1. Az ákáczfa leírása.

Átírás

1 Ákáczcsemeték nevelése. Az ákáczfa, Irta : Márton Sándor, m. kir. erdész.*) Jelige : Quidquid agis, prudenter agas et respice finem. 1. Az ákáczfa leírása. (Robinia pseudoacacia. L.) Amerikából származott át Európába s hazánkban e század elején terjedt el. Növénytanilag Linné rendszere szerint, a kétfalkások seregébe, a pillangós viráguak közé tartozik. Az ákáczfa kérge világos barna szinü, mig ágain a héj sötét barnáspiros. Kérge hosszanti repedésekkel, fiatal mintegy 2 10 cm hosszaságban van bemélyitve. Levelei páratlan szárnyasok, tojáskerek alakúak s a levelek közép ere, a levél lapján rendesen túl ér. A közös levélnyél cm-re megnő. Rügyei ülők, kissé szőrösek vagy kopaszok, hosszúkás gomb alakúak. A fiatal ágak rendesen, visszagörbült hegyű tövisekkel birnak. Zöldellik május elején. Virágzik május és júniusban. Virágzása fürtös. Virágának szine különböző, alfajai szerint, fehér, vörös és sárga. Magva érik októberben és novemberben. Magot rendesen évenként s már 8 10 éves kortól fogva bőven terem. A mag hüvely szine kivül szennyes barna, belől fehér. Magja kávé-, vagy feketés-barna szinü. Az éretlen mag vörös szinü, apró. Csirázó képességét 3 5 évig is megtartja, átlagban 60 / 0 -a léha. Elél 100 éven felül; megnő 25 m magasra s vastagsága a 80 éves szabadon állónál cm-t ér el. Az ákácz melegebb éghajlatot kedvel s a talajban nem válogatós, bár a laza talajt jobban kedveli. Igen köves talaj- *) Az Országos Erdészeti Egyesület által 10 arannyal jutalmazott pályamunka.

2 ban roszul nő, korán bemohásodik s teteje elszárad. Nagy szárazságot képes eltűrni. Az ákácz fája sárgás fehér, kemény SZÍVÓS ; igen könnyen s nagy mértékben repedezik és vetemedik. Ágfája törékeny. Mint tűzifa igen tartós parazsat ad. Mint műfa levegőn, földben s vizben egyaránt tartós. A kerékgyártó küllők szekéroldalak, talpak, kaszanyél s favillákat, az esztergályos hordócsapok, okónák és pipaszárakat készit belőle, az asztalos pedig butorrészek készítésére használja fel. Válfajai: 1. rózsás ákácz; inkább cserje. Ágai hosszú szőrösek; virága rózsaszín teljesedő. 2. Gömb ákácz. Levelei aprók. Lombozata gömb alakú. 3. Szurkos ákácz. Ágai ragacsosak, tövistelenek; virága vörös. 4. Sárga ákácz. Kerti válfaj. Virága sárgás fehér. 5. Egylevelü ákácz. Levelei nagyok, egyesek. 6. Jegenye ákácz. Levelei aprók. Alakja a jegenye nyárfáéhoz hasonló. 7. Aprólevelü ákácz. 8. Kondor ákácz. Ágai begörbülök. Cserje alakú. Ezen válfajok inkább csak diszfák. Az ákáczfa ugy magról mint sarjról szaporítható. Kitűnően sarjadzik gyökér és tuskóról. A magról való szaporítás, csak is csemetekertben eszközöltetik. 2. Az ákácz vetőmagról és annak beszerzéséről. Bármily csemetét akarunk nevelni, minden esetre csak ugy számíthatunk sikerre, ha jó vetőmagot használunk. Jó csírázást, csak jó magtól várhatunk; a csírázás pedig, a kis növényke életében az első mozzanat. Ha ez rosszul indul,

3 az alap nem jó leend és mivel a csirának kell azon szerveket fejleszteni, melyek a további táplálék felvételt és igy a növekvést eszközlik: ezen szervek is gyengék lesznek a nem jó csirázás miatt s a kis csemete nem fejlődhet kellően. Ennélfogva fontos a jó vetőmag beszerzése. Ha vesszük a magvakat, meg kell arról győződnünk jó-e? A csirázóképes jó akáczmag, pirosas barna szinű. A szennyes szin, nedvességgel való előbbi érintkezésnek a jele. Nagysága olyan mint a kölesé, alakja azonban a babéhoz hasonlít. A magvak belseje sárgás fehér; a csira fűzöld szinü. A jóság megvizsgálására legjobb próba a csiráztatás. E czélra forró vizzel 100 magot 3 4 perezre leöntünk s őket virág cserépbe elvetjük napra csíráznak. Naponta a kicsirázottakat kihúzgáljuk s számukat feljegyezzük. Az elvetéstől 3 hétre, a kikeltek száma mutatja, hogy hány százalék képes a csírázásra. Az ákácznál 40 / 0 kielégítő eredmény. Legczélszerübb s legolcsóbb, az ákáczmagvakat szedetni. Az ákáczmagvak érettek, midőn a maghüvely meghagyja vörösbarna szinét s szürkül, továbbá szárazzá válik. Ha a hüvelyek már feketés szürke szint öltenek, akkor a hüvely igen könnyen szétpattan és sok mag pereghet el szedéskor. Ezért a szedést inkább előbb mint később kell eszközölni. Szedéshez a magvak érettsége szerint, novemberben hozzáfoghatunk levélhullás végén, midőn a magfürtök jobban megláthatok. Legjobb a magvakat, éves erőteljes fákról szedni, mert bár a fiatalabb fának magja is csirázik, de nem oly erőteljes. A magvak ugy szedetnek, hogy a magfürt nyele levágatik s földre hull, hol összegyűjtetnek. A levágásra mivel ERDÉSZETI LAPOK. 29

4 a magvak legtöbbnyire az ághegyeken vannak rúdra erősített olló (az u. n. hernyozó olló) használtatik. A földről felszedett magvakat, illetve magfürtőket, gyermekek ponyva felett, a közös nyél illetve a levágott gályáktól megtisztítják; az igy külön maradt hüvelyek zsákban kicsépeltetnek s szelelő vagy kézi rostán megtisztíttatnak. A magfürtőket azért czélszerü a közös kocsány illetve gályáktól a cséplés előtt megtisztogatni, hogy cséplés után, a meg nagyon szemetes ne legyen, mert igy kétszer kell rostálni. Ha maghüvelyek nem volnának elég szárazak, cséplés előtt ki kell őket a napra teríteni. 3. Az ákáczmagvak eltartása. Az ákáczmagvak eltartása egyszerű. A kirostálás után, szellős fedett helyen, (padlás, csűr) ponyvára 2 3 ujjnyi vastagon kiterittetnek a magvak s szárittatnak. Minden 2 3 napban át kell őket gereblyélni, vagy megforgatni. Két hét múlva garmadába hányhatók össze. A garmadát 3 4 napban át kell lapátolni. Midőn már keményen csörögnek a magvak lapátoláskor, eléggé ki vannak száradva. Kisebb mennyiségű magvakat, teregetés és szárogatás után, egyik szelelő-lyuk elé, zsacskóban is fel lehet függeszteni, de itt is többször kell megvizsgálni. A kellően megszáraztott magvak, minden különös gondozás nélkül, négy-öt évig csirázóképesek maradnak. 4. Az ákáczcsemetekert fekvése és talajának megválasztása; továbbá talajának előkészítése, berendezése. A kis ákáczcsemete legkönnyebben szenved kárt a fagy és szárazságtól. Ezért ezektől óvandó különösen. Ehezképest, oly helyeken kell tehát a csemetekertnek feküdnie, a melyet észak felől magas erdő, domb vagy hegy

5 védelmez s a mely a déli nap hevének nagyon kitéve nincsen, de nincsen is árnyékolva; talaja ne legyen tulszáraz, de nedves épenséggel nem. Legajánlhatóbb a sík vagy igen kis lejtésű DK vagy K fekvésű, É felől természetesen okvetlenül védett erőteljesebb talaj, mely igen könnyen nem szárad ki, s a költséges öntözést (egyes ritka kivételektől eltekintve) mellőzhetővé teszi. Egészen buja talajra hibás volna a csemetekertet létesíteni. A közép minőség a legjobb. Erőteljes csemeték csak is jobb talajon nevelhetők s csak is ezek ültethetők ki. Gyenge csemetét sohasem jó kiültetni, mert az csak tengődik. Ezért a csemetekertnek roszabb talajra való telepítése, még azon esetben sem ajánlható, hogy ha épen olyan talajt választhatnánk is, mint a minőre ki fogjuk ültetni a csemetéket, mert az ákáczcsemetéket, csonkítva a legjobb sikerrel lehet kiültetni és a csonkított erőteljes csemete, ha gyengébb talajba kerül, csak is ennek táplálása szerint fejleszt sarjat s nem érzi meg nagyon a változást. Az erőteljes csemete sarja, minden esetre erőteljesebb leend, mint a rosz talajban nevekedett gyengébb csemetéé, ezen erőteljesebb sarj pedig több reményt nyújt arra, hogy jobban kiállja a talaj változásból folyó nehézségeket, mint a gyenge, még ha ez szokva van is a sanyarúbb körülményekhez. A sovány talajt, ha csemetekertet alakitunk rajta, meg kell trágyázni; a trágyázott silány talaj, olyan mint a trágyázatlan erőteljesebb. Ha pedig a sovány talajt nem trágyázzuk, igen sok iskolázási költségbe fog kerülni a gyenge csemetéknek addig való nevelése, mig kiültethetők lesznek. Az ákácznál tehát, ha csonkított csemetéket akarunk kiültetni, (a mint csak is ez a helyes ültetési mód) erőteljesebb talajt válasszunk csemetekertül s tekintsünk el attól, hogy 29*

6 hasonló viszonyok között neveljük őket ahoz, a hova ki fognak ültettetni. Egy esetben van kivétel, midőn gyors árnyék szerzés végett, csonkitatlanul ültetünk p. házak, kutak stb. mellé. Ekkor kevés metszést lehet tenni s a fának az előbbi lombot kell fentartani. Ily esetben előnyösebb a hasonló viszonyok közti nevelés. A csemetekertek, ha két-három évre alakittatnak: ideig lenesek, ellenkező esetben állandók. Első esetben a körülményekhez képest, árok, töviskerités, ugrató léczczel látandók el, a szerint a mint sertés, legelő marha, vagy fővadtól kell védelmezni. Az állandó csemetekerteknél okvetlenül szükséges a jő kerítés. Sürü eleven sövény, deszka, lécz vagy fonotsövény ugrató léczczel esetleg árokkal, a körülményekhez képest elmaradhatlan. Legkedvezőbb helyen is árok s eleven kerítés szükséges. Ideiglenes csemetekert földjét elég 2-szer jó mélyen megszántani. A beosztás n -es táblákra vétetik fel, melyek közt gyalogutak s keresztben egy szekér ut kihagyandó. Állandó csemetekertekben, cm mélyen a talaj felásandó, megforgatandó. Minden 2-ik vagy 3-ik évben jól érett szarvasmarha trágyát kell alkalmazni. Az állandó csemetekerteknél (ZP-es táblák legczélszerübbek. E tábblák csoportokba foglaltatnak össze. A csoportok képezése attól függ, hogy a csemetekert a faiskolával össze van-e foglalva? Ha össze van foglalva, akkor az iskolázás és vetés váltakozik a csoportokban. Ha nincs összefoglalva, akkor különösebb beosztás nem szükséges. Külön csemetekertben, hol nem iskolázunk 1000 darab 1 éves csemete nevelésére szükséges az utakkal együtt 7 9 D 0 a vetés sűrűsége szerint. Külön iskolához, 1000 darab 1 éves csemete iskolázására D 0 szükséges.

7 Együttes csemetekert s faiskolánál: 1000 darab 2 éves csemetének kell D 0, a csemetekert beosztása szerint. 5. Vetés. Az ákáczmagvetés ideje, minthogy a kései fagyoktól okvetlen szükséges óvni a csemetéket tavasz végére esik. Előbb vetve a kései fagyok okvetlen tönkre teszik vetésünket. Oly időben kell vetnünk, hogy a csirák közvetlenül a kései fagy után bújhassanak csak ki, de utána rögtön. A legutolsó kései fagy május 25-ike körül áll be. Ugy kell tehát vetnünk, hogy május 25-ike előtt a magvak ne csírázzanak még, de utána rögtön. Az ákáczmag, minden előkészités nélkül szárazon vetve, három hét alatt csírázik. Azonban a csírázást elő lehet segíteni. E czélra lehet tiszta hideg vizben 72 óráig, sós Vagy sósavas (l / 0 -os) vizben 48 óráig, langyos vizben 48 vagy 36 óráig áztatni a magvakat. Mindezen eljárásoknál sokkal előnyösebb a forrázás, melynél a kelés nem csak korábbi, hanem sokkal szebb s jobb mint a szárazon vetésnél, holott a hideg és sósviz csak is inkább a gyorsabb csírázást segiti elő. A forrázásnál, mely a vetés helyén, előtte mintegy fél órával a vetésnek eszközölhető az eljárás következő : A magvakat elhelyezzük oly edénybe, a melybe annyi viz tölthető a magvakra, hogy azokat teljesen elfedhesse. A midőn a viz forr s a buborékok sűrűbben kezdenek felszállani, a magvakra töltjük a vizet, ugy hogy azokat egészen befedje. A vizet a magvakon hagyjuk 4 5 perczig, a szerint a mint az időjárás hidegebb vagy melegebb, (hidegben tovább, melegben kevesebb ideig). Ezután letöltjük a vizet a forraló üstbe

8 de nem tesszük tűzhöz; a magvakat pedig kiterítjük ponyvára 2 3 ujjnyi vastagon, rögtön a viz letöltése után, hogy a mag hűlhessen, mert különben a meleg nem csak héjára fog hatni, hanem belsejére is, ez pedig ártalmas volna. Az időjáráshoz képest 7 10 perez múlva a viz letöltése után, (hidegben hamarabb 7 perez alatt lehűl a mag) a magvakat újra az edénybe töltjük s reá öntjük az előbb letöltött vizet s az időjárás szerint hidegben 15, melegben 10 perczig rajta hagyjuk. Ekkor újra letöltvén a vizet, a mag be van fejezve. forrázása (A második feltöltés helyett ugy is lehet eljárni, hogy az első letöltés után, a magvakat kézzel forgattatjuk az edényben mintegy 3 perczig s aztán 15 perezre, pokróczczal leterítjük. Azonban ajánlatosabb az előbbi eljárás). Akár áztatjuk akár forrázzuk a magvakat, midőn már meg vannak duzzadva, elvethetek s el is vetendők, mert különben megromlanak. Az elvetéshez czélszerü a magvakat kevés homokkal elegyitni, mert a nedvesség miatt öszsze vannak állva s a vetés e miatt egyenlőtlen lenne. A szárazon vetett magvak 3 hétre, a forrázottak napra kelnek. A forrázott magvak, sokkal szebben és jobban kelnek. Figyelemmel fentiekre következő szabály megtartása ajánlható : forrázott magvakat vessünk május ike közt, hogy a vetés jól sikerüljön s a magvak csak is május 2 5-ike után a kései fagyok elmultával, de utánuk rögtön csírázzanak. Tekintetbe véve azt, hogy május közt gyakran igen rosz idő jár és sok az elvetendő : május 5 10-ike közt is vethetünk ugy azonban, hogy a viz a fent előirt időnek

9 csak feléig tartandó a magvakon, vagy ne forrázzuk a magot, utóbbi esetben azonban nem számithatunk oly jó kelésre. Igen fontos a sortávolság a vetésnél. Ez az elérni óhajtott czéltól függ. Ugyanis vagy arra törekszünk, hogy minél több legyen az 1 éves kiültethető, vagy tekintet nélkül arra, hogy mennyi 1 éves lesz kiültethető hogy minél több csemeténk legyen. Ha sürübb sorokba vetünk, sok csemeténk leend; de ezeket mindet iskolázni kell, mert a kiültetésre gyengék. Az iskolázás azonban sok költséget igényel, időveszteséggel (egy év) is jár. Czélszerübb a sortávolságot nagyobbra venni, hogy minél kevesebbet kelljen iskoláznunk. Czélszerü még azon szempontból is, hogy a ritkább sorok az ákácz fényt kedvellő természetének jobban megfelelnek. A sortávolság változhat cm között 60 cm-en alól túlsürü, 100-an felül felesleges. Legczélszerübb a sortávolságot 80 cm vagy 100 cm-re venni. Utóbbi esetben cm széles barázdának inkább széleire mint közepére vetve azt nyerjük, hogy a sorköz cm marad, mégis legalább annyi kiültethető 1 éves csemetét nevelhetünk, mint 80 cm sortávolságnál; a ki nem ültethetők száma egyenlő leend. 100 cm sortávolság és cm széles barázdáknak alkalmazása mellett 1 kat, holdra kell 45 liter = 36 kg mag. 80 cm távolságú keskeny barázda mellett 1 kat. holdra 44 liter. 60 cm távolságú keskeny barázda mellett 1 kat. holdra 60 liter. Fődolog az elvetésnél az egyenletesség. A vetőtülök alkalmazása czélirányos. Azonban kézzel is lehet jól vetni. Széles barázdába vetve, el lehet azt érni a kézfő kellő

10 mozgatásával, hogy a magvaknak 2 / 3 része a barázda szélére V 3 középre essék. (Ha azonban ily nemű vetésre elég gyakorlott munkás nincsen, czélszerübb 80 cm sortávval keskeny soros vetést venni elő). Szántásba vetve, a széles barázdát kis kapával kell elkészíteni. A barázda mélysége 3 cm-re (2 ujjnyi) veendő. Kézzel vetve, 4 ujj közt engedjük a magvakat lehullni. Vetés után a barázdák, kis kézi gereblyével huzandók be. Állandó csemetekertben a magvak betakarását, kevés homokkal elegyített erdei föld és komposzt trágya keverékkel kell eszközölni. Minden elvetett liter után számithatunk 4000 darab 1 éves csemetére (1 kg után tehát 5000) mely közül / 0 kiültethető. 45 literre esik darab. 60 cm sortávolságnál 60 liter vettetik el. Számithatunk tehát darabra. Ezek azonban átiskolázandók. Az eredmény azonban igen függ az időjárástól. Fenti adatok átlagosan vétettek fel. A sürü vetésnél több csemetét nyerünk; ezeket azonban iskolázni szükséges, mert a kiültetéshez gyengék, különben pedig közülök sok elvész a 2-ik évben. Vonjunk párhuzamot a sürübb és ritkább vetés közt nem tekintve a költséget, csak is az iskolázásra szükséges tért nézve; továbbá hogy ha 2 éves csemetéket akarunk tisztán kiültetni, vagy pedig erőteljes 1 éveseket is : melyik előnyösebb a sürü vagy ritkább de nem túl ritka vetés? Rendelkezésre áll csemetekert és faiskolára 3 kat. hold. Bevetünk az első évben 1 kat. holdat 80 cm sortávolság és keskeny barázdának, vagy 1 m sortávolság és széles barázdának alkalmazása mellett. Termelünk darabot. Ebből kiül-

11 tethető 33 40% átlag 36% = Fenmarad iskolázandó Ezek eliskolázhatók következőleg: 1 m sortávolságra 20 cm széles barázdával, ennek két szélébe váltogatva cm távolságra jön egy-egy csemete. (Tehát a csemeték a barázda egyik egyik oldalán cm-re állnak egymástól). Igy 1 kat. holdba iskolázható kerek számban darab. Ennélfogva eliskolázható 2 kat. holdba, a második év tavaszán. Ugyanekkor bevethető a 3-ik hold, melyen ismét darabot termelhetünk. Sürün vetve termelünk 1 kat. holdon t. Ebből igen kevés, legtöbbször egy sem ültethető ki. De jó eredményt véve fel: kiültethető volna 25%-a, mi 9O cm sortávolságnál feltűnő eredmény A fenmaradó iskolázására kell 3 kat. hold. Igy tehát 2-ik évben nem vethetünk. Első esetben 2 év alatt termeltünk : 1 éves kiültethetőt 1-ső évben et 2 2-ik et 1 2-ik et 1 iskolázandót 2-ik et et. Második esetben 2 év alatt nevelünk 2 éves kiültethetőt a 2-ik évben t. A különbség, kiültethető és iskolázandó az első eset javára esik. Tekintetbe véve tehát a kiültethető termelt mennyiséget, látható, hogy az iskolázás annyi tért foglal el, hogy inkább a ritkább vetés ajánlható, mert igy többet termelhetünk. Oda kell tehát a birtokosnak törekedni, hogy az ákácznál az iskolázást kevesbítse, mert az erőteljes 1 éves ákácz bátran kiültethető. Az iskolázást pedig csak is a ritkább vetéssel korlátozhatjuk, mert igy több kiültethetőt termelhetünk.

12 A ritka vetéssel túlságba menni hiába való volna, mert igy is mindig lesz iskolázandó, bár kevesebb; kevesebbet termelünk, az előállitási költség növekszik. Legjobb a közép ut. Legajánlatosabb: 80 cm sortávolság keskeny barázdával 100 széles a midőn az iskolázás és a csemete mennyiség közt, a legkedvezőbb arány fog létesülni. 6. A vetést követő munkálatok. A vetés után kikelésig nincs tenni való. Igen száraz időben (jól megválasztott talajban ritka kivétel) locsoltatni kell, hogy a forrázott mag csirája tovább fejlődhessék. A locsolás igen költséges; de ha az eredményt különben koczkáztatva látjuk : meg kell tennünk. A mint mutatkozni kezdenek a csirák, madaraktól óvandó a vetés és ha szárazság volna s esőre nem lenne kilátás: öntöztetnünk kell. Ez azonban ritka eset. A locsolást este kell eszközölni, előtte való napon reggel kimert vizzel. Az első gyomlálásnak akkor kell következni a vetés után, midőn a kis csemetéket a gyom körül fogni kezdi. Ez kedvező időjárás mellett, 3 hétre rendesen bekövetkezik s rendesen június közepén gyomláltatni kell. A gyomok kihuzgáltatnak a csemeték közeléből, illetve hogy a kis csemeték ki ne húzassanak, késsel a hüvelyk ujj segítsége mellett, tőből kivágatnak, egészen 3 4 ujjnyira a csemetéktől, hogy a gyomlálásra következő kapáláskor, a sorok könnyen észrevehetők legyenek. A sorok közei, mindjárt gyomlálás után, kapával tisztitandók ki.

13 Körülbelől 1 hó múlva, ujolag szükséges gyomláltatni és kapáltatni. Augusztus hóban már nem szükséges gyomláltatni, csak kapáltatni, mert a csemeték ekkorra V 2 m magasságot elérnek s közvetlen közelükben gyom nincsen. Ha azonban kedvezőtlen időjárás miatt a csemeték gyengék s ritkák, 3-ik gyomlálás is teljesítendő. Ez azonban kivételes. Szeptember hóban már közel 1 m magasak a csemeték s mivel gyöm nem nyomhatja el, több munkát reájuk fordítani nem kell. Ritkaság a 4-ik kapálás. Télen, ha sürún állnak a csemeték, a hónyomás tehet kárt bennük. Az 5. alatt ajánlott sortávolságnál a sorok igen kissé érnek össze s a hónyomás veszélye nem forog fen. Ellensége a fiatal ákáczosnak a nyul. Ettől megóvja a jó kerítés. 7. A csemeték kiszedése. A vetésre következő tavaszon a csemeték egy része kiültethető, a többi iskolázandó. Ezen czélokra a csemeték kiásatnak következőleg. Az ásatás előtt, a mennyire csak a csemeték engedik, jól érett szarvasmarhatrágya hintendő szét, hogy ez a kiásáskor a földdel elegyedjék. Mihelyt a föld fagya engedi, hozzáfoghatunk a kiásáshoz. Férfi napszámosok, a sortól mintegy 20 cm távolságra cm mély gödröt ásnak, melynek legalsó része a csemetesor alá ér. A gödör iránya tehát kissé ferde, felső szélessége cm. A kikerülő föld, a sorok közé halmoztatik fel. Az ily módon féloldalán kiásott csemetesor, a gödörnek átellenében a sor másik oldalán alkalmazott ásólenyomásokkal

14 lazittatik. Midőn a csemetesor a gyökerekre tapadó földdel együtt el van vágva a sorok közét képező földtől, a csemetesor a gödörbe döntetik. Ezután gyermekek a csemetéket egyenként, gyökerükre vigyázva kiszedik. Kiszedés alatt a 70 cm és ennél alacsonyabb csemeték külön rakatnak. Ezek iskolázás alá kerülnek. Az erőteljes nagy csemeték, a gyökfő felett egy maréknyira (8 10 cm) éles ollóval elvágatnak. Futóhomokra, kerítéshez használandó csemeték cm hosszaságban hagyatnak meg. A kiásott iskolázandó csemeték, a gödör betemetésekor visszaiskoláztatnak. (Lásd 8. a.) Felemlittetik itt, a sűrű vetésnek azon hátránya, hogy gyökereik szétválasztása nehézkes, mert össze vannak fonódva. 8. A csemeték iskolázása. A csemetekertben a csemetéket magról neveljük, és vagy közvetlenül kiültetjük, vagy ha nem elég erősek, megelőzőleg még a csemetekertben magában átültetetjük, vagyis iskolázzuk. Iskolázás alatt tehát a kis csemetéknek a csemetekertben való ritkább kiültetését értjük. Az átiskolázáshoz egy éves csemetéket használunk, mivel egy éven tul az ákácz a vetett sorokban nem hagyható, ugyanis az 1-ső évi állás, a 2-ik évre sűrű lesz és sok elszárad emiatt. Az átiskolázáshoz rendesen nem rendezünk be külön csemetekertet, vagy területet, hanem helyéül felhasználtatik azon tér, melyen a mult évben vetettünk. E czélból a csemeték kiásásánál előállott gödörbe, annak betemetésekor, az iskolázandó gyengébb csemetéket visszaültetjük. A gödör felső szélessége 40 cm, mint 7. alatt emlitve volt. Ebbe kettős csemetesor ültettetik, ugy hogy a kettős

15 sor között cm tér maradjon, a kettős sorba a csemeték váltogatva ültettetnek cm-re egy-egy csemete. A kettős sorok középvonala egymástól 1 1 m. Az iskolába való elültetés előtt, a sérült vagy igen hoszszu gyökerek lemetszendők ugy, hogy a vágáslap, a csemete függőleges tartása mellett, vízszintes állást mutasson, hogy igy a földre oda lapulhasson. Igy nem korhad el. Ezután lemetszendők a csemeték 50 cm hosszura. Levágandók oldalaik is, tövüktől egy maréknyira. A csonkitás azért szükséges, mert a csemete az átültetéssel gyökeret vészit s ugyanoly nagy lombot nem volna képes jól fentartani. Különben azért sem czélszerü hosszura hagyni, mert a sűrű állásban felnyúlt csemeték ritkán ültetve, a szélnek áldozatul eshetnek. Egészen legalyazni nem szabad a csemetét, mert igy gyökérhajtásokat ereszt, a melyek a főtörzs rovására nőnek. Különös gond forditandó arra az ültetésnél, hogy a csemete épen olyan mélyen jusson a föld alá, mint a hogy azelőtt állott. A megeredésnek és igy a sikernek egyik feltételét képezi az, hogy a gyökerek közt üres tér ne maradjon, mert különben a haj szálgyökerek megpenészesednek. Ezekhez képest az ültetésnél, a gödörbe (40 50 cm mély gödör) előre 2 3 ujnyi föld behányandó. Erre reáállitjuk a csemetét s megvizsgáljuk, hogy ha gyökereinek végét a behányt földbe belenyomjuk, kellő magasan fog-e állni? Több földnek behányásával vagy a bent levőnek kiszedésével oly magasra állithatjuk a csemetét, mint előbb állott. Ezután balkézzel a csemetét tartva, a jobb kézzel a földet a csemete tövére hányjuk s a csemetét kissé rázogatjuk, hogy a föld gyökerei közé is hatolhasson.

16 A földet a behányás közben folyton tömögetni kell a jobb kéz öklével, részben tompa végű fával, vagy csizmatalpával, illetve lábbal, mindaddig, mig a gödör megtelik. A faiskolának gondozása csakis kapáltatásból áll. E czélra kis kézi és közönséges kapa használtatik. A faiskolában költségkímélés szempontjából, a sorok közt kapásnövény termelhető. Ezért 1 2 kapálás költsége (az egyezség szerint) megtakarítható. Különben két kapálásnál több ritkán szükséges. Az első kapálást május végén vagy június elején, a másodikat 1 hó múlva kell eszközöltetni. A két éves csemeték ugy szedetnek ki mint az egy évesek. Előjöhet azon eset, hogy az iskolázott csemeték teteje rosz időjárás miatt száradni kezd. Ekkor tőből vágandók le s a sarjak közül csak egyet kell meghagyni egy tövön. Több éves (4 6) csemeték nevelésére erőteljes egy éveseket választunk ki. Külön ültetjük egyenként 1*5 2 m távolságra. Vezérágukat meghagyjuk, az oldalágak hegyeit lecsipkedjük. Igen felnyúlt csemetéket ily czélra nem jó választanunk, cm magas csemeték megfelelőek. Ezek közt is ajánlatos a kapásnövény termelése. Június közepén metszést kell tennünk. Ez csakis az oldalágak hegyére terjed ki. A vezérhajtás gondosan ápolandó. A gyöksarjak és száradni kezdő ágak, tőből metszendők le. Az oldalágakat előre levágni tőből hibás eljárás volna, mert a fiatal fa héjosztályt kaphat, A kiültetésig a nyesést gondosan kell végezni. A két m magasságot meg nem haladó ágtalan törzsű ákáczok bárhova kiültethetők.

17 9. A csemeték csomagolása és szállítása. Az ákáczcsemeték, rövid egy pár órai útra, kassal ellátott szekéren, csonkitva, következőleg csomagólandók. Első sor : gyökerekkel lefelé; második sor : gyökérrel felfelé. Harmadik sor : gyökerekkel lefelé; negyedik sor gyökérrel felfelé stb. Felül gyékénytakaróval fedetnek be. Hosszabb útra agyag s marhaganajpépbe mártandók a gyökerek s közébük nedves moha helyezendő. Hosszura hagyott csemeték 20 vagy 50 évvel, szalmakötéllel köttetnek össze kúp alakulag. Gyökerük alá szalma, hosszabb útra nedves moha helyezendő. Vasúton szállítva, csonkított csemeték 10 évvel összeköttetnek, gyökerük szalmába csavartatik, (hosszabb útra előbb nedves moha tétetik közéjük) s a csomók együvé tömören rakva ( ) gyékény vagy zsákba varratnak. Hosszura hagyott csemeték szalmakötéllel egy rud körül összeköttetnek, ezután gyékény vagy ponyvára nedves mohát teszünk, erre állítjuk a csemetéket, törzsrészüket szalmával körülcsavartatjuk, a ponyva széleit felhajtjuk s összevarrjuk. 10. Állandó csemetekertben 1 kat. holdra eső költségek. I. Ritkább vetésnél. 1. Első évben. Egy kat. hóidnak x / 2 ni mélyen való felásához 60 napszám, á 60 krjával frt kr, árkolás, sövénykerités készítés 48 napszám, á 60 krral l mag ára 20 krral

18 44 5 l mag elvetése s ágyak készítése 13 napszám, á 60 krral... 7 frt 80 kr, gyomlálás 3 ízben 45 napszám, á 40 krral ,, kapálás 3 ízben 24 napszám, á 60 krral Együtt. 113 frt 90 kr t számítva, 1000 drb 1 éves csemete 63 krba kerül. 2. Második évben. Visszaiskolázandó csemete, az iskolázásra esik : 60 napszám, á 60 krral kiásásra 36 frt kr, csemete válogatása, nyesése 40 nap, á 40 krral 16,, visszaiskolázása 1 kat, holdba 25, 1 kat. holdon ágyak készítése. 30, elültetése , napszámok, á 60 krral. 80 = 4 8, 2 kat. holdon 3-szor kapálás 48 nap, á 60 krral az átiskolázott első évi költsége ezrenként 63 krral ,, összesen. 204 frt 77 kr drb 2 éves csemete 1 frt 70 krba kerül. összes két évi kiadás egy éves frt 63 krral.. 37 frt 80 kr, ,. r , összesen 242 frt 57 kr darab átlag 1 frt 34 krba kerül.

19 II. Sürüen vetve. 1. Első évben. A költségtöbblet a sűrű vetésnél a ritkábbal szemben : 15 l ákáczmag ára 20 krral... 3 frt kr, vetéshez 3 napszám, á 60 krral gyomláltatáshoz 9 napszám, á 40 krral kapáitatáshoz 5 napszám, á 60 krral. 3 a ritka vetésnél is előforduló költségek összeg. 125 frt 30 kr drbnál ezre 52 krba kerül. 2. Második évben csemete felásása 90 nap 60 krral 54 frt kr, csemete válogatása, nyesése, csomózása, kiszedése, olvasása 80 nőnapszám á 40 krral drb visszaültetése 25 napszám. ágyak ásása 3*5 k. holdon 105 a többi csemete kiültetése krral 210 napszám "5 k. holdon 3-szor kapálás 108 nap, 60 krral első évi költség összeg. 402 frt 10 kr darab két éves 1 frt 67 krba kerül. I-ső esetben átlag ezer darab 1 frt 34 krba, Il-ik 1 67 kerül. E különbséget az átiskolázás okozza s ennél a tetemes ültetési költség a kiadást emeli. Kevesbitnünk kell tehát az iskolázást a ritkább vetéssel. Ezért a ritkább vetés ajánlható : mert 1. költséget kimélünk a kevesebb iskolázással; ERDÉSZETI LAPOK. 30

20 2. ugyanoly téren több kiültethető csemeténk leend, sőt a csemetemennyiség is nagyobb leend 2 év alatt, mint sürü vetésnél. Néhány Függelék. szó az ákácz erdőkről. Az ákáczerdők talaja bármily lehet, csak köves s nedves nem. Kövesen teteje folyton szárad, a nedvesen elsárgul, kifagy. Laza homokon jobban díszlik, mint az erőteljes nedves talajon. A telepítés csakis ültetéssel eszközöltetik, még pedig (kivéve azt, hogy 4 6 éveseket kell p. o. fás legelőre, szegély fakul ültetnünk) csonkított csemetékkel, a 30, 40, 50 cm hosszura csonkított csemeték, csak pótlásra és íütóhomokra valók. Rendesen elég 8 10 cm törzsrész meghagyása. Az ültetés sűrűsége : a) futóhomokon (a homok mozgását előidéző szél irányára keresztben menő sorokkal) sortávolság 1 l 1 /^ m, csemetetávolság cm ; IY2 b) fatermelésre szánt erdőben, sovány talajon : sortávolság m > csemetetávolság 1 m, jó talajon 2 m sor és 1 l 1 /^ m csemetetávolság. Jó talajon az ákácz összeborulásáig (záródásáig) a sorok közt kapásnövény termelhető. Egy kat. holdra kell : 1 m sor és 1 1 / 2 m csemetetávolság mellett darab, Vs»»» V <2» Ü» i 1 # ' B» I v n n /2 " 1 " 1 " " n jj 2,,) : 1 n ti» » 1V 2», < , 2» : B csemete.

21 Az ákáczerdő gondozásánál főszabály az, hogy mig nem záródik kapáltatni kell. Ha lehet kapásnövényt termelünk. Különben sűrűbben keli ültetnünk, hogy hamar záródjék, (ha lehet 1-ső vagy 2-ik évben, futóhomokon a talajt lazitni nem szabad, tehát első évben) igy a kapáitatás elmaradhat. Ha nem kapáitatjuk az ákáczerdőt záródása előtt, (jó talajon a kapásnövény ugy is kifizeti ezt) rosz talajon elmohásodnak s száradni kezdenek a fák. Kapásnövények termelése mellett, az oldalágakat tőből levágatni engedni hibás volna, mert a fa héj aszályt kap. Hegyüket lenyesni ellenben jő, de egészen legalyazni annyi, mint a fát széltörés és nap hevének kitenni. A gondozás a hiányok pótlásából is áll. E czélra erőteljes két éves csemetéket kell használnunk. Ákáczfás legelő beültetésénél a sor és csemetetávolság 2 m. Rosszabb talajon sűrűbben kell in csemetetávolságra ültetni. Általában megjegyzendő, hogy inkább kissé sűrűbbre ültessük az ákáczerdőt mint ritkábbra, mert a 3 4 év múlva szükségessé válható ritkitás már haszonnal jár s későbbi pótlás pedig igen drága. Fás legelőre 4 6 éves fák ültetendők. Egy kat. hold ákáczerdő telepitési költségei : 1. csemeték ára (költsége a termelésnél) 1000 darabonként; 2. a csemeték szállítási költsége; 3. Ezer gödör ásása és ezer csemete elültetése 5 7 napszám; 4. Egy kat. hold kétszer kapálása (esetleg elesik) 14 napszám. Fás legelőnél ezer fa kiültetése és gödör ásás napszám. Az ákáczerdő későbbi gondozása a ritkításból áll. A száradók kivétetnek. Ez rendesen haszonnal jár.

22 Az ákáczerdők legbiztosabban s igen jól, sarjadzással ujittatnak fel. Ehez képest évre oszthatók fel, aszerint, a mint vékonyabb vagy vastagabb fára van szükség. Igy évente az egésznek x / /r ) 0 része vágatik le. Az ákáczfás legelők csakis ültetéssel pótoltatnak. Itt a fa, mig csak száradni nem kezd, nem vágatik ki. A jegenye, lucz, vörös, erdei, fekete és sima fenyőcsemeték neveléséről.*) Irta : Sólcz Miksa. Jelige: Mindent a hazáért. Hazánk erdőségeit e század második felében kezdték nagyobb mértékben használat alá venni. Nagy terjedelmű százados tölgyeseink lassanként valóságos kincsesbányáivá váltak az erdőbirtokosoknak, s a vasutak kiépítésével, melyek a 70-es években már minden irányban átszelték az országot, az addig alig ismert félre eső vidékek ős fenyvesei is feltárultak a faipar és kereskedelem előtt. Számtalan fürésztelep keletkezett mindenütt, melyekhez százával hordták össze az ősrengetegek fenyőtörzseit, hogy farészáruvá feldolgozva, a távol eső hazai és idegen országbeli piaczokra juttassák. Ép ily változáson mentek át a favágók fejszéje és bárdja alatt százados tölgyeseinknek 1 2 m átmérőjű hatalmas törzsei is, melyeknek kitűnő minőségű dongafája s más értékes választékai a világ minden nagy piaczára eljutottak. Nem csoda tehát, ha az erdőbirtokosok, kik eddig keveset jövedelmező erdeiket számba sem vették, s mint holt tőkét inkább tehernek, mint vagyonnak tekintették, egyszerre a *) Az Országos Erdészeti Egyesület által három 5 aranyos pályadíjjal jutalmazott munka.