ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám

Átírás

1 ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám EU Hírek Kedvezőbb szabályok a kis cégek számára A gazdasági növekedés kulcsa, hogy minél több nő kerüljön vezetői pozícióba Banánkereskedelem: támogatási csomag az AKCS termelők versenyképességének növelésére A fogyasztói jogok teljes harmonizációja nem egy lehetséges megoldás Egyértelműbb és információgazdagabb élelmiszercímkézés A Bizottság Magyarország stabilitási és konvergenciaprogramját értékeli Első lépés a munkaidőről szóló szabályok felülvizsgálatára Konzultáció az európai részvénytársasági forma beválásáról A héaszámlázási szabályok egyszerűsítése Eseménynaptár CIP Eco-innovation 2010 információs nap Konferencia az ipari versenyképességről Milyen jövő a közlekedés számára? Európai Régiók Energia Napja 3. University-Business Fórum RegioStars 2010 Díjátadó Régiók a gazdasági fejlődésért konferencia Innováció az egészségügyben: a kutatástól a piacig, középpontban a kkv-k Kis- és Középvállalkozások Hete Zöld hét (Green Week) 2010 ICT 2010 Pályázati lehetőségek Friss pályázati lehetőségek: Cselekvő Ifjúság Program Marco Polo II Egész Életen Át Tartó Tanulás 2010 Egyéb aktuális pályázatok: European Entrepreneurship Video Award 2010 videó pályázat MEDIA Gyártáselőkészítés, forgalmazás, promóció és oktatás TEN-E Transzeurópai Energiahálózat MEDIA Kereskedelmi közvetítői program Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) program 2010 Hónap interjúja Unió oktatási és szakképzési politikájáról Beszélgetés Schmitt Pállal, az Európai Parlament alelnökével, az Európai 1

2 EU HÍREK Kedvezőbb szabályok a kis cégek számára Mentesíthetik a tagállamok a mikrovállalkozásokat az éves beszámolók készítésének kötelezettsége alól, miután az Európai Parlament megszavazta az ezt előíró jogszabály módosítást. Az Európai Unióban mintegy 7,2 millió cég köteles éves beszámolót készíteni az EU irányelvei alapján. Ezek közül mintegy 5,4 millió mikrocégnek minősül. Ezek versenyképességének növelése céljából az Unió lehetővé tenné, hogy a tagállamok eltörölhessék a számukra előírt éves beszámolási kötelezettséget Uniós jelentés: a gazdasági növekedés kulcsa, hogy minél több nő kerüljön vezetői pozícióba A legnagyobb jegyzett európai vállalkozások tíz igazgatótanácsi tagja közül egyetlen egy nő, és az Európai Unió összes központi bankját férfiak irányítják. Ha mindkét nem teljes képviselettel rendelkezne a vezetői pozíciókban, az a gazdaság javát szolgálná állítja az Európai Bizottság által ismertetett új jelentés, amely előkészíti az idei év folyamán elfogadásra kerülő, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új bizottsági stratégiát. &guilanguage=hu Banánkereskedelem: támogatási csomag az AKCS termelők versenyképességének növelésére A Bizottság elfogadta az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok banánexportőrei számára nyújtandó 190 millió eurós támogatási csomagot. E javaslat a genfi banánkereskedelmi megállapodás részét képezte. Az Európai Unió 2009 decemberében kötötte meg e megállapodást a latin-amerikai országokkal és az Egyesült Államokkal, rendezve ezzel a 15 éve zajló banánkereskedelmi vitákat. A megállapodás csökkenti a latin-amerikai országokból importált banánra alkalmazott uniós vámtarifát. &guilanguage=hu A fogyasztói jogok teljes harmonizációja nem egy lehetséges megoldás A fogyasztói jogok teljes harmonizációja az Európai Unióban gyakorlatilag e jogok minimum harmonizációját jelentené - állítják az Európai Parlament képviselői. Viviane Reding, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős bizottsági alelnök is egyetért azzal, hogy ezt többé nem tekinthetjük lehetséges megoldásnak, így az Európai Bizottság is lassacskán feladja a minimum harmonizáció megvalósításának célját, és új javaslattal kellene előállnia. Egyértelműbb és információgazdagabb élelmiszercímkézés Az élelmiszerek címkéinek az eddigieknél egyértelműbbnek, jobban olvashatónak és informatívabbnak kellene lenniük így döntött az Európai Parlament szakbizottsága. A címkéknek részletesen fel kell tüntetniük az élelmiszer energia- és tápanyagértékét, de ugyanakkor könnyen értelmezhetőnek kell lenniük. Az is nagyon fontos, hogy a címkék ne vezessék félre a vásárlókat. A szakbizottság ellenben nem szavazta meg az úgynevezett közlekedési jelzőlámpa színes címkézésének uniós szintű alkalmazását. A plenáris május végén szavazhat a tervezetről. 2

3 A Bizottság Magyarország stabilitási és konvergenciaprogramját értékeli Az Európai Bizottság megvizsgálta tíz tagállam - Cseh Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Románia és Szlovénia-, köztük Magyarország aktualizált stabilitási és konvergenciaprogramját. A legtöbb ország esetében ez az év a túlzott hiány esetén követendő eljárás során megfogalmazott ajánlásokkal és Lettország, Magyarország és Románia vonatkozásában a nemzetközi pénzügyi támogatási programokban meghatározott feltételekkel összhangban lévő költségvetési konszolidáció jegyében telik majd. guage=hu&guilanguage=hu Első lépés a munkaidőről szóló szabályok felülvizsgálatára Az Európai Bizottság kikérte a munkavállalók és munkáltatók képviselőinek véleményét a munkaidőről szóló európai uniós szabályok felülvizsgálatának lehetőségeiről. Az első konzultációs szakasz arra kíván választ találni, hogy az európai szociális partnerek szükségesnek ítélnek-e uniós szintű intézkedést a munkaidőről szóló irányelv ügyében, és ha igen, milyen tartalommal. Ez az első lépés az irányelv átfogó felülvizsgálatának folyamatában, miután a jelenlegi jogszabály felülvizsgálatára törekvő korábbi kezdeményezések 2009 áprilisában holtpontra jutottak. &guilanguage=hu Konzultáció az európai részvénytársasági forma beválásáról Az európai részvénytársasági forma (SE) lehetőséget ad arra, hogy az egynél több tagállamban működő társaságok határokon átnyúló tevékenységeiket egyetlen, európai társasági formát öltő cégbe szervezzék át. E társasági forma révén stabil jogi környezetben működhetnek, csökkenthetik a több országban való tevékenység belső költségeit, így versenyképesebbé válhatnak a belső piacon. Az SE egyes tagállamokban igen népszerű, másokban viszont még nem igazán terjedt el. Az Európai Bizottság konzultációt kezdeményez annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e módosításokra az SE forma jobb működése érdekében. &guilanguage=en A héaszámlázási szabályok egyszerűsítése A hozzáadottérték-adó (héa) számlázására vonatkozó szabályok mindeddig olyannyira bonyolultak voltak, hogy a nemzetközi kereskedelemben akadályozták az elektronikus számlák használatát. Az Ecofin Tanács a vállalkozások költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentése érdekében általános megállapodásra jutott a héaszámlázási követelmények korszerűsítését célzó irányelvvel kapcsolatban. Becslések szerint az új eszköz akár évi 18 milliárd EUR költségmegtakarítást is jelenthet a vállalkozásoknak, és különös előnyökkel jár majd a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, mivel a kis összegű számlák esetében is módot ad az egyszerűsített számla alkalmazására. 3

4 ESEMÉNYNAPTÁR ÁPRILIS április 13. Brüsszel CIP Eco-innovation 2010 információs nap Helyszín: Charlemagne Building (room Gasperi), 170 Rue de la Loi, 1049 Brüsszel, Belgium Regisztráció: április 26. Brüsszel Konferencia az ipari versenyképességről előadók között: J. M. Barroso, J. Almunia, A. Tajani, M. Monti Helyszín: Charlemagne Building (room Gasperi), 170 Rue de la Loi, 1049 Brüsszel, Belgium További információ és regisztráció: április 27. Brüsszel Milyen a jövő a közlekedés számára? Helyszín: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Rue Van Maerlant 2, 2. emelet, VMA 3. szoba, Brüsszel További információ és regisztráció: április Brüsszel Európai Régiók Energia Napja Helyszín: Baden-Württemberg brüsszeli irodája, Rue Belliard 60 62, 1040 Brüsszel, Belgium ay/draft_agenda_ pdf MÁJUS május 4-5. Brüsszel 3. University-Business Forum (Egyetemi és üzleti világ párbeszéde) május 20. Brüsszel RegioStars 2010 Díjátadó a regionális fejlődés jó gyakorlatai május Brüsszel Régiók a gazdasági fejlődésért fenntartható növekedés építése Helyszín: Európai Bizottság, Rue de la Loi 170, Brüsszel, május Brüsszel 4

5 Innováció az egészségügyben: a kutatástól a piacig, középpontban a kkv-k Szervezők: Vállalkozáspolitika és Ipar Főigazgatóság, Kutatás Főigazgazóság, Európai Bizottság Helyszín: Square-Brussels Meeting Centre, Mont des Arts, 1000 Brüsszel ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/health/docs/healthcareconference_en.pdf május 25. és június 1. Brüsszel Kis- és Középvállalkozások Hete JÚNIUS június 1-4. Zöld hét (Green Week) SZEPTEMBER szeptember Brüsszel ICT 2010 IKT kutatás és fejlesztés európai fóruma Helyszín: Brussels-Expo, Heysel, Brüsszel Regisztráció: PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Friss pályázati kiírások Cselekvő Ifjúság Program Fiatalok a világban : Együttműködés az Európai Unióval nem szomszédos országokkal A pályázati felhívás célja olyan projektek támogatása, amelyek az ifjúságpolitika területén ösztönzik az együttműködést a Cselekvő Ifjúság Programban részt vevő országok és az Európai Unióval nem szomszédos partnerországok (olyan országok, amelyek az Európai Unióval az ifjúságpolitika területére vonatkozó megállapodást írtak alá) között. A pályázat célkitűzései a következőek: a fiatalok és a fiatal dolgozók mobilitásának javítása a fiatalok felelősségi köreinek bővítése, aktív részvételük ösztönzése az ifjúsági szervezetek teljesítőképességének előmozdítása a civil társadalom fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében az együttműködés, a tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok megosztásának ösztönzése az ifjúságpolitika és a nem formális oktatás területén az ifjúságpolitika, illetve az ifjúsági és önkéntes munka fejlesztésének előmozdítása, fenntartható partnerségek és hálózatok kiépítése az ifjúsági szervezetek között. Előnyben részesülnek tehát azok a projektek, amelyek a legjobban tükrözik a Cselekvő Ifjúság Program állandó prioritásait, vagyis a fiatalok részvételét, a kulturális sokszínűséget, az európai polgárságot, és a hátrányos helyzetű fiatalok részvételét. 5

6 Támogatható pályázók: Pályázatot non-profit szervezetek nyújthatnak be. Ezek lehetnek nem kormányzati szervezetek (NGO-k), regionális, vagy helyi szintű közjogi szervezetek, vagy nemzeti ifjúsági tanácsok. A pályázatban programországként az Európai Unió tagállamai, ezen kívül Liechtenstein, Izland, Norvégia és Törökország vehet részt. A projektben legalább négy különböző országból származó partnernek (a pályázót is beleértve) kell részt vennie, olyan módon, hogy legalább két partnerországnak és legalább két programországnak kell szerepelnie, ez utóbbiak közül legalább egynek pedig európai uniós tagállamnak kell lennie. A pályázat költségvetése és a támogatás mértéke: A pályázati felhívás teljes támogatási költségvetése euró. A támogatás mértékét a projekt teljes támogatható kiadásainak 80 %-ában állapították meg. A maximális támogatási összeget euróban határozták meg. A pályázat benyújtásának határideje: május Marco Polo II program Az Európai Bizottság a II. Marco Polo programon keresztül támogatja azokat a szállítmányozókat, akik a közútról tengeri, vasúti vagy belvízi útvonalakra helyezik át az árufuvarozást. A jelenlegi, második Marco Polo program hét éves összköltségvetése 450 millió euró. A program fő célja, hogy segítse a társaságokat új szolgáltatások bevezetésének vagy meglévő szolgáltatások jelentős korszerűsítésének kezdeti, magas kockázattal járó időszakában. A támogatásokat olyan pályázók nyerhetik el, akik fenntartható módon képesek nem közúti árufuvarozási szolgáltatást nyújtani, tehát a piacon tudnak maradni azután is, hogy az uniós támogatás megszűnik. Öt területen lehet pályázni: Modal shift actions forgalom átterelés Catalyst actions katalizáló tevékenység Motorways of the sea actions tengeri gyorsforgalmi utak Traffic avoidance actions forgalom elkerülése Common learning actions közös tanulási projekt Támogatható pályázók: A pályázatban az EU tagállamai, Liechtenstein, Norvégia, Izland és Horvátország vehet részt. A támogatásra lehet pályázni a modalitás változtatására irányuló tevékenységekkel, amelyek keretében a közútról a rövid távú tengeri, vasúti vagy belvízi útvonalakra, illetve a közlekedési módok kombinációjára helyezik át az árufuvarozást. Kaphatnak támogatást azok a vállalkozások is, amelyek az Európai Unió árufuvarozási piacának olyan strukturális akadályait szüntetik meg, mint például a tehervonatok alacsony sebessége, vagy a közlekedési módok közötti műszaki átjárhatósági problémák. Az árufuvarozással foglalkozó vállalatok pályázhatnak továbbá képzésre, tengeri gyorsforgalmi utak kialakítására, valamint forgalomkiküszöbölő tevékenységekre is. A pályázat költségvetése és a támogatás mértéke: A 2010-es költségvetés összesen 64 millió euró. A támogatottság mértéke 35 50%-ig terjed, a projektek maximális hossza hónapig, ez területenként változó. A pályázatra csak jogi személyek jelentkezhetnek. Az együttműködés a jelentkezés fontos kritériuma, legalább 2 EU tagállam kooperációja szükséges. A pályázat benyújtásának határideje: május

7 Egész életen át tartó tanulás 2010 A pályázati felhívás célkitűzése nemzeti, regionális és helyi szinten támogatni az egész életen át tartó tanulásra irányuló koherens és átfogó stratégiák és politikák kidolgozását és végrehajtását, amelyek lefedik és összekapcsolják a tanulás valamennyi típusát (formális, nem formális és informális tanulás) és szintjét (iskola előtti, alap-, közép- és felsőfokú oktatás és képzés, felnőttképzés, alapszintű és folyamatos szakoktatás és -képzés), beleértve az egyéb vonatkozó szakpolitikai ágazatokhoz (pl. foglalkoztatás és társadalmi befogadás) fűződő kapcsolatokat. A pályázat két részből áll: A. rész: Az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák, valamint az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés nemzeti szinten történő tudatosítása B. rész: Az egész életen át tartó tanulásra irányuló nemzeti és regionális stratégiák kidolgozása és végrehajtása területén folytatott transznacionális együttműködéshez nyújtott támogatás Támogatható pályázók: Kedvezményezettek lehetnek az oktatásért és képzésért felelős nemzeti vagy regionális minisztériumok, egyéb közintézmények és az érdekelt felek olyan szervezetei, amelyek az egész életen át tartó tanulás területén tevékenykednek. Az érdekelt felek szervezetei közé tartoznak azok az európai, nemzeti és regionális társulások vagy szervezetek, amelyek fő tevékenységei vagy feladatai közvetlenül kapcsolódnak valamely oktatási és képzési ágazathoz. A pályázat A részében egy szervezet, vagy partnerségi csoport is nyújthat be pályázatot. A pályázat B részében kizárólag 3 vagy több támogatásra jogosult ország legalább 5 szervezetéből álló partnerségi csoportja nyújthat be pályázatot. Támogatható tevékenységek: A. rész Az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák, valamint az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés nemzeti szinten történő tudatosítása Az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák és politikák kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos nemzeti vitákat és párbeszédeket támogató tudatosságnövelő tevékenységek (így nemzeti vagy regionális konferenciák, szemináriumok vagy műhelyfoglalkozások), Olyan fórumok és egyéb tevékenységek kialakítása, amelyek hozzájárulnak az egész életen át tartó tanulásra irányuló, koherens és átfogó nemzeti stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának jobb összefogásához és koordinálásához Eszközök vagy referenciaanyagok (pl. tájékoztató tevékenységek, médiakampányok, reklámesemények stb.) terjesztése és ismertségük növelése az Oktatás és képzés 2020 program referenciakeretén belül, Az oktatás és képzés nyílt koordinációs módszerének az Oktatás és képzés 2020 program referenciakeretén belül, nemzeti szinten való kidolgozását és végrehajtását célzó meglévő nemzeti programokhoz kapcsolódó nyomon követési tevékenység. B. rész Az egész életen át tartó tanulásra irányuló nemzeti és regionális stratégiák kidolgozása és végrehajtása területén folytatott transznacionális együttműködéshez nyújtott támogatás Innovatív gyakorlatok fejlesztése, tesztelése és átültetése, amely történhet a társaktól való, nemzetek feletti tanulásra irányuló tanulmányok, elemzések, konferenciák és szemináriumok segítségével, Regionális, nemzeti és európai szintű hálózatok létrehozását és fejlesztését célzó tevékenységek. A tevékenységeket január 1. és március 31. között kell megkezdeni. A projektek maximális időtartama az A. rész esetében 12 hónap, a B. rész esetében 24 hónap. Költségvetés és finanszírozás mértéke A projektek társfinanszírozására előirányzott teljes költségvetés 2,8 millió EUR. Az Ügynökség által nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a teljes támogatható költség 75 %-át. A projektenként odaítélhető maximális támogatási összeg az A. rész esetében EUR, a B. rész esetében EUR. Az Ügynökség a rendelkezésre álló összeget az alábbi indikatív arányban szándékozik elosztani: 50 % az A. 7

8 részre 50 % a B. részre. A végleges elosztás azonban az A. és B. részre beérkezett pályázatok számától és minőségétől függ. A pályázatok benyújtásának határideje: július Egyéb aktuális pályázatok (Korábbi hírlevelekben részletesen ismertetett pályázati kiírások) European Entrepreneurship Video Award 2010 videopályázat Pályázat benyújtásának határideje: április MEDIA 2007 Gyártáselőkészítés, forgalmazás, promóció és oktatás A diákok és oktatók európai hálózatépítésének és mobilitásának támogatása A pályázatok benyújtásának határideje: április Transzeurópai energiaügyi hálózat (Trans-European Energy Network (TEN-E) éves munkaprogramjának keretében 2010-re Pályázat benyújtásának határideje: április MEDIA 2007 FEJLESZTÉS, TERJESZTÉS, PROMÓCIÓ ÉS SZAKKÉPZÉS Európai filmek nemzetközi forgalmazásának támogatása a Kereskedelmi közvetítői program 2010 Pályázat benyújtásának határideje: április ICT Policy Support Programme Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) program 2010 A pályázat benyújtásának határideje: június 1. MEDIA 2007 Gyártáselőkészítés, forgalmazás, promóció és oktatás A pályázatok benyújtásának határideje: július

9 A HÓNAP TÉMÁJA Az Európai Unió Oktatási és Szakképzési Politikája Interjú Schmitt Pállal, az Európai Parlament alelnökével A szakképzés és oktatás fejlesztése az elmúlt másfél évtized során alapvető prioritássá vált Európában. A Lisszaboni Célokban, és az ezt követő EU 2020 Stratégiában megfogalmazott elképzelések szerint az EU kizárólag egy tudás alapú gazdaságra alapozva veheti fel a versenyt a globális színtéren, melynek mozgatórugója a szakképzett munkaerő. A színvonalas oktatás és képzés alappillére a gazdasági növekedésnek, hiszen szinte minden szakpolitikai területre hatással van. Az oktatáspolitikai döntések ugyan a tagországok nemzeti hatáskörébe tartoznak, de közös célokat tűznek ki, melyek megvalósítását az Európai Unió közösségi programjai is támogatják. Az EU oktatási és szakképzési politikájának eredményeiről és irányvonalairól beszélgettünk az Európai Parlament alelnökével, Schmitt Pál néppárti képviselő úrral. MKIK: Az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagjaként Ön aktívan rész vesz az oktatás és képzés fejlesztését ösztönző munkában. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján milyen mértékben sikerült elérni EU szinten a Lisszaboni Stratégiában tíz éve kitűzött tudásalapú társadalom megvalósítását? Ha tudásalapú társadalomról beszélünk, akkor annak az alapja az oktatásnak és képzésnek kell, hogy legyen. A Stratégia, és az ezzel párhuzamosan induló Bolognai Folyamat keretében beindultak a támogató programok, de 2005-ben a félidős értékelés eredménye azt mutatta, hogy semmilyen mutató sem nőtt olyan mértékben, mint ahogy azt vártuk. Sem a foglalkoztatás mértéke, sem a felsőoktatás minősége nem javult jelentősen. Az értékelés következményeként tehát sürgető reformokra volt szükség, de a célok még így is csak részben valósultak meg. Ennek oka főleg, hogy a reformok üteme nagyon különbözően alakult tagállamonként, továbbá kis hangsúly került a gazdasági egyenlőtlenségekre és a pénzügyi rendszerek sérülékenységére. Ebben a helyzetben ért minket a válság, melynek következményeként a foglalkoztatási ráta is nagymértékben csökkenésnek indult hozzáteszem, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb ez a mérőszám, csupán 53%. Az sem bíztató, hogy a világ 20 legjobb egyeteme között ma is csupán kettő európai van, ráadásul az Európai Unióba frissen belépő tagállamok munkavállalói összetétele rendkívül heterogén, illetve sok esetben alulképzett. Míg riválisaink (Egyesült Államok, Kína, Korea, Japán) átlagosan a GDP 3 %-át költik kutatásfejlesztésre, az Európai Unió átlagban a GDP 2%-át fordítja erre a célra. MKIK: A Bolognai Folyamat fő célkitűzése az Európai Oktatási Térség létrehozása, mely lehetővé teszi az átjárhatóságot különböző oktatási rendszerek között. Sikertörténetnek tekinti-e a Bolognai Folyamatot? Az 1999-ben tartott bolognai konferencia kezdeményezése egyedülálló az integráció történetében. Az akkori 29 tagország mely mára már 46-ra bővült - helyesen ismerte fel annak a tagadhatatlan ténynek a létezését, miszerint szoros összefüggés van egy ország oktatási, szakképzési potenciálja, és annak gazdasági mérőszámai között. Egyértelművé vált az is, hogyha Európában a szabadságjogok teljes mértékben érvényesülnek - a munkaerő, az eszmék, a szolgáltatások, a tőke szabad áramlása-, akkor erre a kvalifikációk egységes rendszerével és a diplomák mérhetőségével is fel kell készülni. Közös követelményrendszert kell kidolgozni, minőségi elvárásokat kell megfogalmazni, és főként egységessé kell tenni azokat. Vagyis létre kell hozni egy Európai Oktatási Térséget. A tudásalapú társadalmat ugyan nem sikerült mára teljes mértékben megvalósítani, de az Európai Oktatási Térség jelentős fejlődést és előrelépést eredményezett az Európai Unió oktatásában és szakképzésében: javult az európai diplomák összehasonlíthatósága, az egyetemi kreditpontszámok elismerhetősége és átviteli rendszere, javultak a mobilitás esélyei, és a diákok nyelvtudása is. A bolognai rendszernek ugyanakkor van néhány árnyoldala. A tantervek egyrészt túlzsúfolttá váltak, másrészt a munkaadók elvárásai nem alkalmazkodtak az új rendszerhez. Amit idáig öt éven át tanítottak, azt most be kellett tömöríteni 3 évbe, a három éves diplomával viszont nehéz az elhelyezkedés, mert a munkaadók továbbra is a magas szintű képzettséget várják el. A tanulási idő is óhatatlanul meghosszabbodott, ami teher lehet a társadalom, a család és az egyén számára. 9

10 A bolognai folyamat mindenképpen siker tehát, ami ha nem is teljesen töretlen, de mindenképpen folytatandó példaként áll az Unió előtt a jövőben is. Be kell ugyan látni, hogy hatékony működése sok esetben egy ideális folyamatot feltételez, amikor a tanulók tanulnak, a tanárok tanítanak és mindenki a tudás irányába mozdul. A valós életben ez a motiváció sajnos nincs mindig jelen. MKIK: Milyen változtatásokat jelöl ki az új Oktatás és Szakképzés 2020 Stratégia? A szakképzés és oktatás ismét fordulóponthoz érkezett. Az új stratégiai keretprogram felismeri az oktatás gazdaságban betöltött központi szerepét, és olyan kulcsterületeket helyez előtérbe, mint a kutatás-fejlesztés, kreativitás és innováció. Mindez egy minőségi változást jelent, hiszen az új stratégia célja, hogy az oktatás és szakképzés a valós élet igényeinek megfelelően szorosan együttműködjön az üzleti világgal. MKIK: A vállalatok oktatásban való elkötelezettsége tehát stratégiai fontosságú a piaci igények felderítéséhez, ehhez ugyanakkor az egyetemek strukturális reformjára van szükség. Véleménye szerint mik a legfőbb akadályai a felsőoktatás modernizálásának? Az oktatási intézményeknek és a gazdaság szereplőinek egyaránt fel kell ismerniük a két szféra együttműködéséből származó kölcsönös előnyöket. Az egyetemek zártsága és autonómiájuk túlzott megőrzésére való törekvés sajnos gyakran megakadályozza ezt. Én úgy gondolom, hogy az autonómiának is vannak határai, mert az egyetemek is egy adott társadalom keretein belül működnek és nem zárhatják ki a gazdasági környezet hatásait. Éppen ezért a két szféra koordinált együttműködése elkerülhetetlen és mindkét félnek nyitnia kell a másik felé. A mobilitás ne csak az oktatási intézmények között valósuljon meg, hanem az oktatási intézmények és a gazdaság szereplői között is legyen átjárás. Gondolok itt arra, hogy cégek vezérigazgatói, vagy menedzserei is oktathatnának az egyetemeken, illetve a diákoknak kötelező gyakorlaton kellene részt venniük, ahol belátást nyerhetnének a gazdaság valós működésébe. MKIK: Az oktatás és az üzleti világ közötti kapcsolat szorosabbra fűzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok valóban a piaci igényeket kielégítő, versenyképes munkaerővé váljanak. Az Európai Parlament napirendjén van az egyetemek és vállalkozói szféra párbeszédének javítása. A téma jelentéstevőjeként Ön aktívan segíti javaslataival az oktatás és a gazdaság kapcsolatának szorosabbra fűzését. Milyen ösztönzőkkel lehet rávenni a két felet az együttműködésre? A két szféra kapcsolatának szorosabbra fűzése elsősorban azért nagyon fontos, mert a friss diplomások körében kiemelkedően magas a munkanélküliség, meghaladja a 20%-ot. Ha nem találunk megoldást a munkaerőpiac keresletének és a friss diplomások kínálatának összekapcsolására, nagyon sok értékes embert veszíthetünk el, hiszen a mobilitás lehetőséget ad arra, hogy elhagyják az országot, és olyan irányba menjenek, ahol van felvétel. Felmerül számomra a kérdés, hogy vajon a diplomák minőségével van-e probléma úgymond asztalost képzünk, holott lakatosra lenne szükség -, vagy esetleg a vállalatok elvárásai túl magasak a pályakezdőkkel szemben. A problémát mindenképpen orvosolni kell. A kulturális és oktatási bizottság minden témája tagállami kompetencia, tehát mi itt az Európai Unióban sem döntéseket, sem határozatokat, sem törvényeket nem tudunk alkotni, ami az egyes tagállamokat kötelezhetné. Ösztönzésként szeretnénk létrehozni egy Európai Uniós honlapot, ahol a tagállamok jó gyakorlatait lehetne bemutatni és tanulni egymástól. Ezen kívül a gazdasági helyzet is ösztönző erőként hathat, hiszen nemcsak Magyarországon, de Európában sok helyen forráshiányban küszködnek a felsőoktatási intézmények, így csak a privát szféra jelenthet számukra forrást. MKIK: Milyen rövid és hosszú távú előny származik az együttműködéséből a vállalatok, és milyen az egyetemek számára? A vállalkozások rendkívül éles versennyel szembesülnek, ezért különösen fontos szerepe van az innovációnak, a magas szintű tudásnak, az újszerű megoldásoknak és termékeknek. A cégek tehát nem nélkülözhetik a tudományt, a kutatás és fejlesztés eredményeit. Az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való szerves együttműködés versenyelőnyhöz juttathatja a vállalkozásokat, mivel a kutatás révén innovációhoz, a képzés révén pedig magasan kvalifikált munkaerőhöz jutnak. Azok a vállalkozások pedig, akik nem haladnak együtt a tudománnyal, lemaradnak. Az egyetemek, mint már említettem, elsősorban a privát szféra forrásaira számíthatnak intézményi és kutatási bázisuk fejlesztésére, ami nagyon fontos, hiszen az államnak kevés forrása van e területek támogatására. A sikeres együttműködés lehetőséget ad arra is, hogy a kutatóközpontokban kifejlesztett 10

11 megoldásokat a vállalatok a gyakorlat életben alkalmazhassák és ezáltal társadalmi és gazdasági hasznot generáljanak. Az egyetemek ezen felül természetesen társadalmi elismerést és presztízst szerezhetnek. MKIK: A munkaerő szabad áramlása az Európai Unió egyik alapszabadsága, ugyanakkor az oktatás jogharmonizációjának hiányában a diplomák és szakképesítések teljes körű kölcsönös elismerésének hiánya a mobilitás egyik fő akadálya. Milyen intézkedésekkel segíti az Európai Unió a mobilitás növelését? Az Európai Unió mobilitási programjai a Lifelong Learning, vagyis az élet át tartó tanulás programjának keretén belül valósul meg. A közösségi ösztöndíjprogramok, mint az Erasmus, a Comenius, a Leonardo vagy a Grundtvig, az Unió legnépszerűbb és legsikeresebb programjai közé tartoznak. Az Erasmus programban 1987 óta csaknem 2 millióan vettek részt Európa-szerte, illetve Magyarországon évente több mint 3000 hallgató és több száz oktató részesül ösztöndíjban a programhoz csatlakozása óta. A mobilitás elsősorban az újonnan belépett tagállamok számára kínál kiemelkedő lehetőséget, mivel állampolgáraik sokáig nem tudtak külföldre jutni. Ugyanakkor a mobilitásnak hátulütői is vannak. Először is kétirányúnak kellene lennie. Sajnos azonban egy angol diák nem jön szívesen Magyarországra, Romániába, vagy Bulgáriába tanulni a nyelv iránti érdektelenség miatt. A diákok olyan országban szeretnének inkább tapasztalatot szerezni, ahol a fő európai nyelveket - a németet, az angolt, a franciát és a spanyolt - beszélik, ami jelentős elszívó erő. A másik nagy veszély, hogy nagyon nagy a lemorzsolódás a mobilitásban résztvevők között. Például a magyar friss diplomások gyakran inkább külföldön próbálnak szerencsét, mert itthon nem tudnak elhelyezkedni. A gond az, hogy sok esetben nem is jönnek vissza. Ez a legnagyobb veszteség. Tehát egyrészt aránytalanság van a mobilitás irányaiban, másrészt jelentős lehet a munkaerő veszteség. Az egyensúly akkor állhatna helyre, ha emelkedne országunk életszínvonala és az elhelyezkedési esélyek is. MKIK: A készülő EU2020 stratégiának egyik fő eleme az oktatási és szakképzési politika fejlesztése. Milyen konkrét lépésekre van szükség, milyen szerep juthat ezen a területen a közeledő magyar EU elnökségnek? Az új tízéves stratégia fő célkitűzései a fenntartható gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a zöld gazdaság. Ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy a tudás és innováció továbbra is központi szerepet kap, ezért arra számítok, hogy az oktatás szerepe még inkább felértékelődik, hiszen oktatás nélkül nincs tudás sem. Magyarország feladata egyrészt az, hogy megalapozott, megvalósítható és számon kérhető nemzeti programot alkosson, másrészt, hogy a 2011-es EU elnökség során megfelelően koordinálja az EU 2020 stratégia beindításával kapcsolatos tennivalókat. Schmitt Pál alelnök úr európai parlamenti jelentése az egyetemek és az üzleti szféra párbeszédéről nagy érdeklődést keltett, és kedvező fogadtatásra talált mind az oktatási intézmények, mind a gazdasági szereplők körében. A kezdeményezés lendületet adhat az Unió oktatáspolitikájának, és új dimenzióba terelheti az Európai Oktatási Térséget, ahol az oktatás és gazdaság kéz a kézben, közös érdekekre és kölcsönös előnyökre alapozva épít fel egy tudásalapú társadalmat. Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete 11