KÉSŐRÓMAI SÍROK A FÉNYES ELEK UTCÁBAN

Átírás

1 KÁBA MELINDA KÉSŐRÓMAI SÍROK A FÉNYES ELEK UTCÁBAN 1955 tavaszán a III. ker. Fényes Elek utca 6. sz. alatt óvodaépítkezés folyt. A villany kábel fektetése közben egy kőlapokból összeállított és egy téglasírt találtunk kép. Későrómai sírok a Fényes Elek utcában

2 kép. Helyszínrajz

3 6. kép. Kataszteri helyszínrajz

4

5 7 8. kép. Későrómai sírok a Fényes Elek utcában kép. Leletek a Fényes Elek utcai későrómai sírokból 159

6 A sírok egymás mellett párhuzamosan feküdtek a jelenlegi talajszint alatt 0,5 m-re. A vázakat már előzőleg megbolygatták (5. kép). 1. sz. sir (1-2. kép). Oldalait nagyméretű kőlapokkal bélelték. Az egyik oldal szarkofágtető másodlagos felhasználásával készült. Az alját nagyméretű tegulákkal rakták ki. A sírban egy darab bronz hagymafejes fibula (9. kép), egy bronzcsat (13. kép) és egy hengeres, üreges bronzeszköz darabja feküdt (12. kép). A sír méretét tekintve felnőtt sír volt, bár a csontokból csak néhány töredék maradt meg. 2. sz. sir (3 4. kép). Peremes téglákkal bélelték. Benne fiatal gyermekváz feküdt, bolygatva. A nyaknál sok apró. kékszínű, porrá zúzódott pasztagyöngy és átlyukasztott amulettként használt későrómai kis bronz ( kép). A hagymafejes fibulák fő használati ideje a császárkor III IV. százada. 2 A bronzcsathoz hasonló példányt ugyancsak későcsászárkori temetőből ismerünk Intercisából. 3 Az átlyukasztott kisbronz I. Constantinus érmeivel azonosítható. A két sírt tehát a bennük talált leletek alapján i.sz. IV. századra keltezzük. Sírjaink helye topográfiailag kapcsolódik a későrómai aquincumi villatelepülések közelében már korábban kiásott sírok csoportjához. A kataszteri helyszínrajz (6. kép) az eddig megjelent irodalmi adatok 4 alapján szemlélteti legújabb leletünk helyét a későrómai temetőterület Ny-i sávjában. 5 JEGYZETEK 1 B. Bonis Ë. Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az évben. Arch. Ért. (1957) 85. oldalon előzetes jelentés a leletről. 2 Patek E., A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. Diss. Pann. H. 19. XXVH. t Sági K.: Intercisa. I. Temetők. XXV. t kép. 4 Az alábbi összegezés az irodalomban nyomon követhető aquincumi sírok lelőhelyeit alfabetikus sorrendben mutatja be (3. kép). 1. Aranyárok. Nagy L., Az aquincumi múzeum kutatásai és gyarapodása az években. Bud. Bég. XII. köt. Bp. 1937, 265 (a továbbiakban : i. m. I.). A temető összefoglaló irodalma : Kába M., Az aquincumi üvegek. Bud. Rég. XVIII. köt. Bp. 1958, 443. old. Legújabb adat : Patay P., Archaeologische Forschungen im Jahre Arch. Ért. (1958) Aranyárok Lőpormalomdűlö. Szilágyi Gyula, a hrsz. telek tulajdonosa bejelentette, hogy az Aranyárok torkolatánál levő földjén szántás közben csontváz részeire bukkant, ahol előzőleg már rómaikori cserepek is kerültek elő. 3. Aranyhegy. Kuzsinszky B., Újabb kőemlékek az aquincumi múzeumban. Bud. Rég. VII. köt. Bp. 1900, 44. oldalon sírleletet közöl Gittinger József aranyhegyi szőlőjében. A szóban levő telek hrsz.-a 5763 a Budapesti cím- és lakásjegyzék" os évkönyv 67. oldala szerint. Ezzel szemben Nagy L. i. m. I oldalon az új kiadványú kataszteri lap hrsz. telektulajdonosaként Schmidtbauer ny. hajógépészt jelölte meg. A hrsz. telek megegyezik a régebbi kiadású kataszteri lap hrsz. telkével. Ezek szerint tehát Kuzsinszky B. és Nagy L. adata azonos területre vonatkozik, csupán a korábbi tulajdonostól (Gittinger) Schmidtbauer vette át a telket. Itt kell megjegyezni, hogy azoknál a lelőhelyeknél, ahol a szerzők csak a telektulajdonosok neveit adták meg, a legnagyobb nehézséget okozza a hivatkozott hely térképen történő rögzítése, mivel a telekkönyvek elpusztultak. Ezekben az esetekben a Budapesti cím- és lakásjegyzék" egyes kötetei és a különböző években kiadott kataszteri lapok adnak némi támpontot, de még a leggondosabb keresés után is maradtak felderíthetetlen kérdések, amelyek az alfabetikus mutató végén következnek. 4. Bem tér. Radnóti A., Buda régészeti emlékei. Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, Berend u Nagy L. i. m. I. 268 ; i. m. III Berend u. 4. Nagy L. i. m. II Berend u. 5. Nagy L. i. m. III Berend u. 10. Nagy L. i. m. I. 268 ; HL Bécsi út 56. Römer F., Rudolf koronaherceg Óbudán. Arch. Ért. (1868) 238. oldalon közli, hogy Budaújvidéken Fő utca 168. sz. alatt Hoffmann Lipót molnármester telkén római sír került felszínre. A Budapesti cím- és lakásjegyzék" évi kötetéből (443. old.) 160

7 megtudjuk, hogy Hoffmann Lipót a mai Bécsi út 56. sz.-nak megfelelő helyen lakott. Nagy L., Temetők és temetkezés. Budapest története. I. köt. Bp. 1942, (a továbbiakban; i. m. II.) 471. old. a Bécsi út 56. sz. Hoffmann-házat mint római sír lelőhelyét említi. Egyébként is a Bécsi út teljes hosszában követhetők a rómaikori temetők nyomai : Nagy L. i. m. II Bécsi út Szilágyi J., Az aquincumi múzeum kutatásai és gyarapodása az évek folyamán. Bud. Rég. XIII. köt. Bp. 1943, 340. Nagy L. i. m. II Bécsi út 86. Hampel J., Hazai adatok az archeológiához. Emlékek és leletek. Arch. Ért. (1881) (a továbbiakban : i. m. I.) 168. old.: Budaújlaki Kunewalder-téglagyár. A Budapesti cimes lakásjegyzék" évi kötetének 415. oldalán Janszky szerint azonos a Bécsi út 86. számmal. Nagy L. i. m. I Nagy T., A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az évek között végzett kutatásairól. Bud. Rég. XIH. köt. Bp. 1943, Bécsi út Újlaki téglagyár. Nagy L., Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. Bp. 1931, 26 (a továbbiakban : i. m. HL). Uő., Pannónia Sacra. Szent István emlékkönyv. Bp. 1938, 64 (a továbbiakban : i. m. IV.). Lenkei M., Későrómai temetőrészlet az Emese utcában. Bud. Rég. XVHI. köt. Bp. 1958, Bécsi út Nagy T. i. m Bécsi út 98. Nagy T. i. m Bónis É., Későrómai üvegleletek Aquincumban. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 568. Lenkei i. m Bécsi út 102. Kuzsinszky B., Újabb kőemlékek az aquincumi múzeumban. Bud. Rég. VH. köt. Bp. 1900, 6, 36, Láng N., Herakles és Omphale elefántcsont relief az aquincumi múzeumban. Bud. Rég. X. köt. Bp. 1923, 4. Kuzsinszky B., Aquincumi sírlelet. Bud. Rég. X. köt. Bp. 1923, 58. Nagy L. i. m. I. 268 ; i. m. H. 465, 468. Nagy T. i. m. 374, Bécsi út Hampel i. m. I Uő., Aquincumi temetők. Bud. Rég. III. köt. Bp. 1891, 50. Nagy L. i. m. II Nagy T., Római kőemlékek Transaquincum területéről. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, Szilágyi J., A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az években. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 387. B. Thomas E. Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az évben, Arch. Ért. (1955) Bécsi út 166. Hampel J'., Aquincumi temetők. Bud. Rég. III. köt. Bp. 1891, 50, 78 (a továbbiakban : i. m. IL). Römer i. m Vásárhelyi G. levele az óbudai Victoria téglagyár telkén fölásott romokról. Arch. Ért. (1886) 241. Gömöri-Havas S., Újabb leletek és helyrajzi adatok Aquincumból. Arch. Ért. (1889) 165. Foerk E., Újabb leletek a Victoria telkén. Bud. Rég. X. köt. Bp. 1923, 75. Nagy L., Aquincumi múmia temetkezések. Diss. Pann. I , 4. Kuzsinszky B., Az Aquincumi Múzeum kőemlékeinek negyedik sorozata. Bud. Rég. IX. köt. 1906, 55. Korbuly Gy., Aquincum orvosi emlékei. Diss. Pann. I. 3, Szilágyi J., Előzetes jelentés az Aquincumi Múzeum ásatásairól és új szerzeményeiről az években. Arch. Ért. (1951) 126 (a továbbiakban : i. m. I.). Uő., Jelentés a Fővárosi ókortörténeti (Aquincum) Múzeum kutatásairól és szerzeményeiről az évek folyamán. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 305. Lenkei i. m Bécsi út Nagy L. i. m. I. 273 ; i. m. II Bécsi út hrsz. Garády S., Ásatások az óbudai Leopold téglagyár mellett. Arch. Ért. (1936) 88. Nagy L. i. m. II. 472, Bimbó út 2. Nagy L. i. m. II Radnóti i. m Boróka u. 14. Nagy L., A budai hegyvidék újabb szórványos sírleletei. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 537 (a továbbiakban : i. m. V.). Szilágyi J., A Fővárosi Múzeum rómaikori kutatásai és az Aquincumi Múzeum gyarapodása az években. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 456 (a továbbiakban : i. m. n.). Radnóti i. m Calvin u. Nagy L. i. m. I Corvin tér. Nagy L. i. m. n Radnóti i. m Csalogány u. 12. Nagy T., Római kőemlékek Transaquincum területéről. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 366. Radnóti i. m Csúcshegy. Gyerekei B. tanya hrsz. Nagy L., A Csúcshegyi római villa Óbudán. Bud. Rég. XH. köt. Bp. 1937, Daru u. 7. Nagy L., A szír és kisázsiai vonatkozású emlékek a Duna középfolyása mentében. Arch. Ért. (1939) 118. Uő., i. m. II Donáti kápolna. Nagy L., Aquincumi múmia temetkezések. Diss. Pann. I , 4 (a továbbiakban : i. m. VI.). Gerevich : Budapest régiségei 161

8 28. Emese u. 21. Lenkei i. m Erdőalja út. Brüdersriedi szőlő hrsz. Nagy L., Pelta díszítés a pannóniai kőemlékeken. Arch. Ért. (1928) 72. oldalon csak a telektulajdonos nevét említi, de a bécsi kataszteri lapok alapján azonosítható a mai hr. számmal. 30. Evező sikátor, Hampel i. m. I Farkastorki lejtő 39. Testvérhegy 20539/7. hrsz. Nagy L. i. m. VI Fazekas tér. Nagy L. i. m. II Fényes Elek u. B. Bonis É. Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az évben. Arch. Ért. (1957) Fillér u. 11. Nagy L. i. m. I Fő u. és Corvin tér között. Radnóti i. m Fő u. 36. Radnóti i. m Gázgyár. Gömöri-Havas i. m Hampel i. m. II. 50. Nagy L., Pelta díszítés a Pannóniai kőemlékeken. Arch. Ért. (1928) 73. Kuzsimzky B., Az Aquincumi múzeum és kőemlékei. Bud. Rég. V. köt. Bp. 1897, 163. Uő., Az aquincumi múzeum kőemlékeinek negyedik sorozata. Bud. Rég. IX. köt. Bp. 1906, 36. Uő., A gázgyári római fazekastelep Aquincumban. Bud. Rég. XI. köt. Bp. 1932, 25. Nagy L. i. m. II Uő., Az aquincumi ókereszténység újabb emlékei. Arch. Ert. (1940) 253. Uő., i. m. I. 265, 273. B. Thomas Sz. Burger i. ni. 97. Barkóczi L., Újabb leletek a Gázgyár területéről. Bud. Rég. XIII. köt. Bp. 1943, 445. Szilágyi J., A Fővárosi Múzeum római kori kutatásai és az Aquincumi Múzeum gyarapodása az években. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 456. Szilágyi J., A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az aquincumi múzeum értékesebb gyarapodásai az években. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 420 (a továbbiakban : i. m. III.). B. Bónis É. Sz. Burger A., Leletmentő ásatások 1954-ben. Arch. Ért. (1956) 98. B. Bónis É. Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az évben. Arch. Ert. (1957) 85. Kába M., Előzetes jelentés az óbudai gázgyár területén feltárt rómaikori fakoporsókról. Arch. Ért. (1958) Palay i. m Gellérthegy. Nagy L. i. m. II Gyűrű u. 5. Szilágyi J., Előzetes jelentés az aquincumi múzeum ásatásairól és új szerzeményeiről az években. Arch. Ért. (1951) Hajógyársziget. Romer F., Egyveleg. Arch. Ért. (1870) Nagy L. i. m. II Szilágyi i. m. III Ólomurna került felszínre a helytartói palota D-i szárnyától D-re, a munkás öltözők területén. Publikálását az aprólelet-anyag teljes feldolgozásával egyidejűleg alulírott végzi. 41. Határ u. Nagy L. i. m. II Hermann Ottó u nyarán alulírott egy i. sz. IV. századra keltezhető sir mellékleteit találta építkeze's során. 43. Hunor u. 20. Szilágyi i.m Bónis É., Későrómai üvegleletek Aquincumban. Bud. Rég. XIV. köt. Bp. 1945, 564. B. Themas Sz. Burger i. m évi leletmentés során melléklet nélküli sírt találtunk ezen a helyen egy óvodaépítkezés alkalmából. 44. Istenhegyi út 32. Szilágyi i. m. III Jablcnka út 7. Nagy L. i. m. VI. 4 ; i.m. V Keled u. Nagy L. i. m. II Kelenföld. Hampel J., Az eraviszkusz nép és emlékei. Bud. Rég. IV. köt. Bp. 1892, Kenyeres u. 24. Nagy L. i. m. II Kenyeres u. 32. Nagy L. i. m. I Királydomb. Hampel i. m. II Kiscelli u Nagy L.i. m. I. 269; i. m. II. 470 ; i. m. V. 541 ; i. m. VI Kórház u. 41. Nagy L. i. m. I. 267 ; i. m. II Korvin Ottó u. 63. Szilágyi i. m. I Radnóti A., Leletmentő ásatások az évben. Arch. Ért. (1954) 75. B. Themas Sz. Burger i. ni. 97. Póczy K., Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, Körte u. 20. Szilágyi i. m. II Krétahegy. Krétahegy a kataszteri térképen nem szerepel. Egyedül az évi bécsi kiadású térkép 1 : 20 bécsi öl léptékű kiadványán található Kreideberg" jelölés. Ez a pont ma a Szemlőhegy, Eszter utca, Bimbó út és Paizs utca közötti területhez köthető. Krétahegy elnevezést először használta : Nyáry J., Hazai tudományos intézetek és leletek. Arch. Ért. (1876) 59. Nagy L. i. m. II Lajos u Nagy L. i. m. I. 268 ; i. m. II Lajos u Szilágyi i. m. III Lajos u Szilágyi J., Nyitott csarnokos és körös építmény az aquincumi katonai kolóniában. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 479 (a továbbiakban : i. m. IV). 59. Laktanya u. 35. Szilágyi i. m. I Lókórház (Esztergomi vasút óbudai állomása). Kuzsinszky B.: Bud. Rég. VII. köt, Ménesi út 9. Patay i. m Mészáros u. 4. Nagy L. i. m. II Radnóti i. m Óbudai rakpart 12 (Lajos u. 173). Szilágyi J., Az aquincumi múzeum kutatásai és

9 gyarapodása az évek folyamán. Bud. Bég. Xni. köt, Bp. 1943, 345 (a továbbiakban : i. m. V.). TJŐ., i. m. IV Óbuda, vasútállomás. Kuzsinszky B., Az aquincumi múzeum kőemlékeinek negyedik sorozata. Bud. Bég. IX. köt. Bp. 1906, Pacsirtamező u. 12. Nagy L. i. m. II Pasarét (Drasche-téglagyár). Nyáry i. m. 60. Radnóti i. m Pusztaszeri út 16. Nagy L. i. m. VI. 1. Radnóti i. m Raktárrét. Hampel J., Aquincumi sírvers. Arch. Ért, (1882) 122. Kuzsinszky B., Az aquincumi Medea szobor. Arch. Ért. (1889) 24. Gömöri-Havas i. m Hampel i. m. II , 76. Kuzsinszky B., Az aquincumi múzeum kőemlékeinek negyedik sorozata. Bud. Bég. IX. köt, Bp. 1906, 37. Hampel </., A pannóniai síremlékek áttekintő osztályozása. Arch. Ért. (1907) 334. Nagy L., Pelta díszítés a pannóniai kőemlékeken. Arch. Ért. (1928) 72. Korbuly i. m. 32. Nagy L. i. m. II B. Bónis É. Sz. Burger A., Leletmentő ásatások 1954-ben. Arch. Ért. (1956) 98. Patay i. m Raktár u. 52. Nagy L. i. m. III. 8 ; i. m. I. 268 ; i. m. II Remetehegy. Nagy T. i. m Rómaipart. Kuzsinszky B., Bómaikori temető Aquincumban. Arch. Ért. (1892) 446. Hampel i. m. H Rupp Imre u Szilágyi i. m. IV. 482 ; i. m. V Rupp Imre u 120. Szilágyi i. m. IV Selmeci u. 1. Nagy L. i. m. I. 273 ; i. m. n Sorompó u. 2. Szilágyi i. m. III Szemlőhegy u. 23. Nagy L. i. m. I. 274 ; i. m. VI. 1 ; i. m. V Radnóti i. m Szemlőhegy (Janzer-telek). Janszky A., Budapesti cím- és lakásjegyzék. Bp , 84. oldalon közli, hogy Szemlőhegyen a hrsz. telek özv. Janzer Ignácné tulajdona. Minden valószínűség szerint tehát ez az a telek, amelyet Nagy L. i. m. VI. 18. old. említ, 78. Szentendrei út 16. Nagy L. i. m. I. 271 ; i. m. n Szentendrei üt 117 (Czinkovszky-féle ház). Nagy L. i. m. I. 265 ; i. m. EL Szentendrei út (Schütz-vendéglő). Nagy L. i. m. I Szentendrei út 169. Patay i. m Szentendrei út (Leipziger-gyár). Römer F., A legújabb óbudai ásatások. Arch. Ért. (1868) 41, 65, 91. Uő., Archaeologiai mozgalmak. Arch. Ért. (1870) 264. Nagy L. i. m. I. 266; i. m. II Uő., Üvegserleg hálósdíszítés utánzatával a budakalászi őrtoronyból. Bud. Bég. XV. köt. Bp. 1950, Szőlő u. 24. Nagy L. i. m. IE Szőlő u. és Kiscelli u. sarok. Szilágyi i. m. I Táborhegyi út 10 (16.887/5. hrsz.). Nagy L. i. m. VI Táborhegyi út 14. Nagy L. i. m. I. 269 ; i. m. VE. 3 ; i. m. V Táborhegy hrsz. (Schuster-vendéglő). Nagy L. i. m. I. 269 ; i. m. II. 483 ; i. m. VI. 5. Römer F., Bornai sír Óbudán. Arch. Ért. (1875) Táborhegy (Árpád-malom felett). Nagy L. i. m. I Táborhegy hrsz. (Kuff szobrász) Nagy L. i. m. IV Táborhegy hrsz. Nagy L. i. m. VI Testvérhegy (Farkastorki út) 20429/2 hrsz. Nagy L. i. m. VI Török u. 40. Hampel i. m. I Kuzsinszky B., Bómai sírok Budán és környékén. Arch. Ért. (1890) 158. Nagy L. i. m. II Bónis É., Későrómai üvegleletek Aquincumban. Bud. Bég. XIV. köt. Bp. 1945, 570. Radnóti i. m Ürömi út 9. Nagy L. i. m. II Ürömi út 10. Nagy L. i. m. I Vályog u. 10. Nagy T. utóbb i. m Vihar u. 14. Nagy L. i. m. in Vihar u. 24. Nagy L. i. m. I. 272 ; i. m. II Vihar u. 25. Nagy L. i. m. I Vihar u. Bónis i. m Vihar u. és Raktár u. sarok. Kuzsinszky B., Az aquincumi múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata. Bud. Bég. XII. köt. Bp. 1937, 81. Nagy L. i. m. IV. 62. Szilágyi J., Legújabban talált írásos emlékek Aquincum életéhez. Bud. Bég. XV. köt. Bp. 1950, Vörösvári út. Hampel i. m. II. 49. B. Bónis É. Sz. Burger A., Leletmentő ásatások az évben. Arch. Ért. (1957) Zápor u. 90. Szilágyi i. m. II Zsigmond u. Császárfürdő. Gömöri Havas i. m Nagy L. i. m. II Radnóti i. m Zsigmond u. Császár fürdővel szemben. Kuzsinszky B., Ujabb kőemlékek az aquincumi múzeumban. Bud. Bég. VII. köt. Bp. 1900, Zsigmond u. 66. Hampel i. m. I Radnóti i. m. 26. Pontosan ma már 11* 163

10 nem azonosítható sírlelőhelyek : Svábhegy, új rendőri laktanya építésénél" [Hampel J Római sír a Svábhegyen. Arch. Ért. (1888) 384]; Táborhegy, Árpádforrástól É-ra" {Nagy L. i. m. VI. 3); Brühl téglagyár" (Gömöri Havas i. m. 165); Frank Lénárd-íéle fehér kőkereszt fölötti szőlőben" {Römer F., A Buda környékén felásott római sírokról. Arch. Közi. IV. 119); Városmajortól nem messze" (uo. 118); Krisztinavárosi Alagút utca D-i oldalán Lernbacher gazda szomszédságában" [Havas 8., Jelentés a Krisztinavárosi Mészáros utcái római sírról. Arch. Ért, (1882) CVIII]; Gultmann és Fekete-gyár telke, Vihar utca" {Nagy L. i. m. I. 269). 5 Ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki dr. Nagy Lajosnak és dr. Zakariás Sándornak, akik útmutatásaikkal a lelőhelyek azonosításánál nyújtottak igen értékes segítséget. Azokat a parcellákat, amelyeket az egykori szerzők mint sírok lelőhelyeit említenek, az idők folyamán többször átszámozták, így a különböző években kiadott 1 : 5000-es kataszteri lapok számainak azonosítása után sikerült csak térképünkön rögzíteni. A bécsi ölben készült múlt század végi térkép rendelkezésre bocsátásáért ugyancsak dr. Nagy Lajosnak tartozunk köszönettel.

11 M. KÁBA LATE ROMAN TOMBS IN THE FÉNYES ELEK STREET In the spring of 1955 a nursery was under construction at No 6 Fényes Elek street. When laying the electric cables we have found a tomb fitted together of flagstones and another made of bricks. The tombs lay side by side parallel with each other at 0,5 m below the present ground level. The skeletons were previously disarranged. Tomb No 1. The side-walls have been lined with flagstones of large size. One of the side-walls was made by secondary employment of a sarcophagus-cover. The lower part of it was paved with large-sized bricks (tegulae). We have found in the tomb one bronze bulbiform fibula, one bronze buckle and the fragment of a cylindrical, hollow bronze tool. Taking into consideration the size of the tomb, it must have been that of an adult, although only a few fragments were left of the bones. Tomb No 2. Lined with flanged bricks, inside a young child's skeleton, disarranged ; at the level of the neck were many tiny blue paste pearls smashed to smithereens and a perforated late Roman small-bronze used as amulet. The bulbiform fibulae were chiefly used in the 3rd and 4th centuries, the period of the Empire. A sample similar to the bronze buckle is known also from the late Empire graveyard of Intercisa. The perforated smallbronzes are identifiable with the coins of Constantine I. Hence, relying upon these finds discovered in both tombs, we date them from the 4th century of our era. The site of these tombs is connected topographically with the group of tombs previously excavated near the late Roman settlement of villas at Aquincum. The cadastral site-plan shows on the basis of the literary data published so far - that these newest finds are part of the Western sector (Ny) of the late Roman cemetery-area. Fig. 1 4 Late Roman tombs in the Fényes Elek street Fig. 5 Site-plan Fig. 6 Cadastral site-plan CAPTIONS Fig. 7 8 Late Roman tombs in the Fényes Elek street Fig Finds from the late Roman tombs in the Fényes Elek street 165