ARANY ÉKSZEREK AZ AQUINCUMI KATONAVÁROS NYUGATI TEMETŐJÉNEK ÚJ FELTÁRÁSAIBÓL

Átírás

1 BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV R. FACSÁDY ANNAMÁRIA ARANY ÉKSZEREK AZ AQUINCUMI KATONAVÁROS NYUGATI TEMETŐJÉNEK ÚJ FELTÁRÁSAIBÓL Az ékszer-alapanyagok között minden korban kiemelkedő jelentőséggel bírt az arany jó megmunkálhatósága, látványos díszítő jellege és nem utolsó sorban hozzá fűződő anyagi és szellemi értéke miatt. Aquincumban, a provincia fővárosában előkerülő arany ékszerek jól tükrözik a pannóniai ékszeranyag formai és technikai megoldásait. Az ismert lelőkörülményű arany ékszerek, kevés kivételtől eltekintve, Aquincum különböző temetőiből kerültek elő, hamvasztásos és csontvázas rítusú sírokból egyaránt, s általában az elhunyt öltözékéhez tartozó ép vagy kevéssé sérült darabok. A temetőfeltárások során azonban megfigyelhettük azt is, hogy aranytöredékeket helyeztek az elhunyt mellé a sírba. A viselhetetlen ékszertöredékek ebben az esetben csak anyagi értékük miatt kerülhettek a mellékletek közé. Az utóbbi évek ásatásai során a múzeum gyűjteménye újabb darabokkal gyarapodott. Az alább tárgyalandó aranyékszerek a katonavárosi, un. Bécsi úti temető több parcelláját érintő feltárások 1 során kerültek napvilágra. FÜLBEVALÓ-PÁR (1. kép) Lh: Bp. II. Sajka u sír, (1993.) M: átm. 19 mm Kör alakú, S akasztós fülbevaló-pár, a hengeres smaragdgyöngyöt véséssel és domborítással kialakított mintájú arany keret veszi körül. Erre a keretre erősítették rá, két eset kivételével forrasztással, az igazgyöngyöket tartó hat drótot. Az egyik darabról két igazgyöngy hiányzik, akasztójuk sérült. Az ékszerek az erősen bolygatott szarkofágban eredeti viselési helyükről, a koponya két oldaláról kerültek elő. A római ékszerművesség fülbevalók készítésénél is gyakran alkalmazza a hengeres vagy a több oldallapú hasáb alakra csiszolt gyöngyszemeket. Az ékszer középső részén a leggyakoribb a smaragd, melyet esetenként zöld üvegpasztával helyettesítettek. A zöld smaragd - fehér igazgyöngy párosítása nem csak tartományunkban tartozik a legkedveltebb összeállítások közé, különösen nyakláncokon. 2 A befoglalt smaragdszem kerete" mintáját és kivitelezését tekintve a római aranyművesek egyik kedvelt, gyakran alkalmazott megoldása volt. Darabunk tökéletes párhuzama ismert Intercisából. 3 A félkör alakú domborítások között a felületet véséssel tagolták, így virágra emlékeztető alakzat jött létre. A minta 1 FACSÁDY ; FACSÁDY DOXIADIS kép 3 VÁCÓ-BÓNA tábla 4-5. több változatban ismert, egyik altípusánál a domborítás és vésés mellett félkör alakú kivágások is színesítik a felületet. 4 Kialakulása a palmettamotívum leegyszerűsítésére vezethető vissza, a nagyon dekoratív, könnyen előállítható mintát előszeretettel alkalmazták érmek 5 és gemmák 6 keretein, de egyéb ékszereken is feltűnik/ a Birodalom legkülönbözőbb területein. Attöréses változata Aquincumban két hajtűfejen látható, zafírkövet és igazgyöngyöt körbefoglalva. 8 A minta megfogalmazása minden esetben azonos, csak technikai kivitelezése mutat területenként nagy különbségeket. Bár egyik távoli változata még a 4. században is előfordul, 9 alkalmazása a 2. század végétől Gallienus koráig gyakori. GYÖNGYÖK Lh: Bp. II. Sajka u sír, (1993.) M: 4 mm, 3 mm, 1,5 mm Három darab azonos gyöngyszem, töredékesek. Testük gömbölyű, bemélyedésekkel tagolt. Bolygatott szarkofágból kerültek elő, méretük miatt nyaklánc alkotóelemei lehettek. Hasonló formájú, különböző méretű gyöngyszemek ismertek a Bécsi úti temető más sírjából is. 10 GYŰRŰ 11 (2-3. kép) Lh: Bp. II. Sajka u 4, 98/1 sír M: 22x17 mm, fej átm. 13 mm. Tömör aranygyűrű, kissé kiemelkedő sima fejrészén tükörben VRSA felirat van. Válla kanneüurázott, a mély véséssel kialakított stilizált voluták a fejet körülveszik, virágmintát alkotva. A nevet a kész gyűrű sima aranyfelületébe utólag is bevéshették. Az ékszer hamvasztásos sír aljából került elő. Az Ursus/Ursa név nem ismeretlen Pannoniában, különösen a tartomány déli és nyugati részén részén fordul elő 12 a Marcus Aurelius utáni korszak feliratain. 4 FACSÁDY FACSÁDY ; SIVIERO KAT DEPPERT-LIPPITZ Kat. 11. Severus kori kameával; MARSHALL No. 2726, 2867,2937; SEGALL No. 214; BASTIEN-METZCER B 15. ÉS B No. B 14; FiLOW II/2. kép; COCHE DE LA FERTÉ 'HEURCON ; DEPPERT-LIPPITZ KAT. 75; HENIG Cat KUZSINSZKY FACSÁDY TOPÁL FACSÁDY kép 12 BARKÓCZI

2 R. FACSÁDY ANNAMÁRIA A vésett vállú gyűrűket R. Alföldi Mária galliai eredetű importárunak gondolta, 13 s kialakulását az áttört minták elterjedésével párhuzamos folyamatként, a plaszticitásra való törekvés előretörésével magyarázta. 14 A forma galliai kialakulása nem bizonyítható, a gyűrűk egyre erőteljesebb, több díszítést lehetővé tevő vállkiképzése a 3. századra általánossá válik. Ékszerünk Henig 15 VIII, Guiraud 16 3/e. típusába, a 3. századra jellemző darabok közé sorolható. Hasonló, erősen plasztikus vállkiképzésú példányok aranyból, 17 ezüstből, 18 valamint Caracalla dénárjával díszítve aranyozott bronzból 19 is ismertek Használatuk a 3. század első felében volt általános. FÜLBEVALÓ (4. kép) Lh: Bp. II. Sajka u. 1998/7. sír M: átm. 23 mm Sima, 2 mm vastag aranydrótból hajlított karika, végei elvékonyodnak, egyik oldalon visszahajló, másik sérült. A fülbevaló a csontvázas sír lábfejénél került elő. FÜLBEVALÓ (4. kép) Lh: Bp. II. Sajka u. 1998/7 sír M: 19 x 7 mm Egy darab elvékonyodó huzalból hajlított fülbevaló: az S" alakban kialakított akasztóra merőlegesen a huzalt meghajlították, majd ugyanerre a huzalrészre spirálisan feltekerték. Az előbbi darabbal együtt került elő, csontvázas sírból. A fülbevaló formája nem általános a római korban, bár az aranydrótból készült darabok a pannonia ékszeranyagban gyakran feltűnnek. Használatuk minden bizonnyal az áttöréses technika utánzására, illetve pótlására szolgált, annak látványos, de egyszerűbb és olcsóbb megoldásaként. CSÜNGŐ 20 (5. kép) Lh: Bp. III. Bécsi út - Farkastorki út (Eurocenter),,A' sír, M: 42 mm, alja átm. 12 mm Fehér pasztára dolgozott két vékony aranylemezből készült csonkakúp alakú csüngő. Teste hornyolásokkal tagolt, melyek keskenyebb végénél sűrűsödnek. Alsó peremét három sorban pszeudofüigrán díszíti. Alja nyitott, a hasonló daraboknál előforduló alsó zárólapja hiányzik. Füle háromszoros hornyolású külön aranylemezből készült. A koponya bal oldalán feküdt, párja nem volt. 13 ALFÖLDI ; GUIRAUD ALFÖLDI HENIC GUIRAUD SIVIERO Kat Porovic Kat. 82. és 83. ezüstből 19 Porovic Kat FACSÁDY kép A nagyméretű, több oldallapú vagy csonkakúp alakú ún. Hercules-bunkó" formájú csüngők funkciója nem mindig egyértelmű. Hasonló csüngőjú, granulációval díszített, kisebb méretű zárt karikás fülbevaló Aquincumban ugyancsak sírmellékletként ismert. 21 A forma a hellenisztikus kortól a 4. századig 22 előfordul, nem egyszer kincslelet, 23 esetenként sírlelet 24 részeként. Gyakran nem csak granuláció, hanem ékkőberakás is színesíti az ékszereknél szokatlanul nagy méretű felületüket. Pannoniában hasonló darabok a későrőmai korszak temetőiben fordulnak elő, 25 darabunk is a 4. században készülhetett. Bár az aquincumi sírkőplasztikán megjelenő ékszerábrázolások 26 alapján nem feltételeznénk, az aranyékszereket általában a legnagyobb számban fülbevalók képviselik. Ebben talán szerepet játszhat a testen elfoglalt helyzetük, mely sírrablás esetén megnehezíti elvitelüket. Jó példa erre a Sajka utcai feltárás szarkofágja, ahol a bolygatás menete a feltárás során nyomon követhető volt, s bár a test körül elhelyezett tárgyak mind eltűntek, a koponya és környéke érintetlen maradt. Az aquincumi arany ékszerek összességükben a római kor adott szakaszában általánosan elterjedt formákat tükrözik, melytől az újabban előkerült darabok többsége sem tér el. Kivételt képez a huzalból formált fülbevaló, mely a későrómai kor jól ismert megoldásának egyéni változata. A 2. században készült darabok száma általában csekély az újabban előkerültek közül egyiket sem tarthatjuk ebből az időből valónak. A Severus kortól azonban az ékszerek mennyisége rohamosan nő, formai megoldásuk egyszerűségük mellett is változatosabb. Kiegészítő anyagként a smaragdot és az igazgyöngyöt alkalmazták. Nem jellemzőek a bonyolult technikai megoldások, a hellenisztikus kor látványos, nagy felkészültséget igénylő technikáinak csak nyomai maradtak területünkön is. Előszeretettel használták fel a kevesebb technikai felkészültséget igénylő huzaltechnikát, a filigránt csak utánozták, rovátkolással tagolva a felületet. A kolorisztikus hatás fokozására a formákat domborítással és véséssel alakították. Az ékszerek formai megoldásuk és technikai kivitelezésük alapján minden bizonnyal a keleti és nyugati tartományok ékszereit is ismerő, esetenként a helyi hagyományokkal ötvöző, helyi műhely mestereinek munkái. 21 PÓCZY és JOHNS JOHNS-POTTER Cat. 28. és 29; JOHNS-THOMPSON-WACSTAFF ; BASTIEN-METZGER B Vindobona - Die Römer im Wiener Raum, kiállítási katalógus, Bécs Kat BURGER Az Aquincumi Múzeumban őrzött kövekre vonatkozóan: FACSÁDY

3 ARANY ÉKSZEREK AZ AQUINCUMI KATONAVÁROS NYUGATI TEMETŐJÉNEK ÚJ FELTÁRÁSAIBÓL IRODALOMJEGYZÉK ALFÖLDI 1954 ALFÖLDI 1957 BARKÓCZI 1964 BASTIEN-METZGER 1977 BURGER 1972 COCHE DE LA FERTÉ 1956 DEPPERT-LIPPITZ 1985 DOXIADIS 1995 FACSÁDY 1997 FACSÁDY 1999 FACSÁDY FACSÁDY 2000 FiLOW 1914 GUIRAUD 1989 HENIG 1978 HEURGON 1958 JOHNS 1996 JOHNS-POTTER 1983 JOHNS-THOMPSON-WAGSTAFF 1980 KUZSINSZKY 1923 MARSHALL 1911 PopoviC 1992 SEGALL 1938 SIVIERO 1954 PÓCZY 1955 TOPÁL 1993 VÁGÓ-BÓNA 1976 R. ALFÖLDI M.: A rábakovácsi római ékszerlelet. FolArch 6 (1954) p R ALFÖLDI M.: Schmucksachen. In: Intercisa II. Bp p. BARKÓCZI, L: The Population of Pannónia from Marcus Aurelius to Diocletian. ActaArchHung 16 (1964) p BASTIEN, P- METZGER, C: Le trésor de Beaurains. Wetteren, Sz. BURGER A.: Római kori temető Majson ArchÉrt 99 (1972) p COCHE DE LA FERTÉ, E.: Les bijoux antiques. Párizs, DEPPERT-LIPPITZ, B.: Goldschmucke der Römerzeit im Römisch-Germanischen Zentralmuseum. Bonn, DOXIADIS, E.: The Mysterious Fayum Portrait. Faces from Ancient Egypt. London, FACSÁDY, A.: Représentations de parures sur les stèles funéraires du Musée d'aquincum. In: Akten des 4. Internationalen Kolloquiums über Probleme des provinzialrömischen Kunstschaffens, Celje Situla 36 (1997) p FACSÁDY A: Újabb temetőrészlet feltárása Budaújlak déli részén. In: Aquincumi füzetek 5. (1999.) p FACSÁDY, A.: Roman mounted coins. ActaArchHung 51 ( ) p FACSÁDY, A.: Leletmentések az un. Bécsi úti temető északi részén. In: Aquincumi füzetek 6. (2000.) p FILOW, B.: Le trésor de Nikolaevo. Izvesztija na blgarszkovo archeologiseszko druzsesztvo IV GUIRAUD, H.: Bagues et anneaux á l'époque romaine en Gaule. Gallia 46 (1989) p HENIG, M.: A Corpus of Roman Engraved Gemstones from British Sites. BAR British Series 8. Oxford, HEURGON, J.: Le trésor de Ténes. Párizs, JOHNS, C: The Jewellery of Roman Britain, Celtic and Classical Traditions. Michigan, JOHNS, G - POTTER, T.: The Thetford Treasure, Roman Jewellery and Silver London, JOHNS, G - THOMPSON, H. - WAGSTAFF, P: The Wincle, Cheshire Hoard of Roman Gold Jewellery Antiquaries Journal 60 (1980) p KUZSINSZKY B.: Aquincumi sír lelet. BudRég 10 (1923) p MARSHALL, EH.: Catalogue of the Jewellery Greek, Etruscan and Roman, in the Department of Antiquities, British Museum. London, 1911 POPOVIC, L: Les bijoux romains du Musée National de Beograd I. Les bagues. Belgrád, SEGALL, B.: Catalogue der Goldschmiedearbeiten der Museum Benaki. Athén, SIVIERO, R: Gli ori e le ambre del Museo Nationale di Napoli. Firenze, Sz. PÓCZY K.: Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. szám alatt. BudRég 16 (1955) p TOPÁL, J.: Roman Cemeteries of Aquincum, Pannónia. The Western Cemetery Bécsi Road I. Bp VÁGÓ, E. - BONA, L: Die Gräberfelder von Intercisa I. Der späströmische Südostfriedhof. Bp

4 R. FACSÁDY ANNAMÁRIA GOLDEN JEWELS FROM THE NEW EXCAVATIONS OF THE WESTERN CEMETERY OF THE MILITARY TOWN OF AQUINCUM During the last few years cemetery excavations have resulted in new golden jewels being added to the rich collection of the Museum of Aquincum. The forms of the jewels - with one exception: an earring made from wire - all follow the widespread forms of the given period. Similar pieces can be found among the finds recovered from graves and treasures in the Empire's western part. The jewels were made using simple techniques, mostly embossing and carving. The pieces date back to the 3 rd and 4 th centuries and - based on their execution - are the works of craftsmen of a local workshop. 224

5 ARANY ÉKSZEREK AZ AQUINCUMI KATONAVÁROS NYUGATI TEMETŐJÉNEK ÚJ FELTÁRÁSAIBÓL 1. kép. Szarkofágból előkerült fülbevaló pár 2. kép. Vésett vállú gyűrű hamvasztásos sír leleteiből 3. kép. A gyűrű fejrésze VRSA felirattal 5. kép. Ún. Hercules-bunkó formájú csüngő 4. kép. Fülbevaló pár csontvázas sír leleteiből 225