböz újságokban, folyóiratokban. Törvényileg is próbálják szabályozni az eutanáziát, de sajnos még jogilag nem megoldotta kérdése. A magyar jog sem az aktív, sem a passzív eutanáziát nem engedi meg. Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog a legalapvet bb emberi jogok. Minden embernek joga van az élethez. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy az ember alany és nem válhat eszközzé vagy tárggyá. Tehát nem dönthetünk róla az beleegyezése nélkül, nem hajthatunk rajta végre olyan beavatkozásokat amibe nem egyezik bele. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy akir l döntünk azaz ember, akinek korától és egyéb megkülönböztetésekt l függetlenül joga van az élethez és a megfelel bánásmódhoz. A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely értelmében eldöntheti, hogy elvégezhetnek-e rajta egy bizonyos beavatkozást vagy nem. Bármikor visszautasíthatja a különböz típusú beavatkozásokat, de el tte tájékoztatni kell t a várható következményekr l. A jelen törvények értelmében a betegnek ehhez csak addig van joga, amíg önmaga vagy mások egészségét nem veszélyezteti. Ezért egy életment beavatkozást nem utasíthat vissza. Az el írás szerint az orvosnak az általa gyógyíthatatlannak ítélt beteget is a legnagyobb gondoskodással kell kezelnie. Hagyományos gyógyító eljárások (pl: antibiotikum terápia) és a minimum terápia nem hagyható el. Tehát az életét akkor is meg kell menteni, ha ebbe nem egyezik bele. Kivéve, ha a 45

46 beteg olyan súlyos betegségben szenved, ami az orvostudomány akkori állásfoglalása szerint rövid id n belül halálhoz vezetne. Vagyis az eutanáziáról nem rendelkezhet. Viszont a törvény értelmében megnevezhet egy személyt, aki jogosult helyette beleegyezni illetve visszautasítani egy adott beavatkozást. Ezt csak szigorú el írások szerint teheti meg. A visszautasítás egy háromtagú bizottság el tt kell megtenni és ez csak az egybehangzó írásos véleményük alapján érvényes. Ha az ezt követ harmadik napon két tanú jelenlétében a beteg ismételten visszautasítja az ellátást, akkor az érvényesnek tekinthet. Ha nem egyezik bele a bizottsági vizsgálatba, akkor nem nyilváníthatja ki visszautasítási szándékát. A beteg hivatalos magánokirat formájában is rendelkezhet az életér l. A gyakorlat természetesen nem minden esetben követi a jogi el írásokat, nálunk is, mint mindenütt próbálkozások vannak a helyes jogszabályok elkészítésével kapcsolatban. Szükséges lenne, ha a jog és a gyakorlat is fokozott mértékben támaszkodhatna, pl. él végrendeletre, tartós meghatalmazottra stb. ezáltal a beteg is aktív részese lenne az élete végén meghozandó döntésekben Külföldi gyakorlat A magyarországi helyzetet látva felmerül a kérdés, hogy más országokban milyen eszközökkel sikerült megoldani ezt a súlyos problémát. Két ellentétes példa az eutanázia gyakorlatra Hollandia és az USA. Hollandiában az aktív eutanázia széles körben elterjedt és társadalmi támogatottságot élvez. Sok ember hord magával kártyát, amelyen a tulajdonos hivatalosan rendelkezik arról, ha olyan tartós szellemi vagy testi károsodás érné, melyb l a gyógyulás emberi méltósággal összeegyezhetetlen lenne, az eutanáziára szólítja fel a kezel orvosát. Az eutanázia náluk is nyilvános vita tárgya, de az orvosok nagy része a támogatók közé tartozik. A Holland Egészségügyi Tanács részletes irányelvet dolgozott ki az eutanázia indikációiról és kivitelezésér l. Ezek alapján még a kiskorúak kérésére végzett eutanáziát is támogatják, akkor is ha a szül k ezt ellenzik. Az aktív eutanázia és az öngyilkosságban való orvosi segédkezés a Holland Büntet kódex 293. és 294. értelmében b ncselekmény, szabadságvesztéssel sújtható. Egy 1984-es Legfels bb bírósági döntés olyan irányelveket dolgozott ki, melyeket betartva nem indítanak eljárást az aktív eutanáziát végz orvos ellen. A következ szabályokat kell betartani: a beteg kifejezett, és ismételt kérésére lehet végrehajtani, a kérés nem hagyhat kétséget a fel l, hogy a beteg tényleg meg akar halni a betegnek tájékozottnak kell lennie a betegségér l, annak prognózisáról és a további kezeléslehet ségekr l mindig a betegnek kell kezdeményeznie és soha nem szabad az orvosnak, ismételten kell kérnie feltétele, hogy t rhetetlen fizikai és lelki szenvedése legyen 46

47 semmilyen kezelés nem enyhíti a szenvedést konzultálni kell egy másik orvossal a beteg állapotáról csak orvos végezheti el az eutanáziát ugyanolyan technikai felkészültséggel és gondossággal kell végrehajtani, mint bármely más orvosi beavatkozást. Ezzel szemben az USA-ban Kórházi etikai bizottság dönt az eutanáziával kapcsolatban. Ezek nem fegyelmi bizottságok, hanem etikai tanácsadóként m ködnek. Tagjai: orvosok, filozófusok, etikusok, jogászok és laikusok. Ez a bizottság nem dönthet, csak segítheti az orvost, de a döntés felel ssége az orvosé. A beteg a döntésbe itt sincs bevonva, így nem érvényesülhet az önrendelkezési joga. Ezért a beteg akaratának érvényesülését biztosító jogi dokumentumok állnak rendelkezésre. Ilyen a living will (él végrendelet). Ez egy olyan dokumentum, ami az orvost a halálosan beteg élete fenntartására vagy megszüntetésére utasítja. Az él végrendelet által a beteg rendelkezhet a saját sorsáról akkor is, ha már akaratnyilvántartásra képtelen állapotban van. Míg a jogi értelembe vett szokásos" végrendelet csak az illet halála után lép életbe, addig ez a típus mára végrendelkez életében iránymutató. Azokban az államokban, ahol már van ilyen rendelet, szigorú szabályokat dolgoznak ki a követelményrendszert illet leg Dániában és Angliában is támogatják az él végrendeletet. Az él végrendeletnek a következ ket kell tartalmaznia: a beteg erkölcsi alapelveit (milyen vallási gyülekezethez tartozik stb.) a beteg mennyi információt szeretne hallani az orvosától az állapotát illet leg, a családban kit lehet még informálni róla és milyen mértékben. le kell írni, hogyan kezeljék t, amikor haldoklik, és hogyan amikor még nem tartós meghatalmazottat kell megnevezni célszer megnevezni azt a kórházat, ahová a beteg kerülni szeretne és lehet leg a kezel orvos nevét speciális kikötéseket is tartalmazhat. Az él végrendeletet két tanú jelenlétében kell aláírni, akik nem lehetnek a beteg rokonai és a kezel orvosa sem. /8/ 14 nappal a terminális állapot megállapítása után újra alá kell írnia a betegnek. 5 évvel a kitöltés után érvénytelenné válik, ha azt nem újítja meg. Él végrendeletet terhes anya nem készíthet, illetve id sek otthonában ápolt id s ember is csak beteg jogi képvisel jelenlétében. Az él végrendelet bármikor visszavonható. Az orvos nem kötelezhet az eutanázia végrehajtására, ha nem ért vele egyet, de ezt a beteggel közölnie kell. 47

48 II. fejezet TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG 1. A társadalombiztosítás kialakulása A társadalombiztosítás kialakulása az emberiség történetében hosszú id tartamra, több évszázadra tekint vissza. Az ókorban a munkát f leg rabszolgák végezték a rabszolgatartó javára és utasítására. A rabszolga nem min sült személynek, hanem dolognak, nem jogalany, hanem jogtárgy volt, így dologbérlet (locatio-conducto rei) keletkezett. Ha a rabszolga nem ura részére végezte a munkát, arra általában a dologbérlet (locatio-conducto rei) vonatkozott. Lehet ség volt a szabadok (szabad személyek) szerz désen alapuló munkavégzésére, amely szerint munkabérletet (locatio-conducto operarum) jött létre. A munkát végz viselte a kockázatokat, pl.: ha betegség miatt nem tudott a munkás munkát végezni semmilyen ellátásra (természetbeni, pénzbeli) nem volt joga. A betegség miatt ellátatlan ember azonban már az ókorban is számíthatott valamilyen szerény gondoskodásra. Krisztus el tt Athénban az akkori görög állam gondoskodott a testileg, szellemileg elesett polgárokról. Szegényházak létesültek, amelyeket ajtók nélkül építettek, hogy abba a szegények, elesettek bármikor meghúzódhassanak. Az antik Rómában az ellátatlanok gondozása abban valósult meg, hogy életfenntartásuk érdekében naturális ellátásban ingyen gabonában részesültek. Augusztus császár uralkodása alatt a gabonán túlmen en kenyeret, húst, olajat osztottak szét a szegények között. Ezeket az ellátásokat szegénygondozásnak tekinthetjük. A középkorban az elesettek, szegények gondozásában részt vett az egyház, a közösségek és a társadalom. Nagy Károly azzal szavaztatta meg a tizedet az egyház javára, hogy ennek fejében a papság köteles a betegekr l és a munkavégzésre képtelenekr l gondoskodni. Jelent s volt a szerzetesrendek akkori tevékenysége, amelyek kórházakat, szeretetházakat létesítettek. Megparancsolta továbbá a földesuraknak, hogy a birtokukon él szegényekr l kötelesek gondoskodni. Ennek az id szaknak a fejl dés tekintetében az volt a f jellemz folyamata, hogy a szeretetházak befogadó funkciót töltöttek be, de a kórházak létesítésével intézményes, szakszer gondoskodás történt a betegekr l, öregekr l, sérültekr l természetesen az orvostudomány akkori színvonalának megfelel en. A kórházak létesítése és m ködtetése már új intézményes társadalombiztosítási elem megjelenését feltételezi. A középkorban a társadalom gazdasági fejl désének jelent s állomásai: a bányászat fejl dése, továbbá az ezen alapuló feldolgozás kiteljesülése, valamint a kézm vesség, a céhrendszer kialakulása. A bányászatban dolgozók spontán felismerték a bányában végzett munka fokozott balesetveszélyét, az egészségre különösen ártalmas munka jellegét, a betegség, baleset miatti átmeneti munkából való kiválás anyagi hátrányait, a munkaképesség-vesztés tényét, amely a munkából való végleges kiválást jelentette. Tartalékképzés hiányában a bányász az el z események miatt saját és családja megélhetését nem tudta biztosítani. Halála következtében családja megélhetése kritikussá vált, a 48

49 mutatkozó anyagi hátrányok elkerülése érdekében spontán, önkéntes elhatározás alapján önsegélyezés érdekében bányaládákat alapítottak a bányák mellett, amelybe bérükb l befizetéseket teljesítettek, abból a célból, hogy munkavesztés esetére támogatást kapjanak, halál esetén az özvegye, árvája részesüljön segélyben, egészségügyi intézmények fenntartásával is gondoskodtak ebb l. A bányaláda keretein belül testület alakult a befolyt összegek kezelésére, elosztására, ebben a tevékenységben az önigazgatás elvei valósultak meg, amelyeket az önkormányzat csíráinak is lehet tekinteni. Bányaládák már a XIII. században Németországban megalakultak. A történelmi Magyarországon is jelent s bányászat és feldolgozás alakult ki. Számottev volt akkor már a bányászatból él k száma. Magyarországon is megalakultak a bányaládák németországi hasonlósággal. Fejl dési fokozatot jelentett a bánya-társládák megjelenése, ami azt jelentette, hogy a bányatulajdonos is anyagilag hozzájárult az alapokhoz. További korszer sítés volt a kölcsönösség megteremtése, ami azzal az el nnyel járt, hogy a bányát elhagyó az új bányánál m köd bányaládába (társládába) vihette át jogait, befizetéseit. Kiemelked változást eredményezett 1573-ban a Miksa-féle bányarendtartás megjelenése, amely Magyarországon is érvényesült. Szabályozta a bányamunkások munkavégzését, nevezetesen rendelkezett a nyolc órás munkaid r l, a fiatalok és n k föld alatt történ munkavégzés tilalmáról, továbbá a segélyezési alapról és a bányatárs-pénztárakról. A bánya-társládák fejl désében jelent s állomás következett be május 23-án, amikor hatályba lépett az Osztrák Általános Bányatörvény, amely bányászok nyugbérezését biztosította. A bányászok betegségi és balesetbiztosítását a kötelez betegségi és balesetbiztosításról szóló 1907: XIX. tc. oldotta meg. A céhrendszer megjelenésével hármas személyi kapcsolatrendszer jött létre, nevezetesen maga a céh tagja, a céhben mesterséget tanuló fiatal, majd a tanulmányokat befejez, szakmailag felszabadított, önálló munkára képes céhlegény. Az így kialakult kapcsolatrendszerben felismerhet, hogy a céh-tag a házába fogadta a tanulót, majd a céhlegényt, s ezek munkájuk ellenértékeképpen naturális szállás, étkezés ellátásban részesültek, betegség esetén gyógyításukról a tulajdonos gondoskodott. Ismert tény, hogy a frissen felszabadított magyarországi céhlegény szakmai tapasztalatszerzés, szakmájának továbbm velése érdekében külföldre távozott, f leg nyugatra. Külföldön azonban nem kizárólag szakmai gyakorlatra tett szert, hanem megismerte külföldi kollégái gazdasági, szociális helyzetét, tapasztalta szakmai tömörüléseiket, a jobb munkakörülmények elérése, a szociális ellátások megteremtése érdekében. Ennek a folyamatnak fontosságát felismerve hazajövet maguk is kezdeményezték a szakmai tömörülésüket a jobb munkakörülmények kialakítása, a szociális ellátás megteremtése érdekében. A vázolt szakmai szervezkedés alapozta meg a kés bbi szakmai szervezetek, szakegyletek, majd a szakszervezetek létrejöttét, majd további célként a társadalombiztosítás megvalósítását. 49

50 1.1. Az emberi alkotmányos jogok kialakulása Általánosan ismert és elfogadott tény, hogy a nyugat-európai társadalom életében a XVI. és XVII. század folyamán a nagy földrajzi felfedezések nyomán meginduló ipari fejl dés és az ezzel együtt kialakuló nagyméret nemzetközi kereskedelem érlelte meg azokat az alapvet változásokat, amelyek az emberi egyenl ség és szabadság-eszmény új módon való megfogalmazásához vezettek. A kézm vességr l a manufaktúrára való átmenetnek az az el feltétele, hogy létezzék bizonyos számú szabad munkás szabadok egyrészt a céhes kötöttségt l, másrészt az eszközökt l, amelyek révén munkaerejüket maguk értékesíthetnék akik a gyárossal munkaerejük bérbeadására szerz dést köthetnek, vagyis vele, mint szerz d felek állnak szemben. Az július 14-i francia forradalom eszméinek megvalósulása teremtette meg a szabadság, az egyenl ség és a testvériség fogalmát. Megjelenik a citoyen (polgár) fogalma. Ebben a min ségben két csoport ismerhet fel, nevezetesen: a polgár természetes és magánjogai (droits naturel et civil des citoyen); a polgár politikai jogai (droits politiques). Az évi deklarációt követte az évi Alkotmány (kelt: szeptember 3.), amely rendelkezik néhány szociális jogosítványról, mint az elhagyott gyermekek felnevelésér l, a szegény sorsú betegek megsegítésér l, a rokkantak segítésér l, a munkanélküliek foglalkoztatásáról, s általános közsegélyez intézmény létesítésér l. Az el z ekb l levonható az a megalapozott következtetés, hogy az évi francia alkotmány nyitotta meg az utat a munkához, a szociális ellátásokhoz való alkotmányos-emberi jogok alkotmányban történ megjelenéséhez, amely elvi jelleg tételei ezt követ en, több más állam alkotmányában is helyet kaptak. Az 1800-as években a francia forradalom emberjogi intézkedéseinek hatására Európa-szerte kialakulóban volt, majd az intenzív fejl dés korszakába került az ipari forradalom hatására a gépek használata az ipar, a gyáripar területén. A munkából él k zöme a céhekb l, a kisiparból a gyárakban talált rendszeres munkát és megélhetést. A folyamatot el segítette és gyorsította a nemzetközi munkamegosztás is A jelent s gazdasági fejl dés a társadalomban két nagy, egymással ellentétes csoportot alakított ki, nevezetesen a gyáriparosokét és munkásokét. A munkások érdekvédelmi, érdekképviseleti szakmai szövetségeket szervezeteket, a kés bbi szakszervezeteket alakítottak ki, amelyeknek f célkit zése a munkakörülmények javítása, a munkaid csökkentése, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, majd az ellátórendszer iránti igény betegség, baleset, öregség esetére Az egyház fellépése A XIX. század vége felé az egyháznak szembe kellett néznie egy történelmi folyamattal, amely már egy ideje elkezd dött, de amely akkor érte el kritikus pontját. Ennek a folyamatnak meghatározó tényez i voltak a politikai gazdasági és szociális téren, nemkülönben a tudományok és a technika világában bekövetkezett gyökeres változások. 50

51 Gazdasági téren, ahol a felfedezések és a tudományok eredményeinek alkalmazása együtt hatottak, lépésr l lépésre haladva elérkeztek a fogyasztási javak termelésének új struktúráihoz. Új tulajdonforma jelent meg, a t ke, és a munka egy új formája, a bérmunka. XIII. Leó pápa május 13-án kiadta az ún. Rerum Novarum (új dolgok) kezdet enciklikáját, amely feltárta az új tulajdonforma megjelenését, a t két és a munka új formáját, a bérmunkát, amelyek együttm ködése jelent s egyenetlenségeket okozott a társadalmakban, ezek megoldását az állam figyelmébe ajánlotta. II. János Pál pápa a Rerum Novarum kiadásának századik évfordulója alkalmából kiadta a Centesimus Annus kezdet enciklikáját, amely elismerte a Rerum Novarum történelmi jelent ségét, s alapot adott arra, hogy megvilágítsa a XIII. Leó pápa által kifejezésre juttatott elvek jelent ségét. A társadalom fejl désének ezt a szakaszát összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a munkásbiztosítás, a társadalombiztosítás alapja négy pilléren nyugszik: a munkáltatók nagy csoportján, a munkavállalók tömegén, ezek érdekvédelmi, érdekképviseleti szerveinek m ködésén és az állam szerepén, amelyhez a Rerum Novarum kezdet enciklika teremtette meg az elvi alapot A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása Az els id ben szakmai csoportosuláson alapuló betegsegélyez egyletek alakultak, pl. Vasutas Segélyez Egyesület, Nyomdászok Segít Egyesülete. Az 1800-as évek második felére tehet az ipartörvények megjelenése, az 1872: VIII. tc., amely el írta a munkáltató és alkalmazott kötelezettségeit az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekének megfelel en; az évi XVII. tc. már rendelkezett az iparfelügyeletr l, amely ellen rzéseket végezhetett a munkáltatóknál, megfelel jogosítványokkal felruházva, továbbá a 142. el írta segélypénztárak létesítését (ezek min sültek a magyar baleseti ellátás els intézményeinek). Rendelkezett (143. ) a segélypénztárak fenntartásáról, amelyet minden munkáltató befizetése alapozott meg (a munkabér 3 %-a). A 145. úgy rendelkezett, hogy a segélypénztárak kezelésében önkormányzati jelleggel a munkavállalók és a munkáltatók egyenl arányban vesznek részt. Az els magyar kötelez betegségi biztosítás bevezetésének az igénye a XIX. század vége felé jelentkezett. 1891: XIV. tc. kötelez betegségi biztosításról A jogszabály lényegét vázlatosan az alábbiakban foglaljuk össze: Kötelez volt a biztosítás nemre, korra és állampolgárságra tekintet nélkül azokra, akik az ipartörvény hatálya alá tartozó üzemekben munkabér fejében szolgálatot teljesítettek (tárgyi biztosítás). Ellátások: orvosi kezelés, gyógyszer- 51

52 ellátás, kórházi ápolás. A keres képtelenség esetére 20 héten át táppénz járt, amelynek mértéke a járulékköteles bér 50 %-a. Létezett még 4 hétre gyermekágyi, illetve temetési segély. A járulék 1/3-át a munkaadó és 2/3-át a biztosított fizette, mértéke 2-5 % között volt. 1907: XIX. tc. a kötelez betegségi és baleseti biztosításról Az országos kötelez betegségi biztosítási rendszer a korábbitól eltér en kiegészítésképpen a tc ával kimondta, hogy balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek, nemre, korra és a bér vagy a fizetés nagyságára való tekintet nélkül mindazok, akik az alább felsorolt vállalatoknál üzemekben vagy munkáknál akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegít képpen vagy átmenetileg vannak alkalmazva Az els világháborút követ társadalombiztosítási intézkedések Az els világháborút az 1921: XXXIII. tc. zárta le a Trianonban kötött békeszerz déssel, ennek XIII. részében I. cím alatt. a szerz d felek elvi tartalommal - kiemelve a társadalombiztosítás területét - a következ kben állapodtak meg: Minthogy a Nemzetek Szövetsége az általános béke megvalósítását t zte ki céljául és ezt a békét csak úgy lehet elérni, ha a szociális igazságosságra alapítják; és minthogy vannak munkaviszonyok, amelyek az emberek nagy tömegét annyi igazságtalansággal, nyomorral és nélkülözéssel sújtják, hogy ebb l keletkez nagy elégedetlenség a világ békéjét és összhangját veszélyezteti, s e viszonyok javítása sürg sen szükséges, példákat említve: a munkaid szabályozásával, ideértve a munkanap és a munkahét leghosszabb tartamának megállapítását, úgyszintén a munkaközvetítés szabályozásával, a munkanélküliség leküzdésével, tisztességes megélhetést biztosító munkabérek szolgáltatásával, a munkásoknak a foglalkozásukkal járó vagy egyéb betegségek ellen és a munka közben bekövetkezett balesetek ellen való védelmével, a gyermekek, fiatalkorúak és n k védelmével, aggkori és rokkantsegélyezéssel, az idegen országokban dolgozómunkások érdekeinek védelmével, a szakszervezkedési szabadság elvének elismerésével, a szakoktatás és a m szaki oktatás szervezésével és egyéb idevágó intézkedésekkel; minthogy bármelyik Nemzet vonakodása igazán emberies munkaviszonyok létesítését l egymagában is akadályul szolgál más Nemzetek abbeli törekvésének, hogy a munkások sorsát saját országaikban javítsák: a Magas Szerz d Felek az igazságosság és az emberiesség érzéseit l, valamint attól a vágytól indíttatva, hogy a világ békéjét állandóan biztosítsák, a következ kben állapodnak meg: Az 1925: XXXIV. tc.a bányanyugbér-biztosításáról A bányatörvény alapján m köd társpénztárak tagjaik munkások, altisztek és ezek családtagjai számára a segélyezési szolgáltatásokon kívül nyugbérellátást is folyósítottak. A nyugbérellátás kötelez volt. 2. A biztosítottak köre és csoportosítása A rendelet kiterjesztette a biztosítási kötelezettséget a bányatörvény hatálya alá tartozó bánya- és kohóüzemekben, valamint azok melléküzemeiben dolgozó mindazokra a munkásokra, altisztekre 52

53 (segédtisztekre), akik 15. életévüket betöltötték, de munkába lépésük idején még énem haladták meg a 45. életévüket. Az 1927: XXI. tc. a kötelez betegségi és baleseti biztosításról Ez a jogszabály megtartotta az XIX. törvény úgynevezett tárgyi biztosítási rendszerét. Ez azt jelentette, hogy a biztosítási kötelezettség csak a törvényben felsorolt vállalatoknál dolgozóra terjedt ki. Az új tc. fenntartotta azonban az eddigi szabályok korlátozását, mely szerint hatálya nem terjedt ki a mez gazdaságra és az erdei termelésre, az állattenyésztésre, a halászatra, a kert- és sz l m velésre, a selymészetre és a méhészetre. A biztosítási kötelezettség kiterjedt azokra nemre, korra és állampolgárságra tekintet nélkül, akik betegségi biztosítási kötelezettség alá es vállalatnál, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban, mint munkavállalók munkabér fejében szolgálatot teljesítenek. Biztosításra kötelezettek voltak továbbá a tanoncok, a gyakornokok és általában más olyan egyének is, akik kiképzésük fejében javadalmazás nélkül vagy a szokásosnál csekélyebb javadalmazásért dolgoztak A betegségi biztosítás szolgáltatásai A betegségi biztosítás alapján a biztosítottat a következ szolgáltatások illették meg: orvosi gyógykezelés, gyógyszer, gyógyfürd k, gyógyvizek, a szükséges gyógyászati segédeszközök, táppénz, terhességi, gyermekágyi, szoptatási segély, temetési segély. A természetbeni szolgáltatások a teljes biztosítási id re jártak, s t azon túl is arra az id re, amelyre táppénz, terhességi vagy gyermekágyi segély járt. 2.2 Balesetbiztosítás Balesetbiztosításban részesültek mindazok a munkavállalók, akik betegségi biztosításra kötelezett vállalatoknál, üzemeknél, hivataloknál, építkezéseknél munkabér fejében szolgálatot teljesítettek. Balesetbiztosítási kártalanítás akkor járt, ha a biztosítottat üzemi baleset érte és az keres képtelenséget vagy keres képesség-csökkenést okozott. Ha a biztosított a baleset következtében meghalt, a családtagok kaptak kártalanítási segélyt. A tc. meghatározta az üzemi baleset fogalmát, valamint a baleseti ellátásokat. Ezek: egészségügyi ellátás, táppénz, járadék A biztosítás szervezete A betegségi és baleseti biztosítás feladatokat az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) látta el. A betegségi balesetbiztosítási intézetek rendelkeztek saját, bizalmi orvos hálózattal, rendel szakrendel vel, kórházakat, szanatóriumokat tartottak fenn. Az 1912: LXV. tc. nyugdíjrendszerr l Magyarországon az els nyugdíjrendszert az 1912: LXV. tc. vezette be az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról. Erre az ellátásra jogosultak voltak, az állami tisztvisel k, altisztek, szolgák, akik rendszeres állást töltöttek be és állandó fizetésben részesültek. 53

54 Sajátjogú és hozzátartozói ellátások voltak. Saját jogon a nyugdíj, lakbérnyugdíj napszámost és munkást nyugbér illette meg. Hozzátartozói ellátások voltak az özvegyi nyugdíj, a gyermeknevelési járadék, az életjáradék és a végkielégítés. 10 év szolgálati id volt szükséges a nyugdíj megállapításához, amelyet az utolsó 12 havi illetmény alapján számították ki, 42 szolgálati év esetén az alapnyugdíj 2-2 %-kal emelkedett, de az alapul szolgáló illetménynél magasabb nem lehetett. A szolgálati id számításánál a hat hónapot meghaladó id t egész évnek kellett számítani, így állt el az a helyzet, hogy a jogosultság megállapításához 9 év 6 hó és 1 napra volt szükség. Baleseti ellátást is biztosított a törvény, ha a baleset szolgálat teljesítése során történt. Az árvaellátás az árva 24. életévének betöltéséig járt, a tanulmányok folytatása idejére, ha kiváló eredménnyel tanult. Az 1928: XL. tc. a kötelez öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosításról 2.4. A biztosítottak köre A kötelez nyugdíjbiztosítás kiterjedt az összes munkásra és az évi 6000 peng nél nem nagyobb jövedelm magánalkalmazottakra. Az ennél többet keres k önkéntes biztosítást köthettek (vagy elismert vállalati nyugdíjpénztár tagjai lehettek, akik egyébként az 1927: XXI. tc. szerint biztosítottak voltak A jogosultság feltétele Az öregségi nyugdíj feltétele azonos a két érintett kör számára: a 65. életév betöltése, valamint legalább 400 heti (8 évi) biztosítási id (járulékfizetéssel). A két csoport között különbözött viszont a rokkantnyugdíj feltétele. A jogosultsághoz legalább 200 hét biztosítási id re volt szükség, a hozzátartozók özvegyi nyugdíjra és árvaellátásra voltak jogosultak A nyugdíjrendszer jellege A magyar nyugdíjrendszer, mint a hasonló, induló nyugdíjrendszert m ködtet országokban, váromány-fedezeti elven alapult. Mivel hosszú id n át a rendszer tartalékgy jt volt, a törvény fontos részét alkotta a tartalékok kezelésének szabályozása A társadalombiztosítási kiadások fedezete A kiadások fedezetére a munkáltatónak és a biztosítottaknak járulékot kellett fizetni. 54

55 2.8. Szervezeti kérdések Az intézmények önkormányzati alapon m ködtek, közgy lése, igazgatósága, bizottságai százalékban a munkaadók és munkavállalók küldötteib l álltak. Az 1921: LXV. tc december 31-ig, az 1925: XXXIV. tc., december 31-ig, az 1927: XXI. tc december 31-ig és az 1928: XL. tc december 31-ig volt hatályban, 1945-t l lényeges módosításokkal. Az 1932: IV. tc. a társadalombiztosítási bíráskodásról Az XXI. tc. és az XL. tc-ben foglalt ellátások, járulékfizetési kötelezettségek, valamint a baleseti kártalanítással kapcsolatos vitás ügyekben a társadalombiztosítási bíróságok jártak el. A tc a lehet vé tette jogegységi döntés meghozatalát, amely alkalmazása minden bíróságra kötelez volt. 3. Nyugdíjtörvények 3.1. Az els egységes nyugdíjtörvény Az évi 30. törvényerej rendelet minden munkaviszonyban álló dolgozó és hozzátartozója számára azonos feltételek és mértékek szerint biztosított nyugellátásokat. E törvény mondta ki el ször a 10 szolgálati év követelményét (korábban 8 év volt), valamint a férfiak 60, a n k 55 éves korhatárát A második egységes nyugdíjtörvény Az évi 28. törvényerej rendelet megszüntette a kett s korhatárt, csak az alacsonyabb maradt érvényben (60, illetve 55 év). A törzsnyugdíjat a kereset 50 százalékában állapították meg. A nyugdíjminimum: 500 forint, a figyelembe vehet munkabér fels határa pedig 6000 forint volt. A munkavállalói járulék 1 százalékról 3 százalékra emelkedett A harmadik (úgynevezett munkás-alkalmazotti) egységes nyugdíjtörvény Az évi 40. törvényerej rendelet által szabályozott harmadik nyugdíjtörvény lényegében 1975-ig 16 évig volt érvényben. Ennek magyarázata, hogy korszer volt, igazodott az adott feltételekhez. Bevezette a teljes és résznyugdíj fogalmát, továbbra is alkalmazta a törzs és kiegészít nyugdíjat. A teljes nyugdíj követelménye 25 év szolgálati id volt, ekkor a törzsnyugdíjat a kereset 50 százalékában határozták meg. A nyugdíj maximum havi 3500 forint lehetett. A minimum továbbra is 500 forint. A járulék mértéke 1966-ban változott meg, a munkavállalói járulék progresszív lett, 3 és 10 százalék között mozgott évi 39. sz. törvényerej rendelet a dolgozók betegségi biztosításáról (a továbbiakban: T) végrehajtási rendelkezései 55

56 o 71/1955. (XII.31.) MT rendelet o 3/1955. (XII.31.) SZOT szabályzat (hatályos: január 1-t l június 30- ig) 4. Biztosítási kötelezettség Alapelvek A T. 3. -a alapján a betegségi biztosítás kiterjed a munkaviszonyban álló dolgozókra, aki munkáltatója részére munkabérért munkát végez, továbbá egyes munkaviszonyban nem álló személyekre. A rendelkezés els ízben köti a biztosítási kötelezettséget a munkaviszonyhoz, eltér en az 1927: XXI. tc. rendelkezéseit l, amely önmaga határozta meg a biztosításra kötelezettek körét A betegségi biztosítás szolgáltatásai Szolgáltatásra jogosult családtagok: A betegségi biztosítás szolgáltatásaira az a családtag jogosult, akit a dolgozó a családjogi rendelkezések szerint eltartani köteles. A családtagokkal azonos betegségi biztosítási szolgáltatások illetik meg azt a dolgozó által eltartott személyt, akivel közös háztartásban él. A szolgáltatások a következ k voltak: a dolgozót és családtagját betegsége esetén orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, kórházi ápolás és gyógyfürd kezelés illette meg. a dolgozó táppénzt kapott, terhesség, szülés vagy halál esetében a dolgozót segélyben kellett részesíteni. A táppénz -szolgáltatásról úgy rendelkezett a jogszabály, hogy a keres képtelen dolgozót munkabérvesztesége pótlására legfeljebb egy éven át, güm kóros betegség esetében pedig legfeljebb két éven át táppénzben kell részesíteni. Kétéves megszakítás nélküli biztosítási id esetén 75 % volt a táppénz mértéke. Érdekesen alakul az üzemi balesetet szenvedett dolgozók jogosultsága: Az üzemi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási ártalomban megbetegedett dolgozó, nyugdíjas, járadékos részére a betegségi biztosítás szolgáltatásait térítésmentesen mindaddig adni kell, amíg arra a baleset, illet leg foglalkozási betegség miatt szüksége van. (Állapota ki nem alakult.) 4.2. Betegségi biztosítási járulék A betegségi biztosítás költségeit a betegségi biztosítási járulékokból kell fedezni. A betegségi biztosítási járulékot a munkáltató fizeti, azt a munkaviszonyban álló dolgozótól levonni nem szabad. A betegségi biztosítási járulékok mértéke 6 % Jogorvoslatok A biztosítási szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz fordulhatott kereseti kérelemmel a biztosított bizonyos esetekben az ellen a határozat ellen, amelyben a betegségi biztosítási 56

57 szolgáltatások jogtalan igénybevételével okozott kár megtérítésére kötelezték; Ugyancsak bírósághoz fordulhatott a munkáltató az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen; A bírói út igénybe vehet volt mind a munkáltató, mind a biztosított számára a betegségi biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen. A határozat, vagy fizetési meghagyás joger ssé, végrehajtható közokirattá vált, ha ellene a törvényes határid n belül keresetet nem adtak be. A szocialista rendszer legjelent sebb társadalombiztosítási joganyaga az évi II. törvény a társadalombiztosításról Ez a törvény volt az els az azóta is egyetlen - egységes joganyag, amely magába foglalta klasszikus értelemben véve a társadalombiztosítás valamennyi ágát ebbe tartozott a családi pótlék rendszere is a betegségi, az öregségi és a baleseti biztosítás ellátásait július 1. napján lépett hatályba és módosításokkal, kiegészítésekkel december 31-ig terjed id re volt alkalmazandó. A tekintélyes jogszabálynak tizenegy fejezete volt. 5. A biztosítottak köre A törvény alapján biztosítottak: a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mez gazdasági és a halászati termel szövetkezetek, a mez gazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban: mez gazdasági szövetkezet) tagjai, a szakmunkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végz k Akikre nem terjedt ki a biztosítás A társadalombiztosítás nem terjedt ki a külföldi állam képviseleti hatósága, a diplomáciai mentességet élvez nemzetközi szerv, valamint az ezekhez tartozó diplomáciai mentességet élvez személy alkalmazottaikra, továbbá a külföldi munkáltatónak a magyar állam területén foglalkoztatott külföldi honos munkavállalóira. Társadalombiztosítási ellátásukra azonban megállapodást lehet kötni. 6. Nemzetközi szociálpolitikai egyezmények A biztosítottak betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra szerezhettek jogosultságot. A társadalombiztosítás egyes ellátásai megillették a biztosítottak hozzátartozóit is. Az államközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kellett alkalmazni. Megjegyezzük, hogy a jogszabály hatályának ideje alatt létezett az o o évi 2. sz. tvr. a magyar-bolgár, évi 41. sz. tvr. a magyar-csehszlovák, 57

58 o évi 20. sz. tvr. a magyar- jugoszláv, o évi 38. sz. tvr. a magyar-lengyel, o évi 13. sz. tvr. a magyar- NDK, o évi 5. sz. tvr. a magyar-román és az o évi 16. sz. tvr. a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény. 7. Betegségi és anyasági ellátás A biztosítottat betegségi és anyasági ellátásként táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és anyasági segély illette meg. A biztosított halála esetén temetési segély járt. A biztosított eltartott hozzátartozójának a szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély járt Táppénz Táppénz annak járt, aki - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megsz nését követ els vagy második napon vált keres képtelenné; - a biztosítás legalább 180 napon át megszakítás nélkül állott fenn. vagy Keres képtelen: az, aki a betegsége miatt munkáját nem tudta ellátni; Táppénz a keres képtelenség tartamár járt, legfeljebb azonban - egy, güm kóros megbetegedés esetén két éven át. A táppénz összegét a keres képtelenséget megel z en elért kereset napi átlaga alapján kellett megállapítani, amely a napi átlagkereset hatvanöt, hosszabb, kétéves biztosítási id esetén hetvenöt százalékánál kevesebb nem lehetett Terhességi-gyermekágyi segély Terhességi-gyermekágyi segély annak járt, aki a szülést megel z en két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megsz nését követ negyvenkét napon belül szült, A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelel id tartamra járt, amelynek id tartamát az Mt. rendelkezései írták el. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset teljes összege, ha a szül n a szülést megel z két éven belül 270 napon át biztosított volt. 58

59 8. A nyugellátási rendszer 8.1 Sajátjogú és hozzátartozói nyugellátások Sajátjogú nyugellátások: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, öregségi járadék, munkaképtelenségi járadék (az utóbbi két ellátás mez gazdasági termel szövetkezeti. tagnak járt). Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj, végkielégítés, árvaellátás, szül i nyugdíj, özvegyi járadék (mgtsz. hozzátartozójának). A.) Sajátjogú nyugellátások A. 1- Öregségi nyugdíj Öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött n jogosult, ha tízévi szolgálati id t szerzett. A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végz k korkedvezményben részesülnek. A. 2. Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illet leg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (a továbbiakban: rokkant), a szükséges szolgálati id t megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás el tti kereseténél. A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás id pontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig megszerzett szolgálati id tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokozatai: a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. A szolgálati id a munkaviszonyban, az ipari szövetkezeti tagként, a mez gazdasági szövetkezeti tagként, a szakmunkás tanulóviszonyban, 59

60 a bedolgozóként és a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött id. Szolgálati id nek számít a katonai szolgálatban töltött id.is 8.2. Hozzátartozói nyugellátások B.) Hozzátartozói nyugellátások B.1. Özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíjat a feleség, az elvált n, az élettárs és a férj kaphat. amely ideiglenes vagy állandó. Az özvegyi nyugdíj összege: Az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a meghaltat öregségi nyugdíjként, illet leg a III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjként halála id pontjában megillette vagy megillette volna. B.2 Árvaellátás Árvaellátásra annak a gyermeke és mostohagyermeke jogosult, aki haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati id t megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha t a meghalt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles kés képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének a betöltéséig járt. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanult, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig járt. Az árvaellátás összege: Az árvaellátás árvánként az özvegyi nyugdíj fele. Az özvegyi nyugdíj összegével azonos összeg árvaellátás jár annak a gyermeknek, akinek mindkét szül je meghalt, akinek életben lév szül je rokkant, vagy akit életben lev szül je elhagyott, és róla nem gondoskodik. B.3. Szül i nyugdíj Szül i nyugdíjra az a szül (nagyszül ) jogosult, akinek a gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati id megszerzése után vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, ha a szül (nagyszül ) gyermekének (unokájának) a halálakor már rokkant volt, és a szül t (nagyszül t) gyermeke (unokája) a halálát megel z egy éven át túlnyomó részben eltartotta. A szül i nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. 60

61 9. Baleseti ellátások A balesti ellátások körében szintén beszélhetünk saját jogú és hozzátartozói baleseti ellátásokról. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén járt. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, saját jogú baleseti nyugellátás, halála esetén eltemettet jét temetési segély, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illette meg. Saját jogú baleseti nyugellátások: a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj. Hozzátartozói baleseti nyugellátások: a baleseti özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, árvaellátás és szül i nyugdíj Baleseti táppénz Baleseti táppénz annak járt, aki üzemi baleset következtében keres képtelenné vált. Keres képtelen az, aki az üzemi balesettel összefügg és gyógykezelést igényl egészségi állapota miatt vagy a gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz id beli korlátozás nélkül mindaddig járt, amíg a sérült az üzemi baleset következtében keres képtelen, illetve állapota kialakult Baleseti járadék Baleseti járadékra az volt jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illette meg. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladta meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, a munkaképesség-csökkenés tartamára id beli korlátozás nélkül járt. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ, összege a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illet leg harminc százaléka Baleseti rokkantsági nyugdíj Baleseti rokkantsági nyugdíjra az volt jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás el tti kereseténél. Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult volt az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózis veszélymentes munkakörben, illet leg munkahelyen nem rendszeresen dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás el tti kereseténél. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati id tartamától függött. A rokkantság fokának megfelel en a III. rokkantsági csoport, aki munkaképességének a hatvanhét szilikózis miatt az ötven százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen; a II. rokkantsági csoport, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, 61

62 az I. rokkantsági csoport, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illet leg hetven százaléka. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati id minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet Hozzátartozói baleseti nyugellátások A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor járt, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. A házastársat állandó özvegyi nyugellátás illette meg szolgálati id re tekintet nélkül. A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a sérültet, illet leg a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál id pontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette. 10. A biztosítottat terhel kiadások fedezete A társadalombiztosítás kiadásainak a fedezetére a munkáltatók társadalombiztosítási járulékot, a biztosítottak pedig nyugdíjjárulékot fizetnek. A biztosítottat terhel nyugdíjjárulék mértéke a kereset összegét l függ en 3-10 % volt. 11. Felel sségi szabályok Visszafizetési kötelezettség Az, aki társadalombiztosítási ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételt l számított harminc, nyugellátás, baleseti nyugellátás és az ezek alapján folyósított családi pótlék esetén a felvételt l számított kilencven napon belül írásban kötelezték. A jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás felvétele felróható. A munkáltató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illet leg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltér adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást aki jogalap nélkül felvette - visszakövetelni nem lehet Megtérítési kötelezettség A munkáltató köteles volt megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy vagy megbízottja a reá nézve kötelez balesetelhárító és egészségvéd óvórendszabálynak vagy óvóintézkedésnek nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a munkáltatót akkor is, 62

63 ha vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte el. Aki, a társadalombiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keres képtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felel s, köteles volt az emiatt nyújtott társadalombiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felel sség megállapítható. A felel sség megállapítására a Polgári Törvénykönyvnek a szerz désen kívül okozott károkért fennálló felel sségre vonatkozó szabályait kellett alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felel sség abban az esetben is fennállt, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. 12. Jogorvoslat A jogszabályban meghatározott szervek járnak el a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatban az igényl és a megállapító szerv között, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, illet leg megtérítésére kötelezett és a társadalombiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között felmerült vitás ügyekben. Meghatározott körben a bírósághoz lehetett fordulnia határozata ellen, a kézbesítést követ harminc napon belül. A biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen az érdekelt, a fizetési meghagyás ellen a munkáltató és egyéb szerv, a kézbesítést követ harminc napon belül, a határozatot hozó, illet leg a fizetési meghagyást kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhatott. 13. A társadalombiztosításról, a magánnyugdíjról és e szolgáltatások fedezetér l évi LXXX. törvény (Tbj) Vhr.195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet Az el z ekben már volt szó arról, hogy az emberi jogok valóságos történetét a francia forradalom nyitotta meg az ember és polgár jogainak az évi augusztus 26-án elfogadott deklarációval. Az évi francia alkotmány szociális jogintézmény megvalósításáról rendelkezett. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/B -a, a 70/D -a és a 70/E -a biztosítják a munkához, az egészséges és biztonságos munkavégzéshez, valamint a társadalombiztosításhoz való jogot. Ezek az alkotmányos alapelvek valósulnak meg a magyar társadalombiztosítási rendszerben. A Tbj. célja, hogy - az egyéni felel sség - az öngondoskodás követelményeinek megfelel en, a társadalmi szolidaritás elveinek megfelel en - szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejöv jogviszonyokat. 63

64 - rendezze a foglalkoztatók és a biztosítottak jogait és kötelezettségeit, a biztosítottak részvételi kötelezettségét, a közteherviselés elveinek megfelel en a járulékfizetés teljesítését. - meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét, a nyugdíjrendszerben járó szolgáltatásokat A Tbj-ben megfogalmazott alapelvek A társadalombiztosításban kockázat közösség alakul ki, amelyben a részvétel kötelez. Érvényesül a - biztosítási elv, - kockázat közösség elve - szolidaritás és a - tulajdonhoz f z d jog. Az ellátások igénybevételét, a részvételi kötelezettséget a járulékfizetés alapozza meg, a pénzbeli ellátások a járulékfizetés alapját képez jövedelemmel arányosak. A Társadalombiztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre. A foglalkoztatót - bejelentési, nyilvántartási, - járulék megállapítási és bevallási; - járulék és - hozzájárulás fizetés terheli. Adatközlési kötelezettség terheli, mind a foglalkoztatót, mind a biztosítottat az ellátások megállapításával és folyósítással kapcsolatban, amelyek egységes rendszert alkotnak. A társadalombiztosítás fejl désér l az állam gondoskodik a nemzetgazdaság lehet ségeivel összhangban. A jogszabályban az a garanciális elv is megvalósul, amely szerint az állam akkor is gondoskodik az ellátások teljesítésér l, ha a társadalombiztosítás kiadásai meghaladják a bevételeket Fogalmak és értelmez rendelkezések Foglalkoztató: - jogi és természetes személy, gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, ha biztosítottat foglalkoztat; - tanulószerz dés (szakmunkás tanuló) alapján a szerz dést köt ; - az a szerv az amely segélyt folyósít (pl. munkanélküli ellátást, a foglalkoztatásról szóló 1991.évi IV. tv /Flt./ alapján); - TÁKISZ, ha társadalombiztosítási szolgáltatásokat, járulékfizetést, adatszolgáltatást teljesít; - egyéni, társas vállalkozás vállalkozó; - kiegészít tevékenységet folytató vagy özvegyi nyugdíjas; 64

65 - aki öregségi nyugdíjas (betöltötte a reá irányadó korhatárt) és e mellett vállalkozói tevékenységet folytat (5 % baleseti járulék fizetésére köteles). Sajátjogú nyugdíjas: az, aki öregségi, el rehozott, korengedményes nyugdíjban, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, munkaképtelenségi járadékban részesül (ez utóbbi mez gazdasági, szövetkezeti tagság alapján állapítható meg. Segít családtag: az, aki a vállalkozásban nem munkaviszonyként munkát végez. Megbízott: aki megbízás alapján végzi tevékenységét, a Ptk ának megfelel en. Foglalkoztatott: akit biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatnak (biztosított). Járulékalapot képez jövedelem: amely után az SzJA törv. alapján személyi jövedelemadót kell fizetni Társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék - egészségbiztosítási járulék - egészségügyi hozzájárulás (Eho) - táppénz kiadásainak fedezetére hozzájárulást kell fizetni (1/3 rész) - baleseti járulék: kiegészít tevékenységet folytató. Magánnyugdíj pénztári tag: - az önkéntes csatlakozó. Eltartott hozzátartozó: aki az eltartóval közös háztartásban él. (Differenciáltan kell kezelni, mert van a Ptk ában általános érvénnyel addig a TB jog a maga területén konkrétan határozza meg a hozzátartozók jogosultságát.) 14. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és szerveinek állami felügyeletér l évi XXXIX. törvény (Sztv) Vhr.131/1998. (VII.23.) Korm. rendelet 75/1999. (V.21.) Korm. rendelet Két alap jött létre: - az Egészségbiztosítási Alap és - a Nyugdíjbiztosítási Alap. Ezek az igazgatási szervek felügyelete és irányítása állami feladat, amelyet a Kormány lát el a felhatalmazott tárca útján. A pénzügyminiszter terjeszti el a járulékfizetéssel kapcsolatos törvényjavaslatokat. Az egészségügyi miniszter a PM-mel együttesen terjeszti el az egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat. A szociális- és családügyi miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen terjeszti el a nyugellátással kapcsolatos törvényjavaslatokat a Kormány elé, majd a Kormány az Országgy lés elé. Az Egészségügyi Alap kezelését az OEP f igazgatója, a Nyugdíj Alap kezelését az ONYF f igazgatója végzi. Felügyeli: a Pénzügyminisztérium, ill. az Egészségügyi Minisztérium. 65

66 Az ONYF és az OEP központi államigazgatási szerv, vezet it a kormány nevezi ki és menti fel. Költségvetési szervek, amelyek költségvetését az Alapok költségvetésében kell meghatározni, a vagyon állami tulajdon. Alkalmazottaik közszolgálati jogviszonyban állnak (köztisztvisel k, Ktv.). Az ONYF, illetve az OEP - irányítja az igazgatási feladatokat ellátó igazgatási szerveket; - végzi a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatokat; - ellátja a nem Alapból finanszírozott feladatokat (pl. családi pótlék ellátás); - részt vesz a jogszabályok el készítésében. ONYF igazgatási szervei OFP igazgatási szervei - F városi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, ezek - kirendeltségei - Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóság (megállapít, folyósít) - F városi és megyei egészségbiztosítási pénztárak - Kirendeletségek -VasutasTársadalombiztosítási Igazgatóság - Újságíró tagozat - Országos Orvosszakért i Intézet Kifizet helyek létesítése Minden munkáltató (foglalkoztató), amely legalább 100 biztosítottat foglalkoztat köteles meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatokat ellátni. Megállapodás alapján is létesíthet kifizet hely. A kifizet hely fenntartója saját költségén, szakképzett alkalmazottaival végzi a feladatokat, amelyekért anyagi felel sséggel tartozik. A szabályszer en elbírált és kifizetett ellátások összegét az igazgatási szerv megtéríti, kivéve a Tp. 1/3 összegét (Tp. hozzájárulás). Nem nettó elszámolás! A kifizet hely fenntartóját költségtérítés illeti meg (1 %-a az ellátásnak). 15. Biztosítottak (Tbj 5..) - Munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban; ügyészségi, bírósági szolgálati jogviszonyban állók, igazságügyi alkalmazotti, fegyveres er k, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagjai, szerz déses állományú tagjai, függetlenül attól, hogy - teljes, vagy - rész-munkaid ben foglalkoztatottak; - Szövetkezet tagja kivéve az iskola szövetkezetet -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vagy vállalkozás jelleg jogviszony keretében tevékenyen közrem ködik; 66

67 - tanulószerz dés alapján szakképz iskolai tanulmányokat folytató, szakmunkás tanuló, - keresetpótló juttatásban részesül : pl. munkanélküli járulék, nyugdíj el tti munkanélküli segély, - egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, - egyházi személy, szerzetesrend tagja. A biztosított a társadalombiztosítás valamennyi ellátására szerezhet jogosultságot, sajátjogú nyugdíjas, ha dolgozik, baleseti és egészségügyi ellátásra jogosult. Szünetel a biztosítás - A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, mentesítették a munkavégzés alól, igazolatlan távollét ideje alatt; - kivétel: ha a fizetés nélküli szabadságot terhességi-gyermekágyi segély, gyermek ápolása, gondozása miatt vették igénybe, táppénzt kap, illet leg katonai szolgálat alatt nem végez munkát. Több biztosítással járó jogviszony esetén a biztosítási kötelezettséget külön-külön kell elbírálni (lásd: a táppénz szabályait f -mellékfoglalkozás esetén) A biztosítás nem terjed ki (Tbj. 11. ) - a külföldi állam diplomáciai képvisel jére; - a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára; - diplomáciai mentességet élvez nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú tagjára, képvisel jére (munkatársára), pl. Duna Bizottság), ezek külföldi állampolgárságú alkalmazottaira, az általa foglalkoztatott külföldi alkalmazottjára (alkalmazott - alkalmazott); - továbbá a felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó hozzátartozóira (házastárs, gyermek); - külföldi munkáltató külföldinek min sül személyre; - külföldi részvétellel m köd Gazdasági Társaság, arra a munkavállalójára, aki külföldinek min sül. Akikre a biztosítás nem terjed ki, megállapodást köthet ( ok) egészségügyi ellátásra (11. hatálya alá tartozó) Fizetend járulék: nagykorú személy esetén a minimálbér 75 %-a, 18 éven aluli gyermek esetén a minimálbér 30 %-a. Kötheti saját maga, vagy más javára az érintett szerv vagy személy. A jogosultság id tartama egészségügyi ellátásra: a megállapodást követ hó 1. napjától, 6 havi járulék megfizetése mellett: a megállapodást köt külföldi nappali tagozaton tanuló a megállapodás megkötését követ hó 1. napjától jogosult ellátásra, a járulék megfizetése mellett. Arra, aki nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik, a törvény rendelkezéseit, az egyezmény szabályait, szerveit kell alkalmazni. 67

68 A következ kben Nemzetközi szociálpolitikai egyezményekr l szólunk, amelyek a társadalombiztosítás valamennyi ellátására kiterjednek, tehát a betegségi, a baleseti, és az öregségi ellátás. 16. Nemzetközi Egyezmények: - magyar bolgár évi 2. tvr. - magyar csehszlovák évi 41. tvr. - magyar jugoszláv évi 20. tvr. - magyar - lengyel l959. évi 38. tvr. - magyar román évi 5. tvr. - magyar SzU évi 16. tvr. - magyar német évi XXX. tv. - magyar osztrák évi XXIII. tv. - magyar - svájci évi VII. tv. - magyar - holland évi VII. törvény A évi LXII. törvény a szomszédos államokban él magyarokról (Státusztörvény) rendezi a - munkavállalási lehet séget. - TB ellátásra jogosultságot A fent nevezett egyezmények (illet leg a Státusztörvény is) kiterjednek a társadalombiztosítás valamennyi ágára. 17. Társadalombiztosítási ellátások Egészségbiztosítási ellátások egészségügyi szolgáltatás orvosi- szakorvosi kezelés kórházi, szanatóriumi ápolás pénzbeli ellátások terhességi gyermekágyi segély gyermekgondozási díj (GYED) táppénz 17.3.baleseti ellátások 68

69 baleseti egészségügyi ellátás baleseti táppénz baleseti járadék nyugellátások saját jogú nyugellátás öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj baleseti rokkantsági nyugdíj hozzátartozói nyugellátások özvegyi nyugdíj árvaellátás szül i nyugdíj baleseti hozzátartozói ellátások Társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak Baleseti ellátásra jogosultak A Tny. és az Ebt. szerinti biztosítottaknál baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészít tevékenységet folytatónak min sül, vagy sajátjogú nyugdíjasként (Tbj. 5. (1) bek. a), b), g) pontok) munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, egyéb jogviszonyban áll és a keresete eléri a mindenkori minimálbért Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki nevelési-oktatási és fels fokú oktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesül tanulója, hallgatója, kivéve: a külföldi állampolgárt; szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, szenvedélybeteg, rizetbe vett, el zetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetését tölt személy; közcélú munkát végez, életmentésben, katasztrófa elhárításban, véradásban vesz részt és balesetet szenved; közérdek munkát végez (ez büntet intézkedésen alapul). Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak a biztosítottakon túl azok, akik 69

70 a) - táppénzben, - terhességi-gyermekágyi segélyben, - gyermekgondozási díjban, - baleseti táppénzben - baleseti járadékban b) - saját jogú nyugellátásban részesül k - hozzátartozói nyugellátásban részesül k - járadékosok c) - öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi stb. járadékban részesül k; - átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülnek [lásd a 8/1983. (VI.28.) EüM-PM rendelet megváltozott munkaképesség ekre vonatkozó szabályokat)] - egészségkárosodási járadékban részesül k. d) nemzeti gondozási díjban, hadigondozási ellátásban részesül k e) bányászati kereset-kiegészítésben (rehabilitációs rendelet) f) gyermekgondozási segélyben részesül k g) aki Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezett l nyugdíjban részesül h) rendszeres szociális segélyben, id skorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesül i) Tanulmányokat nappali tagozaton folytató magyar állampolgár, külföldi, ha nemzetközi szerz dés, vagy OM által adományozott ösztöndíjban részesül. j) Sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít. k) A biztosított, valamint az el z ekben felsorolt A-J közeli hozzátartozója (Ptk b), ez általános megfogalmazás, máshol a jogszabály felsorolja a jogosultakat) és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 %-át (nem általános érvény ). l) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez kiskorú magyar állampolgár. m) bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (kivéve: külföldi) gyermekvédelmi rendszerben utógondozott éves fiatal feln tt. n) Fogva tartott. o) az évi III. törvény a szociális ellátás alapján a rászorult, a települési önkormányzat hatósági bizonyítványt állít ki. p) egészségbiztosítási ellátás érdekében megállapodást köt személy és eltartott hozzátartója, r) aki 11 %-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett [39. (2) bek.] eltartott hozzátartozója, élettársa, ha keresete nem haladja meg a minimálbér 30 %-át (a tárgyév els napján érvényes). 18. Magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások 70

71 A magánnyugdíj keretében a biztosított és a kedvezményezett az évi LXXXII. törvény (Mpt.) alapján - nyugdíjjáradékra vagy - egyösszeg szolgáltatásra szerezhet jogosultságot. 19. Az ellátások fedezete járulékfizetési rendszer A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a foglalkoztató ugyancsak egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizet. A kett együtt adja: a társadalombiztosítási járulékot január 1-jét l a társadalombiztosítási járulék 29 % ebb l nyugdíjjárulék 18 % egészségbiztosítási járulék 11 % A biztosított által fizetend járulék: - kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetén: 8 % - magán nyugdíjpénztár esetén 6 % - magán nyugdíjpénztár esetén 2 % - egészségbiztosítási járulék 3 % - kiegészít (társas, ill. egyéni vállalkozó) tevékenységet folytató személy 5 % balesetbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A foglalkoztató a keres képtelenség, valamint a kórházi ápolás idejére a folyósított táppénz 1/3-át hozzájárulásként fizeti meg A társadalombiztosítási járulék alapját képez jövedelem A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a kötelezettség alapján járó kifizetett, elszámolt jövedelem után havonta járulékot fizet. Azt a munkaviszony megsz nése után kifizetett jövedelem után is meg kell fizetni. A foglalkoztató a munkanélküli ellátás után 2002-ben 29 % mérték járulékot fizet. Az ápolási díj után 2002-ben 18 % járulék fizetend. A költségvetési törvény szerint a járulékfizetés fels határa 2002-ben napi 6.490,- Ft. A saját jogú nyugdíjas nem fizet sem egészségügyi-, sem nyugdíjjárulékot, ha a nyugdíj mellett dolgozik Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség több biztosítással járó jogviszony esetén 71

72 Ha a biztosított egyidej leg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyában köteles a jövedelme után - egészségbiztosítási - nyugdíjjárulékot fizetni. A Nyugdíjjáruléknál alkalmazni kell a fels határ összegét (6.490 Ft), ebb l következ k, hogy az egészségügyi biztosítási járulék esetében viszont jelenleg nincs fels határ. 20. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez személy, aki nem sajátjogú nyugdíjas, nem áll biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, akire a 11. (külföldi) szerint a biztosítás nem terjed ki, akinek a biztosítása szünetel, megállapodást köthet - nyugellátásra jogosító szolgálati id - nyugdíjalapot képez jövedelem szerzése céljából, a 2002-es évben 29 % járulék fizetés vállalása mellett. Aki személyi igazolvánnyal rendelkezik és nem biztosított hozzátartozója az egészségbiztosítási ellátások megszerzésére megállapodást köthet 14 % járulék fizetése mellett. A járulékfizetés alapja a megállapodást köt személy által megjelölt jövedelem, itt is a fels határ az irányadó, de legalább a minimálbér. Csak szolgálati id szerzésére megállapodást köthet: a fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató (doktorandusz); a teljes nyugdíjhoz szükséges 20, illet leg 15 év elérése érdekében hiányzó szolgálati id re, legfeljebb azonban 5 évre. Alapja a minimálbér. Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkez külföldi állampolgár, vagy devizakülföldi magyar állampolgár megállapodást köthet - saját egészségügyi szolgáltatásaira. - gyermeke (együtt él gyermek) egészségügyi szolgáltatásaira. A járulék összege: nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 75%-a, 18 éven aluli esetén a minimálbér 30 %-a. Magyarországon nappali tagozaton tanuló külföldi állampolgár megállapodást létesíthet egészségügyi szolgáltatásra, a járulék alapja a minimálbér 30 %-a. A megállapodásokat a kedvezményezett javára más személy is megkötheti járulékfizetési kötelezettség vállalásával. A járulékot magyar pénznemben kell teljesíteni. 21. Társadalombiztosítási nyilvántartások 72

73 Hazánkban egységes nyilvántartás létezik az egészségügyi ellátás, a magánnyugdíj-befizetések és az ellátás megállapításához szükséges adatok vonatkozásában. Adatvédelemr l az évi LXIII. törvény rendelkezik. A jogszabály szerint személyes adatnak min sül: a TAJ szám, a biztosítási jogviszony kezdete és a foglalkoztató azonosítója. 22. A társadalombiztosítási nyugellátásról o o évi LXXXI. törvény (Tny.) (X.6.) Korm. rendelet (TNy.R.) A nyugdíjjogosultság Az december 31-ét követ és január 1-jét megel z id pont között megállapításra kerül öregségi nyugdíj Öregségi teljes nyugdíjra az december 31-ét követ és január 1-jét megel z id ponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét betölti (ezt az életkort a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatárnak nevezzük), és legalább húsz év szolgálati id t szerez. Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a n és az a férfi is, aki január 1-je el tt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az id pontig tíz év szolgálati id t szerzett. Öregségi résznyugdíjra jogosult az a n, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati id t szerzett, azonban az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét december 31-ét követ en és július 1-jét megel z en töltötte be, és eddig az id pontig legalább tíz évi szolgálati id t szerzett, valamint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt június 30-át követ en és január 1-jét megel z en eléri (elérte) és eddig az id pontig legalább tizenöt év szolgálati id t szerez (szerzett). Az említett 62. életévt l eltér en az öregségi nyugdíjkorhatár a betöltött 55.életév az január 1-je el tt született n k esetében, 56.életév az 1940-ben született n k esetében, 57.életév az 1942-ben született n k esetében, 58.életév az 1943-ben született n k esetében, 59.életév az 1944-ben született n k esetében, 60.életév az 1945-ben született n k esetében, 61.életév az 1946-ben született n k esetében, A férfiak esetében a következ volt az irányadó: az említett 62. életévt l eltér en az öregségi nyugdíjkorhatár a betöltött 60.életév az január 1-je el tt született férfiak esetén, és 61.életév az 1938-ban született férfiak esetén A korkedvezmény 73

74 Aki január 1-je el tt a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egész-ségre különösen ártalmas munkát végzett, az december 31-én hatályos rendelkezések szerint korkedvezményben részesül. A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét a Tny. R.1. számú melléklete tartalmazza Korkedvezményre jogosultság január 1-je el tt Az igényl re irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két évi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a n, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi munkavégzés után (férfiak esetében) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb négyévi munkavégzés után (n k esetében) az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munkavégzés esetén minden újabb háromévi munka után Az el rehozott öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltését l, el rehozott öregségi nyugdíj jár annak a n nek, aki december 31-e után született, és legalább 38 év szolgálati id t szerzett.; 1945-ben született és legalább 37 év szolgálati id t szerzett.; 1944-ben született és legalább 36 év szolgálati id t szerzett.; 1943-ban született és legalább 35 év szolgálati id t szerzett.; január 1-je el tt született és legalább 34 év szolgálati id t szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltését l, el rehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki január 1-je el tt született és legalább 37 év szolgálati id t szerzett.; december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati id t szerzett A csökkentett összeg el rehozott öregségi nyugdíj Csökkentett összeg el rehozott öregségi nyugdíj jár ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is annak, akinek a születési éve szerint meghatározott szolgálati idejéb l legfeljebb öt év hiányzik. A jogszabály els látásra talán bonyolultnak t n, valójában azonban igen logikus megoldást ad a csökkentett összeg el rehozott öregségi nyugdíj számításához. Egy sajátos szolgálati id intervallumskálát állít fel és annak függvényében, hogy hány nappal rövidebb szolgálati ideje van a 74

75 munkavállalónak, bizonyos százalékban meghatározott csökkentést kell alkalmazni az öregségi nyugdíj összeg számításához. Ennek megfelel en annak, akinek nappal rövidebb szolgálati ideje van, annak annyiszor 0,1 százalékkal kell csökkenteni az öregségi nyugdíj összegét, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. Hasonlóan, ha valakinek nappal rövidebb szolgálati ideje van, annak az öregségi nyugdíjösszegét annyiszor 0,2 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik még az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez és így tovább: ha a szolgálati id b l nap hiányzik, akkor annyiszor 0,3 százalékkal; nap hiányzik, akkor annyiszor 0,4 százalékkal; nap hiányzik, akkor annyiszor 0,5 százalékkal kell csökkenteni öregségi nyugdíj összegét, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez A nyugdíj összege: az december 31-ét követ és január 1-jét megel z id pont között megállapításra kerül öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati id t l és a figyelembe vehet havi átlagkereset összegét l függ. Ezek alapján az öregségi nyugdíj összegét az alábbi számítással kell megállapítani: Szolgálati id Havi átlagkereset. év % , ,0 (évenkénti 2-2 %-os emeléssel) 26 64, ,0 (évenkénti 1-1 %-os emeléssel) 37 75, , , ,0 (évenkénti 1,5-1,5 %-os emeléssel) 40 év után minden további évre 1,5 1,5 százalék Az öregségi nyugdíj legkisebb összege A megállapított öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb 2002-ben a havi forintnál. Az öregségi nyugdíjra jogosultság azon a napon nyílik meg, amelyen a jogszabályban meghatározott feltételek mindegyike teljesült. A rokkantsági nyugdíjas, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása 75

76 A január 1-je el tti id ponttól megállapított (megállapításra kerül ) öregségi nyugdíj összegét a havi átlagkeresetb l kell kiszámítani azzal, hogy az december 31-ét követ en és január 1-jét megel z en elért kereseteket, jövedelmeket ideértve a minimálbér összegét is naptári évenként a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével csökkenteni kell. A havi átlagkereset megállapítása el tt a nyugdíjazást megel z harmadik év el tti naptári években elért keresetet, jövedelmet a nyugdíjazást megel z második naptári év kereseti szintjéhez igazításánál az országos nettó átlagkereset egyes években történ növekedését kell alapul venni. A valorizációs szorzószámokat a Tny. R. 2. sz. melléklete tartalmazza.(ld a jegyzet mellékletében) január 1-jét l kezd d en a havi átlagkereset kiszámításánál alkalmazandó degresszív sávhatárok (összeghatárok) a tárgyévet megel z naptári év I III. naptári negyedévi és az azt megel z naptári év IV. negyedévi országos nettó átlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolc százalékos növelés együttes mértékének megfelel ezres számra kerekített összeggel emelkednek. A járulékfizetési fels határt meghaladó átlagkereset-részre a járulékfizetési fels határnak megfelel összegre vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni. 23. Rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjra jogosultság Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illet leg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (ezt az állapotot a rokkantság orvosi fogalmával jelöljük); a szükséges szolgálati id t megszerezte és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás el tti keresetnél, (ezt az állapotot a rokkantság jogi fogalmával jelöljük). Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak a javára, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel. A jogosultsági szabályok alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaid nél rövidebb munkaid ben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megel z en is rövidebb munkaid ben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követ en tovább csökken; vagy az igény bejelentését megel z 180 nap alatt keres képtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott. A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás el tti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett és valorizált összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képez átlagkeresetnél A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati id 76

77 A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id : 22 éves életkor betöltése el tt 2 év; éves életkorban 4 év, illet leg a korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év; éves életkorban 6 év, illet leg a korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év; éves életkorban 8 év, illet leg a korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év; éves életkorban 10 év, illet leg a korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év; éves életkorban 15 év, illet leg a korkedvezményre jogosító munkakörben 12év; 55 éves életkor betöltését l 20 év, illet leg a korkedvezményre jogosító munkakörben 16év. Az, aki az iskolai tanulmányai megsz nését követ 180 napon belül szolgálati id t szerzett és huszonkét éves kora el tt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult lesz a rokkantsági nyugdíjra A rokkantsági nyugdíjjogosultság megnyílása A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelyt l a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás id pontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás id pontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni A rokkantsági nyugdíj összege, a nyugdíj alapjául szolgáló kereset A rokkantsági nyugdíj alapját képez havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel en alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehet szolgálati id együttesen is rövidebb a meghatározott átlagszámítási id szaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb id alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani. A III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen; A II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul; Az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege A december 31-ét követ és január 1-je el tti id ponttól megállapításra kerül rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi forint, a II. rokkantsági csoportban havi forint, az I. rokkantsági csoportban havi forint. 24. A baleseti rokkantsági nyugdíj 77

78 A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság. Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalmát, a baleseti nyugellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét, az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek bejelentésére és nyilvántartására, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az Ebt a határozza meg. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illet leg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás el tti kereseténél. Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illet leg munkahelyen nem rendszeresen dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás el tti kereseténél. A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megnyílása szempontjából a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel en alkalmazni A baleseti rokkantsági nyugdíj összege A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvez bb, az igényl kérelmére a balesetet megel z egyévi, nyugdíjjárulék alapját képez kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati id tartamától függ. A rokkantság fokának megfelel en a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét szilikózis miatt az ötven százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen; a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul; az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illet leg hetven százaléka. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati id minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 78

79 A december 31-ét követ és január 1-je el tti id ponttól megállapításra kerül baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege III. rokkantási csoportban havi forint, a II. rokkantsági csoportban havi forint, a I. rokkantsági csoportban havi forint. 25. A szolgálati id A Tbj. 5. -ában foglaltak szerint biztosítottnak min sül személy biztosítással járó jogviszonyának december 31. napját követ id tartama szolgálati id nek számít, ha erre az id szakra az el írt nyugdíjjárulékot megfizették. Szolgálati id ként kell azonban figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony december 31-e utáni id tartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéb l, jövedelméb l a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e. Ha a biztosítás ténye, illet leg a biztosítással járó jogviszony id tartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) ténye a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett a jogszabályban meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illet leg a foglalkoztató megsz nése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell. A biztosítással járó jogviszony január 1. napját megel z id tartamát az december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati id ként figyelembe venni (a társadalombiztosításról szóló évi II. törvény). A szolgálati id nek azt a tartamát, amely alapján nyugellátást (baleseti rokkantsági nyugdíjat) állapítottak meg, csak akkor lehet figyelembe venni, ha a már megállapított nyugellátásra való jogosultság megsz nt. A Tny. és a Tny.R. az el z eken túlmen en részletezi a szolgálati id figyelembevételét egyes csoportokra vonatkozóan, ezek ismertetése jelen jegyzet keretein belül nem szükséges. Szolgálati id ként nem lehet figyelembe venni: az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az id tartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van; a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az id tartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak min sül akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van, az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkez társas vállalkozás tagja, segít családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az id tartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illet leg a jogi személyiséggel nem rendelkez társas vállalkozásnak e segít családtag után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van. 79

80 A tartozás utólag történ megfizetése esetén (t.i. a nyugdíj megállapítása utáni megfizetés esetén) az így meghosszabbodott szolgálati id t legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap els napjától lehet figyelembe venni Szolgálati id a fels fokú tanulmányok idejére Szolgálati id ként kell figyelembe venni: az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az január 1-je el tt, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az id pontra tekintet nélkül a fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges tanulmányok idejét. Külföldi fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét szolgálati id ként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illet leg a tanulmányok idejét a hazai fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi id be beszámították. 26. A hozzátartozói nyugellátások Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az elt nés is, ha azt bíróság joger sen megállapította. Hozzátartozói nyugellátásra jogosult az, akinek elhunyt házastársa, szül je, gyermeke mez gazdasági szövetkezeti járadékhoz, mez gazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mez gazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összeg járadékához szükséges szolgálati id t megszerezte, illetve mez gazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mez gazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összeg járadékosaként halt meg Az özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra el írt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának elismeréséhez az együttélés id tartama alatti lakcímet hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az együttélés id tartama bizonyított, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságát az élettársak eltér lakcíme nem érinti. Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id t megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos 80

81 életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megsz nését követ en özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az ötvenszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett húszszázalékos mérték özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az id ponttól, amelyt l az özvegy saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban) részesül. A húszszázalékos mérték özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú (öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági) nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár Az özvegyi nyugdíj megosztása Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenl arányban meg kell osztani. Ha a külön él, illet leg elvált házastársnak a ráes arányos résznél kisebb összeg ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illet leg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg. Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti. Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történ megosztását az ítélet joger re emelkedését követ hónap els napjától kell végrehajtani Az árvaellátás Az ellátásra jogosultság Árvaellátásra az a gyermek jogosult ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt él k egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésb l származó gyermeket is, akinek szül je haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id t megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. A házastársi, élettársi közösségben együtt él k egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szül je jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szül házastársa fogadta örökbe. 81

82 Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha t az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás a jogosultsági feltételek megléte esetén legkorábban a jogszerz személy halála napjától kezd d en a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megsz nése el tt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szül je házasságot köt, vagy örökbe fogadják. Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi; huszonöt évesnél fiatalabb és a feln ttoktatás keretében folytat tanulmányokat Az árvaellátás összege Az árvaellátás összege -gyermekenként - annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna a halál id pontjában rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna a halál id pontjában baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna a halál id pontjában. Árvaellátásként hatvan százalék jár annak a gyermeknek, akinek mindkét szül je elhunyt; akinek életben lév szül je rokkant, vagy akit életben lév szül je elhagyott, és róla nem gondoskodik. Az árvaellátás legkisebb összege évben havi forint A szül i nyugdíj Szül i nyugdíjra az a szül jogosult, akinek a gyermeke az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg, ha a szül a gyermekének halálakor rokkant, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és a szül t a gyermeke a halálát megel z egy éven át túlnyomó részben eltartotta A szül i nyugdíj összege A szül i nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével. 27. A baleseti hozzátartozói nyugellátások 82

83 A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében halt meg. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhet, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult. A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra és ennek megsz nését követ en özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra és szül i nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerz szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti A nyugellátás iránti igény érvényesítése A nyugellátást írásban, meghatározott nyomtatvány felhasználásával kell igényelni. Az igényt visszamen leg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megel z hatodik hónap els napjától lehet megállapítani. A szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján a nyugellátás megállapítására irányuló igényt kizárólagos illetékességgel a F városi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el. A vasutak által foglalkoztatott biztosított üzemi balesetét a szolgálati f nökség a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak vagy a Gy r Sopron - Ebenfurti Vasút Rt.-nek (a továbbiakban: GYSEV Rt.) köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek megvizsgálása az ellátás megállapítása szempontjából szükséges, azt a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. végzi. Különös méltánylást érdeml körülmények megléte esetén az öregségi nyugdíjkorhatárt elér vagy rokkant személy, továbbá az árva részére az Országos Nyugdíjbiztosítási F igazgatóság f igazgatója kivételesen nyugellátást engedélyezhet, amely feltételek mellett az alacsony összeg nyugellátások emelésére is vonatkozik. 28. Felel sségi szabályok, jogorvoslat Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételt l számított kilencven napon belül írásban kötelezték. A meghatározott id 90 nap elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható. A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illet leg folyósítása az mulasztásának vagy a valóságtól eltér adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást az el bbiekben említettek alapján visszakövetelni nem lehet. 83

84 Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illet leg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesül t is felel sség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illet leg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felel söket egyetemlegesen kell megtérítésre, illet leg visszafizetésre kötelezni Egyéb megtérítési kötelezettségek A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy vagy megbízottja a reá nézve kötelez munkavédelemi szabályoknak, a munkavédelemr l szóló évi XCIII. törvény el írásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte el. Az, aki a nyugellátásra jogosult személy megrokkanásáért vagy haláláért felel s, köteles az emiatt nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felel sség megállapítható. A felel sség megállapítására a Polgári törvénykönyvnek a szerz désen kívül okozott károkért fennálló felel sségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felel sség abban az esetben is fenn-áll, ha a nyugellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az említett rendelkezések alapján megtérítésre nem kötelezhet. A kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért felel s. A megtérítés összege nem csökkenthet azért, mert a megtérítés alapját képez nyugellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné a nyugellátás. A megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követ hónap 12. napjáig kell eleget tenni. 29. Jogorvoslat A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezet je a vasutas biztosítottakat, illet leg hozzátartozóikat illet en a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezet je jár el a nyugellátásokkal kapcsolatban, továbbá a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illet leg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között felmerült vitás ügyekben. Nem lehet jogorvoslattal élni a kizárólagos mérlegelési jogkörben, a méltányossági alapon történ nyugellátás megállapításának engedélyezésére, emelésére, valamint mérséklésre, elengedésre irányuló egyéb kérelem tárgyában hozott intézkedéssel, illet leg határozattal szemben. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv másodfokú határozata ellen az érintett keresettel fordulhat az els fokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz 30 napon belül. Amennyiben egyéb kizáró ok nincs, a megállapított nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották. 84

85 A megtérítésre kötelezett az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követ harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határid ben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (Mpt.), illet leg a végrehajtására kiadott 172/1997. (X.6.) Korm. rendelet (Mpt.R.) sajátos fejezetet nyitott a nyugdíjbiztosítás terén. A magánnyugdíj-rendszer önkéntességen alapul, részletes ismertetését l e jegyzetben eltekintünk 30. A kötelez egészségbiztosítás ellátásairól évi LXXXIII. törvény (Ebt), illet leg a végrehajtására kiadott 217/1997. (X11.1.) Korm. rendelet (Ebt.R.) elnevezéséb l is adódóan kötelez az egészségbiztosítás ellátásai A törvény hatálya az egészségügyr l szóló törvényt l eltér en kötelez en kiterjed a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l szóló évi LXXX. törvény 5. -a (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint baleseti ellátásra és szerz dés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre, b) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizet személyekre és szervezetekre, c) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerz dés alapján részt vev szolgáltatókra, d) az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E- Alap -nak nevezzük) finanszírozott ellátásokra. Az E. Alapból finanszírozott rokkantsági nyugdíjról, baleseti rokkantsági nyugdíjról az évi LXXXI. törvény (Tny.) rendelkezik. Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e törvény keretei között - az egészségi állapot által indokolt mértékben vehet k igénybe. Az egészségbiztosítási ellátások közül a pénzbeli ellátások az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehet k igénybe. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhet k. Az egészségbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeir l, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi, olyan ellátásra jogosult, amelyek a jogszabályban nevesítve vannak. Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra megállapodást kötöttek, biztosítottal esnek egy tekintet alá. A jogszabály kimondja, hogy államközi vagy kormányközi egyezmény alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében a törvény rendelkezéseit az egyezményben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 85

86 A jogszabályban írt egészségügyi szolgáltatásokat olyan egészségügyi szolgáltatóknál vehetjük igénybe, amelyek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) az adott szolgáltatásra finanszírozási szerz dést kötöttek. Ilyen egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: finanszírozott) a magángyakorlatot folytató orvos is. Az egészségügyi szolgáltatások a betegségek megel zésére, korai felismerésére terjednek ki, amelyet a háziorvosi ellátás útján - TAJ kártya, vagy biztosítási igazolvány felmutatásával - vehetnek igénybe. Egyes szolgáltatások méltányosságból vehet k igénybe, ezt a jogot az OEP f igazgatója gyakorolja. Külföldön történ gyógykezelés költségeit a MEP igazgatási szerve - magyar forint összegben - megtéríti a biztosítottnak vagy a munkáltatónak. Az a személy, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidej leg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illet leg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe Terhességi-gyermekágyi segély Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megel z en két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megsz nését követ negyvenkét napon belül szül, vagy b) b) a biztosítás megsz nését követ negyvenkét napon túl táppénz, illet leg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megsz nését követ huszonnyolc napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély összege a napi átlagkereset 70 %-a Gyermekgondozási díj Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult a a) biztosított szül, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szül anya esetén a szülést - megel z en két éven belül 180 napon át biztosított volt, b) terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének id tartama alatt megsz nt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megel z en két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illet leg az annak megfelel id tartam lejártát követ naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szül n - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó n t is - meghal, vagy a gyermek nem az háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességigyermekágyi segélyre jogosító id tartamra, illet leg annak fennmaradó részére is jár. A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, azonban havonta legfeljebb forint, évben - a tervezett fogyasztói ár növekedésének megfelel mérték szerint forint. 86

87 30.4. Táppénz Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megsz nését követ els, második vagy harmadik napon keres képtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mérték egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidej leg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keres képtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok id tartamát, az ellátás mértékét, illet leg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Keres képtelen, a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illet leg szülése miatt nem tudja terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; e) az a szül, aki egyévesnél id sebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; f) aki fekv beteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; g) akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból, hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illet leg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. A betegség okozta keres képtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illet leg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keres képtelenségét közvetlenül megel z en dolgozott. A keres képesség orvosi elbírálásáról és ellen rzésér l szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szabályozza a követend eljárást. A keres képtelen állapot ellen rzése szükségszer. Táppénz a keres képtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban egy éven át, egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illet leg ápolása címén a gyermek egyéves koráig. A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett volt. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezd napját közvetlenül megel z naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képez jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. 31. Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal 87

88 összefüggésben, illet leg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keres képtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt, illet leg a keres képessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a Kormány rendeletben állapítja meg. Nagyon fontos annak leszögezése, hogy nem min sül üzemi balesetnek az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járm használat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illet leg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az a személy, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illet leg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult Baleseti egészségügyi szolgáltatás Az üzemi balesetb l vagy foglalkozási megbetegedésb l (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) ered egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mérték támogatás jár Baleseti táppénz Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keres képtelenné válik. Keres képtelen az, aki az üzemi balesettel összefügg és gyógykezelést igényl egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz - az el zetes biztosítási id re és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illet leg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll, összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezd napját közvetlenül megel z naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított egészségbiztosítási járulékalapját képez jövedelmének naptári napi összegével. Ha a biztosított a 88

89 baleseti táppénzre való jogosultságot megel z hónapban nem volt egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megel z en elért tényleges, annak hiányában szerz dés szerinti jövedelméb l számított naptári napi átlagjövedelem Baleseti járadék Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára id beli korlátozás nélkül jár. Az úgynevezett szilikózisból és azbesztózisból ered, huszonöt százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a baleseti járadék id beli korlátozás nélkül jár. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése százalék, b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése százalék, c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése százalék. A baleseti járadék összege a meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illet leg harminc százaléka. 32. Igényérvényesítés Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat szóban vagy írásban, a külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtásával lehet igényelni. Az igény visszamen leg legfeljebb hat hónapra érvényesíthet. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megel z 6. hónap els napjától lehet megállapítani. Az igényt alakszer határozattal kell elbírálni. Az e törvényben meghatározott esetekben nem kell alakszer határozatot hozni, ha az igényt teljes mértékben teljesítik. Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szül, nagyszül és testvér egymást követ sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés joger re emelkedése napjától számított egy éven belül. A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a) a kifizet hellyel rendelkez munkáltató esetében a kifizet hely, b) ha az igény elbírálására a Területi Államháztartási Hivatal (továbbiakban: TÁH) az illetékes, akkor a TÁH, 89

90 c) egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja és folyósítja. A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. 33. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Az, aki egészségbiztosítási ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételt l számított harminc napon belül írásban kötelezték. Meghatározott id elteltével a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illet leg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltér adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást visszakövetelni nem lehet. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illet leg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesül t is felel sség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illet leg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felel söket egyenl arányban kell megtérítésre, illet leg visszafizetésre kötelezni. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illet leg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felel sség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséét egyetemlegesen felelnek. A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset, vagy megbetegedés annak a következménye, hogy vagy megbízottja a reá nézve kötelez munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illet leg ha vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte el. E rendelkezés alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 1931C. -ának c) pontjában meghatározott kölcsönvev t kell érteni. Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keres képtelenségéért, munkaképességcsökkenéséért vagy haláláért felel s, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felel sség megállapítható. A felel sség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyvnek a szerz désen kívül okozott károkért fennálló felel sségre vonatkozó szabályait kell megfelel en alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felel sség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. Az el z ek szerinti megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felel s. A megtérítés összege nem csökkenthet azért, mert az ellátásban részesül t egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás. 90

91 34. Jogorvoslat Fellebbezés A kifizet helynek, továbbá a TÁH-nak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illet leg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP, illet leg kirendeltség szakágazati egységéhez lehet fellebbezni. A vasutak biztosítottai - ideértve azokat is, akiknek az igényét a Gy r Sopron - Ebenfurti Vasút Rt. bírálja el - a kifizet helynek intézkedése, illet leg határozata ellen a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezet jéhez fellebbezhetnek. Ha els fokon a MEP, illet leg kirendeltség szakágazati egysége, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett, vagy hozott határozatot, a fellebbezést a MEP, a kirendeltség vezet je, illet leg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezet je bírálja el A határozat bírósági felülvizsgálata A jogszabálysért érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti - a határozat kézbesítését követ harminc napon belül - az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. Ha az els fokú határozatot a kifizet hely vagy a TÁH hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség ellen, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság esetében a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani. Els fokon eljár az igazgatási szerv székhelyén lév Munkaügyi Bíróság, Budapesten a F városi Munkaügyi Bíróság. A keresetet a Pp a alapján kell elbírálni. Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított egészségbiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották. A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határid ben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. A biztosított keres képessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat a külön jogszabályba foglalt orvosi bizottsághoz. E bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kizárólagos méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, illet leg a határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet. A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthet jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ebt. és Ebt.R. végezetül rendelkezik a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségr l, figyelemmel az adatok kezelésér l és védelmér l szóló évi XLVII. törvény rendelkezik, rendelkezéseire, továbbá az igazgatási szerv ellen rzési felhatalmazásáról. 91

92 FELHASZNÁLT IRODALOM Augusztonovics M.: Tanulmányok a nyugdíjrendszerr l; Közgazdasági Szemle Alapítvány, Bp Bikkal D.: A társadalombiztosítás elmélete és gyakorlata; egyetemi jegyzet, Budapest Czúcz O. - Rosner V.: Magyar társadalombiztosítási jog; Népszava Lap- és Könyvkiadó, Bp II. János Pál pápa: Centesimus annus; Szent István Társulat, Budapest Laczkó I.:A magyar munkás- és társadalombiztosítás története Táncsics Könyvkiadó, Budapest XIII. Leó pápa: Rerum Novarum; Szent István Társulat, Budapest Mattyasovszky P.- Mészáros T.:Társadalombiztosítási jogszabályok és azok gyakorlata; KJK, Kiadó Bp Máthé I.: Társadalombiztosítási jogszabályok és útmutató; saját kiadás, Budapest 1949 Radnay J.: Munkajog ; egyetemi tankönyv 2. kiadás, Szent István Társulat, Budapest Rosner V.: Társadalombiztosítási jog; egyetemi jegyzet Szent István Társulat Budapest

93 FELHASZNÁLT JOGFORRÁSOK évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvr l évi III. törvény a polgári perrendtartásról évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvér l évi XCIII. törvény a munkavédelemr l évi IV. törvény a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról évi CLIV. törvény az egészségügyr l évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésér l és védelmér l évi LXXIX. törvény a magzati élet védelmér l évi XLII. törvény a dohányzás elleni küzdelemr l évi LXXX. törvény a társadalombiztosításról évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról évi LXXXII: törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról évi LXXXIII. törvény a kötelez egészségbiztosításról évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletér l 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keres képesség orvosi elbírálásáról és ellen rzésér l 131/1998. (VII.23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörökr l 75/1999. (V.21.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás központi hivatali szervei feladat- és hatáskörének, valamint m ködésének átmeneti szabályairól 93

94 TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet: EGÉSZSÉGÜGYI JOG 2 1. Alkotmányjogi háttér Az egészségügyi törvény Az Egészségügyi törvény preambuluma A törvény célja Alapelvek Fogalommeghatározások A törvény hatálya.7 3. A betegek jogai és kötelezettségei Az egyén szerepe A beteg jogai Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartás joga A gyógyintézet elhagyásának joga A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az orvosi titoktartáshoz való jog A beteg kötelezettségei A beteg jogainak érvényesítése A betegjogi képvisel A közvetít i tanács Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása (gyógymódválasztási szabadság) Az ellátás megtagadásának joga Tájékoztatási kötelezettség Dokumentációs kötelezettség Titoktartási kötelezettség

95 4.7. Az egészségügyi dolgozók védelme A szakmai fejl déshez való jog és kötelezettség Népegészségügy Egészségfejlesztés Ifjúság-egészségügyi gondozás Sportegészségügyi gondozás Sugáregészségügy Az alkoholfogyasztásról A dohányzás káros hatása Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások. Az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások. A m vi medd vé tétel és az abortusz Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Ivarsejt-adományozás és letét Embrióadományozás és letét Embriókkal, ivarsejtekkel végezhet kutatások, vizsgálatok és beavatkozások Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben Az abortusz jogi kérdései. M vi megtermékenyítés Az abortusz jogi kérdései M vi megtermékenyítés A pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Az önkéntes gyógykezelés Sürg sségi gyógykezelés Kötelez gyógykezelés Közös eljárási szabályok A szerv-és szövetátültetés

96 8.1. Szerv, szövet eltávolítása él személy testéb l Szerv, szövet eltávolítása halottból Szerv és szövet beültetése Az eutanázia Bevezetés Az eutanázia fogalma Az eutanázia fajtái Végrehajtásának módja szerint Az önkéntesség alapján Jogi háttér Magyarországon Külföldi gyakorlat...46 II. Fejezet: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG A társadalombiztosítás kialakulása Az emberi alkotmányos jogok kialakulása Az egyház fellépése A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása Az els világháborút követ társadalombiztosítási intézkedések A biztosítottak köre és csoportosítása A betegségi biztosítás szolgáltatásai Balesetbiztosítás A biztosítás szervezete A biztosítottak köre A jogosultság feltétele A nyugdíjrendszer jellege A társadalombiztosítási kiadások fedezete Szervezeti kérdések Nyugdíjtörvények Az els egységes nyugdíjtörvény A második egységes nyugdíjtörvény A harmadik (úgynevezett munkás-alkalmazotti) egységes nyugdíjtörvény Biztosítási kötelezettség A betegségi biztosítás szolgáltatásai

97 4.2. Betegségi biztosítási járulék Jogorvoslatok A biztosítottak köre Akikre nem terjedt ki a biztosítás Nemzetközi szociálpolitikai egyezmények Betegségi és anyasági ellátás Táppénz Terhességi-gyermekágyi segély A nyugellátási rendszer Sajátjogú és hozzátartozói nyugellátások Hozzátartozói nyugellátások Baleseti ellátások Baleseti táppénz Baleseti járadék Baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói baleseti nyugellátások A biztosítottat terhel kiadások fedezete Felel sségi szabályok Visszafizetési kötelezettség Megtérítési kötelezettség Jogorvoslat A társadalombiztosításról, a magánnyugdíjról és e szolgáltatások fedezetér l A Tbj-ben megfogalmazott alapelvek Fogalmak és értelmez rendelkezések Társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és szerveinek állami felügyeletér l Kifizet helyek létesítése.66 97

98 15. Biztosítottak (Tbj 5..) A biztosítás nem terjed ki (Tbj.11. ) Nemzetközi Egyezmények Társadalombiztosítási ellátások Egészségbiztosítási ellátások pénzbeli ellátások baleseti ellátások nyugellátások hozzátartozói nyugellátások Társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak Baleseti ellátásra jogosultak Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki Magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások Az ellátások fedezete járulékfizetési rendszer A biztosított által fizetend járulék A társadalombiztosítási járulék alapját képez jövedelem Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség több biztosítással járó jogviszony esetén Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra Társadalombiztosítási nyilvántartások A társadalombiztosítási nyugellátásról A nyugdíjjogosultság Az december 31-ét követ és január 1-jét megel z id pont között megállapításra kerül öregségi nyugdíj A korkedvezmény Korkedvezményre jogosultság január 1-je el tt Az el rehozott öregségi nyugdíj A csökkentett összeg el rehozott öregségi nyugdíj A nyugdíj összege: az december 31-ét követ és január 1-jét megel z id pont között megállapításra kerül öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíj legkisebb összege Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása

99 23. Rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjra jogosultság A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati id A rokkantsági nyugdíjjogosultság megnyílása A rokkantsági nyugdíj összege, a nyugdíj alapjául szolgáló kereset A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege A baleseti rokkantsági nyugdíj A baleseti rokkantsági nyugdíj összege A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege A szolgálati id Szolgálati id a fels fokú tanulmányok idejére A hozzátartozói nyugellátások Az özvegyi nyugdíj Az özvegyi nyugdíj megosztása Az árvaellátás Az ellátásra jogosultság Az árvaellátás összege A szül i nyugdíj A szül i nyugdíj összege A baleseti hozzátartozói nyugellátások A nyugellátás iránti igény érvényesítése Felel sségi szabályok, jogorvoslat Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Egyéb megtérítési kötelezettségek Jogorvoslat A kötelez egészségbiztosítás ellátásairól az egészségbiztosítás ellátásai Terhességi-gyermekágyi segély Gyermekgondozási díj Táppénz Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés Baleseti egészségügyi szolgáltatás

100 31.2. Baleseti táppénz Baleseti járadék Igényérvényesítés Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Jogorvoslat Fellebbezés A határozat bírósági felülvizsgálata.91 FELHASZNÁLT IRODALOM FELHASZNÁLT JOGFORRÁSOK..93 TARTALOMJEGYZÉK

101 101

102 102