A KLIMATIKUS VÁLTOZÁSOK HATÁSAI EGY KÖZÉPKORÚ BÜKKÖS VIZHÁZTARTÁSÁRA. Debreceni Egyetem Debrecen, Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei.
|
|
- Elvira Jónás
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Előzmények, célkitűzések Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A KLIMATIKUS VÁLTOZÁSOK HATÁSAI EGY KÖZÉPKORÚ BÜKKÖS VIZHÁZTARTÁSÁRA Vig Péter Debreceni Egyetem Debrecen, Amikor a Római Klub tudósai az ipari termelés fokozásában rejlő erősödő veszélyekre, az ember és a természeti környezet közötti kapcsolat romlására, a környezetrombolásból az emberre magára is visszaható káros következményekre, az emberiség jövője iránti elkötelezettségre hívták fel a felelős gondolkodás terhét hordozó emberek figyelmét, már a levegőben volt napjaink tudományos életének egyik igen fontos központi vitatémája, a globális klímaváltozás kérdése. Az időközben magát szinte elsődleges antropogén problémává kinövő Global Change az élet számos területén jelent kihívást a szakembereknek, főleg azoknak, akik a természetben lejátszódó folyamatokkal, vagy azok társadalmi következményeivel foglalkoznak. A környezeti változások különösen a helyhez kötött, hosszú életciklusú fajok társulásait érintik súlyosan, amelyekben a kipusztulás ellen szinte az egyetlen védekezési lehetőség az adaptáció. Sopron környékén a Budikoféle ariditási index a közelmúltban lépte át az 1-es értéket, a klíma humid jellegűből arid jellegűvé válik, így megjelenik a szárazságtűrő képesség, mint szelekciós tényező. A kiválasztott fafajnak, a bükknek (Fagus silvatica L.) ismereteink szerint éppen ezen a téren csekély az ökológiai tűrőképessége, ezért vált klímajellemző fajjá. Azokon a területeken terjed el, amelyeken a levegő relatív páratartalma magas. A klimatológus számára érdekes, hogy a bükk hogyan reagál a meteorológiai paraméterek megváltozására, az erdész pedig arra a kérdésre vár választ, hogy milyen mértékben veszélyeztetik a bükköseinket a klimatikus viszonyok változásai. A jelen munka egyik célja a klimatikus változások helyi sajátosságainak megismerése a soproni meteorológiai mérések adataira alapozva, anélkül, hogy a klímaváltozás körüli vitában messzemenő következtetések levonására, a változások hosszú távú előrejelzésére ragadtatnánk el magunkat. Érdemes azonban megismernünk, hogy az általunk vizsgált térség erdeiben lejátszódó belső mikroklimatikus, populációdinamikai és szünökológiai folyamatok milyen klimatikus összhatás-változás következtében jöttek létre. A másik cél a bükkös mikroklimatikus folyamatainak megismerése volt. Ezen a téren a magyar tudományos élet jelentős lemaradásokkal küzd, mivel az utóbbi harminc évben erre e szakterületre nem jutott elég erő. A mezőgazdasági kultúrnövények növényállományainak mikroklimatikus sajátosságait a legapróbb részletekig feltárták az agrártudományi egyetemek mellett vagy azoktól függetlenül működő agrometeorológiai 1 1 2
2 obszervatóriumok, de az erdei ökoszisztémák ilyen irányú vizsgálatára talán az igen magas kutatási költség igénye miatt a síkfőkúti, jelentős időtávot átölelő méréssorozaton kívül nem került sor. Pedig mind a hosszú távú ökológiai folyamatok kutatása, mind a környezet-alakítás, tájtervezés szempontjából nagy szükség van ezekre a mikrometeorológiai kutatási eredményekre, mert nélkülük sem azt nem tudjuk, hogy mi történik az erdőn belül, sem azt, hogy milyen környezeti hatása lesz annak, ha valahol faállományt szűntetünk meg vagy hozunk létre. A harmadik cél a megváltozott hidrometeorológiai körülmények faállományra gyakorolt hatásának a megismerése volt. Ehhez olyan módszereket, kellett találni amelyekkel a bükkös vízfogyasztását tudjuk számítani a rendelkezésükre álló műszerezettség mellett. Keressük a választ a következő kérdésekre: révén sikerült az első automata meteorológiai állomást beszerezni. Azóta folyamatosan különféle főleg OTKA - pályázati támogatások felhasználásával bővítjük a műszer- és eszközparkunkat. Jelenleg a földfelszín fölött négy szintben mérjük a meteorológiai paramétereket, nyolc szintben a talajhőmérsékletet, öt szintben pedig a talajnevességet. A területre kialakított eredeti kutatási koncepció egy változatos faállománnyal borított 601 ha-os vízgyűjtő hidrológiai és meteorológiai tulajdonságainak és folyamatainak feltárását célozta meg. A munkaterv részleteinek kidolgozása során nem állt módunkban a legkorszerűbb méréstechnikai követelményeknek megfelelő módszereket kiválasztani, mert a rendelkezésünkre álló pénzeszközök ezt nem tették lehetővé. Inkább olyan berendezéseket kellett választanunk, amelyek úgy kínálnak viszonylag megbízható eredményeket, hogy: - Mekkora a bükkös vízigénye? -nem igényelnek hálózati áramforást, - Melyik ismert számítási módszer a legalkalmasabb a bükkös potenciális párolgásának a kiszámítására? -elég robusztusak, strapabíróak ahhoz, hogy a terepi igénybevételeket az egész év folyamán jól elviseljék, - - Hogyan függ össze a szabad légtér és a bükkös erdőfelszín potenciális párolgása? A meteorológiai tényezők által meghatározott párologtatási kényszer vagy a talaj diszponibilis vízkészletének változása hat jobban a bükkös evapotranszspirációjára? -könnyen áttelepíthetőek az egyik állományból a másikba, ezért fontos volt, hogy a szenzorok az adatnaplózó egység bemeneti csatornáin szabadon variálhatóak legyenek, és végül 2. A kutatás módszerei A Sopron meteorológiai paramétereiben tapasztalható tendenciák feltárása az Országos Meteorológiai Szolgálat évkönyveinek és az időjárási havijelentéseknek az adataira támaszkodó elemzés. Ismert, hogy az ország egyik leghomogénebb adatsora a soproni, ezért nem tűnt szükségesnek az adatok preparálása. A lineáris trendek a teljes adatsor, míg az ötödfokú polinomiális trendek a rövidebb időszakok változási tendenciáinak reprezentálására bizonyulnak alkalmasnak. Így lehetővé vált különböző hosszúságú időszakok változási ütemének megismerése is. Az évszakos, tenyészidőszaki és nyugalmi időszaki átlagok és összegek változásainak elemzését a növények igényeinek éven belüli változása indokolja. A mérési módszerek A területen a bükkösben és egy lucfenyves faállományban az intercepciós észlelés már 1985-ben elkezdődött, a meteorológiai méréseket viszont csak 1995-ben tudtuk megkezdeni, amikor OMFB-támogatás elnyerése -ne kívánjanak folyamatos jelenlétet, hiszen a mérőhely kb. 15 km-nyi távolságra esik a munkahelyünktől. Így esett a választásunk a norvég AANDERAA cég AWS 2700 típusú automata meteorológiai állomására, valamint az EIJKELKAMP típusú talajnedvesség-mérő műszerre. A csapadék és az intercepció mérése hagyományos módon, manuális észleléssel történt. A mikrometeorológiai mérések szenzorai: A szélsebesség a nagyfrekvenciás tachométerekhez hasonlóan működik, megfelel a nemzetközi követelményeknek, mert indulási küszöbe 0,4 m/s maximális szélsebessége 76 m/s, szinkronizációs úthossza 1,5 m, pontossága 0,2 m/s. A szélirány szenzor az újabban elterjedt potenciométeres alapelven működő szélirány szenzorok közé tartozik, küszöbsebessége 0,3 m/s, pontossága 5 %-nál jobb, 40 és +50 C közötti hőmérsékleten működőképes. Az hőmérséklet-szenzor saját árnyalóval rendelkező 2000 Ω os hártyaellenállás, amely egy VR22-es félhídhoz illesztve képezi a jelet központi egység számára. A mérési tartománya 44 és +49 C, az érzékenysége és a pontossága egyaránt a mérési tartomány 1 %-a, kb. 0,1 C. Az idő konstansa 1 perc, ill. 5 m/s szél esetén 20 mp
3 Az előbbivel megegyező árnyaló védi a Hy-Cal Engeneering által kifejlesztett IH-3602-L típusú kapacitív polimer érzékelővel készült relatív páratartalom szenzort is. Ennek mérési tartománya %, pontossága 3%, érzékenysége 0,1%. Előnye, hogy 30 és +50 C hőmérsékleti tartományban képes adatot szolgáltatni. A sugárzási egyenleg mérésére szolgáló szenzor válaszideje 60 sec, a mérési tartomány ± 2000 W/m 2, a 0,3-60 m hullámhossztartományban. A pontosság a teljes skála ± 1% -a, az érzékenység 4 W/m 2. A szenzor 30 és +50 C hőmérsékleti tartományban használható. A talajhőmérséklet mérésére készült szenzor alapja a léghőmérséklet mérésére is használt 2000 Ω-os Pt-ellenállás és a hozzá tartozó mérő félhíd. A mérési tartománya 8 és + 41 C, érzékenysége és pontossága 0,05 C, az idő konstansa 12 sec. A toronyban végzett mérések esetén fontos volt ellenőrizni, hogy a szenzorok esetleges hibái nem nagyon különböző nagyságúak-e, vagyis, hogy a különböző magasságokban mért értékek közötti különbségek valós különbségek-e. Ennek ellenőrzésére több alkalommal szereltem át a szenzorokat oly módon, hogy egy napig azonos szintben mérjenek az azonos típusú szenzorok. Az így nyert tapasztalatok alapján bizonyosodtam meg arról, hogy a szenzorok együtt járnak. A meteorológiai paraméterek mérési szintjeit a faállomány struktúrájához tudjuk igazítani, mert rendelkezünk egy maximum 30 m magasra építhető geodéziai létraállvánnyal, amely a faállomány zavarása nélkül fából készült talapzatra bárhol felépíthető. A segítségével a szenzorokat a következő magasságokban helyeztük el: 2 m - törzstér, 10 m - a koronaszint alja, 14 m - a koronafelszín és 19 m - a szabad légtér. A csapadék mennyiségét több helyen is mértük: Hellmann-féle ombrométer segítségével a vízgyűjtő terület egyik legmagasabb fekvésű területén, 500 m magasan, Új-Hermes telep szomszédságában; a vízgyűjtő terület legalacsonyabb pontján, 370 m tengerszint feletti magasságban a Hidegvíz-völgyben; és a bükkösben álló torony tetején, 510 (+20) m magasan. Hellmann-féle ombrográfot használtunk Új-Hermesen. Billenő edényes csapadékmérőt a Hidegvíz-völgyben és az AANDERAA cseppképző csapadék szenzorát a bükkösben álló toronyban. 4 5 Az ombrográf szalagot hétfőnként cseréltük, az ombrométereket a csapadék események után ürítettük. Az állományi csapadékból a ma már klasszikusnak számító 2000 cm 2 felfogó felületű intercepciós kádakkal és törzsgallérokkal vetünk mintát. Az észleléseket a csapadék események után végeztük el. A talaj nedvességtartalmát az elektromos ellenállás mérésén alapuló Eijkelkamp típusú talajnedvesség mérővel mértük. A mérés alapelve, hogy a talajba gipsztestet helyezünk, amelynek nedvességtartalma a talaj nedvességtartalmának változását követi. Elektromos ellenállása csökken, ha nedvességtartalma nő. A talajnedvesség mérő szenzorok kalibrálása: A kalibráláshoz 6 dm 3 -es eredeti szerkezetű talajmintákat vettünk a bükkösből 0-20; 20-40; 40-60; és cm-es mélységből, amelyeket többször feltöltöttük teljes vízkapacitásig, majd szobahőmérsékleten kiszárítottuk, miközben naponta mértük a minták súlyát és a hozzájuk tartozó leolvasási értékeket az Eijkelkamp leolvasó műszerrel. Az összetartozó értékpárok ismeretében számítottuk ki a különböző leolvasásokhoz tartozó víztartalom értékeket. A hőmérsékleti korrekció: A módszer egyik hibája abból ered, hogy a talajoldat vezetőképessége a hőmérséklet emelkedésével növekszik. Ezért négyféle nedvességtartalmú állapotban 29 és 0 C között sorozatméréseket végeztünk. A talaj hőmérsékletét egy sekély talajhőmérővel mértük meg, majd az adatok ismeretében elkészültek az egyes talajnedvességi tartományokban érvényes hőmérsékleti korrekciós képletek. A mért adatok feldolgozása: A mikrometeorológiai mérések célja faállomány által előidézett változások feltárása, valamint a vízgazdálkodást elsősorban az evapotranszspirációt - befolyásoló tényezők megismerése volt. A mért paraméterek faállományon belüli változásainak dinamikája sok érdekességet mutat mind az éves, mind a napi perióduson belül. Az éven belüli hosszabb időléptékű elemzés során a dekád, illetve a havi értékek között kellett választani, attól függően, hogy a felismert jelenséget melyik időbeli bontás érzékelteti jobban. Az egyes paraméterek napi meneteinek elemzése során általában egy-egy dekád adott időpontjaiban mért értékek átlagai szerepelnek, hogy a napi időjárási rendkívüliségek helyett az átlagos napi menetek jellegzetességei váljanak felismerhetővé, hogy ne legyen megkérdőjelezhető a levont következtetések érvényessége. Az erdő mikrometeorológiai szerepének éven belüli változásait az évszakokra jellemző sajátosságok összehasonlítása tette lehetővé. 5 6
4 A bükkös vízháztartása A faállományunk vízháztartásában a bevételt a légköri csapadék adja, míg a vízfelhasználást egyrészt a talaj vízkészlet-változásainak detektálása, másrészt az evapotranszspiráció mértékének kiszámítása segítségével ismerhetjük meg. A potenciális evapotranszspiráció (PET) kiszámításának ismertebb módszereit össze kellett hasonlítani az egyetlen általunk alkalmazható mérési módszerrel, a Piche-féle evaporiméter mérési eredményeivel, és találni kellett egy olyan tényleges párolgás (TET) számítására alkalmas módszert, amely az általunk mért meteorológiai paraméterek felhasználásával elfogadható eredményeket ad. A potenciális párolgás számítására a PENMAN módszer, a tényleges párolgás számítására a SVERDRUP módszer bizonyult alkalmasnak. Megnyugtató, hogy a talaj vízkészletének változásai és a számított párolgási értékek között éves szinten nincs ellentmondás. 3. Eredmények: A soproni meteorológiai adatokban tapasztalt változások. 1. A soproni meteorológiai adatsor alapján térség hőmérséklete 1872 óta növekszik, ennek a növekedésnek az üteme az utolsó 30 évben jelentősen felgyorsult. A különböző évszakokban tapasztalt hőmérséklet-növekedés eltérő ütemű. A téli középhőmérséklet egyenletesen, fokozatosan növekvő ütemben emelkedik, a nyári középhőmérséklet növekedése pedig a korábbi stagnálás után az utolsó 30 évben gyorsult fel. 2. Az évi csapadékösszeg hosszú távú csökkenésével szemben az utolsó 30 évben növekedés tapasztalható, bár a 30 éves időszak átlagos csapadékösszege így is alatta marad a hosszabb időszakok átlagainak. Az éven belüli csapadékjárás a mediterrán hatás erősödését mutatja a tavaszi és őszi csapadékösszegek erőteljesebb növekedésével, a nyári csapadékösszeg mérsékeltebb növekedésével. A téli csapadékösszeg viszont ebben az időszakban is csökkent. 3. A relatív páratartalom hosszú távú változásai hasonló tendenciát követnek, mint a csapadékellátottságé. A júliusi 14 órai relatív páratartalom az évi 56,3 %-ról 1987-re 55,0 %-ra, vagyis a gyertyános tölgyes klíma alsó határára süllyedt. 4. A klimatikus összhatás változása a melegedés és szárazabbá válás irányába mutat. Így az utóbbi 40 év trendje a Péczely-féle besorolásban a mérsékelten nedves mérsékelten hűvös kategóriából a mérsékelten száraz mérsékelten meleg kategóriába való átmenetet mutatja. A bükkösben megismert mikroklimatikus sajátosságok 5. A sugárzási egyenleg terén a bükkös koronaszintjében lombtalan állapotban jelentős diffúzió figyelhető meg, amely a helyi sugárzási egyenleget növeli. A koronaszint sugárzási intercepciója a lombtalan állapotban %, a kilombosodást követően a sugárzási egyenleg %-a. Lombtalan állapotban derült időben 70,2 %, borult időben 73,5 %, míg lombos állapotban derült időben 92,6 %, borult időben pedig 93,9 % az átlagos sugárzási intercepció. A törzstérben csak áprilisban és május elején jelentkezik érzékelhetően pozitív sugárzási egyenleg. 6. A 19 m-es magasságban, a koronaszint fölött a szélirány gyakorisági megoszlása hasonló a soproni meteorológiai főállomáson megfigyelt gyakorisági megoszláshoz, csak enyhe irány-módosulás figyelhető meg, amit a terepviszonyok indokolnak. A koronaszint alatt, a törzstérben azonban ettől jelentősen eltér az észlelt szélirányok gyakorisági megoszlása. A törzstérben főleg lombos állapotban kialakuló önálló légáramlási viszonyok létét mind az egyes szélirányokhoz tartozó átlagos szélsebességek, mind a hatásossági szélrózsák, mind a szélsebesség átlagos napi menetének adatai is igazolják. Ezt bizonyítja a szélsebesség adatok trend-analízise is, amely a 14, 10 és 2 m-en mért értékeknek a 19 m-es magasságban mért értékekkel való összefüggését tárja fel. 7. A bükkös koronaszintjében csak igen rövid időszakban, a kilombosodás előtt jelentkezik a szántóföldi növényállományokra jellemző hőmérsékleti többlet, az állomány belső terének átlaghőmérséklete általában mindenütt alacsonyabb a külső tér átlaghőmérsékleténél. 8. Az állomány alatt a talajban - az avartakaró szigetelő hatásának köszönhetően - a fagy még a két hónapig tartó 4,4 C középhőmérsékletű időszakban sem hatol 5 cm-nél mélyebbre
5 9. A faállományban a léghőmérséklet napi menetének három típusát lehet megkülönböztetni: évben 469 mm vizet fogyasztott el, míg az aridabb, 450 mm tenyészidőszaki csapadékkal rendelkező évben 484 mm volt a - a lombtalan állapotban behavazott januári izoterm, tenyészidőszaki vízfogyasztása. - a hómentes tavaszi (áprilisi), a talajfelszín aktivitásával jellemezhető és 13. Az év tenyészidőszakában a 898 mm csapadék 24,6 %-a, a lombos állapotban a koronafelszín hőháztartási mm volt az intercepciós részesedés, a talajba jutó 453 mm-en felül a dominanciájával jellemezhető (augusztusi) típust. tenyészidőszak előtt összegyűlt vízkészletből csupán 16 mm-nyi vizet használt föl a faállomány a 469 mm-nyi vízfogyasztásához. A fennmaradó rész a felszínen elfolyt, vagy a mélybe szivárgott A bükkös vízgazdálkodása Ezzel szemben 1997-ben a 450 mm tenyészidőszaki csapadéknak 29,8 %- át, 134 mm-t tartott vissza a faállomány. A 287 mm talajba jutott víz 10. Az állományi csapadék intercepciós kádak által felfogható része felvételén túl 197 mm-t használt föl a bükkös a 484 mm-nyi (csepegő csapadék vagy kád-csapadék ) az alábbi összefüggést mutatja tenyészidőszaki vízfogyasztásához a korábban felhalmozott készletből. Ez az állományra hulló csapadékkal: megközelítően a gyökérzóna talajának a teljes minimális vízkapacitásával egyenlő. Kcs = 0,0113 * CS 2 + 0,4642 * CS 0,0384, ahol Kcs = kád csapadék (Ács+Lcs) (mm), CS = a területre hulló (külső) csapadék (mm). R 2 = 0,96. A törzseken lefolyó víz az alábbi összefüggéssel számítható a területi (külső) csapadékból: LFcs = 0,119 * CS 0,0628, Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a bükk feltehetően nem rendelkezik a transzspirációs kényszer hatásait ellensúlyozó apparátussal. Amíg van rendelkezésre álló vízkészlet, a levegő páraelvonó hatásainak engedelmeskedik. Ezért is alkalmas klímajellemző fafajnak, és ezért tartja róla az erdész szakma, hogy nem a csapadékmennyiség, hanem a levegő relatív páratartalma iránt érzékeny. 14. A bükkös potenciális evapotranszspirációjának (PET) a kiszámítására a Haude, az Antal, a Varga-Haszonits Tölgyesi és a Penman féle módszerek közül a legutóbbi a legalkalmasabb, mert ez mutat legszorosabb összefüggést az állomány különböző szintjeiben Piche-féle evaporiméterrel mért párolgással. Az ajánlott módszerrel számított PET a koronafelszínen 934,4 mm-t tett ki az hidrológiai évben. ahol LFcs = a törzseken lefolyó csapadék területegységre átszámítva (mm). R 2 = 0, A koronafelszín (14 m) potenciális párolgása a szabad légtérben 11. A bükkös a gyökérszintjében a teljes diszponibilis vízkészlet tapasztalható (19 m) potenciális párolgásánál jelentősen kisebb. mértékében képes kiszívni a talajból a vizet, bar mátrixpotenciál A tenyészidőszakban az értékig. y = 0,4734x + 0,0954, (R 2 = 0,9025), - az avartakarón átjutó víz csak a gyökereken keresztül, a transzspiráció a nyugalmi időszakban az útján távozik fölfelé a talajból, y = 0,697x + 0,0284, (R 2 = 0,9817) - a 39 éves bükkös vízfelvételi maximuma tenyészidőszaki konvergencia egyenlettel számítható ki az összefüggés, ahol y koronafelszín a, x pedig a szintje 50 cm mélyen van. szabad légtér potenciális párolgását jelenti. 12. A 39 éves bükkös a humid, 897 mm tenyészidőszaki csapadékösszegű A tényleges párolgás a hóolvadástól a lombfakadásig jelentősen alatta marad a potenciális párolgásnak, a kilombosodás után sokáig majdnem 9 10
6 megegyezik a két érték, csak akkor kezd csökkenni az aktuális párolgás a potenciálishoz képest, amikor a cm-es mélységben jelentősen csökken a talaj víztartalma. Ekkor azonban a faállomány feléli a gyökérzóna teljes diszponibilis vízkészletét is, ha ezt a párologtatási kényszer megkívánja. 17. A bükkös éves vízmérlege: Az hidrológiai évben a bükkös teljes vízfelhasználása 779,5 mm-t tett ki. Ez az összeg az 582,5 mm évi csapadékösszegből és a talajban az előző évből megmaradt 197,0 mm-nyi vízkészlet tenyészidőszaki felhasználásából adódik. Az évi evapotranszspiráció 718,9 mm, megközelítőleg az 510,7 mm-nyi talajból fölvett víz, a 196,1 mm-t kitevő intercepció és a 12,1 mm avarevaporáció összegéből adódik. A felszínen elfolyt 28,7 mm a maradék 31,9 mm a mélybe szivárgott, vagy beépült a növényekbe. 4. Az értekezés témakörében megjelent publikációk: Vig. P. (1995): Éghajlattan. Egyetemi jegyzet, Sopron. 152 p,vadgazda mérnök hallgatók részére Vig P. (1996): Atmoszféra, sugárzás és az erdő c. fejezet. in: Mátyás Cs. et al. Erdészeti ökológia. egyetemi tankönyv. Mezőgazda Kiadó. Budapest p. Az agráregyetemeken és főiskolákon javasolt tankönyv. Vig P.1997.: Az erdő mikroklímája c. fejezet (Justyák Jánossal közösen) in: Szász G. - Tőkei L. et al. Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest p. Az agráregyetemeken és főiskolákon javasolt nívódíjas tankönyv. Tudományos folyóiratban megjelent új eredményeket tartalmazó dolgozatok: Disszertációk, értekezések: Vig P.(1995): Egy síkfőkúti tölgyes talajhőforgalma. Egyetemi doktori értekezés. 101 p. KLTE Debrecen. Tudományos könyvek, kiadványok: Antal E. - Berki I. - Justyák J. - Kiss Gy. - Tar K. - Vig P. (1997): A síkfőkúti erdőtársulás hő- és vízháztartási viszonyainak vizsgálata az erdőpusztulás és az éghajlatváltozás tükrében. 9 o, magyar nyevű, új tudományos eredményeket tartalmazó mű. Gribovszky - Kucsara - Vig. (1999).: Hidrológiai és állományklímakutatások a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. in Gácsi Zs.(szerk):Erdő-Víz. Szemelvények erdészeti kutatási és gyakorlati munkákból. Kecskemét, Szodfridt I. - Vig P.(1989): Néhány veszélyeztetett növényfaj előfordulásának ökológiai körülményei. EFE Tudományos Közleményei, sz. Sopron. Kucsara M. - Vig P. (1993): Csapadék - lefolyás kapcsolat egy erdészeti kisvízgyűjtőn. Vízügyi Közlemények 2. füzet p. Kucsara M. - Vig P.(1994): Vízháztartási elemek egy erdészeti kisvízgyűjtőben. Erdészeti Szakmai Konferencia a WOOD TECH keretében., Sopron. Kucsara M. - Vig P. (1995): Csapadékviszonyok - vízháztartás - egészségi állapot erdeinkben. Az erdők egészségi állapotának változása c. konferencia kiadványa, MTA Erdészeti Bizottsága, Budapest Kucsara M. - Vig P. (1995): Egy bükkös állomány vízgazdálkodása. A Berényi Dénes professzor születésének 95. évfordulóján rendezett emlékülés kiadványa p. Egyetemi tankönyvek, jegyzetek: Vig P. (1998): Soil temperatures and heat balance in an oak forest in the Szodfridt I - Vig P.(1990): Erdészeti Meteorológia. Egyetemi jegyzet, Síkfőkút Project. Acta Geographica Debrecina XXXIV. Sopron. Debrecen p
7 Vig P. (1998): Egy középkorú bükkös vízgazdálkodása a Sopronihegységben. A II. Erdő és Klíma Konferencia kiadványa, Debrecen p. I. Berki Gy. Kiss P. Vig B. Tóthmérész B. O Heix (1998): Eichensterben in Ungarn, ökologische und standortliche Aspekte. Disease/Enviroment Interactionsin Forest Decline. Proceedings of a Wokshop of the IUFRO Working Party Disease/Enviroment Interactionsin Forest Decline Vienna, Austia March Tudományos konferenciákon való részvétel, előadás tartása: Erdészeti Szakmai Konferencia a WOOD TECH keretében,sopron,1994. Közös előadás Kucsara Mihállyal: Vízháztartási elemek egy erdészeti kisvízgyűjtőben. Az erdők egészségi állapotának változása c. konferencia, az MTA Erdészeti Bizottsága, Budapest, Részvétel, csak a konferencia kiadványában való megjelenés: Csapadékviszonyok - vízháztartás egészségi állapot erdeinkben. (Kucsara Mihállyal közösen) B. O'Heix - J. A. Tóth - T. Bodea - Gy. Kiss - P. Vig - P. Jakucs P. Dizengremel (1999): Information about studies on Hungarian forest ecosystems. Selected research-papers and future investigations of Síkfőkútlong-term project( ) Annales des Sciences Forestriéres INRA/Elsevier, Paris p. Vig P.: Egy középkorú bükkös vízháztatását befolyásoló tényezők évközi változásai. Debrecen, június 7-9. A III. Erdő és Klíma Konferencia p. Kucsara Mihály Mentes Gyula Vig Péter(2000): Erdei patak vízhozamának mérése bukóval. Soproni Egyetem Tudományos Közleményei. 46. évf p. Elektronikus publikáció : Vig Péter: Sopron és a meteorológia. Sopron, augusztus A Magyar Meteorológiai Társaság XXVIII. Vándorgyűlése. Berényi Dénes professzor születésének 95. évfordulóján rendezett tudományos emlékülés. Debrecen, Előadás tartása: Kucsara M. - Vig P.: Egy bükkös állomány vízgazdálkodása. (magyar) II. Erdő és Klíma Konferencia. Sopron, Előadás: Vig P.: Egy középkorú bükkös vízgazdálkodása a Soproni-hegységben. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, Közös előadás: Berki I Justyák J. - Kiss Gy. - Molnár J. - Tar K. - Vig P.: Erdőklíma vizsgálatok a tölgypusztulással és az éghajlatváltozással összefüggésben. 25 éves a Síkfőkút Project c. jubileumi tudományos ülés. Noszvaj, Előadás: Vig P.: A síkfőkúti tölgyes talajának hőmérséklete és hőháztartása. Egyéb előadások: Az erdő vízháztartása c. előadóülés a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete és az Országos Erdészeti Egyesület Soproni Csoportja szervezésében. Sopron-Hidegvízvölgy, Egyéb dolgozatok: Globális gondok, lehetéges megoldások c. konferencia a Győr-Moson- Vig P. (1994): Erdeink jövője és a klímaváltozás. Erdészeti Lapok, Sopron Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében. Sopron, CXXIX. január p. Előadás tartása: Az erdőpusztulások okai ILTER Workshop Budapest : Berki I. - Gribovszky Z. - Kucsara M.-Vig P.: Hidrological and forest stand klimate research in cold -water walley near Sopron. (poszter) 13 14
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai
A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
Vízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
ÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk
Drought and Water Scarcity Management System DWMS Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Vándorgyűlés Aszály-monitoring műhelymunka Debrecen 2016. Július 6-8. Az aszály definiálása Aszály (WMO):
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
Általános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Dátum: 2018. június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Aszálykezelés? Futottunk az események után: utólagos aszályelemzések, az aszály számszerűsítése
Az intercepció definíciója
Az intercepció definíciója Horton (1919) a jelenséget azzal a csapadéknagysággal azonosította, amit az erdő koronája vagy más föld feletti vegetáció visszatart és elpárologtat (Führer 1992). Merriam (1960):
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése
A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat
Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02..
FMO Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Mottó: minden meteorológiai tevékenység alapja a megfigyelés Földfelszíni Megfigyelések
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén
Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási
Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
Alapozó terepgyakorlat Klimatológia
Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -
A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG
A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 214-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján Benyhe Balázs ATIVIZIG MHT Vándorgyűlés Szombathely 215. július A talaj nedvességének alakulása a
NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN
NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Előadó: Dr. Benyhe Balázs
Előadó: Dr. Benyhe Balázs Tartalomjegyzék Az aszálykezelés új megközelítése A talajnedvesség mérés szerepe Operatív aszálymonitoring HDI (Hungarian Drought Index), a napi időléptékű aszályindex Értékelés
Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
KITE Zrt. Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. SZÉLSŐSÉGEK SZORÍTÁSÁBAN Adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban
KITE Zrt. Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara SZÉLSŐSÉGEK SZORÍTÁSÁBAN Adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban Előadó: Fiala Károly, ATIVIZIG Tartalomjegyzék Az aszálykezelés
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
A jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001
Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben Horváth Gyula Szakmai elnökhelyettes Alapítva: 1870 Mezőgazdaság a meteorológiában meteorológia a
Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Az erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
Globális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
A nagy termés nyomában...
új kihívást jelent, hogy merre haladjon mezőgazdaságunk. Meggyőződésem szerint ez az út nem lehet más, mint az elektronika, a csúcstechnika, a minőség, az ökológia és a jövedelmező gazdálkodás harmóniájának
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében
Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt műszaki referens
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS
A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:
Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.
Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma. Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma. Klimatológiai skálák. Mikroklíma jellemzői:
Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma Klimatológiai skálák A légkörre olyan jelenségek jellemzőek, amelyek térbeli és időbeli kiterjedése széles spektrumot ölel át. Így különböző klimatológiai skálákat különböztethetünk
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
A felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki